Az SMO ról az alábbi ikonokra vagy címekre kattintva is tájékozódhat:

Átírás

1 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Egységes piac, termelés és fogyasztás szekció Az egységes piac megfigyelőközpontja observatory Összefoglaló Az egységes piaci intézkedéscsomag A magyar szervezett civil társadalom prioritásai címmel rendezett közmeghallgatásról február 21., hétfő, Budapest Market Observatory/ Az SMO ról az alábbi ikonokra vagy címekre kattintva is tájékozódhat: HU

2 1 Nyitóülés Staffan NILSSON, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke üdvözli a megjelent 150 résztvevőt, és az egységes piacot Schubert nyolcadik, befejezetlen szimfóniájához hasonlítja. Kiemeli, hogy a civil társadalomnak tevékenyen fel kell vállalnia az európai piac szétszabdaltságának enyhítésében és az akadályok leküzdésében neki jutott szerepet. Az Európa 2020 stratégiát elválaszthatatlannak tartja az egységes piac újraindítására irányuló intézkedésektől, hogy fel lehessen készülni a jövőre, és egyúttal le lehessen győzni a jelenlegi válságok nehézségeit. A javításra szoruló politikák között külön kiemeli a mobilkommunikáció területét, ahol a barangoláshoz (roaming) kötődő költségek problémája is közrejátszik a piac szétszabdaltságában. Az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló európai bizottsági közlemény tárgyában készült véleménnyel kapcsolatban Staffan NILSSON elégedetten említi meg, hogy az, hogy a véleményt három előadó készíti közösen, lehetővé teszi, hogy a különböző érdekcsoportok álláspontja kiegyensúlyozottan érvényesüljön. Örömmel nyugtázza, hogy helyi civil szervezetek is részt vesznek a folyamatban: őket felkérik majd, hogy osszák meg első kézből szerzett tapasztalataikat, és ezek alapján fogalmazzanak meg ajánlásokat. Edgardo Maria IOZIA, az EGSZB n belül működő egységes piac megfigyelőközpontjának (SMO) elnöke hangsúlyozza, hogy az EGSZB már a kiindulásnál konszenzusra törekedett, és így háromoldalú megközelítést alkalmazott, amelynek célja az, hogy a vélemény kiegyensúlyozottan mutassa be az előadók által képviselt érdekeket és kultúrákat. Kiemeli továbbá az EGSZB és az Európai Bizottság közötti jó együttműködést, és azt, hogy ez utóbbi intézmény hajlandó kikérni a civil társadalom véleményét. Bryan CASSIDY, az EGSZB Egységes piac, termelés és fogyasztás szekciójának elnöke (ehhez a szekcióhoz tartozik az SMO is) az egységes piaci intézkedéscsomaggal kapcsolatban az SMO és az Európai Parlament között kialakult együttműködést emeli ki. Köszönti TÓTH Jánost, a magyar Gazdasági és Szociális Tanács alelnökét, az EGSZB volt tagját és a CCMI küldöttét; HALM Tamást, a magyar GSZT főtitkárát; valamint BARABÁS Miklóst, az EGSZB volt tagját. Edgardo Maria IOZIA hozzáfűzi, hogy az SMO ezt a közmeghallgatást amelyre immár 25. alkalommal kerül sor valamelyik tagállamban teljes egészében annak szenteli, hogy meghallgassa a magyarországi civil társadalom képviselőinek az egységes piaci intézkedéscsomagról alkotott véleményét. A megfigyelőközpont ennek érdekében minden egyes tagállam civil társadalmi struktúrájával közvetlenül lép kapcsolatba. Ebben az esetben a résztvevők észrevételei és az EGSZB tagokkal való eszmecsere lehetővé teszik a vélemény pontosítását néhány elsődlegesnek tartott területen. Részletes vizsgálatra majd külön, az Európai Bizottság végrehajtási javaslataira reagáló vélemények útján kerül sor.

3 2 Felszólalások Pamela BRUMTER, az Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságának (DG MARKT) osztályvezetője elmondja, hogy ez a találkozó fontos az Európai Bizottság számára, mivel széles körű közvetlen eszmecserét tesz lehetővé a helyi érdekelt felekkel. Ez a rendezvény az Európai Bizottság által 2010 októberében elindított konzultációs folyamat egyik lezáró, a prioritások véglegesítése felé vezető úton megtett lépésének tekinthető. Annak lehetősége sincs kizárva, hogy a megfigyelőközpont új esetleg hiányzó prioritásokat tárjon fel. Pamela BRUMTER hozzáteszi, hogy BARROSO elnök azt szeretné, ha az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság összefogna egy jelentős növekedési ütem elérése érdekében, és 2012 végét tűzte ki az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtásának határidejéül. Az Európai Bizottság szervezésében tartott február 8 i egységes piaci konferencián az elnök kijelentette, hogy a túl sok prioritás azt jelenti, hogy semmi sem prioritás, és egy körülbelül 10 intézkedésből álló, sürgősen végrehajtandó csomag lehetővé tenné, hogy a jogalkotók arra összpontosítsanak, ami fontos és egyben meg is valósítható. Ennek érdekében fontos meghallgatni az érdekelt feleket, és lépést kell tartani a polgárok elvárásaival, hogy kézzelfogható és innovatív eredményeket lehessen felmutatni. Pamela Brumter rámutat, hogy az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseivel való kapcsolat politikai lendületet adott. Úgy gondolja azonban, hogy érdemes lenne meghatározni, mely intézkedések nem szerepelnek a kiemelt kezdeményezésekben. Az Európai Bizottság március elején tesz közzé jelentést a konzultációról, az Európai Parlament pedig április elején fogadja el az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló jelentését. Ezt egy európai bizottsági közlemény követi majd, amelyről a Miniszterek Tanácsa remélhetőleg májusban megállapodásra jut. Pamela BRUMTER végezetül megköszöni az EGSZB nek, hogy véleményét már március 15 én előterjeszti, és így az Európai Bizottság figyelembe tudja venni az abban foglalt ajánlásokat. TÓTH János, a magyar Gazdasági és Szociális Tanács alelnöke, az EGSZB volt tagja köszönetet mond az EGSZB nek, hogy kezdeményezte a magyarországi civil szervezetekkel folytatott konzultációt. Kijelenti, hogy az európai projekt hozzájárulhat a polgárok mindennapi jólétéhez. Az egységes piaci intézkedéscsomag olyan kulcsfontosságú mérföldkő, amelyre az összes érdekelt félnek oda kell figyelnie. TÓTH János kitér a magyar Gazdasági és Szociális Tanács történetére, amely a kormány támogatásával jött létre, miután az ország 2004 ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A GSZT konzultatív fórumként működik, és az őt alkotó négy csoport melyek közül az egyik a kutatókat és tudományos szakembereket fogja össze a kérdések igen tág körével kapcsolatban fejti ki nézeteit. Tóth János megemlíti, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság együttműködést folytat az országos gazdasági és szociális tanácsokkal, ami az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló konzultációs folyamat egyik összetevője. Hozzáfűzi, hogy az EGSZB rendelkezik azokkal a megfelelő struktúrákkal, amelyek révén hozzájárulhat általában a politikaalkotáshoz, illetve konkrétan Barnier biztos közleményéhez. Az egységes piaci intézkedéscsomagot tekintve TÓTH János a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, és egyúttal elismeri az első két pillér (a növekedés és a polgárság) jelentőségét is. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kellőképpen vegye figyelembe az EGSZB véleményét. Felhívja a figyelmet arra, hogy együtt kell működni és hálózatot kell kialakítani a civil társadalommal és annak megfelelő intézményi platformjaival: az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és az országos gazdasági

4 3 és szociális tanácsokkal, amelyek intézményi felépítésük révén kiváló helyzetben vannak ahhoz, hogy hozzájáruljanak általában a politikaalkotáshoz, illetve konkrétan az egységes piac finom részleteinek kialakításához. Elégedetten nyugtázza, hogy a szociális gazdaság láthatólag újra felkerült az Európai Bizottság munkaprogramjára. Azt ajánlja, hogy az adózás kérdését amelyről az EGSZB még az előző Európai Bizottság kérésére fogadott el véleményt is vegyék fel az egységes piaci intézkedéscsomag 50 javaslata közé. Az EGSZB három előadója: Ivan VOLEŠ (I. Csoport, Munkaadók Csehország), Martin SIECKER (II. Csoport, Munkavállalók Hollandia) és Benedicte FEDERSPIEL (III. Csoport, Egyéb tevékenységek Dánia) külön külön bemutatják azokat a szempontokat, amelyekkel személy szerint kiemelten foglalkoztak (lásd az I. melléklet PowerPoint diáit). Ivan VOLEŠ megemlíti, hogy az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) is három előadó mellett döntött, és felhívja a figyelmet, hogy az EGSZB gyorsított eljárást választott: csupán egy tanulmányozócsoport ülést tart közmeghallgatással (február 21.) egybekötve, majd szavazásra bocsátja a véleményt, először az Egységes piac, termelés és fogyasztás szekció ülésén (március 4.), végül pedig az EGSZB plenáris ülésén (március 15.), amelyen BARNIER biztos is részt vesz. Martin SIECKER sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a három területen előterjesztett javaslatok nincsenek egyensúlyban. Az alapító atyák gazdasági és társadalmi haladást ígértek a szociális chartában és az EU Alapjogi Chartájában foglalt elvek betartása mellett, garantálva a férfiak és nők közötti egyenlő elbánás elvének érvényesülését. Enne k teljesülése továbbra is várat magára. Martin Siecker a nemrégiben elhunyt Max KOHNSTAMM 1 szavait idézi, aki szerint a piac nem más, mint kegyetlen istenség, akihez a szociális védelem ellenereje szükségeltetik. Véleménye szerint a piac szervezése nemzetközi szinten történik: uniós szabályok vonatkoznak az egységes piacra és WTO szabályok a globális piacra, a szociális védelem szervezése pedig továbbra is a tagállamok feladata. Ez a szociális igények terén hátrányokat, a gazdasági érdekek terén előnyöket eredményez. Az előadó végül azt javasolja, hogy az EGSZB készítsen újabb véleményt, amely az egységes piac szociális vetületére összpontosít. Benedicte FEDERSPIEL a hiányzó láncszemeket említi, amelyeket egy későbbi szakaszban kell majd szemügyre venni. Joost van IERSEL, az EGSZB tagja, az EGSZB Európa 2020 irányítóbizottságának elnöke ismerteti a sikertelen lisszaboni stratégia által megkezdett munkát folytató Európa 2020 stratégia fő alapelveit és kiemelt kezdeményezéseit, amelyek világosan kapcsolódnak az egységes piachoz (lásd a II. melléklet PowerPoint diáit). 1 Holland történész, diplomata angol nyelven lásd:

5 4 Vita A vitát az egységes piac megfigyelőközpontjának elnöke azzal nyitja meg, hogy reméli, sikerül majd körüljárni azt a kérdést, hogy mi nem működik az egységes piacon, és arra kéri a résztvevőket, hogy nyílt és őszinte vitát folytassanak. SIMON Gábor, a Magyar Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának elnöke tájékoztatja a résztvevőket, hogy országgyűlési bizottsága nemrégiben alakult meg, ami azt tükrözi, hogy a politikusok tisztában vannak azzal és elkötelezetten támogatják is, hogy a fogyasztóknak magas fokú védelmet és biztonságot kell nyújtani (pl. a gyógyszerek hamisítása vagy a gyermekjátékok terén), emellett pedig kellő figyelmet kell fordítani az új fogyasztási mintákra is, mint például az online (elektronikus) kereskedelemre, illetve a határokon átnyúló vásárlásokra. Megemlíti a környezetvédelmi veszélyforrásokat és a veszélyes anyagokat is. Hozzászólását azzal zárja, hogy támogatja a szolgáltatások olyan egységes piacát, amely a vállalkozások előtt is nyitva áll; továbbá reméli, hogy a meghallgatás eredményeiről széles körben tájékoztatják majd a magyarországi érdekelteket. PÁSZTOR Miklós, az EGSZB tagja, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Szakértői Intézetének igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára (PALKOVICS Imre nevében) elmondja, hogy részt vesz az Európai Egyeztető Tanács munkájában, amely az egységes piac szociális hatására reflektál. Hangsúlyozza, hogy az egységes piac nem semleges, amint azt vélhetően az Európai Bizottság látja, ugyanis világos szociális hatása van. Sajnálattal említi az erőforrásoknak a gazdaságok felé történő egyirányú átcsoportosítását (lásd az alábbi grafikont), amely anélkül történik, hogy garantálnák, hogy a munkavállalóknak ez hasznára válik. Azt javasolja, hogy ennek a hiányosságnak az orvoslására vegyenek be egy 51. intézkedést az egységes piaci intézkedéscsomagba. Hangsúlyozza, hogy az egységes piac nem arról szól, hogy nagyvállalatok irányítsák a gazdaságot, hanem arról, hogy a helyi kisvállalkozások működőképesek legyenek.

6 5 Az unió egységes piacának nyertesei és vesztesei (Jövedelemfizetések egyenlege a közötti öt évben, milliárd euro) 250,0 200,0 150,0 Nyertesek 100,0 50,0 0,0-50,0-100,0-150,0 Németo. Egyesült Kir. Franciao. Belgium Hollandia Svédo. Szlovákia Románia Portugália Magyaro. Csehorsz. Görögo. Luxemburg Vesztesek Lengyelo. Olaszo. Spanyolo. Írorsz. NAGY József, az EGSZB volt tagja, a Magyar Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának szakértője a Munkástanácsok és a Civil Társadalmi Fórum között meglévő együttműködésre hívja fel a figyelmet. Azt állítja, hogy az európai petíciók (7 tagállam összesen 1 millió polgára) nem válnak a közvetlen demokrácia hasznára. Ahhoz, hogy világszinten versenyképes lehessen, az Európai Uniónak meg kell erősítenie a piacot, és előtérbe kell helyeznie a kis és középvállalkozások (kkv k), a családi vállalkozások és a mezőgazdaság szerepét. Amellett száll síkra, hogy elő kell segíteni az együttműködést a nagyvállalatok és a kkv k között, ez utóbbiakat pedig védintézkedési mechanizmusokkal kell ellátni. Határozott fellépést tart szükségesnek az árnyékgazdaság és a hamisítás elleni küzdelem érdekében, és megjegyzi, hogy a magyar gazdaság mintegy 15 20% a feketepiac. BARABÁS Miklós, az EGSZB volt tagja, az Európa Ház igazgatója kezdettől fogva úgy véli, hogy a túl sok (50) prioritás egyenértékű azzal, mintha nem is lennének prioritások. Örömmel állapítja meg, hogy az EGSZB véleménye körülbelül tíz prioritásra szűkítette le ezek körét, és sikerült konszenzusra jutnia egyazon dokumentumon belül három különböző érdek és filozófia között. Felhívja a figyelmet, hogy kockázatos ezt a kört kibővíteni csupán azért, hogy a többi prioritás is beleférjen. Hozzáteszi, hogy valóban fontos a konszenzuskeresés, de az intézkedéscsomag kivitelezhetősége és az intézkedések hatása döntő. Sajnálattal állapítja meg, hogy egyes tagállamok hajlamosak hátat fordítani az egységes piacnak, és így hozzájárulni annak elaprózódásához. Véleménye szerint az egységes piacnak közös alapot kell képviselnie, egységes feltételeket teremtve az euróövezet és a többi tagállam közötti különbségek ellenére, hogy orvosolni lehessen a jelenlegi ellentmondásokat és egyenlőtlenségeket.

7 6 BARABÁS Miklós elismeri, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló konzultáció uniós szintű megszervezése nem könnyű feladat. Sajnálatát fejezi ki, hogy a véleménytervezet nem tesz említést az Európa 2020 stratégiáról. Végezetül kijelenti, hogy az az igény, hogy az EU világszinten versenyképes maradjon, nem szabad, hogy kockára tegye az egységes piac szociális jellegét, és hogy a kkv kat a mezőgazdasági kistermelőket is ideértve védelemben kell részesíteni a nagyvállalatokkal szembeni versenyben. FODOR Albin közgazdász, az Oktatást Segítő és Információs Alapítvány munkatársa igen kritikus nézeteinek ad hangot, és rámutat az elkövetkező években várható gazdasági hanyatlásra. Véleménye szerint ez a növekedést mesterséges célkitűzéssé alakította át különösen a rövid technológiai ciklusok fényében, és egyenlőség helyett egyfajta kannibalizmust eredményezett. A manipulációra épülő döntéshozatalt említi, amelyet jól illusztrálnak a megbízhatatlan statisztikák. Kijelenti, hogy a döntéshozatali folyamatot le kell rövidíteni. Hozzáteszi, hogy a többszintű marketing a feudalizmus egy formája, a bürokrácia pedig nem eléggé átlátható, és ez megkönnyíti, hogy eluralkodjon egyfajta spontán oligarchia. CSÁNYI Lászlóné 2 felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági szektor a kiszámíthatatlan kockázatoknak leginkább kitett szektor. Megköszöni a magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnak, hogy támogatta az olyan projektek megvalósítását, melyek segítségével a gazdák közvetlenül a helyi üzletekben és piacokon értékesíthetik a termékeiket, ami például a szállítási költségek kiküszöbölése révén árcsökkenéshez vezet. A globális fejlemények multinacionális vállalatok kialakulásához vezettek, amelyek áruival szemben a kiváló minőségű helyi termékek versenyképtelenek. Az Unió segítségét kéri e tendencia visszaszorításához, hogy újra a termékek minősége és a minőségellenőrzés kerüljön előtérbe. Dadvey ZARGARAN, a Közép európai Egyetem (CEU) politológia szakos hallgatója elismeréssel szól arról, hogy az EGSZB pozitívan és konstruktívan áll hozzá a jelenlegi globális visszaesés elleni küzdelemhez. Véleménye szerint az Unió valószínűleg csak hosszabb távon tud hozzáadott értéket nyújtani, amint azt a fenntartható fejlődéssel és a regionális szintű technológiaátadással kapcsolatos politikák illusztrálják. SZABADOS Viktor az Európai Hallgatók Egyesületének (AEGEE) budapesti szervezetétől örömmel veszi, hogy az Európai Bizottság közleménye foglalkozik a Mozgásban az ifjúság kezdeményezéssel, de sajnálja, hogy a Foglalkoztatási Főigazgatóság programjában az nem szerepel; felteszi a kérdést, hogy terveznek e intézkedéseket a fiatalok például kkv kban való foglalkoztatásának elősegítése érdekében. Felhívja a figyelmet arra, hogy az EU ban Magyarországon a legalacsonyabb a fiatalok foglalkoztatási aránya. Megköszöni, hogy ezen a nyilvános meghallgatáson lehetőséget kapott nézetei kifejtésére. Arra kéri az EGSZB t, hogy véleményében kiemelt kérdésként foglalkozzon a fiatalok foglalkoztatásával. SZABADOS Viktor megjegyzi, hogy a Származási hely: EU jelölésből a fogyasztók számára nem derül ki, pontosan hol is készült a termék, márpedig az előállítás pontos helye a világos tájékoztatás alapvető elemének számít. 2 Az SMO titkárság megjegyzése: a felszólaló nem említette nevét, csak az általa képviselt szervezet rövidítését (MGYOSZ). Elnézést a lehetséges félreértésért.

8 7 LACZKÓ Zsuzsa, a SEED Kisvállalkozás fejlesztési Alapítvány munkatársa felveti a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének kérdését, különösen például a csúcstechnológiai ágazatokban, ahol a munkavállalók döntő többsége ma is férfi. Érdeklődik a nemek közötti megkülönböztetés felszámolására irányuló uniós intézkedések hatásai iránt, és kéri, hogy az EU szenteljen több figyelmet a nők gazdasági szerepvállalásának, főként a mikrovállalkozásokban. GERGELY László, a Puskás Tivadar Közalapítvány üzletfejlesztési vezetője megjegyzi, hogy (az SMO dokumentumtervezetének 3.6. és pontjában szereplő) kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés fontos eszköz, amelyet támogatni kellene. KOVÁCS János, a Magyar Ingatlantanács főtanácsadója megjegyzi, hogy az ingatlanügynököknek és az építőiparnak szerepe van a kiváló minőségű lakókörnyezet biztosításában, és hogy ez utóbbi ágazat hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Ennek kapcsán felveti a például az EU hoz a jövőben csatlakozó országokban dolgozó kollégákkal való együttműködés lehetőségét. Négy területet nevez meg, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek: határon átnyúló szolgáltatások (örömmel venné, ha ezek aránya több mint 5% kal emelkedne), kkv k (kéri regionális hálózatok létrehozását), az innováció, valamint a közös konszolidált adóalap és a héa rendszer. TASNÁDI Sándor, a Magyarországi Akkreditált Munkaadók Országos Érdekvédelmi Szövetségének (MAÉSZ) elnöke reményének ad hangot, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag amely önmagában véve egy fontos kezdeményezés nem jelent elkésett választ a globális versenyre. Hivatkozik az EGSZB nek a belső piac szociális dimenziója tárgyában született véleményeire 3, és elmondja, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagnak az uniós gazdaságfilozófia szerves részévé kellene válnia. Némi ellentmondást vél felfedezni abban, hogy egyenlőtlenségek állnak fenn az európai gazdaságok között, miközben az egységes európai intézkedéscsomag nem veszi figyelembe a szociális kérdéseket szem előtt tartva, hogy a tagállamok nem biztosítanak egyenlő feltételeket e tekintetben. Az SMO elnöke, Edgardo Maria IOZIA megköszöni Tasnádi Sándor hozzászólását, valamint hogy MONTI professzor jelentéséhez hasonlóan hozzászólásában kiemelte azt, hogy meg kell erősíteni az egységes piac szociális dimenzióját. Reményének ad hangot, hogy az EGSZB segítséget fog nyújtani az egységes piaci intézkedéscsomag szociális részének megerősítéséhez és kiterjesztéséhez, mivel ez kulcsfontosságú eleme valamennyi egységes piaci politika sikerének. Vincent FARRUGIA, az INT szekció elnökségi tagja elmondja, hogy Máltával ellentétben Magyarország kiterjedése ideális az egységes piac legeredményesebb megvalósításához, mivel kkv i megfelelő helyzetben lesznek ahhoz, hogy megfelelő méretűre növekedhessenek. Vincent FARRUGIA a mikrovállalkozásokra összpontosítja figyelmét, amelyek szakosodott jellegük miatt hasznot húzhatnak az egységes piacból. Felhívja a résztvevők figyelmét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai és a tagállami civil társadalom közötti kapcsolatra. Az EGSZB nem csupán egy uniós testület: tagjai szervesen kapcsolódnak a különböző nemzeti társadalmi és szociális hátterekhez. Felhívja a résztvevőket arra, hogy az uniós intézményekkel való természetes kapcsolattartó pontként tekintsenek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságra. Nagyon sokat számít, hogy álláspontjukat, mint az uniós joganyag végfelhasználóikét, meghallgassák Brüsszelben. Rámutat arra is, hogy a tagállamok felelősséggel _ac_hu.doc és _ac_hu.doc.

9 8 tartoznak azért, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az Európai Unióból és az egységes piacból. Ezzel összefüggésben hivatkozik az elektronikus közbeszerzésre, e tárgyban az EGSZB nemsokára közzéteszi véleményét, amelynek ő a szerzője. Úgy véli, hogy az elektronikus közbeszerzésnek jóval meg kell haladnia a közbeszerzések terén jelenleg elfoglalt 5% os mértéket, és megszokott gyakorlattá kell válnia. Az e közbeszerzés területén megmutatkozó lemaradás tulajdonképpen az egyik fő akadálya a kkv k határokon átnyúló fejlődésének. Vincent FARRUGIA azt is megemlíti, hogy az adóügy egy másik olyan akadály, amelynek a leküzdésében közreműködhet az EGSZB. Végezetül rámutat arra, hogy az érdekelt felek együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piac mindenkinek hasznára váljon. Rose D SA, az SMO tagja elmondja, hogy megfelelő módon figyelembe veszik majd a résztvevők álláspontját, különösképpen a nemek közti egyenlőség általános érvényesítése, a családi vállalkozások, az élelmiszer és a játékbiztonság vonatkozásában. Elégedettségének ad hangot az ifjúság és oktatás területén kibontakozott eszmecsere, valamint a témakörhöz nyújtott hozzájárulás miatt. Az SMO elnöke az általános vita lezárásaként kijelenti, hogy a nyilvános meghallgatást a tanulmányozócsoport kiterjesztéseként kell látni, amelynek köszönhetően az érintett felek üzenetei eljutnak az uniós intézményekhez.

10 9 A magyar SOLVIT központ SASVÁRI Dávid, a magyar Külügyminisztérium uniós belső piaci és jogi ügyekkel foglalkozó osztályának szakreferense (rövid prezentációval a belső piaci információs rendszerről) A SOLVIT működése A SOLVIT által kezelt ügyek: az EU belső piacára vonatkozó jogszabályokat érintik, magánszemély vagy vállalkozás és valamely más tagállam hatósága között jönnek létre, még nem képezik bírósági eljárás tárgyát. Egyik tagállam Ügyfél panasz javaslat Hazai SOLVIT-központ Másik tagállam Hatóság konzultáció javaslat kapcsolatfelvétel Illetékes SOLVIT-központ javaslat

11 10 Magyar SOLVIT Központ KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EU Belső Piaci és Jogi Főosztály, SOLVIT Központ 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Tel: (1) Fax: (1) INT/SMO R/CESE 583/2011 EN AGN IZ KB TP/IM/am

12 11 A belső piaci információs rendszer IMI (lásd lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=celex:52008dc0703:en:not és net/index_hu.html) Az IMI olyan biztonságos internetes alkalmazás, mely lehetővé teszi a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak, hogy gyorsan és könnyen kapcsolatba lépjenek külföldi társszerveikkel. Az IMI bármilyen további szoftver telepítése nélkül hozzáférhető az interneten. Jelenleg a szolgáltatás irányelv (2006/123/EK: valamint a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv (2005/36/EK: áll a középpontjában. A tervek szerint bővülni fog az alkalmazási területe. Az IMI kifejlesztését az IDABC programból (a páneurópai e kormányzati szolgáltatások átjárható biztosítása a közigazgatások, vállalkozások és polgárok számára) finanszírozták egy öt éves periódus alatt ( ) biztosított eurós összköltségvetéssel. Az IMI segíti a felhasználókat abban, hogy megtalálják egy másik országban a megfelelő hatóságot, ahova fordulhatnak, valamint előre lefordított mintakérdések és feleletek segítségével kapcsolatba lépjenek az adott hatósággal. Például: Ha Ön egy írországi önkormányzat, melynek egy magyar szervtől van szüksége információra Ön kiválaszt egy angol nyelvű kérdést. A magyar szerv magyar nyelven látja a kérdést és az ehhez kapcsolódó válaszadási lehetőségeket, Ön pedig angol nyelven kapja meg a feleletet. Minthogy a tagállamokat szorosan bevonták a rendszer fejlesztésébe, az IMI valamennyi uniós állam által jóváhagyott egyöntetű munkamódszereket kínál fel. Amennyiben azonban vitás kérdések merülnek fel, nemzeti vagy regionális IMI koordinátorok léphetnek közbe. Az Európai Bizottság saját IMI segélyszolgálatot tart fenn. Az IMI t az információs rendszer által támogatott sajátos jogszabályokkal kapcsolatban illetékes nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok az EU ban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában egyaránt használják. Az IMI be való bejelentkezés csak a fenti hatóságok számára nyitott, és az IMI koordinátor jóváhagyása szükséges hozzá ( net/contact_hu.html).

13 12 Végkövetkeztetések TÓTH János tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az EGSZB dokumentuma megfelelő módon figyelembe veszi majd a meghallgatás során felmerült kérdéseket. A mikrovállalatok kérdésével kapcsolatban hozzátette, hogy a statisztikák tanúsága szerint kiemelendő ennek az ágazatnak a jelentősége. Elmondta, hogy pusztán elméleti kérdés az, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag túl sok, vagy éppen túl kevés javaslatot tartalmaz, hiszen a legfontosabb maga az a tény, hogy e javaslatokat benyújtották, és a jövőbeli cselekvés ösztönzőiként kell rájuk tekinteni. Aláhúzta az egységes piac megfigyelőközpontjának szerepét abban, hogy e kérdésekben kapcsolatot teremtsen az érdekelt felek között, valamint felszólította a magyar civil szervezetek képviselőit arra, hogy kísérjék figyelemmel a jövőben megtartandó hasonló eseményeket. Pamela BRUMTER felszólította valamennyi jelenlévőt, hogy vegyen részt az internetes konzultációs folyamatban. Staffan NILSSON felkérte az Európai Bizottságot az EGSZB ajánlásainak figyelembevételére, majd hangsúlyozta, hogy hinnünk kell a közös jövőnkben, mert ezt mások nem teszik meg helyettünk. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai valamennyien az egyes tagállamok civil szervezeteinek képviselői, és ezáltal szavatolják az Európa és a civil társadalom közötti közvetlen kapcsolatot.

14 13 I. melléklet Az előadók prezentációja Public hearing on the Single Market Act The working document on the opinion INT/548 of the EESC Rapporteurs: B. Federspiel, M. Siecker, I.Voles Budapest 21st February

15 14 Single Market in the Treaties The main thesis of the opinion The Union shall establish an internal market. It shall work for the sustainable development of Europe based on balanced economic growth and price stability, a highly competitive social market economy, aiming at full employment and social progress, and a high level of protection and improvement of the quality of the environment. It shall promote scientific and technological advance. Treaty on EU, art. 3.3 The contribution of civil society as the main user is indispensable for the right focusing of relaunch of the SM, Selected priorities (from the 50 proposals) should enable all actors of the SM workers, consumers, entrepreneurs to make full use of its potential, The EESC insists on a holistic approach beyond the artificial division of SMA into three pillars, Open communication on the added value and challenges is needed and the reality on the ground and worries of the citizens must be taken into consideration, The European Commission cannot take the responsibility alone, the Member States and all stakeholders have to contribute to the success of the SMA relaunch, The SMO s of priorities (2) The SMO s priorities (3) Competitiveness (23, 24): Promoting entrepreneurship is the main source of growth and employment. The measures to improve the business climate are welcome. Standardization (6): Standards are a major building block of the SM. Greater involvement of SMEs and consumers is needed and the cost factors limiting this should be removed. The External Dimension (23, 24): To assure global competitiveness of European enterprises it is necessary to take a stronger position in negotiations with the main trading partners in order to apply the fair trade rules, including the basic social and environmental standards The Charter of Fundamental Rights (29); The rights from the Charter including the right to take collective action should be guaranteed. The CFR has become legally binding. Economic freedoms have to be in balance with the respect for fundamental social rights. Corporate Governance and Workers Involvement (38); The Commission has to enhance corporate governance to develop employee involvement and improve transparency of information provided by businesses. The workers involvement should be based on TFEU art on dialogue between management and labour

16 15 The SMO s priorities (4) The SMO s priorities (5) Free Movement of Workers and Economic Freedoms (30); The planned legislative proposal to improve implementation of the Posting of Workers Directive should clarify the contradictions in the application of the Directive. The competences of the member states to enforce their labour standards including the role of collective bargaining should be properly defined. Any review of the existing legislation should be based on consultations with social partners. Public Procurement (17). The public procurement rules should be simplified and updated to be put in better use of other policies such as integration of social and environmental criteria into public contracts. Services of General interest SGIs(25); The evaluation of public services and removal of obstacles to universal access is needed. The measures should lead to the support of Member States for the improvement of their public services in accordance with the SGIs protocol. The participation of all major stakeholders is necessary. The EESC is concerned about maintaining quality standards, accessibility, easy switching to increased competition. Sustainable Development (4 11); An energy efficiency plan is needed. The functioning of the SM for energy must ensure affordable, secure and sustainable energy supply. Smart metering can raise the awareness for consumption patterns The SMO s priorities (6) The rapporteurs shared priorities The Digital Single Market (5, 21, 22, 45); E commerce is the main victim of the fragmentation of the SM. Solving problems in the harmonization of rules, interoperability and IPR issues can contribute to enlarging the scope of activities of businesses and increasing the choices of products and services for consumers. Mutual recognition of e signatures, e certificates, e forms, EU wide copyright rules and content licensing should take into account all interests. Collective Redress (46). EU legislation on collective redress should contribute to consumers trust in the SM. The system must be properly designed, provide adequate tools for consumers and avoid frivolous litigation

17 16 II. melléklet Az Európa 2020 stratégia (bővebben lásd: és Europe 2020: the EU strategy for smart, sustainable and inclusive growth The role of the social partners in the definition, implementation and follow-up of the Europe 2020 strategy

18 17 Europe 2020: 3 interlinked priorities 1.) Smart growth: developing an economy based on knowledge and innovation 2.) Sustainable growth: promoting a more efficient, greener and more competitive economy 3.) Inclusive growth: fostering a high employment economy delivering social and territorial cohesion 5 EU headline targets 75 % employment rate (% of population aged years) 3% investment in R&D (% of EU s GDP) 20/20/20 climate/energy targets met (incl. 30% emissions reduction if conditions are right) Less than 10% school drop out rates and at least 40% of the population aged having completed tertiary or equivalent education; Lifting at least 20 million people out of the risk of poverty or exclusion 2 EU tools in support of Europe 2020 EU monitoring and guidance Your role Macro, thematic and fiscal surveillance Digital Agenda (May 2010) Annual Growth Survey EU flagship initiatives Youth on the Move (Sept. 2010) Annual policy guidance Innovation Union (Sept. 2010) EESC can mobilise national EESCs network to actively engage with their respective governements (drafting of the NRPimplementation of reforms) New Industrial Policy (Oct. 2010) Single market relaunch New Skills and Jobs (Nov. 2010) EU levers for growth and jobs Trade and external policies Platform against Poverty (Dec. 2010) EU financial support Resource Efficiency (Early 2011) EESC could follow up next year to report on progress achieved and exchange best practices.

19 18 A 10 legfőbb megállapítás 1. Elő kell segíteni az együttműködést a nagyvállalatok és a kkv k között, ez utóbbiakat pedig védintézkedési mechanizmusokkal kell ellátni. 2. Az európai versenyképesség fenntartásának igénye nem torpedózhatja meg az egységes piac szociális jellegét. Meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni az egységes piaci intézkedéscsomag szociális részét, mert ez valamennyi egységes piaci politika sikerének kulcsa. 3. Támogatni kell az olyan projekteket, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelők közvetlenül szállítsanak a helyi boltokba és piacokra, s így például a szállítási költségek egyszerű kiiktatása révén csökkenjenek az árak. 4. Elő kell mozdítani a fiatalok kkv kban történő foglalkoztatását. 5. A mobiltávközlést hátráltatják a költségekkel kapcsolatos kérdések (pl. a roamingdíjak), ez pedig a piac szétdarabolódását vonja maga után. 6. Egy kb. 10 sürgősen megvalósítandó intézkedésből álló csomag révén a jogalkotóknak lehetőségük volna arra összpontosítani, ami fontos és egyben véghezvihető. 7. Az egységes piac kérdéseiben együtt kell működni és hálózatot kell kialakítani a civil társadalommal és annak megfelelő intézményi platformjaival: az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és az országos gazdasági és szociális tanácsokkal. 8. A piac szervezése nemzetközi szinten történik: uniós szabályok vonatkoznak az egységes piacra és WTO szabályok a globális piacra, a szociális védelem szervezése pedig továbbra is a tagállamok feladata. Ez a szociális szükségletek terén hátrányos helyzetet eredményez. 9. A fogyasztóvédelem és biztonság magas szintjét kell szavatolni (pl. a gyógyszer és játékhamisítások kapcsán), megfelelően figyelembe véve az új fogyasztói magatartásformákat is, például az internetes vásárlást (e kereskedelem) és a határokon átnyúló vásárlásokat. 10. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságra úgy kell tekinteni, mint a civil szervezetek természetes kapcsolatfelvételi pontjára az uniós intézmények körében. Valóban sokat számít, hogy álláspontjukat, mint az uniós joganyag végfelhasználóiét, meghallgassák Brüsszelben.