Új irányok és lehetôségek a hazai akáctermesztésben
|
|
- Gyöngyi Péterné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DR. ERDÕS LÁSZLÓ Új irányok és lehetôségek a hazai akáctermesztésben Az akác szerepe és megítélése a múltban Aki ma az akácról, annak további területnövelésérõl beszél, az szembe találja magát a környezetvédõk, zöld szervezetek elutasító magatartásával, ugyanúgy a hivatalos erdészeti állásponttal is. Tekintsük át, hogyan gondolkodott a múltban az akácról az erdészeti politika. Vadas Jenõ a neves selmeci professzor 1911-ben megírta Az akáczfa monográfiája c. könyvet. Ebben az akácot a legmagyarabb fának nevezi, mert tenyészeti viszonyai hazánkban szinte optimálisak, egyben összeforrt a nép lelkével. Az évi erdészeti Kormányjelentésben (l.) a kísérleti ügynél olvasható:...folytatta az akác gazdasági szerepére vonatkozó kutatásokat......jelenleg már csak az akác kémiai tulajdonságaira illetve biofiziológiai területeire vonatkozó kutatások vannak hátra. Látható tehát, hogy az erdõben aránytalanul gazdagabb akkori ország mekkora jelentõséget látott az akác fafajban. A Kaán Károly részérõl indított Alföldfásítási program a talajadottságoknak megfelelõ keménylombos fafajokat helyezte elõtérbe. Nagy szerepet kapott az akác az utak, birtokhatárok, major- és tanyafásításokban. Az ingyenes akáccsemetével fõleg a paraszti gazdaságok éltek, ezzel biztosítva a tûzifa- és szerfaszükségletüket. Az 1930-as években az erdészeti irányítás az akácot lényegileg megtûrt fafajnak tekintette, mivel az üzemterv szerint kezelt erdõkben kevés jelentõséggel bírt. Az as évek nagyütemû telepítései is fõleg a fenyõt és a nyárféléket helyezték elõtérbe. Az akác igazi térhódítása csak ezt követõen az ERTI, dr. Keresztesi B. kutatásaival vette kezdetét. Ezek a kutatások, felismerve az akác termesztésének kiváló hazai adottságait és agrárpolitikai összefüggéseit, nemzetközi mércével mérve is korszakalkotónak minõsíthetõk. A kutatás anyagi forrásaihoz sajátos módon a hazai méhészek is hozzájárultak. Az akácállományok és a gazdálkodás jellemzõi Az ÁESZ adatai szerint ( ) 406,6 ezer ha az akácerdõ, az összes erdõterület 22,3%-a. Ezzel a fafajok tekintetében már az elsõ helyen áll. Az élõfa-készlet tekintetében azonban a részesedés szerényebb, mindössze 12,2%. Ez összefügg a sarj eredetû állományok magas 64% arányával, a gyenge termõhelyi adottságokkal és a nem állami erdõkben folytatott korábbi gazdálkodási hibákkal (legeltetés, rendszertelen szálalások, tûzesetek stb.). Ami az akácerdõk tulajdonviszonyait illeti, azok döntõen 65,6% magántulajdonba kerültek. Minden bizonnyal összefügg ez a 300 ezer ha nem rendezett gazdálkodású erdõterülettel. Ha itt értékes véghasználati állományok állnának, érthetõen lenne bejegyzett gazdálkodó. Az OESZ adattára a fatermési osztályok megoszlásáról az alábbiakat közli: A kísérleti állomány 5 éves képe Jó (I.-II.) 3,4% Közepes (III.-IV.) 43,0% Gyenge (V.-VI.) 53,6% 100,0% Az adatok szerint az akácosok több mint fele gyenge termõhelyen áll, illetve korábbi gazdálkodási hibáktól terhelt. Az erdõtelepítések 30-35%-át folyamatosan az akác képezi, ami döntõen magántulajdonú. Az erdõfelújításokban az akác aránya 37%, ami közel fele-fele arányban oszlik meg az állami és a magántulajdonú erdõkben. Az akáckitermelés az utóbbi években folyamatosan 1,4 millió brm 3, az összes kitermelés 20-21%-a. Az üzemterv szerinti kihasználás az állami erdõkben meglehetõsen magas, 76-82%, míg a magántulajdonú erdõkben stagnálóan alacsony, 56%. Ez összefüggésben van a magántulajdonú erdõk már említett alacsonyabb értékû állományaival. Az akác kitermelések során a tûzifa aránya meghaladja a 60%-ot, a fûrészipari rönk mindössze 10-12%. A maradék egyéb ipari fa, fõleg oszlop és tám-félék. Korábban a fagyártmány-üzemekben jelentõs szerepet kapott az ún. feldolgozási fa, ahol bányászati választékok és a szõlõkaró mellett fokozatosan megjelent a parkettfríz, donga és bútorléc. Az 1960-as évek közepétõl sikeres kezdeményezések folytak az akácfelhasználás kiszélesítésére a Faipari Kutató Intézet, a Típustervezõ Intézet és a Felsõ-Tiszai Erdõgazdaság közös munkájával (födém- és tartószerkezetek, szerszámkamra, istállók, tárolók, néhány sikeres belsõépítészeti megoldásra is van példa). Ezeket az Országos Tervhivatalban dr. Madas András az erdõgazdálkodás vertikális integrációja szellemében támogatta. A bátor kezdeményezések azonban fokozatosan elsorvadtak, elsõsorban a minõségi rönk hiánya és az adott idõk beruházási, érdekeltségi viszonyai miatt. Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 12. szám (2004. december) 367
2 Az akáctermesztés bõvülõ lehetõségei és fejlesztési irányai A rendszerváltozás és az EU-csatlakozás a hazai agrár- és erdészeti politikát merõben új feladatok elé állította, illetve új lehetõségek nyíltak az ország számára. Az agrártermelés szigorúan kvótákhoz kötött (gabona-, fehérje-, olajos- és rostnövények), tej, marhahús, juh stb. Ezen termékek elõállításához szükséges un. referencia-terület azonban messze alatta marad a jelenleg mûvelt szántóknak. Így hazánkban is módosulnia kell az agrárstruktúrának, illetve alternatív hasznosítási módokra van szükség. Ezt a problémát a korábban belépõ országok (Spanyolország, Portugália, Anglia, Írország) az erdõterület jelentõs növelésével együtt közel 2,5 millió ha vezették le. Döntõen fenyõ és a mediterrán országokban eukalyptus-telepítéseket végeztek EU-s forrásokból. Ezt követõen rövid idõn belül lehetõség nyílt korszerû fafeldolgozó kapacitások létesítésére, ami további munkahelyeket teremtett, javította a belsõ faellátást és exportbõvüléssel is járt. A mûvelésiág-váltással növekedett az egységnyi terület árukibocsátása, ami kedvezõen befolyásolta a termelékenységet és a GDP-t. Ha a hazai agrárvezetés felismeri egy ilyen extenzív földhasználatban rejlõ lehetõségeket az erdõtelepítések EU támogatása 80%-os, amihez egyéb támogatások is járnak úgy a gyorsan növõ fafajokkal több százezer hektár új telepítés vehetné kezdetét. Természetesen a földhasznosítás iránya lehet egyéb is, mint az ökológiai vagy a biotermelés, energianövények, gyepesítés stb. A szerzõ felhasználva a nyárfatermesztés terén szerzett hazai és külföldi tapasztalatait, kísérletet kezdett az akácnak egy intenzív, ültetvényszerû termesztés vizsgálatára. Az akác választása azért látszott biztatónak, mert a mûvelésbõl kivonásra kerülõ alacsony AK értékû homoki földek, valamint a dombvidéki adottságú barna erdõtalajú szántók nagyobb hányada alkalmas az akác termesztésére. Egy ilyen formájú akáctermesztésre már akad hazai példa is. Ez az eljárás a gróf Forgách nyírségi uradalmában (Mándok, Tornyospálca) alakult ki az 1900-as évek kezdetén. Lényegileg tág hálózatú telepítés, mezõgazdasági köztes mûveléssel, véghasználat 20 éves korban, tuskózás, ezt követõen 5 évig mezõgazdasági használat. Tehát váltógazdálkodásról van Termôhely: gyengén humuszos homoktalaj. Humusztartalom: 0,43% szó, amit abban az idõben az Erdõtörvény engedélyezett. Dr. gróf Forgách B. (2.) errõl részletes leírást közöl és 1939-ben az OEE debreceni közgyûlésén elõadást is tartott. Egyidejûleg a telepítéseit is bemutatta, amelyek nagy feltûnést keltettek. Az akác váltómûvelés ilyen formáját az Alföldön néhány nagybirtokon is alkalmazták. Róth professzor Sopronban az erdõmûveléstan oktatása során ezt az eljárást ismertette és könyvében (3.) ezzel részletesen is foglalkozik. A homoktalaj adottságait és az akácnevelés igényeit figyelembe vevõ eljárás részleteivel érdemes közelebbrõl is megismerkedni. A futóhomokon álló 2-3 AK értékû gyenge birkalegelõket a telepítés elõtt istállótárgyával vagy csillagfürt-zöldtrágyázással feljavították. A telepítést Vadas ajánlása szerint öles hálózatban, illetve 4,0x1,0, késõbb pedig háromszög-kötésû ikersorban 4,0-4,0 m-es sortávolságban ásóval végezték ( csemete/ha). A köztes mûvelésnél az 1-3 évben kapásnövényeket (tök, tengeri, burgonya) vetettek és azt háromszor kapálták. Egyidejûleg a fák tövét is kapálták, a törzseket pedig utasítás szerint nyesték. Elsõ év végén a fákat ostornyélre nyesték fel. Õsszel a földet felszántották. A kapásnövényekhez esetenként fészektrágyázást is alkalmaztak. A negyedik évben rozsot vetettek, azt júniusban learatták és a tarlót lebuktatták. Az állományban késõbb különbözõ perjefélékbõl jó minõségû gyep alakult ki, amit kaszáltak, az idõsebb állományokban esetenként legeltettek is. Állománynevelés: tisztítás, a növekedés szerint 2-3 évente, optimális záródás 0,7-0,8 alatt. Véghasználat: 20 éves korban: tuskózás, 5 évig mezõgazdasági mûvelés. A vállalkozók a részes mûvelés során a termés 2/3-át kapták, a véghasználat után pedig annak felét. A szántást és a fogatos munkákat az uradalom végezte. Az eredményrõl ezt közli..a telepítõ biztos már 15 év múlva visszakapja a befektetett tõkéjének és munkájának, de az idõközben elmaradt mezõgazdasági hasznának is többszörös értékét. Egyidejûleg az akácerdõ annyira megjavítja még a legsoványabb homoktalajt is, hogy az 6-8 éven át szinte bácskai terméseket ad. A kitermelési adatokból m 3 /ha átlagnövedék számítható, ami döntõen tûzifát és kevés szerfát szolgáltatott. Megállapítja, hogy az Alföld homokján ez az akácerdõváltógazdaság jelenti nemcsak a legnagyobb gazdasági jövedelmezõséget, de egyúttal a homokvidéken elérhetõ legmagasabb földkultúrát is. A nyesések idôbeni elvégzése meghatározó a faanyag késôbbi értékét illetôen 368 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 12. szám (2004. december)
3 Az eljárásnak a leírtak szerinti alkalmazására napjainkban azonban már nem kerülhet sor, részben az 1945 után bekövetkezett társadalmi változások miatt, részben az IV. Erdõtörvény eltörölte a váltógazdaság ilyen formáját. A kísérleti terület és az állománynevelés ismertetése A kísérlet helye: Mikebuda 40/B Duna- Tisza-közi homokhát. 3,7 ha, 5 éves saját tulajdonú akáctelepítés. A terület korábban a Ceglédi Állami Gazdaság kezelésében mezõgazdasági mûvelés alatt állt (szõlõ, kalászos gabona), földminõség 6,5 AK/ha. Telepítés 1992-ben, egyéves pusztavacsi csemetével, gépi ültetéssel, 2,5x0,8 hálózatban. Még ebben az évben a telepítést kárpótlásra jelölték ki, így további ápolásokat (egyszálazás, talajápolás) nem kapott. Termõhelyi adottságok. Gyengén humuszos (0,43%) homok talaj, többletvízhatástól független, középmély termõréteg. A 2001-ben készült talajvizsgálat (Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt.) a fontosabb makroelemeket az alábbiak szerint értékelte. Nitrogén igen szegény Foszfor jó közepes Kálium közepes. Javasolt célállomány: erdeifenyõ, akác (gyenge). Az állománynevelési eljárásnál szükséges meghatározni a kívánt faválasztékokat, azok méreti és minõségi paramétereit. Ezek piaci ára, többletbevétele áll szemben az intenzív termesztés ráfordításaival. Esetünkben termelési cél a méretes és minõségi hengeres fa, gyakorlatilag a bútorléc célra alkalmas rönkanyag. A termelési cél természetesen lehet egyéb méretû faanyag is, mint a faapríték vagy más méretû termékek. Az energiaerdõ témái itt nem kerülnek ismertetésre. A modern faipar technológiai folyamatai (mûszárítás, táblásítás, tömbösítés, termikus nemesítés) alkalmazhatók a jó minõségû akác-fûrészárúnál is. Tehát mind az épületasztalos-, mind a bútoripar területén. Ehhez viszont minõségi rönk szükséges (szabályos és koncentrikus évgyûrûk, göcsmentes, szabályos rostszerkezet stb.). Ilyen minõségû faanyag azonban csak tág térállásban és gondos nyesésekkel kezelt állományokból nyerhetõ. Az viszont természetes, hogy itt az alacsonyabb méretû faanyag minõsége és értéke is magasabb, ugyanígy innen lényegesen magasabb rönkhányad nyerhetõ. A tisztításoknál itt messzemenõen érvényesült az akác fényigénye illetve a 0,7-0,8 alatti záródás folyamatos biztosítása. Az elsõ tisztítás után a traktorral végzett talajápolás, a szûk és szabálytalan sorokban érzékeny törzs-sérüléseket okozott. Ezért a következõ évben minden harmadik sor kivágásra került. Egyidejûleg ez tette lehetõvé a rendszeres gépi talajápolásokat évente kétszer, továbbá az anyagmozgatás és a tápanyagpótlás lehetõségét. A visszamaradó tuskókat a sarjak lefojtása céljából Roundup-pal kezeltük. A tisztítások ütemét és a visszamaradó törzsszám alakulását az alábbi tábla ismerteti. Kor /év Törzs/ha (eredeti állapot) fõállomány Nyesések Az elsõ tisztítás során kivágásra kerültek az egyszálazás elmaradása miatt kifejlõdött erõs tõsarjak, továbbá az oldalágak 1,5 m magasságig. Ezek helyenként elérték az 5-6 cm vastagságot is, így a levágás után maradandó fahibák (kéregbenövés, gombásodás) keletkeztek. A továbbiakban még egy alkalommal került sor nyesésre, teleszkópos nyéllel 3,5-4 m magasságig. Tápanyagpótlás. Az ültetvényszerû állománynevelésnél nem kerülhetõ meg a tápanyagpótlás kérdése. A gyorsan növõ fafajoknál a kezdeti erõs fejlõdés év után lelassul. Célszerû ezért az ültetvényerdõkben 10 éves kor után 3-5 évente valamilyen tápanyagpótlást végezni. Mivel igen alacsony termõképességû talajról van szó, a kezdetben alkalmazott vegyes mûtrágyázás (gyümölcsösöknél szokásos mértékû hatóanyagokkal) kimutatható többlet növedéket nem hozott, esetenként még vissza is vetette a fejlõdést. Felhasználva a homoktalajok mûvelésénél alkalmazott ismereteket (4.), szerves trágyázásra került sor ben és 2002-ben 22 t/ha kiszórása történt, amit a K+F pályázat is segített. A szerves trágyázás hatása az eddigi mérések szerint a magassági növekedésben nem jelentõs, az átmérõ esetében az elsõ évben 5 mm többlet jelentkezett. Ennek megbízható értékeléséhez azonban hosszabb idõszak és több klimatikus tényezõ ismerete szükséges. A szerves trágyázás érzékelhetõen javította a talaj vízgazdálkodását, nedvesség-megtartást, továbbá a talaj biológiai életét. A tápanyagpótlásnál természetesen olcsóbb megoldások is lehetségesek. A vágástéri hulladék, kéreg, szõlõk, gyümölcsösök, sövények nyesedéke, kertészeti hulladékok, esetleg a szennyiszap komposztálásával hasonló eredmény várható. Természetesen ehhez eszköz és technológia szükséges. A magánerdõgazdálkodás és a vállalkozások fejlõdésével ezek a külföldi példák várhatóan hazánkban is elterjednek. Az ilyen ökoeljárások bevezetéséhez egyébként számos pályázati lehetõség is van. Fatermési eredmények. A növedék mérésére fokozatosan bõvülõ kísérleti parcellák szolgálnak. Egy parcella területe m 2, törzsek száma parcellánként db. Az átlagfaméretek, törzsszám, körlap és a folyónövedék évenkénti alakulását az alábbi táblázat tünteti fel. Mindenekelõtt feltûnõ a magassági növekedés, ami 9 éves korig 0,9-1,3 m, ezt követõen 0,5 m vagy ennél is ki- FATERMÉSI MUTATÓK MIKEBUDA 40B Kor Parc. Vizsg Átlag Faméret N/ha G Folyó Fõállomány év száma törzs h d db m 2 növedék db m cm m 3 /ha , ,2 16, ,8 11, ,9 21, ,5 12, , , ,5 6* ,5 13, ,6 21,3 11 8* ,3 14, ,8 23, ,5 15, ,8 23,9 * Szerves trágyázás 22 t/ha Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 12. szám (2004. december) 369
4 sebb. Az átmérõ-növekedés 0,8-1,3 cm között változott, függõen a csapadéktól, záródástól és az állományban végzett tisztítási munkáktól. A kísérleti adatok meglepõek lehetnek, ha azt valamelyik akác fatermési tábla mutatóival (fõállomány) vetjük össze. Erre a célra alkalmasak: Dr. Rédei K. Mag és sarj eredetû akácosok I. FTO Dr. Sopp L. Mag eredetû akácállományok II. FTO Ültetvényszerû állománynevelés (kísérlet). A prognózis során egy vagy két alkalommal további szerves trágyázás elõirányozva. Az ültetvényszerû állomány valójában egy IV. FTO termõhelyen áll, ahol 12 éves korban az átlag-faméret (Sopp) h= 11 m, d= 10,3 cm messze alatta marad, a törzsszám viszont több mint kétszerese az ültetvénynek. A többlet-növedéket az agrotechnikai eljárások idézték elõ, mint a talajszellõztetés, részleges gyommentes állapot, tápanyagpótlás. Viszont nem elhanyagolható szempont, hogy a mezõgazdasági mûvelés során a talajban tápanyagok akkumulálódnak. Ezt az erdészek figyelmen kívül hagyják, holott évrõl évre egyre jobb minõségû földek kerülnek telepítésre. Ez a megállapítás már régóta indokolja a Babos Járó-féle termõhelyi táblázatok felülvizsgálatát. Az adatokból lemérhetõ, hogy az intenzív termesztési eljárások bevezetése mekkora tartalékokat szabadíthat fel a fanyersanyag-termelésben. Tápanyagpótlás szerves trágyával Rédei I. FTO Sopp II. FTO Kísérlet Kor 12 év h m 16 15,8 14,5 d cm 13 14,7 15,4 N db/ha G m ,1 15,8 Kor 25 év * prognózis h m d cm N db/ha G m 2 19,6 26,2 26,4 Kitekintés, javaslatok. A bemutatott kísérlet szerény kezdeményezés egy alternatív földhasználati forma, az un. szántóföldi fatermesztés (5.) bemutatására. Ez az eljárás a földet természeti erõforrásnak tekinti és az agroökológiai potenciál kihasználásával gazdasági célokat szolgáló (árutermelõ) telepítésekben gondolkodik. Tekintsük át mi indokolja és mi hátráltatja egy ültetvényerdõ-program megvalósítását. Az akáctermesztés hazai kedvezõ ökológiai adottságairól már történt említés. Hazánk klímája és talajaink termékenysége a keménylombos fafajok termesztésére a nemzetközi átlagnál nagyobb fatermés elérését teszi lehetõvé. A termelés-technológia terén elsõsorban a nemesítés (genetikai alapok) felhasználása elõre nem látott eredményeket hozhat. A mezõgazdasági hozamok növelésében ennek a hatását 60%- ra becsülték. A hazai akácnemesítés már hosszú múlttal és kiemelkedõ eredményekkel rendelkezik. Az ERTI, majd a Felsõ-Tiszai EFAG munkája eredményeként számos új fajta került elismerésre. Ezek azonban a köztermesztésben még alig vannak jelen. Szerepet játszik ebben az elmúlt évtizedekben kialakult akácellenesség és közömbösség. Ez az ellentmondás azért is sajnálatos, mivel Magyarországot a világ számos országában az akáctermesztés zászlós hajójának tekintik. Egy megjegyzés kívánkozik az új fajták minõsítésével, utódvizsgálataival kapcsolatban. A szakirodalom szerint a kísérleti parcellákat szûk hálózatban telepítik és nevelik. Az ERTI fajtakísérleteiben I. termõhelyi osztályú talajon, 15 éves korban db tõszám található. (d=12 cm). Milyen lehetne itt a fejlõdés, ha egy tágabb hálózatban növekednének a törzsek. (6.) Az akáctermékek piaci lehetõségei Az akác iránt egyre fokozódó kereslet jelentkezik. Mértékadó faexportõrök szerint kevés az akác és alig van jó minõségû akácfaanyag. A kereslet a hengeres és fûrészelt karó- és oszlopféléken kívül már az értékes szelvényárura, palástmart és különbözõ megmunkálású félkész-termékekre is kiterjed. A termikus nemesítés (nyomás alatti gõzölés) lehetõvé teszi az épületasztalos és bútoripari különbözõ színárnyalatokban való felhasználását. A nyers bútorléc ilyen kezelések után Olaszországból és Szlovéniából mint konyha- és szobabútor kerül vissza a hazai kereskedelembe. A jó minõségû faanyag iránti keresletre utal a közel 2 ezer hektár nemesnyár-telepítés, amit olasz érdekeltséggel létesítettek bérelt szántókon, továbbáa holland faipari cégek akáctelepítési lehetõségek iránti érdeklõdése. További keresletnövekedés várható a keménylombos faanyagok piacán, a trópusi faimport csökkenése és a certifikációs rendszerek fokozódó érvényre jutása során. Az ültetvényszerû termesztés bevezetése elõnyökkel jár majd a fafeldolgozó üzemek számára is. A klónozott szaporítóanyag és az egységes állománynevelési eljárások mintegy standard rönkminõséget biztosítanak, lehetõvé téve egy automatizált feldolgozást is. Az akácfaapríték-termeléssel széles körû lehetõség nyílhat a hõenergia és a villanyáram elõállítás terén, a megújítható energia felhasználásában. A külföldi CO 2 -kvóta kivásárlások kedvezõ hatásai máris érzékelhetõk az ágazatban. További lehetõség az akác cellulózipari felhasználása, ami a trópusi térségekben már régóta mûködik. A telepítések agrárpolitikai és nemzetgazdasági elõnyei Egy nagyütemû akáctelepítési program elsõsorban a racionális földhasználat terén hozhat átütõ eredményeket. A 370 Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 12. szám (2004. december)
5 mezõgazdaság hozamai az as évek szintjén is néhány növény kivételével elmaradtak az EU-s átlagoktól. Ezt számos szakértõi vélemény nem az alkalmazott fajtákkal vagy a termelés technológiai hiányosságaival, sokkal inkább az ún. határtermõhelyek tarthatatlanul magas arányával magyarázta. A bekövetkezett versenyhelyzetben az agrártermelés csak a jó és a legjobb földek mûvelésére fog a jövõben szorítkozni. A kiesõ területeken végzett akáctelepítések éves növedéke mezõgazda szemlélettel befejezetlen termelésnek tekinthetõ, annak realizálása a véghasználat során jelentkezik. A különbözõ feldolgozott és megmunkált fatermékek a világpiacon mint versenyképes árúk jelennek meg, tisztes hasznot nyújtva a termelõnek. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete részletes vizsgálatokat végzett az EU-ba irányuló termékek komparatív elõnyeit illetõen.(7.) Meglepõ módon a fa- és fatermék a 26 cikk között a negyedik helyen szerepel, kedvezõ input és output mutatókkal. A fatermékek exportja (bútoripar nélkül) közel 500 M USD (FAGOSZ), ami az élelmiszer-export 12-15%-át teszi ki. Céltudatos fejlesztésekkel ez növelhetõ, így mint komplementer termék távlatilag pótolhatja az egyre zsugorodó élelmiszerexportot. Az ültetvényerdõ-program a külkereskedelmi mérlegre is kedvezõ hatású lesz. Egy átgondolt telepítési program kedvezõen érinti a vidéki foglalkoztatás helyzetét. Az ültetvényerdõk intenzív kultúrának tekintendõk, ahol folyamatosan magas az élõmunka-igény. Itt a fiatal és az idõs korúak, az alulképzett munkaerõ is foglalkoztatható. A telepítési lehetõségek éppen azokban a régiókban vannak, ahol a munkanélküliség országosan is a legmagasabb. Vannak azonban egy ilyen programnak ellenzõi is. Az agrárszakemberek többsége az erdõgazdálkodást különösebb haszon nélküli tevékenységnek tekinti, ahol meghatározóak a környezetvédõk szempontjai. Hosszú évtizedeken át érvényesült a föld védelme, illetve a szántók csökkentésének a tilalma. Részben ilyen megfontolások, de ösztönös idegenkedés is megnyilvánul a földek átengedésével szemben. Egy korábbi szakértõi tanulmány (9.) a kiesõ szántókat döntõen gyep mûvelési Ültetvényszerûen kezelt 12 éves akácos ágba kívánja áthelyezni. Legnagyobb ellenzõi azonban az ilyen telepítéseknek az un. zöld szervezetek, akik az õshonos fafajok, biodiverzitás hiánya stb. indokok alapján emelnek gátat a gyorsan növõ fafajok telepítése ellen. Ezen a téren még számos kérdés tisztázatlan a természeti erõforrásaink hasznosítási szerkezete, illetve átalakítása, azoknak az ökológiai, ökonómiai és társadalmi összefüggéseire vonatkozóan (8.). A vidékfejlesztés cél-, eszközés intézményi rendszereit illetõen tárgyilagos elemzések, számítások, a lehetséges következmények bemutatása szükséges. A szerkezeti átalakítás ökonómiai kérdéseit illetõen interdiszciplináris kutatások végzése szükséges. Azonos minõségû talajokon a mezõgazdasági és fatermesztéssel történõ hasznosítás esetén a fennálló hozam (növedék), ráfordítás, jövedelem, eszközhatékonyság, tõkemegté-rülés, likviditás stb. részletes elemzése az EU-s és a nemzeti agrártámogatások figyelembe vételével. Ez az agrár- és az erdészeti mûhelyek közös feladatát képezi. Az is kétségtelen, hogy az ültetvényerdõk elfogadása változtatást igényel az Erdõtörvényben, a finanszírozásban, a telepítések mûszaki-technológiai elõírásaiban, végül a bürokrácia és az ellenõrzés EU harmonizációs gyakorlatában. A Pro silva mozgalom hosszú évek óta sikeresen mûködik és elfogadott a hazai erdõgazdálkodásban. Kevesen ismerik azonban fel, hogy éppen ennek hatására az egész világon rohamosan növekszik az agro-erdõgazdálkodás, a faültetvények szerepe. Napjainkban a világ hengeresfa felhasználásának 35%-át az összes erdõterület mindössze 5%-át kitevõ ültetvényerdõk biztosítják (10.). Nem ellentétes tehát a gyorsan növõ fafajok telepítése a környezetvédelem érdekeivel. Ezek a telepítések részt vesznek a CO 2 lekötésben, a levegõ-, víz tisztaságának megõrzésében, az üvegházhatás csökkentésében, ugyanakkor a mezõgazdaság szerkezet-átalakítása során fontos gazdasági szerepet játszanak. Abstract In Hungary black locust (Robinia pseudoacacia L.) is the most wide-spread tree species. It covers the 22 percent of the whole forest land area. The climatic of the country is almost optimal for its character. The demand for black locust is booming on the world market: support system of vineyards and fruit farms, shelters from avalanche, coastal defence, equipment of social welfare, etc. Merchantable grade lumber worked by the processes of modern wood product industry (drying, semi-manufacturing, improval by steaming) is suitable for carpenters and furniture factories. The study describes a plantation tending method on sandy soil and its technological elements: wide growing space, soil improvement, nutrients recycling into the soil, pruning. A result of this, the growth per year os twice as much than with the traditional method. Its spreading offers benefits in agricultural policy and profits in economy. IRODALOM 1. A leghosszabb fél évszázad. Tarsoly, Bp Forgách B.dr, gr.: Az akác tenyésztése a nyírségi futó homokon. Erdészeti Lapok Róth Gy.: A magyar erdõmûvelés különleges feladatai. Mezõgazdasági Kiadó, Bp Westsik W.: Laza homok talajok okszerû mûvelése. Agrártudomány 4. kötet Izinger P. Klenczner A. Erdõs L.: Javaslat a szántóföldi fatermesztés kialakítására.állami Gazdaságok Egyesülése Kézirat. 6. Keresztesi B.: Az akác termesztése és hasznosítása. Mezõgazda, Bp Fertõ J. J.Hubbard: Versenyképesség és komparatív elõnyök a magyar mezõgazdaságban. Közgazdasági Szemle, Udovecz G.: 50 éves az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Magyar Mezõgazdaság, Az országos területrendezési terv agrár vonatkozásainak megalapozása. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Bp R. Schulzke M. Liesbach: Die Holzzucht Hann.Münden Fotó: Erdõs L. Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 12. szám (2004. december) 371
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
Nemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel
Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA. CXXXVIII. évfolyam december
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA CXXXVIII. évfolyam 2003. december ALAPÍTVA 1862-BEN Nemzeti Erdôprogram A kormány október 27-én elfogadta a Nemzeti Erdõprogram 2006-2015-ig terjedõ
Dr. Erdős László a faültetvényekről
A Miniszterelnökség, Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről 2013. november 25 én tartott értekezleten a faültetvények témájában tett hozzászólásomat az alábbiakban kívánom
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
ÜLTETVÉNYERDŐK SZEREPE A TÁVLATI FÖLDHASZNÁLATBAN ERDŐS LÁSZLÓ 1121 Budapest, Szanatórium u. 3/b
ÜLTETVÉNYERDŐK SZEREPE A TÁVLATI FÖLDHASZNÁLATBAN ERDŐS LÁSZLÓ 1121 Budapest, Szanatórium u. 3/b KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK A rendszerváltást követően az új agrárpolitika irányaival foglalkozó vizsgálatokban
Fás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
A fatermelés szerepe és lehetôségei a távlati földhasználatban (vitaanyag)
ERDÔS LÁSZLÓ DR. KLENCZNER ANDRÁS A fatermelés szerepe és lehetôségei a távlati földhasználatban (vitaanyag) A szerzôk korábbi tapasztalataikat felhasználva foglalkoznak a termôföldnek erdôvel, fatermeléssel
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 3. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága A magyarországi erdők fafajcsoport megoszlása (2008) Fafaj
Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
Versenyképességi és Kiválósági Együttműködések - VKE Konzorcium VKE
LIII. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia Balatonszemes, 2017. október 25-26. MAGAS AKÁC C IPARIFA KIHOZATAL ÚJ TERMESZTÉSTECHNOL STECHNOLÓGIÁVAL, GYORSNÖVÉSŰ TURBO OBELISK FAJTÁKKAL Dr. Bach
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
Akáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János
Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Az akác hazai múltja Európai megjelenése Jean Robin francia botanikus nevéhez köthető az 1600-as évek elején. A ma élő legidősebb akácfa ismereteink szerint Bábolnán
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés
1 Dr. Erdős László: Változásra szorul-e a hazai földhasználati rendszer? Változásra szorul-e a hazai földhasználati rendszer?
1 Változásra szorul-e a hazai földhasználati rendszer? Az aratás előtt a hazai tárolókban 1,5 millió tonna búza és közel akkora kukorica készlet vár vevőre. A magas átmenő készletek illetve a túltermelés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
for a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
Nagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Energetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT
Energetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT A vizsgálandó témák: 1. A hazai ökoenergetikai fejlesztést megalapozó szempontok 2. Az első fejlesztési időszak
Hazai akác kínálat alakulása
113 124 Hazai akác kínálat alakulása 2002 2012 (Black Locust Supply Tendencies in the Period of 2002 2012) Stark Magdolna * Lett Béla Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási
Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben
Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési
Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
Változásra szorul-e a hazai földhasználati rendszer? II.
Változásra szorul-e a hazai földhasználati rendszer? II. Napjainkban világméretû a törekvés a termõföld és a nyersanyagok megszerzése iránt. A fa mint megújítható nyersanyag ebben a tekintetben rendkívüli
Heil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor
F á s s z á r ú ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s i l e h e t ő s é g e i ú j E u r ó p a i U n i ó s t á m o g a t á s s a l Csorna 2017. szeptember 13. Sopron 2017. szeptember 14. Kecskemét 2017.
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról
Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek
8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE
AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazánk legjelentősebb gyorsan növő állományalkotó fafaja, amely erdeink
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
Akáctermesztési modellek
számára. Díszfaként a szélsőségesen száraz és a felszínig nedves termőhelyek kivételével mindenütt ültethető. Salix álba cv. 'Sárvár V fűz. Az ERTI sárvári kísérleti állomása szelektálta.. Koronája keskeny,
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
Az agrárerdészet (agroforestry) a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartása,
Az agrárerdészet (agroforestry) a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartása, illetve a velük való együttes gazdálkodás. Az agrárerdészeti
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrárgazdaságtan Alapfogalmak A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 20.
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
A köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
A HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE
634.0.241. Pinus A HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE DR. SÓLYMOS REZSŐ A nagyalföldi erdőssztyepp klímájú futóhomok és gyengén humuszos homok talajokon létrehozott erdeifenyö fiatalosok fatermése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE
ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
Az erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1
J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására
J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.
Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke
A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra
A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Magánerdősök 2016. évi
KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga
KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Az előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET
Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15
A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok
A FENYŐHELYETTESÍTÉS LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA A FAIPARI KUTATÁS PROGRAMJÁBAN
beindulásával megduplázódik. A lombosfáknak hullámlemezzé, ill. hullámdobozzá való feldolgozása a korszerű csomagolás fejlesztését segíti elő és így közvetve is hozzájárul a fenyő gömbfa és fűrészáru helyettesítéséhez.