Pedagógiai - művelődési Program

Átírás

1 Általános Művelődési Központ Szerencs Pedagógiai - művelődési Program Szerencs, augusztus 01. Csider Andor igazgató 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés Alapítás, jogi környezet A Szerencsi Általános Művelődési Központ legfontosabb adatai Az ÁMK Pedagógiai művelődési Programjának készítésekor figyelembe vett jogszabályok Helyzetelemzés Tárgyi, működési feltételek, infrastruktúra jellemzői Kollégium Kulturális Központ és Könyvtár Cukorgyűjtemény Múzeum Világörökségi Kapuzat Simai Ifjúsági Tábor A Szerencsi Általános Művelődési Központ személyi feltételei Az intézmény társadalmi környezetének jellemzői A Szerencsi Általános Művelődési Központ jövőképe A Szerencsi Általános Művelődési Központ működésének közös értékrendje és alapelvei 9 5. A Szerencsi Általános Művelődési Központ közös céljai A Szerencsi Általános Művelődési Központ közös feladatai Az intézményegységek közötti tartalmi kooperáció II. Középiskolai Kollégium nevelési programja Bevezetés Fejlesztési program Az intézmény alapvető nevelési elvei, célkitűzései A kollégiumi nevelés fő alapelvei Kollégiumi nevelésünk célja Pedagógiai elvek a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezéséhez Az életrend alapelvei A tanulásszervezés pedagógiai elvei A szabadidő-szervezés pedagógiai elvei A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdését segítő tevékenységek elvei A fejlesztés elvei A tehetséggondozás elvei Felzárkóztatás elvei Pályaválasztást, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei

3 2.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Művelődési és sportolási tevékenység szervezése Kollégiumi közösségi élet fejlesztése Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A kollégium hagyományainak és továbbfejlesztésének terve Kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete Kötelezően biztosítandó foglalkozások A tematikus csoportfoglalkozások témakörei, éves óraszáma A tanulók fejlesztésének terve Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakítása Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége A pedagógusok, vezetők értékelése A tanulók munkájának értékelése A kollégiumi kapcsolatok rendszere Az ÁMK intézményegységeivel Együttműködés a kapcsolódó iskolákkal Kapcsolattartás a szülőkkel Tervezett kapcsolattartási formák Helyzetfüggő kapcsolattartási formák Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal Kapcsolattartás a családsegítő- és gyermekjóléti intézményekkel, gyámhivatallal Kapcsolat a kulturális intézményekkel és az egyházakkal Kapcsolat más kollégiumokkal Kapcsolat a rendvédelmi szervvel III. A Szerencsi Általános Művelődési Központ közművelődési és könyvtári intézményegységének közművelődési programja Bevezető Közművelődés A közművelődési intézményegység stratégiai céljai

4 2.2. A közművelődési intézményegység feladatai A közművelődés tevékenységi formái A közművelődés ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere Könyvtár, infokommunikációs tudásközpont Munkafolyamatok Szolgáltatások Statisztika, marketing Állományvédelem IV. Érvényességi rendelkezések V. Elfogadó nyilatkozatok VI. A Pedagógiai-művelődési Program végrehajtását segítő mellékletek

5 I. Bevezetés 1. Alapítás, jogi környezet A Szerencsi Általános Művelődési Központot a 123/2011 (V.31.) Öt. határozattal Szerencs Város Képviselő-testülete alapította A Szerencsi Általános Művelődési Központ legfontosabb adatai OM azonosítója: Neve: Szerencsi Általános Művelődési Központ (Szerencsi ÁMK) Székhelye: 3900 Szerencs, Rákóczi vár (közművelődési és könyvtári feladatellátás, ifjúsági diákhotel) Telephelyei: Szerencs, Kossuth u. 19. (Középiskolai Kollégium); Szerencs. Hegy u. 5. (Diákszálló); Szerencs, Gyár u. 1. (Cukorgyűjtemény Múzeum); Szerencs, Nagyvárad u. 2/b. (Világörökségi Kapuzat); Sima, Fő u (Ifjúsági Tábor); Sima, Fő u. 31. (Ifjúsági Tábor konyha) Fenntartója: Szerencs Város Önkormányzata (3900 Szerencs, Rákóczi u. 89.) Jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodási jogkör: Önállóan működő költségvetési szerv mind a székhely, mind a telephelyek vonatkozásában. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Pénzügyi, gazdasági feladatait Szerencs Város Polgármesteri Hivatala látja el. Működési köre: - Szerencs város közigazgatási területe; - a szerencsi kistérség területe; - országos beiskolázás Az ÁMK Pedagógiai művelődési Programjának készítésekor figyelembe vett jogszabályok évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 36/2009 (XII.23.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001 (XII.22) OM rendelet módosításáról; A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet; 5

6 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; Szerencs Város Képviselő-testületének 14/2006. (V.31.) rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról. 2. Helyzetelemzés 2.1. Tárgyi, működési feltételek, infrastruktúra jellemzői Kollégium Szerencsen 1994 óta működik a kollégium, amely a városban működő két középiskola, a Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Szerencs Szakképző Iskola diákjait fogadja. Kezdetben a Kossuth úti épületegyüttes állt a tanulók rendelkezésére, amely 3 épületből áll: főépületből és két oldalépületből. A diákok szobái a főépületben kaptak helyet. A fiúk elhelyezése a földszinten, a lányoké pedig az emeleten történik ágyas szobákban. A főépületben összesen 100 tanuló elhelyezésére van lehetőség. A tv- szobák, illetve közös helyiségek az aulából nyíló teremben vannak. A bútorzat a mai igényeknek megfelelő, azonban néhány cserére, illetve selejtre érett. A kollégium konyhája a bal oldali melléképületben található, amely a mai kor igényeinek megfelelő, modern, takarékos gázüzemű berendezések segítségével 500 adag ételt tud előállítani. Az ebédlőben egyidejűleg 70 személy étkezhet. A konyhát április 5-től a Szerencsi Városüzemeltető Kht. működteti. Ebben az épületben kapott helyet a két tanulóhelység is, amelyek nagyobb rendezvények céljából összenyithatóak. Az épületegyüttes harmadik részében az irodák, valamint a kiszolgáló helyiségek vannak. Sürgős, elkülönítést igénylő megbetegedés esetén az itt található betegszobák nyújtanak lehetőséget a diákok elhelyezésére. A diákszálló 1998 óta tartozik a kollégiumhoz. Ezen a telephelyen a szobák kialakítása a kollégiumi célnak megfelelően történt: 2 x 3 ágyas blokkok, ezekhez előtér és innen nyíló fürdőszoba tartozik. Az előtérben találhatóak a szekrények is. A földszinten egy nevelői szobát, egy számítástechnika termet, egy diákkonyhát és étkezőt, valamint egy 24 főt befogadó tanulóhelyiséget alakítottunk ki. Itt található a kondicionáló szoba is. Az épületben 2 tanulócsoportban, 48 lány elhelyezésére nyílik lehetőség. 6

7 2011-től a Rákóczi vár ifjúsági diákhoteljével bővül a kollégiumi intézményegység, amely 50 fő befogadására alkalmas. A felújított épület déli és alsó nyugati szárnyában 2 ágyas fürdőszobás szobákban történik a tanulók elhelyezése. Az épületben lehetőség van a két nem elkülönített elhelyezésére. Ez a jelentkezők számának évenkénti nemenkénti változására is megoldást jelent. A szobák bútorzata hiányos, folyamatos bővítésre szorul Kulturális Központ és Könyvtár A vár keleti szárnyában, a földszinten a közművelődési részleg: (226 m2), itt kaptak helyet a művelődésszervezők..a vár északi részen, a földszinten lévő Lovagteremben működik a város hivatalos házasságkötő terme (183 m2). A városi könyvtár 1020 m 2 alapterületen fizikailag elkülönített részlegekben szabadpolcos kölcsönzési rendszerben szolgálja ki az olvasókat, melynek feltételeit a Könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. Funkcióját tekintve nyilvánosan működő közkönyvtár és ellátókönyvtár. Fenntartója a település önkormányzata. Az egyedi tervezésű bútorzat a könyvtári használatra alkalmas. Technikai felszereltsége megfelelő. A lakosság könyvtári ellátását 1 központi könyvtár, és 2 fiókkönyvtár biztosítja. A könyvtári szolgáltatások hétköznap 9-17 óra, szombaton 8-14 óra között vehetők igénybe. A nyilvántartást és a könyvtári tájékoztatást a TextLib integrált könyvtári rendszer segíti. Informatikai ellátottsága jónak tekinthető, önálló telefon- és faxszámmal rendelkezik, katalógusa online is elérhető. Állománygyarapítása az anyagi lehetőségek figyelembevételével folyamatos, melyet a gyűjtőköri szabályzat határoz meg. A dokumentumok formai és tartalmi feltártsága jónak mondható, végzése a feltárási szabályzat alapján történik. A könyvtári rendezvények éves munkaterv alapján valósulnak meg Cukorgyűjtemény Múzeum Az egykori cukorgyár területén álló "finánclaktanya" épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók. Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája. A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. 7

8 Világörökségi Kapuzat Az építmény 2007-ben létesült a 37. számú főút mentén. Az egymással szemben álló két ötszintes, 18 m magas kilátótorony teljes felületét terméskő burkolat fedi, tetején 12 m magas sugaras kialakítású ácsolt szerkezetű felépítmény áll. A fogadóépület kávézót, kiállító teret, valamint egy turisztikai Információs Pontot is magába foglal Simai Ifjúsági Tábor Ezt az objektumot 2003 óta a kollégium üzemelteti. A 120 főt befogadó tábor az érintetlen Zemplénben található, Sima községben. Ifjúsági szálláshely, annak minden romantikájával és lehetőségével. Kedvelt helye a természetet kedvelő, a teljes kikapcsolódásra vágyó fiataloknak. A tábor épületeinek állaga alacsony szintű, felújításra szorul A Szerencsi Általános Művelődési Központ személyi feltételei Intézményünkben a dolgozói létszámot az ellátandó feladatok és az órafelosztás határozzák meg. A többcélú intézmény összlétszáma 30 fő, ebből a kollégiumi intézményegységben 17 fő, a közművelődési intézményegységben 7 fő, a könyvtári intézményegységben 6 fő dolgozik. Kollégáink mindegyike rendelkezik az előírt végzettséggel Az intézmény társadalmi környezetének jellemzői Az intézmény a 18 települést magába foglaló szerencsi kistérség központjában, a kistérség egyetlen városában, Szerencsen található. A térség lakosságának korösszetétele felemás képet mutat: a fiatalkorú és a 60 év feletti lakosság aránya is magasabb az országos átlagnál, így az eltartottak száma nagyobb a keresőképes lakosságénál. A települések intézményekkel való ellátottsága kiegyenlítetlen, a szórakozási lehetőség korlátozott. Az intézményhasználók többsége a környező és távolabbi, zömében hátrányos helyzetű településekről érkezik, ahol a munkalehetőség hiányában egyre több család kerül nehéz helyzetbe. Folyamatosan nő a kollégiumba jelentkező hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek száma is. Magas a szociális ellátásból élők aránya, az elszegényedés különösen a növekvő létszámú etnikai kisebbség körében szembetűnő. Programunk megalkotásakor a fenti tényeket is fontos figyelembe venni, hiszen egyszerre kell megfelelni a magasabb szintű kikapcsolódást, a versenyképes tudást elváróknak és a minimális igényekkel szemben ellenállóknak is. 8

9 3. A Szerencsi Általános Művelődési Központ jövőképe Az intézmény kollektívája a kedvezőtlen hatásokat (demográfiai hullámvölgy illetve stagnálás, a költségvetés szűkössége, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, speciális nevelési igényű gyermekek számának növekedése) is figyelembe véve olyan jövőképet vázol maga elé, amilyet a távoli jövőben látni szeretne az intézmény működését, valamint annak feltételrendszerét illetően. Olyan intézményt képzelünk el, amelyben: a társadalom írott és íratlan szabályait betartva stabil értékorientációt és rendet közvetít; a partnerek igényeinek kielégítése a lehető legmagasabb szinten történik; az intézmény működését a környezet pozitívan értékeli és támogatja; megőrizzük intézményegységeink személyes kapcsolatain nyugvó kiegyensúlyozott, harmonikus légkörét és nyitottságát; intézményegységeink a saját és a település hagyományainak, tradicionális értékeinek megőrzésében kiemelkedő szerepet játszanak; biztosítjuk a közéletben való részvétel, a gazdagság, a kultúra, a tudomány és a művészetek kérdéseiben való eligazodás lehetőségeit; az ország különböző részéből érkező vendégek számára vonzó, turisztikai attrakciókat biztosít és pozitív városképet mutat. 4. A Szerencsi Általános Művelődési Központ működésének közös értékrendje és alapelvei Intézményünkben szem előtt tartott értékek: küldetésünknek tekinti, hogy partnereink részére a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, önművelődéshez, a kulturált szabadidő eltöltéséhez szükséges alapfeltételeket; tevékenységünk során a közoktatási és közművelődési törvények előírásainak megtartásával a társadalmilag elfogadott globális és lokális értékeket tekintjük elsődlegesnek; humán és tárgyi erőforrásainkkal támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely alapfeladataink, célkitűzéseink megvalósítását szolgálja; működésünk során a hatékonyságnak minden területen érvényesülni kell; az integrált nevelés keretében, az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve biztosítjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez 9

10 tartozók és a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni képességfejlesztését, felzárkóztatását, integrációs felkészítését; valamennyi programunk, rendezvényünk irányításában, szervezésében, lebonyolításában közreműködőket azonos emberi értékek, a pedagógiai, szervezési tudatosság, valamint elért teljesítménye alapján egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéli meg; olyan dolgozókat foglalkoztatunk, akik megfelelő szakképzettséggel és módszertani kultúrával rendelkeznek, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a megértés, elfogadás, segítőkészség, a szakmai hitelesség, a szakmai fejlődés igénye és az etika elvárásainak betartása a jellemző; Alapelvünk, hogy intézményünk tevékenységeinek minden területén érvényesülnie kell a demokratikus-, a gyermeki és állampolgári jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus-, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak. 5. A Szerencsi Általános Művelődési Központ közös céljai Biztosítsa a bentlakásos intézményi nevelés és a közösségi művelődés lehetőségeit. Gondozza és gazdagítsa a település, a kistérség és az intézményegységek környezeti, szellemi, művészeti értékeit, hagyományait. Biztosítsa a kulturált szórakozás, kikapcsolódás, rekreáció lehetőségét. Ösztönözze a civil közösségek működését, együttműködését. Teremtsen élet- és munkaképességet javító, önképző lehetőségeket. Közvetítsen alapvető emberi, erkölcsi értékeket. Anyagi lehetőségei függvényében tegye hozzáférhetővé azokat az eszközöket, technikai vívmányokat, amelyekhez saját erőből a szolgáltatásainkat igénybe vevők nem férnének hozzá. Partnereink minél nagyobb számban vegyék igénybe az Általános Művelődési Központ intézményegységeinek szolgáltatásait. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével és a pénzeszközök felhasználásával biztosítson hatékony működést. Játsszon jelentős szerepet Szerencs város turisztikai szolgáltatásaiban. 10

11 6. A Szerencsi Általános Művelődési Központ közös feladatai A kulturális értékek, hagyományok egyéni és közösségi megismertetésének, elsajátításának segítése. Amatőr művészeti körök, tanfolyamok, műhelyek csoportos szervezése. Közreműködés a szakmai ismeretek terjesztésében, a művészeti alkotások bemutatásában. A helyi információk cseréje, a helyi értékeket védő, gazdagító összefogások ösztönzése, hatékonyságának segítése A környék különböző életkorú, érték- és érdekrendszerű civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása. Az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. A közösségi akciókhoz téri, tárgyi feltételek biztosítása, közismertté tételükhöz módszerek ajánlása. Az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek: nyelvi, hagyományőrző, környezeti nevelés, stb. szakkörök, tanfolyamok szervezése. A szülők és a nevelők együttes nevelőtevékenységének hatékonyságát fejlesztő alkalmak, folyamatok kezdeményezése. Az olvasói és könyvtárhasználói kultúra terjesztése és fejlesztése. Kiscsoportos foglalkozások, könyvtári órák szervezése. Az állomány folyamatos olvasói igénynek megfelelő bővítése. Az egyenlő bánásmód és a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése. A város turisztikai vonzerejének növelése. Különböző színvonalú szálláshely-szolgáltatás biztosítása. 7. Az intézményegységek közötti tartalmi kooperáció Az intézmény eredményességének és költséghatékonyságának alapja az intézményegységek közötti együttműködés. Az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszerét az SZMSZ szabályozza. Ennek területei: az intézményvezető és az intézményegység-vezetők napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez; 11

12 a más intézményegységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a kollégáktól önállóságot, kezdeményező-készséget és kreativitást vár el. Az együttműködés lehetséges területei: Közös rendezvények, programok, klubok, szakkörök működtetése. Pályázatok útján forrás/feltétel biztosítása vetélkedők, versenyek szervezésére. Felzárkóztatás, tehetséggondozás támogatása. Komplex turisztikai szolgáltatások biztosítása kulturális rendezvények háttértámogatásaként. Az intézményegységek erőforrásainak, eszközeinek közös használata. Szakmai segítségnyújtás a tagintézmények használóinak. II. Középiskolai Kollégium nevelési programja 1. Bevezetés A kollégiumi nevelési program összeállításnál alapul vett főbb szempontok: jogszabályok: évi LXXIX. törvény a közoktatásról; - 36/2009 (XII.23.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001 (XII.22) OM rendelet módosításáról; fenntartói ÖMIP, IMIP; partneri igények; tradíciók. 2. Fejlesztési program 2.1. Az intézmény alapvető nevelési elvei, célkitűzései Nevelési elveinket és célrendszerünket az alábbi szabályozóelemek figyelembe vételével határoztuk meg: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (32, 33, 49, 53, 114. ); 2009 (XII.23.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja; Intézményi szintű szabályzatok; 12

13 A kollégiumi nevelés fő alapelvei alapvető emberi szabadságjogok érvényesítése; demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása; tanulók, csoportok, közösség iránti felelősségének kialakítása; a tanulók aktivitásának, érdeklődésének fenntartása, alkotóképesség fejlesztése; szülőkkel, kapcsolódó intézményekkel, társadalmi- és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; nevelő-oktató munka tudatos és tervszerű fejlesztése, segítő módszerek alkalmazása; a nevelési folyamatban résztvevők (szülők, kapcsolódó iskolák) által elfogadott normaés követelményrendszer alkalmazása; kulturált és biztonságot nyújtó környezet kialakítása; a tanulók igényeihez és az intézmény feltételrendszeréhez igazodó szabadidős tevékenységek biztosítása; integrált nevelés megvalósítása; esélyegyenlőség megteremtése, egyéni bánásmód alkalmazása; hagyományok és nemzeti azonosságtudat ápolása; Kollégiumi nevelésünk célja a diákok kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének biztosítása; tanulmányi eredményük maximalizálása; a kulturált közösségi élet szabályainak megismertetése és betartatása; önálló életvitelre, sikeres életpályára való felkészítésük; esélykülönbségek mérséklése, a nehézségekkel küzdő diákok hátránykompenzációja; az általános és specifikus tehetségek kibontakoztatása; 2.2. Pedagógiai elvek a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezéséhez Az életrend alapelvei a diákjaink életrendjét a házirend szabályozza; a kollégiumi élet alapja a tanár diák kölcsönös bizalomra épülő kapcsolata; figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat és egyéni szükségleteket; biztosítjuk az egészséges életvitel feltételeit; építünk a diákok önszerveződő képességére. 13

14 A tanulásszervezés pedagógiai elvei a tanulás a diákok joga és kötelessége; a megfelelő tanulási feltételeket minden diák számára biztosítjuk; lehetőség szerint a tanári segítséget biztosítunk; a tanulásban lemaradóknak egyéni és kiscsoportos formában segítséget nyújtunk A szabadidő-szervezés pedagógiai elvei biztosítjuk a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket; változatos szabadidős programok szervezésére törekszünk; a programokon, rendezvényeken való aktív részvételre motiválunk A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdését segítő tevékenységek elvei A fejlesztés elvei megteremtjük a művelődés, ismeretszerzés optimális feltételeit; alapvető és hagyományos erkölcsi normákat közvetítünk; az egyéni szükségletekből kiindulva fejlesztünk A tehetséggondozás elvei mindenkinek lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek kiteljesítésére; a tehetség kibontakoztatásakor a teljes személyiséget fejlesztjük; szorongásmentes hátteret biztosítunk az alkotómunkához; együttműködünk az iskolával, a családdal és az egyéb érintettekkel Felzárkóztatás elvei a tanulási hátrányok kiegyenlítésére differenciált módszereket alkalmazunk; egyéni haladási ütemhez igazodó, személyre szabott fejlesztést végzünk Pályaválasztást, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei a pályaválasztást az egyéni képességek ismeretében differenciált módszerekkel, eltérő tartalmak közvetítésével segítjük; az eredményes pályaválasztás érdekében összehangoljuk az iskolai és iskolán kívüli tevékenységeket. 14

15 2.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Művelődési és sportolási tevékenység szervezése változatos programokat biztosítunk; fejlesztjük a művészetek és a rendszeres testmozgás iránti igényt; lehetőséget biztosítunk a közélettel kapcsolatos információk megszerzésére Kollégiumi közösségi élet fejlesztése Módszerek: - együttműködés gyakoroltatása társas helyzetben; - önérvényesítő technikák elsajátíttatása; - negatív magatartásminták kiszűrése. Eszközök: - sporttevékenység; - kulturális programok; - DÖK munka; - egyéni törődés Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat tanévkezdéskor azonosítjuk; személyes problémáik megoldásához folyamatos segítséget nyújtunk; a tanulmányi hátrányok csökkentésére, tehetségük kibontakoztatására differenciált módszereket alkalmazunk, a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodunk. A tanulók egyéni fejlesztési tervét a csoportnapló tartalmazza A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Tevékenységünk szervezésének alapja: évi LXXIX. tv. (Közoktatási Tv.); évi XXXI. tv. (Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról). Tevékenységünk két részből áll, a prevencióból és a korrekcióból. Mindkét tevékenységformához szükséges a családi háttér, az otthoni környezet, az iskolai-, kollégiumi-, baráti közösség, a külső kapcsolatok, a közösségben elfoglalt hely ismerete. 15

16 A hatékony munka érdekében jó kapcsolatot építünk a tanulókkal, az iskolai gyermekvédelmi felelőssel, az osztályfőnökkel, a helyi önkormányzatok illetékes szerveivel és a rendvédelmi szervvel. Korrekciós tevékenység: - a hátrányos-, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók azonosítása a csoportvezető nevelők segítségével; - egyéni törődés, személyes kapcsolat az érintett tanulókkal; - hátrányos helyzet és veszélyeztetettség csökkentésére törekvés; - szükség esetén szakemberek bevonása. Prevenciós tevékenység: - a veszélyek megismertetése; - szemléletformálás a veszélyek megelőzése érdekében; - mentálhigiénés programok szervezése A kollégium hagyományainak és továbbfejlesztésének terve A szabadidős foglalkozások szervezésénél meghatározó szerepet kap a hagyományok ápolása. A hagyományápolás a kollégiumi tevékenységek szervezésének módján túl a rendezvények területén érvényesül. Minden hónapban szervezünk egy, a kollégium egészét érintő rendezvényt. Ezen rendezvények mindegyike fejleszti diákjaink személyiségét és sikerélményt biztosít. A közös élmények hatékonyan erősítik az összetartozás érzését és az intézményhez való kötődést. Hagyományos rendezvényeink: Pecúravató (az új diákok kollégiumi polgárrá avatása) Diák-önkormányzati választás Helytörténeti vetélkedő Mikulás kupa Kollégiumi karácsony Ki mit tud Kollégium szépe választás Magyar rock estje Kollégiumi nap Ballagás A továbbfejlesztés lehetőségei: A hagyományos rendezvények tartalmának gazdagítása; Lehetőség biztosítása a nemzeti hagyományok, népi mesterségek, tevékenységek megismerésére, felelevenítésére szakköri formában, kollégiumi szintű rendezvényen; Történelmi helyszínek felkeresése, kiállítások megtekintése kirándulás keretében. 16

17 3. Kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete 3.1. Kötelezően biztosítandó foglalkozások A foglalkozás típusa A foglalkozás megnevezése Fajtája Rendszeres iskolai Formája Pótszilencium Óra/hét/ csoport felkészítést Szilencium biztosító Monitor- foglalkozás szilencium Tehetséggondozó Matematika Magyar Felkészítő foglalkozások Tanulást foglalkozások segítő Felzárkóztató Matematika Magyar Angol Német Francia 14 Sajátos érdeklődésű tanulók foglalkozása Előzetes felmérés alapján Szakkör, diákkör Informatika Tematikus Csoportfoglalkozás csoportfoglalkozás Általános csoportfoglalkozás Speciális ismereteket Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás Előzetes felmérés alapján 10 adó foglalkozások Egyéni biztosító törődést Iskolalátogatás Egyéni foglalkozás beszélgetés 17

18 3.2. A tematikus csoportfoglalkozások témakörei, éves óraszáma 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Témakör óraszám Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Óraszám összesen: A foglalkozások szervezése évfolyamonkénti bontásban történik. A tervezés, a célok és feladatok meghatározása a témavezető tanár éves munkatervének a részét képezi. 4. A tanulók fejlesztésének terve 4.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése Cél: A diákok személyiségének, jellemének megismerése és fejlesztése, a szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedésük segítése. Feladat: alapvető erkölcsi normák közvetítése, elsajátíttatása; a közösségi együttélés szabályainak elsajátíttatása; a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítése; az önkormányzatiság szervezeti formájának és működésének megismertetése; diák-önkormányzat működtetése. Fejlesztési követelmény: Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat, legyen képes a mások személyiségének tiszteletére és megértésére, a választási lehetőségek mérlegelésére! Feladatmutató: Reális-e az énképe? Vállalja-e tettei következményét? Tudja-e kezelni a konfliktusait? 18

19 Tevékenység: szituációs gyakorlatok; egyéni és kiscsoportos önismereti és konfliktuskezelési tréning; diák-önkormányzati rendszer működtetése. Fejlesztendő kompetenciák: Szociális és állampolgári kompetencia 4.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Cél: Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése, a tanulás segítése, tanulási motivációk fejlesztése Feladat: a helyes és az egyén számára hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása; elektronikus információk széleskörű alkalmazása. Fejlesztési követelmény: Ismerje meg, és előbb tanári segítséggel, majd önállóan is alkalmazza a hatékony tanulási eljárásokat, módszereket! Feladatmutató: Mennyi időt tanul és milyen eredményt produkál? Tevékenység: tanulási stílus meghatározása; tanulás-módszertani tanácsadás; ellenőrzött tanulás. Fejlesztendő kompetenciák: A hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia, a matematikai kompetencia 4.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Cél: a diákok tanulásbeli és szociális hátrányainak lehetőség szerinti csökkentése, az egyéni képességek kibontakoztatása, képességeiknek és igényeiknek megfelelő pálya megtalálása Feladat: a tanulók képességeinek megismerése; az alulteljesítő tanulók felzárkózásának segítése; a tehetséges tanulók kiszűrése, fejlesztése, tevékenységi keretek biztosítása; a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülés segítése. 19

20 Fejlesztési követelmény: Ismerje saját képességeit, legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit, rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával kapcsolatban! Feladatmutató: Felismeri-e a tanulás, önképzés jelentőségét? Továbbtanul-e, a választása reális-e? Tevékenység: egyéni és kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások; gazdagító, dúsító programok; pályaválasztást segítő foglalkozások. Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia 4.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Cél: A diákok érdeklődésének felkeltése a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt. Feladat: a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, az európai kultúrkör értékeinek megismertetése; a nemzeti hagyományok ápolása; az önkifejezés lehetőségeinek biztosítása; igényesség kialakítása önmaga és környezete iránt. Fejlesztési követelmény: Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké! Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt! Feladatmutató: Környezete igényes és harmonikus-e? Nyitott-e a kulturális és művészeti élmény befogadására? Részt vesz-e a kollégium kulturális tevékenységeiben? Tevékenység: művészeti csoportok működtetése; kulturális programok szervezése. Fejlesztendő kompetenciák: Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia 20