E L İ T E R J E S Z T É S

Átírás

1 AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 156. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat települési értéktár felállítására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK május 30 -i RENDES ÜLÉSÉRE ELİTERJESZTİ: ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Horváth István polgármester Majnayné Sajben Anna igazgatóság vezetı ELİADÓ: Horváth István polgármester KEZELÉSI MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA: HATÁROZAT SZÁMA: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Humán Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: Terjedelem: oldal

2 Egyszerő többség! Tisztelt Közgyőlés! Az Országgyőlés április 2-i ülésnapján fogadta el a magyar nemzeti értékekrıl és hungarikumokról szóló évi XXX. törvényt (a továbbiakban: Htv.), mely július 1. napján lépett hatályba. A Htv. 1. (1) bekezdés j) pontja határozza meg a nemzeti érték fogalmát, mely szerint: j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élıvilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megırzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely ja) hazai szempontból meghatározó jelentıségő, így nemzetünk de legalább egy meghatározott tájegység lakossága a magyarságra jellemzınek és közismertnek fogad el, jb) jelentısen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerısítéséhez; A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik. Ennek elsı lépcsıfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják Települési Értéktár Bizottságaikat. Ezek a bizottságok elkészítik a településen fellelhetı nemzeti értékek adatainak győjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a Megyei Értéktár Bizottságoknak, illetve, amennyiben nem mőködik az adott megyében Megyei Értéktár Bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak(a továbbiakban: HB). A települési önkormányzat a települési értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával megbízhat az illetékességi területén mőködı intézményt, szervezetet vagy azok csoportját. A második lépcsıfokot a megyei önkormányzatok jelentik, melyek fakultatív feladatként létrehozhatják a Megyei Értéktár Bizottságaikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját győjtımunkát is végeznek. Az így elkészített megyei értéktárat a HB-nek küldik meg. A megyei önkormányzat is megbízhat a megyei értéktárral kapcsolatos feladatok ellátásával az illetékességi területén mőködı intézményt, szervezetet vagy azok csoportját. Az egyes hatáskörrel rendelkezı állami szervek ugyancsak rendszerezik saját nemzeti értékeiket (ágazati értéktár), és azt megküldik a HB-nek. A nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktárba integrálandók az egyes hatáskörrel rendelkezı állami szervek nyilvántartásában szereplı, európai uniós oltalommal rendelkezı nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.

3 Győjtımunkát magyarországi és határon túli társadalmi szervezetek, csoportosulások is végezhetnek. Bárki kezdeményezheti valamely nemzeti érték felvételét bármelyik értéktári szintre és vésı soron a HB a hozzá megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi. Az innen kiválasztott és hungarikummá minısített értékek kerülnek majd a Hungarikumok Győjteményébe. A magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Győjteményében a következı, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni: agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét, különösen a mezıgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták; egészség és életmód: a tudományos és népi megelızés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdıkultúra; épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevı környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; ipari és mőszaki megoldások: az ipari termelés beleértve a kézmőipart, kézmővességet is szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és mőszergyártás, mőszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népmővészet és népi kézmővesség, néprajz, filmmővészet, iparmővészet, képzımővészet, táncmővészet és zenemővészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedı értékő mőemlékek és régészeti lelıhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; sport: a fizikai erınlét és a szellemi teljesítıképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidı eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerően végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életmővek és csúcsteljesítmények; természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képzıdmények vagy képzıdménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képzıdmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevı környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.

4 A Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatoknak e rendelet hatálybalépésétıl (2013. április 17.) számított 60 napon belül döntést kell hozniuk arról, hogy kívánnak-e a települési értéktár létrehozásának lehetıségével élni. A Htv. a települési értéktárakat érintıen a feladat ellátásának módjáról az alábbiak szerint rendelkezik: 3. (1) A települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre. (2) A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint szervezi a településen fellelhetı nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhetı nemzeti értékek adatait tartalmazó győjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba. (3) A települési önkormányzat a települési értékek azonosításával, a települési értéktár létrehozatalával és annak gondozásával, valamint adatainak a megyei értéktárba történı megküldésével megbízhat a település területén mőködı, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végzı állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit, vagy a településfejlesztésben tevékenykedı külsı területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetet. (4) Ugyanazon megye területén lévı több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei értéktárba. (5) A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történı megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követı 30 napon belül tájékoztatja a HB-t. A Korm. rendelet 2. (2) bekezdése értelmében a települési értéktár létrehozására, valamint a Települési Értéktár Bizottság alakítására vagy a Htv. 3. (3) bekezdése szerinti szervezetre vonatkozó döntésrıl a meghozatalát követı 30 napon belül a települési önkormányzatnak a megyei közgyőlés elnökét, a megyei önkormányzatnak pedig a Hungarikum Bizottság elnökét tájékoztatnia kell. Az elıterjesztéshez csatolt határozati javaslat csak a települési értéktár létrehozására vonatkozó döntési javaslatot tartalmazza; a hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében települési értéktár létrehozása esetén további döntést szükséges hozni arról, hogy az önkormányzat a késıbbiekben milyen módon (Települési Értéktár Bizottság létrehozásával vagy intézménye, illetve más szervezet megbízása útján) lássa majd el ezt a feladatot. Mindezek alapján kérem a Tisztelt Közgyőlést, az elıterjesztést tárgyalja meg és a határozati javaslatot fogadja el. Szekszárd, május 27. Horváth István polgármester

5 Határozati javaslat Tárgy: Települési értéktár létrehozása 1.) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a magyar nemzeti értékekrıl és hungarikumokról szóló évi XXX. törvény 3. -a, valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelet 2. - a alapján úgy dönt, hogy élni kíván a települési értéktár létrehozásának lehetıségével. 2.) A Közgyőlés felkéri a polgármestert, hogy 1.) pont szerint hozott döntésérıl értesítse a Tolna Megyei Közgyőlés elnökét. 3.) A Közgyőlés felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a feladatellátás módjára vonatkozó döntés meghozatalához készítsen újabb elıterjesztést. Felelıs: Horváth István polgármester Dr. Göttlinger István aljegyzı Határidı: 1. pont tekintetében május pont tekintetében június pont tekintetében szeptember 30.