Munkaerő piacok és regionalitás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerő piacok és regionalitás"

Átírás

1 Munkaerő piacok és regionalitás I. Regionalitás és tudásgazdaság... 2 II. Világtendenciák... 3 III. Regionális differenciák az Európai Unióban... 5 IV. Magyarország 2008; 3:7:174:3152 Két ország?... 7 IV.1. Magyarország: regionális munkapiacok Irodalom sz. melléklet Borbély Tibor Bors 2008

2 I. Regionalitás és tudásgazdaság A munkaerőpiacok regionalitásának országhatáron belül és az Európai Unió viszonylatában is hatalmas irodalma van. A gazdasági fejlődés regionális eltérései magukkal hozzák a földrajzi térségek közötti differenciálódást. Amíg az emberiség történelmében évszázadokon át a mezőgazdasági termelés volt a domináns termelési szektor, addig az ipari forradalmak sorozat elvezetett oda, hogy a fejlett világban a szolgáltató szektor a meghatározó. A világgazdaság rövid idő alatt lezajlott átrendeződésével pedig a korábban fejletlen államokként emlegetett dél-amerikai és ázsiai országok egyre meghatározóbb szerepet hasítanak ki a világgazdaságból. Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól, az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a premier szektorból a szekunderbe. Az indusztriális majd a posztindusztriális gazdaságokban a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek minden olyan mértéket és értéket meghaladnak, mint ami évszázadokon keresztül elképzelhető lett volna, ugyanakkor a piacok átalakulása gyorsan megy végbe. A lassan adaptálódó gazdaságok, régiók néhány évtized alatt kerülhetnek a világgazdaság élvonalából a hátsó sorokba. Igaza az átrendeződés visszafelé is működőképes, még ha sokkalta több munka, tett is szükséges hozzá. Pounds (2003:15. o.) Európa 25 évszázados történetét bemutató könyvében egy egyszerű három tényezős modellre építi fel mondandóját. A környezeti adottságok, a technika színvonala és az emberi magatartásminták, felfogásmódok és a társadalomszerkezet egymást feltételező, egymással állandó kölcsönhatásban álló tényezők, amelyek együttesen alakítják a terület gazdasági- foglalkoztatási fejlődését. A hazánkra is jellemző tudásintenzív gazdaság, a kimerülő természeti erőforrások (Amelyek tekintetében a Trianon utáni Magyarország eleve meglehetősen szegény volt.) A három tényező közül a legutóbbi az emberi magatartásminták, a mai megszokott felfogásban a HRD (Human Resource Development) a meghatározó i. 1. sz. ÁBRA A fejlődés három eleme Magyarország tekintetében a regionális széthúzás a rendszerváltástól erősödő és tartósodó tendenciát mutat fel, miközben Ady Endre (1905) találó megfogalmazásában kompország vagy Szűcs Endre ii (1983) prózai de szintén kifejező Európa három fejlődési régióját bemutató elemzésében az ország jelentős fejlődési lemaradást halmozott fel történelem során Európa gazdasági társadalmi középpontjához képest. Ez a hátrányunk- együttesen a többi posztszocialista Közép-európai országgal májusi uniós tagságunkkal aligha csökkenthető

3 egyik pillanatról a másikra. Az Európai Unió regionális és kohéziós politikái (vö. ERFA iii ), az EU történelmében egyre erősödő jelleggel, folyamatos felértékelődés alatt állnak. A korábbi agrárium túlsúlyos brüsszeli büdzsében növekvőben vannak a regionális differenciákat kiegyenlíteni szándékozó alapok. Az EU célrendszere és hazánk vállalásai tehát ránézésre egy irányban hatnak, ugyanakkor az elmúlt 18 év történései (lásd a későbbi térképeket) nem igazolják vissza, sem a kormányzati, sem a szakpolitikai szándékot. Ebben a tanulmányban a munkaerőpiacok regionális (helyi, kistérségi ~ járásnyi iv ) különbözőségeire hívjuk fel a figyelmet. Bemutatva a globális európai és hazai kistérségi tendenciákat és politikai dokumentumokat. II. Világtendenciák A világgazdaságot hagyományosan jelentős regionális különbségek jellemzik a foglalkoztatásban. A XIX. századi bérmunka társadalom megjelenésétől kezdődően, előbb csak a fejlett világra, később a Föld országainak mind nagyobb részére jelenteknek napi olvasmányt az összehasonlító elemzések, amelyek a foglalkoztatási színvonalat, a munkanélküliség alakulását, a béreket, később a vásárlóértékben számolt kereseteket hasonlítják össze. A mai globális világgazdaságban ezek az elemzések döntő tényezőkké válnak a befektetésekben, a beruházók adott ország mellett meghozott döntéseiben...sz. grafikon (forrás: EiE 2007) A XX. században folyamatosan alakultak ki a nemzetközi szervezetek gazdaságelemzési nomenklatúrái. Elsőként a Népszövetség intézménye a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO / fr. OIT) lépett fel, majd a II. világháború után, már mint az ENSZ szervezet él tovább. Az 50-es évek Európájában kap gazdaságfejlesztési szerepet a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés (OECD/ fr. OCDE) elődszervezete. A 70-es évektől egyre gyorsuló és mind technológiaintenzívebb világgazdaság- leszámítva az ekkor még a vasfüggöny mögött szorongó szocialista államokat- egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a nemzetek feletti munkamegosztásba. A gazdaság átalakulása együtt jár a

4 világátrendeződésével, a korábbi gyarmatbirodalmak végérvényes felbomlásával Ázsiában és Afrikában. A 90-es évekre az évszázadokon át domináns európai gazdaság még inkább visszaszorul. Az USA, a spanyol- amerikai háborút követően kialakuló, majd a II. világháború után meghatározóvá váló világgazdaságot vezető szerepe azonban még a volt harmadik világ államainak gazdasági fejlődésének következményeként sem romlik. A mai világgazdaságot a bretton woodsi (1994) amerikai- brit világrend vége jellemzi. A korábban a triász (EU (Németország, Franciaország, Nagy- Britannia), USA, Japán) országaira épült piacok helyett előtérbe kerülnek a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országok. Afrika államaiban megjelentek a kínai beruházók, tőkeexportőrök, ezzel összhangban Európa gazdasági szerepe leértékelődőben van. A korábbi világgazdasági szerepleosztás pedig átalakul. Rövidesen Kína és India, valamint az ázsiai kistigrisek válnak a világ motorjává. Ezzel összhangban, ha hihetetlen egyenlőtlenségek közepette is, de Kína, Brazília, India lakosságának egy része belép, belépett a fogyasztói társadalomba. Ezzel párhuzamosan az új nagy gazdaságú államok belső munkaerőpiacai hihetetlen módon megosztottakká váltak. Például, Kínában egyszerre van jelen a nagyvárosi nyugati értelembe vett luxus életmód (Shanghai) és a vidéki nyomor, ahol az elemi munkásbiztosítás sem létezik...sz. ÁBRA (forrás: Employment Outlook 2007 OECD 36. old. ) A világgazdaság fejlődésével a BRIC országok kialakult olcsó szalagmunka szerepe átalakulóban van (ld. a fenti grafikonon a manufaktúraiparban a bérek növekedését). Az indiai egyetemek például már mai is nagyobb létszámban bocsátanak ki IT mérnököket, mint az USA egyetemei. Könnyen elképzelhető, hogy 2050-re Európa szerepe marginálissá válik a világgazdaságban. Miközben a volt harmadik világ munkaerőpiacain a bérek az élet és munkakörülmények jelentősen javulnak majd, de fennmaradhat az erőteljes foglakozási szegregáció.

5 III. Regionális differenciák az Európai Unióban Az Európai Unió területi statisztikája az un. NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) rendszerre épül, amely öt méret szerint szintekre osztja a 27 tagállam területét. Az uniós terület- és vidékfejlesztés politika tehát bármely furcsa is ezt nemzetállami, tagállami szintről megközelíteni- területi alapon szerveződik, amely egyes esetekben nem azonos az országhatárokkal. A felosztás az alábbi módon építkezik: o NUTS 1 nagyobb régió, tartomány, kisebb országok esetén országos szint, Magyarország három NUTS I. földrajzi területi elemből épül fel: Közép-Magyarország, Dunántúl és Észak és Dél Alföld (3) (statisztikai nagyrégiók) o A NUTS 2 nagyobb közigazgatási egység, Magyarország esetében ez a hét régió (7) (tervezési régiók) o A NUTS 3 - kisebb közigazgatási egység, ilyenek a magyar megyék (20) o A LAU 1 vagy (NUTS 4) helyi körzetek, kistérségek, Magyarországon a évi kistérségi törvény ezek számát a korábbi 168-ról 174-re emelte (174) végül o A LAU 2 vagy (NUTS 5) települések, idehaza 3152 település v. Az uniós munkaerőpiac, bár a Római Szerződéstől (1957) alapvető cél az egységes piac(ok) megteremtése mélyen szegmentált. Az európai munkaerő mobilitást támogató rendszer a SEDOC 1985-ben alakul, a munkaerő valódi mobilitást megalapozó Egységes Európai Okmány (EEO) 1972-ben születik meg, segítségével a régi tagállamok tekintetében re valóra válik az évszázados állom, a nemzetiségtől független munkaerőmozgás. A SEDOC helyére 1993-ban lép az egységes Európai Foglakoztatási Szolgálat az EURES vi. A big banggel csatlakozó tíz új tagállam esetében azonban a régi tagállamok belpolitikai csatározásainak eredményeképpen 2004-ben erőteljes korlátozás lép életbe ben további két poszt-szocialista ország (Románia, Bulgária) csatlakozásakor így tesznek a korábban belépet államok is. Magyarország például csak egy évvel később nyitja meg teljes egészében munkaerőpiacát Románia előtt. A magyar munkaerő pedig csak 2011 után mozoghat majd minden korlát nélkül a 27 tagú unióban. Az Európai Unió 2000-ben tűzte ki a maga, mára túlzottan ambiciózussá vált agendáját, a Lisszaboni Dekrétumot. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 1997-ben vált egységessé. Ugyanakkor az európai munkaerőpiacról a mai napig nem lehet egységes piacként beszélni, még az olyannyira nagyszámú migráns munkavállalóval együttesen sem. Az uniós tagállamok meglehetősen eltérő foglalkoztatási helyzete mellett a tagállamok regionális és kistérségi piacai is számos eltérést mutatnak fel. A Lisszaboni Célokat, a 70%-os általános foglakoztatási rátát a 491 milliós lakosságból csak a britek, svédek, dánok és hollandok érték el évekkel korábban. A csoporthoz tavaly előtt csatlakozott Ausztria. Miközben számos állam megközelíti a célszámot, Magyarország a legutolsók között van (15-64 évesek foglakoztatási rátája 57,3%), amelyet tovább nehezítenek a belföldi differenciák. A vidéki Európa messze elmarad a városiasodott kontinens fejlett, városi területei mögött. Ez a probléma a Bizottságot 2007-ben konkrét állásfoglalás megjelentetésére késztette.

6 sz. térkép Az uniós és csatlakozásra váró államok foglalkoztatási rátája (forrás: Eurostat 2006) A népsűrűség alapján a vidéki térségek a EU-27 területének 93%-át teszik ki. A lakosság 20%-a túlnyomóan vidéki területeken és 38% kiemelkedően vidéki területeken él. A 27 tagú EU-ban a vidéki térségek teremtik elő a bruttó hozzáadott érték 45%-át állítják elő és a munkahelyek 53%-át biztosítják, de egyre inkább elmaradnak a túlnyomóan városi térségek mögött. A 27 tagú EU-ban a túlnyomóan városi térségekben az egy főre eső jövedelem csaknem kétszer annyi mint a túlnyomóan vidéki térségben. Az alacsony jövedelemszint megnehezíti a képzett munkaerő megtartását és vonzását. A 25 tagú EU-ban, 1996 és 2001 között, a városi térségekben nőtt a leggyorsabban a foglalkoztatás. A túlnyomóan városi térségekben a foglalkoztatási ráta 3,6%-kal nőtt, szemben a túlnyomóan vidéki térségek 1,9%-ával. Ez, a városi és vidéki területeket összehasonlítva, a foglalkoztatás területén mutatkozó egyre szélesebb szakadék kialakulását mutatja ben az EU 27 tagállamában a foglalkoztatási ráta csaknem 5%-kal volt magasabb a túlnyomóan városi térségekben (64,7%), mint a túlnyomóan vidéki térségekben (60,1%). Hangsúlyozni kell azonban a vidéki régiók sokszínűségét. Néhány vidéki térségben,

7 különösen a városi térségek közelében, magas volt a foglalkoztatás növekedése, összhangban az OECD országok általános tendenciájával. Szubregionális szinten az irányvonalak jelentős mértékben eltérhetnek a regionális szinten jellemző tendenciától, különösen azokon a területeken, ahol a mezőgazdaságból kivonuló munkaerőt a városok és a nagyobb falvak piaca elszívta. A munkanélküliségi ráta általában jelentősen magasabb a vidéki térségekben, mint a városi térségekben. A város és vidék közötti különbségek különösen markánsak a magas munkanélküliségi rátát mutató országokban. A tartós munkanélküliség csak a kiemelkedően vidéki térségekben viszonylag magas, ami az alacsony jövedelmű csoportok növekvő kizárását jelezheti. A becslések szerint a rejtett munkanélküliség (ideértve az alulfoglalkoztatott mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági dolgozókat) körülbelül 5 millió embert érint a vidéki térségekben. A szolgáltatási ágazat lassabb fejlődése A szolgáltatási ágazat a legnagyobb foglalkoztató Európa vidéki térségeiben, de a városi térségekkel összehasonlítva kisebb és a közszféra benne a meghatározó. Ennek oka a magánszolgáltatások fejletlensége, melyek főként a városokban jellemzőek ben az ágazat aránya 57% és 65% volt a túlnyomóan, illetve a közepesen vidéki térségekben, szemben a túlnyomóan városi térségek 75%-ával. Ezt tükrözi a tudásalapú gazdaságra jellemző tevékenységek felé történő lassabb elmozdulás is. Képzettség és a humántőke A képzettség és a humántőke szintje általában alacsonyabb a vidéki térségekben, mint a városi térségekben. Sok tagállamban az elemi vagy a középiskola alsóbb évfolyamain folyó oktatást követő oktatás általánosabb a városi térségekben. A városi térségekben körülbelül a felnőtt lakosság 20%-ának van felsőfokú végzettsége, míg a vidéki térségekben az arány körülbelül 15%7. A felsőoktatási végzettség gyakran a képzett személyek elvándorlásához vezet a vidéki térségekből a városi térségekbe, akik a tanulmányaik után ott maradnak a jobb munkalehetőségek miatt.(com ) IV. Magyarország: Két ország? Az 1989/90-es rendszerváltást követően a magyar területi igazgatási rendszer, a kialakuló önkormányzatiság Európában szinte egyedülálló módon töredezett rendszert hozott létre. Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény alapján 3152 települési önkormányzat vált önálló entitássá a korábbi tanácsrendszer helyében. A 90-es évek elején a diktatúrából kiemelkedő önkormányzatiság már a 90-es évek közepétől a területfejlesztés gátlójává vált (vö évi XXI. számú első területfejlesztési törvényünk). Nem csoda, hogy a magyar Országgyűlés által először elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK 35/1998. évi OGY. hat.) kevés eredményt tudott felmutatni. A települési önkormányzat - megyei önkormányzatországos politikai vezetés a mai napig meghatározó szembehelyezkedése pedig oda vezetett, hogy a 80-as években meginduló területi egyenlőtlenségekkel szemben tett kormányzati intézkedések hatékonyatlanok maradtak. A 2005 októberében elfogadott második OTK már az ország EU belépést követő első Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában készült, mintegy felkészülésként a 2007 és 2013 közötti hét éves uniós fejlesztési ciklusra, amelyben Magyarország 22,6 milliárd Euros (a vidékfejlesztési támogatások nélkül) támogatást hívhat le, ennek az összegnek valamivel több, mint ötöde kerülhet az un. regionális operatív

8 programokban felhasználásra.. A második nemzeti- uniós fejlesztési ciklus során felhasználandó forrásokat egy soklépcsős és kétosztatú rendszerben kezdi el költeni az ország. Egyszerre léteznek a választási törvény és az önkormányzati törvények folytán (kétharmados parlamenti döntést igénylő) a választott megyei önkormányzatok és majd 3200 települési önkormányzat. Amíg a másik oldalról a Kormány kísérletet tett a hét statisztikai tervezési régió valósággá váltására (NUTS II) a megyék helyett és helyi szinten a kistérségek felépítésére a települések helyett. Mindkét szerveződést a költségvetési törvényeken keresztül többedik éve támogatja (vö. többcélú kistérségi társulás a költségvetési törvény mellékletében). Ezt a célt szolgája a hét regionális OP is. Így egyszerre létezik a régió (7) és kistérség (174) valamint a megye (20) és a település (3152) alapon szerveződő ország, közigazgatásilag két országunk van egyszerre: egy jogilag legitim és megkérdőjelezhetetlen és egy fiskálisan közigazgatásilag működtethető...sz. TÁBLA Az ÚMFT dedikált keretek operatív program szintű bontásban (Forrás: ÚMFT , május 7.) Az NFT1 felosztásával szemben nem egy ROP, hanem a hét tervezési régióra szabva hét terv készült el. Ugyanakkor a szocialista liberális kormány és a konzervatív vezetésű helyi és megyei önkormányzatok szembeállásból adódóan a regionális programok felhasználásáról valójában nem a területileg szerveződő regionális önkormányzatok, hanem a központi kormány és a minisztériumok delegáltjai által dominált Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) hoznak döntést. Így formálisan az uniós direktíva, azaz a szubszidiaritás eleve teljesül, valójában gyakorta az oroszág centralizált vezetése marad a gyakorlat vii. A 2005-ben az Országgyűlés által megszavazott új OTK célrendszere az alábbi:

9 ..sz. ábra Az új OTK célrendszere JÖVŐKÉP HOSSZÚ TÁVÚ, ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI CÉLOK 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek A, Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése B, Tisza térség fenntartható felzárkóztatása C, A Duna mente fenntartható fejlesztése D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása 5. Határ menti területek együttműködésének erősítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai 7. Területi prioritások a szakpolitikák számára ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Regionális területi célok keretei - Közép-Magyarország - Dél-Alföld - Közép-Dunántúl - Észak-Alföld - Nyugat-Dunántúl - Észak-Magyarország - Dél-Dunántúl

10 2007-ben újra módosult a kistérségek felosztása, számuk a korábbi 168-ról az új kormánydöntés alapján 174-re nőtt. Az új törvény (2007. évi CVII.) valamint a 311/2007 (XI. 7.) Korm. hat. A 174 kistérésből 33-at sorolt a leghátrányosabb helyzetűek közé (ld. pirossal a térképen a 7 régión belül ábrázolva). A besorolásban a munkaerőpiaci helyzet, a helyi munkapiac elérhetősége és a települések foglalkoztatási, munkanélküliségi rátája is szerepet játszik Itt érdemes megjegyezni, hogy 2006-ban még csak 150 kistérség volt az országban. Számuk tehát alapvetően a lokális országos politika alapján folyamatosan változik és esetenként nem organikus járásokról van szó. A magyar munkaügyi szervezet (ÁFSZ) munkaerőpiaci körzetei például évek óta nem egyeznek a kistérségekkel elején a 174 kistérségre 168 munkaerőpiaci körzet jutott, ugyanakkor pl. a 90-es évek közepén 174 munkaerőpiaci körzet volt az 1996-os első területfejlesztési törvény megszületésekor. A 67/2007. (VI.28.) OGY. határozat alapján a hátrányos helyzetű kistérségek támogatása az alábbiak szerint számítódik ki: Alkalmazott mutatócsoportok: Korábban is alkalmazott: gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási Új: önálló társadalmi és önálló szociális Sávok a besorolás alapján: Hátrányos helyzetű kistérségek: a komplex mutatójuk kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű kistérségeken belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek, ahol az ország lakónépességének 15%-a él. Zászlóshajó kistérségek : a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken belül azon legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, ahol az ország lakónépességének 10%-a él. Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek: a Regionális Fejlesztési Tanácsok jelölhetik ki azokban a régiókban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%- át.

11 (készítette: Bari Laura FSZH, 2007)

12 IV.1. Magyarország: regionális munkapiacok töredezett ország Amennyiben a hét tervezési régió (NUTS II) szintjén nézzük az ország munkaerőpiacát, már ebben az esetben is nagyfokú a hetereogenitás; a foglalkoztatási ráta, az inaktivitási ráta, a munkanélküliek (ÁFSZ és ILO szerinti mérései is) száma, az egy főre jutó GDP, a HDI ráta ben Budapesten 0,865 Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megye 0,764 (Nemes-Jakobi 203)-, az eltartotti index mind-mind egy földrajzilag mélye szegmentált országról tanúskodnak. Amely barázdákat eddig egyetlen kormányzatnak sem sikerült érdemben módosítania sem uniós, sem nemzeti források bevonásával. A régiók szintjén tekintve ma két fejlett (Közép- Magyarország, Közép-Dunántúl) és öt fejletlen régió van az országban. sz. TÉRKÉP A 7 tervezési statisztikai régió gazdasági és munkaerőpiaci mutatói forrás: HVG Amennyiben az egy főre jutó GDP öt évese tendenciózus alakulása alapján állítjuk sorrendbe a régiókat az előbb már bevezettet helyzetleíráshoz hasonló eredményt kapunk. Az ország motorja Budapest és kis kiegészítéssel Pest Megye, amelynek azonban csak a fővároshoz ingázási közelségbe elhelyezkedő (cca. 40 km) területei tekinthetőek fejlettnek. Ezen települések még abszolút nyertesei is voltak a rendszerváltásnak, Budapest dezurbanizációs folyamatainak. (vö. Budaörs mint a legfejlettebb település az egy főre vetített GDP rangsorban a KHS mérései alapján.) A regisztrált 1 millió 282 ezer gazdasági szervezetből 516 ezer található a Közép-magyarországi régióban, a közel három milliós lakosság foglalkoztatási rátája (15-64 évesekre vetítve) majd 5% ponttal haladja meg az országos átlagot (56,6%), amint a munkanélküliség elenyésző (4,3%) szemben az országos 7%-kal.

13 (forrás TÉRPORT 2008) A magyar munkaerőnek ugyanakkor alig 4%-ka mobilizálható földrajzi értelemben éves szinte. Budapestnek a versenyszférában kimutatható nettó bérelőnye az ÁFSZ Bértarifafelvétele alapján 48,6% volt. Amely regressziós becsléssel 22,8%-ra csökken (Köllő 2003). A legnagyobb természetes fogyást és a legalacsonyabb aktivitási szintet Észak-Magyarország mutatja. Hamarosan 200%-os eltartotti rátát mutat majd fel. Miközben a képzetlen roma kisebbség létszámaránya jelentősen növekszik. (forrás TÉRPORT 2008) A foglalkoztatás ugyanakkor településtípus szerint is eltérő. A városokban a férfiak 2-4 a nőknek 3-4 százalékkal van nagyobb esélyük az elhelyezkedésre, mint a községekben. (Nagy 2003) (forrás TÉRPORT 2008)

14 A fejlett régiók bérelőnye Köllő (2003) vizsgálatai szerint 1986 és 2000 között 5-8 százalékos sávból százalékos sávba emelkedett. A hazai lakásállomány rendszerváltás utáni privatizációja a munkásszállások, ma munkásmotelek számának drasztikus csökkenése sem tett jót az országon belüli munkaerő mobilitásnak. A lakások 96% van magántulajdonban. Hazánkban a lakosság 3,5-4% költözik évente új lakásba Nyugat-európában ez az arányszám lényegesen magasabb (Hegedűs 2001) (Forrás: KSH 2007) A KSH nyers összesítései alapján a 231 ezer Forintos bruttó budapesti átlagfizetés és a 141 ezer Forintos Jász-Nagykun- szolnoki bérek között jelentős a különbség.

15 Irodalom NEMES-NAGY JÓZSEF NÉMETH NÁNDOR A "HELY" ÉS A "FEJ" A REGIONÁLIS TAGOLTSÁG TÉNYEZŐI AZ EZREDFORDULÓ MAGYARORSZÁGÁN BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2003/7 MTA KTI 58 OLD. RECHITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN MTA KTI OLD. FALUVÉGI ALBERT A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐK TERÜLETI ALAKULÁSA ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI AZ ÁTMENET IDŐSZAKÁBAN MT DP. 2004/5 MTA KTI 50 OLD. CSATÁRI BÁLINT MERRE HALADJON A MAGYAR MAGYAR VIDÉK? LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK (ELŐADÁS) HALMOS CSABA: MUNKAERŐPIAC ÉS REGIONALITÁS - FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA EURÓPAI UNIÓS SZEMMEL. (I. RÉSZ) 2000/3. HALMOS CSABA: MUNKAERŐPIAC ÉS REGIONALITÁS - FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA EURÓPAI UNIÓS SZEMMEL. (II. RÉSZ) 2000/4. DÁVID JÁNOS- FÜLÖP EDIT : A MUNKAERŐ SZAKMASZERKEZETI KERESLET ELŐREJELZÉSE, A KERESLET ÉS KÍNÁLAT EGYBEVETÉSE IN BORBÉLY TIBOR BORS (SZERK.) MUNKAERŐPIACI KUTATÁSOK HEFOP 1.2. ZÁRÓKÖTET FSZH BUDAPEST 2008 (MEGJELENÉS ALATT) KÖLLŐ JÁNOS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK AZ ÉRETTSÉGIVEL NEM RENDELKEZŐK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA ÉS AZ OKTATÁSI REFORMOK ELŐMOZDÍTÁSÁRA IN MAGYARORSZÁG HOLNAP TIKAI_ESZK%C3%B6Z%C3%B6K GYÖRGYI ZOLTÁN- MÁRTONFI GYÖRGY VISSZA A MUNKAERŐPIACRA A TRANZITFOGLALKOZTATÁSI PROGRAM TAPASZTALATAI OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET 2001 NO. 232 EMPLOYMENT IN EUROPE EC BRUSSELS, 2007 EMPLOYMENT OUTLOOK 2007 OECD EUROSTAT ORTAL&_SCHEMA=PORTAL&SCREEN=WELCOMEREF&OPEN=/&PRODUCT=STRIND_EM PLOI&DEPTH=2 TEIR ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÖTM- VÁTI KHT HTTPS://TEIR.VATI.HU/RQDIST/MAIN?RQ_APP=LOGIN ÉVI XCII. TV ÉVI CVII. TV.

16 2007. ÉVI CLXIX TV. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL 311/2007 (XI.7.) KORM R. A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGEKRŐL BÉRTARIFA-FELVÉTEL MÁJUS FSZH ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK) OKTÓBER ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI HIVATAL CAMERON, RONDO (1994) {1989} A VILÁGGAZDASÁG RÖVID TÖRTÉNETE MAECENAS, BUDAPEST POUNDS, NORMAN J.G. {1990}2003 EURÓPA TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA OSIRIS, BUDAPEST A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK FOGLALKOZTATÁS A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN: A MUNKAHELYHIÁNY ENYHÍTÉSE {SEC(2006) 1772} BRÜSSZEL, ; COM(2006) 857 VÉGLEGES KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FŐBB MUNKAÜGYI FOLYAMATOK JANUÁR JÚNIUS ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV MAGYARORSZÁG NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIAKERETE FOGLALKOZTATÁS ÉS NÖVEKEDÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG DÖNTÉSÉNEK DÁTUMA: MÁJUS 7. CSERES-GERGELY ZSOMBOR (SZERK.) KÖZELKÉP MUNKAERŐPIACI EGYENLŐTLENSÉGEK ÉS FÖLDRAJZI MOBILITÁS MAGYARORSZÁGON IN: FAZEKAS KÁROLY MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2003 WORLD ECONOMIC OUTLOOK WB/IMF 2003 CH. 4. UNEMPLOYMENT

17

18 BE Gewesten/ Régions 2. sz. melléklet A nemzeti szintű területi adminisztráció és a NUTS nomenklatúra átváltásai (2007) NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 LAU 1 LAU 2 3 Provincies/ Provinces 11 Arrondissementen/ Arrondissements 44 - Gemeenten/ Communes BG Rajoni 2 Rajoni za planirane 6 Oblasti 28 Obshtini 264 Naseleni mesta CZ Území 1 Oblasti 8 Kraje 14 Okresy 77 Obce DK - 1 Regioner 5 Landsdeler 11 Kommuner 99 Sogne Verwaltungs- DE Länder 16 Regierungsbezirke 39 Kreise 429 gemeinschaften 1457 Gemeinden EE Groups of Maakond 5 Maakond 15 Vald, linn 227 Electoral IE - 1 Regions 2 Regional Authority Regions 8 Counties/Cities 34 Districts GR ES FR Groups of development regions Agrupación de comunidades autónomas Z.E.A.T + DOM 4 Periferies 13 Nomoi 51 Dimoi/Koinotites Comunidades y ciudades autónomas Régions + DOM 19 Provincias + islas + Ceuta y Melilla 26 Départements + DOM Demotiko diamerisma/ Koinotiko diamerisma Municipios Cantons de rattachement 3787 Communes IT Gruppi di regioni 5 Regioni 21 Provincie Comuni Dimoi, CY Eparchies koinotites LV Reģioni 6 Rajoni, republikas pilsētas 33 Pilsētas, novadi, pagasti LT Apskritys 10 Savivaldybės 60 Seniūnijos 518 LU Cantons 13 Communes

19 HU Statisztikai nagyrégiók 3 Tervezési-statisztikai régiók 7 Megyék + Budapest 20 Statisztikai kistérségek 174 Települések MT Gzejjer 2 Distretti 6 Kunsilli 68 NL Landsdelen 4 Provincies 12 COROP regio's 40 - Gemeenten 443 AT Gruppen von Bundesländern 3 Bundesländer 9 Gruppen von Politischen Bezirken PL Regiony 6 Województwa 16 Podregiony 66 PT Continente 3 Comissőes de Coordenaçăo Regional + Regiőes Autónomas 7 Grupos de Concelhos Gemeinden Powiaty i miasta na prawach powiatu Concelhos - Municípios 379 Gminy Freguesias RO Macroregiuni 4 Regiuni 8 Judet + Bucuresti 42 - Comuni + Municipiu + Orase SI - 1 Kohezijske regije 2 Statistične regije 12 Upravne enote 58 Občine 210 SK - 1 Oblasti 4 Kraje 8 Okresy 79 Obce FI Manner-Suomi, Ahvenanmaa/ Fasta Finland, Ĺland 2 Suuralueet / Storomrĺden 5 Maakunnat / Landskap 20 Seutukunnat / Ekonomiska regioner 77 Kunnat / Kommuner SE Landsdelar 3 Riksomrĺden 8 Län 21 - Kommuner 290 UK: Government Office Regions; Country 12 Counties (some grouped); Inner and Outer London; Groups of unitary authorities 37 Upper tier authorities or groups of lower tier authorities (unitary authorities or districts) 133 Lower tier authorities (districts) or individual unitary authorities; Individual unitary authorities or LECs (or parts thereof); Districts 443 Wards (or parts thereof) EU EU FORRÁS: EUROSTAT MÓDOSÍTVA ÉVI CVII. TV. ALAPJÁN ( KISTÉRÉSÉG)

20

21 i Hasonlóan egyre elfogadottabbak az emberi fejlettségi/ bizalmi indexeket bemutató gazdaságelemzések, mint a Human Development Index (HDI), vagy a bizalomra épített gazdaságszociológiai magyarázatok pl. Fukuyama Bizalom. ii Szűcs Jenő Vázlat Európa három történeti régiójáról iii ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap iv A magyar nyelv leleménye a járás fogalma, amely a motorizáció tömegessé válás előtt az egy nap alatt bejárható földterületet és az ingázási munkavállalási akciórádiuszt jelentette. Ld. még v A magyar NUTS rendszert lásd bővebben: Az EU-27 régiói vi EURES European Employment Service vii Pl. a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a régió öt megyei jogú városának polgármesterei, a kistérségek képviselői, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, valamint a kormányzatot képviselő 9 miniszteri delegált rendelkeznek szavazati joggal, így a taglétszám 21 fő. A létszám régiónként eltérő.

Győri Péter Mózer Péter "Tékozló koldus ruháját szaggatja" 2006. április-május

Győri Péter Mózer Péter Tékozló koldus ruháját szaggatja 2006. április-május MELLÉKLETEK Melléklet: a normatívák összegéről 2006-ban Melléklet: az ápolási díj jelenlegi szabályozásáról Melléklet: a normatív állami hozzájárulás összegének alakulásáról 2000-2005. között Melléklet:

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János

Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek a regionális kutatások periodikus kiadványa, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket!

Van megoldás! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! 400 éves lakások magyarországon? Ismerje meg a tényeket! Van megoldás! Jövőkép: 400 éves lakások Magyarországon? 2012-ben 10 560 lakás épült hazánkban. Ez az elmúlt 90 év legalacsonyabb lakásépítési száma.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben