Észak-alföldi Informatikai Klaszter. Tartalomjegyzék

Átírás

1 ÉSZAK-ALFÖLDI INFORMATIKAI KLASZTER AUGUSZTUS

2 Tartalomjegyzék ÉSZAK-ALFÖLDI INFORMATIKAI KLASZTER Vezetıi összefoglaló Bevezetés A stratégiai terv céljai A Klaszter bemutatása Földrajzi kiterjedés Regionális integráció Vízió, misszió, célok Vízió Misszió Célok A Klaszter iparágon belüli és kívüli környezetének felmérése Történet Az informatikai iparág Szoftverfejlesztés helyzete és kilátásai Informatikai szolgáltatások helyzete és kilátásai Kutatás + Fejlesztés Intézeti kutatás Vállalati kutatás és innováció Kapcsolódó iparágak Emberi erıforrások Képzés Meglévı humán erıforrás Pénzügyi erıforrások Fizikai infrastruktúra Klasztereket támogató infrastruktúra Regionális, országos és nemzetközi együttmőködések A Klaszter értékelése Értéklánc elemzés SWOT analízis Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek Stratégiai fókuszpontok és kezdeményezések Stratégiai fókuszpontok Stratégiai kezdeményezések Megvalósítás A megvalósítás elemei A megvalósítás ütemezése A Klaszter teljesítményének mérése

3 7.1. A stratégiai kezdeményezések teljesítménymérése Konkrét mutatók és elvárt értékek Mellékletek melléklet A Klaszterben részt vevı szervezetek

4 1. Vezetıi összefoglaló Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter jelenleg is az ország egyik legaktívabb, több éves múltra visszatekintı informatikai klasztere. A régióban az elmúlt néhány évben ugrásszerően megnıtt az IKT iparág jelentısége, amely az új (hazai és nemzetközi) vállalkozások számában és a foglalkoztatottsági adatokban is megmutatkozott. Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter lehetıségei alapján a jövıben európai szinten is elfogadott klaszterré válhat. Ez a cél kizárólag a régiós szereplık vállalkozások, oktatási- és kutatási intézmények, közigazgatási szervek összehangolt és közös erıfeszítései révén valósulhat meg. Ez a stratégia nem egy folyamat végállomása, hanem sokkal inkább egy (a szereplık közötti) folyamatos párbeszéd kezdete kíván lenni. A megfogalmazza a Klaszter vízióját: Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter folyamatosan növekedve országos, majd európai jelentıségő klaszterré válik miközben folyamatosan szerves része marad a régió informatikai iparágának. Valamint meghatározza a Klaszter stratégiai fókuszpontjait: Fókuszban a koordináció és a propaganda A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása. 4

5 Fókuszban a fejlesztés és az üzleti környezet Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából. Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú, új informatikai cégek megalapításának és megerısítésének céljából. Fókuszban a humán erıforrás környezet Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása 5

6 2. Bevezetés 2.1. A stratégiai terv céljai A klaszterek kialakulása véletlenszerően is történhet, de létrejöhetnek bizonyos régiós szereplık amelyek felismerték, mint a közös eszközök/erıforrások fejlesztésének lehetıségét összefogásaként is. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi közösségek igenis képesek olyan stratégiák megfogalmazására, amelyek sikeres megvalósítása módosíthatja a gazdaság pályáját és megnövelheti a gyorsabb gazdasági fejlıdés esélyét. Ehhez azonban szükséges egy gazdasági közösség jelenléte egy hely, ahol a gazdaság és a társadalom közötti erıs és kétoldalú kapcsolat hosszú távú, fenntartható versenyelınyt biztosít mind a két oldal számára. Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter egy ilyen gazdasági közösség magja kíván lenni. A Klaszter célja az érintettek közötti együttmőködések intenzitásának növelése a hatékony innovációs stratégiák kialakítása érdekében, valamint a közösség azon tagjainak mobilizálása, akiknek érdekében áll a gazdasági fejlıdés elısegítése. A stratégiai terv elkészítése az elsı lépése a Klaszterben rejlı potenciál minél hatékonyabb felmérésének és kiaknázásának. A terv megfogalmazza a Klaszter vízióját, amelyet a jövıben remélhetıleg minél több érintett magáénak érez. A tervben bemutatásra kerülnek mindazok a (tág értelemben vett) eszközök, amelyekre a Klaszter építhet; a Klaszter erısségeinek és gyengeségeinek az elemzése; az irányok és kezdeményezések, amelyek meghatározhatják a Klaszter jövıjét; valamint a Klaszter teljesítményét mérni hivatott eszközök. A stratégiai terv legfontosabb céljai a következık: A Klaszter identitásának megértése, 6

7 A Klaszter lehetıségeinek megértése, A lehetıségek megvalósításához vezetı utak megértése 2.2. A Klaszter bemutatása Földrajzi kiterjedés Az Észak-alföldi Régióban az egészség- és agráripari, illetve informatikai cégek aránya magas. Az innovációs potenciállal bíró cégek közül a termelő cégek mintegy fele ezekben az ágazatokban tevékenykedik. Regionális Innovációs Stratégia és Operatív program A Klaszter tevékenységének névleges határai egybeesnek az Észak-alföldi régió határaival. A gyakorlatban azonban a tagok nagy többségének a régió központjában, Debrecenben van a székhelye. Az alábbi térképvázlatok a klasztertagok elhelyezkedését mutatják Debrecenben és Nyíregyházán. IT szolgáltatások Szoftver és média 7

8 IT szolgáltatások Szoftver és média Számítástechnikai üzletek A térképekbıl jól látható, hogy míg Nyíregyházán még mindig inkább a városközpontban van az informatikai cégek telephelye, Debrecen már decentralizáltabb. Valójában a városok mérete nem indokolja a központi elhelyezkedést. Ugyanakkor az ingatlanok bérleti díjai nem számottevıen magasabbak a belvárosban, mint a kintebbi területeken (kivételt képeznek ez alól az ipari parkok), így a cégeknek nincs túl nagy motivációjuk a bevált belvárosi iroda elhagyására. Szólnunk kell néhány szót a Klaszter földrajzi környezetérıl is. A Régió fontos sajátossága a határ menti elhelyezkedés, amely számos, eddig nem vagy nem megfelelıen kiaknázott lehetıséget (vállalatok közötti együttmőködés, turizmus, természet- és környezetvédelem, infrastruktúrafejlesztés, K+F együttmőködések vállalkozások, felsıoktatási intézmények és kutatóközpontok között, oktatás, 8

9 kulturális együttmőködés, egészségügy stb.) rejt magában. Mivel az Észak-alföldi régió határainak jelentıs részét államhatárok képezik, s ezek mentén jelenleg több szempontból is periférikusnak minısülı területek találhatók, különösen fontos feladat a régió határ menti térségeinek és a határon átnyúló együttmőködések regionális szinten jelenleg nem összehangolt fejlesztése. Az alábbi térképvázlat az Észak-alföldi régiót és a szomszédos régiókat (országokat) mutatja be. Szlovákia Ukrajna Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Jász-Nagykun- Szolnok megye Hajdú-Bihar megye Románia Regionális integráció Az informatikát a 2006-ban készült és 2009-ben aktualizált Regionális Innovációs Stratégia és a hozzá kapcsolódó Operatív Program is kiemelt területként kezeli. Az informatikának ugyanakkor nem csak önálló iparágként van jelentısége, talán ennél is sokkal fontosabb az a közvetett szerep, amelyet más iparágakhoz kapcsolódva lát el. Az IKT szektor szerepe túlmutat önmagán, multiplikátor jellege miatt a gazdasági, állam- és közigazgatási és a társadalmi 9

10 szinten is kiemelt jelentısége van az ország versenyképessége tekintetében. Az IKT szektor fejlesztése éppen ezért versenyképességi kérdéssé vált. Az információs és kommunikációs technológia megváltoztatja az emberek életét, az üzleti folyamatokat hatékonyabbá teszi. IT és telekommunikációs megoldások révén hatékonyabb termelés, versenyképesebb szolgáltatások kialakítására van lehetıség. Az új technológiák nyújtotta lehetıségek nagymértékben hozzájárulnak az innovációkhoz, az IKT eszközök ma már az alap infrastruktúra részét képezik. Az informatika különleges helyzetét bizonyítja, hogy a Klaszter tagjai a régió szinte összes vállalkozásával üzleti kapcsolatban állnak, ezt semmilyen más iparág szereplıi nem mondhatják el magukról. 10

11 3. Vízió, misszió, célok 3.1. Vízió Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter folyamatosan növekedve országos, majd európai jelentıségő klaszterré válik miközben folyamatosan szerves része marad a régió informatikai iparágának Misszió A Klaszter missziója a vízióban megfogalmazottak valóra váltása az alábbiak segítségével: Fókuszban a koordináció és a propaganda A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása. Fókuszban a fejlesztés és az üzleti környezet Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából. Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú, új informatikai cégek megalapításának és megerısítésének céljából. 11

12 Fókuszban a humán erıforrás környezet Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása 3.3. Célok A Klaszter általános célja a misszió végrehajtása. A stratégia által megfogalmazott legfontosabb célok a következık: Bizalomerısítés, közös tevékenységek számának növelése Tagok verseny- és innovációs képességének növekedése Munkaerıpiaci egyensúly megteremtése Klaszter ismertségének növelése Tagok bevonása Európai Uniós és hazai fejlesztésekbe és pályázatokba Klaszter hosszú távú fenntarthatósága Klasztermenedzsment kompetenciájának erısödése A célok azonban önmagukban nem sokat jelentenek, ha nem kapcsolódnak hozzájuk a megvalósítást garantáló tevékenységek. A célok és az azok elérését segítı tevékenységek, valamint a hozzájuk várhatóan kapcsolódó pozitív hatások bemutatására szolgál az alábbi táblázat. A tevékenységek részletesebb bemutatására a Stratégia egyik késıbbi részében, a 6. fejezetben kerül sor. 12

13 3.1. táblázat Összefüggés a klaszter céljai és tevékenységei között Cél Bizalomerısítés közös tevékenységek számának növelése Tagok versenyés innovációs képességének növekedése Munkaerıpiaci egyensúly megteremtése Klaszter ismertségének növelése Tagok bevonása Európai Uniós és hazai fejlesztésekbe és pályázatokba Klaszter hosszú távú fenntarthatósága Kapcsolódó tevékenység Benchmarking klub Közös projektek elıkészítése Kiállítások meglátogatása Pályázati adatbázis létrehozása Benchmarking klub Kompetencia adatbázis létrehozása Innovációs adatbázis létrehozása K+F projektgenerálás Állásbörzék Középiskolák meglátogatása Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián Állásbörzék Több oldalas színes kiadvány a klaszterrıl Klaszter honlap továbbfejlesztés Pályázati adatbázis létrehozása K+F projektgenerálás Klaszter 10 éves stratégia elkészítése Jó megoldások feltárása és adaptálása Pozitív hatás Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Piacbıvítés, új kapcsolatok kialakulása, ismeretszerzés Pályázati aktivitás növekedése Legjobb gyakorlatok terjedése Negatív gyakorlatok visszaszorítása Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Innovációs készség növekedése Kutatási intézmények és vállalatok piacorientált együttmőködése Informatikai szakemberek beáramlása a régióba Pályaválasztási tendenciák módosítása az informatika irányába Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása Régiómarketing erısítése, pozitív kép kialakulása Régiómarketing erısítése Célcsoportok magasabb szintő kiszolgálása Pályázati aktivitás növekedése Intenzívebb részvétel (elsısorban nemzetközi) K+F pályázatokban és egyéb projektekben Tervezett fejlıdés folyamatos visszacsatolással Klaszter harmonikus mőködése 13

14 Klasztermenedzsment kompetenciájának erısödése Tanulmányutak Klaszter-menedzser tanfolyam Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián Új ismeretek szerzése Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása Új ismeretek szerzése Új ismeretek szerzése Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása 14

15 4. A Klaszter iparágon belüli és kívüli környezetének felmérése Michael Porter szerint a klaszterek jelentıségét alapvetıen három tényezı biztosítja: A klaszterek hozzájárulnak a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. Ennek legfıbb okai a könnyebb hozzáférhetıség a szükséges erıforrásokhoz (szolgáltatások, emberi erıforrás, információ); a vállalatok közötti koordináció és tranzakciók könnyebbsége; a jó gyakorlatok gyors terjedése; és a folyamatos, jól látható összehasonlítás a helyi versenytársakkal. A klaszterek lehetıvé teszik és stimulálják az innovációt. Ennek legfıbb okai az innovációs lehetıségek felismerésének könnyebbsége; a tudás létrehozásában részt vevı szolgáltató szervezetek és intézmények jelenléte; valamint a helyben elérhetı erıforrásokra alapuló kísérletezés lehetısége. A klaszterek elısegítik a vállalkozások fejlıdését. Ennek legfıbb okai a kiaknázható lehetıségek jobb láthatósága, amelyet az új és a meglévı vállalkozások egyaránt kihasználhatnak. Új termékek vagy szolgáltatások, illetve új vállalkozások megjelenése a meglévı tudásra, beszállítókra stb. alapozva könnyebben megy. Egy klaszter mindig egy innovációs rendszeren belül mőködik. Az innovációs rendszer fogalma a következıképpen definiálható: olyan intézmények, amelyek együttesen és egyenként is hozzájárulnak az új technológiák kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez. Egy adott földrajzi területen belül a gazdasági, politikai és intézményi viszonyok olyan együttesét tartalmazza, amely a tudás és jó gyakorlatok gyors elterjedéséhez vezetı kollektív tanulási folyamatot generál. Ebbe a klaszterfogalomba nem csak az innovációs folyamatok közvetlen szereplıi 15

16 a vállalatok és a kutatási intézmények tartoznak bele, hanem a különbözı társadalmi intézmények is: jogrendszer, nemzeti kultúra stb. Ennek megfelelıen megérthetı, hogy az intézményi és kulturális környezet mennyiben segíti (vagy hátráltatja) az innováció folyamatát. 4.1 ábra A Klaszter innovációs rendszere Globális Innovációs Hálózatok Európai Innovációs Rendszer Emberi erıforrások Pénzügyi erıforrások Fizikai infrastruktúra Kutatási intézmények Észak-alföldi Informatikai Klaszter Informatikai cégek Konvergens iparágak Támogató iparágak Életminıség Szabályozási környezet Közlekedési infrastruktúra Magyarországi Innovációs Rendszer Klaszter szervezetek támogatása Észak-alföldi Innovációs Rendszer 16

17 A Klaszter innovációs rendszerének központjában a klasztert alkotó szervezetek állnak. Ezeknek a szervezeteknek a sikeressége nagymértékben azon az innovációs rendszeren múlik, amelyen belül mőködnek. Az innovációs rendszer legfıbb alakítói a rendelkezésre álló emberi erıforrás minısége; a régió élhetısége, amely közvetlenül befolyásolja a régió emberi erıforrás vonzó- és megtartó képességét; a klaszter céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi erıforrások rendelkezésre állása; a fizikai és nem fizikai infrastruktúra megléte; és végül a klaszter mőködtetését megvalósító és támogató szervezetek, amelyek a helyes irányban tartják a klasztert és biztosítják a növekedéshez szükséges környezeti feltételeket. A Klaszter innovációs rendszere ugyanakkor hierarchikusan beágyazódik más kapcsolódó innovációs rendszerekbe nemzeti és nemzetközi szinten. Ennek a fejezetnek elsıdleges feladata azoknak az elemeknek a bemutatása, amelyek a Klaszter innovációs rendszerét alkotják Történet A klaszter története tulajdonképpen a 2006 elején indult Informatikai Kompetencia Központ (IKK) létrejöttével kezdıdött. A Dekut Kht. által szervezett IKK keretében 650 régiós informatikai vállalkozással vettük fel a kapcsolatot telefonon vagy személyesen. Ezek többsége kényszervállalkozónak tekinthetı egyéni vállalkozó vagy egyszemélyes mikrovállalkozás, a tevékenység eredményeként azonban sikeresen kapcsolatba léptünk gyakorlatilag az összes számottevınek nevezhetı régiós informatikai céggel. A vállalkozások fogékonyságát jól jelzi, hogy a Kompetencia Központ adatbázisába több mint 80 cég jelentkezett be részletes adatainak és tevékenységeinek megadásával. Már ekkor elindultak az azóta is népszerő Klaszter Kávéház rendezvények (akkor még Innovációs Kávéház néven), ahol cég képviseltette magát rendszeresen. Tulajdonképpen a Kompetencia Központ keretében egymásra talált cégek egy 17

18 része fogalmazta meg igényként a szervezıdés intézményesítését, amely végül az Észak-alföldi Informatikai Klaszter létrehozásában öltött testet. A klaszter hivatalos megalakulásának dátuma 2007 március 30. Ezen a napon írta alá a Klaszter alapító szerzıdését az elsıként csatlakozott tag, a Drén és Valner Szoftver Kft. Az elsı aláírást egy gyors bıvülési folyamat követte, május 11-én már 30 tagja volt a klaszternek, augusztus 22-én pedig ötvenedikként (és egyben második multinacionális tagként) a Ygomi csoport csatlakozott a klaszterhez elején 67 tagja volt a klaszternek, ebbıl három multinacionális vállalat, egy felsıoktatási intézmény, két magánszemély, valamint 61 hazai tulajdonú KKV elsı felében új szakaszához érkezett a Klaszter fejlıdése. Úgy is fogalmazhatnánk, lezárult az a 2-3 éves ismerkedési folyamat, amelynek során a klasztertagok és a menedzsment egyaránt fel tudta mérni a Klaszter által nyújtott lehetıségeket és azok korlátait. Körvonalazódott, hogy mely szereplı mit vár (vagy mit nem vár) a Klasztertıl, a menedzsmenttıl és egymástól. Tapasztalataink szerint eredetileg sokan úgy vártak eredményeket a Klasztertıl, hogy nem akarták vállalni az ehhez feltétlenül szükséges egyéni hozzájárulást, az ı számukra inkább csalódást jelentett az eltelt idı. Mára azonban a többség egyértelmően felismerte, hogy a klaszter mint oly sok minden egyéb az üzleti (vagy akár a mindennapi) életben csak egy eszköz céljaink eléréséhez, amely általában a befektetett energiával arányos mértékben járul hozzá az eredményesség növekedéséhez. A Klaszter életének második (ha az IKK projektjét is számítjuk, akkor harmadik) szakasza tehát 2009 közepén kezdıdött. Az új szakasz egyik leglátványosabb jellemzıje a tagok számának drasztikus csökkenése, a Klaszter Módosított Alapító Konzorciumi Szerzıdését csak 34 szervezet írta alá, míg az eredeti Alapító Konzorciumi Szerzıdésen már 68 aláírás szerepelt. Ez a 34 szervezet ugyanakkor eddig is elkötelezett és aktív tagja volt a Klaszternek és a csatlakozás megerısítésével kifejezték szándékukat a jövıbeli együttmőködéssel 18

19 kapcsolatosan is. Úgy gondoljuk, hogy az eddigi munka eredményeképpen sikerült egy olyan magot kialakítani, amelyre építve az elkövetkezendı néhány évben valóban új, magasabb szintő szakaszba ér a Klaszter élete Az informatikai iparág Az IKT szektor alatt az Információs és Kommunikációs technológiával foglalkozó vállalkozásokat értjük. Ezen belül az IT hardver és szoftver cégek (computer hardver, irodai eszközök, adatkommunikációs- és hálózati eszközök, végfelhasználói kommunikációs eszközök és szoftverek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások), Telekommunikációs szolgáltatók (vezetékes hang- és adat-, mobil kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozások és kábeltévé szolgáltatók) és a professzionális IT szolgáltatók (rendszerintegrátorok, support szolgáltató cégek, IT tanácsadók és egyéb IT szolgáltatást végzı vállalkozások) különböztethetıek meg. A gazdaság szerves részeként az IKT szektornak komoly hozzájárulása van a régiós GDP-hez, foglalkoztatási szempontból az egyik legdinamikusabban növekvı ágazat ben a régióban 2190 db gazdasági szervezet jelölte meg fıtevékenységként az IT-t, ez az összes gazdasági szervezet 1,5%-a A régiós IKT szolgáltatói szektor fejlettsége kínálati szempontból megfelelı. Mind mennyiségi, mind minıségi tekintetben: bármely szolgáltatás esetében megfelelı számú, a regionális piacon versenyképes céget találunk. Ezek a cégek naprakészen követik a legmodernebb technológiákat az eszközök és az alkalmazások tekintetében. A magyar piac mérete és a felhasználói kultúra azonban akadályozza a legmodernebb IKT szolgáltatások gyors elterjedését. Ugyanezen okok miatt a piac fejlıdése minden vállalatméret esetében bizonytalan: a multinacionális cégek korlátlan tıkeháttere ellenében a magyar vállalkozások állami segítség nélkül, pusztán az IKT fogyasztásra alapozva 19

20 hosszú távon keveset tehetnek. Mindezek fényében és más ágazatokkal összevetve is a régiós IKT szektor az egyik legerısebb, legversenyképesebb ágazat, amely aktívan kíván és képes bekapcsolódni a régió versenyképességét javító fejlesztésekbe. A Klaszter tagjai alapvetıen szoftverfejlesztéssel illetve informatikai szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, ezért a továbbiakban ezt a két részterületet mutatjuk be részletesebben Szoftverfejlesztés helyzete és kilátásai Mint már korábban is említettük, a szoftverek iránti igény, súlyát tekintve lassan átveszi helyét az eszközbeszerzéseknek. Ennek legfıbb oka az, hogy magasabb elfogadottsági szint jellemzi a szoftverek üzleti folyamatokhoz való hozzáadott értékét. A korábbi IT beruházási tapasztalatok alapján ezek menedzselése fejlıdött, a vállalati szektor egyre kifinomultabb megoldásokat használ, hogy fel tudja venni a versenyt az európai társaikkal. A vállalati szoftverek piaca az alap ERP rendszerekrıl a kiterjesztett szoftverrendszerek (CRM, SCM, Tudásmenedzsment rendszerek stb.) felé tolódik el az után, hogy a nagyobb vállalatok az alap szoftverrendszer beruházásaikat már megtették. Az ERP szállítók a közepes és kis vállalatokat felé fordulnak a jövıben. A szoftverfejlesztés egyre nagyobb szerepet játszik a régió gazdaságában. A KKV-k közül is egyre többen dolgoznak régión kívüli piacra, a romániai üzleti lehetıségek gyors növekedése révén pedig kialakultak illetve megerısödtek az országhatáron átnyúló kapcsolatok. Az elmúlt néhány évben néhány nagy (multinacionális) szoftverfejlesztı cég betelepülése a régióba alapvetıen változtatta meg a piaci helyzetet. Mivel ezek a cégek szinte 100%-ban exportpiacra dolgoznak, megjelenésük elsısorban a munkaerıpiacon jelentettek korábban nem tapasztalt konkurenciát a hazai KKV-knak. Elsısorban a korábban 20

21 megszokotthoz képest jóval nagyobb fizetésekkel csábították át a meglévı munkaerıt, megrendítve (illetve több esetben ellehetetlenítve) a kisebb cégek mőködését. Ugyanakkor ezek multik egy, a régióba irányuló munkaerı-áramlást is elindítottak, összességében növelve a korábban meglévı kínálatot. A régiónak komoly lehetısége van arra, hogy még több szoftverfejlesztı cég telepedjen meg illetve a már itt lévık tovább erısödjenek Informatikai szolgáltatások helyzete és kilátásai Professzionális IT szolgáltatások a gazdasági szereplık számára az infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetıségek minél hatékonyabb felhasználását segítik elı. Ide soroljuk a rendszerintegrációs, IT support, IT outsourcing, hosting jellegő szolgáltatásokat, amelyek megoldásokon keresztül, az IT tanácsadói szolgáltatásokat, amelyek tudástranszferen keresztül, és; a digitális tartalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek információk elérhetıségének on-line tranzakciós, interakciós lehetıségek biztosításán keresztül segítenek a gazdaság és társadalom szereplıinek a fenti cél elérésében. A professzionális IT szolgáltatások iránti igény egyre nı. A költések az infrastrukturális beruházásokról az üzleti folyamatok technológiai támogatásnak a kiépítésére helyezıdnek át, és a gazdasági és közigazgatási élet szereplıi felismerték, hogy nem rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelı tudásbázissal. A nagyvállalatok költség-optimalizációs lehetıségeket kihasználva, a házon belüli IT forrásait egyre inkább külsı szolgáltatók erıforrásaira cserélik le. IT outsourcing és menedzselt megoldások új piaci növekedési lehetıségeket rejtenek magukban. Már közhely, hogy az informatika egyre inkább jelen van minden iparágban és ugyanígy az emberek privát életében. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a magánemberek és vállalatok egyre nagyobb hányada veszi igénybe az ilyen irányú szolgáltatásokat az internet-szolgáltatástól kezdıdıen az adatvédelem biztosításán 21

22 keresztül az eszközök fizikai karbantartásáig. Ez egy rendkívül szerteágazó és folyamatosan növekvı piacot jelent a régió informatikai vállalkozásai számára. Ezen a területen is megjelentek a multinacionális cégek, elsısorban azok a "shared service center"-ek amelyek szolgáltatásaikat a világ minden táján értékesítik. Megjelenésük itt is átalakította a munkaerıpiacot, elsısorban a gyakorlattal rendelkezı és nyelveket beszélı szakemberek iránti kereslet nıtt exponenciálisan Kutatás + Fejlesztés Az Észak-alföldi régió jelentıs szellemi potenciállal rendelkezik: magas a tudományos fokozattal rendelkezık aránya, a kutatási területek változatosak, a kutatói korstruktúra kiegyenlített. A meglévı potenciál kihasználásával azonban már komoly gondok adódnak. A régióban megtermelt GDP országos átlag alatti aránya szolgálta csak a kutatást. A ráfordítások nem mutatkoznak meg a gazdaság teljesítményében, az innovációs eredmények gyakorlatba való átültetése, az innováció megvalósítása alacsony szintő. A kutatási források nagy részét állami finanszírozásból fedezik. A K+F ráfordítások nagy része a folyó kiadásokat, és nem a beruházásokat fedezi. Az Észak-alföldi régió innovációs tevékenysége a többi vidéki régióhoz hasonlóan jelenleg szerény, a kutatás-fejlesztés alapvetıen a felsıoktatási intézményrendszerhez kapcsolódik, melynek középpontjában Debrecen mint fejlesztési pólus, az egyik legnagyobb vidéki felsıoktatási centrum, valamint Szolnok és Nyíregyháza áll Intézeti kutatás Debrecen a régió központja az ország egyik kiemelt alapkutatási központja. A kutatás legfontosabb bázisa a régióban a Debreceni Egyetem, ahol négy kutatóközpont ernyıje alatt nyolc kutatóintézet mőködik. Informatikai kutatással elsısorban az Informatikai Kar kutatói/tanárai foglalkoznak, elsısorban a 22

23 következı területeken: konstruktív számelmélet, kriptográfia és komputeralgebra; információtechnológia; informatikai rendszerek és hálózatok modellezése; komputergrafika és ábrázoló geometria; digitális képfeldolgozás. Ezen kívül a Nyíregyházi Fıiskolán belül beszélhetünk még ilyen irányú kutatásokról a következı területeken: kódelmélet, formális nyelvek és automaták, matematikai logika, mesterséges intelligencia, biometria, produkciómodellezés, anyagtudomány, alkalmazott informatika. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kutatások gyakorlatilag teljes mértékben alapkutatásnak tekinthetıek, az alkalmazott kutatások teljesen hiányoznak a palettáról. A kutatóintézetek munkatársainál is hiányzik a korábbi vállalkozói gyakorlat, a vállalkozási, értékesítési és marketing ismeret. Ezzel részben összefügg az a tény is, hogy kutatási téren szinte nincs kapcsolat a régióban mőködı informatikai vállalkozások és a kutatómőhelyek között. A magáncégek ritkán megrendelıi a kutatási szférának, jellemzı a belsı szervezetek, az állami szervezetek megrendelése. Hiányoznak a vállalati szférától jövı megrendelések, ez gátat szab a tudás alapú ágazatok szerepének növekedésének, így a tudás alapú iparágaknak. A vállalkozások többségében belsı (anyagi, emberi) erıforrások felhasználásával oldják meg a K+F tevékenységhez kapcsolódó innovációs munkáikat, ezáltal ennek mértéke mind szakmai, mind pedig anyagi szempontból alacsonyabb, mint ha együttmőködések útján jönnének létre. Az együttmőködés feltőnı hiánya komoly gátja a régiós innovációs potenciál rövid- és középtávú kibontakozásának Vállalati kutatás és innováció A régióban elsısorban a nagyvállalatok vállalkoznak informatikai jellegő kutatásra. Ezek az alkalmazott kutatások egy termékfejlesztési ciklus elsı szakaszát jelentik, ahol a ciklus teljes hossza jellemzıen 4-5 év. A vállalatok a 23

24 kutatási tevékenységet jelenleg önállóan, házon belül végzik, így az nem válik vállalatok közötti együttmőködés alapjává. A KKV-k jelentıs hányadának nincs megfogalmazott innovációs stratégiája. Alig foglalkoztatnak olyan munkatársat, akinek kimondottan innovációs feladata lenne. Mindemellett mérsékelt a külsı tanácsadók igénybevétele is, annak ellenére, hogy az utóbbi évek pályázati rendszerei ezt jelentısen támogatták. Az elmúlt néhány évben a különbözı régiós, nemzeti vagy Európai Uniós pályázati lehetıségek próbáltak a K+F és az innováció motorjává válni, elsısorban a KKV-kra koncentrálva. A vállalkozások pályázati aktivitása ugyanakkor meglehetısen alacsony. A pályázásnak többféle akadálya, gátja van. Az állami és uniós pályázati kiírások bonyolultak, lassú elbírálásúak, és nyerés esetén nagyon lassú a fizetési folyamat is. Különösen igaz ez a megállapítás az innovációs források esetében, ahol általában konzorciálisan pályázhatnak kutatóhelyekkel. Jelenleg 10 és 20 között van a nemrégen befejezett vagy éppen futó, informatikai kötıdéső projektek száma. A projektek eredményeinek felmérése jelenleg is folyik, mindenesetre komoly üzleti áttörést eddig egyik prototípus sem hozott a pályázók számára Kapcsolódó iparágak Az IKT szektor nem egy önmagáért létezı iparág, a szektor által nyújtott szolgáltatások, megoldások pozitív hatása a gazdaság, államigazgatás és társadalom szintjén érzékelhetı leginkább. Az IKT szektor eredményei folyamatosan beépülnek a társadalom és a gazdaság valamennyi területének mőködésébe. Az IKT felhasználás tekintetében jelentıs eltérések vannak a különbözı iparágak között. Egyes ágazatok kiemelkedı szinten alkalmazzák a technológia adta lehetıségeket, mint például a pénzügyi szektor, más szektorok azonban kevésbé 24

25 innovatívak ebbıl a szempontból (mezıgazdaság). Ez részben a szektorok adottságaiból, másrészt a szektorokon belül érvényesülı versenyintenzitástól függ. Nagyon erıs a termelı vállalatok és az informatikai vállalkozások kapcsolata. A termelı vállalatok számára az elmúlt évtizedben az informatika versenyelınybıl a mőködés alapfeltételévé vált. A Klaszter tagjai összességükben a régió szinte minden termelıvállalatával kapcsolatban vannak. Egy magas hozzáadott értéket jelentı és gyorsan fejlıdı kapcsolat áll fenn a Klaszter néhány tagja és különbözı élettudományi kutatócsoportok között. A régió erıs egészségipara és az informatika összefogása a régió egyik intenzív húzóágazatává válhat a jövıben. Sajnos van néhány olyan iparág, amely komoly informatikai hátteret igényel, de a régiós vállalkozások nem nagyon tudnak labdába rúgni. Nagyon jó példa erre a pénzügyi szektor, amelynek szereplıi a központosított beszerzések miatt szinte kizárólag budapesti beszállítókkal dolgoznak. Az informatikai vállalkozásoknak nem csak a vállalatok jelentik a piacot, egyre erısebb a nem termelı ágazatok IKT felhasználása. A legnagyobb piacot az állam- és közigazgatás intézményei jelentik. Itt is elmondható, hogy a központi irányítású intézmények a központi régió beszállítóit részesítik elınyben, a helyi irányítás alá tartozó intézmények azonban tudatosan foglalkoztatják a helyi vagy régiós beszállítókat. Ez a törekvés az észak-alföldi régióban is tetten érhetı, a Klaszter számos tagja dolgozik például önkormányzatoknak vagy az ernyıjük alá tartozó cégeknek Emberi erıforrások Képzés A régió felsıoktatási humán erıforrás bázisa rendkívül egyenlıtlen. A régióban domináns a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Fıiskola és a Szolnoki Fıiskola a 25