A D U N A I O R S Z Á G O K - 1 : M É R E T A R Á N Y Ú -

Átírás

1 A D U N A I O R S Z Á G O K - 1 : M É R E T A R Á N Y Ú - G E O M O R F O L Ó G I A I T É R K É P E SZERK.: DR. PÉCSI MÁRTON A bécsi Österreichisches Ost- und Südosteuropa Institut kiadásában jelenik meg a Dunai Országok Atlasza, amely teljes elkészülte után 40 nagyméretű térképlapot tartalmaz. Az atlasz geomorfológiai térképe 1978-ban került kiadásra, amelyet PÉCSI MÁRTON készített. 1 A térkép Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Albánia és Ausztria (Tirol és Yoralberg nélkül) területeit foglalja magába, de részben átterjed az NDK, Lengyelország, Szovjetunió, Törökország, Görögország, Olaszország kisebb részterületeire is. A térképhez négynyelvű (német, angol, francia és orosz) magyarázó betétlap, ill. jelmagyarázat tartozik. A nagyformátumií, kétoldalas geomorfológiai térkép elkészítéséhez 14 ország (12 nyelvű) szakirodalmát, térképeit (geomorfológiai, geológiai stb.) kellett megismerni, tanulmányozni. A különböző elképzelések alapján készült térképeket az új koncepciónak megfelelően át kellett több esetben az egyes adatok új értelmezést is nyertek. E nagy munka dolgozni, elkészítése megkövetelte, bogy a térkép szerzője éveken, évtizedeken át foglalkozzon Európa egyik legbonyolultabb domborzatú megarégiójával, sokoldalú, személyes konzultációkat kellett lefolytatnia a sokrétű szakmai és térképészeti módszertani ábrázolás kialakításához, és nem utolsósorban sok helyszíni terepbejárásra volt szüksége. A térkép előzményeként PÉCSI M. szerkesztésében 1969-ben megjelent Magyarország geomorfológiai térképe 1 : méretarányban, amely 1972-ben 1 : méretarányban is elkészült ban a Kárpát Balkán Geomorfológiai Kommisszió ülése foglalkozott először e térség egységes térképezésével. A bécsi Osztrák Kelet- és Délkeleteurópai Intézet kérésére PÉCSI MÁRTON 1971-ben előterjesztette a Dunai országok geomorfológiai térképével kapcsolatos elgondolásait, térkép kéziratát pedig 1 : méretarányban, a Kárpát Balkán Geomorfológiai Bizottság 1977-ben tartott budapesti ülésén bemutatta. ' A szerkesztésben közreműködött: BOGNÁR A. (Jugoszlávia); FINK, J. (Ausztria); GALABOV, Z. (Bulgária); GILEWSKA, S. (Lengyelország); KUGLER, H. (NDK); Louis, II. (NSZK); MAZUR, E. (Csehszlovákia); STAHKEL, L. (Lengyelország); SZÉKELY, A. (Magyarország); VAPCAROV, I. (Bulgária); WEIN, GY. (Magyarország). 12* MTA X. Osztályának Közleményei 15/3 4, 1982

2 406 pinczés zoltán E geomorfológiai térkép számos új elgondolást tartalmazott az endogén erők felszínformáló szerepére (lemeztektonika), valamint az endogén és exogén erők kölcsönös hatására kialakult domborzatra vonatkozóan. így az eredetileg Magyarország geomorfológiai térképéhez készült jelkulcs fokozatosan megaregionális domborzatra terjed ki. A térkép jelkulcsával, a módszerről, a térképpel kapcsolatos elgondolásairól a szerző magyar és idegen nyelven több ízben is hazai és nemzetközi folyóiratban is beszámolt. 2 A térkép jelkulcsa, bár igen sokoldalú, mégis világos. Integrált ismereteket nyújt a domborzat típusairól, a formaegyüttesekről, a dombozat nagyformáit genetikus alapon rendszerezi. A szerkesztés elvének megfelelően (a domborzat nagyformáit a szerkezet határozza meg) az osztályozás alapját az endogén erők által létrehozott szerkezeti egységek adják, és erre kerülnek az exogén folyamatok által kialakított formák, amelyek tehát másodlagosak. A szerkezeti, geomorfológiai relieftípusok vagy (GERASZTMOV-féle) morfostruktúrák szolgáltak az osztályozás alapjául. Az osztályozás a szerkezeti-domborzati típusokat 3 nagy csoportra különíti: A) Pusztuló tektonikus domborzat; B) Akkumulációs domborzat süllyedékekben; C) Denudációs-akkumulációs domborzat. A három fő domborzat típuson belül a hegységszerkezeti, geomorfológiai és litológiai jellegek változatai szerint kategorizál. A szerkezeti, geomorfológiai típusok osztályozásának alapjául a nagy szerkezeti együttesek szolgálnak. így a Pusztuló-tektonikus domborzat"-on belül (I.A) külön egység a pajzsvidék, a paleoorogén és a fiatal geoszinklinális terület. Az Akkumulációs domborzat süllyedékekben" (I.B) kategóriába a komplex folyamatok által feltöltött és változatos felszíni formákkal rendelkező medencék tartoznak. Végül a Denudációs-akkumulációs domborzat" (I. C) kategóriába a laza üledékekkel feltöltött és exogén erők által felszabdalt dombvidékek kerültek (hegylábfelszínek, hordalékkúpok, eróziós-deráziós dombságok, morénavidékek, fluvioglaciális síkságok), természetesen külön jelöléssel. A domborzati típusokat színekkel különíti el a térképen. A Pusztulótektonikus domborzat" színei az aranysárgától a liláig terjednek, színváltozással jelezve a pajzsvidéket, a paleoorogén területet és az alpi orogén övezetet. Ezeken belül egy-egy szín árnyalatai a domborzat magassági viszonyait is jelzik. Sötétebb árnyalattal a magashegységet, világosabbal a középhegységet és világos árnyalattal a dombsági és letarolt síksági részeket ábrázolja. Az Akkumulációs-domborzat süllyedékben" szerkezeti egységek halványsárga és zöld színt kaptak. Itt az árnyalatok a domborzati típusokat (dombság, plató, 2 Geomorphological Map of the Carpathian and Balkan Regions (1: ) 1975; A Kárpát-Balkán térség geomorfológiai térképéről. 1975; Geomorphological Map of the Carpathian and Balkan Regions (1: ) Krakow; Part of the 1: Scale - Geomorphological Map of the Carpathian Region (1977); A Kárpát-Balkán térség geomorfológiai térképe (1976); Erläuterungen zur geomorphologischen Karte des, Atlasses der Donauländer" (1980). MTA X. Osztályánáli Közleményei ISIS

3 pécsi márton térképéről 407 medence-völgymcdence, síkság) jelzik. Végül a Denudációs-akkumulációs domborzat" főleg okkersárga színt kapott, és az árnyalatok itt is az előbb említett domborzati típusokat jelölik. A domborzati típusokat jelölő színekre színes jelek is kerültek, amelyek az egyes formákat jelölik, genezisüknek megfelelően különböző színekkel. A tektonikus formák piros, a poligenetikus denudációs formák barna, a folyóvízi zöld, a glaciális-fluvio-glaciális vastag lila, a karsztformák barna, az eolikusok fekete színt kaptak. Az utóbbi színnel jelzi a tengeri-tavi parti formákat is. Végül a térkép betűjelzései a felszín, a felszíni formák korát (fekete), és a hegyképződési korokat (piros) mutatják. Természetesen felvetődik, hogy a térképen alkalmazott sok szín nem zavarja-e a térkép áttekinthetőségét, a térkép megértését. A térkép hatalmas anyagtartalma ellenére jól áttekinthető és könnyű rajta eligazodni. A jól megválasztott színek azonnal érzékeltetik a szerkezeti, domborzati egységeket és ezeken belül a morfostruktúrákat. Ebben nagy része van a nyomdatechnikának is. Kisebb nehézség csak a lilás színeknél adódik, elsősorban azokon a részeken, ahol a formagazdagság miatt túl sok jel, betű került a térképre. Ilyen helyeken a térkép elmélyültebb tanulmányozást, jelegyeztetést igényel. A szerkesztő a térkép elkészítésekor számtalan problémával találkozott. Ilyen volt pl. a domborzat magasság szerinti szétválasztásának kérdése. Esetenként vitatkozni lehet az értelmezéssel. Magashegységi domborzatként szerepel pl. az Északi Mészkőalpok területén a Dachstein (3004 m), és a Traunsee környéki hegyek: Traunstein (1691 m) és a Hagen-hegység gerince ( m), és csupán az előttük fekvő flis vonulat kap középhegységi jelzést. A szerkesztés természetesen így következetes. Amennyiben viszont a Traunsee környéki hegyeket már középhegységnek vesszük, akkor az előttük fekvő flis előtér csak dombvidék jelzést kaphat. Ugyancsak vitatni lehet a Rajecihavasok, Kriván Fátra és a Magas Tátra azonos színnel jelzett magassági kategóriáját is. A két példában egyiittal a mészkő és a kristályos hegységek lepusztulása eredményeként kialakult különböző domborzati formák értelmezésének problematikája is tükröződik. Hazánkról, vagy annak egyes tájairól készült geomorfológiai, főleg célgeomorfológiai térképek felhasználhatóságáról különösen a tervezés vonalán már korábban meggyőződhettünk. Ez a méretarányban készült térkép jelentősége az oktatás vonalán is felbecsülhetetlen. A térkép színnel, jellel és néhány betű-jelzéssel a terület szerkezetéről, kőzeteiről, magassági viszonyairól, formáiról, a formák koráról, genetikájáról ad felvilágosítást. Mutatja a terület múltját, fejlődését, a jelenben ható tényezőket és ezzel a jövő fejlődésmenetére is utal. A térkép a földtudományok különböző ágait egyesíti, különböző térképeket helyettesít. A legnagyobb jelentősége a komplexitásában van. Használata a komplex látásra teremt alkalmat. Az elmondottakat néhány példával szeretném illusztrálni. MTA X. Osztályának Közleményei 15/3 4, 1982

4 408 pinczés zoltán A hazai tájak közül a Bükk-hegységről pl. megtudjuk, hogy az alpi orogéu területen fekszik, fiatal gyűrt, pikkelyes szerkezetű hegység. Az orogén belső zónájában (akkréciós, szubdukciós övezet) van, sasbérc (horszt) jellegű, mészkő dolomit építi fel, mellette mészmárga járulékosan fordul elő (a pala jelzése elmarad). Középhegységi domborzata kréta-paleogén idejű tönköt őriz, a peremén hegylábfelszínnel. Ma a karsztos folyamat, tömegmozgás és fluviális erózió a domináns felszínformáló tényező. Egy vulkáni hegységről, pl. a Kelemen-havasokról megtudhatjuk, hogy az fiatal vulkán, uralkodóan erősen romosodott sztrátóvulkánokkal. maradványformákkal. A középső részén magashegységi gerincvonulat húzódik, amit fiatal vulkáni lávák és piroklasztikumok építenek fel. Ezt különösen a déli peremen széles lávából, tufás piroklasztikumokból felépített középhegység övezi. A hegység feltehetően a szubdukációs zónát követő vulkanizmus terméke, amelyen fiatal harmadidőszaki és pediment felszín alakult ki. Ezeket ma völgyközi hátak szabdalják föl. A mai felszínformálást a folyóvízi erózió, kőzetaprózódás, lejtős tömegmozgás, szoliflukció végzi. A Delibláttal kapcsolatban leolvashatjuk a térképről, hogy az egy akkumulációs medencében helyezkedik el, folyóvízi homokon kialakult futóhomok terület, homokdűnékkel és szélbarázdákkal, amelyet egy közép- és üjpleisztocén korú löszös terület vesz körül. A homok, illetve az azon kialakult formák fiatal pleisztocén és holocén korúak. A löszön ma deráziós és árkos eróziós tevékenység folyik, míg a homokon a defláció dolgozik. A térkép nagyszerű lehetőséget kínál kapcsolatok bemutatására is. Magashegységekben pl. azonnal felismerhetők az egységes tönkfelszíneket megőrző részek, vagy az erősen felszabdalt glaciális domborzatú tájak. Kiválóan alkalmas szerkezeti egységek, paleoorogének, alpi orogének, táblák stb. és ezeken beliil kisebb eltérő szerkezetek (flis, kristályos, vulkáni vonulatok), és szerkezeti vonalak (a Dinaridák poljei, az Északnyugati Kárpátok völgyei) bemutatására. Egészen plasztikusan elevenedik meg az Északkeleti Kárpátok flis övezetében a felszín lépcsős jellege. A tektonikus kiemelkedések egymásutánisága, a policiklikus fejlődés eredményeként kialakult három magassági szintnek a magashegységi, a középhegységi reliefű terület éles, kőzetekhez kötött gerincekkel, és a sűrű völgyhálózatú alacsony dombsági terület kitűnő bemutatásával. Ugyancsak alkalmas a térkép a formáknak a magassággal, a szerkezettel és a kőzettel való kapcsolatának bemutatására, az egyes domborzattípusokhoz tartozó formaegyüttesek szemléltetésére. A térkép nagy segítséget nyújt a regionális természeti földrajz anyagának elsajátításához, egyben az egyetemi hallgatók vizsgára való felkészítésére is alkalmas. A térkép olvasása" a logikus gondolkodás, az egyéni munkára való nevelés fő eszköze. MTA X. Osztályának Közleményei 15/3 4, 1982

5 pécsi márton térképéről 409 A térkép összességében nagy érték. Különböző szerkezetű egységekből álló országokat fog át és különböző szemléletű és nézőpontú szakemberek elgondolásait szintetizálja, modern, komplex jellegű térképbe. PINCZES ZOLTÁN \ FÖLDRAJZTUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA MTA X. Osztályának Közleményei 15/3 4, 1982

6

7 TARTALOM A ItAZAI KÉREG- ÉS FELSÖKÖPENYSZERKEZET-KUTATÁS EREDMÉNYEI Martos Ferenc: Elnöki megnyitó 219 Ádám Antal: A kéreg- és a felsőköpeny-szerkezet geoelektroinos kutatása a Kárpátmedencében 221 Posgay Károly: A kéreg- és felsőköpeny-szerkezet kutatása szeizmikus módszerrel 237 Bisztricsány Ede: A kéreg és a felsőköpeny fizikai és geometriai paramétereivel foglalkozó szeizmológiai kutatások 249 Stegena Lajos: Medenceképződés és paleogeotermika 259 Mártonná Szalay Emőke Márton Péter: A litoszféra mozgásainak rekonstrukciója paleomágneses adatok alapján 265 Meskó Attila: Gravitációs és mágneses vizsgálatok 277 ÉRTEKEZÉSEK Kovács Ferenc: A gázfelszabadulás változékonyságának kapcsolata a természeti és műszaki paraméterekkel a Mecseki Szénbányák szélcshomlokú fejtéseinél 295 Szalay Árpád: Geológiai, geokémiai rekonstrukció szerepe a szénhidrogén-perspektívák előrejelzésében 305 AZ MTA ÉVI KÖZGYŰLÉSI OSZTÁLYÜLÉSÉN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK Balkay Bálint: A magyar ásványi nyersanyagkincs hasznosításának világgazdasági háttere 331 Dobozi István: Összehasonlító energiapolitika: Nyugat-Európareagálása az energiaválságra 349 NEKROLÓGOK Bíró Péter: Homoródi Lajos, az MTA rendes tagja 377 Pécsi Márton: Julius Fink, geográfus, az MTA tiszteleti tagja 385 MEGEMLÉKEZÉS Székely András: 75 éve született Bulla Béla, az MTA levelező tagja 389 DOKTORI, KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSEK VITÁIRÓL Mészáros Ernő: Major György:,,A napsugárzás-mérések hibája" című doktori értekezésének vitájáról 393 Mészáros Ernő: Miskolci Ferenc: A légkör ózontartalmának meghatározása műholdas mérések segítségével" című kandidátusi értekezésének vitájáról 395 Bencze Pál: Márcz Ferenc: Geomágneses utóhatás a rádióhullámok ionoszférikus abszorpciójában. Légköri és extraterresztrikus kapcsolatok" című kandidátusi értekezésének vitájáról 397 KÖNYV- ÉS TÉRKÉPISMERTETÉS Zambó János: Kapolyi László: Ásványi eredetű természeti erőforrások rendszer- és függvényszemlélete 401 Pinczés Zoltán: A dunai országok 1: méretarányú geomorfológiai térképe. Szerkesztette: Pécsi Márton 405

8 A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója Miiszaki szerkesztő: Sándor István A kézirat nyomdába érkezett: VIII Terjedelem: 17,15 (A/5) ív Akadémiai Nyomda, Budapest - Felelős vezető: Bernát György

9 16. Htt A FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 15. kötet 1-2. FÜZET A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZGYŰLÉSI OSZTÁLYÜLÉSE ÁPRILIS 29-ÉN ÉS MÁJUS 6-ÁN A KORSZERŰ BÁNYÁSZATI TECHNOLÓGIÁK TUDOMÁNYOS ALAPJAI Tóth Miklós: Megnyitó 3 Faller Gusztáv: A nagy bányászati programok műszaki-tudományos megalapozása 5 Zambó János: Az új eocén-bányák művelési kérdéseiről 19 Patvaros József: Bányászati technológiai rendszerek összehangolása az ásványelőfordulások természeti adottságaival 21 Simon Kálmán: A szilárdásvány-bányászat legfontosabb kutatási és fejlesztési feladatai 35 Tarján Gusztáv: Néhány megfontolás a bányászati programok ásványelőkészítési kérdéseihez 41 Kovács Ferenc: Gázkitörésveszély és gázfelszabadulás vastag telepek művelésénél 47 Solymos András: Bányaművelés és vízveszély a Tatabánya környéki eocén bányászatban 55 Bocsánczy János: Fejlődési irányzat a vastag telepek gépi művelésében 69 Szepeshegyi István: Vastag bauxitlencsék gépesített fejtése mély művelésben és külszínen 75 Mátrai Árpád: Szabálytalan településű ércelőfordulások művelési problémái 81 Tamássy István: További kutatási feladatok az eocén és liász programok megvalósítása érdekében 93 Horváth László: A szénbányászat és az energiamérleg 101 FÖLDTANI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK NÉPGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Grasselly Gyula: Elnöki megnyitó 103 Fülöp József: Az ország természeti erőforrásainak átfogó tudományos vizsgálata 113 Hámor Géza: A földtani alap- és előkutatás jelentősége a földtani természeti erőforrások feltárásában 123 Dank Viktor: A szénhidrogén-kutatás közép és hosszú távú terveinek tudományos háttere 131 Haas János: A bauxitprognózis földtani módszerei 161 Nemecz Ernő: A földkéreg mint természeti erőforrás 169 Stefanovits Pál: A földtani erőforrások szerepe a mezőgazdasági termelésben 177 Rónai András: Komplex síkvidéki kutatások és agrogeológiai kapcsolataik 183 Szilas A. Pál: Fluidumtelepek ipari készlete meghatározásának tudományos alapjai Alföldi László: A felszín alatti vízáramlások szerepe a vízkészletek megújulásában 199 Grasselly Gyula: Zárszó az osztályüléshez 211

10 3 4. FÜZET A HAZAI KÉREG- ÉS FELSŐKÖPENYSZERKEZET-KUTATÁS EREDMÉNYEI Martos Ferenc: Elnöki megnyitó 219 Ádám Antal: A kéreg- és a felsőköpeny-szerkezet geoelektromos kutatása a Kárpátmedencében 221 Posgay Károly: A kéreg- és felsőköpeny-szerkezet kutatása szeizmikus módszerrel 237 Bisztricsány Ede: A kéreg és a felsőköpeny fizikai és geometriai paramétereivel foglalkozó szeizmológiai kutatások 249 Stegena Lajos: Medenceképződés és paleogeotermika 259 Mártonné Szalay Emőke Márton Péter: A litoszféra mozgásainak rekonstrukciója paleomágneses adatok alapján 265 Meskó Attila: Gravitációs és mágneses vizsgálatok 277 ÉRTEKEZÉSEK Kovács Ferenc: A gázfelszabadulás változékonyságának kapcsolata a természeti és műszaki paraméterekkel a Mecseki Szénbányák széleshomlokú fejtéseinél 295 Szalay Árpád: Geológiai, geokémiai rekonstrukció szerepe a szénhidrogén-perspektívák előrejelzésében 305 AZ MTA ÉVI KÖZGYŰLÉSI OSZTÁLYÜLÉSÉN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK Balkay Bálint: A magyar ásványi nyersanyagkincs hasznosításának világgazdasági háttere 331 Dobozi István: Összehasonlító energiapolitika: Nyugat-Európa reagálása az energiaválságra 349 NEKROLÓGOK Bíró Péter: Homoródi Lajos, az MTA rendes tagja 377 Pécsi Márton: Julius Fink, geográfus, az MTA tiszteleti tagja 385 MEGEMLÉKEZÉS Székely András: 75 éve született Bulla Béla, az MTA levelező tagja 389 DOKTORI, KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSEK VITÁIRÓL Mészáros Ernő: Major György: A napsugárzás-mérések hibája" című doktori értekezésének vitájáról 393 Mészáros Ernő: Miskolci Ferenc: A légkör ózontartalmának meghatározása műholdas mérések segítségével" című kandidátusi értekezésének vitájáról 395 Bencze Pál: Märcz Ferenc: Geomágneses utóhatás a rádióhullámok ionoszférikus abszorpciójában. Légköri és extraterresztrikus kapcsolatok" című kandidátusi értekezésének vitájáról 397 KÖNYV- ÉS TÉRKÉPISMERTETÉS Zambó János: Kapolyi László: Ásványi eredetű természeti erőforrások rendszer- és függvényszemlélete 401 Pinczés Zoltán: A dunai országok 1: méretarányú geomorfológiai térképe. Szerkesztette: Pécsi Márton 405

11 NÉVMUTATÓ Alföldi László 199 Ádám Antal 221 Balkay Bálint 331 Bencze Pál 397 Bin5 Péter 377 Bisztricsány Ede 249 Bocsánczy János 69 Dank Viktor 131 Dobozi István 349 Faller Gusztáv 5 Fülöp József 113 Grasselly Gyula 103, 211 Haas János 161 Hámor Géza 123 Horváth László 101 Kovács Ferenc 47, 295 Martos Ferenc 219 Márton Péter 265 Mártonné Szalay Emőke 265 Mátrai Árpád 81 Meskó Attila Mészáros Ernő 393, Nemecz Ernő 169 Patvaros József Pécsi Márton Pinczés Zoltán Posgay Károly Rónai András 183 Simon Kálmán Sólymos András Stefanovits Pál Stegena Lajos Szalay Árpád Szepeshegyi István Székely András Szilas A. Pál Tamásy István Tarján Gusztáv Tóth Miklós Zambó János 19, 401

12

13

14 Ara: 50 Ft ISSN X Megjelent: VII. 23. Index