Munkaerőpiacok és regionalitás
|
|
- Petra Fehérné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Borbély Tibor Bors Munkaerőpiacok és regionalitás 1. Regionalitás és tudásgazdaság A munkaerőpiacok regionalitásának országhatáron belül és az Európai Unió viszonylatában is hatalmas irodalma van. A gazdasági fejlődés regionális eltérései magukkal hozzák a földrajzi térségek közötti differenciálódást. Amíg az emberiség történelmében évszázadokon át a mezőgazdasági termelés volt a domináns termelési szektor, addig az ipari forradalmak sorozat elvezetett oda, hogy a fejlett világban a szolgáltató szektor a meghatározó. A világgazdaság rövid idő alatt lezajlott átrendeződésével pedig a korábban fejletlen államokként emlegetett dél-amerikai és ázsiai országok egyre meghatározóbb szerepet hasítanak ki a világgazdaságból. Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól, az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a premier szektorból a szekunderbe. Az indusztriális majd a posztindusztriális gazdaságokban a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek minden olyan mértéket és értéket meghaladnak, mint ami évszázadokon keresztül elképzelhető lett volna, ugyanakkor a piacok átalakulása gyorsan megy végbe. A lassan adaptálódó gazdaságok, régiók néhány évtized alatt kerülhetnek a világgazdaság élvonalából a hátsó sorokba. Igaza az átrendeződés visszafelé is működőképes, még ha sokkalta több munka, tett is szükséges hozzá. Pounds (2003:15. o.) Európa 25 évszázados történetét bemutató könyvében egy egyszerű három tényezős modellre építi fel mondandóját. A környezeti adottságok, a technika színvonala és az emberi magatartásminták, felfogásmódok és a társadalomszerkezet egymást feltételező, egymással állandó kölcsönhatásban álló tényezők, amelyek együttesen alakítják a terület gazdasági- foglalkoztatási fejlődését. A hazánkra is jellemző tudásintenzív gazdaság, a kimerülő természeti erőforrások (Amelyek 29
2 tekintetében a Trianon utáni Magyarország eleve meglehetősen szegény volt.) A három tényező közül a legutóbbi az emberi magatartásminták, a mai megszokott felfogásban a HRD (Human Resource Development) a meghatározó sz. ábra A fejlődés három eleme Magyarország tekintetében a regionális széthúzás a rendszerváltástól erősödő és tartósodó tendenciát mutat fel, miközben Ady Endre (1905) találó megfogalmazásában kompország vagy Szűcs Endre 2 (1983) prózai, de Európa három fejlődési régióját szintén kifejezően bemutató elemzésében az ország jelentős fejlődési lemaradást halmozott fel történelem során Európa gazdasági-társadalmi középpontjához képest. Ez a hátrányunk együttesen a többi poszt-szocialista Közép-európai országgal a májusi uniós tagságunkkal aligha csökkenthető egyik pillanatról a másikra. Az Európai Unió regionális és kohéziós politikái (vö. ESZA, 3 ERFA 4 ), az EU történelmében egyre erősödő jelleggel, folyamatos felértékelődés alatt állnak. A korábbi agrárium túlsúlyos brüsszeli büdzsében növekvőben vannak a regionális differenciákat kiegyenlíteni szándékozó alapok. Az EU célrendszere és hazánk vállalásai tehát ránézésre egy irányban hatnak, ugyanakkor az elmúlt 18 év történései (lásd a későbbi térképeket) nem igazolják vissza, sem a kormányzati, sem a szakpolitikai szándékot. Ebben a tanulmányban a munkaerőpiacok regionális (helyi, kistérségi ~ járásnyi 5 ) különbözőségeire hívjuk fel a figyelmet. Bemutatva a globális európai és hazai kistérségi tendenciákat és politikai dokumentumokat. 1 Hasonlóan egyre elfogadottabbak az emberi fejlettségi/ bizalmi indexeket bemutató gazdaságelemzések, mint a Human Development Index (HDI), vagy a bizalomra épített gazdaságszociológiai magyarázatok pl. Fukuyama Bizalom. 2 Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. 3 ESZA: Európai Szociális Alap 4 ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap 5 A magyar nyelv leleménye a járás fogalma, amely a motorizáció tömegessé válás előtt az egy nap alatt bejárható földterületet és az ingázási munkavállalási akciórádiuszt jelentette. L. még: 30
3 2. Világtendenciák A világgazdaságot hagyományosan jelentős regionális különbségek jellemzik a foglalkoztatásban. A XIX. századi bérmunka társadalom megjelenésétől kezdődően, előbb csak a fejlett világra, később a Föld országainak mind nagyobb részére jelenteknek napi olvasmányt az összehasonlító elemzések, amelyek a foglalkoztatási színvonalat, a munkanélküliség alakulását, a béreket, később a vásárlóértékben számolt kereseteket hasonlítják össze. A mai globális világgazdaságban ezek az elemzések döntő tényezőkké válnak a befektetésekben, a beruházók adott ország mellett meghozott döntéseiben. 1. sz. grafikon (Forrás: EiE 2007) A XX. században folyamatosan alakultak ki a nemzetközi szervezetek gazdaságelemzési nomenklatúrái. Elsőként a Népszövetség intézménye a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO / fr. OIT) lépett fel, majd a II. világháború után, már mint az ENSZ szervezete él tovább. Az 50-es évek Európájában kap gazdaságfejlesztési szerepet a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés (OECD / fr. OCDE) elődszervezete. A 70- es évektől a Nyugat-európai és Észak-amerikai országok egyre gyorsuló módon kapcsolódtak be a mindinkább technológiaintenzív világgazdaság vérkeringésébe. A vasfüggöny létezése miatt Kelet-Európa és így Magyarország is kimaradt ebből a folyamatból. Hazánkat e változások sokkszerűen a rendszerváltást követő években érték el, hozzájárulva ezzel a jelentős földrajzi különbségek megszilárdulásához. A gazdaság átalakulása együtt járt a világ átrendeződésével, a korábbi gyarmatbirodalmak végérvényes 31
4 felbomlásával Ázsiában és Afrikában. A 90-es évekre az évszázadokon át domináns európai gazdaság még inkább visszaszorult. Az USA, a spanyol- amerikai háborút követően kialakuló, majd a II. világháború után meghatározóvá váló világgazdaságot vezető szerepe azonban még a volt harmadik világ államainak gazdasági fejlődésének következményeként sem romlott. A mai világgazdaságot a bretton woodsi (1944) amerikai- brit világrend vége jellemzi. A korábban a triász (EU/EGT, USA/NAFTA, 7 Japán) országaira épült piacok helyett előtérbe kerültek a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína). Afrika államaiban megjelentek a kínai beruházók, tőkeexportőrök, ezzel összhangban Európa gazdasági szerepe leértékelődőben van. A korábbi világgazdasági szerepleosztás pedig átalakul. Rövidesen Kína és India, valamint az ázsiai kistigrisek válnak a világ motorjává. Ezzel összhangban, ha hihetetlen egyenlőtlenségek közepette is, de Kína, Brazília, India lakosságának egy része belép, belépett a fogyasztói társadalomba. Ezzel párhuzamosan az új nagy gazdaságú államok belső munkaerőpiacai hihetetlen módon megosztottakká váltak. Például, Kínában egyszerre van jelen a nagyvárosi nyugati értelembe vett luxuséletmód (Shanghai) és a vidéki nyomor, ahol az elemi munkásbiztosítás sem létezik. 2. sz. grafikon (Forrás: Employment Outlook 2007 OECD o.) Európai Gazdasági Közösség (EU27 tagállama mellett Izland, Norvégia és Svájc) 7 Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (USA, Kanada, Mexikó) 32
5 A világgazdaság fejlődésével a BRIC-országok kialakult olcsó szalagmunka szerepe átalakulóban van (l. a fenti grafikonon a manufaktúraiparban a bérek növekedését). Az indiai egyetemek például már mai is nagyobb létszámban bocsátanak ki IT-mérnököket, mint az USA egyetemei. Könnyen elképzelhető, hogy 2050-re Európa szerepe marginálissá válik a világgazdaságban. Miközben a volt harmadik világ munkaerőpiacain a bérek az élet és munkakörülmények jelentősen javulnak majd, de fennmaradhat az erőteljes foglakozási szegregáció. 3. Regionális differenciák az Európai Unióban Az Európai Unió területi statisztikája az un. NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) rendszerre épül, amely öt méret szerint szintekre osztja a 27 tagállam területét. Az uniós terület- és vidékfejlesztés-politika tehát bármely furcsa is ezt nemzetállami, tagállami szintről megközelíteni területi alapon szerveződik, amely egyes esetekben nem azonos az országhatárokkal. A felosztás az alábbi módon építkezik: NUTS 1 nagyobb régió, tartomány, kisebb országok esetén országos szint; Magyarország három NUTS I. földrajzi területi elemből épül fel: Közép-Magyarország, Dunántúl és Észak- és Dél-Alföld (3) (statisztikai nagyrégiók); A NUTS 2 nagyobb közigazgatási egység; Magyarország esetében ez a hét régió (7) (tervezési régiók); A NUTS 3 kisebb közigazgatási egység, ilyenek a magyar megyék (20); A LAU 1 vagy (NUTS 4) helyi körzetek, kistérségek, Magyarországon a évi kistérségi törvény ezek számát a korábbi 168-ról 174-re emelte (174), és végül A LAU 2 vagy (NUTS 5) települések, idehaza 3152 település. 8 Az uniós munkaerőpiac, bár a Római Szerződéstől (1957) alapvető cél az egységes piac(ok) megteremtése, mélyen szegmentált. Az európai munkaerő mobilitást támogató rendszer, a SEDOC 1985-ben alakult, a munkaerő valódi mobilitást megalapozó Egységes Európai Okmány-a (EEO) 1972-ben született meg, segítségével a régi tagállamok tekintetében re valóra vált az évszázados állom, a nemzetiségtől független munkaerőmozgás. A SEDOC helyére 1993-ban az egységes Európai Foglakoztatá- 8 A magyar NUTS rendszert lásd bővebben: Az EU-27 régiói 33
6 si Szolgálat, az EURES 9 lépett. A big banggel csatlakozó tíz új tagállam esetében azonban a régi tagállamok belpolitikai csatározásainak eredményeképpen 2004-ben erőteljes korlátozás lépett életbe ben további két poszt-szocialista ország (Románia, Bulgária) csatlakozásakor így tettek a korábban belépet államok is. Magyarország például csak egy évvel később nyitotta meg teljes egészében munkaerőpiacát Románia előtt. A magyar munkaerő pedig csak 2011 után mozoghat majd minden korlát nélkül a 27 tagú unióban. 1. sz. térkép Az uniós és csatlakozásra váró államok foglalkoztatási rátája (Forrás: Eurostat 2006) Az Európai Unió 2000-ben tűzte ki a maga, mára túlzottan ambiciózussá vált agendáját, a Lisszaboni Dekrétumot. Az Európai Foglalkoztatási Stra- 9 EURES European Employment Service 34
7 tégia 1997-ben vált egységessé. Ugyanakkor az európai munkaerőpiacról a mai napig nem lehet egységes piacként beszélni, még az olyannyira nagyszámú migráns munkavállalóval együttesen sem. Az uniós tagállamok meglehetősen eltérő foglalkoztatási helyzete mellett a tagállamok regionális és kistérségi piacai is számos eltérést mutatnak fel. A Lisszaboni Célokat, a 70%-os általános foglakoztatási rátát a 491 milliós lakosságból csak a britek, svédek, dánok és hollandok érték el évekkel korábban. A csoporthoz tavalyelőtt csatlakozott Ausztria. Miközben számos állam megközelíti a célszámot, Magyarország a legutolsók között van (15-64 évesek foglakoztatási rátája 57,3%), amelyet tovább nehezítenek a belföldi differenciák. A vidéki Európa messze elmarad a városiasodott kontinens fejlett, városi területei mögött. Ez a probléma a Bizottságot 2007-ben konkrét állásfoglalás megjelentetésére késztette. A népsűrűség alapján a vidéki térségek az EU-27 területének 93%-át teszik ki. A lakosság 20%-a túlnyomóan vidéki területeken, 38%-a pedig kiemelkedően vidéki területeken él. A 27 tagú EU-ban a vidéki térségek teremtik elő a bruttó hozzáadott érték 45%-át, és a munkahelyek 53%-át biztosítják, de egyre inkább elmaradnak a túlnyomóan városi térségek mögött (a túlnyomóan városi térségekben az egy főre eső jövedelem csaknem kétszer annyi, mint a túlnyomóan vidéki térségben). Az alacsony jövedelemszint megnehezíti a képzett munkaerő megtartását és vonzását. A 25 tagú EU-ban, 1996 és 2001 között, a városi térségekben nőtt a leggyorsabban a foglalkoztatás. A túlnyomóan városi térségekben a foglalkoztatási ráta 3,6%-kal nőtt, szemben a túlnyomóan vidéki térségek 1,9%- ával. Ez, a városi és vidéki területeket összehasonlítva, a foglalkoztatás területén mutatkozó egyre szélesebb szakadék kialakulását mutatja ben az EU 27 tagállamában a foglalkoztatási ráta csaknem 5%-kal volt magasabb a túlnyomóan városi térségekben (64,7%), mint a túlnyomóan vidéki térségekben (60,1%). Hangsúlyozni kell azonban a vidéki régiók sokszínűségét. Néhány vidéki térségben, különösen a városi térségek közelében, magas volt a foglalkoztatás növekedése, összhangban az OECD országok általános tendenciájával. Szubregionális szinten az irányvonalak jelentős mértékben eltérhetnek a regionális szinten jellemző tendenciától, különösen azokon a területeken, ahol a mezőgazdaságból kivonuló munkaerőt a városok és a nagyobb falvak piaca elszívta. A munkanélküliségi ráta általában jelentősen magasabb a vidéki térségekben, mint a városi térségekben. A város és vidék közötti különbségek különösen markánsak a magas munkanélküliségi rátát mutató országokban. A tartós munkanélküliség csak a kiemelkedően vidéki térségekben viszonylag magas, ami az alacsony jövedelmű csoportok növekvő kizárását jelezheti. A becslések szerint a rejtett munkanélküliség (ideértve az 35
8 alulfoglalkoztatott mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági dolgozókat) körülbelül 5 millió embert érint a vidéki térségekben A szolgáltatási ágazat lassabb fejlődése A szolgáltatási ágazat a legnagyobb foglalkoztató Európa vidéki térségeiben, de a városi térségekkel összehasonlítva kisebb, és a meghatározó benne a közszféra. Ennek oka a magánszolgáltatások fejletlensége, melyek főként a városokban jellemzőek ben az ágazat aránya 57% és 65% volt a túlnyomóan, illetve a közepesen vidéki térségekben, szemben a túlnyomóan városi térségek 75%-ával. Ezt tükrözi a tudásalapú gazdaságra jellemző tevékenységek felé történő lassabb elmozdulás is Képzettség és a humántőke A képzettség és a humántőke szintje általában alacsonyabb a vidéki térségekben, mint a városi térségekben. Sok tagállamban az elemi vagy a középiskola alsóbb évfolyamain folyó oktatást követő iskolázás általánosabb a városi térségekben. A városi térségekben körülbelül a felnőtt lakosság 20%- ának van felsőfokú végzettsége, míg a vidéki térségekben az arány körülbelül 15%. A felsőoktatási végzettség gyakran a képzett személyek elvándorlásához vezet a vidéki térségekből a városi térségekbe. (COM ) 4. Magyarország: Két ország? Az 1989/90-es rendszerváltást követően a magyar területi igazgatási rendszer, a kialakuló önkormányzatiság Európában szinte egyedülálló módon töredezett rendszert hozott létre. Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény alapján 3152 települési önkormányzat vált önálló entitássá a korábbi tanácsrendszer helyében. A 90-es évek elején a diktatúrából kiemelkedő önkormányzatiság már a 90-es évek közepétől a területfejlesztés gátlójává vált (vö.: évi XXI. számú, első területfejlesztési törvény). Nem csoda, hogy a magyar Országgyűlés által először elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK 35/1998. évi OGY. hat.) kevés eredményt tudott felmutatni. A települési önkormányzat megyei önkormányzat országos politikai vezetés mai napig meghatározó szembehelyezkedése pedig oda vezetett, hogy a 80-as években meginduló területi egyenlőtlenségekkel szemben tett kormányzati intézkedések hatékonyatlanok maradtak. A 2005 októberében elfogadott második OTK már az ország EU-belépését követő első Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában készült, mintegy felkészülésként a 2007 és 2013 közötti hét éves uniós fejlesztési ciklusra, amelyben Magyarország 22,6 milliárd Euro-s (a vidékfejlesztési támogatások nélkül) támogatást hívhat le, és ennek az összegnek valamivel több, mint ötöde kerülhet az 36
9 un. regionális operatív programokban felhasználásra. A második nemzetiuniós fejlesztési ciklus során felhasználandó forrásokat egy soklépcsős és kétosztatú rendszerben kezdi el költeni az ország. A választási törvény és az önkormányzati törvények folytán (amelyek kétharmados parlamenti döntést igényelnek) egyszerre léteznek a választott megyei önkormányzatok és majd 3200 települési önkormányzat. Ugyanakkor a másik oldalról a kormány kísérletet tett a hét statisztikai tervezési régió valósággá váltására (NUTS II): a megyék helyett és helyi szinten a kistérségek felépítésére az eddigi települések helyett, és mindkét szerveződést többedik éve támogatja is a költségvetési törvényeken keresztül (vö. többcélú kistérségi társulás a költségvetési törvény mellékletében). Ezt a célt szolgája a hét regionális OP is. Így egyszerre létezik a régió (7) és kistérség (174) valamint a megye (20) és a település (3152) alapon szerveződő ország. Közigazgatásilag tehát két országunk van egyszerre: egy jogilag legitim és megkérdőjelezhetetlen és egy fiskálisan közigazgatásilag működtethető. 1. sz. táblázat Az ÚMFT dedikált keretek operatív program szintű bontásban 265 Ft/Euró, 2004-es árak (Forrás: ÚMFT , május 7.) 37
10 Az NFT1 felosztásával szemben nem egy ROP, hanem a hét tervezési régióra szabva hét terv készült el. Ugyanakkor a szocialista-liberális kormány és a konzervatív vezetésű helyi és megyei önkormányzatok szembeállásból adódóan a regionális programok felhasználásáról valójában nem a területileg szerveződő regionális önkormányzatok, hanem a központi kormány és a minisztériumok delegáltjai által dominált Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) hoznak döntést. Az uniós direktíva, azaz a szubszidiaritás eleve formálisan így teljesül ugyan, a gyakorlat azonban sok helyen az ország centralizált vezetése marad. 10 A 2005-ben az Országgyűlés által megszavazott új OTK célrendszere az alábbi: 2. sz. ábra Az új OTK célrendszere JÖV KÉP HOSSZÚ TÁVÚ, ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI CÉLOK 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejl dés, örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Küls és bels perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelent ség integrált fejlesztési térségek és tématerületek A, Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése B, Tisza térség fenntartható felzárkóztatása C, A Duna mente fenntartható fejlesztése D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása 5. Határ menti területek együttm ködésének er sítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai 7. Területi prioritások a szakpolitikák számára ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Regionális területi célok keretei - Közép-Magyarország - Dél-Alföld - Közép-Dunántúl - Észak-Alföld - Nyugat-Dunántúl - Észak- Magyarország - Dél-Dunántúl 10 Pl. a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a régió öt megyei jogú városának polgármesterei, a kistérségek képviselői, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, valamint a kormányzatot képviselő kilenc miniszteri delegált rendelkeznek szavazati joggal, így a taglétszám 21 fő. A létszám régiónként eltérő. 38
11 2007-ben újra módosult a kistérségek felosztása, számuk a korábbi 168- ról az új kormánydöntés alapján 174-re nőtt (l évi CVII. tv. valamint a 311/2007 (XI. 7.) Korm. hat.). A 174 kistérésből 33-at sorolt a leghátrányosabb helyzetűek közé (l. pirossal a térképen a 7 régión belül ábrázolva). A besorolásban a munkaerőpiaci helyzet, a helyi munkapiac elérhetősége és a települések foglalkoztatási, munkanélküliségi rátája is szerepet játszik Itt érdemes megjegyezni, hogy 2006-ban még csak 150 kistérség volt az országban. Számuk tehát alapvetően a lokális és az országos politika alapján folyamatosan változik, és esetenként nem organikus járásokról van szó. A magyar munkaügyi szervezet (ÁFSZ) munkaerőpiaci körzetei például évek óta nem egyeznek a kistérségekkel elején a 174 kistérségre 168 munkaerőpiaci körzet jutott, ugyanakkor például a 90-es évek közepén, az 1996-os első területfejlesztési törvény megszületésekor 174 munkaerőpiaci körzet létezett. A 67/2007. (VI.28.) OGY. határozat alapján a hátrányos helyzetű kistérségek támogatása az alábbiak szerint számítódik ki: Alkalmazott mutatócsoportok: korábban is alkalmazott: gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, új: önálló társadalmi és önálló szociális. Sávok a besorolás alapján: Hátrányos helyzetű kistérségek: a komplex mutatójuk kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: a hátrányos helyzetű kistérségeken belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek, ahol az ország lakónépességének 15%-a él. Zászlóshajó kistérségek : a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken belül azon legalacsonyabb, komplex mutatóval rendelkező kistérségek, ahol az ország lakónépességének 10%-a él. Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek: a Regionális Fejlesztési Tanácsok jelölhetik ki azokban a régiókban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át Magyarország: regionális munkapiacok töredezett ország Amennyiben a hét tervezési régió (NUTS II) szintjén nézzük az ország munkaerőpiacát, ugyancsak nagyfokú a hetereogenitás. A foglalkoztatási ráta, az inaktivitási ráta, a munkanélküliek (ÁFSZ és ILO szerinti mérései is) száma, az egy főre jutó GDP, a HDI ráta 2001-ben Budapesten 0,865, Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyében 0,764 (Nemes-Jakobi 203), az el 39
12 2. sz. térkép Kistérségek (2007. évi CVII.törvény) (Készítette: Bari Laura FSZH, 2007) tartotti index mind-mind egy földrajzilag mélye szegmentált országról tanúskodnak, és e barázdákat eddig egyetlen kormányzatnak sem sikerült érdemben módosítania sem uniós, sem nemzeti források bevonásával. A régiók szintjén tekintve ma két fejlett (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl) és öt fejletlen régió van az országban. 3. sz. térkép A 7 tervezési statisztikai régió gazdasági és munkaerőpiaci mutatói (Forrás: HVG) 40
13 Amennyiben az egy főre jutó GDP öt évese tendenciózus alakulása alapján állítjuk sorrendbe a régiókat, az előbb már bevezettet helyzetleíráshoz hasonló eredményt kapunk. Az ország motorja Budapest és kis kiegészítéssel Pest megye, amelynek azonban csak a fővároshoz ingázási közelségben elhelyezkedő (cca. 40 km) területei tekinthetőek fejlettnek. Ezen települések még abszolút nyertesei is voltak a rendszerváltásnak, Budapest dezurbanizációs folyamatainak. (A Budapest melletti Budaörs pl. e folyamat abszolút nyertese lett.) A regisztrált 1 millió 282 ezer gazdasági szervezetből 516 ezer található a Közép-magyarországi régióban, a közel hárommilliós lakosság foglalkoztatási rátája (15-64 évesekre vetítve) majd 5 százalékponttal haladja meg az országos átlagot (56,6%), a munkanélküliség viszont elenyésző (4,3%) az országos 7%-kal szemben. 3. sz. ábra 4. sz. ábra (Forrás: TÉRPORT 2008) A magyar munkaerőnek ugyanakkor alig 4%-ka mobilizálható földrajzi értelemben éves szinten. Budapestnek a versenyszférában kimutatható nettó 41
14 bérelőnye az ÁFSZ Bértarifa-felvétele alapján 48,6% volt. A legnagyobb természetes fogyást és a legalacsonyabb aktivitási szintet Észak-Magyarország mutatja, és itt az eltartotti ráta hamarosan 200%-ossá válik majd, a képzetlen roma kisebbség létszámaránya pedig jelentősen növekedni fog. 3. sz. grafikon 4. sz. grafikon (Forrás: TÉRPORT 2008) 42
15 A foglalkoztatás ugyanakkor településtípus szerint is eltérő. A városokban a férfiaknak 2-4, a nőknek pedig 3-4 százalékkal van nagyobb esélyük az elhelyezkedésre, mint a községekben. (Nagy 2003) A fejlett régiók bérelőnye Köllő (2003) vizsgálatai szerint 1986 és 2000 között 5-8 százalékos sávból százalékos sávba emelkedett. A hazai lakásállomány rendszerváltás utáni privatizációja, valamint a munkásszállások (ma munkásmotelek) számának drasztikus csökkenése sem tett jót az országon belüli munkaerő-mobilitásnak. A lakások 96% van magántulajdonban. Hazánkban a lakosság 3,5-4%-a költözik évente új lakásba. Nyugat-Európában ez az arányszám lényegesen magasabb (Hegedűs 2001). 4. sz. ábra 5. sz. ábra (Forrás: KSH 2007) 43
16 2. sz. táblázat A KSH nyers összesítései alapján a 231 ezer forintos bruttó budapesti átlagfizetés és a 141 ezer forintos jász-nagykun-szolnoki bérek között jelentős a különbség. 3. sz. táblázat Régió Átlagos GDP/fő ( ) Euró Átlagos GDP/fő a közösségi átlag százalékában (%) Közép-Magyarország ,7 Közép-Dunántúl ,3 Nyugat-Dunántúl ,4 Dél-Dunántúl ,4 Észak-Magyarország ,1 Észak-Alföld ,3 Dél-Alföld ,4 Összességében megállapítható, hogy a regionális eltérések Magyarország viszonylatában a rendszerváltás óta eltelt majd két évtized alatt konzerválódtak, a megvalósított kormányzati intézkedések egyetlen kormány időszaka alatt sem érték el céljukat. Miközben a világban egy nagyon jelentős átrendeződés megy végbe, és a hidegháború óta először újra kialakulóban van egy többpólusú világrend (l. BRIC-államok), az Európai Unió és e közösség keretei között Magyarország gazdasági-társadalmi jelentősége csökkenőben van. Hamarosan hozzá kell majd szoknunk, hogy a 2020-as és 2030-as években már nem az európai kultúrkör, és főleg nem az európai észak-amerikai gazdaság lesz világviszonylatban a meghatározó. Az ilyeténképpen újrarendeződő, globalizált világban szükséges lesz Magyarország és a hazai régiók kulturális és gazdasági szerepét újraértékelnünk, és cselekvésre fordítanunk azokat a tennivalókat, amelyek az egyes hazai kistérségek szintjén élhetőbbé teszik a mindennapjainkat. 44
17 Irodalom Cameron, Rondo {1989}: A világgazdaság rövid története. Budapest: Maecenas Csatári Bálint: Merre haladjon a magyar vidék? Lehetőségek és korlátok. (Előadás. S. a.) Cseres-Gergely Zsombor (szerk.): Közelkép munkaerő-piaci egyenlőtlenségek és földrajzi mobilitás Magyarországon. In: Fazekas Károly: Munkaerő-piaci tükör. MTA KTI Dávid János Fülöp Edit: A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet előrejelzése, a kereslet és kínálat egybevetése. In: Borbély Tibor Bors (szerk.): Munkaerőpiaci kutatások. HEFOP 1.2. Zárókötet. FSZH. Budapest, = hufaluvégi Albert: A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában. MT DP. 2004/5. MTA KTI. 50. Györgyi Zoltán Mártonfi György: Vissza a munkaerőpiacra. A tranzitfoglalkoztatási program tapasztalatai. Budapest: Oktatáskutató Intézet No Halmos Csaba: Munkaerőpiac és regionalitás foglalkoztatáspolitika európai uniós szemmel. (I. rész) In: Személyügyi Szemle, 2000/3. Halmos Csaba: Munkaerőpiac és regionalitás foglalkoztatáspolitika európai uniós szemmel. (II. rész) In: Személyügyi Szemle, 2000/4. Köllő János: Foglalkoztatáspolitikai eszközök az érettségivel nem rendelkezők munkaerő-piaci helyzetének javítására és az oktatási reformok előmozdítására. In: Magyarország holnap = c3%a1spolitikai_eszk%c3%b6z%c3%b6k Nemes-Nagy József Németh Nándor: A hely és a fej a regionális tagoltság tényezői az ezredforduló Magyarországán. In: Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek. BWP. 2003/7 MTA KTI. 58. Pounds, Noman {1990}: Európa történeti földrajza. Budapest: Osiris Rechitzer János Smahó Melinda: A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. MTA KTI A bizottság közleménye a tanácsnak és az európai parlamentnek foglalkoztatás a vidéki térségekben: a munkahelyhiány enyhítése {sec(2006) 1772}. Brüsszel, ; Com (2006) 857 végleges Központi Statisztikai Hivatal Főbb munkaügyi folyamatok január-júniusi gyorsjelentés Új Magyarország Fejlesztési terv. Magyarország nemzeti stratégiai referenciakerete Foglalkoztatás és növekedés. (Az európai bizottság döntésének dátuma: május 7.) Világbank Nemzetközi Valutalap. World Economic Outlook, 2003 ch. 4. Bértarifa-felvétel május. FSZH = Országos területfejlesztési koncepció október. Országos Területfejlesztési Hivatal. EC Employment in Europe. Brüssel, EUROSTAT on-line = OECD Employment Outlook. Párizs, TÉRPORT országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer. ÖTM- VÁTI Kht = évi XVII. tv. a Magyar Köztársaság és a Moldovai Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, április 19-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről évi CVII. tv. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény módosításáról évi CLXIX. tv. a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről. 311/2007 (XI. 7.) Korm. rendelet a leghátrányosabb helyzetű kistérségekről. 45
18 1. 2. sz. melléklet A nemzeti szint területi adminisztráció és a NUTS nomenklatúra átváltásai (2007) BE Gewesten/ Régions NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 LAU 1 LAU 2 3 Provincies/ Provinces 11 Arrondissementen/ Arrondissements 44 - Gemeenten/ Communes BG Rajoni 2 Rajoni za planirane 6 Oblasti 28 Obshtini 264 Naseleni mesta CZ Území 1 Oblasti 8 Kraje 14 Okresy 77 Obce DK - 1 Regioner 5 Landsdeler 11 Kommuner 99 Sogne DE Länder 16 Regierungsbezirke 39 Kreise 429 Verwaltungsgemeinschaften Gemeinden EE Groups of Maakond 5 Maakond 15 Vald, linn 227 IE - 1 Regions 2 Regional Authority Regions 8 Counties/Cities 34 GR ES FR Groups of development regions Agrupación de comunidades autónomas Z.E.A.T + DOM 4 Periferies 13 Nomoi 51 Dimoi/Koinotites Comunidades y ciudades autónomas 9 Régions + DOM 19 Provincias + islas + Ceuta y Melilla 26 Départements + DOM Electoral Districts Demotiko diamerisma/ Koinotiko diamerisma Municipios Cantons de rattachement 3787 Communes IT Gruppi di regioni 5 Regioni 21 Provincie Comuni CY Eparchies 6 LV Re ioni 6 Rajoni, republikas pils tas 33 Dimoi, koinotites Pils tas, novadi, pagasti LT Apskritys 10 Savivaldyb s 60 Seni nijos 518 LU Cantons 13 Communes 116 Statisztikai Tervezési-statisztikai Statisztikai
19 HU Cantons 13 Communes 116 Statisztikai nagyrégiók 3 Tervezési-statisztikai régiók 7 Megyék + Budapest 20 Statisztikai kistérségek 174 Települések MT Gzejjer 2 Distretti 6 Kunsilli 68 NL Landsdelen 4 Provincies 12 COROP regio's 40 - Gemeenten 443 AT Gruppen von Bundesländern 3 Bundesländer 9 Gruppen von Politischen Bezirken PL Regiony 6 Województwa 16 Podregiony 66 PT Continente 3 Comiss es de Coordenaç o Regional + Regi es Autónomas 7 Grupos de Concelhos 30 RO Macroregiuni 4 Regiuni 8 Judet + Bucuresti Gemeinden Powiaty i miasta na prawach powiatu Concelhos - Municípios 379 Gminy Freguesias Comuni + Municipiu + Orase SI - 1 Kohezijske regije 2 Statisti ne regije 12 Upravne enote 58 Ob ine 210 SK - 1 Oblasti 4 Kraje 8 Okresy 79 Obce FI Manner-Suomi, Ahvenanmaa/ Fasta Finland, land 2 Suuralueet / Storomr den 5 Maakunnat / Landskap 20 Seutukunnat / Ekonomiska regioner 77 Kunnat / Kommuner SE Landsdelar 3 Riksomr den 8 Län 21 - Kommuner 290 UK: Government Office Regions; Country 12 Counties (some grouped); Inner and Outer London; Groups of unitary authorities 37 Upper tier authorities or groups of lower tier authorities (unitary authorities or districts) 133 Lower tier authorities (districts) or individual unitary authorities; Individual unitary authorities or LECs (or parts thereof); Districts 443 Wards (or parts thereof) EU EU
Győri Péter Mózer Péter "Tékozló koldus ruháját szaggatja" 2006. április-május
MELLÉKLETEK Melléklet: a normatívák összegéről 2006-ban Melléklet: az ápolási díj jelenlegi szabályozásáról Melléklet: a normatív állami hozzájárulás összegének alakulásáról 2000-2005. között Melléklet:
RészletesebbenMunkaerő piacok és regionalitás
Munkaerő piacok és regionalitás I. Regionalitás és tudásgazdaság... 2 II. Világtendenciák... 3 III. Regionális differenciák az Európai Unióban... 5 IV. Magyarország 2008; 3:7:174:3152 Két ország?... 7
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenDr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenNUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában
NUTS 2 régiók helyzete Kelet- Közép-Európában Az Európai Unió regionális politikája Európai Gazdasági Közösség 1957-es Római Szerződés Egységes piac, mint cél regionális politikák egyeztetése 1973 Dánia,
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenA magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai
A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai MKT 2017. június 8. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu A magyar gazdaság teljesítménye 2010 óta, a régióban 120
RészletesebbenAz életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre
Benedek András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre Változás és stabilitás a szak- és felnőttképzésben V. Országos Szak-
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenŐszi gazdasági előrejelzés, : magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány
IP/06/1508 Brüsszel, 2006. november 6. Őszi gazdasági előrejelzés, 2006 2008: magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány A Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenGazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenGyorsuló növekedési pályán
BIZTONSÁGOS JELEN VERSENYKÉPES JÖVŐ V a r g a M i h á l y n e m z e t g a z d a s á g i m i n i s z t e r e l ő a d á s a a z L V. K ö z g a z d á s z V á n d o r g y ű l é s e n Gyorsuló növekedési pályán
RészletesebbenAtipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai
Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenA területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenA K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal
A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,
RészletesebbenFejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával
Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenNemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenElőadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések
Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenRegionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti
Regionális gazdaságtan Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu A regionális gazdaságtan tárgya a gazdaság általános törvényszerűség
RészletesebbenSzélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között
IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra
RészletesebbenEurópa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője
Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenMűködőtőke-befektetések Adatok és tények
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenEU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában 2007-2008 Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapvető információk A KKE teljes népessége (2008): 102,14 millió Éves GDP (2008):934,86
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenA hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenA gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai
A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai Virág Barnabás, ügyvezető igazgató Versenyképességi és Növekedési Fórum 2016 2016. június 24. 1 Az előadás fő üzenetei Versenyképesség és növekedés
RészletesebbenÉszak-magyarországi Stratégiai Füzetek
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek a regionális kutatások periodikus kiadványa, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenMunkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János
Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák
RészletesebbenFoglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA
Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi
RészletesebbenGazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen
RészletesebbenTEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER
TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete
RészletesebbenA hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban
Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenTársadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.
Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenA KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés
A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenA MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával
A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenFEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}
EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenKomplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc
Komplex regionális elemzés és fejlesztés 2016-2017. tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc 1. előadás A fejlettségi térszerkezet és az egészségi állapot területi
RészletesebbenDr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON
Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON ezer Fő 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 A 15 74 éves
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenTérségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában. Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest
Térségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest Térségtípus - térség (területi egység): táj és körzet,
RészletesebbenNők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28
Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2009
Konjunktúrajelentés 2009 Az üzleti helyzet és várakozások A befektıi környezet A DUIHK 15. konjunktúrafelmérése Dirk Wölfer 2009. április 21. 1 Mőködı tıke befektetések az újrabefektetett tıke stabilizálja
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Unió regionális politikája Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp.,
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenA területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében Dr. Káposzta József Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenHelyzetkép a magyar gazdaságról
Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenNincs nominál felzárkózás
A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon Dr. Pogátsa Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem Nincs nominál felzárkózás 2004-ben, a csatlakozás évébenegy magyar átlagpolgár nominál4 500
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás
Részletesebben