Kertvárosi Ált. Isk. a KIK foglalkoztatotti állományába

Átírás

1 Kertvárosi Ált. Isk. 1. Eddig is kettős munkakörben történhetett a foglalkoztatás, ebben 2013-tól sem lesz változás. A rendszergazda munkakör a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. melléklete szerint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik (intézményenként 1 fő biztosított), míg a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény értelmében az egyéb munkakörök közé tartozott. A évi CLXXXVIII. tv. 7. (2) bek. a) pontja szerint a KIK foglalkoztatotti állományába kerülnek az intézményben, valamint a 2. (1) bekezdése szerinti esetben a január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladat ellátására létesített pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletében, továbbá az Nkt szeptember 1-jétõl hatályos 2. mellékletében felsorolt nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá az alapfeladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. Mindezek alapján az érintett kollégákat jelenlegi munkakörüknek megfelelően át kell vennie a KIK-nek, és a jövőben is foglalkoztathatók kettős munkakörben, részmunkaidőben pedagógus-, részmunkaidőben nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben vagy kinevezés módosítással lehet rendezni a munkakörüket. 2. Az iskolatitkár munkakör az Nkt. 2. melléklete szerint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik, tehát az előző pontban jelzett jogszabályi rendelkezés alapján a Központ foglalkoztatotti állományába kerülnek az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatottak. Az Nkt. 2. sz. melléklete kimondja, hogy 450 tanulónként 1 státusz szükséges, így az érintett 997 fős iskolában szeptember 1-jétől a törvényi szabályozásnak megfelelő számú iskolatitkár alkalmazása kötelező. 3. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény 7. (8) bekezdése szerint az intézményben vagy az intézményegységben megbízott óraadóval létesített megbízási jogviszonyba január 1-jén a Központ lép be jogutódként. Amennyiben az óraadó tanár szerződése a 2012/2013. tanév I. félévének végéig köttetett, úgy a további foglalkoztatásáról a mindenkori munkáltató kell, hogy gondoskodjék. Jelen esetben a KIK lesz, aki a feladatellátásról gondoskodni fog (akár a jelenlegi kolléga szerződésének meghosszabbításával, a meglévő szerződésbe való belépéssel is, mert a legfontosabb, hogy a feladat-ellátás folyamatos, januártól is biztosított legyen). A kényszerből való foglalkoztatás felülvizsgálata szükséges január 1-jét követően a személyügyi kérdéseket a KIK (az illetékes tankerületek által) látja el, szükség szerint bevonva az iskola közalkalmazottját is (A KIK SZMSZ-ében, ügyrendjében foglaltak szerint). 5. A december 15-ig megkötik az átadás-átvételi megállapodásokat, melyek mellékletében kérte a KIK az önkormányzatokat, hogy tüntessék fel, és készítsék elő az esedékes átsorolásokat azért, hogy zökkenőmentesen megtörténhessenek a szükséges lépések január 1-jét követően a személyügyi kérdéseket a KIK (az illetékes tankerületek által) látja el, szükség szerint bevonva az iskola közalkalmazottját is (A KIK SZMSZ-ében, ügyrendjében foglaltak szerint). A tantárgyfelosztás elkészítése az intézményvezető feladata. Természetesen a feladatellátás szükségessé teheti a 2. félévi tantárgyfelosztásban a pedagógus további szakképzettségének hasznosítást. Ebben az esetben a korábbi szabályokhoz hasonlóan a közalkalmazottak jogállásról szóló évi XXXIII. törvény, valamint a végrehajtásról rendelkező 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet (Kjt. vhr.) szerint kell eljárni (ezek a szabályok

2 változatlanok). A korábbi pótlékok a jogszabályban meghatározottak szerint, és a korábban megállapított mértékben maradnak meg szeptember 1-jéig. 6. Az eddigi gyakorlat szerint kell elrendelni, ill. kiszámítani a többlettanításra járó óradíjakat, a Kjt. vhr. 16. szerint, a változás az lesz, hogy nem a MÁK-hoz küldi közvetlenül az intézmény, hanem a Központhoz, tankerülethez. 7. A változás az lesz, hogy nem a MÁK-hoz küldi közvetlenül az intézmény a havi távollét jelentést, hanem a Központhoz, tankerülethez. A KIK SZMSZ-ében rögzítettek szerint a feladat delegálása a KIK elnökének döntése alapján meg fog történni, természetesen érvényesítve a szubszidiaritás elvét. 8. A korábbi szabályok szerint történik, a fenntartó finanszírozza. A december 15-ig megkötésre kerülő átadás-átvételi megállapodások mellékletében kérte a KIK az önkormányzatokat, hogy tüntessék fel a munkába járás költségeit, amely szintén a feladatellátáshoz kapcsolódik, így biztosítani szükséges a továbbiakban is. Zala Megyei Pedagógiai Intézet 1. Állami fenntartásba kerül a könyvtár, de nem mint pedagógiai szakkönyvtár, mert erről nem rendelkezik a kihirdetés előtt álló pedagógiai-szakmai feladatokat rendező miniszteri rendelet. A működés, működtetés részleteit a fenntartó határozza meg. 2. A kihirdetés előtt álló miniszteri rendelet részletesen meghatározza a működéshez szükséges létszámot is. Az intézményi foglalkoztatottak számát a törvényi előírásoknak megfelelően kell a feladathoz mérten rendezni. 3. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a határozza meg az országos tanulmányi versenyek típusait. A 183. (1) bekezdésben szabályozott versenyek ingyenessége garantált, nevezési díj nem szedhető, míg a 183. (2) bekezdésében meghatározott versenyek esetében nevezési díj meghirdethető. 4. Az Nkt. 18. szerint változni fog az elnevezés, továbbá megyénként egy pedagógiai szakszolgálat fog működni. Zrínyi Miklós Gimnázium: 1. A évi költségvetési törvény tervezetéhez benyújtott, támogatott módosító indítvány értelmében az Arany János programok finanszírozása a tanév második felében is rendeleti úton biztosítható. A törvény normatív és egyéb hozzáárulást állapít meg a évi központi költségvetés vonatkozó rendelkezéseinek hatályban tartásával és kimondja, hogy a évi költségvetési törvény december 31-én hatályos 3. és 8. mellékletében meghatározott normatív hozzájárulás időarányos részét kell figyelembe venni, a évi költségvetési törvénynek a december 31-én hatályos 5. mellékletében meghatározott támogatást pedig az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. Az informatika kerettanterv esetében a fő szabályok nem változnak meg a közzétett és kihirdetésre kerülő dokumentum esetében Kölcsey Ferenc Gimnázium évi CLXXXVIII. törvény 25. (1) bek. f) pontja szerint az Nkt. 97. (14) bekezdésében a december 31-ig szövegrész helyébe a március 31-ig szöveg lép.

3 2. A évi CLXXXVIII. tv december 7-én megjelent a Magyar Közlöny 164. számában, tehát kihirdetésre került. Az átadás-átvételi megállapodások a KIK által előkészítve az önkormányzatok előtt vannak, a tankerületi igazgatók segítik azok kitöltését évi CLXXXVIII. törvény 15. -a értelmében a megállapodás alapján a Központ a ténylegesen használatba vagy vagyonkezelésbe vett vagyonról április 30-áig a 2. melléklet szerinti jegyzőkönyvet vesz fel. Ez tehát a végső határidő. 3. A munkáltatói jogokat a Központ gyakorolja január 1-jét követően a települési önkormányzatoktól és társulásaiktól átvett köznevelési intézményekben foglalkoztatottak felett, a munkáltatói jogok delegálását a Központ SZMSZ-e fogja tartalmazni. Nyilvánvaló azonban, hogy a helyi viszonyokat, szükségleteket jól ismerő intézményvezető véleményére fog a kinevezési jogkör gyakorlója támaszkodni. A kinevezési okmányok elkészítése a Központ feladata. A évi CLXXXVIII. tv.-nyel módosított Nkt. értelmében az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. 4. Az intézmények működtetése, mint a fenntartói feladatok egy részterületének ellátása, a működtető települési önkormányzat feladata lesz január 1-jétől az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben. Amennyiben nincs működtető önkormányzat (mert a tv. alapján nem kötelezettsége vagy felmentést kapott a működtetés alól), akkor az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményben minden költséget (személyi és dologi) a KIK finanszíroz. Amennyiben települési önkormányzat a működtető, a működtető feladatait az Nkt. tételesen meghatározza: működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti, 76. (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. A működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. A működtetés körén kívül eső, az intézmény feladatainak ellátásához szükséges további feltételek, és ennek pénzügyi fedezete biztosítása a KIK feladata. 5. Az élő idegen nyelvek általános követelményei az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben, valamint a részletes vizsgakövetelményei az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben egy vizsgatárgy cím alatt szerepelnek, tehát a nyelvek egyedi specialitásainak figyelembe vételével egységesek. Több egyeztetés előzte meg az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 38/2007. (XI. 13.) OKM rendelet hatályba lépését, amelyben az idegen nyelvek (angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz) és az élő idegen nyelvek vizsgaleírásai ezen belül

4 pedig a pontozások egységesítésre kerültek. A módosító rendelet január 1-jén lépett hatályba. 6. A Nat rendelet módosítása és a kerettantervi rendelettervezet kihirdetés előtt álló változata az ellentmondást fel oldja. 7. Az Nkt. 62. (6) bek. szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő a teljes munkaidő %-a, tanórai és egyéb foglalkozásra fordított idő. 40 órás teljes munkaidő esetén ez órát jelent. A tantárgyfelosztás elkészítésénél az engedélyezett pedagógus létszám az egyik leglényegesebb adat. Megegyezés született arról, hogy meghatározásához átlagos csoportlétszámot, maximális órakeretet, és a pedagógusok Nkt. szerinti, a nevelésseloktatással lekötött munkaidő minimális időkeretét, vagyis a huszonkettő (22) órát kell majd figyelembe venni. Az intézményvezetőnek úgy kell összeállítania a tantárgyfelosztást, hogy lehetőleg minden teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusnak óra között legyen a heti óraszáma. Az intézményvezető számára a óra közötti mozgástér a néhány órás, egy teljes álláshelyet ki nem töltő feladatok elhelyezését teszi lehetővé. 8. Nem számozzuk vissza az évfolyamokat, intézménytípusonként felmenő rendszerben lép életbe az évfolyamok új számozása, a megkezdett tanügyi dokumentumokat végig kell vezetni (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 193. (13) bekezdés). Móricz Zsigmond EGYMI 1. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezése szerint szeptember 1-jén lép hatályba a pedagógusok új munkaidő számítási szabályozása, beleértve a kötött munkaidőre vonatkozó szabályozást. 2. Az Nkt. 20. (9) bekezdése értelmében az EGYMI a szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat. Az, hogy az adott megyében az adott szakszolgálati feladatokat továbbra is az EGYMI, vagy a főszabály szerinti megyei pedagógiai szakszolgálati intézmény látja-e el, a április 30-áig elkészülő megyei fejlesztési tervben megfogalmazottak alapján dől el. 3. Az Nkt. 47. (10) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ (KIK) feladata. A kérdés második része: a 20. értelmében az EGYMI-k egyéb feladatokat is elláthatnak, a jogszabály a már fentebb jelzetteken, valamint az óvodai, általános és középiskolai feladatokon túl családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás feladatait nevesíti. Az Nkt. a gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenységeket külön a közös igazgatású köznevelési intézmények és az általános művelődési központok esetében nevesíti. 4. Az Nkt. 2. melléklete határozza meg a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők finanszírozott létszámát. Itt olvashatók a szempontok, feltételek. A KIK-nek ennek megfelelően kell eljárnia. 5. Az SNI-s kerettantervek elkészítése folyamatban van, előreláthatólag február-márciusi időszakban jelennek meg. 6. Szintén az Nkt. 20. (9) bekezdés alapján az EGYMI keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Így nem tiltja a törvény, hogy a speciális szakiskola az EGYMI keretében működjön. A speciális szakiskolákat célszerű egyben tartani, a jelenlegi struktúrában, természetesen a jogszabályi előírások figyelembevételével kell a jövőben a feladatellátást megszervezni. 7. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. A munkáltatói

5 jogok delegálását a Központ SZMSZ-e fogja tartalmazni. A évi CLXXXVIII. tv.-nyel módosított Nkt. értelmében az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. 8. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének működtetését az Nkt a írja elő. Szintén az Nkt. szabályozza azt, hogy ki láthat el köznevelési szakértői tevékenységet (82. ). A pedagógiai-szakmai ellenőrzés részleteit a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ai tartalmazzák. Jelenleg az Oktatási Hivatal gondozásában a rendszer eszközeinek kidolgozása és kipróbálása folyik. Már ennek során is szükség lesz olyan szakértőkre, akik a programban részt tudnak venni, 2013 szeptemberétől pedig nagyon sok szakértőre lesz szükség. Ezért örömmel veszünk minden érdeklődést. Annak érdekében, hogy a projekt előrehaladásáról, és a majdani teendőkről időben információhoz jussanak az érintettek az OH honlapján egy regisztrációs lehetőség jött létre: Az itt regisztrálók folyamatos tájékoztatást kapnak a projekt haladásáról, és az aktuális teendőkről, lehetőségekről.