Humánus állatkísérletekkel

Átírás

1 Humánus állatkísérletekkel a tudomány szolgálatában Novo Nordisk 2010/63/EU IRÁNYELV A TUDOMÁNYOS CÉLOKRA FELHASZNÁLT ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KERETRENDSZER Környezetvédelmi

2 A tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelv végrehajtásában hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok Az irányelv követelményeinek teljesítése érdekében a közös oktatási és képzési keretrendszer kidolgozására vonatkozó munkadokumentum A szeptember i, konszenzuson alapuló dokumentum helyett Brüsszel, február A Bizottság a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelv 23. és 24. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében szakértői munkacsoportot hozott létre egy közös uniós oktatási és képzési keretrendszer kidolgozására. Valamennyi tagállam és a legfontosabb érdekelt szervezetek jelölhettek szakértőt a feladatra. A szakértői munkacsoport február án, szeptember án és július 3 4-én ült össze. A szakértői munkacsoport olyan közös keretrendszer kidolgozását tűzte ki céljául, amely lehetővé teszi a tudományos célokra felhasznált állatokat használó és gondozó személyzet szakértelmére, valamint a személyzet szabad mozgására vonatkozó követelmények teljesítését. Ez a dokumentum a szakértői munkacsoport (többek között a projektértékeléssel/a visszaható hatályú értékeléssel 1, valamint a vizsgálatokkal és végrehajtással 2 kapcsolatos) munkájának, a tagállamokkal folytatott megbeszéléseknek és a Bizottság jogi közreműködésének eredményeképpen jött létre. A dokumentumot a 2010/63/EU irányelv végrehajtásában hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok az V. függelék 3 kivételével jóváhagyták a február án tartott megbeszélésükön. Felelősségkizáró nyilatkozat: E dokumentum célja, hogy útmutatást nyújtson a tagállamok és a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelv által érintett egyéb felek számára, az irányelvben foglalt rendelkezések egységes értelmezéséhez, és megkönnyítse az irányelv végrehajtását. A benne foglaltak a 2010/63/EU irányelv összefüggésében értelmezendők. A dokumentum javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan teljesíthetők az irányelv követelményei. A dokumentum tartalma nem jelent további kötelezettségeket az irányelvben megfogalmazott kötelezettségeken túl. Kizárólag az Európai Unió Bírósága jogosult az uniós jog jogilag kötelező érvényű értelmezésére Noha teljes mértékben egyetértenek a dokumentum tartalmával, a 2010/63/EU irányelv végrehajtásában hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a nemzeti hatáskörrel kapcsolatos kérdések miatt hivatalosan mégsem hagyják jóvá az ellenőrök képzéséről szóló V. függeléket. 1

3 Tartalomjegyzék: Jogi háttér A 2010/63/EU irányelv 23. cikke... 4 Az oktatási és képzési keretrendszer célkitűzései és szerkezete... 4 Az oktatási folyamat a 2010/63/EU irányelv értelmében... 5 A 23. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények ismerete... 6 A folyamat... 7 Az a), b), c) és d) tevékenység folytatásához szükséges felsőfokú képesítés... 7 A. RÉSZ Moduláris képzés és tanulási eredmények... 9 A képzési modul minőségi kritériumai... 9 A használt terminológia Fajokra történő specializáció Mentességek a moduláris képzés alól az a), b), c) és d) tevékenység vonatkozásában A képzési modulok és a vonatkozó tanulási eredmények A tanulási eredmények értékelése Értékelési/teljesítési és nem teljesítési kritériumok A felügyeletre és a kompetenciaértékelésre vonatkozó mechanizmusok A jó felügyelő tulajdonságai A felügyelet folyamata A szakértelem értékelése A szakértelem ellenőrzése/fenntartása Folyamatos szakmai továbbképzés (CPD) A képzés és a felügyelet dokumentálása B. RÉSZ A tanfolyamok jóváhagyása/akkreditálása Hogyan történik egy tanfolyam jóváhagyása/akkreditálása? A tanfolyamok jóváhagyásával/akkreditálásával kapcsolatos tájékoztatási követelmények 18 A jóváhagyási/akkreditációs eljárás alapelvei A tanfolyamok jóváhagyóinak/akkreditálóinak feladatai A kölcsönös elismerés keretrendszere Javaslat egy uniós oktatási és képzési platform és információs portál létrehozására

4 C. RÉSZ A 24. és 25. cikkben szereplő tevékenységekkel kapcsolatos feladatkörök, feladatok és képzés A 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az állatok jóllétének és gondozásának felügyeletéért felelős személy(ek) A 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a létesítményben elhelyezett fajokkal kapcsolatos információk hozzáférhetőségéért felelős személy(ek) A 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a személyzet oktatásáért, szakértelméért és folyamatos szakmai továbbképzésért felelős személy(ek) A 38. cikkben említett projektértékelést végző személy(ek) A 25. cikkben említett kijelölt állatorvos Élő állatok oktatási és képzési célokra történő felhasználása Az élő állatok oktatási célú felhasználásának indokolása Az élő állatok képzési célú felhasználásának indokolása Az állatok oktatási és képzési célú felhasználására vonatkozó projektkérelmek és elbírálásuk A képzésről a felügyelet alatti munkavégzésre történő átmenet I. függelék Modulok és a hozzájuk kapcsolódó tanulási eredmények rész: Moduláris szerkezet rész: Tanulási eredmények rész: Modulok rész: Tanulási eredmények, mérhető igék és kritikus gondolkodás II. függelék A tanulási eredmények értékelési kritériumainak szemléltető példái III. függelék A szakértelem értékelésével kapcsolatos szemléltető példák IV. függelék Képzési dokumentáció Sablon V. függelék Ajánlások a 34. cikk értelmében vizsgálatokat végző személy(ek) számára A vizsgálatokat végző személy(ek) a 34. cikk értelmében Ellenőri modul

5 Jogi háttér A 2010/63/EU irányelv 23. cikke 4 A személyzet szakértelme 1. A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi tenyésztő, beszállító és felhasználó megfelelő számú személyzetet foglalkoztasson a létesítményben. 2. A személyzetnek megfelelő képzésben és oktatáson kell részt vennie az alábbi tevékenységek bármelyikének végzését megelőzően: a) állatokon végzett eljárások; b) eljárások és projektek megtervezése; c) állatok gondozása; vagy d) állatok leölése. A b) pontban említett tevékenységeket végzőknek az elvégzett munkához kapcsolódó valamely tudományterületen szerzett ismeretekkel, továbbá fajspecifikus szaktudással kell rendelkezniük. Az a), c) és d) pontban említett tevékenységeket végző személyeknek mindaddig felügyelet mellett kell ellátniuk a feladatukat, amíg nem igazolták a szükséges szakértelmüket. A tagállamoknak engedélyek vagy egyéb eszközök útján biztosítaniuk kell az e bekezdésben foglalt előírások teljesülését. 3. A tagállamok az V. mellékletben foglalt témaköröknek megfelelően közzéteszik az oktatási és képzési minimumkövetelményeket, valamint a (2) bekezdésben említett tevékenységek folytatásához szükséges szakértelem megszerzésének, fenntartásának és tanúsításának követelményeit. 4. A (2) bekezdésben foglalt előírásokra vonatkozóan nem kötelező erejű uniós iránymutatások fogadhatók el az 56. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárással összhangban. Az oktatási és képzési keretrendszer célkitűzései és szerkezete Uniós iránymutatás kidolgozására került sor, hogy eleget tegyenek a harmonizációra és a közös keretrendszerre vonatkozó igénynek annak érdekében, hogy biztosítsák a személyzet szakértelmét, és lehetővé tegyék a szabad mozgását. Fontos megjegyezni, hogy a végeredmény általános megegyezésen alapul, és nem kötelező érvényű. Az egyes tagállamok szabadon értelmezhetik, hogy eleget tesznek-e ennek az általános iránymutatásnak, és ha igen, akkor hogyan

6 Ugyanakkor az általános elvekkel kapcsolatos uniós szintű megállapodások azok munkáját is segítik, akik tanfolyamokat dolgoznak ki a közös, elfogadható követelmények érdekében. Ezáltal bővül az elérhető tanfolyamok köre, elősegítve az elérhetőség, a hozzáférhetőség és a megfizethetőség célkitűzését. A keretrendszer foglalkozik az eljárásokat végző, az állatokat gondozó, az állatokat leölő, valamint az eljárások és projektek megtervezéséért felelős személyzettel kapcsolatos képzésekre, felügyeletre, kompetenciaértékelésre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekkel. A közös oktatási és képzési keretrendszer lehetővé teszi és biztosítja valamennyi olyan személy szakértelmét, aki részt vesz az állatok tudományos célokra történő felhasználásában, gondozásában és tartásában, illetve elősegíti a személyzet szabad mozgását. A képzési keretrendszer az alábbi célkitűzéseknek megfelelően legyen: rugalmas; elérhető és hozzáférhető; megfizethető; és feleljen meg a jóváhagyott minőségnek. Az oktatási folyamat a 2010/63/EU irányelv értelmében A képzés és a felügyelet biztosítása, illetve a szakértelem megszerzése több különböző módon valósulhat meg. Olyan uniós keretrendszer kidolgozása volt a cél, amely biztosítja az állatok gondozásával és az eljárások során történő felhasználásával foglalkozó személyzet szakértelmét, és lehetővé teszi a személyzet szabad mozgását az Európai Unióban. A javasolt keretrendszer moduláris képzési rendszeren alapul, és a tanulási eredményekre összpontosít. A képzés önmagában nem biztosítja a szakértelmet. A tanulási eredményekre összpontosító megközelítés a megfelelő értékeléssel együtt biztosítja, hogy a résztvevő megfelelő ismeretekre tett szert, és megfelel a tanulási kritériumoknak. Általában szükség van egy felügyeleti időszakra, hogy megerősítsék a megszerzett ismereteket és biztosítsák a feladatok/eljárások megfelelő minőségű elvégzését, és ennek érdekében a felügyelő(k) szükség esetén közbeavatkozik (közbeavatkoznak). Az egyes személyek csak akkor dolgozhatnak felügyelet nélkül, ha az értékelés során bizonyították a szakértelmüket. A szakértőnek ítélt személyek ekkorra már mélyebb ismeretekre tettek szert a feladattal kapcsolatban. 5

7 A szakértelmet felül kell vizsgálni. Az egyéni tanulási eredmények eléréséhez és a moduláris képzés elvégzéséhez szükséges idő az egyén, valamint az oktatási és értékelési módszer függvényében jelentősen eltér. A felügyeleti időszak hossza és a szakértelem megszerzéséhez szükséges idő szintén eltérő, és függ például az elvégzett feladat gyakoriságától/elérhetőségétől, a technikai bonyolultságától és az egyén képességeitől. Ezért nem tanácsos megszabni a képzési és a felügyeleti időszak hosszát. Az alapképzés az alapvető ismeretekre és/vagy megértésre irányul, majd a szakértelem értékelésének idejére már alaposabb ismeretekkel és fejlett készségekkel kell rendelkezni. Ennek a megközelítésnek tükröznie kell, mi történik a gyakorlatban: az alapmodul elvégzése után elvárás, hogy a résztvevő alapvető ismeretekkel rendelkezzen, amelyek a felügyelet során tovább bővülnek, majd a szakértelem megszerzése idejére már a feladat sokkal alaposabb ismerete várható el. Ezek a különbségek tükröződnek a képzés elvégzésének és a szakértelem megszerzésének értékelésére vonatkozó különböző követelményekben. A képzés a moduláris alapképzéstől a felügyelet alatt végzett munkán át a szakértelem megszerzéséig tartó folyamat. Az egyének folyamatos oktatás révén megőrzik a szakértelmüket (folyamatos szakmai továbbképzés CPD). A 23. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények értelmezése A 2010/63/EU irányelv 23. cikkének (2) bekezdése értelmében A személyzetnek megfelelő képzésben és oktatáson kell részt vennie az alábbi tevékenységek bármelyikének végzését megelőzően:. Ha a tevékenység valószínűleg fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást okoz, a vonatkozó képzési modulokat már a felügyelet alatt végzett munka megkezdése előtt el kell végezni. Ellenkező esetben a képzésben részt vevő személy már az adott modulok megfelelő eredménnyel történő teljesítését megelőzően elkezdhet felügyelet alatt dolgozni. A képzés elvégzéséig és a szükséges szakértelem megszerzéséig minden esetben a felügyelőt terheli a felelősség a feladat helyes elvégzéséért. 6

8 A folyamat A fentiek alapján az alábbi folyamat javasolt: A kívánt eredmények elérése, azaz a megfelelő képzési minőség és a személyzet szabad mozgása érdekében szükség van a moduláris képzés megfelelően részletezett tanulási eredményeire és az értékelési kritériumokkal kapcsolatos egyetértésre. A képzéssel kapcsolatban minőségbiztosítási ellenőrzést kell végezni. Javaslat született egy olyan európai platform kialakítására, amely lehetőséget biztosít az oktatással és a képzéssel kapcsolatos információcserére. Az a), b), c) és d) tevékenység folytatásához szükséges felsőfokú képesítés A szakértelemre összpontosítva, a jóváhagyott minőségi kritériumoknak megfelelő és következetesen értékelt képzési modulok alapján az előírt modulok sikeres teljesítése feltételezi az e tevékenységekhez megfelelő iskolázottságot és érettséget. Az a), c) és d) tevékenység folytatásához nincs szükség konkrét képesítésre. A b) tevékenységért, azaz az eljárások és projektek megtervezéséért felelős személyeknek általában felsőfokú végzettséggel vagy ezzel egyenértékű végzettséggel kell rendelkezniük 7

9 egy megfelelő tudományágban. Ez fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy képesek hatékonyan alkalmazni a három R-t az eljárások és projektek megtervezése során, illetve megfelelő etikai és tudományos döntéseket hoznak. Előfordulhat, hogy van néhány olyan személy, akit az irányelv hatálybalépése előtt ismertek el képzettnek a 2010/63/EU irányelv 23. cikkében felsorolt tevékenységek végzése tekintetében, és továbbra is elismerik a képzettségüket. Meg kell jegyezni, hogy a 40. cikk (2) bekezdésének b) pontja nem ír elő képzési követelményeket a projektek általános megvalósításáért felelős személyek esetében. Ugyanakkor tudományos és állatjólléti okokból, valamint a megfelelőség biztosítása érdekében is fontos, hogy a személyzet megértse a feladatkörét, és feladatköre hatékony ellátása érdekében elegendő tudással rendelkezzen az állatok gondozása és felhasználása terén. 8

10 A. RÉSZ Moduláris képzés és tanulási eredmények A moduláris képzési rendszer és a tanulási eredményeken alapuló megközelítés rugalmas. Nem folyamatokra, hanem az eredményre összpontosít, és segít meghatározni azokat a készségeket és ismereteket, amelyekkel a modul résztvevőinek a tanulási eredmények értékelésének idejére rendelkezniük kell. A tanulási eredmények egy képzési program vagy modul konkrét fogalmakkal meghatározott konkrét célkitűzései. Leírják, mit kell ismerni, érteni, vagy mire kell képesnek lennie az adott modul végén. Ezek nem egy tanfolyam tanmenetét vagy az érintett témák listáját jelentik. A képzések szervezői szabadon megválaszthatják a tanfolyam tartalmát, valamint a képzési anyagokat és a képzési módszereket, amelyek mind hozzájárulnak a kiválasztott modulok valamennyi tanulási eredményének eléréséhez a nemzeti/helyi/intézményi és/vagy egyéni/csoportszintű követelményeknek megfelelően. Tudomásul kell venni, hogy a gyakorlati tanulási eredmények és az elméleti/tudásalapú tanulási eredmények szétválaszthatók. A gyakorlati készségekkel kapcsolatos tanulási eredmények értékelése biztosítja, hogy a résztvevő a megszerzett készségek révén képes legyen a továbbiakban felügyelet alatt dolgozni, és ne jelentsen fokozott veszélyt az állatok jóllétére. A magas szintű készségek a felügyelet alatt végzett munka során fejlődnek ki. A felügyelet időtartama és mértéke ugyanakkor függ többek között a feladat bonyolultságától és gyakoriságától, illetve a résztvevő korábbi tapasztalataitól. Az olyan esetekben, amikor nem áll fenn az állatoknak okozott fájdalom, félelem, szenvedés vagy a maradandó egészségkárosodás kockázata, a képzés résztvevője már a tanulási eredmények elérése előtt elkezdhet felügyelet alatt dolgozni. Minden más esetben azonban még a felügyelet alatt végzett munka megkezdése előtt el kell érni a tanulási eredményeket a jóváhagyott teljesítési kritériumoknak megfelelően. A tanulási eredményeken alapuló megközelítés lehetővé kell, hogy tegye a tárgy elfogadható szintű ismeretét annak biztosítása érdekében, hogy nem okoznak szükségtelen fájdalmat, félelmet, szenvedést vagy maradandó egészségkárosodást a felügyelet alatt végzett munka során. A képzési modul minőségi kritériumai megfelelően részletezett tanulási eredmények; - megszerzendő elméleti tudás; - megszerzendő gyakorlati készségek; meghatározott értékelés; teljesítési/nem teljesítési kritériumok. 9

11 A használt terminológia A képzés moduláris rendszerben történik. A modulok különböző kategóriákba sorolhatók: a 23. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi tevékenység esetén kötelezőek (beleértve a nemzeti jogszabályokról szóló modult); csak bizonyos tevékenység(ek) esetében szükségesek; további modulok, amelyek lehetővé teszik a specializált készségek megszerzését és az egész életen át tartó tanulást (például sebészeti modul). Tevékenység = a 23. cikk (2) bekezdésében felsorolt négy tevékenység egyike 5 Feladat = például a 24. cikkben (felelős az állatok gondozásáért és jóllétéért stb.), a 25. cikkben (kijelölt állatorvos) és a 38. cikkben (projektértékelés) említett feladatok Alapmodul = minden tevékenység esetében kötelező modul, ugyanazokkal a tanulási eredményekkel Tevékenységspecifikus (előkövetelménynek számító) modul Feladatspecifikus modul = bizonyos tevékenység(ek) esetében kötelező modul = ajánlott modul, amely lehetővé teszi, hogy a személyzet elvégezzen (egy) bizonyos feladato(ka)t Nemzeti modul Tanfolyam = a jogszabályok átültetésével foglalkozó nemzeti/regionális szabályozás és egyéb, az állatok tudományos célokra történő felhasználására vonatkozó jogszabályok (például szállítás, CITES, hulladék, géntechnológiával történő módosítás) = egy vagy több modulból álló program, amelynek célja az irányelvben meghatározott személyek képzési igényeinek kielégítése Fajokra történő specializáció Néhány képzési modul fajspecifikus (fajcsoport-specifikus). Az alapmodult teljes egészében el kell végezni egy adott fajra vagy fajcsoportra vonatkozóan. A készségek további fajokra történő kiterjesztéséhez bizonyítani kell az új fajokkal kapcsolatos tanulási eredmények elérését ugyanennek a modulnak a keretében. 5 a) állatokon végzett eljárások; b) eljárások és projektek megtervezése; c) állatok gondozása; vagy d) állatok leölése. 10

12 Ugyanakkor elképzelhető, hogy nem kell mindig megismételni az alapmodul minden elemét az új fajok esetében, mert az egyes fajok között előfordulhatnak közös tartalmi elemek, amelyeket nem szükséges megismételni. Mentességek a moduláris képzés alól az a), b), c) és d) tevékenység vonatkozásában A korábbi képzéssel és a szakértelemmel kapcsolatos információk függvényében mentesség adható a moduláris képzés alól. A mentességek alapját képező elveknek átláthatónak és mindenki számára elérhetőnek kell lenniük. A képzés alóli mentességet vagy az illetékes hatóság hagyhatja jóvá, vagy amennyiben az illetékes hatóság egyértelmű kritériumokat tett elérhetővé az intézmény számára intézményi szinten is jóváhagyható (a képzésért felelős személy által [24. cikk (1) bekezdés c) pont]), amit dokumentálnak, és az illetékes hatóság ellenőrizheti. Bevált gyakorlatként, a korábban elvégzett képzésektől függetlenül meg kell vizsgálni a létesítmény új munkatársainak képzését és szakértelmét, mielőtt engedélyezik számukra a felügyelet nélküli munkavégzést. A személyzet szabad mozgásához szükség van a jóváhagyott tanfolyamok egyfajta kölcsönös elismerésére legalább az Unión belül. A mentességre vonatkozó elvek A szerzett jogokat elfogadják az a) d) tevékenységekkel kapcsolatos képzések esetében, azaz ha az adott személy már képzett és tapasztalt az adott területen, nincs szüksége további képzésre (kivéve, ha új területeken kíván fejlődni, például új fajokkal kapcsolatban), de továbbra is fennáll a szakértelem fenntartására és a megfelelő CPD-re vonatkozó követelmény. Azoknak, akik jelentős ideje (minden esetben, ha az meghaladja az 5 évet) nem dolgoztak tudományos célokra felhasznált állatokkal, vagy nem gondoztak ilyen állatokat, sikeresen el kell végezniük a megfelelő képzést, mielőtt újra megkezdik a munkát. A tagállami jogszabályok terén történő képzés alól nem adható mentesség a jogszabályokról szóló képzés elvégzése általános elvárás. Ugyanakkor ritkán, olyan esetekben, amikor egy adott eljárással kapcsolatban szakértő közreműködésére van szükség, és amikor az állatok jólléte és gondozása nem tartozik az adott személy hivatalos feladatai közé, és gyakorlott gondozó felügyelete mellett végzi az eljárást, célszerű lehet a jogszabályok megismertetése, különösen az adott személy feladatkörével és feladataival kapcsolatban. A mentességi kérelemben fel kell tüntetni valamennyi releváns képzést és korábbi tapasztalatot, hogy azok összevethetőek legyenek a tagállamok képzési követelményeivel. A tagállamok meghatározzák és közzéteszik a mentességgel kapcsolatos kritériumokat. 11

13 A képzési modulok és a vonatkozó tanulási eredmények Az I. függelék tartalmazza a kidolgozott képzési modulokat, amelyek lefedik valamennyi alapmodult és tevékenységspecifikus (előkövetelménynek számító) modult. Emellett a megfelelő tanfolyamok biztosítása érdekében feladatspecifikus és egyéb további modulokat is kidolgoztak. A tanulási eredmények értékelése A tanulási eredmények számos különböző módon értékelhetők, ezért nem célszerű kidolgozni az egyes modulok meghatározott teljesítési/nem teljesítési és értékelési kritériumait. Ezért az értékelési kritériumokat a tanfolyam szervezője dolgozza ki a javasolt tanfolyam moduljaihoz tartozó minden tanulási eredményre vonatkozóan. A tanulási teljesítmény különböző módszerekkel (feleletválasztós teszt, írásbeli/szóbeli vizsga, online vizsga, a gyakorlati készségekkel kapcsolatos vizsga stb.) értékelhető, de az értékelési kritériumok meghatározásánál figyelembe kell venni néhány szempontot: Értékelési/teljesítési és nem teljesítési kritériumok Legyenek objektívek és átláthatóak; átfogóak és egyértelműek; egyértelmű teljesítési és nem teljesítési kritériumokat határozzanak meg; megbízható eredményeket hozzanak; győződjenek meg arról, hogy a résztvevők elfogadható szintű ismeretekre tettek szert az adott tárggyal kapcsolatban, a továbbiakban felügyelet alatt dolgozhatnak, és nem okoznak szükségtelen fájdalmat, szenvedést, félelmet vagy maradandó egészségkárosodást az állatoknak; adott esetben határozzák meg a kötelezően teljesítendő kulcsfontosságú elemeket. Az értékelés megfelelő felügyelet mellett történjen. A tanfolyam-látogatási követelményt a tanulási eredményeknek megfelelően kell meghatározni; elképzelhető, hogy egyes részek esetében teljes részvételre van szükség. Az értékelési módszerek gazdaságilag megvalósíthatóak és elérhetőek. Meg kell fontolni, hogy szabályozzák-e a megfelelő eredmények elérésére tehető kísérletek maximális számát. A tanulási eredmények értékelését szemléltető példákat a II. függelék tartalmazza. 12

14 A felügyeletre és a kompetenciaértékelésre vonatkozó mechanizmusok A tanfolyam sikeres elvégzése és a tanulási eredmények elérése fontos lépés, de ezeket megfelelő felügyeleti időszaknak kell követnie a szükséges szakértelem megszerzéséig (kivéve, ha a résztvevők a tanfolyam során megfelelő szakértelemre tesznek szert, amelyet értékelnek is), és az alapképzés csak ezután tekinthető befejezettnek. A jó felügyelet megerősítheti és fejlesztheti a tanulási eredményeket, de a nem megfelelő felügyelet negatív következményekkel járhat, és alkalmanként elavult vagy egyszerűen helytelen gyakorlathoz vezethet. A jó felügyelő tulajdonságai A megfelelő felügyelők kiválasztása kulcsfontosságú. A gyakorlati képzést és a felügyeletet olyan személynek kell biztosítania, aki rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal: megfelelő, naprakész ismeretekkel rendelkezik, az eljárások terén képzett és hozzáértő; a tudásának és tapasztalatának köszönhetően tiszteletet vív ki, és szakmai tekintéllyel rendelkezik; képes a készségek és ismeretek átadására (szükséges oktatási készségek); megérti, miért fontos a képzés és a felügyelet; jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkezik; elkötelezetten a jogszabályok szellemének és szövegének megfelelően jár el. Bonyolult eljárások esetében például amikor sebészeti és érzéstelenítési/altatási készségekre is szükség van egynél több felügyelőre lehet szükség. A felügyelet folyamata Minden felhasználónak, tenyésztőnek és beszállítónak biztosítania kell egy olyan szilárd keretrendszert, amelyen belül sor kerülhet a képzésre és a felügyeletre, és egyértelmű követelmények határozzák meg a tudásalapú, valamint a gyakorlati készségekre vonatkozó szakértelmet. A következetesség valamennyi folyamatban alapvető fontosságú. Minden gyakornoknak: formális képzési tervvel kell rendelkeznie, amelyben feltünteti személyes célkitűzéseit, valamint a szükséges gyakorlati és tudásalapú készségeket; egyértelműen ismernie kell az egyes készségekben való jártasságra vonatkozó kritériumokat; képzésére és szakértelmére vonatkozó dokumentációval kell rendelkeznie; képzését, szakértelmét és személyes fejlesztési tervét rendszeresen felül kell vizsgálni. 13

15 A gyakornokok fejlődését egyértelműen dokumentálni kell a képzési nyilvántartásban, amelyben a felügyelet szintje is nyomon követhető. A felügyelet mértéke öt szintre osztható: 4 A felügyelő jelen van az eljárás elvégzésekor, közvetlenül felügyeli, és tanácsot nyújt 3 A felügyelő tudja, hogy mikor végzik az eljárásokat, és elérhető (például az eljárás helyszínének közelében tartózkodik), hogy szükség esetén gyorsan közbeavatkozzon 2 A felügyelő tudja, hogy mikor végzik az eljárásokat, és elérhető (például a létesítmény közelében tartózkodik), hogy szükség esetén részt vegyen és tanácsot adjon 1 A felügyelő tudja, mikor végzik az eljárásokat, és elérhető (például telefonon), hogy szükség esetén tanácsot adjon 0 Nincs szükség felügyeletre A brit Laborállat-tudományi Szövetség (Laboratory Animal Science Association) felügyeleti követelményekre vonatkozó iránymutató elveket dolgozott ki az eljárásokat végző személyek (engedélyre jogosultak) számára, amelyek az alábbi helyen érhetők el: A szakértelem értékelése A szakértelmet értékelő személy ideális esetben nem maga az oktató, de előfordulhat, hogy nagyon specializált készségeknél és kisebb létesítményekben ez nehezen oldható meg. A résztvevőknek meg kell érteniük, hogy milyen követelményeket, illetve teljesítési és nem teljesítési kritériumokat alkalmaznak az értékelés során. A szakértelem értékelésére lehetőleg a résztvevő szokásos munkakörnyezetében kerüljön sor. Az értékelőnek az eljárások végzése közben kell megfigyelnie és értékelnie a résztvevőt, hogy felmérje a gyakorlati szakértelmét. Az is fontos, hogy minden létesítményben létezzen olyan mechanizmus, amely biztosítja, hogy felismerik és jelentik a személyzet szakértelmének hiányát, illetve a helytelen gyakorlatot, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen tenni a helyzet orvoslására. A szakértelem értékelésének szemléltető példáit a III. függelék tartalmazza. A szakértelem ellenőrzése/fenntartása Folyamatban lévő eljárásnak tekintendő, és a létesítményen belül működnie kell valamilyen felügyeletnek, hogy az elfogadható minőség fenntartását biztosítsák. Amikor az eljárásokra időszakosan/ritkán kerül sor és/vagy az adott személy már egy ideje nem végzett ilyen eljárást, fontolóra kell venni a további felügyelet biztosítását. Hasonlóképpen, a felmerülő problémák, illetve az új vagy módosított eljárások bevezetése miatt is szükséges lehet a szakértelem ellenőrzése. 14

16 Folyamatos szakmai továbbképzés (CPD) A 23. és 24. cikkben szereplő, a folyamatos továbbképzésre és a szakértelem fenntartására vonatkozó követelmények teljesítése A 23. cikk (3) bekezdése előírja, hogy a személyzet folyamatos továbbképzés révén tartsa fenn szakértelmét (folyamatos szakmai továbbképzés CPD). Ezt a folyamatot a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a képzésért felelős személy felügyeli. Ez a követelmény azt kívánja biztosítani, hogy az állatok felhasználásában és gondozásában érintett valamennyi személy fenntartsa a szakértelmét, és naprakész legyen az új fejleményekkel kapcsolatban. A FELASA 6 javaslatokat tett az állatok tudományos kísérletek céljára történő gondozásában és felhasználásában érintett valamennyi személy folyamatos képzésére vonatkozó iránymutatásra. Ez a rendszer kreditekre épül, amelyek 50%-a egy szakmai testület által felülvizsgált, ajánlott tevékenységeken való részvétellel szerezhető meg. A másik 50%-ot pedig a munkáltató által elismert tevékenységekkel lehet megszerezni. További részletek az alábbi honlapon olvashatók: Fontos, hogy a képzést a képzés folyamatától függetlenül kölcsönösen elismerjék, és a dokumentáció más rendszerekben is felhasználható legyen. Az is lényeges, hogy a CPD legalább egy része közvetlenül a(z) (labor)állat-tudományhoz kapcsolódjon. A képzés és a felügyelet dokumentálása A képzési dokumentációban fel kell tüntetni a képzés és a szakértelem szintjét, hogy az Európai Unió teljes területén lehetővé tegyék a készségek elismerését. Jelenleg sok különböző típusú dokumentációt vezetnek, és sokféleképpen ellenőrzik őket a központosított létesítményektől az egyénekig. A létesítmény kultúrája és/vagy a korábbi megfelelési eredmények befolyásolják a dokumentáció vezetését. A helyes laboratóriumi gyakorlatot folytató létesítmények általában helyesen vezetik a képzési dokumentációt, amely nem, illetve csak csekély mértékben igényelhet változtatásokat. Minden képzési rendszer lényeges eleme a pontos dokumentáció, amelynek tartalmaznia kell az adott személy korábban, a jelenlegi munkaviszonyát megelőzően szerzett szakképzését és releváns kompetenciáit. A dokumentációban, amely fajspecifikus, az eljárásokat is részletesen fel kell tüntetni. Tartalmaznia kell a szükséges felügyelet szintjét, az alapkompetencia megszerzését, valamint 6 Az európai laborállat-tudományi társaságokat tömörítő szövetség (The Federation of European Laboratory Animal Science Associations). 15

17 annak a szakértelemnek a szintjét, amely lehetővé teszi, hogy az adott személy másokat felügyeljen és oktasson. A képzés és a megszerzett kompetenciák dokumentálására vonatkozó közös megközelítés lehetővé teszi a személyzet szabad mozgását. A IV. függelék tartalmaz egy közös dokumentációs sablonmintát. 16

18 B. RÉSZ A tanfolyamok jóváhagyása/akkreditálása A képzés és az értékelés minőségének biztosításához szükség van egy, a tanfolyamok jóváhagyásával/akkreditálásával kapcsolatos rendszerre. A tanfolyamok egy vagy több modulból állhatnak. Fogalomjegyzék Minőségbiztosítás Egy szolgáltatás vagy termék kívánt minőségének fenntartása a modulok szervezői végzik, és adott esetben az akkreditációs eljárás részét képezi. Akkreditáció Olyan eljárás, amelynek során tanúsítják a szakértelmet, a jogosultságot vagy a hitelességet. Kölcsönös elismerés Két szervezet (például tagállamok illetékes hatóságai) közötti megállapodás, amelynek értelmében elismerik egymás eljárásait vagy programjait. Kölcsönösen elismerhetik egymás eljárásait és programjait felsőfokú intézmények, minőségbiztosítási vagy akkreditációs testületek, vagy szakmai testületek. A tanfolyamok jóváhagyására/akkreditálására vonatkozó rendszer előnyei 1. lehetővé teszi a személyzet szabad mozgását; 2. növeli az állatok jóllétét; 3. javítja az élő állatokat felhasználó tudomány minőségét. Hogyan történik egy tanfolyam jóváhagyása/akkreditálása? Az akkreditáció folyamatos, kétirányú eljárás, amely a felek közötti jó kommunikáción alapul. Az akkreditációs eljárás részét képezik az alábbiak: írásbeli beadványok; a tanfolyamok szervezői és értékelői közötti megbeszélések; tanfolyam-látogatások; a tanfolyamok akkreditációját/jóváhagyását legalább ötévente felül kell vizsgálni, illetve abban az esetben, ha jelentős módosításokat javasolnak a tanfolyam megtartásának módjával, tartalmával vagy értékelésével kapcsolatban; biztosítják, hogy a képzés a jóváhagyott minőségnek megfelelően történjen. 17

19 A tanfolyamok jóváhagyásával/akkreditálásával kapcsolatos tájékoztatási követelmények A jóváhagyási/akkreditálási eljárás egyértelműen meghatározza a tanfolyamok szervezői számára, hogy milyen tájékoztatást kell nyújtaniuk a tanfolyamok tartalmára, megtartásának módjára és az értékelésre vonatkozóan. Megfelelő szakértelemnek kell rendelkezésre állnia a benyújtott információk értékelésére. A tájékoztatás többek között az alábbiakra terjed ki: a jelentkező és az intézmény; információk az oktatókról, a képesítésükről/tapasztalatukról; a modul(ok) teljes tanmenete és a kapcsolódó tanulási eredmények; a tananyagok és a használati módjuk, például az órán kiosztott fénymásolatok, előzetes olvasmányok, tanítási segédanyagok, gyakorlati/elméleti; gyakorlati elemek esetén az oktatás és az értékelés módja; az élő állatok felhasználásával (és annak indokolásával) kapcsolatos információk; a tanfolyam helyszínének ismertetése; órarend és információk az egyes órákon folyó oktatás típusáról; a résztvevőkkel folytatott kommunikáció; távoktatás esetén a használandó módszerek és a független értékelés biztosításának módja; az egy oktatóra jutó résztvevők aránya az elméleti, illetve a gyakorlati órákon (gyakorlati képzés esetén legfeljebb 1:4 az ajánlott arány); ajánlott, hogy ne az oktató végezze az értékelést (vagy biztosítsák a képzés és az értékelés egyértelmű elkülönülését); a tanfolyam értékelésének módja értékelés, visszajelzés; a tanfolyam sikeres elvégzésének értékelése módszerek, teljesítési és nem teljesítési kritériumok; kötelezően teljesítendő kulcsfontosságú elemek; olyan (kétnyelvű, anyanyelven és angolul kiállított [melléklet]) tanúsítvány lenne célszerű a szabad mozgás elősegítése érdekében, amely tájékoztatásul tartalmazza a tanfolyam tartalmának alapvető leírását; a modul szervezője dokumentációt vezet a résztvevőkről, a teljesítésről, nem teljesítésről és a visszajelzésekről; mindig jobb, ha a beadványok túl sok információt tartalmaznak, mint ha túl keveset, de ez a jóváhagyó/akkreditáló testület információkérési űrlapjával irányítható; adott esetben a részvételi követelmények (ezáltal jobban értékelhető a résztvevő hozzáállása, például etikai kérdések megvitatása); a jóváhagyást/akkreditációt megelőzően legalább két tanfolyamot kell tartani; (Megjegyzés: Legyenek rendelkezések a résztvevők érdekében arra az esetre, ha a tanfolyam nem felel meg a követelményeknek.) az akkreditációs testület tájékoztatása a részvétellel, a teljesítéssel/nem teljesítéssel és a tanfolyami órák gyakoriságával kapcsolatban ezeket az információkat nem hozzák nyilvánosságra, csak az akkreditációs testületek használják őket. Kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják a visszajelzést. 18

20 A jóváhagyási/akkreditációs eljárás alapelvei 1. függetlenség a tanfolyam szervezőjétől; 2. arányosság és megfizethetőség; 3. fenntartható és következetes követelmények; 4. bizalmat kelt a résztvevőkben, az oktatókban és a tagállamokban; 5. hozzáértő személyek végzik az értékelést. A tanfolyamok jóváhagyóinak/akkreditálóinak feladatai A jóváhagyó/akkreditáló testületek fő feladatai a következők: tanácsot és tájékoztatást nyújtanak a tanfolyamok leendő szervezőinek; jóváhagyják/akkreditálják azokat a tanfolyamokat, amelyek megfelelnek a jóváhagyott minőségi kritériumoknak; biztosítják a tartalom és az eredmények következetességét a modulok során; biztosítják a meghatározott célkitűzéseknek és eljárásoknak való megfelelést a képzés megtartásának módja, illetve a meghatározott tanulási eredmények értékelésének vonatkozásában; alkalmazzák és felülvizsgálják a sikeres képzés és értékelés felügyeletére szolgáló mechanizmusokat. A kölcsönös elismerés keretrendszere Egy kölcsönös jóváhagyási/akkreditációs keretrendszer elveinek kidolgozására van szükség a máshol elvégzett képzés kölcsönös elismeréséhez. Az Európai Unióban jelenleg többféle megközelítést alkalmaznak a tanfolyamok jóváhagyásával kapcsolatban ezeket nem mindig a tagállamok hatóságai szabályozzák, és nem létezik egységes rendszer valamely tagállam jóváhagyás -ának megszerzésére sem. A 23. cikkben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyzet megfelelő képzésben részesült a tagállamoknak ezért kell kifejezniük elégedettségüket a képzési rendelkezéssel kapcsolatban helyi, regionális, országos vagy nemzetközi szinten. Szükség van a képzési követelmények és eredmények megbízhatóságára, de a tagállamok közötti kölcsönös elismerés érdekében bizalomra és jobb kommunikációra is. 19

21 Kívánatos egy információcserére szolgáló fórum és a tanfolyamok elérhetőségére/tartalmára vonatkozó központi nyilvántartás, valamint továbbra is aktuálisak az információkat biztosítására szolgáló mechanizmusok/erőforrások. Minden tanfolyam esetében sor kerül független felügyeletre/jóváhagyásra, és ez a helyi, házon belüli tanfolyamokra is vonatkozik. A kölcsönös elismerést és a képzés minőségét uniós szinten elősegítő rendszer költséghatékony és minimális adminisztratív terhet jelent. Mivel nincs erre a célra szolgáló támogatási alap, a potenciális előnyöknek elég vonzónak kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a tagállamok és a felhasználói közösség anyagi támogatását. Az Európai Bizottság nem koordinálhatja ezt a feladatot, mert kívül esik a közvetlen hatáskörén, azonban elősegítheti, például az irányelv követelményeinek végrehajtásával kapcsolatos konkrét témákkal foglalkozó szakértői munkacsoportok létrehozásával, valamint oktatással és képzéssel kapcsolatos információknak a honlapján történő közzétételével. Javaslat egy uniós oktatási és képzési platform és információs portál létrehozására Létre kell hozni egy moduláris képzési keretrendszerrel kapcsolatos uniós platformot, hogy lehetővé tegyék az információmegosztást és a kommunikációt az alábbiak között: a jóváhagyó/akkreditációs testületek; a tanfolyamok szervezői; a tagállami hatóságok. Ez az uniós platform elektronikus úton működne, és évente 2 3 alkalommal audio- /videokonferenciát tartanának. A tagállamok, a jóváhagyó/akkreditációs testületek és a tanfolyamok szervezői kiegyensúlyozott arányban vennének részt benne. Ez az uniós platform az alábbi célokat tűzné ki: 1. a jóváhagyó/akkreditációs testületekre vonatkozó kritériumok kidolgozása; 2. a jóváhagyó/akkreditációs testületek és tanfolyamok elismerése és jegyzékbe vétele; 3. a modulokra vonatkozó kritériumok kezelése és szükség esetén módosítása; 4. a felügyeletre és értékelésre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos információk megosztása; 5. a képzések és az értékelés dokumentálására vonatkozó követelményekkel és sablonokkal kapcsolatos információk megosztása; 6. kapcsolattartási adatok megosztása a kapcsolattartás céljából. Ez a felsorolás nem teljes, és az uniós platform konkrét célja (céljai) és tevékenységei tekintetében megegyezésre kell jutni. Ne legyenek érdekellentétek, és az uniós platform egyik tagja se gyakoroljon közvetlen irányítást; a platform célja egyszerűn az, hogy információkat és bevált gyakorlatokat 20

22 osszanak meg egymással, minden tagállamban megértessék a képzés és az oktatás fontosságát, és ezáltal bizalmat ébresszenek és elősegítsék a képzés kölcsönös elismerését. A fentiek értelmében ezt a kezdeményezést tovább kell vinni, és meg kell határozni az információs portál feladatait. Ennek az uniós platformnak nem az a célja, hogy fokozza a bürokratikus terheket, ellenőrzést gyakoroljon a jóváhagyási/akkreditációs eljárások és mechanizmusok felett, illetve jogtalan előnyt biztosítson a részt vevő egyének vagy szervezetek számára. Egyszerűen a lehetőségek biztosítására és a tájékoztatásra törekszik. Céljai a következők: kölcsönös bizalom ébresztése az egyes tagállami képzési mechanizmusok iránt az Unióban; a személyzet szabad mozgására vonatkozó célkitűzés megvalósítása; a képzési források megosztása; szükség esetén a modulok felülvizsgálata; új modulok jóváhagyása; és kapcsolattartó pont kialakítása, ahol a résztvevők és a szervezők információkat szerezhetnek/nyújthatnak a tanfolyamokkal kapcsolatban. Ez folyamatosan fejlődő folyamat. A javaslat nyomán létrejött és megkezdte működését a laborállat-tudományi oktatási és képzési platform (ETPLAS). Munkájáról a weboldal szolgál információkkal és dokumentumokkal. 21

23 C. RÉSZ A 24. és 25. cikkben szereplő tevékenységekkel kapcsolatos feladatkörök, feladatok és képzés További iránymutatás készült a 24. és 25. cikkben szereplő tevékenységeket végrehajtó személyek számára, hogy jobban megértsék a feladatkörüket, emellett képzési javaslatokat tartalmaz az ilyen tevékenységeket végző személyek számára. Minden tevékenység esetében készült egy javasolt, kívánatos profil is, amely tovább részletezi a feladatkört. Ugyanakkor elismert tény, hogy a prioritások az egyes létesítmények igényeitől függően változnak. Egy adott személy tanulmányi háttere, a korábban elvégzett képzései és a tapasztalata hasonlóképpen mentességet jelenthet az ajánlott képzés vagy egyes részeinek elvégzése alól. Például egy, az állatok gondozásáért és jóllétéért felelős személy mentességet kaphat a 23. modul elvégzése alól, ha igazolja, hogy korábban elvégzett egy megfelelő képzést vagy megfelelő képesítést szerzett például a vízi vagy a mezőgazdasági állatok vonatkozásában. A 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az állatok jóllétének és gondozásának felügyeletéért felelős személy(ek) Ezt a feladatkört gyakran tapasztalt gondozó/vezető állattechnológus tölti be, de néha a kijelölt állatorvos is elláthatja ezeket a feladatokat. Egy vagy több, megnevezett személy töltheti be ezt a feladatkört, és mindegyikük egyértelműen meghatározott felelősségi körrel rendelkezik. Ez a személy független tanáccsal tud szolgálni a létesítményben található összes állat jóllétével és gondozásával kapcsolatban annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az ott tenyésztett, tartott és felhasznált állatok szenvedését, illetve a lehető legnagyobb jóllétet biztosítsák számukra. Aktívan, napi szinten részt vesz a létesítményben található állatok jóllétének biztosításában, megfelelő felhatalmazással rendelkezik, hogy magas szintű követelményeket határozzon meg és tartasson be az állatok tartásával és gondozásával kapcsolatban, teljesítve az irányelv III. mellékletében megfogalmazott követelményeket, valamint az állatok tartásával foglalkozó személyzet és a tudományos munkatársak körében is támogatja a gondozási kultúrát. Szükség van intézményi támogatásra és struktúrára, különösen akkor, amikor kétségbe vonják a gondozásért felelős személy tanácsát. Ez a személy proaktív, szükség esetén együttműködik a kijelölt állatorvossal, elősegíti az állatok tartásával, gondozásával és felhasználásával kapcsolatos tökéletesítések végrehajtását, és aktívan hozzájárul az állatjólléti testület munkájához. Ez a feladatkör fontos szerepet játszhat a tudományos eredmények minőségének javításában. Az alábbi, a feladatkört leíró egyszerű betűszót javasolták: ICARE Institutional Care and 22

24 Animal welfare REsponsible (person), azaz az intézményen belüli gondozásért és az állatok jóllétéért felelős (személy). A főbb feladatok összefoglalása Az állatok folyamatos gondozására vonatkozó átfogó rendszer létrehozása; o az állatok napi ellenőrzéséről történő gondoskodás; o egy információs döntési lánc létrehozása, és az erről szóló tájékoztatás az érintett személyzet számára; o rendelkezésre álló szakértelem biztosítása annak érdekében, hogy felismerjék, ha az állatok egészsége vagy viselkedése eltér a normálistól; az állatjólléti testület tájékoztatása, és többek között tanácsadás az eljárások, valamint az állatok életét befolyásoló egyéb szempontok tökéletesítésével kapcsolatban; jó munkakapcsolat kialakítása a kijelölt állatorvossal; a használt fajoknak megfelelő, magas állattartási és állatgondozási követelmények kidolgozása és alkalmazása; o a létesítményben tartott fajokra vonatkozó állatjólléti és állattartási követelmények betartásáról való gondoskodás; o gondoskodás a különböző nagyságú csoportok ketrecekkel vagy egyéb elhelyezéssel kapcsolatos igényeiről, az optimális környezeti feltételekről, többek között a környezetgazdagítási lehetőségekről és a táplálkozási előírások betartásáról; o gondoskodás a fajok fiziológiai és biológiai szükségleteiről; a gondozási kultúra alapelveinek népszerűsítése a teljes személyzet (beosztástól függetlenül) körében. Javasolt profil A hátteréből, tapasztalatából, tudásából és magabiztosságából adódóan személyes tekintéllyel rendelkezik; o képes a tudósokkal azonos szinten kommunikálni, hogy biztosítsa az állatjólléti kérdések megértését és kezelését; kommunikációs és diplomáciai képességekkel rendelkezik; o megérti, hogy milyen fontos a hatékony kommunikáció és képesség a megfelelő formájú és szintű információk továbbításához; o képes csapatban dolgozni a kijelölt állatorvossal, az állatjólléti testülettel és a tudósokkal: például bemutatja és alkalmazza a továbbfejlesztett környezetgazdagítási programot; 23

25 o hatékony kommunikációs készségek írásban és szóban; jó ítélőképesség meg tudja találni az egyensúlyt a tudományos érdekek és az állatok jólléte között; a tudományos kutatási projektektől való lehető legnagyobb függetlenség. Alapképzés Az állatok jóllétének és gondozásának felügyeletéért felelős valamennyi személynek megfelelő képzésben kell részesülnie. A képzési modulok kombinációja esetén a 9. modulnak szerepelnie kell benne, mert ez írja elő a három R-rel történő jobb azonosulást és a helyes tudományos gyakorlatot. A képzés és a tapasztalat ezért az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: minden alapmodul; tevékenységspecifikus modulok az A tevékenység esetén (3.2., 7. és 8.), valamint a 9. és 23. modul; 50. modul Bevezetés a helyi környezetbe (létesítménybe); a tudományos eljárások megfelelő ismerete, hogy az illető jól tájékozott legyen a tudósokkal folytatott interakció során; megfelelő nyilvántartási rendszerek kialakítása és fenntartása. Folyamatos szakmai továbbképzés (CPD) A gondjaira bízott fajok elhelyezésére és gondozására vonatkozó követelmények ismeretének szinten tartja; a feladatkörökkel és a feladatokkal kapcsolatos készségeket továbbfejleszti; o megérti a feladatköre jellemzőit, tudja, hogyan végezze a feladatait, és hogyan kommunikáljon az állatgondozókkal és a tudósokkal; naprakész ismeretekkel rendelkezik a három R-rel, a kommunikációval és az irányítással kapcsolatban. A 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a létesítményben elhelyezett fajokkal kapcsolatos információk hozzáférhetőségéért felelős személy(ek) Az ezt a feladatkört betöltő személy(ek)nek biztosítania (biztosítaniuk) kell, hogy akiknek szükségük van rá, hozzáférhessenek a releváns információkhoz, és hogy ezek az információk a lehető leginkább naprakészek legyenek. Ide tartoznak a létesítményben található és felhasznált fajokra vonatkozó információk számos olyan témával kapcsolatban, mint például a létesítményben felhasznált fajokkal kapcsolatos információk; az állatok gondozása és tenyésztése; 24

26 az állatok jólléte és a három R; uniós és nemzeti jogszabályok, iránymutatások, valamint helyi szabályok/információk; külső információk és kiadványok, amelyek releváns vezérelveket tartalmaznak a bevált gyakorlattal kapcsolatban egy adott szempont vagy munkaterület vonatkozásában (például a FELASA vezérelveivel kapcsolatos dokumentumok); új kezdeményezésekkel, műszaki és gyakorlati vívmányokkal, valamint a bevált gyakorlattal kapcsolatos információk egy releváns kutatási területen, az érintett fajok vonatkozásában. Nagy létesítményekben nehéz lenne egyetlen személy számára, hogy minden kérdéssel tisztában legyen a tudomány minden területén. Annak érdekében, hogy mindenki hozzáférjen a legfontosabb információkhoz, megfelelő hálózatra van szükség a létesítményen belül, hogy megfelelően összegyűjtsék és terjesszék a releváns információkat. A felelős személy(ek) adott területekre összpontosíthat(nak), például az állattenyésztésre és az állatgondozásra, bizonyos állatmodellekre, vagy egy személy központi koordinátori szerepet tölthet be a létesítményben. Javasolták, hogy az állatjólléti testület is részt vehetne a feladatban, hogy segítsen azonosítani a releváns információkat, valamint koordinálni a megfelelő személyekhez való eljuttatásukat. Fontos, hogy az érintett személyek megfelelő képzésben részesüljenek az információk keresése és az visszakeresése terén, illetve hozzáférjenek a megfelelő információs forrásokhoz. Ez a tevékenység néha kapcsolódik az állatok jóllétének felügyeletéért felelős személy tevékenységéhez, de az adott személynek nem kell minden tudományterületen jártasnak lennie, hanem elegendő, ha jó hálózatépítési készséggel rendelkezik. A főbb feladatok összefoglalása kapcsolattartás az információk megosztása érdekében (például a nemzeti illetékes hatósággal, a különböző szakértői érdekcsoportokkal, szakértő kutatócsoportokkal, szakmai testületekkel, a FELASA-val és a nemzeti laborállattudománnyal foglalkozó szövetségekkel, valamint a három R-rel és az állatok jóllétével foglalkozó szervezetekkel); aktuális információkat keres és oszt meg (például a három R-rel kapcsolatos új kezdeményezésekre vonatkozóan egy adott tudományos területen); vezeti a helyi kapcsolattartási adatokat tevékenység, feladatkör (23. cikk (2) bekezdésének a) d) pontja), kutatási érdeklődés stb. alapján, hogy hatékonyan ossza meg az információkat, azaz azokhoz a személyekhez juttassa el őket, akiknek hasznára válik (kerülje el a mindenkinek mindent megközelítést, amely magában hordozza annak a veszélyét, hogy figyelmen kívül hagyják az információkat); helyzettől függően proaktívan megosztja az információkat egyénekkel és a munkatársak/tanulók csoportjával; 25