8. FEJEZET A VÍZIÚTHOZ KAPCSOLÓDÓ REKREÁCIÓ ÉS TURIZMUS 8.1 MELLÉKLET AZ EGYES TURISZTIKAI ÁGAZATOK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYE:

Átírás

1 8. FEJEZET A VÍZIÚTHOZ KAPCSOLÓDÓ REKREÁCIÓ ÉS TURIZMUS 8.1 MELLÉKLET AZ EGYES TURISZTIKAI ÁGAZATOK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYE: 8.2 MELLÉKLET MINTATERVEK A HÁROM ALPROGRAMRA ÉPÜLVE 8.3 MELLÉKLET JOGSZABÁLYJEGYZÉK 8.4 MELLÉKLET IRODALOMJEGYZÉK 8.5 MELLÉKLET A VÍZI BEJÁRÁS KÉPEKBEN

2 8.1 melléklet: Az egyes turisztikai ágazatok felmérésének eredménye: A felmérés eredményei a vízi turizmus vonatkozásában A felmérés azt bizonyítja, hogy a turizmus is fontos kérdés a Duna hajózhatóságának javítása programban, sok érintettje lehet a szabályozási beavatkozásoknak a folyam szakaszain. A következıkben a kérdıívek lényegi megállapítását szedtük csokorba, bemutatva ezzel a megkérdezett célcsoportok szereplıinek véleményét és javaslatait a Duna jelenlegi állapotával és fejlesztési elképzeléseikkel kapcsolatban. A válaszok alapján megállapítható, hogy: a Duna menti kistérségek és önkormányzatok többsége a közeljövıben jelentıs vízi turisztikai fejlesztéseket tervez; amelyhez régiók anyagi támogatására számítanak. A kistérségek 85%-a és a választ adó települések 24 %-a szándékozik kikötıt létesíteni. Mindezen törekvésnek realitását egy, a jelen tanulmány megállapításaiból táplálkozó Dunai hajózási programterv lenne hivatott felülvizsgálni és meghatározni, valamint a fejlesztendı kikötıket kijelölni. a választ adó települések több mint fele úgy véli, hogy közepesnél jobb minıségő a vízi turisztikai kínálata, amely jó alapot jelenthet a vízi turizmus fejlesztése szempontjából. a válaszadó települések 10%-ánál játszik jelentıs szerepet a víz olyannyira, hogy valamilyen vízi program is szerepel a település kulturális életében, ahol viszont ápolják a hagyományokat, ott számos kulturális és gasztronómiai rendezvényt is találunk, amely rendkívül alacsony arány. Ebbıl is látszik, hogy a települések legkevésbé orientálódnak a víz, a Duna adta lehetıségek felé. a vízparti települések szolgáltatóinak kínálata általában nem kapcsolódik kifejezetten a vízi turizmushoz, viszont 74%-uk hajlandó lenne ezen a területen befektetni. A fejlesztéseket leginkább európai uniós pályázati forrásból és saját erıbıl oldanák meg, legkevésbé állami támogatásra és banki hitelre számítanak a szolgáltatók. A vízi turizmussal leginkább összefüggı két megkérdezett csoport a vízi túrázók és a vízitúra-szervezık voltak. A felmérésbıl kiderült, hogy a dunai vízitúrázók hőségesek a folyóhoz, nagy csoportban látogatnak ide, fıleg barátokkal és mivel legtöbben 4-5, illetve több mint öt éve túráznak a folyón visszatérı vendégnek számítanak. vízitúra-szervezı cégek válaszai alapján a résztvevık körében az 5-7 napos túrák a legkedveltebbek, ezt követıen a 2-4, majd a 8-10 napos túrák elıfordulási gyakorisága a legmagasabb. Egy napos, illetve tíz naposnál hosszabb vízitúrákra kevésbé vállalkoznak szívesen a jelentkezık. a megkérdezettek csaknem 80 %-a a 20 és annál több résztvevıvel induló túrán vesz részt legszívesebben, míg a tíz fı alatti létszámmal induló túrákat senki nem jelölte be. a megkérdezettek túlnyomó többsége túraszervezıkre, túravezetıkre vagy egyesületre bízza a túrák szervezését és lebonyolítását. válaszadóink nagy része (84%) kenuval szokott vízi túrázni. leginkább a nyári hónapokban: június, július, augusztusban bonyolítják le a túrák nagy részét. 2

3 a dunai vízi túrákra jellemzı, hogy vízparti vendéglátó egységeket, sportegyesületek illetve a vízi túra szövetség bázisait veszik igénybe (ez arra enged következtetni, hogy az emberek keresik a part menti szolgáltatásokat, és amennyiben azok nagyobb számban és jobb minıségben állnának rendelkezésre, a túrázók egy része lemondana a vadkempingrıl). legnépszerőbb túraszakasznak a felsı és középsı bizonyult, a legkeresettebb kikötıállomások: Esztergom, Szob, Dömös, Leányfalu és Szentendre. A Duna alsó szakaszán Mohács és Baja kikötıit veszik igénybe a legtöbbször. a vízi túrák legfıbb vonzereje a táj szépsége és a természet közelsége. a vízitúrák árszintje naponta egy fıre levetítve legtöbbször Ft. fejlesztési javaslataik: o a folyam mentén több vízvételi, tisztálkodási lehetıséget, több sátorhely és szemétgyőjtı biztosítását kívánják az önkormányzatoktól és az illetékes szervektıl, o meglévı szálláslehetıségek fenntartásának és fejlesztésének segítését, o több olcsó vendéglátóhely létrehozását szorgalmaznák a parton fkm-enként. o sürgıs feladatként a Duna vizének tisztítását, a szennyezések kiszőrését, mérséklését, valamint a motoros vízi jármővek használatának korlátozását javasolják. Felmérésünkbıl kiderült, hogy a megkérdezett települések és kistérségek is nagy figyelmet szentelnek az aktív turizmusnak. A meglévı aktív turizmussal összefüggı szolgáltatásokat a válaszadó kistérségek 62 %-a kívánja fejleszteni. Szabadstrand kialakítását már szinte minden kistérségben kezdeményeztek, ahol még nem, ott prioritásként kezelik. Kikötık létesítése is szerepel a legtöbb kistérség fejlesztési terveiben. Horgász turizmus: A felmérésbıl kiderült, hogy a legtöbb válaszadó már kisgyerek kora óta jár a Dunára horgászni. a horgászok 43 %-a csak a Dunán szokott horgászni és közülük magas a és a évesek aránya. a legtöbben átlagosan hetente egyszer vagy kétszer járnak horgászni, a heti átlagosan négynél több alkalom a nyugdíjas horgászokra volt leginkább jellemzı. legszívesebben a nyári hónapokban horgásznak a megkérdezettek, de tavasszal és ısszel is népszerő ez a tevékenység. a megkérdezettek több mint fele mindig a partról szokott horgászni, a fennmaradó részben jelentısebb azok száma, akik a partról és csónakból is horgásznak a horgászok a természet nyugalmáért, a csend és a kikapcsolódás miatt hódolnak legkedvesebb hobbijuknak, nem szeretik a zajos, tömegek látogatta programokat. a jövıben a Kalocsai, Bajai, Szobi, Gyıri és a Szekszárdi kistérség kíván kiemelten foglalkozni a horgászturizmussal. a dunai horgászat inkább a helyiekre jellemzı. a válaszadók ¾-e semmilyen parti vagy egyéb szolgáltatást nem vesz igénybe. Ökoturizmus: Felmérésünk e kérdéskörben azt eredményezte, hogy a Duna-mente kistérségeinek 82 %-a ezen belül is túlnyomórészt a déli szakasz kistérségei kívánja a jövıben fejleszteni a turizmus ezen ágát. 3

4 A felmérés eredményei a kiegészítı programelemekre vonatkozóan Kerékpáros turizmus: A visszaérkezett kérdıívek alapján tíz településen épül már a kerékpárút és fejlesztik a kerékpáros turizmust, további négy pedig tervezi azt a közeljövıben (elıbbiek a Duna mindhárom szakaszát érintik). Az Alsó-Duna szakaszon szintén kevés a kiépített kerékpárút, megoldatlan a forgalmasabb szakaszokon a gépjármőforgalomtól elkülönített kerékpáros közlekedés biztosítása, a pihenıvendéglátó és a szerviz infrastruktúra fejletlen. A vasút nincs felkészülve nagy számú kerékpár szállítására a régióban, megoldatlan továbbá a kerékpárok tárolása, ırzése a látnivalók, megállóhelyek környékén. Bor- és gasztroturizmus: A felmérésbıl is kiderült, hogy inkább gyenge és közepes minıségő kínálatot találnak a Duna mentén a kulináris és borélményekre vágyók. Mindennek ellenére a települések csaknem 1/3- a (32%-a) rendez rendszeresen gasztronómiával összefüggı kulturális rendezvényt. Az Alsó- Duna völgyre általánosságban elmondható, hogy a gyengébb minıségő tömegtermelés mellett egyre több pincészet kezd jó minıségő borokat elıállítani. Több borász országos, sıt nemzetközi hírnévre is szert tett, ami elısegítheti a bekapcsolódásukat a borturizmusba. Sok településen található összefüggı pincesor, és több borút is létrejött, számos borászati témájú rendezvénnyel találkoztunk. A térségben egyedülálló módon a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület proaktív turizmusfejlesztési eszközként komplex fél-, egy- és kétnapos utazási csomagokat kínál. A programokban a terület borászati, gasztronómiai, kulturális és természeti vonzerıi összefőzve találhatók. Falusi turizmus: A megkérdezett települések közül Tass skanzent hoz létre, és rajta kívül még Kisbodak és Alsónyék tervezi falusi szálláshelyekkel, népi mesterségekkel és a faluközpont felújításával a falusi turizmus fejlesztését. A legtöbb kis falu központjának szépítésére szeretne pályázni, a falukép megırzését fontosnak találja. Az épített környezet védelme szintén fontos kritériuma a vendégfogadásnak és a turizmus kialakulásának. A fent említett településeken kívül még Halásziban, Mosonmagyaróváron, Mecséren, Taksonyban és Nemesnádudvaron kiváló a falusi turizmus kínálata, viszont a válaszadó települések 27%-a úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten gyenge kínálattal rendelkezik ezen a téren. Lovas turizmus: A beérkezett kérdıívek értékelésénél kiderült, hogy a Duna menti települések közül 13 önkormányzat szeretne lovas fogadót létesíteni, és öt kistérség további öt településében zajlik már ilyen jellegő fejlesztés, amelybıl kettı meg is említette azt a jövıben fejlesztendı területek között. A megkérdezett önkormányzatok 22%-a gyengének, 11%-a kiválónak találta a lovas turisztikai kínálatát és a lehetıségeket. Kulturális turizmus: A felmérésbıl kiderült, hogy a települések jelentıs része rendelkezik valamilyen kulturális, illetve helyi jellegzetességekre építı, hagyományırzı rendezvénnyel, és a visszaérkezett 4

5 kérdıívekbıl kiderült, hogy az önkormányzatok 52%-a tovább kívánja fejleszteni a kulturális turizmust. az önkormányzatok több mint fele (52%-a) gondolja úgy, hogy a kulturális programkínálat bıvülése erısítheti a település turizmusát. Egészségturizmus: A vizsgált területen a gyenge kategóriába tartozik, mivel kiemelkedı hévíz- vagy gyógyforrással csak kevés Duna menti település rendelkezik. A kérdıíves megkérdezés eredményeként kiderült, hogy a Budaörsi, a Tatai, a Szobi, a Mohácsi, a Paksi, a Szekszárdi kistérségben, valamint Dunakanyarban is jelentıs gyógyturisztikai fejlesztéseket terveznek. Ezen kívül illetve részben átfedéssel hat kistérségben terveznek wellness szálló létrehozását, amely egybeesik a hazánkat jellemzı fejlıdési irányokkal. A választ adó önkormányzatok 16%-a wellness hotel, 27%-a (a kettıt kombinálva a települések 9,5%-a) pedig rekreációs központ létesítésébe fog bele terveik szerint az elkövetkezendı idıszakban. Százhalombatta és Ráckeve további fejlesztéseket, azaz termálfürdı létesítését tervez. 5

6 8.2 melléklet Mintatervek a három alprogramra épülve 1. Klasszikus, evezıs vízi turizmus Projekt neve: Projekt leírása: Vízi túra kemping és strand Elsısorban a klasszikus evezıs turizmus igényeinek a kiszolgálására szakosodott vízparti létesítmény. Projektelemek: Alapszint: Szabadvízi strand Sátorhelyek Büfé Vizes blokk Vízi sport eszköz kölcsönzı Optimális szint: Teljes szint: Az alapszinten túl a továbbiak: Fogadó épület Kerékpár kölcsönzı Sportpályák Úszóstéges kikötı Lakókocsi helyek Az optimális szinten túl a továbbiak: Üdülıházak Játszótér Étterem Medencés strand Teljes terület: 5-9 hektár partél: 300 méter Alapszint: 2-3 hektár partél: 100 méter Optimális szint: 3-6 hektár partél: 200 méter Területtel szemben támasztott feltételek: Legközelebbi település maximum 3 kilométer Hullámtér szélessége maximum 300 méter Bérelhetı területhez tartozó partél minimum 300 méter Bıvíthetı a partéllel párhuzamosan és arra merılegesen is Nem szakadópart, de jelentıs a lejtése a víz felé, optimális esetben lépcsıs jellegő Aszfaltozott út 500 méteren belül Célcsoportok: Vízi túrázók megállóhely Közúton érkezı turista vízparti üdülés, kemping, strand Teljes kapacitás: Sátorhely: 70 db Lakókocsi: 40 db Szoba: 15 db/40 fı 6

7 Apartman: 4 db/20 fı Alapszint: sátorhely: 40 db Optimális szint: sátorhely: 50 db lakókocsi: 20 db szoba: 5 db/16 fı apartman: 1 db/5 fı Vendéglátás teljes kapacitása: Büfé + vegyesbolt + étterem Alapszint: Optimális szint: Büfé Büfé + vegyesbolt Teljes vendéglétszám: Szállás: fı Alapszint: Szállás: fı Optimális szint: Szállás: fı 2. Motoros kishajós (jacht) turizmus Projekt neve: Projekt leírása: Horgász és jachtkikötı Elsısorban motoros csónakok, kishajók tárolásával és bérbeadásával foglalkozó vízparti létesítmény. Projektelemek: Alapszint: Partélre épített kikötı Parkoló Sátorhelyek Fogadó épület Vizes blokk Hulladékgyőjtı Optimális szint: Az alapszinten túl a továbbiak: Úszóstéges kikötı Csónak és vízi sport eszköz kölcsönzı Horgász és ökotúra vezetı Rámpa Javítási lehetıség Vegyesbolt Büfé Térvilágítás Kerékpár kölcsönzı Információs központ Üdülıházak 7

8 Teljes szint: Az optimális szinten túl a továbbiak: Horgászbolt Szállodák Játszótér Étterem Medencés kikötı Téli tárolási lehetıség Sportpályák Teljes terület: 6-8 hektár partél: 1000 méter Alapszint: 2-3 hektár partél: 150 méter Optimális szint: 3-6 hektár partél: 500 méter Területtel szemben támasztott feltételek: Legközelebbi település maximum 3 kilométer Hullámtér szélessége maximum 300 méter Bérelhetı területhez tartozó partél minimum 1000 méter Bıvíthetı a partéllel párhuzamosan és arra merılegesen is Aránylag magasan fekvı partszakasz Aszfaltozott út 200 méteren belül Célcsoportok: Jachttal érkezı túrázók megállóhely Helyben lakók csónak és kishajó tárolás Közúton érkezı turista vízparti üdülés, kemping, csónakbérlés, ökotúra Teljes kapacitás: Csónakhely partélen: 50 db Csónakhely úszóstégnél: 60 db Kishajó hely úszóstégnél: 30 db Kishajóhely medencés kikötıben: 30 db Parkolóhely: 90 db Kishajóhely szárazon 30 db Bérelhetı csónak 10 db Bérelhetı motoros csónak 15 db sátorhely: 25 db lakókocsi: 30 db szoba: 10 db/30 fı apartman: 5 db/20 fı Alapszint: Csónakhely partélen: 50 db Parkolóhely: 30 db Kishajóhely szárazon 10 db Bérelhetı csónak 5 db Bérelhetı motoros csónak 5 db sátorhely: 15 db Optimális szint: Az alapszinten túl a továbbiak: Csónakhely partélen: Csónakhely úszóstégnél: Kishajó hely úszóstégnél: 50 db 40 db 30 db 8

9 Parkolóhely: Kishajóhely szárazon Bérelhetı csónak Bérelhetı motoros csónak sátorhely: lakókocsi: 60 db 20 db 10 db 10 db 20 db 20 db Vendéglátás teljes kapacitása: Büfé + vegyesbolt + étterem Alapszint: Optimális szint: Büfé + vegyesbolt étterem, büfé, vegyesbolt Teljes vendéglétszám: Szállás: 200 fı Horgász: 120 fı Kishajós: 70 fı Ökoturista 60 fı Alapszint: Szállás: 40 fı Horgász: 40 fı Kishajós: 20 fı Ökoturista 20 fı Optimális szint: Szállás: 100 fı Horgász: 80 fı Kishajós: 40 fı Ökoturista 40 fı 3. Hajókikötı Projekt neve: Projekt leírása: Hajóállomás Rendezvényhajók kirándulóhajók és üdülıhajók kikötésére szolgáló vízparti létesítmény. Projektelemek: Alapszint: Optimális szint: Teljes szint: Úszópontonos hajókikötı Parkoló Vízvételi lehetıség Fogadóépület Térvilágítás Jegypénztár Büfé Az alapszinten túl a továbbiak: Étterem Az optimális szinten túl a továbbiak: Információs központ 9

10 Területtel szemben támasztott feltételek: Aszfaltozott út Buszok számára is megfelelı mérető parkoló Célcsoportok: Helyben lakók kirándulás, rendezvények Közúton érkezı turista kirándulás, rendezvények Kapacitás: Nem a kikötı, hanem a hajó jellemzı tulajdonsága. 10

11 8.3 melléklet Jogszabályjegyzék 1) KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Törvény évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény a természet védelmérıl évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl 1997.évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági ırzésrıl, a természetvédelmi és a mezei ırszolgálatról 1997.évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997.(XI.4) FM rendelettel Kormányrendelet 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet a fák védelmérıl 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi idıkrıl 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 109/2005. Korm. rend. az elemek és akkumlátorok hulladékainak visszavételérıl Miniszteri rendelet 9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítésérıl 2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bıvítésérıl, és természetvédelmi kezelık megnevezésérıl 3/1990. (XI. 27.) KTM rendelet a nemzeti park igazgatóságokról és a természetvédelmi igazgatóságokról 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentıségő természetvédelmi területek országos jelentıségővé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról 11/1993. (III. 9.) KTM rendelet egyes védett természeti területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számainak módosításáról és a Hortobágyi Nemzeti Park területének bıvítésérıl 17/1994. (V. 25.) KTM-MKM együttes rendelet mőemlékek védetté nyilvánításáról és mőemléki védettség megszüntetésérıl évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdırıl és az erdı védelmérıl 6/1996. (IV. 17.) KTM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park bıvítésérıl 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bıvítésérıl 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítésérıl 11

12 22/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bıvítésérıl és a Vajai-tó Természetvédelmi Terület létesítésérıl szóló 3/1996. (IV. 17.) KTM rendelet módosításáról 3/1998. (XII. 17.) KöM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park bıvítésérıl 21/2000. (VIII. 31.) KöM rendelet a Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelentıségő védett természeti területté történı átminısítésérıl 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl 5/2002. (I. 12.) FVM-KöM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi idıkrıl szóló 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet módosításáról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet egyes régészeti lelıhelyek védetté nyilvánításáról, illetıleg régészeti védettség megszüntetésérıl 28/2004. KvVm. rend. vízszennyezı anyagok kibocsátásának határértékeirıl 29/2004. KvVm. rend. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelıségek illetékességi területérıl 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 12/2005. KvVM. rend. a védett, fokozottan védett növény és állatfajok élıhelye körül elrendelt korlátozások részletes szabályairól 56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról Országgyőlési határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett ıshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselı tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról 2) TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETRENDEZÉS Törvény évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl Kormányrendelet 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérıl 112/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrıl és a kötelezı adatközlés rendjérıl 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl Miniszteri rendelet 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl 3) TELEPÜLÉSRENDEZÉS 12

13 Törvény évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl Kormányrendelet 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról Miniszteri rendelet 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészetimőszaki tervtanácsokról 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendelésérıl 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet az önkormányzati fıépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeirıl 4) TERMÉSZETES FÜRDİK Kormányrendelet 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürdıvizek minıségi követelményeirıl, valamint a természetes fürdıhelyek kijelölésérıl és üzemeltetésérıl Közlemény 4/1. Országos tisztifıorvosi Hivatal közleménye a felszíni vízi strandok vízminıségérıl évben, a természetes fürdıvizek minıségi követelményeirıl, valamint a természetes fürdıhelyek kijelölésérıl és üzemeltetésérıl szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján Kiegészítés: A kerékpározás fejlesztésének nemzeti stratégiáját érintı jogszabályok, határozatok, programok Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) 1988.évi I. (többször módosított) törvény a közúti közlekedésrıl 30/1988 (IV.21) MT (többször módosított) rendelet a közúti közlekedési törvény végrehajtásáról 68/1996 (VII.9.) Országgyőlési Határozat a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról évi kormányhatározat: a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Programról 1/1975 (II.5.) KPM-BM (többször módosított) rendelet a közúti közlekedés szabályairól 4/1999 (II.12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármővek közúti közlekedésérıl 20/1984 (XII.21.) KM (azóta többször módosított) rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésérıl 13

14 19/1994 (V.31.) KHVM (módosított) rendelet a közutak igazgatásáról 6/1998 (III.11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról 157/1996 (IX. 26.) Korm. Rendelet és a 3/1998 (II. 11.) KHVM rendelet a közlekedési építmény- tervezési jogosultságokról 12/1999. (III. 11.) KHVM rendelet az Útfenntartási és -fejlesztési célelıirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról Gazdasági Minisztérium 30/1997 évi O.GY. határozat a területfejlesztési támogatások és decentralizáció elveirıl, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszerérıl 5/1996. (II.16) IKM rendelet a turisztikai célelıirányzat felhasználásáról 37/1998. (VI.11) a turisztikai célelıirányzat évi felhasználásáról Belügyminisztérium 48/1997 (VIII.26.) BM rendelet a közúti közlekedés rendırhatósági igazgatásáról Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1997.évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 1996.évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl 29/1997 (IV.30.) FM rendelet az erdı védelmérıl szóló törvény végrehajtásának szabályairól Környzetvédelmi Minisztérium 83/1997. (IX. 26.) O.Gy. határozat: a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 10/1995 (IX.28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról Egészségügyi Minisztérium évi CLIV. törvény az egészségügyrıl, 148 a Nemzeti Egészségfejlesztési Programról Oktatási Minisztérium évi LXXIX. (többször módosított) törvény a közoktatásról (Nemzeti Alaptanterv) 24/1997 (VI.5) MKM rendelet az alapmőveltségi vizsga szabályzatának kiadásáról 14

15 8.4 melléklet Irodalomjegyzék Tanulmányok Vallum Potentiae Program Budafok-Tétény Érd Százhalombatta Duna-menti területeinek fejlesztési Programja; Modulus-R Építészeti és településtervezı Iroda, Budapest, március (munkaközi anyag) Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája INN-SIDE TANÁCSADÓ Kft A Dunakanyar turizmusa Stratégiai terv; HITESY BARTUCZ & HOLLAI Üzleti Tanácsadó Iroda, november Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve, Budapest, december; Tandem Közlekedéstervezı Mérnökiroda Kft. Budaörs kistérség többcélú társulása területfejlesztési koncepció és program, június; Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervezı Tanácsadó Iroda Marketing terv Tourinform, Ráckeve, A Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája, Öko Rt., március Csepel-sziget és környéke területfejlesztési önkormányzati társulás fejlesztési programjának stratégiája, Öko Rt., Budapest, március Közép Magyarországi Régió fejlesztési terve Turizmus; fejezet Alsó-Duna-völgyi Fejlesztési régió területfejlesztési munkaanyag, készítette: Horváth Máté, gazdaságfejlesztési fıtanácsadó Polgármesteri Hivatal, Baja; Baja, június Duna Komplex Program Országos Területfejlesztési Hivatal; Budapest, március Kistérségi Programozási Tevékenység a Mosonmagyaróvári KSH Kistérségben HHP Contact Tanácsadó Kft; szeptember Adonyi Kistérség 2020 Az Adonyi Kistérség Idegenforgalmi Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht.; május A Paksi Kistérség Gazdaságfejlesztési programja - Stratégiai és operatív program - Paks- Dunaföldvár Térségfejlesztı Önkormányzati Kht., Ökoturizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes megvalósíthatósági tanulmány, HirtesyBartuczHollai Euroconsulting Kft október 15

16 A Dunaújvárosi Kistérség fejlesztési terve Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért Alapítvány, szeptember Intercisa 2015 Távlati településfejlesztési koncepció, Urbanissimo-D, június Dunaújváros Városmarketing Terve, Kistérségi Európai Uniós és Idegenforgalmi Kht., május Mohács Idegenforgalmi Koncepciója, Madár Nóra; március Gazdaságfejlesztési programjavaslatok Szekszárd tolnai kistérségre és kiemelten Szekszárd Város számára (tervezet) - Szekszárd jövıképének alapvetései; Tolna Egységes Településrendezési Terve Városfejlesztési Koncepció, Pécsépterv Stúdió; Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. - A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja, KPMG Tanácsadó Kft.; július 25. Tisza-tavi turizmusfejlesztési stratégia Aquaprofit Rt Sió komplex fejlesztési program Aquaprofit Rt Tiszai vízi turizmusfejlesztési program Aquaprofit Rt Internetes források Well Press Kiadó Vendégváró.hu településekre vonatkozó leírásai és a városok honlapjai WWF Magyarország honlapja Kék még a Duna? c. sajtóközlemény Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság honlapján a Duna jellemzése Kistérségi helyzetképek a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság honlapján Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójának irányelvei Szob és Dunaföldvár közötti Duna-szakasz jellemzése a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség honlapján A megyékre, településekre, kistérségekre vonatkozó adatok 16

17 KSH adatok KSH Statisztikai Évkönyv Gyır-Moson-Sopron megye (2002: 311; 2003: 303; 2004: ; ), Komárom-Esztergom megye ( 2004: ), Pest megye (2004: ), Fejér megye (2004: 230; ), Bács-Kiskun megye ( 2002: 272; 2003: 266; 2004: 230; ), Tolna megye (2004: 230; ), Baranya megye (2004: 228; ) 17

18 8.5 melléklet A vízi bejárás képekben sz. melléklet Ercsi, Kikötı Panzió-étterem (1613 fkm) sz. melléklet Ercsi, kikötı, magaspart (1613 fkm) sz. melléklet Ercsi, kikötı (1613 fkm) sz. melléklet Ercsi, uszály (1613 fkm) sz. melléklet Ercsi, kikötı, magaspart (1613 fkm) sz. melléklet Ercsi, part menti sétány (1613 fkm) 18

19 sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában) sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában) sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában) sz. melléklet Ercsi, horgásztó (holtág) (1612 fkm vonalában) sz. melléklet Adony-Lórév Komp (sóder és gabona kikötı fkm) sz. melléklet Adony-Lórév Komp (1598 fkm) 19

20 sz. melléklet Adony-Lórév sóderszállítás (1598 fkm) sz. melléklet Adony-Lórév sóderszállítás (1598 fkm) sz. melléklet Adony-Lórév (1598 fkm) sz. melléklet Kulcs, szélerımő sz. melléklet Kulcs, csónakkikötı (1590 fkm) sz. melléklet Kulcs, csónakkikötı (1590 fkm) 20

21 8.5-19: sz. melléklet Kulcs, csónakkikötı melletti partszakasz (1590 fkm) : sz. melléklet Kulcs, csónakkikötıhöz vezetı út (1590 fkm) : sz. melléklet Rácalmás, mellékág : sz. melléklet Rácalmás, mellékág sz. melléklet Rácalmás, mellékág sz. melléklet Báta, Duna-partra vezetı út (1467 fkm) 21

22 sz. melléklet Báta, pincefalu rész (1467 fkm) sz. melléklet Báta, árvízes terület (1467 fkm) sz. melléklet Báta, árvízes terület (1467 fkm) sz. melléklet Báta, gólyamúzeum felújítás elıtt) sz. melléklet Báta, mellékág (Nagy-sziget) sz. melléklet Báta, mellékág (Nagy-sziget) 22

23 sz. melléklet Mohács, kikötı (1447 fkm) sz. melléklet Mohács, kikötı (1447 fkm) sz. melléklet Mohács, kikötı (1447 fkm) sz. melléklet Újmohács, Duna-part (1447 fkm) sz. melléklet Nagybaracska sz. melléklet Nagybaracska sz. melléklet Nagybaracska, Bárka Csárda 23

24 sz. melléklet: Gönyő, Vízügyi Kikötı (1791 fkm) sz. melléklet: Megerısített partfal Gönyő mellett sz. melléklet: Szállodahajók útban Budapest felé sz. melléklet: Koppánymonostor jachtkikötı (1772 fkm) sz. melléklet: Komárom, Monostori Erıd és kikötıje (1770 fkm) sz. melléklet: Hajókirándulás Komáromnál 24

25 sz. melléklet: Komárom, Erzsébet-híd (1768 fkm) sz. melléklet: Révkomárom: Vízi üzemanyagtöltı-állomás sz. melléklet: Dunaalmás, kikötı (1751 fkm) 5-53 sz. melléklet: Dunaalmás, kikötı (1751 fkm) sz. melléklet: Szárnyashajó útban Pozsony és Bécs felé sz. melléklet: Piszke, Étterem, partra húzott egykori ponton kikötıvel (1739,5 fkm) 25

26 sz. melléklet: Neszmély, jachtkikötı, kemping és étterem (1746 fkm) sz. melléklet: Lábatlan, folyópart sz. melléklet: Lábatlan, sódersiló sz. melléklet: Esztergom, látkép a folyóról (1719 fkm) sz. melléklet: Esztergom, látkép a folyóról (1719 fkm) 26