Észak-alföldi Informatikai Klaszter. Tartalomjegyzék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Észak-alföldi Informatikai Klaszter. Tartalomjegyzék"

Átírás

1 ÉSZAK-ALFÖLDI INFORMATIKAI KLASZTER AUGUSZTUS

2 Tartalomjegyzék ÉSZAK-ALFÖLDI INFORMATIKAI KLASZTER Vezetıi összefoglaló Bevezetés A stratégiai terv céljai A Klaszter bemutatása Földrajzi kiterjedés Regionális integráció Vízió, misszió, célok Vízió Misszió Célok A Klaszter iparágon belüli és kívüli környezetének felmérése Történet Az informatikai iparág Szoftverfejlesztés helyzete és kilátásai Informatikai szolgáltatások helyzete és kilátásai Kutatás + Fejlesztés Intézeti kutatás Vállalati kutatás és innováció Kapcsolódó iparágak Emberi erıforrások Képzés Meglévı humán erıforrás Pénzügyi erıforrások Fizikai infrastruktúra Klasztereket támogató infrastruktúra Regionális, országos és nemzetközi együttmőködések A Klaszter értékelése Értéklánc elemzés SWOT analízis Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek Stratégiai fókuszpontok és kezdeményezések Stratégiai fókuszpontok Stratégiai kezdeményezések Megvalósítás A megvalósítás elemei A megvalósítás ütemezése A Klaszter teljesítményének mérése

3 7.1. A stratégiai kezdeményezések teljesítménymérése Konkrét mutatók és elvárt értékek Mellékletek melléklet A Klaszterben részt vevı szervezetek

4 1. Vezetıi összefoglaló Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter jelenleg is az ország egyik legaktívabb, több éves múltra visszatekintı informatikai klasztere. A régióban az elmúlt néhány évben ugrásszerően megnıtt az IKT iparág jelentısége, amely az új (hazai és nemzetközi) vállalkozások számában és a foglalkoztatottsági adatokban is megmutatkozott. Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter lehetıségei alapján a jövıben európai szinten is elfogadott klaszterré válhat. Ez a cél kizárólag a régiós szereplık vállalkozások, oktatási- és kutatási intézmények, közigazgatási szervek összehangolt és közös erıfeszítései révén valósulhat meg. Ez a stratégia nem egy folyamat végállomása, hanem sokkal inkább egy (a szereplık közötti) folyamatos párbeszéd kezdete kíván lenni. A megfogalmazza a Klaszter vízióját: Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter folyamatosan növekedve országos, majd európai jelentıségő klaszterré válik miközben folyamatosan szerves része marad a régió informatikai iparágának. Valamint meghatározza a Klaszter stratégiai fókuszpontjait: Fókuszban a koordináció és a propaganda A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása. 4

5 Fókuszban a fejlesztés és az üzleti környezet Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából. Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú, új informatikai cégek megalapításának és megerısítésének céljából. Fókuszban a humán erıforrás környezet Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása 5

6 2. Bevezetés 2.1. A stratégiai terv céljai A klaszterek kialakulása véletlenszerően is történhet, de létrejöhetnek bizonyos régiós szereplık amelyek felismerték, mint a közös eszközök/erıforrások fejlesztésének lehetıségét összefogásaként is. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi közösségek igenis képesek olyan stratégiák megfogalmazására, amelyek sikeres megvalósítása módosíthatja a gazdaság pályáját és megnövelheti a gyorsabb gazdasági fejlıdés esélyét. Ehhez azonban szükséges egy gazdasági közösség jelenléte egy hely, ahol a gazdaság és a társadalom közötti erıs és kétoldalú kapcsolat hosszú távú, fenntartható versenyelınyt biztosít mind a két oldal számára. Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter egy ilyen gazdasági közösség magja kíván lenni. A Klaszter célja az érintettek közötti együttmőködések intenzitásának növelése a hatékony innovációs stratégiák kialakítása érdekében, valamint a közösség azon tagjainak mobilizálása, akiknek érdekében áll a gazdasági fejlıdés elısegítése. A stratégiai terv elkészítése az elsı lépése a Klaszterben rejlı potenciál minél hatékonyabb felmérésének és kiaknázásának. A terv megfogalmazza a Klaszter vízióját, amelyet a jövıben remélhetıleg minél több érintett magáénak érez. A tervben bemutatásra kerülnek mindazok a (tág értelemben vett) eszközök, amelyekre a Klaszter építhet; a Klaszter erısségeinek és gyengeségeinek az elemzése; az irányok és kezdeményezések, amelyek meghatározhatják a Klaszter jövıjét; valamint a Klaszter teljesítményét mérni hivatott eszközök. A stratégiai terv legfontosabb céljai a következık: A Klaszter identitásának megértése, 6

7 A Klaszter lehetıségeinek megértése, A lehetıségek megvalósításához vezetı utak megértése 2.2. A Klaszter bemutatása Földrajzi kiterjedés Az Észak-alföldi Régióban az egészség- és agráripari, illetve informatikai cégek aránya magas. Az innovációs potenciállal bíró cégek közül a termelő cégek mintegy fele ezekben az ágazatokban tevékenykedik. Regionális Innovációs Stratégia és Operatív program A Klaszter tevékenységének névleges határai egybeesnek az Észak-alföldi régió határaival. A gyakorlatban azonban a tagok nagy többségének a régió központjában, Debrecenben van a székhelye. Az alábbi térképvázlatok a klasztertagok elhelyezkedését mutatják Debrecenben és Nyíregyházán. IT szolgáltatások Szoftver és média 7

8 IT szolgáltatások Szoftver és média Számítástechnikai üzletek A térképekbıl jól látható, hogy míg Nyíregyházán még mindig inkább a városközpontban van az informatikai cégek telephelye, Debrecen már decentralizáltabb. Valójában a városok mérete nem indokolja a központi elhelyezkedést. Ugyanakkor az ingatlanok bérleti díjai nem számottevıen magasabbak a belvárosban, mint a kintebbi területeken (kivételt képeznek ez alól az ipari parkok), így a cégeknek nincs túl nagy motivációjuk a bevált belvárosi iroda elhagyására. Szólnunk kell néhány szót a Klaszter földrajzi környezetérıl is. A Régió fontos sajátossága a határ menti elhelyezkedés, amely számos, eddig nem vagy nem megfelelıen kiaknázott lehetıséget (vállalatok közötti együttmőködés, turizmus, természet- és környezetvédelem, infrastruktúrafejlesztés, K+F együttmőködések vállalkozások, felsıoktatási intézmények és kutatóközpontok között, oktatás, 8

9 kulturális együttmőködés, egészségügy stb.) rejt magában. Mivel az Észak-alföldi régió határainak jelentıs részét államhatárok képezik, s ezek mentén jelenleg több szempontból is periférikusnak minısülı területek találhatók, különösen fontos feladat a régió határ menti térségeinek és a határon átnyúló együttmőködések regionális szinten jelenleg nem összehangolt fejlesztése. Az alábbi térképvázlat az Észak-alföldi régiót és a szomszédos régiókat (országokat) mutatja be. Szlovákia Ukrajna Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Jász-Nagykun- Szolnok megye Hajdú-Bihar megye Románia Regionális integráció Az informatikát a 2006-ban készült és 2009-ben aktualizált Regionális Innovációs Stratégia és a hozzá kapcsolódó Operatív Program is kiemelt területként kezeli. Az informatikának ugyanakkor nem csak önálló iparágként van jelentısége, talán ennél is sokkal fontosabb az a közvetett szerep, amelyet más iparágakhoz kapcsolódva lát el. Az IKT szektor szerepe túlmutat önmagán, multiplikátor jellege miatt a gazdasági, állam- és közigazgatási és a társadalmi 9

10 szinten is kiemelt jelentısége van az ország versenyképessége tekintetében. Az IKT szektor fejlesztése éppen ezért versenyképességi kérdéssé vált. Az információs és kommunikációs technológia megváltoztatja az emberek életét, az üzleti folyamatokat hatékonyabbá teszi. IT és telekommunikációs megoldások révén hatékonyabb termelés, versenyképesebb szolgáltatások kialakítására van lehetıség. Az új technológiák nyújtotta lehetıségek nagymértékben hozzájárulnak az innovációkhoz, az IKT eszközök ma már az alap infrastruktúra részét képezik. Az informatika különleges helyzetét bizonyítja, hogy a Klaszter tagjai a régió szinte összes vállalkozásával üzleti kapcsolatban állnak, ezt semmilyen más iparág szereplıi nem mondhatják el magukról. 10

11 3. Vízió, misszió, célok 3.1. Vízió Az Észak-alföldi Informatikai Klaszter folyamatosan növekedve országos, majd európai jelentıségő klaszterré válik miközben folyamatosan szerves része marad a régió informatikai iparágának Misszió A Klaszter missziója a vízióban megfogalmazottak valóra váltása az alábbiak segítségével: Fókuszban a koordináció és a propaganda A Klaszter képviselete, a tagok közös víziójának hirdetése, valamint a meghatározott stratégiák megvalósítása. Fókuszban a fejlesztés és az üzleti környezet Az erıforrások és a megfelelı propaganda biztosítása a nagyvállalatok bevonzása céljából. Az erıforrások és szükséges támogatás biztosítása helyi központú, új informatikai cégek megalapításának és megerısítésének céljából. 11

12 Fókuszban a humán erıforrás környezet Az informatikai iparághoz kapcsolódó humán erıforrás képzése a régió számára formális egyetemi oktatás, informális tréningek és tanfolyamok, valamint mentorprogramok alkalmazásával Szakképzett informatikusok és szoftvermérnökök régióba vonzása 3.3. Célok A Klaszter általános célja a misszió végrehajtása. A stratégia által megfogalmazott legfontosabb célok a következık: Bizalomerısítés, közös tevékenységek számának növelése Tagok verseny- és innovációs képességének növekedése Munkaerıpiaci egyensúly megteremtése Klaszter ismertségének növelése Tagok bevonása Európai Uniós és hazai fejlesztésekbe és pályázatokba Klaszter hosszú távú fenntarthatósága Klasztermenedzsment kompetenciájának erısödése A célok azonban önmagukban nem sokat jelentenek, ha nem kapcsolódnak hozzájuk a megvalósítást garantáló tevékenységek. A célok és az azok elérését segítı tevékenységek, valamint a hozzájuk várhatóan kapcsolódó pozitív hatások bemutatására szolgál az alábbi táblázat. A tevékenységek részletesebb bemutatására a Stratégia egyik késıbbi részében, a 6. fejezetben kerül sor. 12

13 3.1. táblázat Összefüggés a klaszter céljai és tevékenységei között Cél Bizalomerısítés közös tevékenységek számának növelése Tagok versenyés innovációs képességének növekedése Munkaerıpiaci egyensúly megteremtése Klaszter ismertségének növelése Tagok bevonása Európai Uniós és hazai fejlesztésekbe és pályázatokba Klaszter hosszú távú fenntarthatósága Kapcsolódó tevékenység Benchmarking klub Közös projektek elıkészítése Kiállítások meglátogatása Pályázati adatbázis létrehozása Benchmarking klub Kompetencia adatbázis létrehozása Innovációs adatbázis létrehozása K+F projektgenerálás Állásbörzék Középiskolák meglátogatása Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián Állásbörzék Több oldalas színes kiadvány a klaszterrıl Klaszter honlap továbbfejlesztés Pályázati adatbázis létrehozása K+F projektgenerálás Klaszter 10 éves stratégia elkészítése Jó megoldások feltárása és adaptálása Pozitív hatás Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Piacbıvítés, új kapcsolatok kialakulása, ismeretszerzés Pályázati aktivitás növekedése Legjobb gyakorlatok terjedése Negatív gyakorlatok visszaszorítása Tagok közötti kapcsolatok kialakulása, erısödése Innovációs készség növekedése Kutatási intézmények és vállalatok piacorientált együttmőködése Informatikai szakemberek beáramlása a régióba Pályaválasztási tendenciák módosítása az informatika irányába Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása Régiómarketing erısítése, pozitív kép kialakulása Régiómarketing erısítése Célcsoportok magasabb szintő kiszolgálása Pályázati aktivitás növekedése Intenzívebb részvétel (elsısorban nemzetközi) K+F pályázatokban és egyéb projektekben Tervezett fejlıdés folyamatos visszacsatolással Klaszter harmonikus mőködése 13

14 Klasztermenedzsment kompetenciájának erısödése Tanulmányutak Klaszter-menedzser tanfolyam Részvétel nemzetközi klaszterkonferencián Új ismeretek szerzése Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása Új ismeretek szerzése Új ismeretek szerzése Klaszterek közötti kapcsolatok kialakítása 14

15 4. A Klaszter iparágon belüli és kívüli környezetének felmérése Michael Porter szerint a klaszterek jelentıségét alapvetıen három tényezı biztosítja: A klaszterek hozzájárulnak a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. Ennek legfıbb okai a könnyebb hozzáférhetıség a szükséges erıforrásokhoz (szolgáltatások, emberi erıforrás, információ); a vállalatok közötti koordináció és tranzakciók könnyebbsége; a jó gyakorlatok gyors terjedése; és a folyamatos, jól látható összehasonlítás a helyi versenytársakkal. A klaszterek lehetıvé teszik és stimulálják az innovációt. Ennek legfıbb okai az innovációs lehetıségek felismerésének könnyebbsége; a tudás létrehozásában részt vevı szolgáltató szervezetek és intézmények jelenléte; valamint a helyben elérhetı erıforrásokra alapuló kísérletezés lehetısége. A klaszterek elısegítik a vállalkozások fejlıdését. Ennek legfıbb okai a kiaknázható lehetıségek jobb láthatósága, amelyet az új és a meglévı vállalkozások egyaránt kihasználhatnak. Új termékek vagy szolgáltatások, illetve új vállalkozások megjelenése a meglévı tudásra, beszállítókra stb. alapozva könnyebben megy. Egy klaszter mindig egy innovációs rendszeren belül mőködik. Az innovációs rendszer fogalma a következıképpen definiálható: olyan intézmények, amelyek együttesen és egyenként is hozzájárulnak az új technológiák kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez. Egy adott földrajzi területen belül a gazdasági, politikai és intézményi viszonyok olyan együttesét tartalmazza, amely a tudás és jó gyakorlatok gyors elterjedéséhez vezetı kollektív tanulási folyamatot generál. Ebbe a klaszterfogalomba nem csak az innovációs folyamatok közvetlen szereplıi 15

16 a vállalatok és a kutatási intézmények tartoznak bele, hanem a különbözı társadalmi intézmények is: jogrendszer, nemzeti kultúra stb. Ennek megfelelıen megérthetı, hogy az intézményi és kulturális környezet mennyiben segíti (vagy hátráltatja) az innováció folyamatát. 4.1 ábra A Klaszter innovációs rendszere Globális Innovációs Hálózatok Európai Innovációs Rendszer Emberi erıforrások Pénzügyi erıforrások Fizikai infrastruktúra Kutatási intézmények Észak-alföldi Informatikai Klaszter Informatikai cégek Konvergens iparágak Támogató iparágak Életminıség Szabályozási környezet Közlekedési infrastruktúra Magyarországi Innovációs Rendszer Klaszter szervezetek támogatása Észak-alföldi Innovációs Rendszer 16

17 A Klaszter innovációs rendszerének központjában a klasztert alkotó szervezetek állnak. Ezeknek a szervezeteknek a sikeressége nagymértékben azon az innovációs rendszeren múlik, amelyen belül mőködnek. Az innovációs rendszer legfıbb alakítói a rendelkezésre álló emberi erıforrás minısége; a régió élhetısége, amely közvetlenül befolyásolja a régió emberi erıforrás vonzó- és megtartó képességét; a klaszter céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi erıforrások rendelkezésre állása; a fizikai és nem fizikai infrastruktúra megléte; és végül a klaszter mőködtetését megvalósító és támogató szervezetek, amelyek a helyes irányban tartják a klasztert és biztosítják a növekedéshez szükséges környezeti feltételeket. A Klaszter innovációs rendszere ugyanakkor hierarchikusan beágyazódik más kapcsolódó innovációs rendszerekbe nemzeti és nemzetközi szinten. Ennek a fejezetnek elsıdleges feladata azoknak az elemeknek a bemutatása, amelyek a Klaszter innovációs rendszerét alkotják Történet A klaszter története tulajdonképpen a 2006 elején indult Informatikai Kompetencia Központ (IKK) létrejöttével kezdıdött. A Dekut Kht. által szervezett IKK keretében 650 régiós informatikai vállalkozással vettük fel a kapcsolatot telefonon vagy személyesen. Ezek többsége kényszervállalkozónak tekinthetı egyéni vállalkozó vagy egyszemélyes mikrovállalkozás, a tevékenység eredményeként azonban sikeresen kapcsolatba léptünk gyakorlatilag az összes számottevınek nevezhetı régiós informatikai céggel. A vállalkozások fogékonyságát jól jelzi, hogy a Kompetencia Központ adatbázisába több mint 80 cég jelentkezett be részletes adatainak és tevékenységeinek megadásával. Már ekkor elindultak az azóta is népszerő Klaszter Kávéház rendezvények (akkor még Innovációs Kávéház néven), ahol cég képviseltette magát rendszeresen. Tulajdonképpen a Kompetencia Központ keretében egymásra talált cégek egy 17

18 része fogalmazta meg igényként a szervezıdés intézményesítését, amely végül az Észak-alföldi Informatikai Klaszter létrehozásában öltött testet. A klaszter hivatalos megalakulásának dátuma 2007 március 30. Ezen a napon írta alá a Klaszter alapító szerzıdését az elsıként csatlakozott tag, a Drén és Valner Szoftver Kft. Az elsı aláírást egy gyors bıvülési folyamat követte, május 11-én már 30 tagja volt a klaszternek, augusztus 22-én pedig ötvenedikként (és egyben második multinacionális tagként) a Ygomi csoport csatlakozott a klaszterhez elején 67 tagja volt a klaszternek, ebbıl három multinacionális vállalat, egy felsıoktatási intézmény, két magánszemély, valamint 61 hazai tulajdonú KKV elsı felében új szakaszához érkezett a Klaszter fejlıdése. Úgy is fogalmazhatnánk, lezárult az a 2-3 éves ismerkedési folyamat, amelynek során a klasztertagok és a menedzsment egyaránt fel tudta mérni a Klaszter által nyújtott lehetıségeket és azok korlátait. Körvonalazódott, hogy mely szereplı mit vár (vagy mit nem vár) a Klasztertıl, a menedzsmenttıl és egymástól. Tapasztalataink szerint eredetileg sokan úgy vártak eredményeket a Klasztertıl, hogy nem akarták vállalni az ehhez feltétlenül szükséges egyéni hozzájárulást, az ı számukra inkább csalódást jelentett az eltelt idı. Mára azonban a többség egyértelmően felismerte, hogy a klaszter mint oly sok minden egyéb az üzleti (vagy akár a mindennapi) életben csak egy eszköz céljaink eléréséhez, amely általában a befektetett energiával arányos mértékben járul hozzá az eredményesség növekedéséhez. A Klaszter életének második (ha az IKK projektjét is számítjuk, akkor harmadik) szakasza tehát 2009 közepén kezdıdött. Az új szakasz egyik leglátványosabb jellemzıje a tagok számának drasztikus csökkenése, a Klaszter Módosított Alapító Konzorciumi Szerzıdését csak 34 szervezet írta alá, míg az eredeti Alapító Konzorciumi Szerzıdésen már 68 aláírás szerepelt. Ez a 34 szervezet ugyanakkor eddig is elkötelezett és aktív tagja volt a Klaszternek és a csatlakozás megerısítésével kifejezték szándékukat a jövıbeli együttmőködéssel 18

19 kapcsolatosan is. Úgy gondoljuk, hogy az eddigi munka eredményeképpen sikerült egy olyan magot kialakítani, amelyre építve az elkövetkezendı néhány évben valóban új, magasabb szintő szakaszba ér a Klaszter élete Az informatikai iparág Az IKT szektor alatt az Információs és Kommunikációs technológiával foglalkozó vállalkozásokat értjük. Ezen belül az IT hardver és szoftver cégek (computer hardver, irodai eszközök, adatkommunikációs- és hálózati eszközök, végfelhasználói kommunikációs eszközök és szoftverek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások), Telekommunikációs szolgáltatók (vezetékes hang- és adat-, mobil kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozások és kábeltévé szolgáltatók) és a professzionális IT szolgáltatók (rendszerintegrátorok, support szolgáltató cégek, IT tanácsadók és egyéb IT szolgáltatást végzı vállalkozások) különböztethetıek meg. A gazdaság szerves részeként az IKT szektornak komoly hozzájárulása van a régiós GDP-hez, foglalkoztatási szempontból az egyik legdinamikusabban növekvı ágazat ben a régióban 2190 db gazdasági szervezet jelölte meg fıtevékenységként az IT-t, ez az összes gazdasági szervezet 1,5%-a A régiós IKT szolgáltatói szektor fejlettsége kínálati szempontból megfelelı. Mind mennyiségi, mind minıségi tekintetben: bármely szolgáltatás esetében megfelelı számú, a regionális piacon versenyképes céget találunk. Ezek a cégek naprakészen követik a legmodernebb technológiákat az eszközök és az alkalmazások tekintetében. A magyar piac mérete és a felhasználói kultúra azonban akadályozza a legmodernebb IKT szolgáltatások gyors elterjedését. Ugyanezen okok miatt a piac fejlıdése minden vállalatméret esetében bizonytalan: a multinacionális cégek korlátlan tıkeháttere ellenében a magyar vállalkozások állami segítség nélkül, pusztán az IKT fogyasztásra alapozva 19

20 hosszú távon keveset tehetnek. Mindezek fényében és más ágazatokkal összevetve is a régiós IKT szektor az egyik legerısebb, legversenyképesebb ágazat, amely aktívan kíván és képes bekapcsolódni a régió versenyképességét javító fejlesztésekbe. A Klaszter tagjai alapvetıen szoftverfejlesztéssel illetve informatikai szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, ezért a továbbiakban ezt a két részterületet mutatjuk be részletesebben Szoftverfejlesztés helyzete és kilátásai Mint már korábban is említettük, a szoftverek iránti igény, súlyát tekintve lassan átveszi helyét az eszközbeszerzéseknek. Ennek legfıbb oka az, hogy magasabb elfogadottsági szint jellemzi a szoftverek üzleti folyamatokhoz való hozzáadott értékét. A korábbi IT beruházási tapasztalatok alapján ezek menedzselése fejlıdött, a vállalati szektor egyre kifinomultabb megoldásokat használ, hogy fel tudja venni a versenyt az európai társaikkal. A vállalati szoftverek piaca az alap ERP rendszerekrıl a kiterjesztett szoftverrendszerek (CRM, SCM, Tudásmenedzsment rendszerek stb.) felé tolódik el az után, hogy a nagyobb vállalatok az alap szoftverrendszer beruházásaikat már megtették. Az ERP szállítók a közepes és kis vállalatokat felé fordulnak a jövıben. A szoftverfejlesztés egyre nagyobb szerepet játszik a régió gazdaságában. A KKV-k közül is egyre többen dolgoznak régión kívüli piacra, a romániai üzleti lehetıségek gyors növekedése révén pedig kialakultak illetve megerısödtek az országhatáron átnyúló kapcsolatok. Az elmúlt néhány évben néhány nagy (multinacionális) szoftverfejlesztı cég betelepülése a régióba alapvetıen változtatta meg a piaci helyzetet. Mivel ezek a cégek szinte 100%-ban exportpiacra dolgoznak, megjelenésük elsısorban a munkaerıpiacon jelentettek korábban nem tapasztalt konkurenciát a hazai KKV-knak. Elsısorban a korábban 20

21 megszokotthoz képest jóval nagyobb fizetésekkel csábították át a meglévı munkaerıt, megrendítve (illetve több esetben ellehetetlenítve) a kisebb cégek mőködését. Ugyanakkor ezek multik egy, a régióba irányuló munkaerı-áramlást is elindítottak, összességében növelve a korábban meglévı kínálatot. A régiónak komoly lehetısége van arra, hogy még több szoftverfejlesztı cég telepedjen meg illetve a már itt lévık tovább erısödjenek Informatikai szolgáltatások helyzete és kilátásai Professzionális IT szolgáltatások a gazdasági szereplık számára az infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetıségek minél hatékonyabb felhasználását segítik elı. Ide soroljuk a rendszerintegrációs, IT support, IT outsourcing, hosting jellegő szolgáltatásokat, amelyek megoldásokon keresztül, az IT tanácsadói szolgáltatásokat, amelyek tudástranszferen keresztül, és; a digitális tartalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek információk elérhetıségének on-line tranzakciós, interakciós lehetıségek biztosításán keresztül segítenek a gazdaság és társadalom szereplıinek a fenti cél elérésében. A professzionális IT szolgáltatások iránti igény egyre nı. A költések az infrastrukturális beruházásokról az üzleti folyamatok technológiai támogatásnak a kiépítésére helyezıdnek át, és a gazdasági és közigazgatási élet szereplıi felismerték, hogy nem rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelı tudásbázissal. A nagyvállalatok költség-optimalizációs lehetıségeket kihasználva, a házon belüli IT forrásait egyre inkább külsı szolgáltatók erıforrásaira cserélik le. IT outsourcing és menedzselt megoldások új piaci növekedési lehetıségeket rejtenek magukban. Már közhely, hogy az informatika egyre inkább jelen van minden iparágban és ugyanígy az emberek privát életében. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a magánemberek és vállalatok egyre nagyobb hányada veszi igénybe az ilyen irányú szolgáltatásokat az internet-szolgáltatástól kezdıdıen az adatvédelem biztosításán 21

22 keresztül az eszközök fizikai karbantartásáig. Ez egy rendkívül szerteágazó és folyamatosan növekvı piacot jelent a régió informatikai vállalkozásai számára. Ezen a területen is megjelentek a multinacionális cégek, elsısorban azok a "shared service center"-ek amelyek szolgáltatásaikat a világ minden táján értékesítik. Megjelenésük itt is átalakította a munkaerıpiacot, elsısorban a gyakorlattal rendelkezı és nyelveket beszélı szakemberek iránti kereslet nıtt exponenciálisan Kutatás + Fejlesztés Az Észak-alföldi régió jelentıs szellemi potenciállal rendelkezik: magas a tudományos fokozattal rendelkezık aránya, a kutatási területek változatosak, a kutatói korstruktúra kiegyenlített. A meglévı potenciál kihasználásával azonban már komoly gondok adódnak. A régióban megtermelt GDP országos átlag alatti aránya szolgálta csak a kutatást. A ráfordítások nem mutatkoznak meg a gazdaság teljesítményében, az innovációs eredmények gyakorlatba való átültetése, az innováció megvalósítása alacsony szintő. A kutatási források nagy részét állami finanszírozásból fedezik. A K+F ráfordítások nagy része a folyó kiadásokat, és nem a beruházásokat fedezi. Az Észak-alföldi régió innovációs tevékenysége a többi vidéki régióhoz hasonlóan jelenleg szerény, a kutatás-fejlesztés alapvetıen a felsıoktatási intézményrendszerhez kapcsolódik, melynek középpontjában Debrecen mint fejlesztési pólus, az egyik legnagyobb vidéki felsıoktatási centrum, valamint Szolnok és Nyíregyháza áll Intézeti kutatás Debrecen a régió központja az ország egyik kiemelt alapkutatási központja. A kutatás legfontosabb bázisa a régióban a Debreceni Egyetem, ahol négy kutatóközpont ernyıje alatt nyolc kutatóintézet mőködik. Informatikai kutatással elsısorban az Informatikai Kar kutatói/tanárai foglalkoznak, elsısorban a 22

23 következı területeken: konstruktív számelmélet, kriptográfia és komputeralgebra; információtechnológia; informatikai rendszerek és hálózatok modellezése; komputergrafika és ábrázoló geometria; digitális képfeldolgozás. Ezen kívül a Nyíregyházi Fıiskolán belül beszélhetünk még ilyen irányú kutatásokról a következı területeken: kódelmélet, formális nyelvek és automaták, matematikai logika, mesterséges intelligencia, biometria, produkciómodellezés, anyagtudomány, alkalmazott informatika. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kutatások gyakorlatilag teljes mértékben alapkutatásnak tekinthetıek, az alkalmazott kutatások teljesen hiányoznak a palettáról. A kutatóintézetek munkatársainál is hiányzik a korábbi vállalkozói gyakorlat, a vállalkozási, értékesítési és marketing ismeret. Ezzel részben összefügg az a tény is, hogy kutatási téren szinte nincs kapcsolat a régióban mőködı informatikai vállalkozások és a kutatómőhelyek között. A magáncégek ritkán megrendelıi a kutatási szférának, jellemzı a belsı szervezetek, az állami szervezetek megrendelése. Hiányoznak a vállalati szférától jövı megrendelések, ez gátat szab a tudás alapú ágazatok szerepének növekedésének, így a tudás alapú iparágaknak. A vállalkozások többségében belsı (anyagi, emberi) erıforrások felhasználásával oldják meg a K+F tevékenységhez kapcsolódó innovációs munkáikat, ezáltal ennek mértéke mind szakmai, mind pedig anyagi szempontból alacsonyabb, mint ha együttmőködések útján jönnének létre. Az együttmőködés feltőnı hiánya komoly gátja a régiós innovációs potenciál rövid- és középtávú kibontakozásának Vállalati kutatás és innováció A régióban elsısorban a nagyvállalatok vállalkoznak informatikai jellegő kutatásra. Ezek az alkalmazott kutatások egy termékfejlesztési ciklus elsı szakaszát jelentik, ahol a ciklus teljes hossza jellemzıen 4-5 év. A vállalatok a 23

24 kutatási tevékenységet jelenleg önállóan, házon belül végzik, így az nem válik vállalatok közötti együttmőködés alapjává. A KKV-k jelentıs hányadának nincs megfogalmazott innovációs stratégiája. Alig foglalkoztatnak olyan munkatársat, akinek kimondottan innovációs feladata lenne. Mindemellett mérsékelt a külsı tanácsadók igénybevétele is, annak ellenére, hogy az utóbbi évek pályázati rendszerei ezt jelentısen támogatták. Az elmúlt néhány évben a különbözı régiós, nemzeti vagy Európai Uniós pályázati lehetıségek próbáltak a K+F és az innováció motorjává válni, elsısorban a KKV-kra koncentrálva. A vállalkozások pályázati aktivitása ugyanakkor meglehetısen alacsony. A pályázásnak többféle akadálya, gátja van. Az állami és uniós pályázati kiírások bonyolultak, lassú elbírálásúak, és nyerés esetén nagyon lassú a fizetési folyamat is. Különösen igaz ez a megállapítás az innovációs források esetében, ahol általában konzorciálisan pályázhatnak kutatóhelyekkel. Jelenleg 10 és 20 között van a nemrégen befejezett vagy éppen futó, informatikai kötıdéső projektek száma. A projektek eredményeinek felmérése jelenleg is folyik, mindenesetre komoly üzleti áttörést eddig egyik prototípus sem hozott a pályázók számára Kapcsolódó iparágak Az IKT szektor nem egy önmagáért létezı iparág, a szektor által nyújtott szolgáltatások, megoldások pozitív hatása a gazdaság, államigazgatás és társadalom szintjén érzékelhetı leginkább. Az IKT szektor eredményei folyamatosan beépülnek a társadalom és a gazdaság valamennyi területének mőködésébe. Az IKT felhasználás tekintetében jelentıs eltérések vannak a különbözı iparágak között. Egyes ágazatok kiemelkedı szinten alkalmazzák a technológia adta lehetıségeket, mint például a pénzügyi szektor, más szektorok azonban kevésbé 24

25 innovatívak ebbıl a szempontból (mezıgazdaság). Ez részben a szektorok adottságaiból, másrészt a szektorokon belül érvényesülı versenyintenzitástól függ. Nagyon erıs a termelı vállalatok és az informatikai vállalkozások kapcsolata. A termelı vállalatok számára az elmúlt évtizedben az informatika versenyelınybıl a mőködés alapfeltételévé vált. A Klaszter tagjai összességükben a régió szinte minden termelıvállalatával kapcsolatban vannak. Egy magas hozzáadott értéket jelentı és gyorsan fejlıdı kapcsolat áll fenn a Klaszter néhány tagja és különbözı élettudományi kutatócsoportok között. A régió erıs egészségipara és az informatika összefogása a régió egyik intenzív húzóágazatává válhat a jövıben. Sajnos van néhány olyan iparág, amely komoly informatikai hátteret igényel, de a régiós vállalkozások nem nagyon tudnak labdába rúgni. Nagyon jó példa erre a pénzügyi szektor, amelynek szereplıi a központosított beszerzések miatt szinte kizárólag budapesti beszállítókkal dolgoznak. Az informatikai vállalkozásoknak nem csak a vállalatok jelentik a piacot, egyre erısebb a nem termelı ágazatok IKT felhasználása. A legnagyobb piacot az állam- és közigazgatás intézményei jelentik. Itt is elmondható, hogy a központi irányítású intézmények a központi régió beszállítóit részesítik elınyben, a helyi irányítás alá tartozó intézmények azonban tudatosan foglalkoztatják a helyi vagy régiós beszállítókat. Ez a törekvés az észak-alföldi régióban is tetten érhetı, a Klaszter számos tagja dolgozik például önkormányzatoknak vagy az ernyıjük alá tartozó cégeknek Emberi erıforrások Képzés A régió felsıoktatási humán erıforrás bázisa rendkívül egyenlıtlen. A régióban domináns a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Fıiskola és a Szolnoki Fıiskola a 25

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Az informatika és a felsıoktatás,

Az informatika és a felsıoktatás, Az informatika és a felsıoktatás, az IKT ágazat kiemelkedı szerepe a nemzetgazdaság és a társadalom fejlıdésében Elıadó: Dr. Máthé János vezérigazgató, NETvisor Zrt Beszállítói és integrátori képzés, képesség,

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Vanessia Magyarország Kft. 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G, II. lh. 4. em. E-mail: vanessia@vanessia.hu Tel.: (+36 1) 319 2707 Fax: (+36 1) 319 2702 1

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24.

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24. NKTH Innotárs program KKVENT_8 A hazai kis- és középvállalatok esélyei a nemzetköziesedı tudásgazdaságok korában A kis- és s középvk pvállalatok innováci ciós teljesítm tménye és nemzetköziesed ziesedése

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk az eddig megjelent Új Széchenyi Terv pályázatai mellett a figyelmét felhívni két új pályázatra, melyekre a Kombinált Hitel Garancia (KHG) eljárás keretében

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1.

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. Mi a kockázati tőke (alap, alapkezelő, befektetés) Jeremie pályázati program A program célja és célcsoportja Innovatív, start up növekedési pályára állítható KKV-k Tőkehiány működő

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA A téma vázlata A regionális versenyképesség javítása alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, kompetitív regionális

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok jelenleg tervezetek, melyek január 31-ig

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu Horgos Lénárd M27 ABSOLVO HVCA-MISZ-M27 2012-09-06 Tartalom Mikor és milyen forrást tudok igénybe venni az innovációs projektemhez? És utána? Az üzleti modellek és a felkészülés kérdései A paradicsom színre

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben