DSC VLC DSC DSC DSC. 1. ábra A virtuális vállalat modellje. anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat

Átírás

1 DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 1. ábra A virtuális vállalat modellje

2 Virtuális logisztikai vállalat struktúrája Egyszerű virtuális logisztikai vállalat V 1 V 4 VLC V 2 V 3 V i virtuális vállalat eleme VLC virtuális logisztikai központ Mellérendelt virtuális logisztikai vállalatok

3 Hálózatszerűen működő virtuális logisztikai központ

4 Hierarchikus felépítésű virtuális logisztikai vállalatok

5 Virtuális vállalat, mint új paradigma amely a következő sajátosságokkal rendelkezik: megosztja a szakértelmet és erőforrásokat, lehetőséget ad kis- és középvállalatoknak feladataik világszínvonalon és autonóm módon való ellátására, számítógéppel információs hálózatba összekötött autonóm egységek jelennek meg, amelyekben minden egység csak egy csomópont. A hálózatban általában több nyitott vagy zárt értékképző elosztói fogyasztói gyűjtő újrahasznosító lánc képezhető.

6 A virtuális vállalatok logisztikai modelljére a következők jellemzők: minden elemnél megjelennek a belső és a külső logisztikai feladatok, a belső logisztikai feladatok a termelési (gyártási) vagy szolgáltatási logisztikán kívül kiterjednek a hulladékkezelési és újrahasznosítási, a beszerzési és az elosztási logisztikának a belső vállalati szférában jelentkező részeire, a külső logisztika a beszerzési,- elosztási és újrahasznosítási logisztika a vállalaton kívül megoldható feladatait jelenti, amit megosztva kell ellátni a virtuális vállalat logisztikai centrumával, a virtuális vállalat elemei között általában anyag és információ (ennek része az érték és pénzforgalom is) áramlik, de vannak olyan viszonylatok ill. esetek, amikor csak az információáramlás érvényesül, ilyenek: a bankok és virtuális vállalat elemei közötti információ áramlás az anyag-áramláshoz kapcsolódó pénzforgalmat vezérli és regisztrálja, így anyagáramlás a dolog természetéből adódóan nem fordul elő, a virtuális vállalat logisztikai központja koordinálja, hatékonyabbá teszi a kooperáló vállalatok közötti anyagáramlást,

7 fokozza a logisztikai kapacitások kihasználását és összevon olyan logisztikai feladatokat, amelyek a közvetlenül kooperációs kapcsolatban nem lévő vállalatokra is kiterjednek, mindezeknél a logisztikai tevékenységeknél az anyagáramlás fizikai lebonyolítását (pl. szállítás, tárolás, rakodás, csomagolás stb.) nem vagy csak részben végzi a Virtuális Logisztikai Centrum, azokat a termelő-, szállító-, raktározó-elosztó autonóm vállalatok bármelyike teheti, a VLC éppen a fizikai folyamatok leválasztása következtében nagyobb mértékű globalizációt tesz lehetővé, a virtuális vállalatnál a logisztikai kapcsolatok a vevőre (lakósságra), mert így válik lehetővé a pontonkénti(családonkénti) eladás: Pont of Sale (POS) és a gyártó és vevő teljes integrációja: Home-Order and Receive- Market (HORM), ha a VLC csak a diszponálást, az irányítást és a regisztrálást végzi, így ehhez csak az információáramlás működtetése szükséges, ha a VLC fizikai anyagáramlási feladatoknak egy jelentős részét a VLC-be centralizálja, akkor a logisztikai szolgáltató központ feladatát is elláthatja, de csak akkor tekinthető ez az eset virtuális vállalatnak, ha továbbra is az elemek között a logisztikai információk áramlása a domináns

8 A virtuális vállalat logisztikai tervezési és irányítási modelljei csak globális problémákra terjednek ki, de illeszkedni kell a virtuális vállalat egyes elemeinek belső logisztikájához. A globális logisztikai tervezési és irányítási modell fontosabb elemei a következők: termelő vállalatok beszállító rendszerének kialakítása, szállítási módok, szállítást végző vállalatok megválasztása termékcsoportonként, a gyűjtő- elosztó raktárközpontok (DSC), szállítóegységek számának, helyének meghatározása, a VLC szervezetébe tartozó elemek megválasztása, a VLC telephelyén lévő egységek kiválasztása, közvetlen termelővállalattól vagy raktártól való beszállítás meghatározása termékenként, termékcsoportonként, rendelések lebonyolítási rendjének kialakítása, kiszállítások ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakományképző eszközök feladathoz való hozzárendelése, beszállított áruk készletszintjének meghatározása, gyűjtő és elosztó raktárak optimális kiválasztása, készletkapacitások meghatáro-zása, kiszállítandó termékek ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakomány-képző eszközök megválasztása, kiszállítást végző vállalat, kiszállítási célállomás (termelő üzem, gyűjtő-elosztó raktár, közvetlen vevő) megválasztása, gyűjtő-elosztó raktárakba történő be- és kiszállítások ütemezése, eszközök és szállító vállalatok megválasztása, az anyagáramhoz kapcsolódó információáramlási rendszer kialakítása.

9 Fontos döntések: mely logisztikai feladatokat kell megoldani autonóm módon a kooperáló vállalatoknak, mely feladatok tartoznak a VLC hatáskörébe, mely esetben kívánatos tiszta VLC-t ill. vegyes VLC-t alkalmazni. Elemezni kell, hogy a VLC a virtuális vállalat mely elemeire vonatkozóan adjon döntéseket, az egyes vállalatok mely feladataira terjedjen ki tevékenysége, a virtuális vállalat mely logisztikai elemei működjenek a VLC szervezetében amelyeket célszerű a VLC-be koncentrálni. Különösen a következő feladatoknál válhat előnyössé a VLC alkalmazása: bizonyos anyagok, áruk közös beszerzése, megrendelése, bizonyos áruk, anyagok közös elosztása, bizonyos áruk és anyagok raktározásának a megoldása, bizonyos logisztikai feladatokhoz (szállítás, rakodás, csomagolás stb.) logisztikai kapacitás biztosítása. A globális logisztikai rendszer irányítási modelljében meghatározó fontosságúak: az irányítási stratégiák jó megválasztása, a virtuális vállalat együttműködő elemei között az információs kapcsolat mélysége, kiterjedtsége, az információ áramlás formája.

10 Az irányítási stratégiáknak a következő kérdésekre kell választ adni: milyen elvek érvényesüljenek a beszerzéseknél, beszállításoknál a partnerek kiválasztásánál, a szállítási, fuvarozási és egyéb logisztikai feladatokat ellátók kiválasztásánál, a logisztikai eszközöknek az egyes feladatokhoz való hozzárendelésénél, a kiszolgálási sorrendek, útvonalak megválasztásánál, a gyűjtő-elosztó raktárak készletszintjének áruszintenkénti meghatározásánál. A tervezési és irányítási modellek megoldásánál széles körben kerülnek alkalmazásra optimalizálási eljárások, szakértői rendszerek és szimulációs módszerek. Az esetek egy jelentős része sztochasztikus vagy fuzzy modelleket is igényel.

11 Szétszórt objektumok karbantartásának időszakos műszaki ellenőrzésének optimális működtetésére szolgáló virtuális logisztikai hálózat Számos olyan szétszórtan található objektum van, amelyeknél magas színvonalú technika, technológia található. Ezek megbízható, balesetmentes, gazdaságos üzemeltetése megköveteli az időszakos műszaki ellenőrzéseket, karbantartásokat. Az emelőgépek közül a felvonók jelentik ezekre a legjellegzetesebb példát. Hasonlóan kezelhetőek a különböző szolgáltató hálózatoknál (pl. villamosenergia-, gáz-, hő-, víz ellátás) előforduló olyan objektumok (biztonsági berendezések, irányító alközpontok, ellenőrző egységek, kritikus hálózati elemek), amelyek időszakos felülvizsgálata, helyszíni ellenőrzése, karbantartása szükséges. Az előzőekben leírt tevékenység végrehajtásánál a következő feladatok jelentkeznek:

12 egy-egy személynek kell évente egy vagy több alkalommal a helyszínre kiszállni és a tevékenységet ellátni, a tevékenység ellátásához szükséges alkatrészek, szerszámok, gépek egyéb eszközök helyszínre való ki- és visszaszállítására is szükség lehet, a tevékenységet ellátó személyeknek (ezeket későbbiekben szakértőknek nevezzük) a szétszórt objektumok környezetében célszerű lakni, mert így képesek csak kis idő- és költségráfordítással tevékenykedni, a szükséges anyagok, alkatrészek, eszközök, gépek a rendszer különböző pontjaiba telepített raktárakban kerülnek tárolásra, innen történik ki- ill. visszaszállításuk a vizsgált objektumhoz, a helyszínen meg nem javítható szerkezeti elemek kiszerelés után a karbantartó üzemekbe kerülnek felújítás céljából.

13 A 2. ábra egy szétszórt objektumok karbantartásához, felújításához, építéséhez, üzemeltetéséhez anyag- és eszköz, valamint műszaki felügyelet ellátását biztosító hálózat felépítését mutatja be. 2. ábra Szétszórt objektumok karbantartásához, felújításához, építéséhez, üzemeltetéséhez szükséges anyag- és eszközellátást biztosító hálózat felépítése

14 A Virtuális Logisztikai Centrum (VLC) információs kapcsolatban van egy kiépített számítógépes hálózaton keresztül a szakértőkkel (SZ), a raktárakkal (R), a karbantartó egységekkel (K), az alkatrészeket, eszközöket beszállítókkal (B) és a szükség szerint jelentkező szállítási feladatokat ellátó logisztikai vállalatokkal (LV). A VLC nem vesz részt a fizikai folyamatokban (személy, anyag és eszközáramlás) hanem csak diszponálja azokat. Így a következőkben dönt: megválasztja a szakértőket, azok telephelyét, hozzárendeli az objektumokat a szakértőkhöz, ütemezi, nyilvántartja a szükséges műszaki ellenőrzéseket, megválasztja a raktárak, karbantartó egységek helyét, diszponálja, ütemezi a raktárakba, karbantartó egységekbe való beszállításokat, onnan való kiszállításokat, diszponálja a szállítóeszközöket.

15 A VLC a döntéseihez matematikai modellekre épülő optimalizálási eljárásokat használ, amelyekben a megfelelően megválasztott célfüggvények és működtetési követelményként előírt feltételeket kell számításba venni. A továbbiakban a Virtuális Logisztikai Centrum optimális döntéseit segítő módszerek, eljárások közül a szakértőknek a szétszórt objektumokhoz való hozzárendelésével foglalkozunk. A Virtuális Logisztikai Centrumnak a működtetése során fontos logisztikai feladata, hogy a műszaki felülvizsgálatokat, felügyeleteket, karbantartásokat végző szakértőknek a munkáiknál minél kisebb legyen a költségráfordítás. Mivel a jelentkező feladatok egy részére jellemző, hogy egy-egy kiszállításnál jelentkező időszükséglet nem mutat jelentős szórást, jelentős költségmegtakarítás érhető el, ha közeli szakértőkkel lehet a feladatot elvégezni, mert ilyenkor az utazási költségek csökkenthetők, a szakértők teljesítőképessége növelhető.

16 A leírtakat figyelembe véve így fontos diszponálási feladat a szakértők optimális hozzárendelése a szétszórt objektumokhoz. Az alapfeladatnak tekinthető a következő: Adottak az előírt időszakban: a szakértők száma (m 0 ) és telephelyük (lakások), a vizsgálandó objektumok száma (N 0 ), és telephelye, az egyes objektumoknál ismételt kiszállásokat igénylő vizsgálatok száma ( ω j ), a szakértőknek az objektumok felkeresési számában mért teljesítmény (n 0 ), a szakértők és az objektumok közötti közlekedési pályán mért úthosszak ( l ij ).

17 A szakértőknek a szétszórt objektumokhoz történő optimális hozzárendelése esetén a célfüggvény: a fajlagos utazási költséggel súlyozott úthosszak összege minimális legyen. W m N 0 0 = i= 1 j= 1 ω j l ijν ij χ ij = Min! (12) ahol: l ij az i-edik szakértő és j-edik objektum közötti úthossz, ω j a j-edik objektumnál az előírt időben elvégzendő vizsgálatok száma, χ ij a hozzárendelési mátrix, az i-edik szakértő végzi a j- edik objektum felülvizsgálatát χ = 1, minden más esetben ij χ ij < 0 ν ij az utazási költségből, az utazási időtől függő súlyozási tényező. A célfüggvénynél feltételezzük, hogy a szakértő és az objektum közötti úthossz l ij l 00 (13) amely kizárja azt, hogy az utazási költségeknél szállásköltséget is figyelembe kell venni.

18 Az (12) célfüggvény minimalizálásánál a (13) feltételen kívül még figyelembe kell venni, hogy: minden szakértőnek teljesíteni kell az előírt teljesítményt: N ω n0 j= 1 i= 1... m (14) 0 j χ ij = 0 minden objektumot valamelyik szakértőhöz hozzá kell rendelni: m 0 χ ij = i= 1 1 j= 1... N 0 (15) Az (12) célfüggvény alapján χ ij hozzárendelési mátrix egyszerű eljárással az Operációkutatás -ban jól ismert tiszta szállítási feladatként az ún. magyar módszerrel meghatározható, ha (13) feltétel figyelmen kívül hagyható (pl.: l ij > l 0 0 alig fordul elő) ill. (14) feltétel szigorúan teljesíthető. A (14) feltétel szigorúan akkor teljesíthető, ha: N 0 j= 1 m ω 0 j = n 0 (16)

19 Az (16) feltétel csak ritkán teljesül, mert ha m N 0 j j= 1 t = < n ω 0 m 0 (17) akkor szakértő fölösleges ill. ha mt N 0 j j= 1 = > n ω 0 m 0 (18) akkor szakértői hiány lép fel. Ha Δ = (19) m m t szakértőszám eltérés egy meghatározott értéknél nagyobb, akkor szakértőket kell kivonni a rendszerből vagy új szakértőket kell felvenni. Ezzel kapcsolatos optimalizálási módszer nem képezi az alapfeladatot. Ha szakértő felesleg áll elő és Δm ε előre meghatározott érték, akkor szakértő kivonása nélkül is meg lehet az optimális hozzárendelést határozni. Ilyenkor a (14) feltétel nem minden szakértőnél fog fennállni. Ez esetben az (12) célfüggvénynek a (14) és (15) feltételek melletti optimalizálása nem vezethető vissza tiszta szállítási feladatra. Ez esetre egy heurisztikus módszert szükséges kidolgozni, amelynél célszerű a (13) feltételt is kielégíteni. m 0

20 A klaszter, mint regionális logisztikai központ rendszere

21 Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve.

22 piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével.

23 A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: INTRANET tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, felhasználja az INTERNET-et, kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, kiterjedt marketing tevékenységet lát el, megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.

24 A kis- és középvállalatok beszállító tevékenységet támogató virtuális hálózatot a 3. ábra mutatja. 3. ábra A kis- és középvállalatokat segítő virtuális logisztikai központ elvi struktúrája

25 A virtuális logisztikai hálózat központja a Virtuális Logisztikai Centrum (VLC), amely számítógépes hálózaton keresztül kapcsolatban van a rendszer elemeivel: begyűjti a felhasználóktól (F j ) (nagy vállalatok) a beszállítási igényeket, a felhasználói igényekkel összhangban kiválasztja a legmegfelelőbb kis- és középvállalatokat (KKV i ), akik beszállítói feladatokat látnak el; a KKV i igényeiket figyelembe véve kiválasztja a másodlagos beszállítókat (MB γ ), akik a beszállítóknak lesznek a beszállítói, a KKV i és MB γ logisztikai igényeit felmérve és követve kiválasztja és diszponálja a megfelelő logisztikai vállalatokat (LV k ). A hálózatnak lehetnek belső tagjai, akik meghatározott időre megállapodást kötnek az egyes feladatok elvégzésére, annak formájára, a működési költségek megosztására, e mellett lehetnek külső tagok is, akiket esetenként vesznek igénybe, ill. esetenként vonják be a hálózatba.

26 A beszállítói tevékenységet segítő virtuális logisztikai hálózat működése A 2. pontban bemutatott 3. ábra szerinti beszállító tevékenységeket segítő virtuális logisztikai hálózatnál a következő szűkítést tesszük. Olyan beszállítókat veszünk számításba, akik a gépipar területén képesek beszállító feladatokra, gépipari termékek előállítására és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására. A beszállítói tevékenység kiterjed: o félkész-termék, alkatrész, részegység legyártására és beszállítására; o bizonyos jellegű technológiai műveletek kooperációban való végzésére; o különböző szolgáltatásokra, amelyek lehetnek: logisztikai jellegűek: beszerzés, csomagolás, raktározás, egységrakomány-képzés, kiszállítás, üzemegységek közötti szállítás, rakodás, beszerzési és elosztási logisztikai folyamat stb. nem-logisztikai jellegű szolgáltatások: karbantartás, hulladékkezelés, kereskedelem, ügyviteli tevékenység, vagyonvédelem és biztonságtechnika, energiaszolgáltatás, stb., de ezek is kapcsolódnak a logisztikai feladatokhoz.

27 Mi a feltétele a meghatározott célokat és feltételeket támogató logisztikai hálózat kialakításának? Meg kell ismerni, fel kell kutatni azokat az F felhasználókat (elsősorban nagyvállalatok, multinacionális cégek, de nem kizárva azokat a kis- és középvállalkozásokat sem, amelyek adott esetben valamely más hálózat tagjaként szintén beszállítást igényelnek), amelyek megnevezett beszállítói feladatokra igényt tartanak. Ezeknek az igényeknek jól strukturáltan és dimenzionáltan kell rendelkezésre állniuk; Fel kell tárni azon kis- és középvállalatok körét, amelyek az F felhasználó vállalat igényeinek kielégítésében részt tudnak venni, tisztázva azt, hogy milyen struktúrában és mértékben; továbbá ezek milyen o MB másodlagos beszállítói és o különböző logisztikai szolgáltatási feladat-igénnyel jelentkeznek, illetve válhatnak beszállítóvá; Vizsgálni kell, hogy a kis- és középvállalkozások által igényelt MB másodlagos beszállítói a szükséges logisztikai feladatokat milyen forrásokból, és milyen feltételek mellett tudják kielégíteni.

28 Milyen lépések egymásra épüléséből lehet a nevezett célú virtuális logisztikai hálózatot kialakítani? Az előzőekben vázolt elvek alapján: Fel kell tárni a virtuális logisztikai hálózat alapstruktúráit és elemeit; Ki kell alakítani azt az adatstruktúrát, illetve adatmodellt, amely alapján pontosan: o megtervezhetők a beszállítói igények, követelmények, ezek specifikumai, térbeli, időbeli struktúrája; o megállapítható, hogy a megismert beszállítói igényekre a kis- és középvállalkozások milyen kínálattal, milyen MB másodlagos beszállítói és logisztikai szolgáltatási szükséglettel jelentkeznek; o kimunkálható, hogy a MB másodlagos beszállítói és logisztikai feladatokra milyen partnerek, milyen feltételek mellett vehetők igénybe;

29 Kidolgozható egy többlépcsős matematikai modell és módszer, aminek alkalmazásával: o a kis- és középvállalkozások hozzárendelhetők a beszállítói feladatokhoz; o az MB másodlagos beszállítók kiválaszthatók; o az igényelt logisztikai erőforrások kapacitásai meghatározhatók, megválaszthatók; A matematikai modellnek és módszernek olyannak kell lennie, hogy az alkalmas legyen az adatrendszer dinamikus változásainak követésére, a hálózat strukturálására; Részleteiben dimenzionálni kell a virtuális logisztikai hálózatokat, azok elemeit, vagyis azokat, amelyek a virtuális logisztikai hálózat belső részeit stratégiai partner képezik, a struktúra minden jellegzetes elemére kiterjednek, vagyis: o azon F felhasználókra, amelyeknek legalább egy kisés középvállalkozás kategóriába tartozó beszállítója van;

30 o azon kis- és középvállalkozásokra, amelyek legalább egy F felhasználónak beszállítói; o azon MB másodlagos beszállítókra, amelyek legalább egy kis- és középvállalkozásnak beszállítói; o azon LV logisztikai vállalatokra, amelyek folyamatosan a kis- és középvállalkozások valamilyen logisztikai feladatát végzik. A logisztikai hálózatnak az előbb felsorolt elemek mindegyike lehet eseti partnere, amely nem belső, hanem csak külső tagja a hálózatnak. Dinamikusan változó struktúra következtében stratégiai tag is átkerülhet eseti taggá, illetve eseti partnerré. Ki kell alakítani a virtuális logisztikai hálózat irányítási rendszerének struktúráját és működtetési struktúráját. Főbb szempontok: o a virtuális logisztikai hálózatot irányító központ centralizált legyen, vagy decentrumokra tagozódjon, illetve milyen legyen a munkamegosztás az egyes szintek között;

31 o milyen elveket kell érvényesíteni az egyes logisztikai feladatok végrehajtásának sorrendjénél, milyen erőforrásokat kell az egyes feladatokhoz hozzárendelni, milyen ütemezéssel kell a feladatokat végrehajtani; o milyen információs rendszer és információs technológia szükséges az irányítási stratégia érvényesítéséhez. Az 3. ábra bemutatja a kis- és középvállalatok kategóriájába tartozó beszállítókat segítő virtuális logisztikai központ (VLC) által működtetett hálózat felépítését, amelynek központi feladatai a következőkre terjednek ki: meghatározza, összegyűjti és feldolgozza a virtuális logisztikai hálózat elemeinek megválasztásához, egymáshoz rendeléséhez szükséges adatokat, matematikai modellek, és módszerek alapján megválasztja, meghatározza, és egymáshoz rendeli a szükséges logisztikai erőforrásokat;

32 megválasztott elemekhez illeszkedően kialakítja az irányítási struktúrát, működteti a logisztikai hálózatot; meghatározza, illetve folyamatosan gyűjti és feldolgozza a logisztikai hálózat belső és külső körében lévő azon adatokat, amelyek a működés ellenőrzéséhez szükségesek. A hálózat működésének hatékonysága érdekében vizsgálja, mely elemek kerülhetnek be a belső hálózatba, illetve melyek kiléptetését kell kezdeményezni; a hálózat lépésről lépésre való kiépítésének fokozatai a következők: a definiált beszállítói feladatokra piackutatás alapján a felhasználói beszállítói igények begyűjtése, amely j (1 m*) felhasználót jelent; a felhasználók beszállítói igényeit összesítve, feldolgozva, elemezve piackutatás végzése azon kis- és középvállalatok körében, amelyek beszállítói feladatok ellátására alkalmasak, begyűjti beszállítói kínálataikat, amely i (1 n*) potenciális beszállító kis- és középvállalkozást jelent;

33 a feltételek és igények kölcsönösen optimális megoldását biztosító matematikai modell és módszer alapján a hálózatba: m m* felhasználó és n n* kis- és középvállalkozás kerülhet be; a hálózat n számú kis- és középvállalkozás beszállítói igényeit begyűjti és összesíti, ezt követően az MB másodlagos beszállítók azon körét tárja fel, amelyek az i- edik kis- és középvállalkozás igényeihez megfelelő kínálatot tudnak biztosítani; az r* számú MB másodlagos beszállító kiválasztása n számú kis- és középvállalkozás igényeinek optimális kielégítését biztosító matematikai modell és módszer segítségével; az MB másodlagos beszállítók a kis- és középvállalkozáshoz hozzárendelésre kerülnek, a hálózatba r r* másodlagos beszállító kerül be.

34 ha megfelelő mennyiségű és színvonalú másodlagos feladatot nem sikerül biztosítani, csökkenhet a kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységelemeinek száma, elvezethet a kis- és középvállalkozások, illetve az F felhasználók számának csökkenéséhez, vagy szükség lehet a kis- és középvállalkozások beszállítói hozzárendeléseinek módosítására; összegyűjtésre és összegzésre kerülnek a kis- és középvállalkozások beszállítói feladataihoz kapcsolódó logisztikai erőforrások, feladatok, és feltárásra kerülnek azok az LV logisztikai vállalatok beleértve a hálózatban levő kis- és középvállalkozásokat is, amelyekből a matematikai modell alapján kiválasztásra kerülnek azok, amelyek az előírt munkavégzési követelmények teljesítése mellett a legkisebb ráfordítással tudnak szolgáltatni; ha a kis- és középvállalatok részére felajánlott logisztikai szolgáltatásokat az adott kis- és középvállalkozás nem fogadja el, és mástól veszi igénybe, akkor csak addig marad a hálózat tagja, amíg a VLC-től egy előírt minimális logisztikai szolgáltatást igénybe vesz;

35 ha egy kis- és középvállalkozás a logisztikai szolgáltatások nem megfelelősége miatt kilép, ennek hatása végiggyűrűzhet a teljes hálózaton, vagyis változhat az összes F-ek, LV-k száma, illetve a feladatok átstrukturálódnak; a virtuális hálózat előzőekben vázolt kialakítása során dimenzionálttá és térbelivé vált a rendszer és a VLC-nek el lehet döntenie, hogy o centralizált vagy osztott intelligenciás irányítást alkalmaz, o milyen irányítási és informatikai technikát, illetve technológiát kell alkalmaznia. Az eddig leírtakból következik, hogy a VLC csak információs kapcsolatban van a hálózat tagjaival, tehát a rendszer jellemzően célra orientált virtuális hálózat, a fizikai folyamatokat az anyagáramlást az LV logisztikai vállalatok végzik a VLC által meghatározott követelményeknek megfelelően.. A VLC ugyanakkor egy multifunkcionális üzleti centrum (Bizományosi Centrum) szerepét is betöltheti, így például a pénzügyi folyamatokat is kizárólagosan kezelheti.

36 A VLC önálló menedzser-szervezet, amelynek tulajdonosi szerkezete a legkülönbözőbb lehet (egyéni tulajdon, konzorcium, részvénytársaság, stb.), nyereségérdekeltségi alapon tevékenykedik, szolgáltatásait felszámítja, kapacitásait, infrastruktúrájának megteremtését különböző pályázatok segíthetik. A beszállítók részére jelentkező igények struktúráját az előzőekben leírtak szerint a (8., 9., 10. ábrák): 8. ábra Termelői tevékenységstruktúra

37 B, Szolgáltatói tevékenység Logisztikai szolgáltatás Nem-logisztikai szolgáltatás Karbantartás Energiaszolgáltatás Kereskedelem Egyéb B 2 B 3 B 4 B 5 villamos gépészeti egyéb villamos gépészeti egyéb 4. ábra villamos gáz egyéb B 1 9. ábra: Szolgáltatói tevékenységstruktúra

38 B 1 A felhasználók által igényelt jellemző logisztikai szolgáltatások csoportjai Termelési kooperáció Karbantartás, felújítás, újrahasznosítás Különleges eszközök bérl. Vállalaton, telepen belüli szállítás Késztermékraktározás Munkaerőutaztatás, szállítás Egyéb szolg. (oktatás, vám) Alapanyagbeszállítás Alapanyagraktározás Késztermékelosztás Csomagolás, egységrak.kép Szállító-rakodó eszközök bérl. 10. ábra: A logisztikai szolgáltatások csoportjai

39 Az előzőekben példaként bemutatott logisztikai hálózatokból csak gondolatokat lehetett felvillantani. Ugyanakkor ezekből is látható, hogy ezen problémák megoldása szerteágazó ismereteket, jól átgondolt matematikai modelleket és optimalizálási eljárásokat igényel. A megadott szakirodalomban ezekre lehet néhány részletes kidolgozást találni.

40 Ipari parkok és logisztikai központok fejlődését különösen befolyásoló tényezők I. Termelés globalizációja: - késleltetett termelés, - beszállítói rendszer, - hálózatszerű termelés, szolgáltatás. II. Informatika és az elektronizáció fejlődése: - több centrumos, decentrumos struktúra, - telekooperáció, - virtuális vállalatok, - E-bolt, elektronikus piactér. III. A környezetvédelem, a hulladékhasznosítás szerepének jelentős növekedése: - recycling parkok. IV. A regionális együttműködés fokozódó szerepe Page 6 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

41 Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel, kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, -klasztereketkialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt szolgáltatásaik elvégzésére, kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), -INTERNETés INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI), decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása. Page 7 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

42 Logisztikai központok fejlődésének új vonásai regionális, ill. eurorégiós multidecentrumos logisztikai központ, intermodális (több közlekedési ágazat csatlakozására épülő) logisztikai központ, kis tömegű alkatrészek (elektronikus termékek) összeszerelését végző üzemek részére történő percrekész beszállítások szükségessé teszik a logisztikai központok bővítését, kiegészítését regionális repülőterekkel, virtuális logisztikai vállalatok, centrumok, amelyek: - a kis- és középvállalatok beszerzési és elosztási logisztikai folyamatait irányítják, - klaszterek, mint regionális virtuális logisztikai központok a beszállítók logisztikai feladatait szervezik, - e-boltok, mint a kereskedelmi és logisztikai tevékenységek integrált szervezetei, - a teljes zártláncú gazdaságban az újrafeldolgozás és újrahasznosítás logisztikai feladatait átfogóan ellátják, Page 8 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

43 Klasszikusan értelmezett ipari park felépítése Logisztikai szolgáltatások Ipari park szolgáltatásai Informatikai szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Tudásmenedzsment B Ipari park menedzsment Tulajdonosok B B KKV 1 Ipari Park MNV 1 KKV i MNV m KKV n B F F F F B: Beszállító; F: Felhasználó; KKV: Kis- és középvállalat; MNV: Multinacionális nagyvállalat; Page 9 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

44 Logisztikai szolgáltató központ, mint az ipari park része Ipari park részére végzett logisztikai szolgáltatások Külsõ logisztikai szolgáltatások Beszállítás Bejövõ áruk fogadása Közraktározás Átrakodás VÁM Kereskedelmi raktár Kiszállítás Kimenõ áruk kiadása Bérraktározás Meghatározó: az Ipari Parkon kívüli logisztikai szolgáltatás Page 10 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

45 Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 1. Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Logisztikai Központ Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Ipari Park Decentrum Logisztikai Decentrum Decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari park Page 11 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

46 Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 4. Termelõ vállalat Közúti szállítás Átmeneti tárolás Közúti szállítás Vízi szállítás vagy Légi szállítás Vasúti szállítás Átmeneti tárolás Vasúti szállítás Termelõ vállalat Intermodális logisztikai központ feladatkörének struktúrája Page 16 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

47 Hazánk logisztikai körzetei

48 Észak-kelet magyarországi logisztikai hálózat koncepciója

49 Észak-Magyarország virtuális logisztikai hálózata és kapcsolatai

50 MLR-RET Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont A Kárpátok Beszállítói Klaszter kapcsolatrendszere 20

51 MLR-RET Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont Sátoraljaújhelyi Ipari Parkba integrált logisztikai decentrum kapcsolati rendszere 23

52

53 A virtuális logisztikai hálózat matematikai modellekre és optimalizálási módszerekre alapozva működik diszponálva a logisztikai feladatokat. Így a beszállítók kisebb költséggel, kisebb készlettel, rövidebb átfutási idővel kapják meg a szükséges anyagot, ill. a felhasználóknak is kedvező áron, JITelv szerint beszállítva, kis saját készlettel tudják az anyagszükségletüket biztosítani. Az elhasznált termékek gyűjtésének és újrafeldolgozásának logisztikai hálózatát az alábbi ábra mutatja. Elhasznált termékek gyűjtésének és újrafeldolgozásának logisztikai hálózata

54 A gyűjtési és újrahasznosítási logisztikai hálózat kiterjedhet egy régióra, egy országra, több országra is. A gyűjtési rendszerbe háztartásból vagy közületekből kerül be a hulladék. A gyűjtési rendszerbe a következő pontokban kerülhet be a hulladék: áruházakon keresztül, ha bizonyos áruházláncok bizonyos elhasznált termékek összegyűjtésében vesznek részt, szervizeken keresztül, de csak közvetett úton, ha a javítása, felújítása nem oldható meg vagy nem gazdaságos, gyűjtési ponton át, amely általában 5-6 km-en belül helyezkedik el a vevőktől; több fajta elhasznált termék összegyűjtését is végzi, hulladék udvar akkor lép be a gyűjtőrendszerbe, ha a hulladék közületben keletkezik és nagyobb mennyiség jelenik meg egyidejűleg. Itt általában a szelektíven gyűjtött hulladékok széles palettája fordul elő, beleértve a háztartásokban szelektíven gyűjtött kommunális hulladékokat is, ha ezt a km-es körzeten belüli elhelyezkedés lehetővé teszi,

55 gyűjtési helyeknek nagy kapacitásúaknak kell lennie, attól függően, hogy elhasznált termékeket tárolnak és onnan szállítják tovább a szétszerelő helyekre, vagy a hulladék udvarra kerülnek, ha ott valamelyik fő termékcsoport teljes palettáját gyűjtik és e helyen osztályozzák, készítik elő szétszerelésre, szétszerelő üzemekből a keletkezett elemek újrafeldolgozó üzemekbe (alkatrészek felújítása, mechanikai vagy vegyi eljárással újra alakítása, vagy elégetése) kerülnek. A 5. ábrában összefoglaltuk a gyűjtési és újrahasznosítási logisztikai hálózat jellemzőit.

56 5. ábra A gyűjtési és újrafeldolgozás logisztikai hálózatának jellemzői

57 A fentiekben felvázolt jellegzetes hálózatszerűen működő rendszereken kívül meg kell említeni az áruházláncok hálózatát, a decentrumokból felépülő ipari parkok, ill. logisztikai központok láncolatát, az elektronikus piacterek által működtetett E-business-sel integrált logisztikai hálózat. A hálózatszerűen működő logisztikai rendszerek tervezése és irányítása (működtetése) újszerű eljárásokat, elméletileg megalapozott matematikai modellekre támaszkodó módszerek alkalmazását kívánja, amelyekben számítógépes optimalizálások találhatók. Általánosságban a logisztikai hálózatok tervezésénél és irányításánál a következő legfontosabb feladatok lehetnek: a hálózatban logisztikai feladatokat ellátó fix telephelyű egységek számának, helyének meghatározása, termelő, szolgáltató egységekben a logisztikai egységek hozzárendelése, ill. megválasztása,

58 a logisztikai egységek erőforrásának, kapacitásának és jellemzőinek meghatározása, a szükséges logisztikai hálózati struktúra és működtetési szervezet kialakítása, az irányítás diszponálásához szükséges stratégiák kidolgozása, a végrehajtandó logisztikai feladatok ütemezése, a hálózatban áramló anyag és eszköz követésének megoldása, a logisztikai hálózat kialakításához és működtetéséhez szükséges számítógépes információs rendszer kifejlesztése.

59

60 Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 6. Meddőhányó Szuhakálló Beszállítás Csomagoló anyag újrahasznosítás Kiszállítás Beszállítás Edelény IV. akna Beszállítás Hûtõszekrény tárolás, elõszétszerelés Beszállítás Autóbontó Elektronikus berendezések újrahasznosítása Kiszállítás Kiszállítás Kiszállítás Beszállítás Komposztálható hulladékok kezelése Beszállítás Veszélyes hulladék átmeneti tároló Kiszállítás Kiszállítás Regionális újrahasznosítási park logisztikai elemei Page 21 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

61 Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 7. WEEE gyűjtő és újrahasznosító logisztikai rendszer Page 22 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

62 Vevő Vevő Vevő Logisztikai vállalat Boltok E-bolt raktárai Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt raktárai Boltok Logisztikai vállalat Anyagáram Információ áram Vevő Vevő Vevő Az E-Bolt általános modellje

63 Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a 1 ) Piramis modell: vevői piactér a 2 ) Pillangó modell: eladói piactér 6. ábra Nagy számú: eladó, Nagy számú: vevő, logisztikai szolgáltatók. logisztikai szolgáltatók. Kis számú: vevő Kis számú: eladó Eladók, logisztikai szolgáltatók licitálnak Vevők, logisztikai szolgáltatók licitálnak Vevők: külön-külön döntenek, Eladók: külön-külön döntenek, ki az eladó, ki a ki a vevő, ki a logisztikai szolgáltató logisztikai szolgáltató

64 Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér 7. ábra Jellemzői: nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató, a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.), a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.