A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot.

Átírás

1 Ikt. sz.: D.746 / 17 /2010. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax: cím: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság az O.D.B.-Duna Folyamszabályozási és Vízépítési Kft. (1068 Budapest, Benczúr u. 41., képviseli: Dr. Lovász Éva ügyvéd, 6722 Szeged, Gutenberg u , továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére az Alsó- Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) (6720 Szeged, Stefánia 4., továbbiakban: ajánlatkérő) A Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsű állékonyságának növelése című projekt FIDIC Piros Könyv szerinti generálkivitelezői feladatok ellátása. tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. (3) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlati felhívásának III.2.3) műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelmények M1) pontja hetedik francia bekezdésének Legalább 1 db I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggően eltöltött legalább 30 nap időtartamú árvíz védekezési referencia., valamint az M4) pont első francia bekezdésnek legalább két főnek személyi árvízvédelmi referenciája van I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggő 30 napról fordulatát és a közbeszerzési eljárásában ezt követően meghozott döntéseit. Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére ,-Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül

2 2 keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint a kérelmező írásbeli és szóbeli, ajánlatkérő szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyú beszerzését a KEOP 2.1.1/2F/ azonosítószámú, az Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések projekt keretén belül kívánja megvalósítani, melynek érdekében a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, az ajánlati felhívása szeptember 7-én, 2010/S számon jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felhívás II.1.1) pontja alapján az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés: "A Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsű állékonyságának növelése" című projekt FIDIC Piros Könyv szerinti generálkivitelezői feladatok ellátása. A hirdetmény II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása/tárgya: Egyösszegű fix átalányáras vállalkozási szerződés a Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsű állékonyságának növelése projekt kiviteli tervek elkészítésére és FIDIC Piros Könyv szerinti generálkivitelezői feladatainak elvégzésére. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja szerint a szerződés teljes mennyisége: A Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsű állékonyságának növelése. Rézsűburkolat építése a tkm szelvények között 683 fm hosszon, Parapetfal építése tkm szelvények között 683 fm hosszon, Szivárgó átemelő építése, tkm szelvényben, Terelőmű alatti partbiztosítás megerősítése a Tisza folyó 244, ,451 fkm szelvények között, Meder és partállékonyság növelés a megcsúszott partszakasz helyreállítására vonatkozóan a Tisza folyó 244, ,450 és a 245, ,970 fkm szelvények között, Parti sáv és középvizi mederrézsű rendezése a Tisza folyó jobb part 244,100 fkm-től a 247,000 fkm szelvények között,

3 3 Felvonulási terület kialakítása a hullámtéren, tkm szelvény térségében, Csongrádi monitoring állomás fejlesztése, Tisza folyó 246,200 fkm szelvényben, Hírközlési hálózat fejlesztése, távközlési és informatikai eszközök, szoftverek beszerzése. A szükséges kiviteli tervek elkészítése az alábbiak szerint: Partfal rekonstrukció kiviteli terve, rézsűburkolat építés, parapetfal építés, Szivárgó átemelő kiviteli terve, Mederrézsű állékonyság növelés kiviteli terve, Terelőmű alatti partbiztosítás, Meder és partállékonyság növelés, Parti sáv és középvízi mederrézsű rendezés, Organizációs kiviteli terv, építési tevékenységekhez tartozó organizációs tervek, felvonulási terület kialakítása, Csongrádi monitoring állomás kiviteli terve. A részletes műszaki leírást, az elvégzendő feladatok részletes ismertetését az ajánlati dokumentáció, illetve az annak mellékletét képező teljes műszaki dokumentáció tartalmazza. Részajánlattétel lehetősége nem volt biztosított. A hirdetmény II.3) pontja szerint a szerződés időtartama a szerződés megkötésétől számítva 380 nap. A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság minimumkövetelménye(i) között előírásra került: Alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők, vagy a 10 % feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó ha: M1) az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok), illetőleg a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nem rendelkezik együttesen és összesen az ajánlattételi határidő napját megelőző 60 hónapban befejezett és szerződésszerűen teljesített referenciával, az alábbiak szerint: Legalább 1 db I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggően eltöltött legalább 30 nap időtartamú árvíz védekezési referencia. M4) az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó együttesen és összesen nem rendelkezik az alábbi szakemberek mindegyikével:

4 4 Legalább 4 fő felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezető (M-VZ/A) vízépítési területen, minimum 5 éves kivitelezői gyakorlattal; mely 4 főből legalább két főnek személyi árvízvédelmi referenciája van I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggő 30 napról, és legalább 1 fő rendelkezzen vízrajzi hálózat kiépítésén-, technológiai szerelésén- és üzembe helyezésén szerzett gyakorlattal. Az ajánlattételi felhívás IV.2.1) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta ajánlatkérő, melyhez részszempontokat és súlyszámokat adott meg az alábbiak szerint. Részszempont Súlyszám 1. egyösszegű nettó ajánlati ár a vállalt jótállás (garanciavállalás) mértéke hónapokban kifejezve az előírtnál kedvezőbb késedelmi kötbér az előírtnál kedvezőbb meghiúsulási kötbér az előírtnál kedvezőbb teljesítési biztosíték 10 Az eljárás szempontjából releváns határidőket a következők szerint írta elő: az ajánlattételi határidő október 26., az eredményhirdetés tervezett időpontja november 5., a szerződéskötés napja: november 25. Ajánlatkérő az ajánlattétel segítése érdekében ajánlati dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlati felhívást, a műszaki leírást, útmutatót az ajánlattal szemben támasztott formai és tartalmi követelményekről, továbbá a jogerős építési engedélyt és a szerződéstervezetet. Az ajánlati dokumentáció 45. oldalán ajánlatkérő előírta: A szakmai ajánlat részeként csatolni kell az árvízvédelmi tervet az alábbi tartalommal: 1. Az érintett terület vízrajzi szempontú bemutatása - Földrajzi adottságok bemutatása - Vízelvezető hálózat bemutatása - Üzemállapotok leírása 2. Mértékadó vízkárelhárítási hidrometeorológiai állapotok - Mértékadó vízmércék és vízszintek - Mértékadó csapadékmérő állomások és csapadékmennyiségek 3. Beavatkozási helyszínek - Felhasználandó eszközök - Beavatkozó személyi állomány - A beruházását veszélyeztető, a helyszínen lévő szakemberek életét, testi épségét leginkább veszélyeztető két káresemény, mely a teljesítés során a legnagyobb valószínűséggel előfordulhat, az árvíz és a töltésszakadás. Részletesen ismertetni kell a két eseményhez kapcsolódóan, a kárelhárítás

5 5 során elvégzendő feladatokat, ki kell dolgozni az építési idő alatt a munkaterületen reálisan előfordulható káros események, hatások elhárításának, mérséklésének tervét. Be kell mutatni, milyen intézkedéseket tesz a kivitelező ezen események megelőzéséhez, elhárítására, káros hatások mérséklésére. A szerződéstervezetben a szerződés tárgyaként rögzítésre került: 2.1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja egyösszegű fix átalányáras vállalkozási szerződés a Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsű állékonyságának növelése projekt kiviteli tervek elkészítésére és FIDIC Piros Könyv szerinti generálkivitelezői feladatainak elvégzésére A vállalkozás keretében Vállalkozó feladatát képezi a fentiekben hivatkozott tervdokumentációban és költségvetésben megfogalmazott munkák megvalósítása, rendeltetésszerű üzemeltethető állapotú kivitelezése. Továbbá az előzőek mellett Vállalkozó feladatát képezi a felvonulási és ideiglenes melléklétesítmények megvalósítása. A műszaki leírás 4. pontja a kivitelezést érintő építményeket határozza meg. A pont a rézsűburkolat építéséről közölte, hogy a Tisza jobb parti I. rendű árvízvédelmi töltés tkm szelvényei között 683 fm hosszban tervezi megvalósítani. A pont a parapetfal építéséről rögzítette, hogy a Tisza jobb parti I. rendű árvízvédelmi töltés tkm szelvényei között 683 fm hosszban tervezi ajánlatkérő megvalósítani. Kérelmező szeptember 22-én faxon terjesztette elő jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottságnál, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás jogsértő rendelkezésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárással kapcsolatos költségek viselésére. Közölte, hogy az ajánlati felhívás II.1.1.) illetve 5.) pontja a szerződés meghatározásánál generálkivitelezői feladatok ellátását jelöli meg, és kifejezetten egyösszegű fix átalányáras vállalkozási szerződésről beszél, amelynek tárgya vízi létesítmény építése. Az ajánlati felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében az M1) pontnál ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő (ill. a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozó), amely nem rendelkezik a megelőző 60 hónap alatt befejezett és szerződésszerűen teljesített referenciák között legalább 1 db I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggően eltöltött legalább 30 nap időtartamú árvíz védekezési referenciával. Kérelmező álláspontja szerint a tárgyi beszerzés építési tevékenységre irányuló szerződés. Az árvíz védekezési tevékenység nem építési vállalkozási szerződés

6 6 keretén belül történik, és nincs olyan műszaki indok, amely a tárgyi vízi létesítmény építése körében árvízi védekezésben való jártasságot követelne meg. A vízi létesítmény építése vállalkozási típusú munkával elérhető eredmény, mű létrehozására irányul, amely meghatározott létesítési engedélyek szerint elkészített kiviteli tervek készítését, és azok alapján építési kivitelezési tevékenység végrehajtását foglalja magában. Indokolatlan és a közbeszerzés tárgyának körén kívül esik az árvízi védekezési referencia megkövetelése. Az ajánlati felhívás az M4) pontja az ajánlattevőt, ill. a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében személyi árvízvédelmi referenciát követel meg I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggő 30 napról. Ez esetben is a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütköző az árvízvédelmi gyakorlattal rendelkező személyes referencia megkövetelése, tekintettel arra, hogy a szerződés tárgya vállalkozási tevékenység. Az árvízvédelem nem munkával elérhető eredmény, mű létrehozására irányuló tevékenység, mint az építési kivitelezési tevékenység, az árvízvédelem közbeszerzési szempontból szolgáltatásnak minősíthető. Nem lehet megkövetelni egy más szerződéstípusban való jártasság referenciával való igazolását, hiszen ez már önmagában valószínűsíti, hogy a megkövetelt alkalmassági feltétel a beszerzés tárgyával nem függ össze. Az árvízvédelmi töltésépítés egy kivitelezésre irányuló beszerzés, a tárgyi ügyben kivitelezési tapasztalat szükséges, illetve olyan kivitelezési gyakorlat, amely az árvíz, vagy töltésszakadás idején - ami alapjában egy vis maior helyzet - képes a munkaterületet, a vállalkozó saját munkáját és a munkaerőt megvédeni. Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban is azt írta, hogy árvízvédelmi tervet kell csatolnia az ajánlattevőnek a beruházást veszélyeztető káresemény esetére. Ki kell dolgozni az előre tervezett kárelhárítás során elvégzendő feladatokat, ami kérelmező szerint mérnöki tervező munka, generálkivitelezői organizációs feladat, valamint olyan egyéb kivitelezői munka, amelyhez a szerződés tárgyában meghatározott feladatokban, vagyis építési-kivitelezési tevékenységben való jártasság szükséges. A tevékenység tehát, amelyről konkrét intézkedési tervet kell csatolni, kárelhárítás, nem pedig árvízi védekezés. Egy esetleges árvíz esetén az árvízvédelmet a töltésszakasz mentén is az erre kijelölt, felhatalmazott szervezetnek kell összehangolnia, biztosítania és végeznie. Jelen közbeszerzési eljárásnak nem tárgya az árvízvédelem, a vállalkozóként szerződő félnek nincs olyan szerződéses kötelezettsége, hogy árvízvédelmi szolgáltatást is nyújtson egy esetleges árvíz esetén.

7 7 A jelen beszerzés körében a vállalkozónak csak a szerződés tárgyát képező kivitelezési munka tárgyának védelmét kell biztosítani, amit pedig az ajánlatban árvízvédelmi tervben kell dokumentálni és csatolni. A dokumentáció összeállítását vízépítésben jártas szakemberek végzik, akiknek a szakmai jártasságát nem a 30 napos árvízvédelem biztosítja. Ugyanez vonatkozik a megtervezett megoldások kivitelezésére is. Amennyiben a vállalkozó árvízvédelmi töltést képes a terveknek megfelelően megépíteni, az azon végzett kárelhárítást is meg tudja oldani. Az árvízvédelem a főművek mentén állami feladat, amelynek során az erre felhatalmazott szervek e munkát előrejelzések alapján tervezett és szervezett módon végzik. Az erre fenntartott állami szervezetek mellett, a katonaság, tűzoltóság, katasztrófavédelem, önkéntesek is tevékenyen belefolynak ebbe a tevékenységbe, vagyis nem szükséges hozzá építési beruházásban való jártasság. A tárgyi létesítmény egy vonalas létesítmény, ahol azt kell és lehet biztosítani, hogy mindig csak olyan szakaszon folyik az építkezés, amelyen egy árvízi helyzet előrejelzésének függvényében a feladat úgy végrehajtható, hogy a partfal eredetivel legalább egyenértékű megépítése biztosított legyen, ill. ezen időszak alatt az emberek, gépek és anyagok biztonsága is megteremtődjön. Ezeket a feladatokat, építési beruházásokban szerkezetépítésben jártas, annak technológiai folyamatait ismerő és tervező szakemberek tudják elvégezni és nem pedig az árvízvédelemben a zsákokat töltő emberek és cégek, akik a teherautókat működtetik. Kérelmezői társaság közvetlen-közvetett úton, mint vízépítési társaság részt vett árvízvédekezésben, saját folyamatban lévő munkavégzései közül több esetben végzett kárelhárítást, ill. eszköz- és erőforrást biztosított a munkahely mögötti, vagy ahhoz kapcsolódó árvízvédelmi feladatokhoz. Egyebekben az I. rendű fővédvonal vonatkozásában a védelmet helyileg illetékes vízügyi igazgatóság végezte, kinevezett védelemvezetővel és az általa elfogadott, jóváhagyott védelmi terv szerinti szervezettel, létszámmal, technikával. A Tisza ezen szakaszán, június-szeptember közötti kivitelezési időszak esetén Csongrádnál a másodfokú árvízvédelmi szintet elérő vagy meghaladó vízszint min nappal előtte jelzett, így ezen építési munkák tervezhetők. Másodfokú árvízszintet elérő vízszint alatt part- és műtárgymegbontás nem történik. A beadott árvízvédelmi terv tartalmazza ezen esetekben a szükséges intézkedéseket, és a helyi vízügyi szervezettel történő kapcsolattartást - intézkedési tervet. Kimutatások szerint ezen időszakban a másodfokú szintet meghaladó árvédekezés gyakorisága max. 1 %, az esetleges védekezés pontszerűnek nevezhető, amely a helyi fővédvonali védekezés alá tartozik.

8 8 A munkavégzéssel kapcsolatos vízkárelhárítás társaságon belül megoldható, amennyiben árvízvédekezésre kerül sor, úgy a vízügyi igazgatóságtól, vagy más megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkező szervezettől az erőforrás biztosítása kérhető, igényelhető. Kérelmező több A kategóriás felelős műszaki vezetői vízépítési mérnököt foglalkoztat, több 10 éves gyakorlattal. A személyi referenciára vonatkozó feltétel azért sérelmes számára, mert az árvízvédelmet sem személyében, sem ajánlattevő cég útján nem a beruházás kivitelezőjének kell megoldani, hanem az államnak, ill. az általa erre kijelölt szerveknek. A töltésvédelem, a partfalerősítés egy hatóság által engedélyezett folyamat, az engedélyben a hatóság előírja milyen feltételek mellett építhető a feladat. Az I. r. árvízi fővédvonalon kiadott engedély esetében a hatóság, ill. az állam számol azzal, hogy egy esetleges árvíz estén ezen a szakaszon építkezés folyik. Az engedély kiadásakor, ha szükségesnek látja, szakszolgálatot rendelhet ki. Indokolatlannak tartotta, hogy az ajánlattevőnek, ill. 10% feletti alvállalkozónak saját I. rendű fővédvonalra vonatkozó hosszú idejű, 30 napos egybefüggő referenciával kell rendelkeznie. Amennyiben kérelmező rövidebb lefolyású árvízi helyzetben volt érintett, nem felel meg az alkalmassági követelménynek. A 30 napos követelmény nem áll arányban a tárgyi beruházással, mivel jelen munkavégzés úgy történik, hogy rövid szakaszokban átépítés valósul meg, a szakaszhosszok megválasztása, rövidítése lehetővé teszi az 5-10 nap alatti bontás utáni pótlást. Nyilatkozata szerint a konkrét kivitelezői feladat úgy valósul meg, hogy a folyón uszályokról zúzott követ kell a mederrézsűre szórni, amíg a partfal eléri a kellő magasságot és erősséget. Ehhez a partfal megbontására nincs szükség. Az árvíz tervezhető veszélyforrás, mivel a folyó felső szakaszának vízállásából pontosan tervezhető, hogy a munkaterületet mikor, milyen magassággal fogja elérni. A fentiekre tekintettel kérte megsemmisíteni az ajánlati felhívásban közzétett jogszabálysértéssel érintett tartalmat, valamint ajánlatkérő felhívását a Kbt.-nek megfelelő eljárásra. Ajánlatkérő megküldte közbeszerzési eljárása iratait, észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ismertette a beszerzés tárgyát, ajánlatkérő alaptevékenységét, a vízi létesítmény megvalósításának történetét, jelen közbeszerzés megvalósításának indokát, a projekt célját, a fejlesztés szakmai hatásait, valamint a legfontosabb kapcsolódó hazai és EU jogszabályokat.

9 9 Érdemben előadta, hogy a felhívás II.2.1) pontja szerint jelen beszerzés tárgya, önmagában véve is árvízi védekezéshez, árvízvédelemhez kapcsolódik. Az ajánlatkérő alaptevékenysége körében állami feladatként ellátja a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat és hatásköréről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezései alapján feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat. Így különösen: -A vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása (84.11 Általános közigazgatás) -Vízkárelhárítással, környezeti és vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos feladatok ellátása (84.11 Általános közigazgatás) -Kizárólagos állami tulajdonban lévő vízi létesítmények üzemeltetése (84.11 Általános közigazgatás) -A kezelésében lévő állami tulajdonú természetes vizek szabályozása, mederfenntartása, partvédelme (84.11 Általános közigazgatás) ajánlatkérő feladata. Ajánlatkérő ismertette a Tisza érintett szakaszának száz éves árvízi történetét, melynek keretében leszögezte azt is, hogy a csongrádi belterületi szakaszon a partfal előtti keskeny hullámtéren és mélyülő folyómederben az elmúlt 20 év során megcsúszások a kedvezőtlen geometriai és talajtani adottságok ellenére nem jelentkeztek. A töltés altalaj és mederrézsű állékonysági vizsgálatok ugyanakkor rámutattak arra, hogy a partszakasz több helyen nem elégíti ki az állékonysági előírásokat. Az elmúlt árvizek levonulása után a töltés közvetlen előterében két helyen becsúszás keletkezett. A rézsű megcsúszások az árvízvédelmi biztonságot közvetlenül veszélyeztetik a már kiépített partfalszakaszon. Mindezekre tekintettel került sor a jelen közbeszerzési eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgya, az egész projekt, amire épül a beszerzés, az ajánlatkérő árvízvédelmi tevékenységét, és az árvízvédelem fejlesztését szolgálja. A projekt célja a csongrádi öblözet árvízkárok elleni biztonságának fokozása. A projekt megvalósításával megerősítésre kerül a sz. Csongrádi öblözetet mentesítő Tisza jobb parti árvízvédelmi rendszer. Ezáltal jelentősen növekszik az árvízi biztonság, megelőzhetővé válnak a gazdaságot és a vagyont érintő vízkárok. Közvetlen célok (a problémák és hiányosságok tükrében): - Csongrád város belterületi szakaszán a védelmi rendszer hiányos, állékonysága nem megfelelő. Cél: Csongrádi partfal fejlesztése az állékonysági vizsgálatoknak megfelelően. - A hullámtér és a mélyülő folyómeder nem elégíti ki az állékonysági előírásokat. Az elmúlt évek árvizeinek hatására a töltés közvetlen előterében két helyen partbecsúszás keletkezett. A rézsű megcsúszások az

10 10 árvízvédelmi biztonságot közvetlenül veszélyeztetik. Cél: Partfal előtti keskeny hullámtér és mélyülő folyómeder állékonyságának növelése - Az adatközlési infrastruktúra hiányosságai kimutathatóak. Cél: Árvízvédekezés alatti adatforgalom biztonságossá tétele és az adatszolgáltatás megbízhatóságának növelése. A projekt nemcsak beszerzési tárgyával, de a projektet megalapozó jogszabályi háttérrel is egyértelműen árvízvédelmi, árvíz védekezési feladatokat szolgál. A projekt célkitűzéseként alapvetően a Csongrádi öblözet árvízkárok elleni biztonságának fokozását kell elérni. A védekezési biztonság növelése a projekt vizsgált területén tehát a védtöltések, védvonalak, védelmi képességének fokozásával lehetséges, melynek szükségszerűségét az előírt töltésméretek és előírt magasságú koronaszintre való kiépítés is megköveteli. Kérelmező a dokumentációt nem vette át, így az abban foglalt ajánlatkérői előírások számára nyilvánvalóan nem ismeretesek. A kivitelezési feladatokat I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon kell elvégezni. A kivitelezés során meg kell bontani a gátakat, ideiglenes létesítményeket kell létrehozni, a kivitelezést magán a fővédvonalon és annak árterében kell elvégezi. A kivitelezés időtartama alatt akár négy alkalommal is árvíz, árvízvédelmi helyzet, haváriahelyzet fordulhat elő. Csongrád városában közel ember életét és vagyonbiztonságát védi az I. rendű fővédvonal, amin a beavatkozást el kell végezni. Előzőekre tekintettel a kivitelezés során minden bizonnyal lesz olyan helyzet is, amikor a nyertes ajánlattevőnek árvízvédelmi helyzetet kell megoldania és mint az árvízzel közvetlenül érintett szervezet, azonnal be kell avatkoznia és árvízvédelmi tevékenységet kell ellátnia. Ajánlatkérő ezért a dokumentációban előírta, hogy a szakmai ajánlat részeként árvízvédelmi tervet kell becsatolnia ajánlattevőknek. A kiírás szerinti I. rendű árvízvédelmi művön történő árvízvédekezés valóban állami alapfeladat, felelőse az ajánlatkérő. A védekezés során bevon külső erőket is a munkálatokba, hiszen ajánlatkérő személyi állománya, gépi eszköz állománya nem elegendő az árvízvédekezési feladatok maradéktan ellátásához. Többek között olyan külső építőipari cégeket von be a védekezési feladatok megvalósításába, melyek rendelkeznek azokkal az eszközökkel, gépekkel, anyagokkal és munkaerővel, amelyek feltétlenül szükségesek a sikeres védekezés végrehajtásához.

11 11 Fentiek alapján ajánlatkérő szerint a kérelem alaptalan. Arra az esetre, amennyiben a Döntőbizottság mégis jogsértőnek találja, kérte csak a vitás hirdetményi pontok megsemmisítését. A Döntőbizottság október 22-én kelt D.746/14/2010. sz. végzésével a közbeszerzési eljárást felfüggesztette. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezet szerinti, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján járt el. A Kbt. 3. szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 65. (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. (2) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek; f) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

12 12 A Kbt. 69. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. idézett rendelkezése értelmében az ajánlatkérő joga és kötelezettsége, hogy az alkalmassági feltételeket a Kbt.-ben rögzített szabályoknak megfelelően írja elő. Az ajánlatkérő jogosultsága az alkalmassági követelményrendszer meghatározása, azonban ez a jogosultság nem korlátok nélküli. A Kbt. alapelvei, közöttük az esélyegyenlőség biztosítása érdekében határozta meg a jogalkotó korlátként, hogy az alkalmassági feltételek meghatározásakor ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. 69. (3) bekezdésében rögzített rendelkezésekre. A Döntőbizottság megalapozottnak találta kérelmező jogorvoslati kérelmét, mely szerint jogsértő módon került előírásra a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság M1) pontja hetedik francia bekezdésében az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggően eltöltött legalább 30 nap időtartamú árvíz védekezési referencia, valamint az M4) pont első francia bekezdésében a legalább két főnek személyi árvízvédelmi referenciája van I. rendű árvízvédelmi fővédvonalon egybefüggő 30 napról fordulat. A Kbt. fentiekben idézett rendelkezései szerint az alkalmassági követelményrendszer akkor jogszerű, ha az azzal összefüggésben meghatározott adatok és tények a közbeszerzés tárgyára korlátozódnak, másrészt a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem haladják meg. Egy adott alkalmassági feltétel szükségességét és arányosságát az adott közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes körülmény figyelembevételével lehet megítélni, amelyek a szerződésszerű teljesítést befolyásolják, így nemcsak a beszerzés értéke, hanem a beszerzés tárgyát képező munka volumene, összetettsége, a szerződéses feltételek, a kivitelezésre rendelkezésre álló idő, a személyi és tárgyi feltételek is e körbe tartoznak. A Döntőbizottság megítélése szerint mindig a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára, értékére, specifikumaira tekintettel figyelemmel a Kbt. 69. (3) bekezdésére kell egyedileg meghatározni, hogy mely konkrét műszaki, illetőleg szakmai feltétel meghatározása indokolt. A Döntőbizottság áttekintette a vonatkozó legfontosabb jogszabályokat. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény a vizekkel és vízi létesítményekkel összefüggő feladatok között az alábbiakat határozza meg: 2. (1) Az állami feladatok:

13 13 k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés. 4. (1) A települési önkormányzat feladata: f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok - a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével - a képviselő-testület, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartoznak. A törvény a vizek kártételei elleni védelem és védekezés körében többek között előírja: 16. (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. (2) A Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szervnek a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területekre veszély- és kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készítenie. (3) A vízügyi igazgatási szervezet feladata - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízi létesítmények kivételével - a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízi létesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik. (4) A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata: a) a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása; b) a védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása; c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása. A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet pontja értelmében a védekezés műszaki feladatai: az árvizek, a belvizek időszakában a védőműveken és/vagy azok mentén, a védőművek védő-, illetőleg működőképességének megőrzése. Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 1. szerint az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk.

14 14 A fenti KHVM rendelet meghatározza a feladatokat az árvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban: Az I. fokú készültség 13. (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia. (2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A II. fokú készültség 14. (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. (2) A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor - ha további jelentős áradástól kell tartani - mozgósíthatja a KÖVIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit. A III. fokú készültség 15. (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvíz-védekezési terv szerint arra számítani lehet. (2) Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá - szükség szerint - a légi megfigyelésről gondoskodni kell. (3) Azt a helyet ahol a védvonal meghibásodhat, a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni. (4) Előre jelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles: a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni; b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzés tárgya kiviteli tervek elkészítése és generálkivitelezői feladatok elvégzése. A Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen beszerzés tárgya nem árvíz-védekezési munkálat, hanem olyan tervezés és kivitelezői tevékenység, amelynek során kockázati tényező árvíz esetleges bekövetkezése. Az idézett jogszabályok alapján megállapítható, hogy a vizek kártételei elleni védekezés közfeladat, melynek ellátása elsősorban az állam, a szakigazgatási szervek és az

15 15 önkormányzatok feladata. A nyertes ajánlattevőt a szerződés teljesítése során kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettség terheli a vízkárok bekövetkezése tekintetében. Ennek megvalósulását kérte ajánlatkérő bemutatni a dokumentáció 45. oldalán árvízvédelmi terv elnevezés alatt. A terv tartalmának meghatározásából kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkaterületen előforduló károk enyhítése érdekében, a kár elhárítása során elvégzendő feladatok bemutatását írta elő ajánlatkérő. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapozza meg azonban az előírás jogszerűségét az a tény, hogy a munka szükségességét az árvíz okozta talajszerkezet-változás váltotta ki, valamint az árvízi biztonság veszélye miatt kell elvégezni. Nem fogadható el ajánlatkérő hivatkozása a projekt, a beszerzés céljára, az ugyanis nem támasztja alá a Kbt. 69. (3) bekezdésében foglaltak fennállását. A Kbt. fent idézett rendelkezése szerint kizárólag a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolása körében kért adatokat, tényeket. A fent már kifejtettek szerint a beszerzés tárgya nem árvízvédelmi munkálat. Az árvízvédelmi fővédvonal megerősítésére végzett munkálatok alatt bekövetkező árvíz vagy más vízkár során a jogszabály által megállapított árvízvédelmi feladatok megoszlása nem változik. Abban a nyertes ajánlattevő a munkaterület védelmezésével vesz részt, melynek során együttműködni köteles az állami, igazgatási, önkormányzati szervekkel. Ez azonban nem változtat azon, hogy a jelen közbeszerzés tárgyát nem az árvízi védekezés, hanem az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában meghatározott építési beruházás megvalósítása képezi. Mindezek alapján a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket az ajánlatkérő túllépte a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság követelményeinek meghatározása során a kérelmező által körben. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését. A Kbt (3) bekezdés amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg, e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.

16 16 A Kbt. idézett rendelkezése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette az ajánlati felhívás rendelkező részben meghatározott pontjait, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában ezt követően meghozott döntéseket. A Döntőbizottság a bírság kiszabását jelen eljárásban nem ítélte indokoltnak figyelemmel a jogsértés reparálható jellegére. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. Budapest, október 27. Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Parádi Józsefné Kapják: 1. Dr. Lovász Éva ügyvéd, 6722 Szeged, Gutenberg u ) 2. Lucsik és Társa Kft. (1062 Budapest, Bajza u. 54.) 3. A-HÍD Építő Zrt. (1138 Budapest, Karikás F. u. 20.) 4. KÖZGÉP Zrt. (1239 Budapest, Haraszti u. 44.) 5. TERRAG-ASDAG Kft. (1056 Budapest, Váci út 81.) 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 7. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár