4. Jelentés az évben végzett agrogeologiai munkálatról.

Átírás

1 4. Jelentés az évben végzett agrogeologiai munkálatról. T r EITZ P É T E R - t Ő l. (Öt szüvegközti ábrával.; A v i l á g h á b o r ú n a k h a r m a d i k é v é b e n m i n d a z o k a z a k a d á l y o k, a m e l y e k a k é t e l ő z ő é v b e n m e g n e h e z í t e t t é k a z o r s z á g o s á t n é z e t e s t a l a j t é r k é p e l k é s z í t é s é n e k m u n k á l a t a i t, e b b e n a z é v b e n m é g f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n j u t o t t a k é r v é n y r e. O l y a n h e l y e k k ö z e l é b e n, a h o l n a g y s z á m ú k a t o n a s á g v o l t ö s s z p o n t o s í t v a, a k ö z l e k e d é s i a k a d á l y o k o n k í v ü l m é g a z e l l á t á s n e h é z s é g e i v e l i s k ü z d e n ü n k k e l l e t t. I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t t e r m é s z e t e s, h o g y k i t ű z ö t t m ű n k a p r o g r a m m ó m a t n e m t u d t a m b e f e j e z n i. A S o p r o n -, M o s o n -. P o z s o n y - é s G y ő r m e g y é k r e t e r j e d ő t e r ü l e t b e j á r á s á h o z m é g h o s s z a b b i d ő r e l e s z s z ü k s é g ; h o g y m e n n y i i d ő r e, a z a m u n k á t g á t l ó k ö r ü l m é n y e k t ő l f ü g g. A z e l ő b b i k é t h á b o r ú s é v t a p a s z t a l a t a i n o k u l v a, n e m i s s z á n d é k o z t a m a z e g é s z n y á r i i d é n y t a z á t n é z e t e s t a l a j t é r k é p m u n k á l a t a i r a f o r d í t a n i, h a n e m a z t t e r v e z t e m, h o g y a n y á r e l e j é n r é s z l e t e s f e l v é t e l t f o l y t a t o k é s a n y á r v é g é n, a m i d ő n m á r m i n d e n t a r l ó f e l v a n s z á n t v a é s a m e z t e l e n t a l a j k e r ü l a f e l s z í n r e, a k k o r f o g o m a z á t n é z e t e s f e l v é t e l h e z s z ü k s é g e s b e j á r á s o k a t v é g e z n i, m i n t h o g y a s z á n t ó f ö l d i t a l a j o k n a k e z a z á l l a p o t a a f e l v é t e l t t e t e m e s e n m e g k ö n n y í t i. I n t é z e t ü n k i g a z g a t ó s á g a i l y e n i r á n y ú e l ő t e r j e s z t é s e m e t e l f o g a d t a. E n n e k a l a p j á n n y á r i f e l v é t e l i m u n k á m a t a k ö v e t k e z ő k é p p e n o s z t o t t a m b e : M á j u s h ó f o l y a m á n A r a d h e g y a l j a s z ő l ő v i d é k é n e k r é s z l e t e s t a n u l m á n y o z á s á t k e z d t e m m e g. J ú n i u s h ó f o l y a m á n a T i s z a m e l l é k é n. C s o n - g r á d m e g y e é s z a k i h a t á r á n, s z é k e s - t a l a j t a n u l m á n y o k a t f o l y t a t t a m -. V é g ü l j ú l i u s h ó b a n k e z d t e m m e g a z á t n é z e t e s t a l a j t é r k é p h e z s z ü k s é g e s b e j á r á s o k a t. A h u l l ó p o r n a k t a l a j a l a k í t ó h a t á s á t, e l t e r j e d é s é t é s n ö v é n y f i z i o l ó g i a i t é n y e z ő k é n t v a l ó v i s e l k e d é s é t i l l e t ő v i z s g á l a t a i m f o l y t a t á s á r a S e m s e y A n do r d r. Ö M é l t ó s á g a a z i d é n i s m ó d o t n y ú j t o t t. A n a g y p a n n o n i a i m e d e n c e n y u g a t i p e r e m é n e m e l k e d ő m a g a s h e g y e k e t f e d ő t a l a j o k e g y r é s z é n a z e o l i k u s s z á r m a z á s b i z t o s a n m e g á l l a p í t h a t ó. E z t m á r a z é v i f e l v é t e l e m a l k a l m á v a l t a p a s z t a l t a m. M i n t h o g y a z o n b a n a z i k é v b e n b e j á r t h e g y e k n e k n a g y r é s z e c s i l l á m p a l a s o r o z a t k ő z e t e i b ő l v a n f e l é p í t v e, a z

2 478 T IíE IT Z P É T E R (2 ) i l y e n k ő z e t e k e n l e v ő t a l a j n a k r e n d k í v ü l i s z e m c s e f i n o m s á g a m é g n e m v o l t o l y a n f e l t ű n ő j e l e n s é g h o g y a z a z e o l i k u s s z á r m a z á s n a k d ö n t ő b i z o n y í t é k á u l s z o l g á l h a t o t t v o l n a. O l y k ő z e t e k f e l s z í n é r ő l k e l l e t t t e h á t t a l a j o k a t g 3' ű j t e n i. a m e l y e k b e n a f i n o m s z e m ű á s v á n y o k v a g y e g é s z e n h i á n y o z t a k, v a g y h a v o l t a k i s i l y e n e k e l v é t v e b e n n ö k. a z o k b ó l a m á l l á s i f o l y a m a t a l a t t a n n y i n e m j u t h a t o t t a k ő z e t f e l s z í n é r e, h o g y o t t v a s t a g r é t e g e t a l a k í t h a t t a k v o l n a. I l y e n c é l ú v i z s g á l a t o k r a a k r i s t á l y o s m é s z k ö v e k é s n a g y s z e m ű k o n g l o m e r á t u m o k a z a l k a l m a s k ő z e t e k. H a a z u t á n e z e k e n a n a g y o n k ü l ö n b ö z ő s z á r m a z á s ú é s s z e r k e z e t ű ^ m e g e g y m á s t ó l e l t é r ő c h é m i a i ö s s z e t é t e l ű k ő z e t e k e n g y ű j t ö t t t a l a j o k n a k f i z i k a i s z e r k e z e t e a z o n o s, v a g y l e g a l á b b i s h a s o n l ó, a k k o r m á r e g y n a g y l é p é s s e l j u t o t t u n k e l ő r e a n n a k a z á l l í t á s n a k a b i z o n y í t á s á b a n, h o g y n e m c s a k a k e l e t i h e g y s é g e k v a n n a k h u l l ó p o r b ó l a l a k u l t f ö l d r é t e g g e l l e f e d v e, h a n e m a n a g y m e d e n c e n y u g a t i p e r e m é n e m e l k e d ő h e g y l á n c o k i s. E k é r d é s f e l d e r í t é s é t s z o l g á l t á k a z o k a t a n u l m á n y u t a k, a m e l y e k e t s z e p t e m b e r h ó b a n a R a x, a G a l i n s h e g y c s o p o r t f e n n s í k j a i n t e t t e m. A h e g y e k e n m i n d e n ü t t a f e n n s í k o k r ó l g y ű j t ö t t e m t a 1 a j s z e l v é n y e k e t, l e h e t ő l e g o l y a n h e l y e k r ő l, a m e l y e k a k ö r n y e z ő c s ú c s o k f ö l é k i e m e l k e d t e k s í g y r e á - j o k o n n a n t a l a j, a v í z f o l y á s o k s e g é l y é v e l n e m k e r ü l h e t e t t. B á r a z i d e i n e d v e s n y á r a z i l y f a j t a t a n u l m á n y o k n a k n e m i g e n k e d v e z e t t, m é g i s o l y s z e r e n c s é s v o l t a m, h o g y a t e r v e z e t t g y ű j t ő ú t a k a t m i n d m e g t e h e t t e m. Semsey A ndor ú r ö M é l t ó s á g á n a k e m u n k á m n a k t á m o g a t á s á é r t h á l á s k ö s z ö n e t é t m o n d o k. R e m é n y i e m, h o g y a s z ü k s é g e s t a l a j v i z s g á l a t o k a t b e v o n u l t s z a k t á r s u n k m u n k a h e l y é n m é g a z é v f o l y a m á n e l v é g e z h e t e m. I. R É S Z. Jelentés az Aradhegyalja szölövidékén végzett talajvizsgálatokról. A r a d h e g y a l j a t a l a j t í p u s a i r ó l m á r a z é v i j e l e n t é s e m b e n k ö z ö l t e m v á z l a t o s i s m e r t e t é s t. E z a b b ó l a z a l k a l o m b ó l t ö r t é n t, m i d ő n a m. k i r. F ö l d t a n i I n t é z e t a z i k é v b e n a H e g y e, s - D r ó c s a é s a K o d r u M o m a h e g y l á n c o k m o n o g r a f i k u s f e l d o l g o z á s a é r d e k é b e n p ó t l ó - b e j á r á s o k a t k e z d e t t e l s e n n e k a m u n k á n a k k i e g é s z í t é s é ü l e g y a g r o g e o l ó g i a i t é r k é p e l k é s z í t é s é t i s t e r v b e v e t t e. E z a t é r k é p k i t e r j e d t v o l n a e g y r é s z t a h e g y s é g e g é s z t e r ü l e t é r e, m á s r é s z t a h e g y s é g e t k ö r ü l v e v ő s í k s á g r a i s. M i n t h o g y a z o n b a n a h e g y i g e o l ó g i a i t é r k é p e g y h a m a r n e m k é s z ü l h e t e t t e l, a z a g r o - g e o l ó g i a i t é r k é p r e s e m v o l t m é g e g y e l ő r e s z ü k s é g s í g y a t o v á b b i m u n k á l a t o k e z e n a v i d é k e n a b b a m a r a d t a k.

3 (3) FELVJÓTE1A.JELEXTÉS. 479 M á r a z e l s ő f e l v é t e l e m r ő l s z ó l ó b e s z á m o l ó i m b a n, m e l y b e n A r a d - h e g y a l j a, s z ő l ő v i d é k é t i s i s m e r t e t t e m, r á m u t a t t a m a r r a, h o g y e z a v i d é k a m a g a k o m p l i k á l t h e g y s z e r k e z e t é v e l é s a r a j t a l e v ő, k ő z e t t a n i s z e m p o n t b ó l e g y n e m ű a g y a g t a k a r ó j á v a l, a t a l a j a l a k u l á s n a k t a u n l m á n y o z á s á r a e g y o l y r i t k a é s k l a s s z i k u s p é l d a, m e l y n e k m á s á t e g é s z M a g y a r o r s z á g o n n e m t a l á l n i. E z v o l t i n d í t ó o k a k é r é s e m n e k, m e l l y e l a m ú l t é v e l e j é n i n t é z e t ü n k i g a z g a t ó s á g á h o z f o r d u l t a m. B e a d v á n y o m b a n a r r a k é r t e m a z i g a z g a t ó s á g o t, e n g e d j e m e g n e k e m, h o g y a z t a n a g y m u n k á t, a m e l y e t é s é v e k b e n v é g e z t e m, n é m i s z ü k s é g e s ú j a b b a d a t o k k a l k i e g é s z í t h e s s e m é s í g y b e f e j e z v e, k ö z r e a d h a s s a m. I n t é z e t ü n k i g a z g a t ó s á g a e z t a t e r v e m e t e l f o g a d t a ; e n n e k a l a p j á n a n y á r e l e j é n a f e l v é t e l e k e t e z e n a v i d é k e n k e z d t e m m e g ; m á j u s h ó b a n h ú s z n a p o t f o r d í t v a e r r e a m u n k á r a. E g y e l ő r e a z Ó - P á l o s é s M u s z k a - G a l s a k ö z t i s z a k a s z t j á r t a m b e ; a G a l s á t ó l é s z a k r a e s ő s z a k a s z b e j á r á s a a z o n b a n m á r a j ö v ő é v i f e l v é t e l i d e j é r e m a r a d t. H a e z t a r é s z t i s s i k e r ü l b e f e j e z n e m. a k k o r a z a r a d - h e g y a l j a i s z ő l ő v i d é k t a l a j á r ó l e g y k ü l ö n m u n k á t f o g o k t u d n i e l k é s z í t e n i. M u n k á m b a n k i t e r j e s z k e d e m t e r m é s z e t e s e n a s z ő l ő k k e l h a t á r o s e r d ő k é s l e g e l ő k t a l a j a i r a i s. I l y e n k i e g é s z í t é s s e l a t a n u l m á n y f e l ö l e l n é a h e g y s é g n e k a s í k s á g g a l h a t á r o s r é s z é t, v a l a m i n t a h e g y l á b á n á l e l t e r ü l ő s í k s á g o t i s. M á r a z é v i j e l e n t é s e m b e n m e g e m l í t e t t e m a z o k n a k a t é n y e z ő k n e k a s z e r e p é t, m e l y e k n e k a t a l a j a l a k u l á s b a n a l e g e r ő s e b b a h a t á s a. D e m i n t h o g y a k k o r m é g a h o z z á f ű z ö t t m a g y a r á z a t o k a n y - n y i r a ú j a k v o l t a k é s m é g h o z z á a z e l m á l l á s r é g e b b i t a n á v a l s o k b a n s z e m b e n i s á l l o t t a k, e z t a r é s z t i n t é z e t ü n k i g a z g a t ó s á g á n a k u t a s í t á s á r a j e l e n t é s e m b ő l k i h a g y t a m. M a g a m i s b e l á t o m a z t, h o g y o l y v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i n e k k ö z l é s é r e, m e l y e k a t a l a j a l a k u l á s r é g e b b f e l f o g á s á n a k a m a g a e g é s z é b e n v a l ó r e v í z i ó j á t é s r e f o r m á l á s á t t e s z i k s z ü k s é g e s s é, a z é v i j e l e n t é s a m a g a a k t a s z e r ű j e l l e g é n é l f o g v a, n e m a l k a l m a s. A f e n n e m l í t e t t o k o k b ó l m o s t a n i j e l e n t é s e m b e n s e m t e r j e s z k e d e m k i e t é n y e k n e k b ő v e b b f e j t e g e t é s é r e. K ü l ö n b e n a k i i m á n a k a f o n t o s s á g á t m á r n e m k e l l k ü l ö n b i z o n y í t a n o m. A h u l l ó p o r n a k, a l é g k ö r i n e d v e s s é g n e k, é s a t a l a j t b o r í t ó n ö v é n y z e t n e k t a l a j a l a k í t ó h a t á s a, a z i d ő k ö z b e n v é g z e t t v i z s g á l a t o k a l a p j á n, m a m á r m i n d e n k é t s é g e n f e l ü l á l l. A r a d - h e g y a l j a i e l s ő f e l v é t e l e m a l k a l m á v a l a z o n b a n m i n d e z e n t é n y e z ő k n e k s z e r e p e m é g n e m v o l t e g é s z e n t i s z t á z v a. É n i s c s a k e g y Í z b e n i s m e r t e t t e m a t a l a j i s m e r e t n e k e r r ő l a z á g á r ó l s z ó l ó t a n u l m á n y a i m a t a z E s ő n e m z e t k ö z i a g r o g e o l ó g i a i k o n f e r e n c i a a l k a l m á b ó l. 1) D e a z ó t a 7 é v t e l t e l : e z i d ő a l a t t n a g y t e r ü l e t e t j á r t a m b e é s i) T k e i t z P é t é i : : Mi a mállás? Az l-s<"» nemzetközi agrogeológiai értekezlet munkálatai. Budapesten

4 480 TlíE ITZ PÉ TER (4) E u r ó p á n a k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő k i i m a z ó n á i a l a t t v é g e z t e m - t a n u l m á n y o k a t. H é t é v i t a n u l m á n y a i m n a k e r e d m é n y e i t ö s s z e f o g l a l v a, m e g n y u g v á s s a l á l l a p í t h a t o m m e g, h o g y m i n d a z o k a k ö v e t k e z t e t é s e k é s s z a b á l y o k, a m e l y e k e t l e g n a g y o b b r é s z t a h a z a i é s t ő l ü n k k e l e t r e e s ő t a l a j o k v i z s g á l a t á b ó l l e v o n t a m, é p p e n ú g y é r v é n y e s e k E u r ó p a é s z a k i r é s z é n, a h a z a i t ó l e g é s z e n e l t é r ő k l í m a h a t á s a a l a t t l e v ő t a l a j o k o n i s. A t a l a j a l a k u l á s f o l y a m a t á r a m i n d e n m á s t é n y e z ő f e l e t t a k l í m á n a k v a n l e g n a g y o b b h a t á s a ; m á s s z ó v a l a z t a s z a b á l y t, m e l y e t a z é r t e k e z l e t e n b e m u t a t o t t m u n k á m b a n e l ő s z ö r h i r d e t t e m, m a i s t e l j e s é r v é n y e s s é g ű n e k t a r t o m :,,A klíma szabja meg a növényi takaró formáját s a növényi tenyészet összessége átalakítja, a földet, amelyen virul.'' A geológiai szerkezet. A r a d - h e g y a l j a g e o l ó g i a i f e l v é t e l é t L óczy L ajos. d r., i n t é z e t ü n k i g a z g a t ó j a v é g e z t e e l a z i g t e r j e d ő i d ő s z a k b a n s t a n u l m á n y a i n a k e r e d m é n y e i t a R a d n a L i p p a n e v ű g e o l ó g i a i t é r k é p e n a d t a k ö z r e. 1 ) A b e n n ü n k e t é r d e k l ő h e g y l á n c r ó l e g y s z e l v é n y t i s s z e r k e s z t e t t, m e l y e t a z L. s z á m ú á b r á b a n i t t i s i s m e r t e t h e t e k. A szelvényből látható, h ogy a hegység szerkezete nagyon bon yolult. L óczy m egállapítása szerint a hegyláncban a következő kőzetfajták szerepelnek h egy alkotóként: 1. F é l i g m e t a m o r ű k u s k r i s t á l y o s p a l á k, f i l l i t e k, s o k f é l e v á l t o z a t b a n : a l á r e n d e l t e n k v a r c i t p a d o k k a l é s k r i s t á l y o s s z e m c s é s m é s z k ö v e k k e l, p a l á s m é s z k ő t e l e p e k k e l t á r s u l v a. 2. E g y s z t r a t i g r a f i a i h e l y z e t é t i l l e t ő l e g m é g n a g y o n p r o b l e m a t i k u s g r a u w a k e k é p z ő d m é n y E z á l l : k v a r c - é s f ö l d p á t a r k ó z á b ó l, a g y a g p a l á b ó l, k v a r c i t - h o m o k k ö v e k b ő l é s s ö t é t s z í n ű d o l o m i t é s m é s z k ö v e k b ő l. 3. A t ö m e g e s e r u p c i ó s k ő z e t e k k ö z ü l a k ö v e t k e z ő k s z e r e p e l n e k ( k o r s o r o z a t s z e r i n t ) :. d i o r i t. g r a n i t i t, t u r m a l i n g r a n i t, e p i d o t g r a n i t, d i a b á z é s a u g i t a n d e z i t. A z e r u p c i ó s k ő z e t e k k ö z ü l c s a k a d i a b á z n e m s z e r e p e l a h e g y l á n c b a n, á t ö b b i m i n d. 3) Ló c z y L a j o s : Jelentés a Maros és a Fehérkörös közötti hegyvidéken és Aradhegyalján eszközölt földtani részletes felvételekről. Földt. Int. Évi Jelentése, L ó c z y L a j o s : Jelentés a Maros és a. Fehérkörös közötti hegyvidéken eszközölt részletes felvételekről. Földtani Intézet Évi Jelentése L óczy L a j o s : Jelentés a Maros-völgyben és T em ésmegye északi részében eszközölt részletes felvételekről. Földtani Intézet Évi Jelentése, L óczy L a j o s : Jelentés Arad-Csanád és Temesmegyében eszközölt részletes, felvételekről. Földtani Intézet Évi Jelentése, L ó c z y L a j o s : Jelentés az év nyarán Aradmegyében eszközölt részletes felvételekről. Földtani Intézet Évi Jelentése, ltadna-lippa 1 : 75,000 mértékű 21. öv, XXV. rovat jelzésű: részletes geológiai térképlap. Készítette L óczy L a jo s. Magyarázó szöveg nélkül.

5 (5 ) F E L V É T E L I J E L E N T É S A n e g y e d k o r i ü l e d é k k é t e l k ü l ö n í t h e t ő k é p z ő d m é n y e f e d i a t é r s z i n t : a z e g y i k k a v i c s b ó l é s k a v i c s o s - h o m o k o s k e m é n y a g y a g b ó l á l l. a h e g y s é g n y u g a t i s z é l é t k í s é r i é s a t á g a s a b b v ö l g y e k b e i s b e n y ú l i k, d e n a g y m a g a s s á g r a a v ö l g y e k f e l e t t n e m e m e l k e d i k ; j ó l v a n r é t e g e z v e. E r r e r á t e l e p e d i k a b a b é r c b e n b ő v e l k e d ő v e r e s, v a g y s á r g a a g y a g, e g y h e l y e n p e d i g t í p u s o s l ö s z ; a z e l ő b b i m a g a s r a é r f e l a h e g y o l d a l o n. 5. A z a l l u v i u m n e m c s a k a M a r o s é s a C s i g é r s t b. m o s t a n i á r t e r é n, h a n e m a z e g é s z i d e é r ő r ó n a s á g o n a z e g y e d ü l i k é p z ő d m é n y. A f e l s o r o l t k ő z e t e k a h e g y l á n c f e l é p í t é s é b e n a k ö v e t k e z ő m ó d o n s z e r e p e l n e k : Ó - P á l o s t ó l A r a d k ö v i i g ( K u v i n ) a d i o r i t a d j a e h e g y g e r i n c a l a p k ő z e t é t. A d i o r i t b a n s z á m o s g r á n i t i t - i n t r u z i ó é s t ö m z s v a n b e l e n y o m u l v a. E z e k k ö z ü l a l e g n a g y o b b é p p e n a m é n e s i v ö l g y e t k e l e t r ő l h a t á r o l ó Nagy Határhegy k ő z e t e. A r a d k ö v i t ő l K o v á s z i i g ( K o v a s z i n c z ) m á l l o t t c s i l l á m p a l a a z u r a l k o d ó k ő z e t. V i l á g o s v i d é k é n e g y ú j k ő z e t, a k v a r c b r e c c s á s a g y a g - c s i l l á m p a l a k e r ü l t ú l s ú l y r a. E z e n k í v ü l a v i l á g o s i v á r h e g y k ö r ü l k v a r c i t é s k ö z é p s z e m ű r é t e g e s k v a r c é s f ö l d p á t a r k ó z á k t e l e p e d n e k a s z ü r k e é s k é k e s a g y a g p a l a k ö z é. A g a l s a i h e g y e n e g y n a g y o b b m é s z k ő t ö m z s v a n, a m e l y r e é s z a k f e l é e g é s z e n P a n k o t á i g m á r a g r á n i t i t t e r ü l e t e k ö v e t k e z i k. A g r á n i t i t e n t ö r t k e r e s z t ü l a z a u g i t - a n d e z i t, e h e l y t b r e c e s á s t u f á v a l b o r í t v a e l a p a n k o t a i B o k r é t a - h e g y e t. A H e g y a l j a g e r i n c é n e k <a k e l e t i l e j t ő i n v é g i g m e n v e, a k ő z e t e k e t r e n d k í v ü l e l b o n t o t t á l l a p o t b a n t a l á l j u k. A z e l b o r u l á s f o k a t e l j e s e n f ü g g e t l e n a t t ó l, h o g y a z i l l e t ő k ő z e t a f e l s z í n e n v a n - e, v a g y a n e g y e d k o r i ( a g y a g t a k a r ó m é g e r e d e t i á l l a p o t b a n f e d i - e b e. T a l a j i s m e r e t i s z e m p o n t b ó l s z ü k s é g e s a n I. ábra. Aradkegyalja geológiai szelvénye. Szerkesztette: Lóczy Lajos. FiUitek. Ž. Diorit. 3. Kvarcit, agyagpala, mészkő. 4, Gránitit, 5, Diabáz. C, Augit-andezit. 7. Diluvium. S. Alluvium. n a k a t é n y n e k m e g á l l a p í t á s a, h o g y a k ő z e t e k - A ni. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1916.

6 4 8 2 TREITZ PÉ TER (6) n e k e z a z e l b o n t o t t v o l t a n e m a m á l l á s i t é n y e z ő k h a t á s á n a k e r e d m é n y e, h a n e m p o s z t v u l k á n i k u s h a t á s o k m ű v e. A h e g y g e r i n c k ő z e t e i n e k e l b o n t á s a k é t f é l e f o l y a m a t n a k a z e r e d m é n y e, m e l y f o l y a m a t o k n a g y i d ő k ö z b e n k ö v e t k e z t e k e g y m á s u t á n. A z e l s ő b o m l á s i f o l y a m a t a g e o l ó g i a i k ö z é p k o r b a n t ö r t é n t s a z e l v á l t o z á s o k a kristályosodási palásság f o l y a m a t a i n a k a z e r e d m é n y e i. 1 ) A m á s o d i k : b o m l á s i f o l y a m a t, n e v e z e t e s e n a k ő z e t e k elkaolinosodása, s o k k a l k é s ő b b i k e l e t ű é s p o s z t v u l k á n i k u s m ű k ö d é s e k n e k e r e d m é n y e 2), m e l y n y i l v á n a z a n d e z i t k i t ö r é s é t k ö v e t ő t e v é k e n y s é g, s m é g n a p j a i n k b a n s e m s z ű n t m e g e g é s z e n. A k ő z e t e k e l k a o l i n o s o d á s á r a j e l l e m z ő a z. h o g y n e m e g y ö n t e t ű, h a n e m k ü l ö n b ö z ő e r ő s s é g ű ; ú g y, h o g y a z e g y m á s m e l l e t t f e k v ő k ő z e t b e n v a n f o l t o n k é n t e r ő s e b b e n é s v a n g y e n g é b b e n e l b o n t o t t r é s z. D e e z e k a b o m l á s i k ö z p o n t o k m i n d i g e g y v o n a l b a e s n e k s o l y i r á n y t t a r t a n a k b e, m e l y a h e g y s é g n e k v a l a m e l y t e k t o n i k a i v o n a l á v a l e s i k ö s s z e. A r a d - h e g y a l j á n a k a s í k s á g g a l h a t á r o s s z é l e s z i n t é n i l y e n t e k t o n i k a i v o n a l, m e l y a z o n b a n a M a r o s v ö l g y é b e n n e m é r v é g e t, h a n e m a M a r o s d é l i p a r t j á n i s t o v á b b f o l y t a t ó d i k. A f o l y t a t á s á b a e s ő f e l t á r á s o k b a n c s o d á l a t o s j e l e n s é g e k e t t a l á l u n k, m e l y e k a p o s z t v u l k á n i k u s e r e d e t ű tér malis hatásokról t e s z n e k t a n ú s á g o t. A B l u m e n a u v ö l g y é b e n t ö b b m a i s m é g m ű k ö d é s b e n l e v ő f o r t y o g ó f o r r á s v a n, a v ö l g y b e n l e v ő e g y é b k u t a k v i z e t ö b b h e l y ü t t f o r r, s z é n s a v, g á z á r a m l i k k i b e l ő l ü k. A f o r t y o g ó k ú t a k k ö r n y é k é n k a v i c s b á n y á t n y i t o t t a k, m e l y n e k a n y a g a c s a k ú g y e l v a n k a o l i - n o s o d v a, m i n t a k á r m e l y i k s z á l b a n á l l ó k ő z e t A r a d h e g y a l j á n. A k a v i c s - s z e m e k s z ö v e t e k ü l s ő l e g n e m v á l t o z o t t, a z e g y e s d a r a b o k a t m é g k i l e h e t a z a g y a g o s a l a p a n y a g b ó l e m e l n i. D e a m i n t a k a v i c s o t s z é t t ö r j ü k, a k k o r k i t ű n i k a z a n y a g e l b o n t o t t v o l t a. L e g y e n b á r a k a v i c s a n y a g a a k á r m i n ő k ő z e t, b e n n e m i n d e n f ö l d p á t, m i n d e n m a g n é z i a s z i l i k á t e l v a n b o n t v a, s f ö l d e s á l l o m á n y ú. H o g y a k a v i c s r é t e g e k b e n b e n t f o g l a l t h o m o k - é s a g y a g r é t e g e k i s m i n d e l v a n n a k b o n t v a, a z t n e m i s k e l l k ü l ö n m e g e m l í t e n e m, m e r t h i s z e n e z e k n e k s z e m c s é i s o k k a l k i s e b b e k l é v é n, m á r h a m a r a b b e l b o m l o t t a k. M e g k e l l m é g e m l í t e n e m a z t a k ö r ü l m é n y t i s, h o g y a k a o l i n o s k a v i c s b á n y a k ö r ü l t ö b b s a v a n y ú v í z f o r r á s v a n. m e l y e k n e k v i z e a l i p p a i v i z e k ö s s z e t é t e l é v e l e g y e z i k. A f e n n e m l í t e t t i r á n y o n k í v ü l m é g t ö b b o l y a n t e k t o n i k a i v o n a l v a n 1) R o z l o z s n i k PÁL: Földtani megfigyelések a tágabb értelemben vett Biharhegycsoport különböző tagjaiban. M. kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, ) W e in s c h e n k E.: Grundztige dér Gesteinskunde. I. Bd., Kaolinisierung. pag. 116.

7 (7) F E L V É T E L I J E L E N T É S a h e g y s é g b e n, a m e l y n e k m e n t é n a k ő z e t e k e l k a o l i n o s o d t a k. I l y e n f ő v o n a l m é g a M a r o s m e n t e i s. H a a z e l k a o l i n o s o d o t t k ö z i e t e k r ő l a f e l s ő a g y a g t a k a r ó l e k e r ü l, ú g y, h o g y a z e l b o n t o t t k ő z e t a n y a g a k e r ü l a f e l s z í n r e, a k k o r a f e l s z í n i p o r l á s i é s m á l l á s t t é n y e z ő k e z t a l a z a á l l o m á n y ú k ő z e t e t k ö n n y e n e l p o r l a s z t j á k s h a a f o r g a t á s s a l n a g y o b b d a r a b o k m a r a d n a k a f e l s z í n e n, e g y é v l e f o r g á s a a l a t t a z o k i s s z é t h u l l a n a k. A v i d é k e n a z t s z o k t á k m o n d a n i, h o g y a kőzet könnyen mdilik, de ez határozottan téves megállapítás! A z e i m á l l á s é s a k a o l i n i z á c i ó k é t e g y m á s t ó l n a g y o n i s k ü l ö n b ö z ő v e g y f o l y a m a t. A z eimállás inkább oxidációs jellegű vegyi folyamat, melyben a kovasavas alkáli-szilikátok nem lugoztatnak ki a kőzetből, a vasnak is nagyobb része benne marad a mállást terményben. Ü g y a k o v a s a v a s a l - k á l i - s z i l i k á t, v a l a m i n t a v a s o x i d i s o l y a l k a t r é s z e i a t a l a j n a k, m e l y e k r e t e r m é k e n y s é g é n e k s z e m p o n t j á b ó l n é l k ü l ö z h e t i e n s z ü k s é g e v a n. Ezzel szemben a kaolinizáció redukciós jellegű vegy folyamat, melynek hatása alatt a vasvegyilletek és az alkáli szilikátok is egyaránt kilúgoz tatnak a bőm ló és elkaolinosodó anyag bed. Eimállás útján sohasem alakulhat kaolin!1) A r é g i k e l e t ű t a l a j i s m e r e t i m ű v e k m i n d e g y i k e ú g y t á r g y a l j a a f ö l d - p á t o k e l m á l J á s á t, h o g y a z o k b ó l a z e i m á l l á s f o l y a m á n k a o l i n l e s z. E z a t é v e d é s a b b a n a k ö r ü l m é n y b e n l e l i m a g y a r á z a t á t, h o g y a z o k o n a v i d é k e k e n, a h o n n a n a t a l a j v i z s g á l a t c é l j á b ó l g y ű j t ö t t m i n t á k s z á r m a z t a k, a z a l a p k ő z e t s z i n t é n a n n y i r a e l v o l t b o m o t v a é s k u o l i n o s o d v a, m i n t i t t a f e l v é t e l i t e r ü l e t e m e n. A r a d - h e g y a l j á n. S m i n t h o g y a t a l a j o k c h é m i a i é s m i k r o s z k o p i á i v i z s g á l a t a a l k a l m á v a l a z i l y e n h e l y e k r ő l s z á r m a z ó m i n t á k b a n m i n d i g m e g l e h e t e t t a k a o l i n t, m i n t t á l a j a l k o t ó r é s z t á l l a p í t a n i, e z e k e t a z e r e d m é n y e k e t á l t a l á n o s í t v a k i m o n d o t t á k, h o g y a z e i m á l l á s a l k a l m á v a l a f ö l d p á t b ó l k a o l i n l e s z. M i n t m á r f e n n e b b m e g í r t a m, a z e l b o m l o t t é s e l k a o l i n o s o d o t t k ő z e t e k c s a k k e v é s h e l y e n k e r ü l n e k a f e l s z í n r e a z a g y a g t a k a r ó a l ó l, a s z ő l ő k t a l a j á t l e g n a g y o b b r é s z b e n e z u t ó b b i n a k e l m á l l á s a s z o l g á l t a t j a. D e a h o l e z a z e l b o m l o t t k ő z e t f e k s z i k a f e l s z í n e n, o t t a l é g k ö r p o r l á s i é s m á l l á s i t é n y e z ő i t e r m é s z e t e s e n m e g t á m a d j á k é s e l p o r l a s z t j á k. A m á l l á s i f o l y a m a t o k a z e l k a o l i n o s o d o t t k ő z e t b e l s e j é b e n k ü l ö n f é l e á s v á n y i s ó k é s s z e r v e s v e g y ü l i t e k l e v á l á s á t o k o z h a t j á k. A z é p k ő z e t b e l s e j é b e a m á l l á s c s a k n é h á n y c e n t i m é t e r m é l y e n h a t o l b e. Bizonyságul szolgálnak az elmondottakra nézve azok a sziklatömbök és különböző nagyságú kotörmelékdara- O RÖs l e r H.: Beitriige zűr Kenntniss einiger Kaolinlagerstatten. Neues Jahrb. fűi Mineralogie, Geologie und Palaeontologie, B. B. XV. pag *

8 4 8 4 TREITZ PÉ TER (8) bok. melyek a talaj felületén, vagy belsejében a hazai őserdőkben sok száz. de talán ezer évek után is teljes épségben maradtak meg, a m állási tényezők csak a felületükön alakítanak egy kérget ki, melyben az elmállással járó vízfelvétel a kéreg alkotó ásványaiban mindig kimutatható. Hasonló viszonyok között a kaolinizált kőzet már egy-két év alatt teljesen szét omlik. M i n é l j o b b a n e l v a n a k ő z e t b o n t v a, a n n á l g y o r s a b b a n v á l i k a g y a g o s t a l a j j á, d e a h o l a k a o l i n i z á c i ó c s a k k i s m é r t é k ű, o t t a f e l s ő a g y a g t a k a r ó l e m o s á s a u t á n k o p a s z t e r m é k e t l e n k ő s z i k l a m a r a d a f e l s z í n e n, m e l y e n c s a k i g e n g y é r n ö v é n y z e t t e n g ő d i k. E z e k n e k a h e l y e k n e k k i v é t e l é v e l a z e g é s z h e g y s é g l e j t ő i t é s f e n s í k j a i t a z a n e g y e d k o r i s z á r m a z á s ú a g y a g r é t e g f e d i b e, m e l y r ő l L óczy L b a n m e g á l l a p í t o t t a, h o g y a l ö s s z e l e g y e n é r t é k ű n e k v e e n d ő. A z ő s i e r d ő k n e k é s a m a i l e g e l ő k n e k a t e r m ő t a l a j á t e n n e k a z a g y a g t a k a r ó n a k e l m á l l o t t r é t e g e s z o l g á l t a t j a. A hegység termőtalajának anyakőzete. A z a z a g y a g t a k a r ó, m e l y a z e g é s z h e g y s é g e t v á l t o z ó v a s t a g s á g b a n b e f e d i, h u l l ó p o r b ó l a l a k u l t. A z O - P á l o s é s M é n e s k ö z ö t t i s z a k a s z o n a l e j t ő k e t b o r í t ó l e r a k ó d á s m á i g m e g t a r t o t t a a z t a z e r e d e t i j e l l e g é t, m e l y 'a h u l l ó p o r b ó l a l a k u l t f ö l d f é l e s é g r e s z á r a z k i i m a a l a t t j e l l e m z ő. E s z a k a s z l e j t ő i t f e d ő f ö l d r é t e g b e n a t í p u s o s l ö s z n e k m i n d e n j e l l e g e m é g m e g v a n ; c s a k a n n y i b a n t é r e l a z a l f ö l d i l ö s z ö k t ő l, h o g y s z í n e h e l y e n k é n t v ö r ö s á r n y a l a t ú. E z a v e r e s s z í n á r n y a l a t a n n a k a t a l a j n e d v e s s é g n e k a v a s t a r t a l m á t ó l e r e d, a m e l y e z t a l ö s z r é t e g e t m é g a b b a n a z i d ő b e n j á r t a á t, a m i k o r a z e g é s z h e g y s é g e r d ő v e l v o l t b o r í t v a. A z e r d e i t a l a j t á t i t a t ó n e d v e s s é g b e n m i n d i g v a n v a l a m e l y v a s v e g y t i l e t f e l o l d v a, s h a e z a v a s a s t a l a j n e d v e s s é g a z a l t a l a j f ö l d r é t e g e i t á t n e d v e s í t e t t e, a k k o r a v a s a z o l d a t b ó l k i v á l i k é s a z o x i d á c i ó j a u t á n a z i l l e t ő r é t e g e t v ö r ö s r e f e s t i. E r d ő í r t á s, l e g e l t e t é s, d e k ü l ö n ö s e n a s z ő l ő m ű v e l é s s e l j á r ó t a l a j l á z i t á s, e n n e k a z a g y a g t a k a r ó n a k l e m o s a t á s á t n a g y o n m e g k ö n n y í t e t t e. S c s a k u g y a n s o k h e l y ü t t, k ü l ö n ö s e n a r é g e b b i t e l e p e k, f a l u k é s v á r o s o k h a t á r á b a n..a h e g y o l d a l a k o n m á r k i b u k k a n i k a k ő s z i k l a a z a g y a g t a k a r ó a l ó l ; m a g á t a z e g y k o r i t a k a r ó t a c s a p a d é k v i z e k l e m o s t á k a h e g y o l d a l a k r ó l s l e r a k t á k -a s í k o n. A l e m o s o t t f ö l d b ő l a h e g y l e j t ő l á b á n á l h a t a l m a s t ö r m e - 1 é k k ú p o k a l a k u l t a k. A l e m o s o t t a g y a g m e n n y i s é g é r ő l a z o k a k ú t a k s z o l g á l n a k a d a t o k k a l, a m e l y e k e t a h e g y s é g l á b á n á l é s t ő l e t á v o l a b b a M. A. Y. m e n t é n á s t a k. A m e l l é k e l t s z e l v é n y ( 2. á b r a ) e g y M é n e s e n á s o t t k ú t n a k r é t e g s o r o z a t á t t ü n t e t i f e l, a t ö b b i k ú t n a k i s h a s o n l ó a s z e l v é n y e. B e l ő l e.j ó l k i v e h e t ő, h o g y a r é g i f e l s z i n t, a z a z a I I. s z á m ú f e k e t e a g y a g r é t e g e t, e g y 4 6 m v a s t a g h o r d a l é k f e d t e b e. E z a f e l s ő t a k a r ó a b b ó l a z a n y a g b ó l é p ü l t f e l,

9 (9) F E L V É T E L I J E L E M E S a m e l y e t a c s a p a d é k v i z e k a h e g y e k l e j t ő i r ő l h o z t a k l e s a f e k e t e h u m u s z o s f e l s z í n r e r á r a k t a k. E n n e k a f e l s ő a g y a g r é t e g n e k a k o r á r ó l a z o k a l e l e t e k s z o l g á l n a k f e l v i l á g o s í t á s s a l, a m e l y e k i l y e n k ú t á s á s a l k a l m á v a l k e r ü l t e k n a p f é n y r e. E g y i k k ú t á s á s a l k a l m á v a l 21/? m m é l y s é g b ő l I. N a p o l e o n i d e j é b ő l s z á r m a z ó p é n z k e r ü l t k i a t e l j e s e n b o l y g a t a t l a n f e l s ő r é t e g b ő l. E z e s e t b e n t e h á t é v a l a t t k b. 21/2 m v a s t a g l e r a k ó d á s t á m a d t a l e h o r d o t t a n y a g b ó l. E g y m á s e s e t b e n 6 m m é l y s é g b ő l e g y a r a n y o z o t t r é z d a r a b k e r ü l t 2. ábra. Gyúrok Ménes közötti sik területen ásott kút szelvénye. e l ő. m e l y B a e h u s t á b r á z o l t a s k é z z e l d o m b o r í t o t t m u n k a v o l t. E z t a l e l e t e t a N e m z e t i M ú z e u m b a s z o l g á l t a t t á k b e ; o t t k o r á t c s a k s z á z é v e s n e k h a t á r o z t á k m e g s k ö z ö l t é k, h o g y a b r o n z d a r a b v a l a m e l y b ú t o r n a k s z o l g á l t d í s z ü l. E h e l y ü t t s z á z é v a l a t t 6 m - n y i v a s t a g s á g ú f ö l d r é t e g h a l m o z ó d o t t f e l. A v i d é k e n d o l g o z ó k ú t á s ó m e s t e r b e m o n d á s a s z e r i n t a z ö s s z e s k ú t a k - b a n, a m e l y e t ő k é s z í t e t t, a z Ö - P á l o s t ó l K o v á s z i i g t e r j e d ő s z a k a s z o n m i n d e n ü t t i l y e n ú j a b b k o r ú h o r d a l é k f e d i a r é g i h u m u s z o s f e l s z i n t. E z a f e d ő r é t e g a h e g y l á b á n á l a l e g v a s t a g a b b, s t ő l e t á v o l o d v a v é k o n y a b b. D e a M. Á. Y. v o n a l a m e n t i a g y a g g ö d ö r t a l á n a h e g y t ő l m é g 2 k m

10 4 3 6 T R K IT Z P É T E R 0 0 t á v o l s á g b a n i s j ó l l á t s z i k s 1 m - n é l v a s t a g a b b. H a a f e l s o r o l t a d a t o k a l a p j á n m e g s z e r k e s z t j ü k a z t a z á b r á t, a m e l y a l e h o r d o t t. a n y a g k e r e s z t - m e t s z e t é b ő l k i a d ó d i k, a k k o r a k ö v e t k e z ő s z á m o k a t k a p j u k : A t ö r m e l é k k ú p a l a p v o n a l a 3 é s f é l k m ; m é l y s é g e p e d i g 2 k m. M i n t h o g y a l a k j a n e m s z a b á l y o s, h a n e m é s z a k n y u g a t f e l é h o s s z a n t e l n y ú l ó, e n n é l f o g v a t e r j e d e l m e n e m f e l e l m e g e g é s z e n a m a g a s s á g é s a z a l a p m é r e t é n e k. S z á m í t á s a i m s z e r i n t a z i t t e g y m á s m e l l e t t s o r a k o z ó t ö r m e l é k k ú p o k t e r j e d e l m e m i n t e g y 4 k m 2 - r e t e h e t ő s h a a h e g y s é g l á b á n á l a k e z d ő v é g é t 4 m v a s t a g r a v e s s z ü k, a z a l a k o t p e d i g n y u g a t f e l é s z a b á l y o s a n k i é k e l ő d ő - n e k. a k k o r a s z á m í t á s s z e r i n t e z e n a t e r ü l e t e n a t ö r m e l é k k ú p o k b a n 1 6 m i l l i ó k ö b m é t e r f ö l d t ö m e g v a n. E k k o r a f ö l d t ö m e g p e d i g e l e g e n d ő a r r a, h o g y 4 k m t e r ü l e t e t 2 m é t e r v a s t a g a g y a g t a k a r ó v a l b e f ö d j ö n. S e s z á m í t á s o m b a n e m v e t t e m b e l e a z t a f ö l d t ö m e g e t, a m e l y e t a M a r o s s z á r a z é n á g a e l v i t t m a g á v a l, p e d i g e z i s i g e n n a g y t ö m e g ű f ö l d v o l t! A M é n e s é s G y o r o k k ö z ö l t l e v ő t e r ü l e t n e k a z a s z a k a s z a, m e l y r ő l a c s a p a d é k v i z e k a z e g y k o r i a g y a g t a k a r ó e g y r é s z é t l e m o s t á k, 4 k m 2- n é l k i s e b b, d e m é g e n n é l i s s o k k a l c s e k é l y e b b t e r j e d e l m ű a d e n u d á l t r é s z, m e r t m é g s o k h e g y l e j t ő n m a i s v a n m é g 2 m - n é l s o k k a l v a s t a g a b b a g y a g t a k a r ó a k ő z e t e n. E b b ő l a k i s s z á m í t á s b ó l i s k i v e h e t ő a z a t é n y, h o g y n e m c s a k a z ó - p á l o s i h a t á r b a n l e v ő h e g y l e j t ő k e t f e d t e b e e g y k o r h u l l ó p o r b ó l a l a k u l t f ö l d t a k a r ó, h a n e m a z o k a k o p á r s z i k l á k é s h á t a k, a m e l y e k m a c s u p a s z o n é s m i n d e n v e g e t á c i ó n é l k ü l t e t ő z i k b e a h e g y n y ú l v á n y o k é l e i t, e r e d e t i l e g s z i n t é n l e v o l t a k i l y e n a g y a g t a k a r ó v a l f e d v e. A M é n e s t ő l G y ő r ö k i g t e r j e d ő s z a k a s z o n a t ö r m e l é k k ú p o k n a k s o r a e b b ő l a l e m o s o t t a n y a g b ó l é p ü l t f e l. Az agyagtakaró szerkezete. A z a g y a g t a k a r ó a n y a g a, k ő z e t t a n i s z e m p o n t b ó l t e k i n t v e, t e l j e s e n e g y n e m ű, a z e g é s z b e j á r t s z a k a s z o n v é g i g. Á s v á n y a i é s f i z i k a i a l k o t ó e l e m e i e g y f o r m a n a g y s á g ú a k. B á r a f ö l d n e k a l k o t ó e l e m e i, a z á s v á n y o k, n e m r e n é z v e m e g l e h e t ő s e n e g y f o r m á k, b e n n e a m á l l á s i t e r m é n y, m e l y a t a l a j p ó r u s a i t k i t ö l t i, m e l y t e h á t a f e l s z í n i m á l l á s n a k e g y e n e s l e s z á r m a z o t t j a, m é g i s n a g y o n v á l t o z ó. E z t a m á l l á s i t e r m é n y t n e v e z z ü k a t a l a j a g y a g o s r é s z é n e k. Ö s s z e t é t e l e m i n d i g a n n a k a t a l a j n e d v e s s é g n e k a c h é m i a i j e l l e g é t ő l f ü g g, m e l y a z t a z i l l e t ő t a l a j t, a z ( a l a k u l á s i d e j é b e n á t i t a t t a. A c s a p a d é k v i z e k, a m i n t r á h u l l a n a k a t a l a j f e l s z í n é r e, a z o n k ö z b e n, h o g y á t s z i v á r o g n a k r a j t a, k i o l d a n a k b e l ő l e m i n d e n f é l e a n y a g o t. A z o l d a t b a n l e v ő a n y a g o k e g y r é s z e a z a k k u m u l á c i ó s s z i n t b e n v á l i k l e, m á s r é s z ü k a z o n b a n l e s z i v á r o g e g é s z e n a z a g y a g t a k a r ó a l j á i g é s o t t a k ő z e t é s a z a g y a g r é t e g k ö z ö t t i h é z a g o k b a n e r e s z k e d i k l e f e l é a l e j t ő n. E z e k a z o l d a t o k r e n d e s e n b i z o n y o s s ó k b ó l o l y n a g y m e n n y i s é g e t t a r t a l m a z n a k, h o g y a k e v e r é k e g y e n s ú l y á n a k m á r a l e g k i s e b b m e g z a v a r á s á v a l c s a p a d é k k e l e t

11 (11) F E L T É T E L I J E L E N T É S. 487 k e z i k b e n n ü k s e g y e s a l k a t r é s z e k l e v á l n a k b e l ő l e. A l e v á l t v - e g y ü l e t e k b e - k é r g e z i k a k ő z e t f e l s z í n é i t, a s z i k l á n f e k v ő k ő t ö r m e l é k e t é s v é g ü l m a g á n a k a t a l a j n a k a h o m o k - é s k ő p o r - s z e m e i t i s. A z ia z o l d a t, a m e l y a k ő z e t f e l s z í n é n m o z o g, a t a v a s z i n e d v e s i d ő s z a k b a n h í g. d e a n y á r i s z á r a z s á g b e á l l t á v a l v i z é n e k n a g y m é r v ű p á r o l g á s a k ö v e t k e z t é b e n m i n d i n k á b b t ö m é n y e b b l e s z s e k k o r c s a k h a m a r e l k e z d ő d i k a s ó k n a k a z o l d a t b ó l v i a l ó l e v á l á s a. A z o l d a t b ó l l e v á l t s ó k n a k a m i n ő s é g e m i n d i g j e l z i a t e r m é s z e t é t a n n a k a t a l a j n a k, a m e l y b ő l a s ó k k i o l d ó d t a k s i l y e n m ó d o n j e l z ő j e l e s z a n n a k a k l í m á n a k i s, a m e l y e t a l a j f e l e t t a l a k u l á s á n a k i d e j é b e n u r a l k o d o t t. A z e l m o n d o t t a k b ó l k ö v e t k e z i k, h o g y r e n d k í v ü l n a g y f o n t o s s á g ú a z o n m á s o d l a g o s. a l a k u l á s ú á s v á n y o k ö s s z e t é t e l é n e k i s m e r e t e, a m e l y e k a k ő z e t f e l e t t m i n t r e p e d é s - k i t ö l t é s e k, v a g y p e d i g m i n t ü r e g - t ö l t e l é k e k s z e r e p e l n e k é s p e d i g e g y r é s z t a t a l a j n a k, m á s r é s z t a f e l e t t e u r a l k o d ó k l í m á n a k m e g í t é l é s e s z e m p o n t j á b ó l. A r á d - h e g y a l j á n a k é r g e k n e k a h e l y s z í n i v i z s g á l a t a a l k a l m á v a l k i t ű n i k a z. h o g y a k ő z e t b e n l e v á l t á s v á n y o k k é t c s o p o r t b a t a r t o z n a k : v a n n a k m e s z e s á s v á n y o k é s v a n n a k o l y a n o k, a m e l y e k l e g n a g y o b b r é s z t v a s a s v e - g y ü l e t e k b ő l t e v ő d n e k ö s s z e. A b e j á r t s z a k a s z o n t a l á l h a t ó á s v á n y t í p u s o k t é r b e l i e l o s z l á s a m e g f e l e l a k l i m a t i k a i a d a t o k n a k. A s z á r a z k i i m a a l a t t m é s z v á l i k l e, m í g a n e d v e s s é g f o k o z ó d á s á v a l a k ő z e t h é z a g a i t k i t ö l t ő á s v á n y k e v e r é k b e n a, m é s z f o g y é s a v a s p e d i g s z a p o r o d i k ; v é g ü l m á r c s a k v a s v á l i k l e. A v a s a s á s v á n y o k l e v á l á s á n a k ö v é b e n n i n c s e n s e m a k é r e g b e n. s e m a r e p e d é s - k i t ö l t é s b e n s z é n s a v a s m é s z. D e m é g a t i s z t a v a s a s v e g y ü l e t e k b ő l á l l ó l e v á l á s b a n i s l e h e t a f o k o z ó d ó n e d v e s s é g h a t á s á r a v i s z - s z a v e z e t h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t k i m u t a t n i. A n e d v e s s é g n ö v e k e d é s é v e l u g y a n i s a t a l a j n e d v e s s é g n e k s z e r v e s s ó k b ó l á l l ó a l k a t r é s z e s z a p o r o d i k m e g, m e l y a l k a t r é s z t a l e v á l t p ó r u s - k i t ö l t é s e k b e n i s k i l e h e t m u t a t n i. E z e n c é l b ó l is* s z ü k s é g e s l e s z a f e l v é t e l t e g é s z e n B o r o s - S e b e s i g f o l y t a t n i, h o g y í g y a s o r o z a t o t a l e g n e d v e s e b b k l i m á j ú s z a k a s z o n g y ű j t ö t t k ő z e t k i t ö l t é s s e l k i e g é s z í t h e s s e m. A z e l m o n d o t t a k b ó l ö n k é n t k ö v e t k e z i k, h o g y h a a k ő z e t r e p e d é s e k b e n l e v á l t s ó k ö s s z e t é t e l é b e n v o l t i l y e n k ü l ö n b s é g l e v á l á s u k i d e j é b e n é s h a a z c s a k u g y a n i g a z, h o g y a k i i m a m a i s m é g n a g y o n k ü l ö n b ö z ő a z O - P á l o s é s B o r o s - S e b e s k ö z ö t t i v o n a l o n, a k k o r a t a l a j t á t i t a t ó n e d v e s s é g ö s s z e t é t e l é b e n m a i s k e l l. h o g y n a g y k ü l ö n b s é g e k l e g y e n e k. M i n t h o g y a t a v a s z i i d ő s z a k o s f o r r á s o k v i z e a t a l a j o l d a t á n a k t e k i n t h e t ő k, t e h á t e z e n f o r r á s o k v i z é n e k ö s s z e t é t e l e i s k e l l, h o g y a d j o n e b b e n a t e k i n t e t b e n ú t m u t a t á s t. A f e l v e t e t t k é r d é s r e a z I - s ő t á b l á z a t b a n k ö z ö l t a d a t o k é r d e k e s f e l v i l á g o s í t á s s a l s z o l g á l n a k. M i e l ő t t a z a d a t o k m a g y a r á z a t á b a b o c s á t k o z n á n k, m e g k e l l á l l a p i

12 488 TIÍELTZ P É T E R (1 2 ) t a n u n k a z t, h o g y m i l y e n a z a c s a p a d é k v í z, a m e l y a t a l a j f e l s z í n é r e r á h u l l i k, m á s s z ó v a l m i l y e n ö s s z e t é t e l e v a n a k ő i é n e k, a z e s ő v í z n e k é s a h a r m a t n a k? M e n n y i s ó h u l l i k l e a c s a p a d é k v i z e k k e l a t a l a j r a? A m a g y a r s z a k f o l y ó i r a t o k b a n o l y a n a d a t o k k a l i s t a l á l k o z u n k, m e l y e k b ő l a z t ű n i k k i, m i n t h o g y h a a z e s ő v í z o l y t i s z t a v o l n a, m i n t a d e s z t i l l á l t v í z! 1) S z ü k s é g e s t e h á t e h e l y e n a c s a p a d é k o k ö s s z e t é t e l é n e k v i z s g á l a t á b a k i s s é b e l e t e k i n t e n ü n k. A c s a p a d é k v i z e k v i z s g á l a t a e d d i g a z e s ő v í z n e k é s h ó l é n e k v a g y a n i t r o g é n t a r t a l m á n a k a k i k u t a t á s á r a v o n a t k o z i k, v a g y p e d i g a k é n s a v é s k l ó r t a r t a l o m v á l t o z á s á t á l l a p í t o t t á k m e g a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a n. A m é s z - é s a m a g n é z i a t a r t a l o m m e g á l l a p í t á s a c é l j á b ó l e d d i g c s a k k e v é s v i z s g á l a t t ö r t é n t. T a l a j g e o g r á f i á t * c í m ű m u n k á m b a n 2) 3 t á b l á z a t b a n á l l í t o t t a m e g y b e a c s a p a d é k v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e i t. E z e k k ö z ö t t e g y v a n, m e l y a z e g é s z é v i c s a p a d é k s z i l á r d m a r a d é k á n a k ö s s z e g é t a d j a. 3 ) C a t á n i á b a n k g m é s z é s k g m a g n é z i a v o l t a z ö s s z e s k g s z i l á r d m a r a d é k b a n, m e l y e g y é v b e n egy b e k t á r t e r ü l e t r e l e h u l l o t t. E n a g y t ö m e g ű s z i l á r d a n y a g n a g y r é s z e a b b ó l a v u l k á n i h a m u b ó l s z á r m a z i k, m e l y a v u l k á n o k k ö z e l é b e n a f e l s ő l é g r é t e g e k b e n l e b e g s m e l y n e k e g y r é s z é t a l e h u l l o t t e s ő c s e p p e k m a g u k k a l r a g a d j á k s l e v i s z i k a f ö l d r e. F e l t ű n ő e b b e n a s z i l á r d m a r a d é k b a n a m é s z t ú l s ú l y a a m a g n é z i á v a l s z e m b e n. A z i d e i t é l é s t a v a s z f o l y a m á n t ö b b h ó i é t é s e s ő v i z e t v i z s g á l t a m m e g a z o n c é l b ó l, h o g y a c s a p a d é k o k b a n l e v ő m é s z é s m a g n é z i a a r á n y á t m e g á l l a p í t s a m. A v i z s g á l a t o k b ó l a z a z á l t a l á n o s é r v é n y ű s z a b á l y a d ó d o t t, h o g y : 1. A csapadékoknak első résdelében mindig több a mész, mint a magnézia, mert ez a részlet ragadja magával a porszemecskéket. melyek a levegőben lebegnek. 2. A csapadékoknak második részletében aránytalanul több a magnézia, mint a mész, mert mire a második része leesik, akkorra már az első rész megtisztította a levegőt a portól. A tiszta portalan csapadékvízben, melyben igen sok a hulláim tarajból származó szélporlasztott tengervíz, természetesen sokkal több a magnézium. mint a mész.!) Ciiolnoky Jenő: Előzetes jelentés Karszt-tamilmányaimról. Földrajzi Közlemények, VITI. fűz old. 2) Trettz Péter: Talajgeograiia. Földrajzi Közlemények XLI. kötet, 6. füzet.») G. Ba s il e: Analvse dér in Catania vöm Juni 1888 bis September 1S89 niedergefal lenen meteorischen Wiisser. Forscluingen auf d. Gebiete d. Agrikulturphysik. líef. Bd. 10. pag. 291.

13 (13) F E L T É T E L I J E L E N T É S. 489 E z a z á l t a l á n o s é r t é k ű s z a b á l y a z o n b a n c s a k k v a l i t a t í v é r t é k ű é s a r r a s z o l g á l, h o g y a t o v á b b i i l y i r á n y ú c s a p a d é k v i z s g á l a t o k a t i r á n y í t s a s a z e l e m z é s r e s z á n t c s a p a d é k v i z e k f e l f o g á s a é s ö s s z e g y ű j t é s e m ó d j á r a n é z v e i r á n y í t á s t é s ú t m u t a t á s t a d j o n. A b u d a p e s t i c s a p a d é k v i z e k m é s z - é s m a g n é z i a t a r t a l m a a k ö v e t k e z ő v o l t :

14 4 9 0 T K EITZ P É T E R 0 4 ) é s a m é l y e b b r é t e g e k b ő l f a k a d ó f o r r á s o k v i z é n e k ö s s z e t é t e l e k ö z ö t t n a g y k ü l ö n b s é g v a n. A f o r r á s v i z e k ö s s z e t é t e l é b e n n e m a n n a k a k ő z e t n e k a j e l l e g e j u t k i f e j e z é s r e, a m e l y b ő l a z a f o r r á s f a k a d, h a n e m a k i i m a, a m e l y n e k h a t á s a a l a t t a z i l l e t ő h e l y á l l. A f o r r á s o k v i z é b e n u g y a n i s e l s ő s o r b a n n e m a k ő z e t á s v á n y a i o l d ó d n a k f e l, a z a z n e m e z e k a z á s v á n y o k a d j á k m e g a f o r r á s j e l l e g é t, h a n e m a z o k a m á s o d l a g o s a l a k u l á s ú á s v á n y o k, a m e l y e k a z u t á n, h o g y a t a l a j n e d v e s s é g b ő l l e v á l t a k, b e k é r g e z t é k a t a l a j á s v á n y - s z i l á n k j a i t é s k i t ö l t ö t t é k a k ő z e t e k r e p e d é s e i t. E z t a t é n y t b i z o n y í t j á k a I I. t á b l á z a t b a n k ö z ö l t a d a t o k i s. A H a g y B a t á r h e g y t e t e j é n v a n k é t f o r r á s k ö z e l e g y m á s h o z. A z e g y e s s z á m ú i d ő s z a k i f o r r á s v i z é b e n e g y r é s z m é s z r e 1 6 r é s z m a g n é z i a k e m é n y s é g j u t. Ezeket a számokat úgy kell értelmezni, hogy a BLACiiER-féle módszerrel meghatározott keménység együtt adja a mész- és a magnézia-sók által okozott keménységet; a WiXEXER-féle módszerrel meghatározott keménység ellenben tisztán a mészsók által okozott keménységet mutatja, de mind a két keménység mészoxydra van átszámítva. Az arány szám ennek a két módszernek mészre átszámított adatait állítja egymással szembe. A valóságos magnézia-tartalmát úgy kapjuk meg, ha a B lach ermódszerrel kapott adatból kivonjuk a W ix k le r módszerével kapott keménységet és */7-el megszorozzuk. A m é s z - é s m a g n é z i a s ó k á l t a l o k o z o t t k e m é n y s é g ö s s z e h a s o n l í t á s á r a a z o n b a n e l e g e n d ő l e s z, h a ia k é t a d a t o t m é s z r e s z á m í t v a f e j e z z ü k k i ; m e r t h i s z e n c s a k a m i n ő l e g e s ö s s z e t é t e l é r d e k e l b e n n ü n k e t, a s ó k m e n n y i s é g e e g y - e g y e s ő u t á n n a g y o n m e g v á l t o z i k, a f o r r á s v í z h í g a b b l e s z. A m i n ő l e g e s ö s s z e t é t e l a z o n b a n e s ő u t á n i s m e g m a r a d. S o k f o r r á s v i z é t m e g v i z s g á l t a m, e s ő e l ő t t é s e s ő u t á n s a z t t a p a s z t a l t a m, h o g y b á r a v i z e h í g a b b l e t t e s ő u t á n, d e a z a r á n y s z á m m é g i s c s a k k e v e s e t v á l t o z o t t. A H a g y H a t á r h e g y k ő z e t e g r á n i t s f o r r á s v i z é b e n m é g i s t ö b b a m a g n é z i a, m i n t a m é s z. D e t e k i n t e t t e l a z e s ő v i z - e l e m z é s e k r e, e z a m a g - n é z i a - t ö b b l e t t e r m é s z e t e s, s a t a l a j a b s o r b t i ó s t u l a j d o n s á g a i b ó l e r e d, 1) m i n t e z t m á s h e l y e n m á r m e g í r t a m. A z e l s ő s z á m ú f o r r á s v í z c s a k i g e n v é k o n y r é t e g e n s z i v á r o g á t, m i e l ő t t f e l f a k a d s í g y a z e s ő v í z c s a k k e v é s s é v á l t o z i k m e g ú t k ö z b e n ; a 2. s z á m ú f o r r á s á l l a n d ó j e l l e g ű s s o k k a l v a s t a g a b b r é t e g b e n s z ű r ő d i k á t m i e l ő t t a f e l s z i n r e k e r ü l s e z é r t a m é s z t a r t a l o m m á r a r á n y t a l a n u l f e l s z a p o r o d o t t b e n n e, a z a r á n y s z á m 1 : h e z. E z a m é s z a b b ó l a p o r h u l l á s - Ü T r eitz Pé t e r : Mi az elinállás? Az I-s6 agrcgeologiai értekezlet munkálatai. Budapest

15 (15) F E L V É T E L I J E L E N T É S. 491 M Az összes keménység CaO-nak számítva. -) B l a c ii e k eljárása szerint a m ész és a m agnézia által okozott kem énységet együtt határozzuk m eg és m észtartalom ra átszám ítva fejezzük ki. :») W in k l e k eljárása szerint tisztán a m ész által okozott kem énységet határozzuk meg. ITa a két adatot egymásból levonjuk és 5/7 megszorozzuk, akkor m egkapju k a m agnézium által okozott kem énységet.

16 4 9 2 THEITZ PÉ TER (16) b ó l e r e d. m e l y e t n y á r o n a z e s t i l é g á r a m f e l h o z e r r e a t e t ő r e. A h u l l ó p o r n a k n a g y m é s z, t a r t a l m a v a n. A m é s z e g y r é s z é t a n y á r i e s ő k f e l o l d j á k s a z ő s z i a s z á l y o s é v s z a k b a n a m é s z ú j r a l e v á l i k a t a l a j s z e m c s é k f e l ü l e t é r e, v a l a m i n t a k ő z e t r e p e d é s e i b e n a f a l a k r a. E z a 2. s z. f o r r á s v í z t e h á t m á r a z o k b ó l a m á s o d l a g o s s z á r m a z á s ú á s v á n y o k b ó l i s o l d o t t f e l. a m e l y e k a z a g y a g t a k a r ó a l a t t a k ő z e t f e l s z í n é n é s m é l y e b b e n a k ő z e t r e p e d é s e i b e n r a k ó d t a k l e. E z a t é n y k ü l ö n ö s e n a b b a n j u t k i f e j e z é s r e, ' h o g y d a c á r a a n n a k, h o g y a z a l a p k ő z e t g r á n i t, t e h á t m é s z t e l e n, m é g i s m á r s o k m é s z v a n a v í z b e n : e g y r é s z m é s z r e i t t c s a k k b. 5 r é s z m a g n é z i a e s i k : a z e l ő b b i 1 6 r é s s z e l s z e m b e n. A k é t f o r r á s c s a k e g y n é h á n y m é t e r n y i t ó v o l s á g r a v a n. M i h e l y t a v í z a v ö l g y b e é r. a k k o r r a m á r a m a g n é z i a é s a m é s z a r á n y a e g é s z e n m e g v á l t o z i k. A m é n e s v ö l g y i p a t a k v í z b e n ( 6. s z á m ) a z a r á n y 1 : 1 - h e z a d é l i o l d a l o n é s 1 : 1/ 2 - h e z a f a l u é s z a k i r é s z é n f o l y ó p a t a k b a n ; d e u g y a n i l y e n a z Ó - P á l o s v ö l g y é b e n f o l y ó p a t a k v i z é b e n i s. d a c á r a a n n a k, h o g y e z a v í z l ö s z r é t e g e k b ő l s z ű r ő d i k ö s s z e! ( 5 - i k s z á m ( ) - P á l o s v ö l g y i p a t a k v í z 1 : 1 - h e z. ) A k a l o d v a i v ö l g y b e n a s z ő l ő k m e l l e t t f o l y ó p a t a k v i z é b e n, m e l y p a l á s k ő z e t e n g y ű l i k ö s s z e, a m é s z é s a m a g n é z i a a r á n y a 1 : h o z a k k o r, a m i d ő n m é g c s a k n a g y o b b á r a a k ő z e t e n m o z o g, d e m i h e l y e s t a z a g y a g g a l l e f e d e t t t e r ü l e t r e é r l e. a k k o r r a m á r a m é s z t a r t a l o m m e g n ö v e k s z i k b e n n e. ú g y. h o g y e g y r é s z m é s z r e i t t m á r 1 * 2 r é s z m a g n é z i a é r t é k e s i k. A z Ó - P á l o s V i l á g o s k ö z ö t t i h e g y g e r i n c t ő l k e l e t r e e s ő v ö l g y b e n, a h o l a h e l y i k l i m a n a g y o n h a r m a t o s é s n e d v e s, a h o l e n n é l f o g v a a f e l s ő a g y a g t a k a r ó i s k i v a n l u g o z v a. a p a t a k v i z é b e n a z a g y a g t a k a r ó d a c á r a i s m é t a m a g n é z i a t a r t a l o m v a n t ú l s ú l y b a n. ( 1 0. s z á m a V a d p a t a k v i z é b e n a z a r á n y 1 : 8 - h o z. ) N é m i l e g m á s e l b í r á l á s a l á e s n e k a k ú t v i z e k. m e r t a k u t a k b a n ö s s z e g y ű l ő v í z m i e l ő t t a k ú t b a n f e l f a k a d, a n n á l v a s t a g a b b r é t e g e n h ú z ó d i k á t. m i n é l m é l y e b b a k ú t. e n n é l f o g v a t e h á t a k ú t v í z b e n m i n d a m a á s v á n y o k n a k o l d a t á t i s m e g f o g j u k t a l á l n i, a m e l y e k a m é l y e b b a l t a l a j b a n r a k ó d t a k l e. A k ú t v i z e k ö s s z e t é t e l é b e n t e h á t j o b b a n k i f o g t ű n n i a n n a k a m á s o d l a g o s k é p z ő d é s ű á s v á n y i k e v e r é k n e k t e r m é s z e t e, m e l y a h e l y n e k k l i m a t i k a i j e l l e g e s z e r i n t a z a l t a l a j b a n l e v á l l o t t, m i n t a f o r r á s v i z e k ö s s z e t é t e l é b e n. A z u t ó b b i a k c s a k a b b a n a z e s e t b e n h ú z ó d t a k i l y e n m á s o d l a g o s l e v á l á s i t á s v á n y o k k a l m e g r a k o d o t t r é t e g e k e n á t, h a m a g a a f o r r á s n a g y o n m é l y f e k v é s ű h e l y e n t ö r f e l. B á r ez az összeállítás m ég n a gyon h iá n yos és sok pótlásra szoru l, inkább csak afféle tájékoztató kísérletnél' veh ető, m égis olyan eredm é n yek et ad már, a m elyek ennek a vizsgálatnak folyta tá sá t és részletes kifejlesztését n a gyon is kívánatossá teszik. E b b ő l a z e l ő z e t e s v i z s g á l a t b ó l i s v i l á g o s a n k i t ű n i k a m á s z n é k é s z a k f e l é v a l ó f o k o z a t o s c s ö k k e n é s e. S a j

17 (17) F E L V É T E L I J E L E N T É S n o s. h o g y Ó - P á l o s r ó l s z á r m a z ó v í z h i á n y z i k <a s o r o z a t b ó l, d e m á r a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő l e g s z á r a z a b b h e l y n e k, M é n e s n e k k ú t v i z é b e n i s t í z s z e r a n n y i a m é s z, m i n t a m a g n é z i a. A z a r á n y 1 : V i o - h e z. A m á s o d i k m é n e s i k ú t a p a t a k v ö l g y é b e n v a n é s s z i n ü l t i g v o l t v í z z e l ; e b b e n ia m é s z é s a m a g n é z i a k ö z e l e g y e n l ő m e n n y i s é g b e n s z e r e p e l. A K o v á s z i v ö l g y e t k e l e t r ő l h a t á r o l ó h e g y g e r i n c n y u g a t i é s k e l e t i o l d a l á n v a n e g y - e g y k ú t. A n y u g a t i o l d a l a n a g y s í k s á g r a n é z é s t e r m é s z e t e s e n s o k k a l s z á r a z a b b j e l l e g ű, m i n t a k e l e t i o l d a l. E z a k l i m a t i k a i j e l l e g a k é t k ú t v i z é n e k Ö s s z e t é t e l é b e n v i l á g o s a n k i t ű n i k. A k e l e t i o l d a l o n l e v ő k ú t v i z e p u h á b b, k e m é n y s é g e : 5 4 f o k ; a n y u g a t i o l d a l o n l e v ő k ú t v i z e k e m é n y e b b, k e m é n y s é g e : 4 9 f o k. A m é s z é s <a m a g n é z i a a r á n y a i s v á l t o z i k a k l i m a t i k a i f e k v é s s z e r i n t ; a z a l f ö l d r e n é z ő l e j t ő n l e v ő k ú t v i z é b e n a z a r á n y 1 : 1 - h e z, a k e l e t i o l d a l o n l e v ő k ú t v i z é b e n a z a r á n y 1 : h e z. T e l j e s e n b e l e i l l i k a s o r o z a t b a a V a d p a t a k v ö l g y é b e n l e v ő k ú t v i z é n e k ö s s z e t é t e l e. A k ú t a p a t a k k ö z e l é b e n v a n á s v a. d e o l y a n b ő f o r r á s a v a n, h o g y m é g n y á r o n i s a d e l e g e n d ő v i z e t. E z a v ö l g y é s z a k f e l é n y í l i k é s a b e j á r t t e r ü l e t n e k l e g n e d v e s e b b k l i m á j ú h e l y e ; m i n d e n n a p b ő s é g e s h a r m a t á z t a t j a m e g a f ö l d e t. A k l i m a t i k a i n e d v e s s é g a n ö v é n y i t a k a r ó k é p é n v i l á g o s a n m e g l á t s z i k. A k ú t v i z é b e n c s a k f é l a n n y i m é s z é s m a g n é z i a v a n, m i n t a k o v á s z i v ö l g y b e n a z a l f ö l d r e n é z ő l e j t ő n l e v ő k ú t b a n ; ö s s z e s k e m é n y s é g e c s a k 2 6 f o k. A z e l m o n d o t t a k b ó l k ö v e t k e z i k, h o g y a z Ó - P á l o s M é n e s v o n a l o n l e v ő p a t a k - é s k ú t v i z e k ö s s z e t é t e l e v i l á g o s a n m u t a t j a a h e l y i k i i m á n a k m e g v á l t o z á s á t é s a M a r o s t ó l é s z a k f e l é h a l a d v a, a s z á r a z s á g f o k o z ó d á s á t. I l y e n e l ő z m é n y e k u t á n c s a k t e r m é s z e t e s n e k k e l l m o n d a n u n k a z t a s z a b á l y s z e r ű v á l t o z á s t, a m e l y a h e g y o l d a l a k a t f e d ő t a l a j o k ö s s z e t é t e l é b e n é s a r a j t u k t e n y é s z ő n ö v é n y i f o r m á c i ó k b a n m u t a t k o z i k. A g y ű j t ö t t n ö v é n y i s o r o z a t o k b ó l m á r e d d i g i s s i k e r ü l t n é h á n y k i i m a é s t a l a j j e l z ő v e z é r n ö v é n y t k i j e l ö l n i, m e l y e k é n e k i s m e r t e t é s é t a z o n b a n e n n e k a m u n k á n a k b e f e j e z é s e u t á n r a k e l l e l h a l a s z t a n o m. A kiima. E d d i g m i n d i g c s a k a r r ó l v o l t s z ó, h o g y a k i i m a a z Ó - P á l o s V i l á g o s k ö z t i s z a k a s z o n, t e h á t n e m e g é s z e n 2 0 k m. t á v o l s á g r a, f e l t ű n ő e n m e g v á l t o z i k. A m e g v á l t o z á s r ó l t a n ú s k o d i k m a g a a t a l a j, a m e l y a j e l z e t t v o n a l o n a k ő z e t e k e t f e d i ; b i z o n y í t j a t o v á b b á e z t a z e l v á l t o z á s t a n ö v é n y z e t i s. E m e l l e t t a k l i m a v á l t o z á s m e l l e t t s z ó l n a k a f o r r á s o k é s k ú t v i z e k ö s s z e t é t e l é b e n m u t a t k o z ó s z a b á l y o s e l v á l t o z á s o k é s v é g ü l e r r e u t a t a t e r m ő r é t e g a l a t t a k ő z e t f e l s z i n é n é s r e p e d é s e i b e n l e v á l ó á s v á n y i a n y a g o k ö s s z e t é t e l e i s. N e m e m l í t e t t e m a z o n b a n m i n d e d d i g o l y a n a d a t o k a t,, m e l y e k m e t e o r o l ó g i a i é s z l e l é s e k b ő l s z á r m a z n á n a k é s e m e l l e t t a k l i m a v á l t o z á s m e l l e t t b i z o n y í t a n á n a k. I l y e n f i n o m a b b k l i m a t i k a i k ü l ö n b s é g e k e t c s a k n a g y o n r é s z l e t e s m e -

18 494 TREITZ PÉ TER (18) t e o r o l o g i a i m e g f i g y e l é s l a l a p j á n l e h e t n e k i m u t a t n i a k k o r, h a e z e n a j e l z e t t v o n a l o n l e g a l á b b h á r o m t e l j e s e n f e l s z e r e l t á l l o m á s m ű k ö d n e, m e l y á l l o m á s o k a l e v e g ő n e d v e s s é g é n e k i n g a d o z á s á t i s f e l j e g y e z n é k. S a j n o s a z o n b a n, a z e g é s z s z a k a s z o n c s a k e g y i l y e n v a n, M é n e s e n. S í g y b á r m e n y n y i r e p o n t o s a k i s e n n e k a z á l l o m á s n a k a f e l j e g y z é s e i, n e m s o k v i l á g o t v e t n e k a z e l v á l t o z á s t á n y é r é, m i n t h o g y a z a d a t o k a t n i n c s m i v e l ö s s z e h a s o n l í t a n i. A k l i m a t o l ó g i a i k ü l ö n b s é g e k e t e d d i g a c s a p a d é k é v i ö s s z e g é n e k f e l t ü n t e t é s é v e l s z o k t á k m e g j e l ö l n i. N ö v é n y t a n i s z e m p o n t b ó l a z o n b a n a z é v i ö s s z e g n e m s o k f e l v i l á g o s í t á s s a l s z o l g á l, m e r t n e m a z a f o n t o s, h o g y m e n y n y i c s a p a d é k h u l l i k l e e g y é v l e f o r g á s a a l a t t v a l a m e l y h e l y r e, h a n e m a z. h o g y a c s a p a d é k m i l y e n i d ő k ö z r e o s z l i k e l. A k l i m a t i k a i n e d v e s s é g f o k á n a k m e g á l l a p í t á s á r a a c s a p a d é k o k é v i ö s s z e g e i n e m a d n a k f e l v i l á g o s í t á s t. Á l l í t á s o m a t t ö b b p é l d á v a l i s m e g t u d o m v i l á g í t a n i. H a z á n k n a k a z a v i d é k e a l e g s z á r a z a b b, a m e l y e n n e m c s a k a s z é n s a v a s m é s z v á l i k l e n a g y o b b m e n n y i s é g b e n a z a l t a l a j b a n, h a n e m a m é g s o k k a l k ö n n y e b b e n o l d h a t s z ó d a, v a g y s z é k s ó i s ; é s e z e k e n a t á j a k o n m m a c s a p a d é k é v i ö s s z e g e. E z z e l s z e m b e n E u r ó p a é s z a k i r é s z é n, a h o l e g y r e n d k í v ü l n e d v e s k i i m a h a t á s a a l a t t a t a l a j o l y a n n a g y m é r t é k b e n v a n k i l ú g o z v a, h o g y e b b e n a k i l u g z o t t t a l a j b a n c s u p á n c s a k t ű l e v e l ű f á k, s e z e k a l a t t m o h o k é s z u z m ó k t a l á l j á k m e g a z é l e t s z ü k s é g l e t ü k n e k m e g f e l e l ő f e l t é t e l e k e t ; i t t e b b e n a z á l l a n d ó a n n e d v e s é s k ö d ö s k i i m á b a n a c s a p a d é k o k é v i ö s s z e g e c s a k m m k ö z ö t t m o z o g. T o v á b b á m m a z é v i c s a p a d é k ö s z - s z e g e ( é v e s á t l a g ) a z o n a v i d é k e n i s, a m e l y n e k B e r l i n a k ö z p o n t j a. H a e n n e k a v i d é k n e k a n ö v é n y z e t é t é s a t a l a j á t s z e m b e á l l í t j u k h a z a i h o m o k v i d é k e i n k n ö v é n y z e t é v e l é s t a l a j á v a l, a k k o r v i l á g o s a n k i t ű n i k, h o g y a c s a p a d é k o k é v i ö s s z e g e k l i m a t i p u s o k j e l z ő j e k é n t e g y á l t a l á b a n n e m h a s z n á l h a t ó. M e r t, a m i n t m o n d t a m, h a z a i h o m o k v i d é k e i n k e n a c s a p a d é k o k é v i ö s s z e g e m á n - n é l s o k k a l n a g y o b b s a k i i m á j u k m é g i s o l y s z á r a z, h o g y a t a l a j s ó i k ö z ü l n e m c s a k a n e h e z e n o l d h a t ó s z é n s a v a s m é s z, d e m é g a n a g y o n k ö n n y e n o l d h a t ó s z é n s a v a s n á t r o n, t o v á b b á a k é n s a v a s n á t r o n, a k o n y h a s ó, s ő t m é g a n i t r i t e k é s n i t r á t o k e g é s z s o r a i s k i k r i s t á l y o s o d i k a t a l a j b a n! V i l á g o s t e h á t, h o g y a c s a p a d é k o k é v i ö s s z e g é n k í v ü l m é g t ö b b o l y a n m e t e o r o l ó g i a i t é n y e z ő i s v a n. a m e l y a k i i m á n a k n ö v é n y - f i z i o l ó g i a i h a t á s á t s z a b á l y o z z a. E z e k k ö z ö t t a t é n y e z ő k k ö z ö t t l e g n a g y o b b h a t á s a v a n a harmatnak. S a j n o s, h o g y a m e t e o r o l ó g i a i á l l o m á s o k e n n e k a. t é n y e z ő n e k a v á l t o z á s a i t n e m j e l z i k. A h a r m a t n a k m i n t k l i m a t o l ó g i a i t é n y e z ő n e k m e l l ő z é s e o n n a n e r e d, m e r t a m e t e o r o l ó g i a i á l l o m á s o k e g y s é g e s b e r e n d e z é s e, a z é s z l e l é s e k m ó d j a N é m e t o r s z á g b a n á l l a p í t t a t o t t m e g. E u r ó p a é s z a k i f e l é b e n p e d i g a t e n g e r i l é g á r a m o k n a k h a t á s a a l a t t m i n d e n n a p v a n h a r m a t, t é l e n - n y á r o n e g y a r á n t. E u r ó p á n a k e z e n a r é s z é n a h a r m a t n e m m a r a d k i

19 (1 9 ) F E L V É T E L I J E L E N T É S h o s s z a b b i d ő s z a k o n k e r e s z t ü l, e n n é l f o g v a a h a r m a t n a k n e m i s t u l a j d o n í t o t t a k e d d i g n a g y o b b n ö v é n y f i z i o l ó g i a i h a t á s t s í g y f e l j e g y z é s é t f e l e s l e g e s n e k t a r t o t t á k. A z o n b a n a n é m e t g y a r m a t o k o n, a h o l a h a r m a t n a k i g e n n a g y f o n t o i s s á g a v a n. n ö v é n y f i z i o l ó g i a i é s n ö v é n y t e r m e l é s i s z e m p o n t o k b ó l, o t t a m e t e o r o l ó g i a i á l l o m á s o k m á r j e g y e z t é k a h a r m a t v á l t o z á s a i t. R e m é n y ü n k l e h e t t e h á t a r r a. h o g y e n n e k a l a p j á n a h a z a i á l l o m á s o k i s n e m s o k á r a s z i n t é n e l k e z d i k a h a r m a t o s é s h a r m a t n é l k ü l i i d ő s z a k o k f e l j e g y z é s é t s e z á l t a l ú g y a t u d o m á n y n a k, v a l a m i n t a z e r d ő - é s m e z ő g a z d a s á g n a k n a g y g y a k o r l a t i h a s z n ú s e g é d e s z k ö z t a d n a k a k e z é b e. A h a r m a t a l e v e g ő v í z p á r a t a r t a l m á n a k a k i f e j e z ő j e, a z a z a j e l z ő j e a n n a k a n e d v e s s é g i f o k n a k, a m e l y e t S c h im p e r a z ő n ö v é n y g e o g r á f i á j á b a n 1) k l i m a t i k a i n e d v e s s é g n e k j e l e z. ( K l i m a t i s c h e F e u c h t i g k e i t. ) H a e l e i n t é n c s a k a z e r e d m é n y t j e g y e z z ü k f e l. a k k o r k é s ő b b t a l á n m a j d a z o k n a k a t é n y e z ő k n e k a v i z s g á l a t á r a i s r á k e r ü l a s o r. a m e l y e k e z t a z e r e d m é n y t l é t r e h o z t á k. B á r a m o s t m ű k ö d ő á l l o m á s o k m u n k á j á n a k ö s s z e á l l í t á s á b ó l i s m á r n a g y o n s o k f o n t o s e r e d m é n y e k e t v á r h a t u n k, a m e l y e k a n ö v é n y i é l e t n e k s z á m o s j e l e n s é g é r e v e t n e k f é n y t, e g y e l ő r e a z o n b a n f e l d o l g o z á s i h i j j á n A r a d - h e g y a l j á n m é g i s c s a k a z o n a d a t o k r a v a g y u n k u t a l v a, a m e l y e k e t a t e r m é s z e t n e k k ü n n a h e l y s z í n e n f o l y t a t o t t t a n u l m á n y o z á s á b ó l s z e r z ü n k. T a n u l m á n y u n k n a k a t u d o m á n y o s é r t é k e c s a k e m e l k e d n i f o g, h a a m o s t b e g y ű j t ö t t a d a t o k h e l y e s s é g é t e g y o l y a n k é s ő b b i k l i m a t o l ó g i a i m u n k a i s i g a z o l n i f o g j a, m e l y m e t e o r o l ó g i a i a d a t o k a l a p j á n k é s z ü l t. A z é v i c s a p a d é k o k ö s s z e g e i n e k s z á m a, m i n t m á r e m l í t e t t e m, n e m a d s e m m i f é l e f e l v i l á g o s í t á s t a k i i m a m i n ő s é g é r ő l, d e a c s a p a d é k e l o s z l á s á n a k i s m e r e t e a z é v k ü l ö n b ö z ő s z a k á b a n m á r o l y a d a t o k a t a d a k e z ü n k b e, m e l y e k b ő l a z i l l e t ő h e l y n e k a k l í m á j á r a t ö b b b i z t o n s á g g a l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k. E g y k l i m a t o l ó g i a i s z a b á l y v a n, a m e l y h e z e g y v i d é k n ö v é n y z e t é n e k k é p e a n n y i r a h o z z á i d o m u l, h o g y e s z a b á l y a l k a l m a z á s á b ó l m e g m o n d h a t j u k, h o g y a z i l l e t ő v i d é k u r a l k o d ó n ö v é n y i f o r m á c i ó j a e r d ő s é g - e v a g y m e z ő s é g? E z a s z a b á l y ú g y s z ó l, h o g y :,,K lim atoló fia ila g n ed ves vid ékeken az év második feléb en több csapadék hullik, m int az év első feléb en. E z a kiim a -típu s az erd őségi klim azónára jellegző. K lim a to lo g iailag száraz vidékeken az év első fe lé ben több csapadék h u llik, m int az év m ásodik feléb en. E z a klim atipus a m ezőségi klimazónára jelle m ző. A r a d - h e g y a l j a m e n t é n é s k ö z e l é b e n t ö b b c s a p a d é k m é r ő á l l o m á s v a n. A I I I. s z á m ú t á b l á z a t b a n ö s s z e á l l í t o t t a m e z e k n e k a z á l l o m á s o k n a k e g y é v r ő l s z ó l ó c s a p a d é k á t, s ö s s z e h a s o n l í t á s c é l j á b ó l h o z z á f ű z t e m m é g h á r o m M Sch im per E.: Pflanzengeographie.

20 4 9 6 TR EITZ PE TER (20)

21 (21) F E L V É T E L I J E L E N T É S t í p u s o s á n m e z ő s é g i k l i m á j ú á l l o m á s n a k u g y a n c s a k e r r ő l a z é v r ő l s z ó l ó f e l j e g y z é s e i t. H o g y a z e s ő k m é r t é k é t é s e l o s z l á s á t m é g s z e m b ö t l ő b b é t e g y e m, a z e g y e s h a v i ö s s z e g e k e t r a j z b a n i s f e l t ü n t e t t e m ( 3. á b r a ). A g r a f i k o n b a n f e l t ü n t e t e t t á l l o m á s o k m i n d a z e r d e i k i i m a j e l l e g é t m u t a t j á k, m e l y e k k ö z ö t t a L i v á d i a é s M e n y h á z a k ö z ö t t i s z a k a s z o n a f o k o z ó d ó k l i m a t i k i a i n e d v e s s é g v i l á g o s a n k i f e j e z é s r e j u t. A f e l j e g y z é s e k n e k p u s z t á n k í s é r l e t i c é l j a v o l t ; m e g a k a r t a m t u d n i, h o g y v á j j o n i l y e n i r á n y ú t a n u l m á n y a d n a - e n é m i f e l v i l á g o s í t á s t a k l i m a - b e l i k ü l ö n b s é g e k r e v o n a t k o z ó l a g? A g r a f i k o n b ó l n e m c s a k a z é v i m e n n y i s é g b e n m u t a t k o z ó l é n y e g e s e l t é r é s e k t ű n n e k k i. h a n e m n é m i k é p e t k a p u n k a r r ó l i s, h o g y a c s a p a d é k o k a z é v n e k m e l y r é s z é r e o s z l a n a k e l. 1) A t á b l á z a t b ó l p e d i g k i v e h e t ő, h o g y m e l y i k á l l o m á s v a n t í p u s o s á n ( e r d ő s é g i ) k l i m a z ó n á b a n é s m e l y i k k ö z e l í t i m e g a m e z ő s é g i k l i m a z ó n a a d a t a i t. Borossebes j e l k é p e z i l e g j o b b a n a z e r d ő s é g i t i p u s t. Borossebes: I. t é l é v I I. f é l é v k ü l ö n b s é g m m. A t ö b b i á l l o m á s m i n d i n k á b b m e g k ö z e l í t i a z Űj-S zent-anna á l l o m á s t i p u s á t, a m e l y m á r a s í k s á g o n v a n, e n n e k k ö z e l é b e n k e z d ő d i k a s z é k e s t a l a j o k z ó n á j a, t e h á t a s ó k f e l s z a p o r o d á s á n a k k e d v e z ő a s z á l y o s k i i m a. I t t a k é t f é l é v c s a p a d é k a c s a k n e m e g y e n l ő : é s ) A m kir meteorologi a i és föklmágnességi intézet évkönyve évről. A ni. kir. Földtani Intézet Kvi jelentése

22 498 TK E IT Z T É T E lí (22) A t o r o n t á l m e g y e i Écska á l l o m á s a z A l f ö l d ö n. t o v á b b á a h á r o m á l l o m á s a z e r d é l y i i n e z ő s é g b e n : Marosvásárhely, Torda é s Mezősámsond, m á r t í p u s o s m e z ő s é g i k i i m á r a m u t a t n a k. A k é t f é l é v a l a t t l e h u l l o t t c s a p a d é k ö s s z e g e i n e k s z e m b e á l l í t á s a c s a k a g o r o m b á b b k ü l ö n b s é g e k e t t ü n t e t i f e l, a m i n ő p é l d á u l a z e r d ő s é g i é s m e z ő s é g i k i i m a k ö z ö t t i s f e n n f o r o g. A z a r a d h e g y a l j a i á l l o m á s o k k ö z ö t t l e v ő k ü l ö n b s é g e k a z o n b a n s o k k a l f i n o m a b b a k, s e m h o g y a c s a p a d é k e l o s z l á s á n a k a d a t á v a l e z t t e l j e s e n k i l e h e t n e f e j e z n i. D e m i n d a m e l l e t t m á r e z a z a d a t i s b i z o n y í t é k u l s z o l g á l h a t a r r a n é z v e, h o g y i t t a t a l a j b a n, a n ö v é n y z e t b e n, a t e r m é n y b e n k ü l ö n ö s e n a b o r j e l l e g é b e n m u t a t k o z ó n a g y k ü l ö n b s é g e k n e k s z ü l ő o k a a k l i m a b e l i e l t é r é s e k b e n r e j l i k. E z e k a z a d a t o k e g y s z e r s m i n d b i z o n y s á g u l s z o l g á l n a k a r r a n é z v e i s, h o g y a m á r m e g l e v ő m e t e o r o l ó g i a i f e l j e g y z é s e k f e l h a s z n á l á s á v a l i s l e h e t b i z o n y o s k l i m a b e l i k ü l ö n b s é g e k e t f e l t ü n t e t n i é s k i e m e l n i, m e l y k l i m a b e l i k ü l ö n b s é g e k n e k i s m e r e t e a s z ő l ő g a z d a s á g b a n r e n d k í v ü l n a g y é r t é k ű ú t m u t a t á s o k k a l s z o l g á l n a, ú g y a s z ő l ő m ű v e l é s ü z e m é r e n é z v e á l t a l á b a n, v a l a m i n t k ü l ö n ö s e n a z a l k a l m a z a n d ó a m e r i k a i a l a n y f a j t á k k i v á l a s z t á s a t e k i n t e t é b e n. M a g á t ó l é r t e t ő d i k. h o g y i l y e n m u n k á n a k a l a p j á u l a z é v e k n e k e g y h o s s z a b b s o r o z a t á t k e l l v e n n i, e r r e p e r s z e é n n e m v á l l a l k o z h a t t a m. A termőtalaj. A z o n a z e g y s é g e s a g y a g t a k a r ó n, m e l y A r a d - h e g y - a l j á n a h e g y e k e t é s a s í k s á g o t b e f e d t e, a k l í m a é s a n ö v é n y z e t e g y ü t t e s h a t á s a n a g y o n k ü l ö n b ö z ő t a l a j t í p u s o k a t a l a k í t o t t k i. Ó - P á l o s t ó l P a n k o t á i g, e l ő b b a n a g y o n m e s z e s, a z u t á n a t e l j e s e n m é s z t e l e n t a l a j o k s o r o z a t a s z a b á l y o s e g y m á s u t á n b a n k ö v e t k e z i k. A s z é n - ( s a v a s m é s z n e k f o k o z a t o s a p a d á s a a t a l a j b a n, a k i l u g z á s i f o l y a m a t n a k s z a b á l y o s a n e m e l k e d ő e r ő s s é g é r e m u t a t. M i n t h o g y, m i n t i s m e r e t e s, a k i - l u g z á s a k l í m á n a k n e d v e s s é g i f o k á v a l e g y e n e s e n a r á n y b a n á l l. t e h á t a t a l a j m i n ő s é g é r ő l a f e l e t t e u r a l k o d ó k l í m á r a k ö v e t k e z t e t v e, e z u t ó b b i n a k n e d v e s s é g é b e n o k v e t l e n ü l n a g y e l t é r é s e k n e k k e l l l e n n i a z é v f o l y a m á n. E z e k a z e l t é r é s e k a h e g y o l d a l a k o n v i r í t ó n ö v é n y i t á r s a s á g o k f o r m á i b a n i s k i f e j e z ő d n e k. E r r ő l a m ú l t t a v a s z f o l y a m á n s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k k é t s é g t e l e n b i z o n y s á g o k a t s z o l g á l t a t t a k. A z é v r ő l s z ó l ó j e l e n t é s e m b e n a k ö v e t k e z ő h a t t a l a j t í p u s t j e l ö l t e m k i : 1. M e s z e s t a l a j. 2. V a s a s t a l a j. 3. H u m u s z o s t a l a j. 4. B a r n a e r d e i t a l a j. 5. E r d e i f a k ó t a l a j. A s z ő l ő m ű v e l é s s e l j á r ó t a l a j l a z í t á s m e g k í v á n j a a z t. h o g y a t a l a j t 6 0 c m m é l y e n f e l f o r g a s s á k. E z z e l a f ö l d m u n k á v a l a t a l a j n a k ő s i s z e l

23 (2 3 ) F E L V É T E L I J E L E N T É S v é n y e t e r m é s z e t e s e n e l b o m l i k, e n n é l f o g v a a szőlőtalajt mesterséges talajnak, vagyis kerti talajnak kell tekintenünk, a m e l y b e n.a z e g y m á s a l a t t k ö v e t k e z ő s z i n t e k e g é s z e n m á s s z e r k e z e t ű e k é s e g é s z e n m á s t u l a j d o n s á g g a l i s v a n n a k f e l r u h á z v a, m i n t a m i n ő k e t e d d i g a t e r m é s z e t e s t e l e p ü l é s ű t a l a j o k b a n m e g i s m e r t ü n k. A s z ő l ő t a l a j o k t á r g y a l á s a a l k a l m á v a l t e h á t e l ő b b e z e k e t a m a m é g i s m e r e t l e n t u l a j d o n s á g o k a t k e l l f e l d e r í t e n i é s c s a k a z u t á n f o g u n k v é g é r v é n y e s o s z t á l y o z á s t v é g e z h e t n i, a m e g á l l a p í t o t t t u l a j d o n s á g o k a l a p j á n. M i n t h o g y a z o n b a n a b e g y ű j t ö t t t a l a j o k a t l a b o r a t ó r i u m h í j á n n e m t u d t a m m e g v i z s g á l n i, a t a l a j o k r ó l s e m t u d o k ú j a d a t o k a t e l m o n d a n i, s c s a k a z é v i j e l e n t é s b e n m á r l e k ö z ö l t l e í r á s t t u d n á m i s m é t e l n i. É p p e n e z é r t a t a l a j i s m e r e t i r é s z k i e g é s z í t é s é t i s a k k o r r a k e l l e l h a l a s z t a - n o m, a m i d ő n m a j d a m e g k e z d e t t f e l v é t e l e k e t t o v á b b f o l y t a t h a t o m s a b e g y ű j t ö t t t a l a j o k a t, a r a j t u k é l ő n ö v é n y z e t t e l e g y ü t t m e g v i z s g á l h a t o m é s m e g h a t á r o z h a t o m. I I. R É S Z. A székestalajok szerkezete Kiskunfélegyháza határában. A D u n a T i s z a k ö z i h á t h á r o m r é s z b ő l á l l. A k ö z é p e n v a n a m a g a s d o m b v i d é k, m e l y e t a l e g n a g y o b b r é s z b e n f u t ó h o m o k b o r í t. A h á t a t n y u g a t f e l ő l a D u n á n a k t e l j e s e n s í k f e l s z i n ű ő s i á r t e r e, k e l e t f e l ő l p e d i g a T i s z a v ö l g y e s z e g é l y e z i. A h á t k ö z é p s ő r é s z e m m a g a s a n e m e l k e d i k k i a D u n a é s T i s z a e g y k o r i á r t e r e i n e k s í k j á b ó l, a m a i á r t é r f e l s z í n e p e d i g m é g e z e k n é l i s a l a c s o n y a b b a n f e k s z i k m i n t e g y m - r e l. Domborzat. A D u n a T i s z a k ö z i h á t k ö z é p s ő r é s z é n e k f e l s z í n e n e m s í k, h a n e m h u l l á m o s, m e r t m a g a s h o m o k b u c k á k s o r a i h ú z ó d n a k r a j t a d é l k e l e t i i r á n y b a n v é g i g. E z e k a b u c k á k t e t e m e s m a g a s s á g r a e m e l k e d n e k k i a t é r s z i n b ő l. F é l e g y h á z á t ó l n y u g a t r a m - r e, k e l e t r e p e d i g m - r e e m e l k e d n e k a t e n g e r s z í n e f ö l é ; K e c s k e m é t t ő l n y u g a t r a m m a g a s a l e g m a g a s a b b d o m b. A t é r s z í n e z e k t ő l a m a g a s l a t o k t ó l d é l k e l e t f e l é l e j t. A l e j t é s e g y e n l e t e s e g é s z a f é l e g y h á z a i P a p h a l o m v o n u l a t á i g ; l é g v o n a l b a n s z á m í t v a k i l o m é t e r e n k é n t k b. e g y m é t e r. A P a p h a l o m t ó l k e l e t r e h i r t e l e n z ö k k e n a f e l s z í n, a m e n n y i b e n a z á t l a g o s t é r s z í n m - r ő l e g y s z e r r e r e s z á l l a l á. A b u c k á k k ö z ö t t l é v ő m é l y e d m é n y e k e s é s e a z o n b a n s o k k a l g y e n g é b b, a m e n n y i b e n a v ö l g y e k a m a g a s t é r s z í n i t e r ü l e t e n i g e n m é l y r e v á g ó d n a k b e, m í g a z a l a c s o n y a b b f e k v é s ű v i d é k e n s o k k a l s e k é l y e b b e k. D e a z é r t a v ö l g y e k e s é s e i s e l é g n a g y, k m - k é n t m e g k ö z e l í t i a 3 2 *

24 5 0 0 TK E IT Z P E T E K (24) félmétert. A tavaszi vizek ezeken a völgyeken keresztül folynak le a Tiszába. Talajminőség. A Duna Tisza-közi háton a talaj minőség általában kapcsolatban van a helynek a térszini magasságával; a legalacsonyabb fekvésű vidék talaja rendesen agyag, a legmagasabbaké homok, a két szélsőség közé eső részek földje pedig alapjában véve szintén homok, de agyagos természetű földdel van lefödve. Ilyenformán ennek a közbeneső csíknak a talaja is agjmgosabb természetű, de mindamellett mégsem olyan kötött, mint a széleken fekvő agyag. A hullámos természetű homokos földeket az alacsonyabb fekvésű agyagos talajú tájtól a Paphalom dombsora választja el. A Paphalom egy északnyugat-délkelet irányú dombsornak szélső vonalán emelkedik, a tőle keletre eső agyagos térszin 8 10 m-rel alacsonyabb a homoki résznél. Ennek a ténynek a megállapítása azért fontos, mert a térszint fedő talaj agyagosabb, vagy homokosabb voltától függ az illető vidéken a csapadékvizeknek a talajba való beivódása, vagy pedig a vizeknek a felszinen való felszaporodása. Az év nedves időszakában a csapadékvizek egy része beivódik a földbe, a másik része pedig a felszin mélyedményeiben szalad össze s innen délkelet felé folyik el az alacsonyabb helyzetű, agyagos talajú vidékre. De minthogy ennek az agyagos tájnak a talajába a víz nem ivódhatik olyan könnyen bele, mint a homokba, tehát a tavaszi víz, a helyi csapadékkal megszaporodva, nem tud olyan gyorsan lefolyni, mint amilyen hirtelen megnövekedett; így azután a talaj felszínén reked s ott számtalan kisebb-nagyobb tavat alakít. A Sós-tó, a Fehér-ló, a Félegyházi-tó, a Bogárzó-tó, a Szentjéteri-tó, a Csukás-tó, stb. és még több kisebb-nagyobb tó, mind ityen módon alakultak. Ezen a vidéken a felsorolt tavakon kívül még számtalan apró vízállás is van: azonban a vízállásoknak legnagyobb része a nyáron kiszárad. A tavakat és a vízállásokat vízerek kötik össze egymással. Ilyen ér a Csukás-ér, a Dong-ér, a Vidra-ér, stb. A tavasz folyamán megnövekedett belvizek ezeken az ereken keresztül jutnak a Tiszába. Földárja. A csapadékok előbb annak a helynek a földjét telítik AÚzzel, melyre lehullottak s amidőn már ez a föld nem vesz be több vizet, csak akkor szalad össze a fölös rész a völgyekben s folyik el délkelet felé. De az a nedvesség, amely a földbe beivódott, az sem marad egy helyen, hanem az altalaj rétegeinek hajlása szerint lassan bár, de mégis folyik. A föld mélyében mozgó víz a föld árja. Ha az altalajban sok a homokréteg és ezeknek a homokrétegeknek nagy az esésük, akkor a föld árjának a mozgása is meggyorsul. A gyorsabb mozgású víz nyomást gyakorol az

25 (25) F E L V É T E L I J E L E N T É S. 501 alacsonyabb tájakon az altalajban lévő vizekre. A nyomás annál nagyobb, minél magasabban van az a terület, melyen a föld árja a talajba beivódott; végre oly nagyra növekedhetik, hogy áttöri a felső agyagréteget és felfakad. Ilyen lietyeken azután forrás támad, melynek vize nagy területeket áraszthat el. Minthogy a források nem a rendes vízfolyásokban fakadnak fel, hanem szántókon és kaszálókon, azért nevezik ezeket megkülönböztetésül a rendes behűzektől vadvizeknek. Különösen nagy károkat okozhatnak a vadvizek nedves esztendőkben, mert akkor, ha minden mélyebb fekvésű helyen felfakadnak, ott rendesen a szántókat borítják el; a homokon ugyanis a legjobb szántók mindig a lapályban vannak. Sóstavak. A tavak és vízállások vizének egy része azonban egy általán nem tud lefolyni, mert a tavak és vízállások feneke mélyebb, mint a vízlevezető ér medrének alja. A nyári szárazság alatt a hajlatokban lévő vizet a nap perzselő sugarai lassan elpárologtatják s a lassú párolgás következtében a tó vize fokozatosan besűrűsödik. Abban az arányban, amint a tó vize fogy, szaporodik a vízben lévő sók tömege s iiyen módon egy hosszabb időszak leforgása alatt a tavak vize végre sós vízzé válik. Aszályos években azután még ezek az állandó jellegű tavak is kiszáradnak s ilyenkor a tavak száraz fenekét vastagon beborítja a ki virágzott só. Székes talaj. A nyári aszály azonban nemcsak a tavak vizét párologtatja el, hanem a talajét is. A nedvesség a feltalajból és az altalajból egyaránt elpárologván, a föld kiszárad és összerepedezik. Amikor a talajból a nedvesség elpárolgott, akkor az a sokféle só, ami ebben a nedvességben bent volt s ott a növények táplálására szolgált, mind benne marad a talajban. Ha az időjárás valamely hely fölött állandóan aszályos természetű, akkor az ilyen helyeken a talajokban is felszaporodik a só s a talajok elszékesednek. Azt a székes talajú területet, melynek talaját részletesebben tanulmányoztam, a Csukás-érnek két ága fogja körül, Csukás-érnek ugyanis két ága van; az egyik ág a Sós-tavat köti össze a Bogárzó-tóval; a másik ág pedig azoknak a semlyékeknek a vizét vezeti le a Fehér-tóba, amelyek Félegyházától keletre esnek. A víz, ami a két érben folyik, egyformán sós. Az érben folyó víznek széksótartalmát bizonyítja a víznek sötétbarna színe is, mert a széksós vizek feloldják a talaj humuszát s ettől egészen megbámulnák. A Csukás-érnek köze alacsony fekvésű terület bár, de mégsem sík. hanem dombos, a dombok 3 4 m magasak s enyhe lejtőkkel ereszkednek az alacsonyabb fekvésű szántókra rá.

26 502 TKEITZ PÉ TER (26) A körülírt területen háromféle talaj van: ú. m. homok, agyagos homok és székes agyag. A talaj féleségek itt is a domborzati alakuláshoz alkalmazkadnak. A dombok magja homok; ez a belső mag rendesen aféle agyagosabb természetű földréteggel van lefödve, melynek anyaga legnagyobbrészt igen finom és aprószemű ásványliszt. Ez az anyag származására nézve levegőből lehullott por, melyből e száraz kiima hatása alatt lösz alakult. A felső agyagos takarónak a vastagsága általában IV2 ni között váltakozik. A meredekebb oldalú dombokról már sok lekopott belőle, úgy hogy helyenként az eke az alsó homokot fordítja fel. De általában a dombokon is maradt még egy fél méter vastag réteg. Ami a dombok éléről lekopott, az a lejtőkre rakódott rá, a lejtőkön eszerint vastagabb lett a takaró. A talajfajták. A lösztakaró termőrétege a hátakon homokos: barna agyagos homok, mely mintegy 2 3% humuszt tartalmaz. A z alacsonyabb fekvésű szántók talajában már sokkal kevesebb a homok és több az agyag; továbbá huinusztartalmuk is nagyobb: 3 4%. Az itteni talajoknak fizikai összetétele általában a lösz vidékeket fedő termőtalajokéval egyezik, amelyeket középkötöttnek szokás nevezni. Ilyen talajok vannak pl. Bácsmegye felső részében, azután Fehérmegyében stb. A Csukás-ér mellékét borító talajok tulajdonságai azonban egészen másformák, mint aminő tulajdonságok a dunántúli löszvidék talajaira jellemzők; az eltérés oka abban rejlik, hogy ezek a talajok székesek. Különösen kitűnik a székes jelleg az alacsonyan fekvő agyagos természetű szántók és kaszálók talajában, melyek az erekkel és a vízállásokkal határosak. A vizek mentén a szántóföldek is mind székesfoltosak és tavasszal az esővíz tócsákban megáll rajtok. Minél székesebb az ér, vagy a tó vize, mellyel határos a szántó, annál székesebb a talaja is. A székes talajoknak a tulajdonságai sokban nagyon eltérnek a normális talajok tulajdonságaitól. Az eltérések főképpen a következő tulajdonságokban jutnak legjobban kifejezésre: Kötöttség. A székes természetű szántók talajának kötöttsége nem függ annyira a talajnak az agyagtartalmától, mint inkább az elszékesedés fokától. Minél székesebb valamely szántó talaja, akkor vizesen annál jobban szétfolyik, de ezzel szemben szárazon annál jobban megkeményszik, annyira, hogy a göröngyöket kézzel nem is lehet széttörni. A szántókon lévő székes foltokon tavasszal megáll a víz s e vizes foltok alatt a talaj úgy felázik, hogy azon még üres szekérrel sem lehet átmenni. Sőt a befogott állat még akkor is beledől, ha már ezeken a foltokon a talajnak a felszíne megszáradt. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy az év aszályos időszaka alatt

27 (27) F E L V É T E L I J E L E N T É S a talaj szelvény egyes szintjeiben a talajnedvesség sóiból egy bizonyos? hányadrész lerakodott. A különféle sók minőségük szerint különböző hatást gyakorolnak a talaj szerkezetére, így a többi között az alkáliák szénsavas vegyületei megszüntetik a talaj porozitását, azaz a likacsosságát. A kellő porozitás hiányával van kapcsolatban a székes talajnak a rendkívüli kötöttsége és vízrekesz tő tulajdonsága. Mind a két tulajdonság káros hatású s ezekből ered a székes talajoknak részleges terméketlensége is. A szikfok. A székes talajnak a fő jellege azonban nem abban rejlik, hogy általában sok só van benne, hanem abban, hogy ez a sok só az altalajban egy bizonyos mélységben rakódik le. A sók a székes talajban is a B-szintben, vagyis az akkumulációs szintben halmozódnak fél; ezt a sós réteget nevezik az Alföldön sajátságos tulajdonságai alapján szikfoknak. A szikfok egészen vízrekesztő tulajdonságú. Nem ereszti át magán sem a talajnak a felszínére hullott csapadékvizeket, sem pedig az altalajban felhalmozódott téli nedvességet, mely nyáron, amikor a növényeknek legnagyobb szükségük van a vízre, siet a felső rétegekből elpárolgó víztartalomnak a pótlására. A szántóföldek altalajában lévő szikfok éppen nyáron okozza a legnagyobb kárt. Minthogy a növények gyökerei nem tudnak ezen a mindig száraz rétegen áthatolni, tehát amidőn a felső rétegekből a nedvesség elpárolgott és eső nem pótolja a veszteséget, akkor a vetemény kisül. Ezért mondják a székes talajra, hogy a termés bizonytalan rajta. Nem okvetlen terméketlen minden évben, mert megeshetik, hogy olyan idő jár, hogy a szikfok is átázik, úgy hogy a növények gyökerei át tudják törni ezt az akadályt is; ilyenkor természetesen a növényzet nem sül ki rajta, hanem inkább jó termést ad. De ez ritkán történik meg. A székes talaj terméketlenségének egyik és legfőbb oka az, hogy altalajában ilyen szikfok alakul ki és hogy annak vízrekesztő tulajdonsága van. A székes területek vízállásos voltának is a szikfok az oka; nem ereszti át magán a vizet, tehát ha a csapadékok vize a felső talajszintet telítette vízzel, akkor, minthogy a víz nem tud átszivárogni a vizet rekesztő B-szinten, azaz a szikfokon, megáll a felszínen és ott tócsákat alakít. A talajnedvesség. Nagyon sajátságos a székes talajban a nedvesség eloszlása és sótartalmának összetétele az egyes talajszintekben. Minden normális talajban a nedvesség a felszíntől lefelé fokozatosan nő, a székes talajban ezzel szemben lefelé fokozatosan fogy. A nedvesség a székes talajban két részre oszlik, azaz a szikfok a talaj víztartalmát két különálló

28 504 TFvEITZ FÉ TEI: (28) részre osztja; az egyik rész a szikfok felett van, a másik pedig alatta és az a nevezetes, kogy a kettő nem közlekedik egymással. A talaj felső részének víztartalma nem állandó, tavasszal nagyon nagy, nyáron és ősszel pedig igen csekély. Az alsó rétegek víztartalma állandó ugyan, de minthogy a kettő között nincs közlekedés, az alsó nedvesség a növényzetre nem gyakorolhatja a kellő hatást, mert a szikfok áthatolhatlan válaszfalat alkot közöttük. A 4. számú ábrán a talajnedvesség eloszlását tüntettem fel. A szelvény közepén lévő rajz a víztartalom mennyiségét mutatja. 4. ábra. A nedvesség eloszlása a szikes talaj szelvényében. A 70 és 80 cm mélységek közötti réteg tehát a legszárazabb része volt a talajnak, ez, dacára a nagyon nedves évnek és a tavaszi sok csapadéknak, mégsem tudott átázni. Száraz években természetesen az egész szikfok száraz marad. A sók eloszlása a talajszelvény egyes szintjeiben. A talajszelvény vizsgálatára ezúttal nem kopár felszinű legelőterületet választottam ki, hanem egy régebben mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldet, mely

29 (2 9 ) F E L V É T E L I J E L E N T É S első tekintetre jó minőségű szántónak látszott, azonban szekes jellege a rajta élő és a vizsgálat idejében virágzó növények alapján minden kétséget kizáró módon volt megállapítható. A jellegzetes növények a következők voltak: Camphorosma ovata, Aster trifolmm, Plantago maritima, Atropis distans, Veronica aqaatica. A szelvény megállapítása végett a szántón több helyen gödröt ástunk és a gödör falából mintákat gyűjtöttem. Az A-szint fizikai alkatai az I. táblázatban közölt adatok mutatják. 7. táblázat.

30 5 0 6 T R EITZ P É T E R (30) talajfajták közé tartoznék, ha nem volna székes. Azonban székes voltának következtében olyan kötött, mint egy nagyon agyagos mésztelen talaj. Humusz tar tál ma 3*1%, a szénsavas mész- és magnéziatartalma 14 18% között ingadozik. A talajnak abnormális kötöttségét azok a sók okozzák, melyek a talajnak egyes szintjeiben különböző keveredési arányban és változó mennyiségben rakódtak le.

31 (31) F E L T É T E L I J E L E N T É S. 507 zett adat, mely szerint 182 gr. szénsavas mész van feloldva 1 liter vízben. Kénsavas só az egész szelvényben csak nyomokban volt kimutatható. Az elemzés adatait a II. számú táblázatban állítottam össze. Az elemzés menete a következő volt: 1 liter vízbe 5 gr. talajt tettem s 2 3 óra hosszáig szénsavat vezettem át a vízen; ügyelve arra, hogy a talaj időközben le ne ülepedhessen. Ugyanennek a táblázatnak az adatait az 5. ábrán rajzban tüntettem fel. A rajzon jobboldalon a talaj szelvénye van lerajzolva, a baloldali rajz pedig az egyes szintekben lévő sótartalom mennyiségének és minőségének változását mutatja be. A talajszelvényben: 0 50 cm mélységig terjed a humuszos réteg. A felső rész barna színű, a szántott rétegnek humusztartalma 31 cjo. Lefelé a humusztartalom fogy, 50 cm körüli mélységben szürke színű márga kezdődik s ez lassanként a sárga márgába, a löszbe megy át cm mélységig terjed az alsó márgaréteg, ebben van a szikfok. vagyis a sós szint. 80 cm mélységben kezdődik a homok. Ennek a lerakódásnak a vastagsága helyenként nagyon változó, 1 4 m között ingadozik. Dombtetőn vastagabb, lapos helyen pedig vékonyabb. A szikfoknak jelzett rétegben négy részt lehet megkülönböztetni. Az I. rétegben a legtöbb mész van felhalmozódva;

32 508 TREITZ PÉ TER (32) a III. rétegben a talajnak a széksó-tartalma a legnagyobb 0 6% ; a II. réteg a kettő közötti átmenet; a IY. réteg a legszárazabb volt. Ennek a rétegnek a nagyon csekély nedvessége annál feltűnőbb, mert az alatta fekvő rétegben a víz olyan nyomás alatt állott, hogy midőn ezt a réteget ásóval áttörtük, akkor a víz 20 cm-t emelkedett fel a gödörben; de a nagy nyomás dacára sem tudta ezt a sós száraz réteget átáztatni. A IV. és az alatta fekvő 80 cm mélységig terjedő réteg vízrekesztő tulajdonsága ennek a rétegnek feltűnően magas széksótartalmával van kapcsolatban. A talajszelvény mellett lévő rajz a sótartalom változását mutatja be az egyes szintekben. A rajzon jól látható, hogy a mész és a magnézia sóinak lerakódása és a széksónak legnagyobb mértékű felhalmozódása nem esik össze. A felső rétegben több a mész és a magnézia, de ehhez kevesebb széksó van kötve; az alatta fekvő rétegben pedig a hármas sóban több szék só van a mész és a magnéziához kötve. Az egész vizsgálat, melyet itt ismertettem, csak arra szolgált, hogy a székes talajok szelvényének szerkezetére némi világot vessen. Ez a munka az új irányú talaj vizsgálati módnak csak kezdetét jelzi és útmutatást nyújt a további kutatások irányára nézve. De már ez a tájékoztató vizsgálat is két új és tudományos szempontból is érdekes tényállást derített ki, melyeknek nagy hatása lesz a székes talajok javításának kérdésében. Ezek a következők: 1. A széksó a székes talajban nem különálló, szabad állapotban foglaltatik bent, hanem egy hármas só alakjában mész és magnéziához kötve. Ez a hármas só desztillált vízben oldhatatlan, azonban a szénsavas víz r.egy bont ja. 2. A székes talaj szelvényében a B-szint, vagyis a sós szintben a talaj pórusait kitölti a fent jelzett hármas só. A B-szintnek vizetrekesztö tulajdonsága ennek a hármas sónak nagy tömegben való felhalmozódásában leli magyarázatát. A székes talajok egy részében az eddigi elemzési módszerekkel nem tudtunk feltűnő mennyiségű szódát kimutatni, a szódatartalom a vizsgálat szerint alig emelkedett a normális talajok szódatartalma fölé s a talaj mégis terméketlen volt. S ig m o n d E. dr. műegyetemi tanár úr cikkében a székes talajokat éppen ezen elemzési adatoknak alapján két fő csoportra és több alcsoportra osztja1) és pedig: 7. főcsoport: Kötött szik- vagy szék talajok. 1. alcsoport: Kötött sziktalajok, melyekben kevés a vízben oldi) S ig m o n d E l e k : Alföldünk szikeseinek vállfajairól. Földtani Közlöny, 36. k. <1906.) füzet.

33 m ) F E L V É T E L I J E L E N T É S ható só. 2. alcsoport: Oldható sókban bővelkedő kötött sziktalajok. 11. főcsoport: Sziksós- vagy szódatalajok. 1. alcsoport: Sziksós homok. 2. alcsoport: Sziksós vályog. 3. alcsoport: Sziksós agyag. A közölt vizsgálati adatok szerint Sigmond E. professzor úrnak a beosztása nem helyes, mert minden székes, vagy szilies talaj sós szintjében nagyon sok széksó van. Olyan székes talaj, nmednek szelvényében a szénsavas nátrium csak nyomokban fordulna elő, nincsen. Vizsgálat alá vettem: Hortobágyról, Békéscsabáról, Báes, Csongrád és Torontál megyékből, valamint Romániából és Déloroszországból származó székes agyagtalajokat; mindannyiban sok széksot tudtam kimutatni. Minden székes folt altalajában olt van a szik-fok, melyben igen sok széksó van felhalmozva. De ez a széksó nem szabadon van a talajban, hanem mész és magnéziához kötve. Ennek a hármas sónak sem összetételét, sem tulajdonságait nem ismerjük, az ásványtanokban hasonló szerkezetű ásványról nem találunk ismertetést. Eddig annyit sikerült róla kiderítenem, hogy tiszta vízben oldhatatlan, de szénsavas víz már felbontja. Ha szénsavas vízben feloldódik, akkor a három elem, a mész, a magnézia és a nátron különválva, mint a szénsavas sók maradnak az oldatban és eredeti tulajdonságaik szerint külön-külön válnak le belőle. A talajt borító növényekkel szemben a széksó csak akkor fejti ki mérgező és káros hatását, ha a szénsavas esővíz az ásványt felbontja és a széksót kiszabadítja lekötött állapotából. A talajnak. Vio normál savval való kezelése után az oldatban a mész és a magnézia mellett a nátron is könnyen meghatározható. A vizsgálat szerint a gátéri szikfokban % széksó volt. De ebből 1 liter vízben csak gr. oldódott. Ez az eredmény bizonyítja, hogy,,a székes talajokban levő hármas só, a mész, a magnézium és a nátron együttes szénsavas vegyülete egy olyan ásvány, melynek elemi alkatrészei csak abban az esetben kerülnek oldalba, ha az egész ásványt savval vegybontjuk. Szénsavval való felbontás alkalmáéval csak annyi széksó szabadul fel, amennyi annak az aránynak megfelel, amely szerint a nátron a m,észhez és a magnéziához kötve az eredeti ásványban bent foglaltatik. Ha majd megint lesz laboratóriumunk s nekem is módomban lesz talajvizsgálatokat végezhetni, akkor a székes talajoknak ezen újabban felfedezett ásványával részletesen fogok foglalkozni. Ez az összetett szerkezetű ásvány jellemző és sohasem hiányzó alkatrésze úgy az agyagos talajú székes területeknek, valamint a homoki érces foltoknak és a kopár, terméketlen, sivány foltoknak egyaránt.

34 510 T R E IT Z P É T E R ( 3 4 ) Összefoglalás. A gátéri székes talaj vizsgálatával kapcsolatban végzett egyéb talajelemzésnek eredményei, a székes talajok szerkezetéről és tulajdonságairól több fontos felvilágosítással szolgáltak. A többi között megmagyarázták azt az eleddig érthetetlen tényt is, hogy miért van termékenyítő hatással a meszezés a székes talajokra, holott az eddigi elemzési mód sok meszet mutatott ki bennük? A székes talajok fennebb ismertetett jellegzetes ásványának megállapítását a székes talajok javításának kérdésében alapvető fontosságúnak tartom. Bár tulajdonságainak nagy része még ismeretlen előttünk, az eddigi vizsgálatok eredményei már idáig is fontos és a gyakorlatban is felhasználható eredményeket szolgáltattak; nevezetesen: 1. Minden székesfolt altalajában van egy sókkal telített talajszint, mely magas sótartalmánál fogva és a sóknak természetéből kifolyólag vízrekesztő tulajdonságú. Ezt a sós szintet szik foknak nevezik. 2. A szik fok a székes talaj nedvességét két különálló részre osztja, és egyrészt meggátolja az alsó és felső víztartalmú rétegek közötti közlekedést; másrészt száraz években teljesen megakadályozza a növényeket abban, hogy vízszívó gyökereiket lebocsássák a mélyebb rétegekbe azon célból, hogy onnan életszükségleteik fedezésére a kellő nedvességet felszívhassák. 3. A szikfoknak vízrekesztő tulajdonságát az az újonnan felfedezett ásvány okozza, mely a szikfokban oly nagy tömegben rakódott le, hogy ott a talaj összes pórusait kitölti. Ez az ásvány minden székes talajban bent van, összetételére nézve a mésznek, a magnéziának és a nátronnak együttes szénsavas sója; vízben oldhatatlan, de a szénsav vegybontja.