Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási

Átírás

1 Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP április 30. Végleges RMT A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Összefoglaló A megoldandó probléma rövid leírása A változatelemzés főbb következtetései Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve Az EMT és a végleges RMT közötti eltérések jegyzéke Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata Háttér, környezet Érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása A terület természeti környezete Jellemző településszerkezet Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők Gazdasági jellemzők A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése Helyzetértékelés, kereslet és kínálat elemzése, tervezési alapadatok meghatározása A keletkező hulladék jelenlegi helyzete A keletkező hulladék előrejelzése A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése A probléma meghatározása Célkitűzések A célkitűzések meghatározása Indikátorok Változatelemzés Elemzések a változatok meghatározása érdekében Előzmények A kiválasztott változat részletes ismertetése A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése Intézményi elemzés A beruházás tulajdonjogi kérdései Üzemeltetési koncepció ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során Kockázatkezelési stratégia az üzemeltetés időszakára vonatkozóan A projekt hatásai

3 5.3.1 A projekt jelentős hatásai A projekt hatásai a fenntartható fejlődésre A projekt esélyegyenlőségi hatásai A területiség elvének való megfelelés A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése A költség-haszon elemzés általános feltételezései A költség-haszon elemzés általános módszertani alapvetései A költség-haszon elemzésnél alkalmazott modell Pénzügyi elemzés Pénzügyi költségek becslése Pénzügyi bevételek becslése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megítélhető támogatási összeg meghatározása Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Közgazdasági költség-haszon elemzés A projekt közgazdasági költségeinek becslése A projekt hasznainak becslése Közgazdasági teljesítménymutatók Érzékenység és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat Kockázatelemzés A projekt lebonyolítás részletei A projekt irányítási struktúrája A projektgazda bemutatása a projekt előkészítése során A projektgazda bemutatása a projekt megvalósítása során A pályázó szervezet Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok A projektmenedzsment szervezet bemutatása Megvalósíthatóság Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia (a megvalósítás időszakára) Megvalósításhoz kapcsolódó lebonyolítási tervek Lebonyolítási ütemterv Kommunikációs terv Közbeszerzési/beszerzési terv Kifizetési ütemterv Rövidítések A tanulmány mellékletei

4 1 Összefoglaló 1. táblázat: Főbb adatok A projekt címe: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program Projektgazda neve: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Projektgazda székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6. A projektgazda ÁFA visszaigénylési jogosultsága ÁFA levonásra jogosult Érintett települések száma (db) 79 Érintett lakosság (ezer fő) 419,4 A projekt megvalósítás tervezett kezdete (év, hó) A projekt megvalósítás tervezett befejezése (év, hó) ** Várható teljes beruházási költség (Ft)* * Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is. ** A pályázatban megvalósuló projektelemek üzembe helyezése: ; a projekt pénzügyi zárása: A megoldandó probléma rövid leírása A projektterület 79 településén jelenleg működő hulladékgazdálkodási rendszer legfőbb problémái a következők: A szelektív gyűjtés döntően gyűjtőszigetekkel, igen alacsony hatékonysággal működik (a csak gyűjtőszigetekre épülő szelektív gyűjtési rendszerrel elérhető gyűjtési hatékonyságok nem biztosítják a hasznosítási célkitűzések elérését, így a szigeteknél hatékonyabb megoldások alkalmazása szükséges); A nem lakossági zöld hulladék elkülönített gyűjtése ellenére, kezelésük (komposztálásuk) nem megoldott, jelenleg projektterületen kívüli komposztálóban folyik a zöldhulladékok komposztálása a területen belül nem áll rendelkezésre komposztáló kapacitás); A közszolgáltatók területén levő lerakók hamarosan betelnek, többségük bezárásra kerül, a lerakó kapacitás csak rövidtávon elegendő; Sem a szerves hulladék lerakási irányelv, sem a csomagolási irányelv területre eső (lakossági) arányszámai nem teljesíthetők a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerrel; A hulladék keletkezésének csökkentésében a lakossági szerepvállalás nem elég magas. 4

5 1.2 A változatelemzés főbb következtetései Az EMT változatelemzését követően a projekt helyzete jelentősen megváltozott, ezért a köztes RMT-ben készített változatelemzésben, ún. előzetes szűrés során a projektet alapvetően befolyásoló körülményeket vizsgáltunk meg. Az előszűrésben figyelembe vett szempontok az alábbiak voltak: Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata A lerakó helyének megválasztása A Támogatói Döntés figyelembe vétele a változatok meghatározásában A köztes RMT-ben bemutatott változatelemzés legfőbb megállapításának azt tekinthetjük, hogy a projekt keretében mindenképpen szükséges lerakó építése, mivel ezen változatok költsége jelentősen alacsonyabb. A köztes RMT-ben szereplő változatelemzés alapvető célja volt, hogy a projektelőkészítés során a lehető legköltséghatékonyabb változat kerüljön kiválasztásra, a jogi, műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági szempontok figyelembe vétele mellett. A végleges RMT-ben összefoglaltuk a korábbi változatelemzési lépéseket, majd a KÖFI kérésének megfelelően a részletes változatelemzést készítettünk, amelyben az egyes változatok a hulladékgazdálkodási rendszer céljában is eltérőek voltak. A legmegbízhatóbb, legrészletesebb közgazdasági költség-haszon elemzési módszerrel került sor a megvalósítandó változat kiválasztására. Az így kiválasztott változat hulladékgazdálkodási célrendszere határozta meg a projekt célját. A projekt nélküli eset Projekt nélküli esetben mindenekelőtt a jelenlegi gyűjtési és kezelési kapacitások által nyújtott szolgáltatási színvonal fenntartását feltételezzük. A projekt nélküli eset lényege, hogy az EU kötelezettségek nem teljesülnek, a társulás területén kívül történik a hulladék lerakása. A változatok bemutatása A részletes RMT-ben a vizsgált változatok az alábbiak voltak: A projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, szelektíven gyűjtött zöldhulladék komposztálása B projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, stabilizálása A Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztési területén a jelenlegi rendszer hiányosságai miatt egy gazdaságos, törvényi kötelezettségeknek megfelelő, korszerű rendszer kialakítása szükséges. A vizsgált projektváltozatok a csomagolási hulladékok gyűjtése és kezelése, valamint a vegyes hulladékok gyűjtési rendszere tekintetében megegyeznek egymással, a különbség a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében van: az egyik esetben a szelektív gyűjtést követő komposztálással, a másik esetben a ve- 5

6 gyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított a lerakótól való szerves eltérítés. A projektváltozatok azonos fejlesztési céljai: szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, fém, üveg) fejlesztése (új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes a sűrűn lakott településeken, hulladékudvarok) a Tatabánya Dubnik völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (mechanikai válogató, utóválogató), hulladéklerakó kapacitásának bővítése; a Bicskei mechanikai válogató kiépítése; vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomás létesítése - kétütemű szállítás) 1 db a projekt teljes területét lefedő szelektív (papír, műanyag, üveg, fém) hulladék gyűjtési körzet, két vegyes hulladék gyűjtési körzet kerül kialakításra Az A projektváltozat egyedi fejlesztési célja: szerves hulladék lerakótól való eltérítése komposztáló telepek építésével, házi komposztálás elterjesztésével; a 3 komposztálóhoz tartozó zöldhulladék gyűjtési körzet kerül kialakításra megelőzés házi komposztálással és szemléletformálással A "B" projektváltozat a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében különbözik az "A" változattól: itt a lerakótól való szerves eltérítés a vegyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított. A B projektváltozat egyedi fejlesztési célja: szerves hulladék lerakótól való eltérítése a vegyes hulladék mechanikai válogatásával előállított finom illetve nehéz frakciók stabilizálásával (valamint kismértékű, a szemléletformálást célzó házikomposztálással); megelőzés csak szemléletformálással A közgazdasági költség-haszon elemzés eredménye A változatok összehasonlítására közgazdasági költség-haszon elemzést alkalmaztunk, mert a változatok hatásai jelentősen eltérnek egymástól. Az elemzés során a változatok a közgazdasági teljesítménymutatók alapján vethetők össze. Az alábbi táblázat foglalja össze a egyes változatok közgazdasági elemzésének főbb eredményeit: 2. Táblázat: A változatok értékelése évi áron, millió Ft "A" változat "B" változat Mechanikai válogató MBH BH változat változat ENPV ERR 15,88% 14,98% BCR 3,91 2,79 Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés

7 "A" változat "B" változat Mechanikai válogató MBH BH változat változat Üzemeltetési és karbantartási költségek, gyűjtés, szállítás Pótlási költség Maradványérték Teljes közgazdasági költség Másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon Energiaforrás megtakarításból származó haszon Üvegházhatás csökkenéséből származó haszon Teljes haszon A legkedvezőbb közgazdasági mutatókkal az A-változat rendelkezik, ezért az javasolható megvalósításra. 1.3 Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása A kiválasztott változat ( A projektváltozat) gyűjtési rendszerének fejlesztési céljai: szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (új hulladékudvarok, gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes a sűrűn lakott településeken, valamint hulladékudvarok létesítése) szerves hulladék lerakótól való eltérítése (komposztáló telepek építése, házi komposztálás elterjesztése) vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomás létesítése - kétütemű szállítás) a Tatabánya Dubnik völgyi hulladékkezelő központ kiépítése és hulladéklerakó kapacitásának bővítése a Bicskei hulladékkezelő központban mechanikai válogató létesítése. A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ és hulladéklerakó A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: Válogatómű (kapacitás: t/év) A lakossági és közületi szelektív gyűjtésből származó hulladékot (2016-ban tonna, melyből 9000 t zöldhulladék komposztálásra kerül) fogadja. A válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újra-feldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül. Mechanikai előkezelőmű (kapacitás: t/év) A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladék nagyjából felét (2014-ben kb tonna) fogadja. A hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosító, illetve minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége. Komposzttelep (kapacitás: t/év) Ld. a komposztáló telepek ismertetésénél. Hulladéklerakó (kapacitás: m 3 ) Lerakásra a mechanikai előkezelőben leválasztott <60 mm-es frakció és a mechanikai kezelésnél leválasztott nehéz frakció kerül. A lerakómedence a helyi sajátosságokat figyelembe véve a 20/2006. (IV.5) KvVM rendelet előírásainak megfelelő műszaki vé- 7

8 delemmel és műtárgyrendszerrel (csurgalék, - csapadékvíz kezelés, depógáz gyűjtő és kezelő rendszer) kerül kialakításra. Kiszolgáló létesítmények A hulladékkezelő központ tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o o o o o o o o o o o o Szociális és irodaépület Parkoló Gépszín és műhely Kerékmosó Gépjárműmosó Üzemanyagtöltő állomás Csapadékvíz és tüzivíz tárolók Meteorológiai állomás Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák) Térburkolatok Véderdő Bicskei - mechanikai előkezelő A tervezett bicskei előkezelő kapacitása évi tonnára tervezett, működése és az évente kezelt hulladék mennyisége megegyezik a tatabányai központban létesülővel. Hulladékátrakó állomás A távoli települések hulladéklerakótól való nagyobb távolsága miatt célszerű átrakó állomás közbeiktatásával szállítani a hulladékot. Az átrakó állomások a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű létesítmények: a mérlegelést követően a hulladékot a gyűjtő jármű rámpán felhaladva egy garatpárba üríti. A garatból a hulladék a szállító préskonténerekbe kerül betömörítésre. A préskonténereket távolsági szállításra alkalmas szállítójárművek juttatják el a kezelő központba. A tervezett átrakó állomás: Szentendre (kapacitás: t/év). Komposztáló telepek A szelektív zöldhulladék gyűjtésből származó hulladék komposztálása szemipermeábilis membrántakaróval fedett, aktív levegőztető egységgel ellátott komposztálási rendszerben történik. A tervezett komposztáló telepek (összes kapacitásuk a kötelzettségek teljesítéséhez szükséges 9000t/év): Tatabánya (kapacitás: t/év) (a Dubnik - völgyi központ részeként), Törökbálint (kapacitás: t/év), Komárom (kapacitás: t/év). Hulladékgyűjtő udvarok A projekt keretében összesen 10 db a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű hulladékgyűjtő udvar kerül megépítésre az alábbi településeken: Tatabánya 3db, (ebből 1 a Dubnik - völgyi központ részeként) Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre 1-1 db. 8

9 Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerét a szelektív hulladékgyűjtés célkitűzéseinek eléréséhez módosítani, fejleszteni szükséges. A fejlesztés során a meglévő rendszerhez illeszkedő paraméterekkel rendelkező szigetek kerülnek kialakításra. A gyűjtésre kerülő hulladékfrakciók: papír, műanyag, színes üveg. A létesítendő gyűjtőszigetek száma: 35 db. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel ellátott településeken üveggyűjtő pontok kialakítását tervezzük. 65 db jelenleg 3, vagy 4 frakciósként üzemelő gyűjtősziget üveggyűjtő ponttá alakul át, valamint 40 helyszínen új üveggyűjtő pontok kialakítását is tervezzük. 3. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz Darab Kapacitás Kapacitás mértékegysége Telepítés helyszíne Egységár (Ft/db)**** Házi komposztáló edényzet Hulladékudvar db 2000 t/év db települési 10 db térségi db Gyűjtősziget 75 db Tatabánya, Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre Almásfüzitő, Baj, Bajót, Bicske, Budajenő, Budakalász, Csákvár, Dunabogdány, Halásztelek, Kisbér, Kocs, Lábatlan, Leányfalu, Mány, Mocsa, Naszály, Óbarok, Pilisborsjenő, Piliscsaba, Pilismarót, Pilisszentiván, Pusztavám, Süttő, Szárliget, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szomor, Tinnye, Tök, Törökbálint, Vértessomló, Visegrád Válogató* t/év Tatabánya Komposztáló* t/év (átlagosan) Előkezelő (mechanikai, vagy mechanikai előkezelés)* Komárom Tatabánya Törökbálint (átlagosan) t/év Tatabánya (mechanikai) t/év Bicske (mechanikai)

10 Létesítmény, eszköz Darab Kapacitás Kapacitás mértékegysége Telepítés helyszíne Egységár (Ft/db)**** Átrakó t/év Szentendre Lerakó *,*** m 3 Tatabánya Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - városi gyűjtőedény (edényzet, speciális járművek) ** Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - járművek (edényzet, speciális járművek) ** 5500 db db * A tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni. ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** 2020 utáni szabad kapacitásra eső költség nem elszámolható **** Az egyes beruházások pontos költségét a részletes tervezői költségbecslés tartalmazza , , A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása A projekt finanszírozása A kiválasztott változat pénzügyi elemzése bemutatja a projekt pénzügyi pénzáramait, valamint a projekt pénzügyi teljesítménymutatóit támogatás nélkül, amelyek igazolják a projekt támogathatóságát pénzügyi szempontból. Kiszámításra került a projekt finanszírozási hiánya, az EU-támogatás várható összege, valamint a nemzeti hozzájárulás összege. A projekt várható finanszírozása a következő. 4. táblázat: A projekt finanszírozása Megnevezés % Ft 1. Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) 80,93% 9. Elszámolható költség (EC) ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek A támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási arány (Rmax) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek 85% 10

11 Megnevezés % Ft A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek 70% 11. Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál) ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.1-ben megadott arány) A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.2-ben megadott arány) Projekt elszámolható költségére vonatkozó átlagos támogatási arány (DA/EC=11/9) 72,53% 13. Nem elszámolható pénzügyi beruházási költség (NEC) ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek EU támogatás (=DA*max CRpa) Kedvezményezett hozzájárulása ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek ( ) A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek (13.3) Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség EU támogatás) ( ) * A táblázatban a negatív előjel a projekt és a projekt nélküli eset különbözetét jelenti. bevétel negatív előjele: bevételcsökkenés üzemeltetési és karbantartási költség negatív előjele: költségmegtakarítást jelent, azaz a projekt esetén alacsonyabbak lesznek a költségek a projekt nélküli esethez képest (ennek oka az, hogy a projekt nélküli esetben a pusztazámori lerakó átvételi ára magasabb mint az A változatban szereplő Tatabányai lerakóé. A közgazdasági költség haszon elemzés eredménye A javasolt változatra vonatkozóan a közgazdasági eredmények az alábbiak: ENPV (Ft) ERR (%) BCR Javasolt változat ,88% 3,91 A közgazdasági megtérülési mutatók alapján a kiválasztott változatra vonatkozóan az alábbi következtetések vonhatók le: A projekt nettó jelenértéke (ENPV) pozitív: a várható gazdasági hasznok (társadalmi, környezeti) jelenértéke meghaladja a pénzben kifejezett gazdasági költségek jelenértékét. A gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) nagyobb, mint az alkalmazott diszkontráta (5,5%). A haszon költség arány (BCR) nagyobb, mint 1. 11

12 A közgazdasági teljesítménymutatók alapján a projekt megvalósítása a társadalom szempontjából igazolható. 1.5 A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve A megvalósítás részletes Lebonyolítási ütemtervét az RMT melléklete mutatja be. 5. táblázat: A megvalósítás ütemezése Projektelem* 1. Immateriális javak Elszámolható költség, Ft Kezdete Vége 2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése Terület előkészítés, területrendezés megelőző mentő régészet lőszermentesítés talajmunka Építési munkák Eszköz beszerzések gépek járművek kisértékű tárgyi eszköz Gyűjtőszigetek Házi komposztálás Projektmenedzsment Általános menedzsment Könyvvizsgálat Közbeszerzés Tanulmányok, vizsgálatok Tervezés Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság Anyagjellegű ráfordítás Megelőzés részeként szemléletformálás Összes nettó költség *a kategóriák tartalma a pályázati útmutató C. fejezetét követi 1.6 Az EMT és a végleges RMT közötti eltérések jegyzéke Az EMT szakasz kidolgozása óta eltelt időszakban több, a projektet alapvetően befolyásoló körülmény változott, ami miatt a tervezési anyagáramok mellett, a célkitűzések és a vizsgált projektváltozatok átdolgozása is szükségessé vált. 12

13 Az alábbiakban összefoglalóan kerülnek bemutatásra az EMT illetve a végleges RMT közötti eltérések, melyek az alábbiak: Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése A projekt előkészítésének kezdetekor a részvételi szándékát 86 település jelezte. Az azóta eltelt időben az alábbi változások történtek: Üröm, Epöl, Kesztölc, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Dorog és Bajna december 31-ével kilépett a Társulásból, ezért ezeket a településeket a projektben nem szerepeltetjük. Egy település, Dömös, jelezte a Társulásba való belépési szándékát, melyet a Társulási Tanács i ülésén elfogadott. A belépéshez minden tagönkormányzat elfogadó határozata szükséges, ezek meghozatala folyamatban van, de mivel ellentétes tartalmú határozat nem született, a projektben Dömös belépésével számolunk. Az érintett önkormányzatok döntése értelmében Nagykovácsin és Tatabánya, Dózsakert úton a korábban tervezettel ellentétben nem létesül hulladékudvar. Dorog kilépésével az oda tervezett komposztáló helyett Komáromban épül 2500 t/év kapacitású létesítmény, a tervezett átrakó pedig, mivel a környező településeken nem található neki megfelelő helyszín, nem kerül helyettesítésre. Ez a projekt működtetésére nem gyakorol jelentős hatást. A fentiek alapján jelenleg 79 település szerepel a projektben A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata Az EMT-hez képest a hulladék keletkezési előrejelzések nagymértékben változtak. A változások oka részben a projektterület egyes adatainak megváltozása, részben módszertani kérdések változása. Ilyen módszertani jellegű változás volt a pályázati útmutató hulladékösszetételre vonatkozó előírásainak módosulása, az OHT-II tervezési feltételeihez való igazodás. Ennek következében a projekt mennyiségi célkitűzései is változtak a köztes RMT szakaszban. A megváltozott mennyiségi célkitűzéseket az EMT-ben nem vizsgált műszaki megoldások is teljesíthetik, így szükségessé vált a változatelemzés módosítása. A projekt hulladékgazdálkodási célkitűzései arányában nem változtak az EMT szakaszhoz képest, hasonlóan az ott megfogalmazottakhoz elsődlegesen a szerves lerakási és a csomagolóanyag hasznosítási országos célkitűzések teljesítéséhez kell a projektnek arányos hozzájárulást biztosítani. A kezelendő mennyiségek jelentős mértékű csökkenésével a kezelési célkitűzések arányos mértékben csökkennek. A köztes RMT-ben a változatok meghatározása során számos tényezőt vettünk figyelembe. A következőkben ezek bemutatására kerül sor. Az EMT szakasz kidolgozása óta eltelt időszakban több, a projektet alapvetően befolyásoló körülmény változott, ami miatt a tervezési anyagáramok mellett, a vizsgált projektváltozatok átdolgozása is szükségessé vált. A tervezési anyagáramokat az alábbi tényezők változása befolyásolták: Referenciaév változása Az EMT-ben 2006 évi keletkezési és összetétel adatok jelentették az előrejelzés alapját, a 13

14 köztes RMT-ben és a végleges RMT-ben 2008 évi adatokat használtunk. Adatforrások körének bővítése Az EMT szakaszban a keletkezési adatok a közszolgáltatói kör adatszolgáltatásán alapultak, a körön kívüli adatforrások egyéb információ hiányában nem kerültek bevonásra. A köztes RMT szakasz során lehetőség nyílott a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) projektterületre vonatkozó adatainak bekérésére (ez az EMT szakaszban még nem állt rendelkezésre), így jelentősen bővült az adatszolgáltatói kör, ami elsősorban a szelektíven gyűjtött intézményi áramok esetében számottevő változást hozott az adatokban. Keletkezési adatok felülvizsgálata A támogatási döntésben szerepelt, hogy az EMT keletkezési adatai a köztes RMT szakaszban felülvizsgálandók. A köztes RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 172 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült. A csökkenésbe kismértékben belejátszott a projektterület csökkenése is. Az összetétel adatok változása Részben az adatszolgáltatói kör bővülésével, részben a közszolgáltatói összetétel eredmények változásának következtében módosult a teljes települési áram összetétele is: elsősorban a szerves hulladék aránya csökkent és a csomagolási hulladékok aránya növekedett az EMT során meghatározott arányokhoz képest. Előrejelzési modell változása Az EMT szakaszban alkalmazott dinamikus növekedési modell (évi 2% növekedés), a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartható, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdaság visszaesése következében a képződő települési hulladék mennyisége is csökkenni fog várhatóan 2011-ig, és ezt követően is stagnálás, lassú emelkedés várható. A referenciaév mennyiségi adatainak csökkenése és a dinamikus növekedési modell elvetésének eredményeképpen a projekt által kezelendő hulladékok mennyisége igen jelentősen csökkent az EMT-ben meghatározott értékhez képest: az EMT 2016-ra évi 294 et keletkező hulladékkal számolt, a köztes RMT szerint 2016-ra 184 et hulladék kezelése, a végleges RMT-ben pedig 168 et hulladék kezelése valósul meg a projekt területen A lerakó helyének megválasztása A lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének, a begyűjtési körzetek számának meghatározásában több változat vizsgálata vált szükségessé. Az alábbiakban összefoglaljuk a lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének megválasztásával kapcsolatos főbb problémákat. 14

15 Problémák a lerakó Bicskén történő megvalósításában Az EMT szerint a két hulladékkezelő központ helyszíne Tatabánya és Bicske. Jelenleg támogatási feltétel, hogy a projekt keretében létrejövő létesítmények a Társulás, illetve a Társulás tagönkormányzatainak tulajdonában álló területen épüljenek. Bicske esetén az alkalmas terület a Saubermacher Bicske Kft. tulajdonában van, tőlük a terület megvásárlása lenne szükséges. Bicske jelezte, hogy a szükséges területet nem tudja rendelkezésre bocsátani. A mellékletben csatoltuk Bicske Önkormányzatának és a közszolgáltatónak a levelét a témával kapcsolatban. A terület jelenlegi tulajdonosa építési engedély kérelmet nyújtott be a lerakó saját forrásból történő bővítéséhez, azonban ezt az eljáró hatóság elutasította, így a terület nem alkalmas lerakó kialakítására. Következésképpen Bicskén nincs a hulladéklerakó számára reálisan számításba vehető terület, valamint új területek lakossággal való elfogadtatása jelentősen meghosszabbítaná a projekt előkészítés folyamatát, ami a jelenleg üzemelő lerakók megtelése miatt a lakosságra jelentős többletterhet róna. Problémák a lerakó Tatabányán történő megvalósításában Lehetőségként felmerül, hogy Tatabányán legyen csak lerakó, azonban Tatabánya képviselő testületének döntése értelmében a Társulás egészének a hulladékát a város csak abban az esetben fogadja be, ha annak egy részét más helyszínen előkezelik, csökkentve így a Tatabányára beszállításra, illetve lerakásra kerülő mennyiséget. A hulladék kezelésének ilyen megosztásával csökken a tatabányai lakosságra jutó környezeti terhelés. További kockázati tényezőként lépett fel, hogy felmerült helyi népszavazás kezdeményezése is abban az esetben, ha a teljes hulladékmennyiség Tatabányára kerül. Problémák a lerakó új helyszínen történő megvalósításában Felmerült az a lehetőség is, hogy a lerakásra új helyszínt találjunk. Ebben az esetben a helyszínek részletes vizsgálata és a rendezési terv módosítása szükséges, amely nagyságrendileg 1 évvel elnyújtja a projekt előkészítésének folyamatát. Ez egyben a támogatási szerződés módosítását is igényelné. Mivel a kétéves előkészítési időt a pályázati útmutató tartalmazza, ezért ez a határidő vélhetően csak magas szintű egyeztetésekkel válhatna módosíthatóvá, ebben az esetben magas a kockázat a projektelőkészítési támogatási szerződés megsértésére. Mindezek figyelembevételével időben is megvalósítható megoldásként (mivel sok közszolgáltatási szerződés lejár 2012-ben, ezért addigra az új létesítmények üzembe helyezése szükséges) csak a tatabányai központ lerakóval és a bicskei központ lerakó nélkül jöhet szóba. Mivel a bicskei központban rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú terület nagysága nem elég előkezelő és utóválogató létesítésére, a Tatabányán kezelésre kerülő hulladékmennyiség lehető legnagyobb mértékű csökkentésének érdekében döntöttünk a vegyesen gyűjtött hulladék előkezelése mellett a bicskei központban A további létesítmények helyének meghatározása A lerakó és hulladékkezelő központ mellett a további létesítmények (mechanikai előkezelő, átrakók és komposztálók) is szükségesek a rendszer működéséhez. A létesítmények helyszíneinek kiválasztása többlépcsős folyamat során történt: 15

16 1. a rendszer működéséhez szükséges létesítmények teljes kezelési kapacitásának meghatározása (a kezelésre vonatkozó mennyiségi célkitűzések függvényében); 2. az optimális üzemméret figyelembe vételével a kezelési egységek számának meghatározása és összevetése a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokkal (a fejlesztési igény számba vétele); 3. a projektterület adottságainak figyelembe vételével, a létesítmények területen belüli, körzeti szétosztása; 4. az egyes körzeteken belül a társulás/önkormányzatok fogadókészségének elemzése, a megvalósíthatatlan helyszínek kiszűrése; 5. végleges létesítmény helyszínekhez rendelt gyűjtési körzetek optimalizálása, a szállítási távolságok minimalizálásával; Mindezen elvek figyelembe vételével az alábbi döntések születtek a helyszínek kijelöléséről: 1. A tatabányai központ nem fogadhatja a projektterületen keletkező teljes hulladékáramot, mivel az önkormányzat megítélése szerint, ez a kívánatosnál nagyobb környezeti terhelést okozna a városnak, így a vegyes hulladékok egy részének előkezelése egy másik helyszínen, az előzetesen fogadókészséget mutató Bicskén valósul meg; 2. A jelenleg működő átrakók (Szentendre, Szigetszentmiklós) az eddigi üzemeltetési tapasztalatok és a modellszámítások alapján is megfelelő helyszínen találhatók, új helyszínen átrakó létesítése nem indokolt, így a projekt keretében, tekintettel arra, hogy a szigetszentmiklósi átrakó megfelelő műszaki állapotban van, a szentendrei átrakó átépítése valósul meg; 3. A projekt területén 9 et zöldhulladék elkülönített gyűjtése és komposztálása szükséges a kötelezettségek teljesítéséhez, ehhez 3 komposztálót kell létesíteni. Az észak területek ellátását szolgáló komáromi, a középső és a Dunakanyar körzetét ellátó tatabányai és a délkeleti területek ellátását szolgáló törökbálinti komposztálót; A Támogatói Döntés és a KÖFI által tett észrevételek figyelembe vétele a változatok meghatározásában Az EMT értékelését követően a Támogatói Döntés (a támogatási szerződés mellékleteként) javaslatokat fogalmazott meg, melyek a köztes RMT kidolgozásakor figyelembe lettek véve. A köztes RMT-ben bemutatásra kerülő projektváltozatok műszaki tartalmának pontosítása megtörtént. Az FI észrevételek közül a változatok meghatározásánál vettük figyelembe az alábbi észrevételeket. (Természetesen a többi észrevétel is figyelembe vételre került, azonban azok az érintett pontnál jelentkeznek, nem a műszaki tartalom, illetve a változatok meghatározásánál.) A Támogatói Döntésben foglaltakat a változatelemzésben a következők szerint vettük figyelembe: 1. Javasoljuk, hogy az előkészítési szakasz folyamán vizsgálja felül a létesítmények helyszíneit annak érdekében, hogy műszakilag és logisztikailag esetleg indokoltabb helyszíneket jelöljenek ki. A felülvizsgálat megtörtént: a kezelt anyagáramok csökkenésével összefüggésben a teljes kezelési rendszer átdolgozásra került, csökkent a kezelő létesítmények száma és kapacitása. 2. Kérjük, hogy az RMT-ben mutasson be más típusú változatelemzési módszert is, illetve vizsgálja meg más típusú módszerrel a kidolgozott változatokat. (Valós több 16

17 szempontból és több paraméterben komposztáló kapacitások, házhoz menő szerves gyűjtés stb. eltérő változatokat mutasson be, mely változatokra számoljon beruházási és üzemeltetési költségeket is.) Ennek a szempontnak a bemutatása a és pontban történt meg. Az EMT-ben a változatelemzés módszertana a többszempontú elemzés volt, a köztes RMT-ben a költség-hatékonyság elemzés, míg a végleges RMT-ben közgazdasági költség-haszon elemzés. 3. Kérjük, hogy az RMT készítése során fordítson különös figyelmet a tervezett lerakókapacitás pontos megadására, ugyanis jelenleg tonna többletkapacitás mutatható ki (figyelembe véve a napi takarás miatti 15% többletkapacitást, valamint minderre számolva a 25% nettó tartaléktérfogatot), mely jelen projekt keretében nem elszámolható. Ennek a szempontnak a bemutatása a és pontban történt meg t/év komposztáló kapacitást a pályázó 8 db komposztáló telepen kívánja megvalósítani. Ezt a komposztálandó mennyiséget célszerűbb kevesebb számú telepen kezelni, melyet kérünk az RMT-ben figyelembe venni. Ezt a szempontot figyelembe vettük: 3 db komposztáló telepen 9 ezer tonna kerül komposztálásra. 5. Javasoljuk a keletkező hulladékmennyiségre vonatkozó fajlagos értékek RMT-ben történő felülvizsgálatát tekintettel arra, hogy a kimutatott 699 kg/fő/év mennyiség kiugróan magas az országos átlaghoz képest ( kg/fő/év), ami a rendszer túltervezettségére utal. Az előzőekben ( és pontokban) már figyelembe vettük ezt a véleményt. Az RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 188 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült, (az egy főre jutó hulladékmennyiség 400 kg/fő/év). A KVVM FI-től a köztes RMT-re májusban érkezett észrevételek közül a változatelemzésre vonatkozó észrevételeket szintén figyelembe vettük a végleges RMT változat elemzésében. A változat elemzést jelentős mértékben befolyásoló észrevételek az alábbiak voltak: 1. Általános észrevétel a vizsgált változatokkal kapcsolatban: az RMT-ben szereplő változatok tulajdonképpen helyszín-kiválasztási alternatívák, nem tekinthetők teljes értékű változatnak. Az előváltozati fejezetben szereplő modellvizsgálatokkal együtt ugyanakkor elfogadhatóak lennének, ha a modellvizsgálati eredmények valóban egyetlen célelérési utat hagynának. Figyelembe véve azonban a célmeghatározással kapcsolatos észrevételeket, ez véleményünk szerint nem áll fenn. Amennyiben az eltérítendő szerves anyag értéke minimum tonnával magasabb, pusztán szelektív gyűjtéssel nem oldható meg a jogszabályi előírások teljesítése. A csomagolási hulladékokra vonatkozó 55%-os anyagában történő hasznosítási célkitűzést magasnak találjuk a közszolgáltatási terület vonatkozásában, alacsonyabb célkitűzés a jelenlegi vegyes hulladék kezelési megoldásokra is hat, továbbá érinti a szelektív hulladék begyűjtési megoldásokat is, melyeket változatelemzés keretében kellene vizsgálni. A helyszínekre vonatkozó változatelemzés ennek részeként végezhető el. Az általános észrevételek kapcsán mindenképpen személyes egyeztetés szükséges a projektgazdával. A változatelemzésben új változatok kialakítására került sor a fenti észrevételeket is figyelembe véve. 17

18 2. Véleményünk szerint nem szükséges az új helyszínen épülő központot tartalmazó változat vizsgálata, nem megvalósítható változatként el lehet vetni az RMT-ben szereplő indokok alapján. A lerakó új helyszínen való megvalósítását a nem megvalósítható változatként elvetettük. 3. Az A változattal kapcsolatos műszaki észrevételeket a kiválasztott változat fejezete tartalmazza, melyek közül a relevánsakat javasoljuk minden változatnál figyelembe venni. Pl. kapacitás túltervezés áll fenn a B változatban a mechanikai előkezelők kapcsán: a tatabányai körzet tonna hulladékot fog kezelni, tonna kapacitás épül, a bicskei körzet tonna hulladékot fog kezelni, 75 e tonna kapacitás épül, javasoljuk felülvizsgálni, mert mechanikai előkezelésnél nem tartjuk indokoltnak 10% tartalékkapacitás beépítését. (Megjegyzés: a komposztálónál viszont nincs tartalék kapacitás betervezve.) A projektterület változásával megváltoztak a létesítmények által kezelendő hulladékáramok, Tatabányára t, Bicskére t hulladék kerül a projekt induló évében. A tervezés során mindkét létesítmény esetében 70 et-ra kértük meg az engedélyt. A 70 ezer tonnával egy 10%-os biztonsági tartalék szerepel az engedélyben, ez az egy év során a létesítményben kezelhető maximális mennyiség. A mechanikai válogatóba nem kerül beépítésre 10% tartalékkapacitás, a rendszer arra alkalmas hogy nagy biztonsággal kezeljen 63 et hulladékot, amint ez a technológiai leírásokból és a gépészeti specifikációkból kiderül. 18

19 2 Háttér, környezet 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása A terület közigazgatási lehatárolása A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Programhoz csatlakozó települések Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megye területén helyezkednek el. Regionális felosztást tekintve a Pest megyei települések a Közép-magyarországi régióhoz, a Komárom-Esztergom és a Fejér megyei települések a Közép-dunántúli régióhoz tartoznak. A települések megyék szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: 6. táblázat A települések megyék szerinti megoszlása Közép-magyarországi Közép-dunántúli régió régió Pest megye Komárom-Esztergom Fejér megye megye Települések száma A rendszerhez csatlakozott települések elhelyezkedését a melléklet szemlélteti. Közép-dunántúli régió A régióhoz Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye tartozik. A Közép-dunántúli régió az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója, gazdasági szerepe lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. A fejlődés mozgatóit egyrészt a régió kedvező adottságai, másrészt a gazdasági szerkezet megújulása, új iparágak és technológiák terjedése jelentik. A régió területe földrajzi szempontból változatosnak mondható, hegyvidéki területei az erdőgazdálkodás mellett az idegenforgalomnak is kedveznek, a zömében jó termőképességű sík területeken pedig a mezőgazdasági termelés, elsősorban a szántóföldi gabonatermelés az elterjedt. A tömegtermelésre alkalmas művelt szántóterület nagysága meghaladja az EU átlagot, a területeken a kárpótlási folyamatot követő tulajdonviszony változás következtében főként bérleti viszonyban folyik a termelés. A régió számos idegenforgalmi, kulturális és építészeti értékkel bír, ezek mellett tradicionális borvidékeket, és termál- illetve gyógyfürdőket is találhatunk a térségben, melyek szintén turisztikai vonzerővel bírnak. Közép-magyarországi régió A régióhoz Budapest és Pest megye települései tartoznak. A Közép-magyarországi régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A térségben meghatározó szerepet játszik a főváros, ezért a budapesti agglomeráció és a Pest megye külső területei között jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Gazdasági szerkezetét tekintve jellemző a szolgáltató szektor túlsúlya, a regionális bruttó hozzáadott érték háromnegyedét ez a szektor termeli. Jelentős még az építőipar is, a mezőgazdasági szektor jelentősége viszont alacsonynak tekinthető, főként az intenzív kertészeti 19

20 kultúrák dominálnak. Az ipari szektorok jelentőségét mérlegelve megállapítható, hogy Budapesten a gépipar és a vegyipar jelentős, a Pest megyei területeken pedig a gépipar mellett az élelmiszeripar nagyobb mértékű részesedése figyelhető meg. A régió földrajzi viszonyait tekintve megállapítható, hogy több eltérő tájegységet foglal magába, a Duna mentén, az alföldi és a középhegységi területek találkozásánál fekszik. A projektterület településeire vonatkozó alapvető adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 6. Bicske Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 7. Bodmér Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 8. Budajenő 9. Budakalász Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Pest Pest Pilisvörösvári Szentendrei 10. Csabdi Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 11. Csákvár Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 12. Csobánka Közép-magyarországi régió 13. Csolnok Közép-dunántúli régió 14. Dág Közép-dunántúli régió 15. Dömös Közép-dunántúli régió 16. Dunaalmás Közép-dunántúli régió 17. Dunabogdány Közép-magyarországi régió 18. Dunaszentmiklós Közép-dunántúli régió 19. Gyermely Közép-dunántúli régió 20. Halásztelek 21. Herceghalom Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió 22. Héreg Közép-dunántúli régió 23. Kisbér Közép-dunántúli régió 24. Kocs Közép-dunántúli régió Pest Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Pest Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Pest Pest Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Szentendrei Dorogi Dorogi Esztergomi Tatai Szentendrei Tatai Tatabányai Ráckevei Budaörsi Tatabányai Kisbéri Tatai Idegenforgalmi szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik a térség, azonban erősen centralizáltnak tekinthető, a látnivalók zöme a fővárosban koncentrálódik. A régió Dunántúli térségében a Dunakanyarnak és a Budapest környéki településeknek jelentős az idegenforgalma. 7. táblázat: A projektterület települései Sorszám Település Régió Megye Kistérség 1. Almásfüzitő Közép-dunántúli régió Komárom- Esztergom Komáromi 2. Annavölgy Közép-dunántúli régió Komárom- Esztergom Dorogi 3. Baj Közép-dunántúli régió Komárom- Esztergom Tatai 4. Bajót Közép-dunántúli régió Komárom- Esztergom Esztergomi 5. Biatorbágy Közép-magyarországi régió Pest Budaörsi Illetékes Lakosság- KÖTEVIFE szám ÉDU- KÖTEVIFE 2252 ÉDU- KÖTEVIFE 965 ÉDU- KÖTEVIFE 2820 ÉDU- KÖTEVIFE 1580 KDV- KÖTEVIFE KD- KÖTEVIFE KD- KÖTEVIFE 213 KDV- KÖTEVIFE 1690 KDV- KÖTEVIFE KD- KÖTEVIFE 1195 KD- KÖTEVIFE 5238 KDV- KÖTEVIFE 3134 ÉDU- KÖTEVIFE 3391 ÉDU- KÖTEVIFE 985 ÉDU- KÖTEVIFE 1185 ÉDU- KÖTEVIFE 1646 KDV- KÖTEVIFE 3124 ÉDU- KÖTEVIFE 448 ÉDU- KÖTEVIFE 1422 KDV- KÖTEVIFE 8516 KDV- KÖTEVIFE 1839 ÉDU- KÖTEVIFE 1026 ÉDU- KÖTEVIFE 5542 ÉDU- KÖTEVIFE

21 Település Régió Megye Kistérség 25. Komárom Közép-dunántúli régió 26. Lábatlan Közép-dunántúli régió 27. Leányfalu Közép-magyarországi régió 28. Leányvár Közép-dunántúli régió Pest Komárom- Esztergom Komáromi Esztergomi Szentendrei Dorogi 29. Mány Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 30. Máriahalom Közép-dunántúli régió 31. Mocsa Közép-dunántúli régió 32. Mogyorósbánya Közép-dunántúli régió 33. Nagykovácsi Közép-magyarországi régió 34. Nagysáp Közép-dunántúli régió 35. Naszály Közép-dunántúli régió 36. Neszmély Közép-dunántúli régió 37. Nyergesújfalu Közép-dunántúli régió Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Pest Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Dorogi Komáromi Esztergomi Pilisvörösvári Dorogi Tatai Tatai Esztergomi 38. Óbarok Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 39. Páty 40. Perbál 41. Pilisborosjenő 42. Piliscsaba 43. Pilisjászfalu Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió 44. Pilismarót Közép-dunántúli régió 45. Pilisvörösvár 46. Pilisszántó 47. Pilisszentiván 48. Pilisszentkereszt 49. Pilisszentlászló 50. Pomáz Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Pest Pest Pest Pest Pest Komárom- Esztergom Pest Pest Pest Pest Pest Pest 51. Pusztavám Közép-dunántúli régió Fejér Móri 52. Remeteszőlős Közép-magyarországi régió 53. Sárisáp Közép-dunántúli régió 54. Solymár Közép-magyarországi régió 55. Süttő Közép-dunántúli régió Pest Komárom- Esztergom Pest Komárom- Esztergom Pilisvörösvári Pilisvörösvári Pilisvörösvári Pilisvörösvári Pilisvörösvári Esztergomi Pilisvörösvári Pilisvörösvári Pilisvörösvári Szentendrei Szentendrei Szentendrei Szentendrei Dorogi Pilisvörösvári Esztergomi 56. Szár Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 57. Szárliget Közép-dunántúli régió 58. Szentendre Közép-magyarországi régió Komárom- Esztergom Pest Tatabányai Szentendrei Sorszám Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Illetékes Lakosság- KÖTEVIFE szám ÉDU- KÖTEVIFE ÉDU- KÖTEVIFE 5140 KDV- KÖTEVIFE 3402 ÉDU- KÖTEVIFE 1714 KD- KÖTEVIFE 2360 ÉDU- KÖTEVIFE 667 ÉDU- KÖTEVIFE 2277 ÉDU- KÖTEVIFE 866 KDV- KÖTEVIFE 6201 ÉDU- KÖTEVIFE 1560 ÉDU- KÖTEVIFE 2347 ÉDU- KÖTEVIFE 1388 ÉDU- KÖTEVIFE 7631 KD- KÖTEVIFE 794 KDV- KÖTEVIFE 6675 KDV- KÖTEVIFE 2188 KDV- KÖTEVIFE 3456 KDV- KÖTEVIFE 7782 KDV- KÖTEVIFE 1431 ÉDU- KÖTEVIFE 2089 KDV- KÖTEVIFE KDV- KÖTEVIFE 2450 KDV- KÖTEVIFE 4290 KDV- KÖTEVIFE 2276 KDV- KÖTEVIFE 1107 KDV- KÖTEVIFE KD- KÖTEVIFE 2536 KDV- KÖTEVIFE 631 ÉDU- KÖTEVIFE 2902 KDV- KÖTEVIFE ÉDU- KÖTEVIFE 2024 KD- KÖTEVIFE 1678 ÉDU- KÖTEVIFE 2332 KDV- KÖTEVIFE

22 Település Régió Megye Kistérség 59. Szigethalom 60. Szigetszentmiklós Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió 61. Szomor Közép-dunántúli régió 62. Tahitótfalu Közép-magyarországi régió 63. Tardos Közép-dunántúli régió 64. Tarján Közép-dunántúli régió 65. Tát Közép-dunántúli régió 66. Tatabánya Közép-dunántúli régió 67. Telki 68. Tinnye 69. Tök 70. Törökbálint Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Pest Pest Illetékes Lakosság- KÖTEVIFE szám KDV- KÖTEVIFE KDV- KÖTEVIFE ÉDU- KÖTEVIFE 1130 KDV- KÖTEVIFE 5360 ÉDU- KÖTEVIFE 1628 ÉDU- KÖTEVIFE 2758 ÉDU- KÖTEVIFE 5458 ÉDU- KÖTEVIFE KDV- KÖTEVIFE 3394 KDV- KÖTEVIFE 1561 KDV- KÖTEVIFE 1391 KDV- KÖTEVIFE KD- KÖTEVIFE 408 ÉDU- KÖTEVIFE 728 ÉDU- KÖTEVIFE 571 KD- KÖTEVIFE 915 ÉDU- KÖTEVIFE 1352 ÉDU- KÖTEVIFE 546 ÉDU- KÖTEVIFE 3039 KDV- KÖTEVIFE 1835 KDV- KÖTEVIFE 5238 Komárom- Esztergom Pest Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Pest Pest Pest Pest Ráckevei Ráckevei Tatabányai Szentendrei Tatai Tatabányai Esztergomi Tatabányai Pilisvörösvári Pilisvörösvári Pilisvörösvári Budaörsi 71. Újbarok Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 72. Úny Közép-dunántúli régió 73. Várgesztes Közép-dunántúli régió Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Dorogi Tatabányai 74. Vértesboglár Közép-dunántúli régió Fejér Bicskei 75. Vértessomló Közép-dunántúli régió 76. Vértestolna Közép-dunántúli régió 77. Vértesszőlős Közép-dunántúli régió 78. Visegrád 79. Zsámbék Közép-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Komárom- Esztergom Pest Pest Tatabányai Tatai Tatabányai Szentendrei Pilisvörösvári Sorszám Összesen A terület természeti környezete Földtani viszonyok A társult települések közigazgatási területén található jellemző talajtípusokat a következő táblázat tartalmazza. 8. táblázat Jellemző talajtípusok a projekt által érintett településeken Talajtípus Település Pleisztocén korú homok, homokos kavics, Almásfüzitő, Mocsa kőzetlisztes agyag és agyag Vályog mechanikai összetételű, löszös üledéken képződött barnaföld Gyermely, Héreg, Mány, Máriahalom, Mogyorósbánya, Annavölgy, Bajót,, Csabdi, Csolnok, Dág, Dömös, Nagykovácsi, Nagysáp, Páty, Sárisáp, Szomor, Tarján, Telki, Tinnye, Törökbálint, Úny, Vértestolna Vályog mechanikai összetételű, löszös üledéken képződött barna erdőtalaj Baj, Dunaszentmiklós, Leányvár, Óbarok, Piliscsaba, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pomáz, Remeteszőlős, Solymár, Szárliget, 22

23 Talajtípus Löszös üledéken képződött barnaföld Vályog mechanikai összetételű, löszös üledéken képződött mészlepedékes csernozjom Humuszos homok Löszös üledéken képződött mészlepedékes csernozjom Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Eolikus üledékből álló löszös képződmény, kainozoós agyag Vályog mechanikai összetételű, agyagbemosódásos barna erdőtalaj Réti öntéstalaj Löszös alapkőzeten csernozjom barna erdőtalaj Szemcsés, homokos kavics talaj, 5 m mélységben jelentkezik az agyag Sárgás-szürkés pleisztocén homok, lösz Homokos vályog Vályog, agyagos vályog Homoklisztes agyag, iszapos-agyagos homok Mészkövön képződött redzina Homokos iszap, homokliszt Település Biatorbágy, Bicske, Budajenő, Herceghalom, Perbál, Tök, Zsámbék Bodmér, Szár, Újbarok, Vértesboglár Budakalász, Leányfalu, Szentendre, Tahitótfalu Csákvár Csobánka, Kisbér, Pilisborosjenő, Pilisjászfalu, Pusztavám, Tatabánya, Dunaalmás, Lábatlan, Süttő, Tát Dunabogdány, Pilisszentlászló Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós Kocs Komárom Naszály Neszmély, Nyergesújfalu Pilismarót, Visegrád Tardos Várgesztes Vértessomló, Vértesszőlős Vízrajzi sajátosságok Felszíni vizek A projektfejlesztés által érintett területen az időszakos forrásoktól, a kishozamú patakokon át a Duna folyamig a felszíni vízformák minden típusa képviselteti magát. A jelen konstrukcióban megvalósítani kívánt beruházás felszíni vizekre gyakorolt közvetlen hatása nem releváns. A tervezett létesítmények kiválasztott helyszínei sem árvíz, sem belvíz által nem veszélyeztetettek. Felszín alatti vizek A projektterületre általánosan elmondható, hogy a talajvíz a völgytalpakon 2-4 m mélységben, a lejtőkön 4-6 m-ig általában mindenhol elérhető. Kémiai jellegét tekintve többnyire kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, néhol nátriumos (Tatabánya környékén nitrátosodás figyelhető meg). Keménysége, szulfáttartalma területtől függően jelentősen változik. A rétegvízkészletek általában 1 l/s hozamot mutatnak. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletében felsoroltak alapján a projekt által érintett területek zöme- a felszín alatti vízbázis érzékenysége alapján fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területnek számít. A projektterület egy része továbbá felszíni karszton található, mely a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősül. 9. táblázat. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések listája Sorszám Település Fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek Érzékeny vízminőség-védelmi területek Sérülékeny vízbázis védelmi terület érintettsége 1. Almásfüzitő - X - 23

24 Sorszám Település Fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek Érzékeny vízminőség-védelmi területek Sérülékeny vízbázis védelmi terület érintettsége 2. Annavölgy - X - 3. Baj X Bajót - X - 5. Biatorbágy X Bicske - X - 7. Bodmér - X - 8. Budajenő - X - 9. Budakalász - X X 10. Csabdi - X 11. Csákvár X - X 12. Csobánka - X Csolnok - X X 14. Dág X - X 15. Dömös - X X 16. Dunaalmás X - X 17. Dunabogdány X - X 18. Dunaszentmiklós - X X 19. Gyermely X Halásztelek X - X 21. Herceghalom X Héreg X - X 23. Kisbér - X Kocs X Komárom - X Lábatlan X Leányfalu X - X 28. Leányvár X - X 29. Mány - X Máriahalom X Mocsa X Mogyorósbánya X Nagykovácsi X Nagysáp X - X 35. Naszály - X X 36. Neszmély X Nyergesújfalu - X X 38. Óbarok X Páty X Perbál X - X 41. Pilisborosjenő X Piliscsaba X Pilisjászfalu X Pilismarót - X X 45. Pilisvörösvár - X Pilisszántó X Pilisszentiván X Pilisszentkereszt - X Pilisszentlászló X Pomáz X Pusztavám - X - 24

25 Sorszám Település Fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területek Érzékeny vízminőség-védelmi területek Sérülékeny vízbázis védelmi terület érintettsége 52. Remeteszőlős X Sárisáp - X X 54. Solymár X Süttő - X Szár X - X 57. Szárliget - X Szentendre X - X 59. Szigethalom - X Szigetszentmiklós X Szomor X Tahitótfalu X - X 63. Tardos - X X 64. Tarján - X X 65. Tát - X X 66. Tatabánya X - X 67. Telki - X Tinnye X - X 69. Tök X Törökbálint X Újbarok X Úny - X Várgesztes X Vértesboglár X Vértessomló X Vértestolna X - X 77. Vértesszőlős X Visegrád X - X 79. Zsámbék X Éghajlat A projekt által mérsékleten meleg, mérsékelten hűvös éghajlatú kistájak érintettek. Az évi csapadékösszeg jellemző értéke mm, így a térség mérsékelten száraz-száraz kategóriába sorolható. Ettől eltérő értékek a csapadékosabb (évi mm) pilisi, visegrádi tájegységen fordulnak elő, mely inkább nedves éghajlatnak tekinthető Természetvédelem Védett természeti területek (forrás: dinp.nemzetipark.gov.hu) A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Társulás védett természetvédelmi területek általi érintettsége az alábbiak szerint alakul: 1. Budai Tájvédelmi Körzet (Budaörs, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Remeteszőlős, Solymár, Telki) A Budai Tájvédelmi Körzet a Budapestet nyugatról övező, sok helyen mélyen a városba ékelődő, erdővel borított hegyvonulatokat foglalja magába. 25

26 A dolomitgerincek mentén összetalálkozó sziklaerdő bokorerdő, hűvös és meleg sziklagyep mozaikok különleges hangulatú élőhelyek, a Budai Tájvédelmi Körzet legértékesebb részei, ahol néhány 100 méteren belül, akár védett növényfaj, s legalább ennyi védett állatfaj egyszerre megtalálható. A szélsőségeket jól jellemzi, hogy 10 méteren belül találkozhatunk a szárazságtűrő, fénykedvelő homoki nőszirommal (Iris arenaria) és az üde, árnyas erdőkre jellemző hóvirággal (Galanthus nivalis) is. 2.Gerecsei Tájvédelmi Körzet (Dunaszentmiklós, Tardos, Tarján, Tatabánya, Vértesszőlős, Vértestolna) A Gerecse-hegység flórája földtani felépítéséből adódóan szegényebb a szomszédos Pilisénél és a Vértesénél. A hegység leggyakoribb, legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cserestölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, illetve a magasabb régiókban a bükkösök. A térség állatvilágából kiemelhető a denevérfauna és a madárvilág gazdagsága. Előfordulnak még jellemző emlősfajok, mint például a nagy- és mogyorós pele, a vidra, a vadmacska és a borz. 3. Vértesi Tájvédelmi Körzet (Csákvár) Csákvár határában található Csíkvarsai rét vizes élőhelyeinek jellegzetes és igen ritka fészkelői a parti madarak és a guvat-félék, a bíbic, a piroslábú cankó, a nagy goda, a nagy póling, a sárszalonka, a pajzsos cankó és a törpe vízicsibe. 4. Duna-Ipoly Nemzeti Park (Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisborosjenő, Pilismarót, Pilissczántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád) A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúliközéphegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. A nemzeti park területén sok az erdei énekesés ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Természetvédelmi területek: A Társulás területén a fentiek mellett több Természetvédelmi terület is található, ezek: Dunaalmási kőfejtők TT (Dunaalmás) Vértesszőlősi előember-telep TT (Vértesszőlős) Szentendrei rózsa termőhelye TT (Szentendre) 26

27 Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert TT (Budakalász) NATURA 2000 területek A közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok, élőhelytípusok védelmét szolgáló NATURA 2000 hálózat területei közül a következő táblázatban szereplők találhatók a projektterületen. A Natura 2000 területeket a melléklet térképe mutatja be. 10. táblázat: NATURA 2000 területek a projektterületen Sorszám Település Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) Különleges madárvédelmi terület megnevezése Különleges természetmegőrzési terület megnevezése Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület megnevezése 1. Almásfüzitő DINPI nem érintett nem érintett Duna és ártere 2. Annavölgy DINPI nem érintett nem érintett nem érintett 3. Baj DINPI Gerecse nem érintett Gerecse 4. Bajót DINPI Gerecse nem érintett Északi-Gerecse 5. Biatorbágy DINPI nem érintett Érd Tétényi-plató 6. Bicske DINPI Gerecse nem érintett Dél-Gerecse; Póc-alja 7. Bodmér DINPI Vértes nem érintett Vértes 8. Budajenő DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység 9. Budakalász DINPI nem érintett nem érintett 10. Csabdi DINPI Gerecse nem érintett 11. Csákvár DINPI Vértes;Zámolyimedence Zámolyi-medence Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység Dél-Gerecse; Központi- Gerecse Vértes 12. Csobánka DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 13. Csolnok DINPI nem érintett nem érintett Csolnoki-löszgyepek; Északi- Gerecse 14. Dág DINPI nem érintett nem érintett Csolnoki-löszgyepek 15. Dömös DINPI Börzsöny és Visegrádihegység nem érintett Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység 16. Dunaalmás DINPI Tatai Öreg-tó nem érintett Duna és ártere 17. Dunabogdány DINPI Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység 18. Dunaszentmiklós DINPI Gerecse nem érintett Szomódi-gyepek 19. Gyermely DINPI Gerecse nem érintett Dél-Gerecse; Epöli szarmata vonulat; Központi-Gerecse 20. Halásztelek DINPI nem érintett nem érintett Duna és ártere 21. Herceghalom nem érintett nem érintett 22. Héreg DINPI Gerecse nem érintett Központi-Gerecse 23. Kisbér nem érintett nem érintett 24. Kocs DINPI Tatai Öreg-tó nem érintett Kocsi-gyepek 25. Komárom Duna-Ipoly NPI; Fertő-Hanság NPI nem érintett nem érintett 26. Lábatlan DINPI Gerecse nem érintett 27. Leányfalu DINPI Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett Duna és ártere (DINPI); Gönyűi-homokvidék (FHNPI) Központi-Gerecse; Duna és ártere Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység 28. Leányvár DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 29. Mány DINPI nem érintett nem érintett 30. Máriahalom DINPI nem érintett nem érintett Dél-Gerecse; Nyakas-tető szarmata vonulat Epöli szarmata vonulat; Kirvai-löszgyepek 27

28 Sorszám Település Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) Különleges madárvédelmi terület megnevezése Különleges természetmegőrzési terület megnevezése 31. Mocsa DINPI nem érintett Mocsai ürgés legelő nem érintett Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület megnevezése 32. Mogyorósbánya DINPI nem érintett nem érintett Északi-Gerecse 33. Nagykovácsi DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység 34. Nagysáp DINPI Gerecse nem érintett Epöli szarmata vonulat; Északi-Gerecse; Központi- Gerecse 35. Naszály DINPI Tatai Öreg-tó nem érintett nem értintett 36. Neszmély DINPI Gerecse nem érintett Gerecse; Duna és ártere 37. Nyergesújfalu DINPI Gerecse nem érintett Északi-Gerecse; Központi- Gerecse; Duna és ártere; 38. Óbarok DINPI nem érintett nem érintett Dél-Gerecse 39. Páty DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység 40. Perbál DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység; Kirvailöszgyepek 41. Pilisborosjenő DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 42. Piliscsaba DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység; Pilis Visegrádi-hegység 43. Pilisjászfalu DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 44. Pilismarót DINPI Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység 45. Pilisvörösvár DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 46. Pilisszántó DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 47. Pilisszentiván DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység 48. Pilisszentkereszt DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 49. Pilisszentlászló DINPI Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 50. Pomáz DINPI nem érintett nem érintett Pilis Visegrádi-hegység 51. Pusztavám DINPI Vértes nem érintett Vértes 52. Remeteszőlős DINPI nem érintett nem érintett nem érintett 53. Sárisáp DINPI nem érintett nem érintett Epöli szarmata vonulat 54. Solymár DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység 55. Süttő DINPI Gerecse nem érintett 56. Szár DINPI Vértes nem érintett Vértes Gerecse; Központi-Gerecse; Duna és ártere 57. Szárliget DINPI Vértes nem érintett Dél-Gerecse; Vértes 58. Szentendre DINPI Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység 59. Szigethalom DINPI nem érintett nem érintett Ráckevei Duna-ág 60. Szigetszentmiklós DINPI nem érintett nem érintett 61. Szomor DINPI nem érintett nem érintett 62. Tahitótfalu DINPI Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett Duna és ártere; Ráckevei Duna-ág; Szigethalmi-homokbuckák Nyakas-tető szarmata vonulat Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység; Szigeti- Homokok 63. Tardos DINPI Gerecse nem érintett Gerecse; Központi-Gerecse 64. Tarján DINPI Gerecse nem érintett Dél-Gerecse; Központi- Gerecse 65. Tát DINPI nem érintett nem érintett Duna és ártere 66. Tatabánya DINPI Gerecse; Tatai Öreg-tó; Vértes nem érintett Dél-Gerecse; Gerecse; Vértes 28

29 Sorszám Település Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) Különleges madárvédelmi terület megnevezése Különleges természetmegőrzési terület megnevezése Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület megnevezése 67. Telki DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység 68. Tinnye DINPI nem érintett nem érintett 69. Tök DINPI nem érintett nem érintett Budai-hegység; Pilis Visegrádi-hegység Nyakas-tető szarmata vonulat 70. Törökbálint DINPI nem érintett nem érintett Érd Tétényi-plató 71. Újbarok DINPI nem érintett nem érintett Dél-Gerecse 72. Úny DINPI nem érintett nem érintett 73. Várgesztes DINPI Vértes nem érintett Vértes 74. Vértesboglár DINPI Vértes nem érintett Vértes 75. Vértessomló DINPI Vértes nem érintett Vértes Pilis Visegrádi-hegység; Kirvai-löszgyepek 76. Vértestolna DINPI Gerecse nem érintett Gerecse; Központi-Gerecse 77. Vértesszőlős DINPI 78. Visegrád DINPI Gerecse; Tatai Öreg-tó Börzsöny és Visegrádi hegység nem érintett nem érintett 79. Zsámbék DINPI nem érintett nem érintett Gerecse Duna és ártere; Pilis Visegrádi-hegység Nyakas-tető szarmata vonulat Jellemző településszerkezet A projektterület átnézeti helyszínrajzát a melléklet mutatja be. 11. táblázat A települések népesség kategóriák szerinti megoszlása (2008) Projekt Ország lakosság arány (%) lakosság arány (%) Budapest 0 0, ,9 100e- 0 0, ,4 50e-100e , ,5 20e-50e , ,7 10e-20e , ,2 5e-10e , ,6 2e-5e , ,6 1e-2e , e , , , ,8 Összes , ,0 A fenti táblázat alapján jól látható, hogy a projektterület lakosságának több mint kétszerese él 50 ezer fő feletti településen az országos átlaghoz viszonyítva (Tatabánya). De magasabb a lakosság aránya a 20 ezer fő fölötti településeken (Szentendre, Szigetszentmiklós), a 10 ezer fő fölötti településeken (Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Komárom, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szigethalom, Törökbálint), és az 5 ezer fő fölötti településeken (Csákvár, Halásztelek, Kisbér, Lábatlan, Nagykovácsi, Nyergesújfalu, Páty, Piliscsaba, Tahitótfalu, Tát, Zsámbék) is az országos átlaghoz képest. A projektterületen jelentősen alacsonyabb az 1000 fő, és az 500 fő alatti lakosságú települések aránya, mint az országos átlag esetében. 29

30 Az érintett megyék közül Pest megye (179 fő/km 2 ) és Komárom-Esztergom megye (139 fő/km 2 ) Magyarország két legsűrűbben lakott térsége, Fejér megye (98 fő/km 2 ) népsűrűsége viszont kis mértékben elmarad az országos átlaghoz képest (109 fő/km 2 ). 12. táblázat A térség lakóövezeteinek jellemzése (2008) Projekt Ország lakóövezetek lakosság arány (%) lakosság arány (%) külterület , ,1 városias beépítés , ,6 lakótelepi , ,4 villa , ,8 családi házas , ,0 falusias , ,9 egyéb , ,0 A fenti táblázatból megállapítható, hogy a projektterület lakóövezeteire leginkább a családi házas beépítettség jellemző, jóval az országos átlag fölött. Ezt követi a lakótelepi és falusias beépítés. A városias beépítésű területen élők aránya jóval az országos átlag alatti. A Társulás tagönkormányzatai közül egyedül Kisbér található hátrányos helyzetű kistérségben. Az érintett települések lakosainak száma: 5309 fő/település, valamint a lakások száma: 1943 lakás/település. A létesítendő jelentős környezeti hatást okozó kezelő létesítmények (lerakó, komposztáló, mechanikai, illetve biológiai előkezelő) és a hozzájuk legközelebbi lakott hely, illetve a legközelebbi település belterület határának távolsága meghatározásra került. Az alábbi táblázat mutatja be 13. táblázat A létesítmények legközelebbi lakott területtől való távolságának bemutatása Tatabánya, lerakó Tatabánya, komposztáló Létesítmény Tatabánya, mechanikai előkezelő Komárom, komposztáló Törökbálint, komposztáló Legközelebbi lakott területtől való távolság 600 m 600 m 600 m 400 m 240 m A projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb népességű települések belterületének határától, közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű települések listáját a melléklet mutatja be. Ebben a táblázatban szerepelnek a más térségi, szelektív gyűjtés, illetve szerves hulladék lerakótól történő eltérítése céljából létrehozott hulladékgazdálkodási társuláshoz tartozó települések, és a Társuláshoz tartozó, az adott hulladékgazdálkodási rendszerben is részt vevő, de ebben a kategóriában érintett települések is. A Pályázati dokumentáció 9. melléklete tartalmazza a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Programhoz nem csatlakozó érintett települések nyilatkozatait. 30

31 2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom megye területe km 2. A megyeszékhely Tatabánya, a megyéhez tartozó települések száma 76. Népessége 315 ezer fő, népsűrűsége 139 fő/km 2. Komárom- Esztergom megye az ország legkisebb, és Pest megyét követően a második legsűrűbben lakott megyéjének számít, 10 városa (ebből egy megyei jogú) és 66 községe van. Az urbanizáltság mértéke magasnak mondható. A nagyobb városok közül Tatabánya lakosszáma kiemelkedő ( fő), Esztergom, Oroszlány és Tata lélekszáma meghaladja a 20 ezer főt, Komárom közel 20 ezer fő, Dorog több mint 12 ezer fő, Kisbér és Nyergesújfalu a kisebb lélekszámú (5-7 ezer fő) városok közé tartoznak. A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási rendszerhez a megyéből 37 település csatlakozott, ezek összesített lakosszáma fő. A települések közül Tatabánya az egyetlen megyei jogú város. A csatlakozó települések közül öt város (Tatabánya, Kisbér, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu), a fennmaradó 32 település nagyközség kategóriába tartozik. Komárom-Esztergom megye kiemelkedő népsűrűsége elsősorban a térségben működött bányák foglalkoztatási igénye miatt alakult ki. Az utóbbi évtizedben a lakosság létszámának stagnálása figyelhető meg. Az aprófalvas településeket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés veszélye, különösen azokon a helyeken, ahol nincs a falvak közelében jelentősebb város. Pest megye Pest megye területe km 2, a megyéhez tartozó települések száma 186. Népessége 1.176,5 ezer fő, ezzel az ország legnagyobb lélekszámú megyéjének számít. Népsűrűsége a legmagasabb, 184 fő/km 2. A megyének 36 városa van, ezzel az ország legtöbb várossal rendelkező egysége. A városok között 1 megyei jogú város van: Érd. A községek száma 150. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez a megyéből 32 település csatlakozott, a csatlakozó települések összesített lakosszáma fő. Fejér megye Fejér megye területe 4358,5 km 2. Megyeszékhelye Székesfehérvár, a megyéhez tartozó települések száma 108. Népessége 428,7 ezer fő, népsűrűsége 98 fő/km 2. A megyeszékhely népessége kiemelkedő, meghaladja a főt. Fejér megyére a nagyobb lélekszámú községek jelenléte a jellemző, átlag-lakosságszámuk közel 2000 fő/település. A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási rendszerhez a megyéből 10 település csatlakozott. A csatlakozó települések összesített lakosszáma fő. A társult önkormányzatok demográfiai alapadatait az alábbi táblázat mutatja be. 31

32 14. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai (2008) Lakosszám (fő) Lakások száma (db) Település neve Belterületen Külterületen Összesen Belterületen Külterületen Összesen 1 Almásfüzitő Annavölgy Baj Bajót Biatorbágy Bicske Bodmér Budajenő Budakalász Csabdi Csákvár Csobánka Csolnok Dág Dömös Dunaalmás Dunabogdány Dunaszentmiklós Gyermely Halásztelek Herceghalom Héreg Kisbér Kocs Komárom Lábatlan Leányfalu Leányvár Mány Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagykovácsi Nagysáp Naszály Neszmély Nyergesújfalu Óbarok Páty Perbál Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilismarót Pilisvörösvár Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt

33 Település neve Lakosszám (fő) Lakások száma (db) Belterületen Külterületen Összesen Belterületen Külterületen Összesen 49 Pilisszentlászló Pomáz Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár Süttő Szár Szárliget Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szomor Tahitótfalu Tardos Tarján Tát Tatabánya Telki Tinnye Tök Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes Vértesboglár Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Visegrád Zsámbék Összesen A projektterület demográfiai helyzetének változásait az alábbi táblázatok, illetve diagrammok mutatják be. A táblázatban szereplő adatok a KSH vonatkozó statisztikai alapadatait összesítve adódtak. 15. táblázat: A projektterület demográfiai helyzetének változásait bemutató tendenciák Természetes szaporulat, illetve fogyás között Vándorlás különbözete között Természetes szaporulat, illetve fogyás 2008 Vándorlás különbözete 2008 Ország (fő) projektterület (fő)t

34 16. táblázat Az elmúlt 10 év lakos- és lakásszám változása a projektterületen Év Lakosszám Lakások száma A lakónépesség változásának részletesebb elemzése és prognosztizálása A projektterület lakossága az elmúlt 5-10 évben dinamikus növekedést mutatott. A növekedés mindenekelőtt a budapesti agglomerációs övezet lakosságszám emelkedéséből adódott, aminek elsődleges forrása Budapest irányából érkező vándorlási többlet volt. Az utolsó években (2007-től) a fővárosi lakosságszám csökkenés megállt, népességszám növekedésnek indult. A vándorlás iránya megfordult: a fővárosi vándorlási többlet mindenekelőtt az agglomerációból származik. Ezzel várhatóan leáll agglomeráció és ezzel együtt a projektterület dinamikus lakosságszám gyarapodása. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a terület lakossága a tervezési időszakban kismértékben, a hulladék mennyiségét nem befolyásoló mértékben fog változni Gazdasági jellemzők A projektterület főbb területhasználatait a a) melléklet térképe mutatja be, a projektterület 30 km-es körzetében található meglévő hulladékkezelési létesítményeket, és a projektterületen található meghatározó létesítmények, illetve jelentős térbeli tömörülések (pl. ipari park), üdülőövezetek, zártkerti övezetek és egyéb külterületek elhelyezkedését bemutató térképvázlatot a b) melléklet térképe mutatja be. Komárom-Esztergom megye A megye gazdasága fejlett. Komárom-Esztergom Megye a Budapest és Bécs összekötő útvonal mentén fekszik, a köztük bonyolított gazdasági tevékenységek sok esetben érintik a megye településeit is. Ipar Jelenleg vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat, és az energetikai szolgáltatás. Az erősebben iparosodott települések főként: Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu Esztergom, Dorog, Tatabánya, és Oroszlány. Az ipari termelés jelentős része a megye 9 ipari parkjából és a zöldmezős beruházásként megvalósuló gyárakból kerül ki. A megye iparában jelentős szerepet játszik az 34

35 építőanyag- és papírgyártás (Lábatlan), továbbá Nyergesújfalun a műszálgyártás és Dorog térségében a vegyipar. 17. táblázat Komárom-Esztergom megye érintett településein található ipari parkok Település Ipari Park neve Főbb iparágak Almásfüzitő Almásfüzitői Ipari Park megújuló energetika Komárom Komáromi Ipari Park mobiltelefon gyártás, fröccsöntőgyár Nyergesújfalu Nyergesújfalui Ipari Park kiskereskedelem, építőipar Tatabánya Tatabánya Nyugati Ipari Park műanyag alapanyag gyártás, építőipar, elektronika, gépgyártás Mezőgazdaság A megye agro-ökológiai potenciálja kiemelkedő, a terület 56%-a áll mezőgazdasági művelés alatt, s ezen belül a szántó aránya 81%, a gyepterületeké 14%, a kert-, szőlő- és gyümölcsös aránya 5%. A nagyüzemi termelés dominál (Bábolna, Gyermely). A vetésterület közel 70 %-án gabonaféléket termesztenek. A megye kedvező adottságaiból kifolyólag jelentős az erdő és vadgazdálkodás. Halastavak is nagy számban találhatók a térségben. Idegenforgalom A megyében a turizmus jelentősen fejlődik. Vonzerőt jelentenek a térség védett természeti értékei: a Duna-Ipoly Nemzeti Park, Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Vértesi Tájvédelmi Körzet, Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Vértesszőlősi Előembertelep, valamint az Észak-Vértes helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület. A megye északi részén elhelyezkedő települések a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzetbe tartoznak. Pest megye Pest megyében az utóbbi években gazdasági növekedés tapasztalható. Ezt magyarázza a vállalkozások magas száma, a külföldi befektetések nagy aránya, és a korszerűsödő gazdasági szerkezet. Ipar A megyében mára a struktúraváltás következtében a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik. A gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is itt produkálják. A megyében jelenleg számos ipari park áll a betelepülő cégek rendelkezésére: Százhalombatta, Budaörs, Cegléd, Dabas, Pécel, Dunavarsány, Vecsés, Szentendre, Gödöllő, Fót, Újhartyán, Ráckeve, Szigetszentmiklós, Páty és Tököl térségében. 18. táblázat Pest megye érintett településein található ipari parkok Település Ipari Park neve Főbb iparágak Biatorbágy Rozália Ipari Park műanyaggyártás, építőelemk gyártása, raktározás Páty Terminál Ipari Park raktározás, szállítás, könnyűipar Szentendre ÉMI-Szentendre Ipari Park kutatás-fejlesztés, minőség-ellenőrzés Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs építőipar, betonelem gyártás Központ és Ipari Park Szigetszentmiklós ÁTI-Sziget Ipari Park logisztika, raktározás 35

36 A térségben további gazdasági növekedéshez vezethet az ún. tudásrégiók kialakítása, mely elsősorban az informatikára és a biotechnológiára alapoz. A jelenlegi tervek szerint ilyen jellegű tudásrégiók kialakítására a Zsámbéki medencében és Gödöllőn kerül sor. Mezőgazdaság Pest megye az ország mezőgazdasági területeinek kb. 6 %-ával rendelkezik, a művelésbe vont területek nagy része szántó, de a gyümölcstermesztés is jellemző. Jelentős az erdőterületek kiterjedése is. Kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, a tejtermelés. Idegenforgalom Központi fekvése, jól megközelíthető volta, természeti adottságai idegenforgalmi előnyöket biztosítanak a térségnek. A programhoz csatlakozott települések több mint fele a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. A Dunakanyar ideálisan közel van a belföldi kereslet döntő részét adó Budapest és környezetéhez. A körzet páratlan természeti adottságokkal, fürdésre, sportolásra, kirándulásra alkalmas tájakkal és számos történelmi nevezetességgel rendelkezik. Fejér megye Ipar A megye dinamikusan fejlődő térségeinek Székesfehérvár és Dunaújváros számítanak, a külföldi tőkebefektetések is ezekre a területekre koncentrálódnak. A megye egyike az ország legfejlettebb ipari térségeinek. Székesfehérváron több ipari park található, melyekben jelentős mértékben telepedtek meg külföldi érdekeltségű cégek, Dunaújvárosban pedig a Dunaferr vállalatcsoport jelenléte meghatározó. Jelentős A hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozott települések közül Bicskén található jelentősebb ipari park, az M1 Ipari Park és Logisztikai Központ. 19. táblázat: Fejér megye érintett településein található ipari parkok Település Ipari Park neve Főbb iparágak Bicske M1 ipari park és logisztikai központ üditőital gyártás, fatechnika Mezőgazdaság A megye domborzati és talajadottságai kedveznek a mezőgazdasági tevékenységnek. A teljes mezőgazdasági terület 75 %-a szántóterület, jelentős mezőgazdasági ágak még a vetőmagtermesztés és a kertészeti kultúrák. Idegenforgalom A megye idegenforgalmát három tényező határozza meg: Budapest (60 km), és a Balaton közelsége (30 km), a Velencei-tó. A térség kiaknázatlan idegenforgalmi potenciállal rendelkezik az öko- és falusi turizmus, valamint a sport- és szabadidő turizmus területén. Összesítő statisztikai adatok A lakosság gazdasági aktivitásának jellemzőit az alábbi összefoglaló táblázatban szereplő adatok szemléltetik: 36

37 20. táblázat: A projektterület gazdasági jellemzőinek bemutatása (KSH, 2007, 2008) Sorszám Település neve 1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) 1 1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) 2 Aktivitási arány, % (aktív korúak/állandó lakosok) 2008 Munkanélküliek az aktív korú népességben arányában (2008) Nyilvántartott álláskeresők száma (2008) Regisztrált társas vállalkozások száma (2008) mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen 1. Almásfüzitő ,9 3, Annavölgy ,1 4, Baj ,1 3, Bajót ,3 4, Biatorbágy ,8 1, Bicske ,3 3, Bodmér ,9 1, Budajenő ,4 2, Budakalász ,8 2, Csabdi ,4 4, Csákvár ,8 3, Csobánka ,4 2, Csolnok ,3 3, Dág ,8 4, Dömös ,2 5, Dunaalmás ,2 5, Dunabogdány ,6 2, Dunaszentmiklós ,3 4, Gyermely ,3 4, Halásztelek ,1 2, Herceghalom ,5 1, Héreg ,0 4, Kisbér ,4 4, Kocs ,4 4, Komárom ,7 3, Lábatlan ,2 3, Leányfalu ,9 1, Leányvár ,1 3, Mány ,8 2, Máriahalom ,8 5,

38 Sorszám Település neve 1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) 1 1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) 2 Aktivitási arány, % (aktív korúak/állandó lakosok) 2008 Munkanélküliek az aktív korú népességben arányában (2008) Nyilvántartott álláskeresők száma (2008) Regisztrált társas vállalkozások száma (2008) mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen 31. Mocsa ,9 6, Mogyorósbánya ,3 2, Nagykovácsi ,8 1, Nagysáp ,2 5, Naszály ,2 5, Neszmély ,8 5, Nyergesújfalu ,3 3, Óbarok ,0 5, Páty ,4 2, Perbál ,0 4, Pilisborosjenő ,9 1, Piliscsaba ,5 3, Pilisjászfalu ,5 2, Pilismarót ,3 5, Pilisvörösvár ,0 1, Pilisszántó ,3 2, Pilisszentiván ,9 1, Pilisszentkereszt ,0 2, Pilisszentlászló ,1 3, Pomáz ,8 2, Pusztavám ,9 3, Remeteszőlős ,4 1,6 7? Sárisáp ,0 4, Solymár ,8 1, Süttő ,4 3, Szár ,6 2, Szárliget ,6 2, Szentendre ,9 2, Szigethalom ,5 2, Szigetszentmiklós ,9 2,

39 Sorszám Település neve 1 főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) 1 1 háztartásra (lakásra) jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) 2 Aktivitási arány, % (aktív korúak/állandó lakosok) 2008 Munkanélküliek az aktív korú népességben arányában (2008) Nyilvántartott álláskeresők száma (2008) Regisztrált társas vállalkozások száma (2008) mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen 61. Szomor ,9 4, Tahitótfalu ,2 2, Tardos ,6 4, Tarján ,6 3, Tát ,9 4, Tatabánya ,5 4, Telki ,3 1, Tinnye ,1 5, Tök ,0 4, Törökbálint ,2 2, Újbarok ,7 1, Úny ,8 4, Várgesztes ,0 1, Vértesboglár ,2 5, Vértessomló ,9 3, Vértestolna ,6 3, Vértesszőlős ,7 2, Visegrád ,9 3, Zsámbék ,7 5, Összesen, átlag a projektterület valamennyi településére ,1 3, Mivel települési szinten az egy főre jutó nettó jövedelem adatok nem állnak rendelkezésünkre, a táblázatban az egy főre jutó összevont adóalap összege értékek szerepelnek, a 2007-es évre vonatkozóan. 2 Mivel az egy háztartásra jutó nettó jövedelem adatai települési szinten nem állnak rendelkezésünkre, az egy lakásra jutó összevont adóalap összege szerepel a táblázatban. 39

40 A projektterület 79 településén található összes társas vállalkozás ( db) 60 %-a ( db) működik a 10 nagyobb városban, és a további 40 % oszlik meg a maradék kisebb (69 db) települések között. A vállalkozások ilyen eloszlása is a nagyobb városok (főleg Tatabánya) nagymértékű központi szerepét igazolja a projektterületen belül. Az alábbi összefoglaló táblázat mutatja be a 10 nagyobb város vállalkozásainak százalékos eloszlását a projektterületen belül 21. táblázat A nagyobb települések vállalkozásainak megoszlása a projektterületen Települése Megye Összes vállalkozás száma A projektterület összes vállalkozásához képesti arány (%) Biatorbágy Pest ,96 Budakalász Pest 866 3,06 Solymár Pest ,93 Szentendre Pest ,98 Szigethalom Pest 817 2,89 Szigetszentmiklós Pest ,17 Komárom Komárom ,89 Esztergom Pomáz Pest ,16 Tatabánya Komárom ,69 Esztergom Törökbálint Pest ,3 A vállalkozások ágazatokon belüli eloszlása szerint legnagyobb mértékű a szolgáltatások jelenléte a térségben: 74,84 %. A 10 nagyobb városban db szolgáltatással foglalkozó vállalkozás működik, ez az itt működő db vállalkozás 78,2 %-át adja. A mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya az összes vállalkozáshoz képest nagyon alacsony: 1,11 %. Az ipari és építőipari vállalkozások aránya pedig 20,7 %. A hulladéktermelők és a hulladékkezelési rendszer közti megállapodások csatolása jelen projekt keretében nem releváns, mert a hulladékkezelés során települési hulladékok befogadásán kívül más hulladékok befogadására nem fog sor kerülni. Az elmúlt 10 év hulladékgazdálkodási célú fejlesztései: Az elmúlt 10 év ismertté vált hulladékgazdálkodási célú fejlesztéseit a projektterületen a következő táblázat mutatja be. 22. táblázat. Hulladékgazdálkodási célú fejlesztések a projektterületen Település Hulladékgazdálkodási tevékenység Forrás Annavölgy Baj Bajót Bicske A lerakó közelében lévő régi bánya rekultivációja, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése Gesztorként 20 másik önkormányzattal, hulladékszállító jármű 1 db 3 frakció elkülönített gyűjtésére alkalmas gyűjtősziget 1 millió tömör m 3 kapacitású műszaki védelemmel ellátott szigetelt lerakó n.a. n.a KvVM, BM pályázat Az üzemeltető saját beruházása 40

41 Település Hulladékgazdálkodási tevékenység Forrás Budajenő 1 db 4 frakciós gyűjtősziget állami támogatás Budakalász Csákvár Csolnok Illegális hulladéklerakók megszűntetése, 12 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása, hulladékgyűjtő udvar létesítése szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése A TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultivációs tervezése Zöld Forrás program- KAC, KMRFT-BM-TEHU, Zöld Forrás program n.a. KD-TEHU-KEM pályázat Dömös 2 db gyűjtősziget n.a. Dunabogdány 3 db gyűjtősziget n.a. Halásztelek 4 db gyűjtősziget n.a. Kocs Komárom Lábatlan Mány Mocsa szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, illegális hulladéklerakók felszámolása, Korpás ér hulladék mentesítése szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, komposztáló ládák beszerzése, közterület hulladék mentesítése szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, a TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata n.a. Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése pályázat KvVM, BM pályázat n.a. BM központi támogatás Mogyorósbánya 1 db gyűjtősziget n.a. Nagykovácsi Naszály Nyergesújfalu Páty Pilismarót Pilisvörösvár szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése TSZH lerakó rekultivációs tervének elkészítése folyamatban szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hídmérleg elhelyezése a hulladéklerakó telepen, talajvízfigyelő kutak kiépítése 10 db szelektív hulladékgyűjtő sziget, szelektív hulladék szállító jármű szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű vásárlása szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű vásárlása BM-KMRFT pályázat n.a. BM pályázat, saját forrás n.a. Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése pályázat BM-KMRFT pályázat Piliscsaba 5 db szelektív gyűjtősziget n.a. Pilisszántó szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése n.a. 41

42 Település Hulladékgazdálkodási tevékenység Forrás Pilisszentlászló 2 db gyűjtősziget n.a. Pomáz TSZH lerakó rekultivációs terv előkészítése, 8db szelektív gyűjtősziget n.a. Remeteszőlős szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása Szolgáltató saját forrásából Települési szilárd Solymár új gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű hulladék közszolgáltatás fejlesztése vásárlása pályázat Szár Hulladékgyűjtő edényzet beszerzése, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, Hulladékgazdálkodási terv készítése, Hulladékszállító-gyűjtő jármű beszerzés Szárliget 2 db szelektív gyűjtősziget n.a. KDRFU, KÖVICE KDRFT Szentendre szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése, hulladékgyűjtő jármű vásárlása, hulladékudvar kialakítása BM-KMRFT pályázat Szigethalom 14 db gyűjtősziget+1db célgép n.a. Szigetszentmiklós 10 db gyűjtősziget+1db célgép TEHU Tardos Tarján A TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése,tszh lerakó rekultivációs tervének elkészítése Települési szilárd hulladék közszolgáltatás fejlesztése pályázat Saját forrás, Cede pályázat KöM-BM, KvVM-BM Tát 6 db gyűjtősziget n.a. Tatabánya Telki 700 ezer tömör m 3 kapacitású műszaki védelemmel ellátott szigetelt lerakó szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, gyűjtőedények beszerzése KAC Saját forrás Törökbálint 12 db gyűjtősziget n.a. Hulladékgyűjtő edényzet beszerzése, KDRFU, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, Újbarok KÖVICE Hulladékgazdálkodási terv készítése, KDRFT Hulladékszállító-gyűjtő jármű beszerzés Úny 1 db gyűjtősziget edényzete n.a. Vértesboglár Vértessomló TSZH lerakó rekultivációs terv elkészítése A TSZH lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata KDT-TEHU-FM pályázat TEHU pályázat 42

43 3 A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése 3.1 Helyzetértékelés, kereslet és kínálat elemzése, tervezési alapadatok meghatározása A keletkező hulladék jelenlegi helyzete Projektterület Az EMT szakaszhoz képest változás, hogy Üröm település év elején testületi határozattal jelezte, hogy az év végével kilép a társulásból (képviselő testületi határozatát a mellékletben csatoltuk). A köztes RMT beadása óta eltelt időszakban Epöl, Kesztölc, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Dorog és Bajna jelezte kilépési szándékát (képviselő testületi határozatukat a mellékletben csatoljuk). A köztes RMT beadása óta egy település, Dömös, jelezte a Társulásba való belépési szándékát, melyet a Társulási Tanács i ülésén elfogadott. A belépéshez minden tagönkormányzat elfogadó határozata szükséges, ezek meghozatala folyamatban van, de mivel ellentétes tartalmú határozat nem született, a projektben Dömös belépésével számolunk. Az érintett települések felsorolását és demográfiai adatait a 14. táblázat tartalmazza. Keletkező hulladék mennyisége A projektterület változásával a köztes RMT-ben meghatározott keletkezési adatokat felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat során a köztes RMT-ben meghatározott, 2008-as referenciaévre vonatkozó településsoros adatbázist tekintettük kiindulási alapnak (a KÖFI-vel folytatott egyeztetésen rögzítésre került, hogy a keletkező hulladék mennyiség meghatározása változatlanul a 2008-as referenciaév alapján történjen). A köztes RMT-hez nyújtott közszolgáltatói adatszolgáltatás és a projektterületre vonatkozó közszolgáltatói körön kívüli HIR adatállomány összesítésével a megváltozott területre az alábbi táblázatban részletezett keletező mennyiségek adódtak: 23. táblázat: Teljes projektterület EWC Lakossági Intézményi Összesen t/év t/év t/év , , , ,7 79,2 83, ,0 128,1 128, ,0 0,0 0, ,0 5,1 5, , , , , , ,2 43

44 EWC Lakossági Intézményi Összesen t/év t/év t/év , , , ,0 382,6 382, ,5 358, , , , , , , , ,0 0,0 0, ,4 115,2 132, ,3 16,8 28, ,0 572,1 572, , , ,9 egyéb 20 főcsoport* 6, , ,1 összes , , ,2 A projektterület településeiről vegyesen gyűjtött hulladékok mennyiségét településsoros bontásban az alábbi táblázat tartalmazza (a vegyesen gyűjtött kategóriába a , és a kódszámú hulladékok tartoznak). 24. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan (2008) Település Sorszám Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő) A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége (t) A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége (t) Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év) A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék menynyisége (t) 1. Almásfüzitő , Annavölgy , Baj , Bajót , Biatorbágy , Bicske , Bodmér , Budajenő , Budakalász , Csabdi , Csákvár , Csobánka , Csolnok , Dág , Dömös , Dunaalmás , Dunabogdány , Dunaszentmiklós , Gyermely , Halásztelek , Herceghalom , Héreg , Kisbér , Kocs , Komárom , Lábatlan , Leányfalu ,

45 Település Sorszám Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő) A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége (t) A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége (t) Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év) A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék menynyisége (t) 28. Leányvár , Mány , Máriahalom , Mocsa , Mogyorósbánya , Nagykovácsi , Nagysáp , Naszály , Neszmély , Nyergesújfalu , Óbarok , Páty , Perbál , Pilisborosjenő , Piliscsaba , Pilisjászfalu , Pilismarót , Pilisszántó , Pilisszentiván , Pilisszentkereszt , Pilisszentlászló , Pilisvörösvár , Pomáz , Pusztavám , Remeteszőlős , Sárisáp , Solymár , Süttő , Szár , Szárliget , Szentendre , Szigethalom , Szigetszentmiklós , Szomor , Tahitótfalu , Tardos , Tarján , Tát , Tatabánya , Telki , Tinnye , Tök , Törökbálint , Újbarok , Úny , Várgesztes , Vértesboglár , Vértessomló , Vértesszőlős , Vértestolna , Visegrád , Zsámbék , Összesen egész projektterületre ,

46 25. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége a referenciaévben (2008) és az azt megelőző 4 évben Település Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő) A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év) A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék mennyisége A lakossági vegyes gyűjtés mennyisége ingadozó, az intézményi összességében inkább csökkenő értékeket vet fel az elmúlt időszakban. Mivel a terület lakossága mindeközben folyamatosan emelkedett, az egy főre jutó éves hulladéktermelés 2004 és 2008 között jelentősen csökkent A szelektív gyűjtés adatai az alábbi táblázatban szerepelnek, ide számítottuk a vegyes gyűjtésnél említett 3 kód alatti hulladékok kivételével az összes hulladékáramot, és itt vettük figyelembe a területileg illetékes közszolgáltatói körön kívüli adatszolgáltatásokat is. 26. táblázat: Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan (2008) Sorszám Település Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő) A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék menynyisége (t) A közszolgáltatási körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék menynyisége (t) Az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék mennyisége (t) Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év) Almásfüzitő ,1 0, ,7 Annavölgy ,1 0, ,9 Baj ,3 9, ,6 Bajót ,1 18, ,0 Biatorbágy ,5 425, ,7 Bicske ,5 819, ,0 Bodmér 213 3,0 0,6 2 26,3 Budajenő ,8 0, ,4 Budakalász ,1 415, ,5 Csabdi ,3 0, ,2 Csákvár ,5 532, ,3 Csobánka ,1 1, ,1 Csolnok ,9 10, ,5 Dág ,1 2, ,0 Dömös ,7 0, ,6 Dunaalmás ,3 2, ,6 46

47 Sorszám Település Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő) A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék menynyisége (t) A közszolgáltatási körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék menynyisége (t) Az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék mennyisége (t) Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év) Dunabogdány ,1 11, ,2 Dunaszentmiklós 448 6,3 2,3 4 28,1 Gyermely ,1 4, ,4 Halásztelek ,5 55, ,9 Herceghalom ,9 3, ,7 Héreg ,5 1, ,9 Kisbér ,9 230, ,5 Kocs ,0 36, ,7 Komárom , , ,8 Lábatlan ,2 25, ,3 Leányfalu ,5 8, ,7 Leányvár ,0 13, ,6 Mány ,0 34, ,9 Máriahalom 667 9,0 0,3 7 24,4 Mocsa ,6 16, ,5 Mogyorósbánya ,2 1,3 8 23,7 Nagykovácsi ,5 14, ,5 Nagysáp ,9 0,0 0 13,4 Naszály ,1 34, ,2 Neszmély ,2 1, ,3 Nyergesújfalu ,7 20, ,9 Óbarok ,6 14,3 8 41,4 Páty ,3 322, ,6 Perbál ,6 3, ,0 Pilisborosjenő ,6 4, ,9 Piliscsaba ,8 13, ,6 Pilisjászfalu ,8 1, ,8 Pilismarót ,1 1, ,1 Pilisszántó ,4 6, ,3 Pilisszentiván ,7 18, ,0 Pilisszentkereszt ,3 0, ,1 Pilisszentlászló ,1 0, ,4 Pilisvörösvár ,6 30, ,6 Pomáz ,1 31, ,9 Pusztavám ,8 60, ,9 Remeteszőlős ,3 0,0 6 46,4 Sárisáp ,0 10, ,7 Solymár ,4 65, ,8 47

48 Sorszám Település Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő) A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék menynyisége (t) A közszolgáltatási körön kívül az intézményektől begyűjtött hulladék menynyisége (t) Az intézményektől közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék mennyisége (t) Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év) Süttő , , ,5 Szár ,3 11, ,5 Szárliget ,6 15, ,3 Szentendre , , ,5 Szigethalom ,6 75, ,6 Szigetszentmiklós , , ,0 Szomor ,1 0, ,9 Tahitótfalu ,9 0, ,6 Tardos ,8 16, ,7 Tarján ,8 4, ,5 Tát ,8 40, ,8 Tatabánya , , ,5 Telki ,0 0, ,0 Tinnye ,5 95, ,8 Tök ,9 1, ,7 Törökbálint , , ,1 Újbarok 408 7,1 5,2 4 40,0 Úny 728 9,2 0,0 7 22,3 Várgesztes 571 9,7 2,6 6 32,0 Vértesboglár ,1 43,4 9 70,5 Vértessomló ,9 0, ,0 Vértesszőlős ,5 82, ,0 Vértestolna 546 7,6 4,5 6 33,2 Visegrád ,0 17, ,2 Zsámbék ,6 12, ,0 Összesen egész projektterületre , , ,7 27. táblázat: A elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék mennyisége a referenciaévben(2008) és az azt megelőző 4 évben Település Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő) A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év) A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék menynyisége

49 Mind a lakossági, mind az intézményi szelektív gyűjtés esetében határozott növekedés volt megfigyelhető az elmúlt években, így a szelektíven gyűjtött hulladék fajlagos menynyisége is növekedett. A hulladék összetétel adatok vizsgálata A projekt területén keletkező vegyesen gyűjtött hulladékok összetétele az AVE Tatabánya Zrt. és a Saubermacher Bicske Kft. által, 2008 végén végeztetett összetétel vizsgálatok felhasználásával került meghatározásra. A vizsgálatokat három lerakónál végezték, a tatabányai, a bicskei és a nyergesújfalui lerakón. A táblázatban szereplő összesített érték a teljes projekt területre vonatkozó átlagos öszszetétel. Az átlagos összetétel számításakor az adott lerakó ellátási körzetére vonatkozattuk a mért összetételt és így képeztünk súlyozott átlag összetételt. A szabvány szerinti összetétel vizsgálatok eredményei az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb szerves hulladék arányt mutattak, aminek az oka elsődlegesen az volt, hogy az összetétel vizsgálatot a tömörítéses gyűjtést követően végezték, így a szerves összetevők szemcsemérete csökkent, azaz jelentős részük a finomfrakcióba került. A szerves összetevő szemcseméret változásának hatását kiküszöbölhetjük, ha a tervezési szerves arány számításnál a finom frakció szerves anyag tartalmát is figyelembe vesszük. A tervezési szerves összetétel meghatározásakor, így a korábbi módszertant alkalmazzuk: a számított érték a szabvány szerinti szerves arány és a szabvány szerinti finomfrakció arány felének az összege. 28. táblázat: Hulladék összetételi adatok referencia évre vonatkozóan Szabvány szerinti mérések eredményei Tervezési összetétel adatok Papír (80%) 8,7 Karton (5%) 0,2 Papír 9 Papír (20%) 2,2 Karton (95%) 4,6 Csomagolási papír 6,7 Műanyag (10%) 1,6 Műanyag 1,6 Műanyag (90%) 14,5 Csomagolási műanyag 14,5 Üveg (25%) 1,1 Üveg 1,1 Üveg (75%) 3,4 Csomagolási üveg 3,4 Fém (40%) 2,1 Fém 2,1 Fém (60%) 3,1 Csomagolási fém 3,1 Szerves (100%) 22,5 Biológiailag lebomló 22,5 Kompozitok 1,7 Textíliák 4,1 Higiéniai hulladékok 2,6 Nem osztályozott éghető hulladék 3,3 Egyéb 35,9 Nem osztályozott éghetetlen hulladék 6,2 Veszélyes hulladékok 1,1 Finom frakció 17 Az egyéb EWC kódszám alatt gyűjtött települési hulladékok, tervezési összetételnek megfelelő besorolásához, szükséges az EWC-tervezési összetétel megfeleltetés elvégzése. A közszolgáltató tapasztalatai alapján összeállított, a későbbi számítások során alkalmazott konverziós táblázat, amely megfelel az útmutató mellékletében szereplő módszertannak, a következő (az adatok %-ban értendők): 49

50 29. táblázat: A közszolgáltató tapasztalatai alapján összeállított konverziós tábla EWC szerinti bontás tervezési kategóriák (biohulladék) (vegyes) (úttisztítási) (lomtalanítási) papír 0,0 7,8 0,0 0,0 csomagolási papír 0,0 4,6 0,0 0,0 műanyag 0,0 1,9 0,0 15,0 csomagolási műanyag 0,0 17,2 0,0 0,0 üveg 0,0 0,7 0,0 10,0 csomagolási üveg 0,0 2,2 0,0 0,0 fém 0,0 1,2 0,0 10,0 csomagolási fém 0,0 1,8 0,0 0,0 biológiailag lebomló 100,0 25,9 0,0 0,0 egyéb 0,0 36,6 100,0 65,0 összes 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázat felhasználásával az összes keletkező hulladék a következőképpen oszlik meg a tervezési és EWC kategóriák között (az adatok tonnában értendők, és 2008 évre vonatkoznak): összes Szelektív (15, 20 szelektív áramok) 30. táblázat: A teljes települési hulladékáram EWC-tervezési összetétel táblázata Kommunális ( ) Úttisztítás ( ) Lom ( ) Összes települési papír ,1 csomagolási papír ,6 műanyag 5, , ,7 csomagolási műanyag ,9 üveg 83, , ,2 csomagolási üveg ,6 fém , ,7 csomagolási fém 132, ,5 biológiailag lebomló ,7 egyéb , ,1 összes , ,0 % A teljes települési áram lakossági és nem lakossági megosztását a következő táblázatok mutatják. 31. táblázat: A teljes települési hulladékáram lakossági részének EWCtervezési összetétel táblázata összes Szelektív (15, 20 szelektív áramok) Kommunális ( ) Úttisztítás ( ) Lom ( ) Összes települési papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló % 50

51 összes Szelektív (15, 20 szelektív áramok) Kommunális ( ) Úttisztítás ( ) Lom ( ) Összes települési egyéb összes táblázat: A teljes települési hulladékáram nem lakossági részének EWCtervezési összetétel táblázata összes Szelektív (15, 20 szelektív áramok) Kommunális ( ) Úttisztítás ( ) Lom ( ) Összes települési papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes % % A közszolgáltatói kör által kezelt települési hulladékok mennyisége a következők alapján számítható: 1. A vegyes gyűjtés teljes egészében a közszolgáltatás keretében valósul meg a projektterületen; 2. A lakossági eredetű hulladékok szelektív gyűjtése szintén teljes egészében a közszolgáltatás keretében történik; 3. A nem lakossági forrásból származó szelektív áramok a biológiailag lebomló frakció kivételével a közszolgáltatói körön kívül kerülnek begyűjtésre; A fentiek figyelembe vételével összeállthatóak a közszolgáltatói kör által kezelt anyagáramok táblázatai: 33. táblázat: A közszolgáltatók által kezelt hulladékáram EWC-tervezési összetétel táblázata összes Szelektív (15, 20 szelektív áramok) Kommunális ( ) Úttisztítás ( ) Lom ( ) Összes települési papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes % 51

52 34. táblázat: A közszolgáltatók által kezelt lakossági hulladékáram EWCtervezési összetétel táblázata összes Szelektív (15, 20 szelektív áramok) Kommunális ( ) Úttisztítás ( ) Lom ( ) Összes települési papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes % 35. táblázat: A közszolgáltatók által kezelt nem lakossági hulladékáram EWCtervezési összetétel táblázata összes Szelektív (15, 20 szelektív áramok) Kommunális ( ) Úttisztítás ( ) Lom ( ) Összes települési papír csomagolási papír műanyag csomagolási műanyag üveg csomagolási üveg fém csomagolási fém biológiailag lebomló egyéb összes % A keletkező hulladék előrejelzése Az EMT szakaszban alkalmazott dinamikus növekedési modell (évi 2% növekedés) a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartható, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdaság visszaesése következében a képződő települési hulladék mennyisége is csökkenni fog várhatóan 2012-ig, és ezt követően is stagnálás, lassú emelkedés várható, összhangban a jelenlegi GDP előrejelzésekkel. A keletkező hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozóan a következő peremfeltételeket vettük figyelembe az előrejelzés során (összhangban az előkészítés alatt álló időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv prognózisával): A projektterület lakossága a tervezési időszakban nem jelentősen, a hulladékképződést nem befolyásoló mértékben változik; Az összes keletkező mennyiség között évi 1-2 %-kal csökken, a gazdasági visszaesésnek és az ezzel párhuzamosan jelentkező fogyasztás csökkené- 52

53 sének eredményeképpen, a gazdaság és a fogyasztás élénkülése hatására a csökkenő trend 2012 után megfordul és 2016-ig évi 1 % növekedés prognosztizálható, 2016-ig, ezt követően a hulladék képződés megelőzési programok hatására a várható fogyasztás növekedés ellenére a mennyiségi növekedés megáll; Az egyes frakciók mennyisége általában együtt mozog a teljes képződő mennyiséggel, kivételt a csomagolási papír és műanyag képeznek, ezek részaránya fokozatosan emelkedik, mindenekelőtt a nem csomagolási papír és az egyéb frakciók terhére; Mindezek hatására a teljes képződő mennyiség a tervezési időszak végére sem éri el a 2008-as referenciaévi szintet, a csomagolási hulladékok képződése is csökken, de kisebb mértékben, mint a nem csomagolási frakciók mennyisége; A 2016 utáni időszakban, a hulladék képződés megelőzési intézkedések hatására a hulladék képződés növekedése elválik a gazdasági növekedéstől, így a képződés konstansnak feltételezhető, az összetétel változása elhanyagolható. Az előbbi peremfeltételeknek megfelelő számítások eredményei az alábbi táblázatban találhatók. 53

54 36. táblázat: Keletkező hulladékmennyiségek előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna Referenciaév* papír ebből csomagolási papír 2. műanyag 2.1. ebből csomagolási műanyag 3. üveg 4. fém 3.1. ebből csomagolási üveg 4.1. ebből csomagolási fém 5. biohulladék ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék lakosságnál keletkező egyéb, biológiailag lebomló hulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) egyéb Összesen ( ) * legutolsó teljes körű adat (2008)

55 37. táblázat: A közszolgáltatói kör által begyűjtött hulladékáram előrejelzése fejlesztés nélkül, tonna Referenciaév* papír ebből csomagolási papír 2. műanyag 2.1. ebből csomagolási műanyag 3. üveg 4. fém 3.1. ebből csomagolási üveg 4.1. ebből csomagolási fém 5. biohulladék ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék lakosságnál keletkező egyéb, biológiailag lebomló hulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) egyéb Összesen ( )

56 3.1.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete A hulladékgazdálkodás folyamatának áttekintése 56

57 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátásának intézményi kérdései A közszolgáltatók az összegyűjtött hulladékot jelenleg (2010) összesen három hulladéklerakóba szállítják: Tatabánya, Bicske, Sződliget. A lerakókhoz tartozó begyűjtési körzeteket az alábbi táblázat ismerteti: 38. táblázat: Lerakót üzemeltető cégek gyűjtési körzetei Begyűjtési körzet Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre Pilisszentiván Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős Almásfüzítő Várgesztes Vértessomló Naszály Dömös Hulladékgyűjtést végző cég Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Mány, Nagykovácsi, Páty, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Tök, Kisbér, Óbarok, Pilisszentkereszt Annavölgy, Csolnok, Dág, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye, Úny Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós Dunabogdány, Leányfalu, Tahitótfalu, Visegrád Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Aries Kft. KVG Zrt. Szentendre VSZ Zrt. Önkormányzat AVE Tatabánya Zrt. Füzike Zrt. Remondis Oroszlány Zrt. Naszály Épszolker Kft. Remondis Duna Kft. Hulladéklerakót üzemeltető cég Saubermacher- Bicske Kft. AVE Tatabánya Zrt. Remondis Duna Kft. Hulladéklerakó települése Bicske Tatabánya Sződliget II. A szolgáltatók megfelelnek a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet előírásainak és rendelkeznek a közszolgáltatás ellátásához szükséges hulladékkezelési engedélyekkel. A projektterületen működő közszolgáltatók A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 79 településén az alábbi közszolgáltatók gyűjtik össze a térség hulladékát AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher-Bicske Kft. Saubermacher-Magyarország Kft. 57

58 ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szentendre Városi Szolgáltató Zrt. Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Remondis Oroszlány Zrt. Remondis Duna Kft. Pilisszentiván Önkormányzata: Pilisszentiván Füziker Bt.: Almásfüzitő Naszály Ép-szol-ker Kft.: Naszály Az egyes településeken működő közszolgáltatók felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza. 58

59 39. táblázat: Önkormányzati rendeletek a települési hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozóan A közszolgáltató által ellátott Helyi önkormányzati Letölthetőség (web- A közszolgáltató megnemányzat PIR- Helyi önkormányzati rendelet megnevezése Helyi önkor- Sorszám település megnevezése rendelet száma lap címe, ha van) vezése törzsszáma 1. AVE Tatabánya Zrt. Baj Települési szilárd hulladék kezelésről szóló helyi rendelet 5/2003. (IV. 1.) r AVE Tatabánya Zrt. Bajót Települési szilárd hulladék kezelésről 7/2007. (IV. 5.) r. 3. AVE Tatabánya A közterületek rendjéről, a köztisztaságról, a települési Bodmér Zrt. szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 8/2003 (X. 30.) r. 4. AVE Tatabánya A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Budajenő Zrt. 8/2004. (IX. 30.) r. 5. AVE Tatabánya A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos Csákvár /2003. (XII. 27.) r. Zrt. hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 6. AVE Tatabánya A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás rendelet 10/2009. (XII. 10.) Kt. Dunaalmás Zrt AVE Tatabánya Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési Dunaszentmiklós Zrt. helyi közszolgáltatásról 4/2004. (IV.23.) r AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. Gyermely A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról a települési folyékony hulladék kezeléséről, valamint a települési környezet fenntartásáról 17/2002. (XII. 3.) r. (legutolsó módosítás: 9/2009. (XI. 26.) r. Herceghalom Köztisztaságról és hulladék elszállításáról szóló rendelet 17/2008. (XII. 30.) r. m.hu/kepvdok.php Héreg Rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról 12/2005. (XI. 02.) r. Kocs A települési szilárd hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 8/2003. (VI. 30.) r. Komárom A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 33/2006. (XII. 23.) r. Lábatlan A települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatásról szóló rendelet 38/2005. (XII. 16.) r. Mocsa A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkorm. rendelet (XII. 30.) r. Alap rendelet: 115/ Rendelet a település szilárd hulladék összegyűjtésére és Mogyorósbánya elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező 16/2009. (XII. 03.) r. közszolgáltatásról szóló 7/2007. (III. 08.)sz. rendelet u módosításáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési Neszmély helyi 8/2003. (XII. 10.) Kt. r. közszolgáltatásról Nyergesújfalu A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező szabályainak és díjának meghatározására 1/2009. (I. 30.) r. Perbál A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 25/2009. (XII. 30.) r

60 Sorszám A közszolgáltató megnevezése AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. A közszolgáltató által ellátott település megnevezése Pusztavám Süttő Szár Szárliget Szomor Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 15/2008.(XII. 10.) rendelet (továbbiakban R.) módosításáról Szár község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2008. (XII. 28.) rendelete a települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjairól Települési szilárd hulladék szervezett összegyűjtéséről, ártalommentes elhelyezéséről Szomor Község Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló a 11/2003. (XII. 8.), a 25/2004. (XII. 10.), a 18/2005 (XII. 15.) és a 19/2006 (XII.20.) rendelettel módosított 13/2002. (XII. 12.) számú rendelete, egységes szerkezetben Helyi önkormányzati rendelet száma 18./2002. (XII. 18.) r. Letölthetőség (weblap címe, ha van) 15/2008. (XII. 10. ) r. 15/2008. (XII. 28.) r. 8/2004. ( ) r. 13/2002. (XII. 12.) r. Tardos A köztisztaságról 13/2002. (XII. 31.) r. Tarján A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos Tát Tatabánya Telki Törökbálint A település köztisztaságáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 6/2000. (II. 8.) Kt. sz. rendelete a módosításáról szóló 15/2003. (XII. 1.) Kt. sz., 20/2008. (XII. 22.) Kt. sz. és a 16/2009. (XII.1 8.) Kt. sz. rendeletekkel egységes szerkezetben A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 11/2002. (XII. 20.) Kt. rendelet 6/2000. (II. 8.) r. 40/2002. (XII. 12.) r. df ek 24/2008. (XII. 16.) r. 4/2003. (II. 25.) r. 30. AVE Tatabánya A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról és Újbarok Zrt. a közterületek tisztántartásáról 5/2008. (XII. 1.) r. 31. AVE Tatabánya A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról és Vértesboglár Zrt. a közterületek tisztántartásáról 13/2008. (XII. 5.) r. 32. AVE Tatabánya Vértestolna Rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és 1/2006. (I. 16.) r. viselőtestület/rendeletek 60

61 Sorszám A közszolgáltató megnevezése Zrt. AVE Tatabánya Zrt. AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. A közszolgáltató által ellátott település megnevezése Vértesszőlős Zsámbék Annavölgy Csolnok Dág 2522 Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsaba Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma Helyi önkormányzati rendelet megnevezése ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról szóló 10/2002. (XII. 20.) Kt rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Dág Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete a szervezett köztisztasági közszolgáltatás díjának megállapításáról Települési szilárd hulladék gyűjtéséről, szállításáról és a fizetendő díj mértékéről A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Nagysáp község képviselőtestületének 13/2002. (XII. 27.) számú rendelete a települési szilárdhulladék közszolgáltatás igénybevételéről A települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról Helyi önkormányzati rendelet száma 10/2002. (XII. 20.) Kt. rendelet Letölthetőség (weblap címe, ha van) 2/2004. (II. 3.) r. 9/2005. (VI. 30.) r. - 21/2008. (XII. 17.) r., 18/2005. (XII..) 14/2009. (XII. 10.) rendelettel módosított 10/2000. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 15/2003. (XI.25.) 8/2003. (IX. 16.) r. 13/2002. (XII. 27.) nincs 19/2005. (IX. 16.) r mentumtár Pilisjászfalu Köztisztasági és házi szemét elszállításáról szóló rendelet 20/2009. (XII. 02.) r. Pilismarót Pilisszántó Pilisszántó Község Önkormányzatának 4./1996. (II. 02) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezésről 4/2003. (III. 31.) r. 4./1996. (II. 02) r. Sárisáp Hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 30/2001. (XII. 20.) r. 61

62 Sorszám A közszolgáltató megnevezése Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Bicske Kft. 7/2007. ( ) Ör. rendelet Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Saubermacher- Bicske Kft. A közszolgáltató által ellátott település megnevezése Tinnye Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma Úny Biatorbágy Bicske Budakalász Csabdi Csobánka Kisbér Mány Nagykovácsi Óbarok Páty Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A szervezett köztisztasági közszolgáltatási díj megállapításáról szóló 10/2005. (XII. 8.) rendelet módosításáról A települési szilárd hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatásokról szóló, 15/2007. (XII. 10.) Önk. rendelet 1. számú mellékletének a módosításáról 7/2007. ( ) Ör. sz. rendelet a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatásról Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendelet A helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról A település szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás, a település folyékony hulladék kezeléséről, valamint a település környezet fenntartásáról Települési környezet védelmét szolgáló helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló, többszörösen módosított 15/2004. (XI. 22.) KT r. sz. rendelet (továbbiakban: Rend.) Kisbér Város Képviselő-testülete rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, a települési folyékony hulladék kezeléséről, valamint a települési környezet fenntartásáról Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának 15/2006. (IX. 18.) Ök. rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás szervezéséről, valamint a közterületek tisztántartásáról A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2005. (III. 29.) rendeletének módosításáról Helyi önkormányzati rendelet száma 7/2009. (XI. 26.) r. Letölthetőség (weblap címe, ha van) 12/2009. (XII. 1.) r. stem/files/ 2007_7_hulladekkezeles egyseges_szerk_.pdf 48/2004. (XII. 15.) r. A Budakalász Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2007. (II. 21.) rendelete 19/2006. (XII. 27.) r. 15/2004. (XI. 22.) KT. r. u/onkormanyzat /archivum_irattar/helyi_ rendeletek 17/2005. (XI. 7.) rendelet 3/2003. (II. 14.) r. 15/2006. (IX. 18.) r. 9/2000. (V. 31.) r. 9/200., 15/2005. r., 50/2008. r. Pilisborosjenő Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről 4/1998. (IV. 23.) r. Pilisvörösvár Köztisztasággal, települési szilárd és folyékonyhulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági 8/1996. (VIII. 04.) r. letek.php 62

63 Sorszám A közszolgáltató megnevezése A közszolgáltató által ellátott település megnevezése Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma Helyi önkormányzati rendelet megnevezése Helyi önkormányzati rendelet száma Letölthetőség (weblap címe, ha van) közszolgáltatás kötelező igénybevételéről 60. Saubermacher- Települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására Pilisszentkereszt Bicske Kft. vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályozásáról 4/1999.(II. 12.) 61. Saubermacher- A közterületek tisztántartásról és a települési közszolgáltatásról szóló 14/2004. (VII. 15.) KT. rendelet Remeteszőlős 2090 Bicske Kft. 14/2004. (VII. 15.) r /2008. (XII. 15.), 8/ Solymár Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 8/1999. (VII. 9.) Saubermacher- rendelete a köztisztaságról egységes szerkezetben a Solymár Bicske Kft. 4/2003. (II. 7.), a 20/2003. (XI. 7.), a 26/2004. (VIII. 2.) 27/2008. (XII. 15.) r. és a 21/2005. (V. 2.), 11/2008. (III. 10.) számú módosító helyi rendelettel 63. Saubermacher- Tök község Önkormányzatának 10/2009. (VII. 14.) számú rendelete Tök község Hulladékgazdálkodási Terve Tök Bicske Kft. 10/2009. (VII. 14.) r. 64. KVG Zrt. Dunabogdány A környezetvédelemről 10/1998. (VI. 22) Önk. r. 65. KVG Zrt. Leányfalu A köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági szolgáltatás kötelező 2/2000. (I. 21.) r. igénybevételéről 66. KVG Zrt. Tahitótfalu A köztisztaság fenntartásáról valamint a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó közszolgáltatás 6/2008. (III. 21.) rendelet 20/2008. ( X. 10.) a fenti helyi szabályozásáról rendelet módosításáról 67. KVG Zrt. Visegrád A köztisztaságról és a települési szilárd hulladék elszállításáról 3/1999. (II. 26.) r Remondis A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 11/2008. (XII. 19.) r. 9/2006. (XII. 11.) r., Vértessomló Oroszlány Zrt. 69. Remondis 5/2008. (X1I.4.) sz. rendelet a Hulladékkezelési díj Várgesztes Oroszlány Zrt. évi díjainak megállapításáról 5/2008. (XII. 4.) r. 70. Füziker Bt. Almásfüzitő Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgálatról 16/2001. (XII. 17.) r. 71. Aries Kft. Halásztelek A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás szabályainak és díjainak meghatározása 1/2006. (I. 26.) 72. Aries Kft. Szigethalom Helyi Hulladékgazdálkodási rendelet 27/2009. (XI. 01.) r Aries Kft. Szigetszentmiklós A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás 5/2006. (III. 30.) rendelet szabályainak és díjának meghatározásáról hu Szentendre VSZ Zrt. Szentendre VSZ Zrt. Szentendre VSZ Zrt. Szentendre A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 8/2004. (III. 1.) Önk. rendelet Pilisszentlászló Szemétszállítás díjáról 4/2009. (II. 12.) r. Pomáz A települési szilárd hulladék kezelésével összefüggő közszolgáltatási tevékenységről és köztisztasági tevékenységről 32/2009. (VIII. 27.), 24/2009. (VI.26.), 4/2007. (III. 8.), 15/2007. (VI. 25.), 9/2008. (IV. 4.), 63

64 Sorszám A közszolgáltató megnevezése A közszolgáltató által ellátott település megnevezése Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma Helyi önkormányzati rendelet megnevezése Helyi önkormányzati rendelet száma Letölthetőség (weblap címe, ha van) valamint 26/2008. (IX. 2.) rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 22/2005. ( ) rendelete 77. Önkormányzat Pilisszentiván A köztisztaságról 9/2009. (V. 19.) r Naszály Naszály Község Önkormányzatának települési szilárd hulladék kezelése Naszály Épszolker Kft. 13/2004. (X. 4.) r Remondis Duna Kft. Dömös Atelepülési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről 16/2009. (XII.16.) 64

65 40. táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések tartalma A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N) Sor szá m A közszolgáltató megnevezése A közszolgáltató által ellátott település megnevezése az önkormányzat tulajdonába kerülő, jövőben megvalósuló hulladékkezelő eszközök működtetésére a települési szilárd hulladék gyűjtésére és szállítására (Hgt. 21. (3) bek. a) pont) (I/N) a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21. (3) bek. c) pont) a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21. (4.) bek.) a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21. (5) bek.) Szerződés lejárati dátuma 1. AVE Tatabánya Zrt. Baj N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Bajót I N N I AVE Tatabánya Zrt. Bodmér N I N N N AVE Tatabánya Zrt. Budajenő N I N N N AVE Tatabánya Zrt. Csákvár I I N N I AVE Tatabánya Zrt. Dunaalmás N I N N I (az új közbeszerzési eljárás lezárultáig meghosszabított ák) 7. AVE Tatabánya Zrt. Dunaszentmiklós N N N N I AVE Tatabánya Zrt. Gyermely N I N N I határozatlan idejű 9. AVE Tatabánya Zrt. Herceghalom N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Héreg N I N N N AVE Tatabánya Zrt. Kocs N I N N I AVE Tatabánya Zrt. I (beruházásokról) I N N I Komárom 13. AVE Tatabánya Zrt. Lábatlan N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Mocsa N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Mogyorósbánya N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Neszmély N I N N N AVE Tatabánya Zrt. Nyergesújfalu N I N N N AVE Tatabánya Zrt. Perbál N I N N N AVE Tatabánya Zrt. Pusztavám I (hulladékudvar) I N N N 20. AVE Tatabánya Zrt. Süttő N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Szár N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Szárliget N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Szomor N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Tardos N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Tarján N I N N I

66 Sor szá m A közszolgáltató megnevezése A közszolgáltató által ellátott település megnevezése A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N) az önkormányzat tulajdonába kerülő, jövőben megvalósuló hulladékkezelő eszközök működtetésére a települési szilárd hulladék gyűjtésére és szállítására (Hgt. 21. (3) bek. a) pont) (I/N) a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21. (3) bek. c) pont) a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21. (4.) bek.) a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21. (5) bek.) Szerződés lejárati dátuma 26. AVE Tatabánya Zrt. Tát N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Tatabánya I I I N I AVE Tatabánya Zrt. Telki N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Törökbálint N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Újbarok N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Vértesboglár N I N N I AVE Tatabánya Zrt. Vértestolna N I N N N AVE Tatabánya Zrt. Vértesszőlős N I I N I AVE Tatabánya Zrt. Zsámbék N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Annavölgy N I Nem releváns Nem releváns I Saubermacher-Magyarország Kft. Csolnok N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Dág N I I N I Saubermacher-Magyarország Kft. Leányvár N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Máriahalom N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Nagysáp N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Piliscsaba N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Pilisjászfalu N I N I I Saubermacher-Magyarország Kft. Pilismarót N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Pilisszántó N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Sárisáp N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Tinnye N I N N I Saubermacher-Magyarország Kft. Úny N I I N I Saubermacher-Bicske Kft. Biatorbágy N I N N I I (külön szerződéssel) N I N I Saubermacher-Bicske Kft. Bicske 50. Saubermacher-Bicske Kft. Budakalász I N I I Saubermacher-Bicske Kft. Csabdi N I N N I Saubermacher-Bicske Kft. Csobánka Saubermacher-Bicske Kft. Kisbér N I N N I Saubermacher-Bicske Kft. Mány N I N N I Saubermacher-Bicske Kft. Nagykovácsi N I N N I Saubermacher-Bicske Kft. Óbarok N I N N N Saubermacher-Bicske Kft. Páty N I I N N Saubermacher-Bicske Kft. Pilisborosjenő N

67 Sor szá m A közszolgáltató megnevezése A közszolgáltató által ellátott település megnevezése A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N) az önkormányzat tulajdonába kerülő, jövőben megvalósuló hulladékkezelő eszközök működtetésére a települési szilárd hulladék gyűjtésére és szállítására (Hgt. 21. (3) bek. a) pont) (I/N) a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21. (3) bek. c) pont) a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21. (4.) bek.) a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21. (5) bek.) Szerződés lejárati dátuma 59. Saubermacher-Bicske Kft. Pilisvörösvár N I N N Szigeteken I Saubermacher-Bicske Kft. Pilisszentkereszt N I N N I Saubermacher-Bicske Kft. Remeteszőlős N I N N I határozatlan Saubermacher-Bicske Kft. Solymár N I N N I idejű 63. Saubermacher-Bicske Kft. Tök N I N N I KVG Zrt. Dunabogdány N I N N N KVG Zrt. Leányfalu N I N N I n.a. 66. KVG Zrt. Tahitótfalu N I N N I KVG Zrt. Visegrád N I N N I Remondis Oroszlány Zrt. Vértessomló N I N N I Remondis Oroszlány Zrt. Várgesztes N I N N I Füziker Bt. Almásfüzitő N I N N I Aries Kft. Halásztelek N I N N I Aries Kft. Szigethalom N I N N I Aries Kft. Szigetszentmiklós N I N N I Szentendre VSZ Zrt. Szentendre I I I I I határozatlan Szentendre VSZ Zrt. Pilisszentlászló N I N N I idejű 76. Szentendre VSZ Zrt. Pomáz N I I Előkezelő: I I határozatlan N I N I I Önkormányzat Pilisszentiván idejű 78. Naszály Épszolker Kft. Naszály N I N N N Remondis Duna Kft, Vác Dömös N I I N I

68 41. táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatók Sorszá m Közszolgáltató megnevezése AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher- Magyarország Kft. Saubermacher- Bicske Kft. Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Remondis Oroszlány Zrt. 6. Füziker Bt. Képviselő Molnár Lászlóné Hartdégen József Dr. Petrássy Miklós Horváth Péter ügyvezető Hans György cégvezető Sebesiné Kiszely Katalin ügyvezető Dobos Tamás cégvezető Kapusi Krisztián Ügyvezető igazgató, Rák József Ügyvezető igazgató Petes Tamás mb. cégvezető Bende Péter elnök ig. Ráduly Zoltán (an.: Adamek Erzsébet) Székhely 2800 Tatabánya, Erdész u. E Budapest, Zádor u Bicske Csákvári u Kaposvár, Cseri út 16. Oroszlány, Táncsics u Almásfüzitő, Ady Endre u em. 3. Cégjegyzékszám Cg: Fő tevékenységi kör megnevezése, TEÁOR-száma Nem veszélyes hulladék gyűjtése 3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése Nem veszélyes hulladék gyűjtése, kezelése, TEÁOR szám: 3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése, hulladékgazdálkodás Hulladékgyűjtés, -kezelés 3811 Nem veszélyes hulladék gyűj- Tulajdonosok AVE Magyarország Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Dolgozók Saubermacher Dienstleistungs- Aktiengesellschaft (AT-8010 Graz, Conrad-von- Hötzendorf Strasse 162.) Kézbesítési megbízott: dr. Hubay Gyula Saubermacher - Magyarország Kft. Bicske Város Önkormányzata Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata AVE Magyarország kft. Remondis Kft., Oroszlány Város önkormányzata, VGV dolg. al. kisrészvényesek Ráduly Zoltán (beltag) Ráduly Zoltánné (kültag) Tulajdoni arány 67% AVE Magyarország Kft. 25% Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 8% Dolgozók 100% 83 %- ban Saubermacher - Magyarország Kft. és 17 % Bicske Város Önkormányzata többségi, jelentős A társaságban a tulajdonost képviseli Molnár Lászlóné Hartdégen József Dr. Petrássy Miklós Horváth Péter ügyvezető Hans György cégvezető Sebesiné Kiszely Katalin ügyvezető Dobos Tamás cégvezető Kapusi Krisztián Ügyvezető igazgató, Rák József Ügyvezető igazgató Petes Tamás mb. cégvezető Bende Péter elnök ig. Ráduly Zoltán (an.: Adamek Erzsébet) Anyavállalat, vagy mögöttes tulajdonos megnevezése AVE Magyarország Kft. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Dolgozók Saubermacher Dienstleistungs- Aktiengesellscha ft Saubermacher - Magyarország Kft. Bicske Város Önkormányzata Ave Energie AG Oberösterreich Umwelr GmbH Remondis Oroszlány Zrt. Füziker Bt. 68

69 Sorszá m Közszolgáltató megnevezése 7. Aries Kft Szentendre VSZ Zrt. Pilisszentiván önkormányzat Naszály Épszolker Kft. Remondis Duna Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Képviselő Ráduly Zoltán (an.: Juhász Katalin) Szarvas Tibor igazgató Horváth József vezérigazgató Pénzes Gábor polgármester Bathó Szilárd ügyvezető Székhely Szigetszentmiklós Határ út Szentendre, Szabadkai u Pilisszentiván, Szabadság u Naszály, Rákóczi u Budapest, Városmajor u em. 3. Cégjegyzékszám Cg Fő tevékenységi kör megnevezése, TEÁOR-száma tése Nem veszélyes hulladék gyűjtése Tulajdonosok Ráduly Zoltán (an.: Juhász Katalain) (kültag) Eördögh Zsolt (kültag) Szigetszentmiklós Önkormányzat PRO Urbe Alapítvány (dolgozók képviselete) Szentendre Város Önkormányzata Tulajdoni arány 75 % Szigetszentmiklós Önkormányzat 25 % PRO Urbe Alapítvány (dolgozók képviselete) 100% nem releváns nem releváns nem releváns 100 % Ulrich Guthunz ügyvezető Káldor György ügyvezető Bende Péter ügyvezető Deres Szabolcs Cg Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése Nem veszélyes hulladék gyűjtése Naszály Község Önkormányzata HU-2899 Naszály, Rákóczi u REMONDIS Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság 100% 100% A társaságban a tulajdonost képviseli Ráduly Zoltán (an.: Juhász Katalin) Szarvas Tibor igazgató Horváth József vezérigazgató Pénzes Gábor polgármester Bathó Szilárd ügyvezető Ulrich Guthunz ügyvezető Káldor György ügyvezető Bende Péter ügyvezető Deres Szabolcs Anyavállalat, vagy mögöttes tulajdonos megnevezése Aries Kft. Szentendre Város Önkormányzata Pilisszentiván önkormányzat Naszály Épszolker Kft. REMONDIS AG & Co. KG 69

70 A jelenleg működő rendszerben alkalmazott díjképzési elvek, díjpolitika, valamint díjkalkulációs séma A közszolgáltatók a 64/2008 (III. 28.) Korm. rendelet alapján évente, településenként készítenek díjkalkulációt, melyet az önkormányzatok képviselő testületei rendelettel fogadnak el. Korábbi támogatásokból szerzett/létesített eszközök, létesítmények, fenntartási kötelezettség A korábban támogatásból beszerzett eszközök, létesítmények felsorolását a 22. táblázat tartalmazza. A fenntartási kötelezettség ezek nagy részére vonatkozóan lejárt, a következőkre van jelenleg érvényben: 1. Pilismarót: 1 db gyűjtőjármű, 3 db 4 gyűjtőedényes szelektív hulladékgyűjtő sziget (2015-ig) 2. Szárliget: 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget 3. Szentendre: Hulladékudvar 4. Tarján: 5 db szelektív hulladékgyűjtő sziget (2013-ig) 5. Várgesztes: 1 db szelektív hulladékgyűjtő sziget A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése Tatabányán működik a Tatabányai Klímakör KHE nevű civil szervezet, melynek internetes kiadványában, a Klímavédelmi magazinban rendszeresen jelennek meg cikkek a figyelmet a hulladék (ezen belül elsősorban a csomagolási hulladék) mennyiségének csökkentésére, ennek fontosságára felhívó cikkek, elemzések. Az MTESZ Komárom-Esztergom megyei szervezete évi megyei, regionális szakmai napot szervez, melyek közül minden évben több a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés témájában zajlik. Ezek közül például a november 26-án tartott "Napjaink környezeti kihívásai" című konferencián kiemelt téma volt a környezeti fenntarthatóságra való nevelés. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága rendszeresen szervez különböző környezeti nevelést célzó programokat a Társulás területén, melyek hozzájárulnak a résztvevők hulladékkal kapcsolatos szemléletének formálásához. A Szentendrei Skanzen állandó programjai között szereplő "Szombati szöszmötölés" című keretében bemutatásra kerül többek között egyes hulladéknak tartott anyagok kreatív hasznosításának lehetősége is. Szentendre Város Önkormányzata 2009-ben az állandó szentendrei lakosok részére helyi komposztálási programot indított június 9-én ennek keretében került sor házi 70

71 komposztáló ládák átadására a korábban meghirdetett pályázat keretében jelentkezett 100 családnak és oktatási intézménynek. A SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület kiadványaiban rendszeresen népszerűsíti a házi komposztálást, valamint a hulladékok újrafelhasználásának lehetőségeit A hulladék begyűjtése Gyűjtési technológia Ömlesztett gyűjtés A települési szilárd hulladék ömlesztett gyűjtését, szállítását kistelepülések (község, nagyközség) esetén heti egy alkalommal, míg városias környezetben többnyire heti két alkalommal végzik a közszolgáltatók. Az elhordásos hulladékgyűjtési módszernél technológiai, egészségügyi és munkavédelmi szempontból egyaránt megfelelően kialakított típusedényeket használnak: középtartályok (80, 110, 120, 240, 1100 l űrtartalommal), kiskonténerek (1,1 m 3 űrtartalommal), konténerek (2,5 m 3 és 5 m 3 űrtartalommal). A kiskonténerek és konténerek guruló, üríthető és csere rendszerben egyaránt használatosak. A konténerek változatos kivitelben, zárt és nyitott megoldásúak. A gazdaságosabb szállítás érdekében terjedtek el az öntömörítős konténerek, amelyeknél a megerősített szerkezeti kialakítású konténerre hidraulikus tömörítő egységet építenek, amely a laza hulladékot a konténerbe tömöríti (a szokásos tömörítési arány 1:5-1:8 közötti a gyűjtött hulladék tulajdonságának függvényében). A szilárd hulladékot szállító célgépek az alábbi követelményeket elégítik ki: zárt felépítmény, amelyben hulladéktömörítő és továbbító szerkezet is van, ezáltal a gyűjtőtér megfelelően kihasználható, a rakodás könnyű, gyors, zaj- és pormentes. A konténeres szállításnál a konténer a tulajdonképpeni gyűjtőedény és a szállítóeszköz rakodótere is egyben. Speciális emelőszerkezettel ellátott jármű végzi a különböző térfogatú konténereknek a jármű alvázára emelést, majd billentéses ürítését az alapjármű motorjával, hidraulikus rendszer segítségével, mellékhajtóművön keresztül. Kétütemű szállítási technológia Kétütemű szállítás esetén a gyűjtőjárművek a hulladék begyűjtését követően nem közvetlenül a távol lévő hulladéklerakóba szállítják a hulladékot, hanem az átrakóállomásra. Itt a gyűjtőjárművek tömörítős, vagy tömörítés nélküli konténerbe ürítenek, majd a jármű folytathatja a gyűjtést. A kétütemű szállítással a gyűjtőjárművek menetideje és futásteljesítménye is csökken, azonos idő alatt több hulladék begyűjtésére válnak alkalmassá. Az átrakóállomások nagykapacitású zárt konténereit általában pótkocsis, speciális jármű (nyerges vontató, emelőhorgos konténerszállító) szállítja el a célállomásra. A pótkocsis szerelvények közúton jutnak el az engedéllyel rendelkező kommunális hulladéklerakóba, ahol megtörténik a konténerek kiürítése és a hulladék ártalmatlanítása. 71

72 Átrakóállomások A projekt területen jelenleg 3 db átrakóállomás található: Pilisvörösvár, Szentendre és Szigetszentmiklós. Ezek közül a szentendrei kis kapacitású, a pilisvörösvári pedig elavult. A szigetszentmiklósi átrakó korszerű, állapota és kapacitása megfelelő. Szentendre A Szentendrei Városi Szolgáltató Zrt. gyűjtőkörzetéből (Szentendre, Pilisszentlászló, Pomáz) begyűjtött lakossági hulladékot fogadja a szentendrei hulladékátrakó állomás, amelyet 1998-ban helyeztek üzembe. A telephelyen jelenleg 1 garat működik, amely max. 4 db gyűjtőkonténer töltésére alkalmas. A létesítmény kis kapacitású, bár kisebb felújításon a közelmúltban átesett, hosszú távon nem tud a hatékony gyűjtési rendszer követelményeinek megfelelni. Az átrakó tulajdonosa és üzemeltetője a Szentendrei VSZ Zrt.. Szigetszentmiklós A Szigetszentmiklósi átrakó állomásra az ARIES Kft. által Szigetszentmiklósról, Szigethalomról és Halásztelekről begyűjtött hulladék kerül. A óta működő telephelyen jelenleg 1 garat üzemel, amely max. 6 db gyűjtőkonténer töltésére alkalmas. A létesítmény kapacitása és állapota megfelelő. Az átrakó állomás tulajdonosa és üzemeltetője az ARIES Kft. A gépek és berendezések egy részének tulajdonosa az Avermann Ingatlanhasznosító Kft., ezeket az ARIES Kft. tőlük bérli. Pilisvörösvár Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Solymár, Budakalász, Csobánka, Pilisszentkereszt településről (Saubermacher-Bicske Kft.), valamint Dunabogdány, Leányfalu, Tahitótfalu, Visegrád településről (KVG Zrt.) összegyűjtött települési szilárd hulladék kerül a pilisvörösvári hulladékátrakóba. A telephelyen jelenleg 1 garat működik, amely max. 3db gyűjtőkonténer töltésére alkalmas. Az átrakó kis kapacitású, közelében üdülőterület található, működését folyamatos lakossági tiltakozás kíséri. Az átrakó bezárásra, majd elbontásra kerül, a helyén hulladékudvar kerül kialakításra. Az átrakó tulajdonosa és üzemeltetője a Saubermacher Bicske Kft. A terület tulajdonosa Pilisvörösvár Város Önkormányzata, a Saubermacher Bicske Kft. tőle bérli. Mindhárom jelenleg működő átrakó állomásról a tömörített települési szilárd hulladékot a Saubermacher-Bicske Kft. szállítja el a Bicskei hulladéklerakóba. 42. táblázat: A keletkező hulladék begyűjtése a referencia évben, tonna vegyes gyűjtéssel lakosságtól szelektíven intézményektől szelektíven lomtalanítás során gyűjtött*** összes keletkező gyűjtött* gyűjtött gyűjtött** 1. papír , , , , , ebből csomagolási 9 094, , , , ,9 papír 2. műanyag , , ,8 769, ,2 72

73 2.1. ebből csomagolási műanyag vegyes gyűjtéssel gyűjtött* lakosságtól szelektíven gyűjtött intézményektől szelektíven gyűjtött** lomtalanítás során gyűjtött*** összes keletkező , , ,6 0, ,0 3. üveg 6 180, , ,6 384, , ebből csomagolási 4 635, , ,4 0, ,6 üveg 4. fém 6 978,8 22, ,2 769, , ebből csomagolási 4 187,3 17,4 115,2 0, ,8 fém 5. biohulladék , , ,6 0, , ebből a lakosságnál 8 337, ,7 0,0 0, ,2 kelet- kező zöldhulladék 5.2. ebből közterületen, 921,8 0, ,6 0, ,4 intéz- ményeknél keletkező zöldhulladék 6. egyéb elkülönítetten 486,0 6, ,6 0, ,1 gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 7. egyéb ,7 0,0 0, , ,1 8. Összesen ( ) , , , , ,2 * az összetétel konverziós táblázat adatnak felhasználásával ** a koordináló szervek adatainak, és a közterületi, intézményi szerves gyűjtés adatainak összesítésével *** lomtalanítási hulladék összetétel mérési adatok hiányában a következő becslés alkalmazható: csomagolási papír 15%, műanyag10%, üveg 5%, fém 10%, egyéb 60% 43. táblázat: A közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramban keletkező hulladék begyűjtése a referencia évben, tonna vegyes gyűjtéssel gyűjtött* lakosságtól szelektíven gyűjtött intézményektől szelektíven gyűjtött** lomtalanítás során gyűjtött*** összes keletkező 1. papír , ,5 0, , , ebből csomagolási 9 094, ,3 0, , ,9 papír 2. műanyag , ,1 0,0 769, , ebből csomagolási , ,1 0,0 0, ,4 mű- anyag 3. üveg 6 180, ,2 0,0 384, , ebből csomagolási 4 635, ,5 0,0 0, ,2 üveg 4. fém 6 978,8 22,3 0,0 769, , ebből csomagolási 4 187,3 17,4 0,0 0, ,7 fém 5. biohulladék , , ,6 0, , ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék 8 337, ,7 0,0 0, ,2 73

74 vegyes gyűjtéssel gyűjtött* lakosságtól szelektíven gyűjtött intézményektől szelektíven gyűjtött** lomtalanítás során gyűjtött*** összes keletkező 5.2. ebből közterületen, 921,8 0, ,6 0, ,4 intéz- ményeknél keletkező zöldhulladék 6. egyéb elkülönítetten 486,0 6,5 0,0 0,0 492,5 gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 7. egyéb ,7 0,0 0, , ,1 8. Összesen , , , , ,5 ( ) * az összetétel konverziós táblázat adatnak felhasználásával ** a koordináló szervek adatainak, és a közterületi, intézményi szerves gyűjtés adatainak összesítésével *** lomtalanítási hulladék összetétel mérési adatok hiányában a következő becslés alkalmazható: csomagolási papír 15%, műanyag10%, üveg 5%, fém 10%, egyéb 60% Lomtalanítás, szelektív hulladékgyűjtés A szolgáltatók a legtöbb településen évente egy alkalommal végeznek lomtalanítást, de a nagyobb településeken előfordul az évi két alkalommal történő lomtalanítás is. A szelektív hulladékgyűjtést a tervezési terület legtöbb településén végeznek. A projekt terület 79 települése közül 74 településen összesen 323 db gyűjtősziget található. A gyűjtött frakciók: papír, műanyag (PET palack), üveg, fém-italosdoboz, esetenként kompozit anyagú italosdoboz. A szelektív gyűjtés egyes településeken egy-egy jól lehatárolható területi egységre terjed ki, máshol a település egészét lefedi. Pilisszentiván településen a jogszabályoknak megfelelő gyűjtősziget nem található, 2db üveggyűjtő pont került kialakításra. A gyűjtőedények helykijelölése a helyi adottságok (terület jellege, beépítettsége, ellátandó lakosszám, keletkező hulladék mennyisége, ráhordási távolság, stb.) alapján történt. A szolgáltatóknál, vállalkozásoknál, ipari-parkokban keletkező tiszta, nem szennyezett csomagolóanyag-hulladékok számára külön konténert helyeznek ki, amely biztosítja az elkülönített gyűjtést. A szállítás a képződő mennyiséghez igazodóan külön, vagy a lakossági gyűjtőpontokról történő elszállítással együtt történik. A Saubermacher-Bicske Kft. működési területén a letelepített 1,1 m 3 -es kiskonténereket 1-3 heti rendszerességgel tömörítőlapos járművel ürítik. Az AVE Tatabánya Zrt. működési területén a letelepített 2,5 m 3 -es konténereket 2-4 heti rendszerességgel, multiliftes járművel ürítik. Az elkülönítetten gyűjtött anyagot beszállítják a körzeti központba Bicskére illetve Tatabányára. Ott tömörítik, bálázzák, majd kiszállítják a hasznosító cégekhez. A térségben nem megoldott a bomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása. Ugyancsak megoldatlan a veszélyes hulladékok külön történő gyűjtése is. Néhány jelentős üdülőállománnyal rendelkező településen rendszeresen végeznek zöldhulladék gyűjtést. A közszolgáltatók gépjárműparkjának bemutatása 74

75 A projekt területen öt meghatározó jelentőségű közszolgáltató működik: Saubermacher- Bicske Kft., Saubermacher Magyarország Kft., AVE Tatabánya Zrt., Szentendre Városi Szolgáltató Zrt. és az ARIES Kft. Ezek, valamint a további, egy-két települést ellátó közszolgáltatók összesen 79 településről gyűjtik össze a települési szilárd hulladékot és szállítják be a jelenleg működő 3 db hulladéklerakóba (Bicske, Tatabánya, Sződliget). Ez az öt szervezet kezeli a projekt területen keletkező TSZH kb. 95%-át. A hulladékszállítás a hulladéktermelőktől pormentes hulladékszállító célgépekkel és konténerszállító gépjárművekkel ömlesztve (vegyesen), vagy elkülönítve (szelektíven) történik. A hulladékkezelő közszolgáltatók gépjárműparkját az alábbi táblázatok ismertetik. 75

76 44. táblázat: Hulladékbegyűjtő létesítmények, eszközök a referencia évben (2008) Életkor, állapot Kezelt (beszerzés, Megnevezés, helyszín Felépítmény, jellemzők (t/év) mennyisé- hányad Kapacitás hulladék Tulajdonos, tulajdoni működés kezdetének éve (cím, hrsz) ge (t/év) alapján) Létesítmények 1. Átrakók Szentendre hulladékátrakó (hrsz Szentendrei VSZ Zrt. 453/2) Szigetszentmiklós hulladékátrakó Pilisvörösvár hulladékátrakó Szentendre hulladékudvar (hrsz. 453/2) Tatabánya hulladékudvar (hrsz. 0739) Budakalász hulladékudvar (hrsz. 1291/25) Annavölgy szelektív hulladékgyűjtő sziget Baj szelektív hulladékgyűjtő sziget Bajót szelektív hulladékgyűjtő sziget Biatorbágy szelektív hulladékgyűjtő sziget Bicske szelektív hulladékgyűjtő sziget Bodmár szelektív hulladékgyűjtő sziget Budajenő szelektív hulladékgyűjtő sziget ARIES Kft Saubermacher Bicske Kft., terület tulajdonosa: Pilisvörösvár Város Önkormányzata Kiszolgált települések száma és neve Szentendre, Pomáz, Pilisszentlászló Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom Budakalász, Csobánka, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Remeteszőlős, Solymár, Üröm Kiszolgált lakosok száma (fő) n.a. n.a. Szentendrei VSZ Zrt. Szentendre n.a. n.a. n.a. AVE Tatabánya Zrt. Tatabánya n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 6 db n.a. n.a. n.a. Budakalász áros Önkormányzata Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, AVE Tatabánya Zrt. használati joggal bír Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. 18 edény: önkormányzat, 6 edény: Saubermacher Bicske Kft. Budakalász Annavölgy 965 Baj 2820 Bajót 1580 Biatorbágy db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat Bicske db n.a. n.a. n.a. AVE Tatabány Zrt. Bodmér db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Budajenő 1690 Budakalász szelektív hul- 11 db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üze- Budakalász

77 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) ladékgyűjtő sziget Csákvár szelektív hulladékgyűjtő sziget Csobánka szelektív hulladékgyűjtő sziget Csolnok szelektív hulladékgyűjtő sziget Dág szelektív hulladékgyűjtő sziget Dömös szelektív hulladékgyűjtő sziget Dunaalmás szelektív hulladékgyűjtő sziget Dunabogdány szelektív hulladékgyűjtő sziget Dunaszentmiklós szelektív hulladékgyűjtő sziget Gyermely szelektív hulladékgyűjtő sziget Halásztelek szelektív hulladékgyűjtő sziget Herceghalom szelektív hulladékgyűjtő sziget Héreg szelektív hulladékgyűjtő sziget Kisbér szelektív hulladékgyűjtő sziget Kocs szelektív hulladékgyűjtő sziget Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) 4 db n.a. n.a. n.a. 4 db n.a. n.a. n.a. 5 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad meltető: Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher Bicske Kt. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Remondis Duna Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: KVG Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Kiszolgált települések száma és neve Csákvár 5238 Csobánka 3134 Csolnok 3391 Dág 985 Dömös 1185 Dunaalmás 1646 Dunabogdány 3124 Dunaszentmiklós db n.a. n.a. n.a. AVE Tatabánya Zrt. Gyermely db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üzemeltető: ARIES Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, AVE Tatabánya Zrt. bérli Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabá- Halásztelek 8516 Herceghalom 1839 Héreg 1026 Kisbér 5542 Kocs 2634 Kiszolgált lakosok száma (fő) 77

78 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Komárom szelektív hulladékgyűjtő sziget Lábatlan szelektív hulladékgyűjtő sziget Leányvár szelektív hulladékgyűjtő sziget Mány szelektív hulladékgyűjtő sziget Máriahalom szelektív hulladékgyűjtő sziget Mocsa szelektív hulladékgyűjtő sziget Mogyorósbánya szelektív hulladékgyűjtő sziget Nagysáp szelektív hulladékgyűjtő sziget Neszmély szelektív hulladékgyűjtő sziget Nyergesújfalu szelektív hulladékgyűjtő sziget Óbarok szelektív hulladékgyűjtő sziget Páty szelektív hulladékgyűjtő sziget Perbál szelektív hulladékgyűjtő sziget Pilisborosjenő szelektív hulladékgyűjtő sziget Piliscsaba szelektív hulladékgyűjtő sziget Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad nya Zrt. Kiszolgált települések száma és neve 15 db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat Komárom db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 1 db: AVE Tatabánya Zrt. 2 db: Önkormányzat üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Saubermacher Bicske Kft. Saubermacher Bicske Kft. Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Lábatlan 5140 Leányvár 1714 Mány 2360 Máriahalom 667 Mocsa 2277 Mogyorósbánya 866 Nagysáp db n.a. n.a. n.a. AVE Tatabánya Zrt. Neszmély db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Nyergesújfalu db n.a. n.a. n.a. Saubermacher Bicske Óbarok db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Páty 6675 Perbál db n.a. n.a. n.a. Saubermacher Bicske Pilisborosjenő db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat Piliscsaba 7782 Kiszolgált lakosok száma (fő) 78

79 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Pilisjászfalu szelektív hulladékgyűjtő sziget Pilismarót szelektív hulladékgyűjtő sziget Pilisszántó szelektív hulladékgyűjtő sziget Pilisszentiván üveggyűjtő pont Pilisszentkereszt szelektív hulladékgyűjtő sziget Pilisszentlászló szelektív hulladékgyűjtő sziget Pilisvörösvár szelektív hulladékgyűjtő sziget Pomáz szelektív hulladékgyűjtő sziget Pusztavám szelektív hulladékgyűjtő sziget Remeteszőlős szelektív hulladékgyűjtő sziget Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) 3 db n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 12 db n.a. n.a. n.a. 8 db n.a. n.a. n.a. Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad Önkormányzat (Saubermacher Magyarország Kft. bérli), üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat (Saubermacher Magyarország Kft. bérli), üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft. Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat (Saubermacher Magyarország Kft. bérli), üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Szentendrei VSZ Zrt.. Kiszolgált települések száma és neve Pilisjászfalu 1431 Pilismarót 2089 Kiszolgált lakosok száma (fő) Pilisszántó Pilisszentiván 2450 Pilisszentkereszt 4290 Pilisszentlászló 2276 Pilisvörösvár 1107 Pomáz db n.a. n.a. n.a. AVE Tatabánya Zrt. Pusztavám db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft. Remeteszőlős

80 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Sárisáp szelektív hulladékgyűjtő sziget Solymár szelektív hulladékgyűjtő sziget Süttő szelektív hulladékgyűjtő sziget Szár szelektív hulladékgyűjtő sziget Szárliget szelektív hulladékgyűjtő sziget Szentendre szelektív hulladékgyűjtő sziget Szigethalom szelektív hulladékgyűjtő sziget Szigetszentmiklós szelektív hulladékgyűjtő sziget Szomor szelektív hulladékgyűjtő sziget Tahitótfalu szelektív hulladékgyűjtő sziget Tardos szelektív hulladékgyűjtő sziget Tarján szelektív hulladékgyűjtő sziget Tát szelektív hulladékgyűjtő sziget Tatabánya szelektív hulladékgyűjtő sziget Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) 3 db n.a. n.a. n.a. 9 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 3 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Bicske Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. 2db: Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) 1 db: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Kiszolgált települések száma és neve Sárisáp 2902 Kiszolgált lakosok száma (fő) Solymár Süttő 2024 Szár 1678 Szárliget db n.a. n.a. n.a. Szentendrei VSZ Zrt. Szentendre db n.a. n.a. n.a. 13 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üzemeltető: ARIES Kft. Önkormányzat, üzemeltető: ARIES Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Szigethalom Szigetszentmiklós Szomor db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat Tahitótfalu db n.a. n.a. n.a. AVE Tatabánya Zrt. Tardos db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat Tarján db n.a. n.a. n.a. 40 db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Tát 5458 Tatabánya

81 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Telki szelektív hulladékgyűjtő sziget Tinnye szelektív hulladékgyűjtő sziget Törökbálint szelektív hulladékgyűjtő sziget Újbarok szelektív hulladékgyűjtő sziget Úny szelektív hulladékgyűjtő sziget Várgesztes szelektív hulladékgyűjtő sziget Vértesboglár szelektív hulladékgyűjtő sziget Vértessomló szelektív hulladékgyűjtő sziget Vértesszőlős szelektív hulladékgyűjtő sziget Vértestolna szelektív hulladékgyűjtő sziget Visegrád szelektív hulladékgyűjtő sziget Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) 3 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 12 db n.a. n.a. n.a. 2 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. 1 db n.a. n.a. n.a. Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad 1db: Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) 2 db: AVE Tatabánya Zrt. üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. 1db: Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) 1 db: AVE Tatabánya Zrt. üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt.) Önkormányzat, üzemeltető: Saubermacher Magyarország Kft. Önkormányzat, üzemeltető: Remondis Oroszlány Zrt.. Önkormányzat (AVE Tatabánya Zrt. bérli) Önkormányzat, üzemeltető: Remondis Oroszlány Zrt.. Kiszolgált települések száma és neve Telki 3394 Tinnye 1561 Kiszolgált lakosok száma (fő) Törökbálint Újbarok 408 Úny 728 Várgesztes 571 Vértesboglár 915 Vértessomló db n.a. n.a. n.a. AVE Tatabánya Zrt. Vértesszőlős db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. Vértestolna db n.a. n.a. n.a. Önkormányzat Visegrád

82 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Zsámbék szelektív hulladékgyűjtő sziget Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) 3 db n.a. n.a. n.a. Eszközök AVE Tatabánya Zrt. gépparkja KUKA-BOBR járművek MAN FVL KO VARIOPRESS MAN X2/4 BL VARIOPRESS MAN X2/4 BL VARIOPRESS MAN X2/4 BL VARIOPRESS MAN X2/4 BL VARIOPRESS MAN LK VARIOPRESS MAN FVL KO VARIOPRESS MAN FVL KO VARIOPRESS MAN FVL KO VARIOPRESS MAN MLC VARIOPRESS MAN X2/4 BL VARIOPRESS MAN X2/4 BL VARIOPRESS STEYR 25S36 Oshsner (Mosó) 1994 MAN X4 BB VARIOPRESS MAN TGS X2/4 VARIOPRESS 211- BL MAN TGS X2/4 BL VARIOPRESS MAN TGS X2/4 VARIOPRESS BL ABROLLERES járművek PALFINGER PK 9501; MARREL 26.65, Szelektív MAN DFC hulladékgyűjtés re alkalmas abrollos, darus jármű MAN MEILLER RK MAN FDC MEILLER RK MAN FDC MEILLER RK MEILLER RK PALFINGER PK9501, MAN X4 BB Szelektív hulladékgyűjtésre 2005 alkalmas abrollos, darus jármű Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad Önkormányzat, üzemeltető: AVE Tatabánya Zrt. n. a ,6 AVE Tatabánya Zrt. Kiszolgált települések száma és neve Zsámbék 5238 Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős, Kiszolgált lakosok száma (fő)

83 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Felépítmény, jellemzők MAN X4 MEILLER RK ;PALFINGER 9501, Szelektív hulladékgyűjtésre 2007 alkalmas abrollos, darus jármű MAN X2-2 BL MEILLER RK ;PALFINGER 9501B, Szelektív hulladékgyűjtésre 2007 alkalmas abrollos, darus jármű MAN X4 BL MEILLER RK 20.65; PALFINGER 9501A 4 R2, Szelektív hulladékgyűjtésre 2008 alkalmas abrollos, darus jármű MAN X4 BL MEILLER RK MAN X4 BL MEILLER RK MAN X4 BL MEILLER RK 20.65, PALFINGER 9501A, Szelektív hulladékgyűjtésre 2009 alkalmas abrollos, darus jármű MAN X4 BL MEILLER RK MAN X4 BL MEILLER RK KONTÉNERSZÁLLÍTÓ járművek MAN TGS X4 BB MEILLER AK 12 LT 2010 MAN TGS X4 BB MEILLER AK 12 LT 2010 MAN TGM X4 BB MEILLER AK 12 LT 2008 MAN TGM FAK-L MEILLER AK 12 LT 2006 MERCEDES 1722 HÜFFERMANN 1990 MAN X4 BB MEILLER AK 12 LT 2005 MAN LAK MEILLER AK 12 LT 2004 MAN LK MEILLER AK 12 LT 2003 MAN LAK MEILLER AK 9 NT 2002 MAN LK MEILLER AK 12 MT 2001 MAN LK MEILLER AK 12 MT 2000 MAN LK MEILLER AK 12 LT 2004 MERCEDES 1722 ATLAS 112/ MERCEDES 1824 HÜFFERMANN ASK Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad Kiszolgált települések száma és neve Kiszolgált lakosok száma (fő) 83

84 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Felépítmény, jellemzők UTK MERCEDES 1722 ATLAS 112/ AEBI MFH 5000 SEPRŐ 2007 MAN LC PALFINGER PK 6001; PBS MAN LC PALFINGER PK 6001; PBS MAN LE X2 BB PALFINGER PK 6001; PBS MULTICAR M30 PLATÓ 2008 KOMMOBIL UX 100 M PLATÓ 2002 VW CRAFTER DOBOZOS 2007 VW LT TDI PLATÓ 2003 VW T5 DOKA 1.9 PD TDI PLATÓ 2004 VW CADDY 1.9 DI DOBOZOS 2009 VW T5 DOBOZOS 2008 Saubermacher-Bicske Kft. gépparkja MAN gyűjtőautó 1991 MAN gyűjtőautó 1992 MAN gyűjtőautó 1991 MAN gyűjtőautó 1998 Mercedes ATEGO 1823 S gyűjtőautó 2003 Mercedes ATEGO 1823 gyűjtőautó 2004 Mercedes ATEGO 1218 AK/33 4*4 gyűjtőautó 2005 Mercedes ACTROS 2632 K gyűjtőautó 2005 MAN gyűjtőautó 1998 Mercedes 1824 gyűjtőautó 1998 MAN gyűjtőautó 2000 Mercedes ACTROS gyűjtőautó 2008 MAN *2 BL gyűjtőautó 2009 Mercedes ATEGO 1018 gyűjtőautó 2009 Mercedes ATEGO 1823 S szelektív begyűjtésre szolgáló gyűjtőautó 2003 Mercedes Axor 1823 szelektív begyűjtésre szolgáló gyűjtőautó 2005 szelektív és vegyes Nissan Alleon gyűjtésre is szolgáó 2002 gyűjtőautó Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék mennyisége (t/év) n. a ,4 Tulajdonos, tulajdoni hányad Saubermacher Bicske Kft. Kiszolgált települések száma és neve Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Kisbér, Mány, Nagykovácsi, Óbarok, Páty, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentkereszt, Remeteszőlős, Solymár, Tök, Kiszolgált lakosok száma (fő)

85 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Felépítmény, jellemzők Mercedes ATEGO 817 darus, platós 2000 Mazda B2500 kisplatós 2002 Mazda B2500 kisplatós 2004 Mazda UNM1 BT 50 kisplatós 2007 Mercedes 814 láncos konténeres 1988 MAN láncos konténeres 1998 Mercedes ATEGO 1318 láncos konténeres 2004 Mercedes Actros 1831 láncos konténeres 1998 Mercedes Actros 2632 K láncos konténeres 2006 Liaz locsoló 1988 MAN 27.3 multiliftes 1998 Mercedes Actros 2631 multiliftes 1999 Mercedes Actros 2641 K multiliftes 2006 Mercedes Actros 2540 L multiliftes 2000 Mercedes 2636 K multiliftes 2005 MAN TGS *2-2 BL multiliftes 2008 MAN 26.4 multiliftes 2009 Mercedes 2643 L multiliftes 2003 Renault Master platós 2009 Panav PV 18L pótkocsi 1999 Dinkel Dap pótkocsi 1993 Hüfferman HAR pótkocsi 2004 Schwarzmüller 2/ZJ-AR pótkocsi 2005 Schwarzmüller 2/E-AR pótkocsi 2006 Fliegl ZPS-181/K pótkocsi 2008 Hüfferman HAR pótkocsi 2001 Schwarzmüller 2/E-AR pótkocsi 2003 ISEKI TGX 23 seprűs kistraktor 2007 Linde H25D targonca 2007 Unsinn PKL 1536 utánfutó 2007 Ford Transit Connect PT2 dobozos kisteher 2007 Ford Connect Van dobozos kisteher 2008 Szentendre Városi Szolgáltató Zrt. gépparkja IFA Tömörítős IFA Tömörítős Scania Tömörítős Mercedes Tömörítős Skoda Tömörítős Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad n. a ,1 Szentendrei VSZ Zrt. Kiszolgált települések száma és neve Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre Kiszolgált lakosok száma (fő)

86 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Felépítmény, jellemzők Skoda Tömörítős IVECO Tömörítős Mercedes Tömörítős IFA Konténeres IFA Konténeres IVECO Konténeres IFA Szóró,ekéző IFA Szóró,ekéző IFA Billencs IFA Billencs Multicar Platós Multicar Platós Multicar Tömörítős Bumar L2 Rakodógép Skoda Locsoló DAEWO Gyepmester CITROEN Műhely CITROEN Brigád, platós AVIA D 90 L Szelektív Multicar-IFA Seprő MTZ Tolólap ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. gépparkja 16 m 3 és 18 m 3 felépítménnyel, Skoda Liaz (2 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt m 3 konténer szállító, MAN (1 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt 10 m 3 felépítménnyel, Mercedes (1 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt 10 m 3 felépítménnyel, Mercedes (1 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt 20 m 3 felépítménnyel, Mercedes (1 db) esetnként szelektív gyűjtésre is használt IVECO (1 db) 13 m 3 felépítménnyel, esetnként szelektív Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék mennyisége (t/év) n. a ,6 ARIES Kft. Tulajdonos, tulajdoni hányad Kiszolgált települések száma és neve Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós Kiszolgált lakosok száma (fő)

87 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) gyűjtésre is használt MAN (1 db) 16 m 3 felépítménnyel, esetnként szelektív gyűjtésre is használt Mercedes (1 db) 18 m 3 felépítménnyel, esetnként szelektív gyűjtésre is használt IFA Uniporm (1 db) 8 m 3 felépítménnyel, esetnként szelektív gyűjtésre is használt IFA Unitech (1 db) 3-5 m 3 konténer szállító, esetnként szelektív gyűjtésre is használt Saubermacher Magyarország Kft. gépparkja Ford Focus szgk 2003 Ford C-Max szgk 2008 Ford Mondeo szgk 1998 Renault Megane szgk 2009 MAN kukás 2009 MAN kukás 2009 Multicar kukás 2008 Mercedes kukás 1993 Mercedes 914 kukás 1994 Mercedes 1117 kukás 1994 Mercedes 1318 kukás 2004 Mercedes 1823 kukás 2005 Mercedes 1823 kukás 2005 Mercedes 1823 kukás 2005 Mercedes 2641 multilift 2004 Mercedes 2236 darus multilift 1986 Mercedes 2538 multilift 1994 Schwarzmüller pótkocsi 1995 Schwarzmüller pótkocsi 2005 MAN hótoló, konténeres 1998 Mercedes 814 konténeres 1987 Mercedes 914 konténeres 1987 Mercedes 1113 söprűs 1985 Renault platós 2009 CASE munkagép Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék mennyisége (t/év) n. a ,2 Tulajdonos, tulajdoni hányad Saubermacher Magyarország Kft. Kiszolgált települések száma és neve Annavölgy, Csolnok, Dág, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye, Úny Kiszolgált lakosok száma (fő)

88 Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Felépítmény, jellemzők Életkor, állapot (beszerzés, működés kezdetének éve alapján) Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék mennyisége (t/év) Tulajdonos, tulajdoni hányad Kiszolgált települések száma és neve Naszály ÉP-SZO-KER gépparkja Iveco 130 Uniprom 2002 n. a. 815,3 Naszály ÉP-SZO-KER Naszály Remondis Oroszlány Zrt. gépparkja 1 db gyűjtőautó 1 db gyűjtőautó öntömörítős, kommunális hulladék gyűjtésére n. a. 1280,5 öntömörítős, szelektív hulladék gyűjtésére Remondis Oroszlány Zrt. Várgesztes, Vértessomló Kiszolgált lakosok száma (fő)

89 A hulladék kezelése Hulladékkezelő létesítmények A projekt területen év elején működő hulladékkezelő létesítmények felsorolását és főbb adatait a következő táblázat tartalmazza az EMT alapján (és az EMT elkészítése) óta annyi változás történt a projektterületen, hogy június 16-án a Nyergesújfalui hulladéklerakó bezárt. Azokról a településekről, ahonnan eddig Nyergesújfalura szállították a hulladékot, most a hulladék a Tatabányai lerakóra érkezik. 45. táblázat: Hulladékkezelő létesítmények, eszközök a referencia évben Megnevezés, helyszín Életkor, állapot Kiszolgált települések száma és neve Bicske hulladék bálázó (hrsz 015) Tatabánya hulladék bálázó (hrsz 0739/6) Tatabánya komposztáló (hrsz 0739/6) Bicske regionális hulladéklerakó (hrsz. 015) Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék menynyisége (t/év) 1. Bálázók t/h Komposztálók Tatabánya 0. ütem: I. ütem: II. ütem: ben betelt 3. Hulladéklerakók Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Mány, Nagykovácsi, Páty, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Tök, Kisbér, Óbarok, Pilisszentkereszt, Annavölgy, Csolnok, Dág,,Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba,, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye,, Úny, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Pilisszentiván, Dunabogdány, Leányfalu, Tahitótfalu, Visegrád Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős, Várgesztes, Vértessomló Biatorbágy, Bicske, Budakalász, Csabdi, Csobánka, Mány, Nagykovácsi, Páty, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Tök, Kisbér, Óbarok, Pilisszentkereszt, Annavölgy, Kiszolgált lakosok száma (fő)

90 Megnevezés, helyszín Tatabánya regionális hulladéklerakó (hrsz. 0859, 0739/6, 0739/8, 0846/2) Pilisszentiván hulladéklerakó (hrsz. 045/5) Zsámbék (hrsz. 059) Nyergesújfalu (hrsz. 0130/4) Életkor, állapot Kapacitás (t/év) Kezelt hulladék menynyisége (t/év) , jogszabályoknak nem megfelelő műszaki kialakítású 1981., jogszabályoknak nem megfelelő műszaki kialakítású jogszabályoknak nem megfelelő műszaki kialakítású nem releváns nem releváns nem releváns 4. Eszközök 1 db AVERMAN típusú bálázógép t/h db STILL targoncszerelt bálafogóval fel- n.a db bálázógép t/h db aprítógép (HUSMANN típusú) n. a. n. a m 3 /h 1 db homlokrakodó, vagy prizmaátforgató n. a (HUSMANN típusú) 1 db traktor n. a. n. a. n. a. BOMAG kompaktor n. a. n. a. n. a. Liebherr 545 homlokrakodó n. a. n. a. n. a. Komatsu homlokrakodó n. a. n. a. n. a. STILL targonca n. a. n. a. n. a. Kiszolgált települések száma és neve Csolnok, Dág, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Sárisáp, Tinnye, Úny, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Pilisszentiván Budajenő, Herceghalom, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Baj, Bajót, Bodmér, Csákvár, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Mogyorósbánya, Neszmély, Nyergesújfalu, Perbál, Pusztavám, Süttő, Szár, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Tát, Tatabánya, Újbarok, Vértesboglár, Vértestolna, Vértesszőlős, Almásfüzítő, Várgesztes, Vértessomló, Naszály nem releváns 2009-ben bezárt 0 nem releváns 2009-ben bezárt 0 nem releváns 2009-ben bezárt 0 Nem értelmezhető Kiszolgált lakosok száma (fő)

91 Megnevezés, helyszín Hussmann zöldhulladék aprító Morawetz komposztforgató Életkor, állapot Kapacitás (t/év) n. a n. a Kezelt hulladék menynyisége (t/év) Kiszolgált települések száma és neve Kiszolgált lakosok száma (fő) 1. Hulladék bálázók Tatabánya A hulladéklerakót üzemeltető AVE Tatabánya Rt. és egy vállalkozó között létrejött megállapodás értelmében az üzemeltető kizárólagos jogot biztosít a vállalkozónak a hulladéklerakó telepen történő hasznos hulladék kiválogatására, összegyűjtésére és értékesítésére. A telephelyen szemrevételezéses durva válogatás és bálázás történik. A regionális hulladéklerakó területén 2001-ben létesült az 1100 m 2 alapterületű könnyűszerkezetes bálázószín, amelyben egy AVERMAN típusú bálázógép nyert elhelyezést, mely 4-7 t/h papír és műanyag bálázására alkalmas. A bálák mozgatására egy bálafogóval felszerelt STILL targonca áll rendelkezésre. Bicske A bicskei regionális hulladéklerakó területén is szemrevételezéses durva válogatást és bálázást végeznek. A 2006-ban létesült könnyűszerkezetes bálázószínben elhelyezett bálázógép 4-6 t/h papír és műanyag bálázására alkalmas. 2. Komposztáló Tatabánya A Tatabánya Dubnik-völgyi Regionális Hulladéklerakó telepen mintegy 1600 m 2 felület (80m x 20m) szolgál komposztálásra. Éves szinten mintegy 3 ezer tonna mennyiségű szerves anyag (zöldhulladék) komposztálására van kapacitás. Az összegyűjtött és beszállított zöldhulladékot (vágott fű, faágak, ágnyesedék, kerti, parki zöldterületi hulladékok) hasznosítható másodnyersanyaggá, komposzttá alakítják, amelyet a hulladéklerakó rekultivációja során hasznosítanak. A komposztálásához használt berendezések: 1 db aprítógép (HUSMANN típusú) átalgos teljesítménye: m 3 /h 1 db homlokrakodó, vagy prizmaátforgató (HUSMANN típusú) 1 db traktor A tatabányai komposztálót az AVE Tatabánya Zrt. üzemelteti. 3. Hulladéklerakók 91

92 Közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján a projekt területen keletkező települési szilárd hulladéknak kb %-a lerakásra kerül és csak kb %-a kerül hasznosításra (szelektíven gyűjtött csomagoló anyagok, komposztált zöldhulladék). A projekt területen jelenleg kettő jelentős hulladéklerakó működik: Bicske, Tatabánya. Az EMT készítés idején működött a Nyergesújfalui lerakó is, ezt azóta, június 16-án bezárták. BICSKEI HULLADÉKLERAKÓ A hulladéklerakó elhelyezkedése A hulladéklerakó területe Bicske Város délnyugati oldalán a Körtvélyes nevű magaslat gerincvonalán helyezkedik el. A területen ÉNY-DK irányban végighúzódó vízválasztó magassága Bf m. A telep területe két egymással határos területrészből áll. I.-II. ütem (a jelenlegi lerakó területe, kapcsolódó infrastruktúrával együtt), illetve a régi szigeteletlen depónia ( 0 ütem) a 015 hrsz-on: 11 ha 2276 m² (ÉK-i anyaggödör). A Saubermacher-Bicske Kft. bővítés (III. ütem) céljára megvásárolta a szomszédos 0259 és 260/1. hrsz. területet, amely 11 ha kiterjedésű (DNY-i anyaggödör). A területen a homokkitermelés eredményeként meredek, magas rézsűkkel határolt gödör jött létre, közel sík fenékszinttel. A DNY gödör összekapcsolódik a hulladéklerakó (ÉK-i gödör) anyaggödrével. A terület Bicske Város külterületén található, nem esik vízmű védőterületre, hidrológiai védőövezetbe; természet- tájvédelmi övezetbe. A lerakó területe mellett DNY-i irányban anyaggödör, a többi irányban szántóföldek találhatók. A lerakó üzemeltetője a Saubermacher Bicske Kft., a 015 hrsz Bicske Város Önkormányzatának tulajdonában van, a Saubermacher Bicske Kft. tőle bérli év elején a hulladéklerakó I. és II. ütemének szabad kapacitása: kb. 390 ezer m : régi, műszaki védelemmel nem rendelkező lerakótér (0. ütem) A 015 hrsz-on (ÉK-i anyaggödör) lévő homokbányát óta művelték, 1980-ban bezárták, mert a kitermelhető készlet elfogyott. Az anyaggödörben a hulladéklerakás ben kezdődött a gödör K-i pereméről kiindulva. A gödör K-i részébe műszaki védelem és természetes szigetelés nélkül került elhelyezésre a hulladék. A hulladék elterítése dózerral történt, tömörítés nem volt. A lerakott hulladék becsült összetétele: I. és II. ütem kevert települési szilárd hulladék: t inert hulladék: t nem veszélyes termelési hulladék: t ólomakkumulátor ház: 300 t A Saubermacher-Bicske Kft. a régi lerakó üzemeltetésének megkezdésével egyidejűleg vállalta egy új korszerű szigetelt hulladéklerakó telep kiépítését a kapcsolódó létesítményeivel együtt. A Kft ra (a /95. sz. környezetvédelmi engedély, a /95 és /96 sz. építési engedély alapján) megépítette a műszaki védelemmel (ás- 92

93 ványi szigetelés + HDPE fólia szigetelés) ellátott hulladéklerakó medence I. ütemét a kapcsolódó létesítményekkel együtt, amelyre március 31-én megkapta a használatbavételi engedélyt. A szigetelt medence kiépítésével egyidejűleg megszűnt a régi szigeteletlen lerakóra történő hulladékszállítás. A fenti engedélyek alapján megkezdett beruházás folytatásaként megépült a hulladéklerakó II. üteme, amely használatba-vételi engedélyének kiadására szeptember 25-én került sor. Lerakási technológia A lerakóhelyre csak beszállítói jogosultsággal rendelkező saját és külső jármű hajthat be. A szállító jármű bruttó és nettó tömegének mérését, a hulladékszállítmány naprakész nyilvántartását a mérlegkezelő végzi. A járművek a lerakótelep területén az üzemi úton és a hulladéktest felszínén a kijelölt ideiglenes szállítóúton közlekedhetnek. Az ürítés csak a térmester által kijelölt területre történhet, melyet megelőzően szemrevételezéssel ellenőrzi a beszállított hulladék állagát, összetételét. A hulladék lerakása szigetelt hulladéklerakó medencében rétegesen, tömörítéssel, rétegenkénti földtakarással történik. A hulladéklerakás technológiája gödörfeltöltés. A gyűjtőszállító gépjárműből a kijelölt területre ürített hulladékot kompaktor teríti el, mintegy 60 cm-es rétegekben, egyúttal elvégezve a tömörítést is. A műszak végén a lerakott hulladékot cm vastagságú takaróanyaggal (föld, építési törmelék) fedik le. Ennek eredményeként minimálisra csökken a szél általi elhordás, bűzképződés, továbbá a guberálás és a begyulladás miatti füstképződés lehetősége is. A lerakott hulladékon átszivárgó csapadékvíz a csurgalékvíz elvezető dréneken és átemelőn keresztül gyűjtőmedencébe kerül. Átmeneti tárolást követően a csurgalékvizet a hulladékdepóniára vezetik vissza. A beszállított hulladék mennyisége A beszállított és lerakott hulladékok mennyiségét a következő táblázat foglalja össze. 46. táblázat: A beszállított és lerakott hulladékok mennyisége Bicskei regionális hulladéklerakóban lerakott hulladék mennyisége (t) Év Települési hulladédék törmelék Termelési hulla- Építési/bontási Összesen A lerakó szabad kapacitása Az I. és II. ütem egybefüggő lerakó területének befogadó kapacitása 1,3 millió m 3, ebből év elején rendelkezésre álló szabad kapacitás kb. 390 ezer m 3 volt. A lerakó 2010 december 31-ig rendelkezik IPPC engedéllyel, tovább nem bővíthető. A továbblépéshez jelenleg az önkormányzat tulajdonában levő területen a felmérések szerint nem valósítható meg a tervezett lerakó. A kivitelezéshez mindenképpen szükség lenne a jelenleg a Saubermacher Kft. tulajdonában lévő területek bevonására is. TATABÁNYA DUBNIK-VÖLGYI REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ 93

94 Az AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. által üzemeltetett települési hulladéklerakó a Tatabánya külterület 0859, 0739/6, 0739/8, 0846/2 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el, a hulladék lerakása dombépítéses technológiával történik. 1. Létesítmények felsorolása A hulladékkezelő telephely alapvetően három, funkciójában eltérő területre osztható, melyeken elhelyezkedő létesítmények az alábbiak: hulladéklerakó tér a hozzá kapcsolódó létesítményekkel 1) szigetelt depónaitér 2) csurgalékvíz-gyűjtő rendszer 3) biogáz-gyűjtő rendszer 4) külvizek elvezetését szolgáló létesítmények 5) figyelőkutak üzemviteli terület és járulékos tevékenységek létesítményei 6) kerítés-kapu 7) hídmérleg, mérlegház 8) szociális- és üzemviteli épület 9) parkoló 10) üzemi utak 11) komposztáló tér 12) begyűjtött hulladék tároló I. 13) színnel fedett tároló 14) begyűjtött hulladék tároló II. 15) gépkocsi- és konténermosó 16) munkagéptároló szín 17) üzemi töltőállomás 18) abroncsmosó medence 19) konténer tároló 20) üzemviteli és járulékos területek csapadékvíz elvezetése hulladékhasznosításhoz kapcsolódó létesítmények 21) hulladékhasznosító csarnok 22) hasznosítható hulladék tároló, gyűjtő 23) tűzivíz tározó 2. Egyes létesítmények rövid bemutatása Szigetelt depóniatér Geodéziai felmérés alapján a depó a jelenlegi koronaszintjén megközelítőleg m 2, és a rézsűlábaknál ~ m 2. A depóaljzat ~205 mbf-en, míg a jelenlegi koronaszint mbf-en helyezkedik el. Az átlagos rétegvastagság 18,8 m, betöltött hulladék mennyisége tömör m 3 (2009). A lerakón a hátralevő üzemeltetési időben további tonna hulladék lerakását tervezik, mely a végleges hulladék-koronaszintet ~238 mbf-re emeli. Csurgaékvíz-gyűjtő rendszer A lerakó aljzatszigetelésének 30 cm-es szivárgó rétegében dréncső rendszer helyezkedik el, melyen keresztül gravitációsan a depónia szélén elhelyezkedő gyűjtőaknába, majd az átemelő aknába folyik a hulladéktesten átszivárgott víz, innen szivattyú segítségével a csurgalékvíz-medencébe továbbítódik. A csurgalékvíz-tároló medence térfogata 800 m 3, mely túltelítődés ellen biztosított. A felhalmozott vizet a depóra történő visszalocsolással hasznosítják. További lehetőségként 94

95 kínálkozik az Észak-dunántúli Vízmű Rt-vel kötött megállapodás keretében a felesleges víz közcsatornába való engedése. Biogáz-gyűjtő rendszer A biogáz-gyűjtő rendszer alsó elszívásos biogáz kútjainak telepítése, magasítása a depónia építésével, ill. a hulladékbetöltéssel párhuzamosan történik. A biogáz elvezetés, ártalmatlanítás, hasznosítás jelenleg nem történik. Külvizek elvezetését szolgáló létesítmények A depótér körül a külső, szennyezetlen felületekről érkező vizek elvezetése céljából övárkot építettek ki, mely a csurgalékvíz medence mellett elhelyezkedő, 160 m 3 -es csapadékvíz gyűjtő medencébe továbbítja a vizet. A szintjelző bójához kapcsolt, automatikus/manuális vezérlővel ellátott medencében felgyűlő víz tűzivízként funkcionál. Figyelőkutak A hulladéklerakó felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére 3 db figyelőkút került kialakításra. Hídmérleg, mérlegház A telephelyre behajtó rakománnyal érkező, valamint a telephelyet elhagyó üres gépjárművek külön kialakított hídmérlegre hajtanak fel. A beszállított hulladék mennyiségnek mérlegelése, valamint regisztrálása történik ezen a ponton. Szociális-, üzemviteli épület A szociális épületben irodák, diszpécser helyiség, étkező, fekete-fehér rendszerű öltözők, tisztálkodási lehetőséget biztosító zuhanyzók, WC és mosdó kap helyet. A beépített alapterület 146 m 2, hasznos alapterület 162 m 2 (ebből 123 m 2 földszint). Üzemi utak A hulladékkezelő létesítményen belül kialakított utak nagy része burkolattal ellátott portalanított. Az úthálózat a telep összes funkcionális elemének megközelítését lehetővé teszi. A depóniára vezető út az álcázótöltésen került kialakításra, melyet inert hulladékkal erősítettek meg. Hulladéktárolók, üzemi gyűjtőhely Egyéb, depóniában nem elhelyezhető hulladékok tárolására konténeres hulladéktárolók kerültek elhelyezésre. Ezen felül 2500 m 2 kiterjedésű konténertároló áll rendelkezésre. Gépkocsi és konténermosó A gépjárművek, munkagépek tisztítása hordalék- és olajfogó aknával ellátott rámpás gépjárműmosón történik. A mosáshoz szükséges víz a meglévő közműcsatlakozáson keresztül biztosított. A mosó és környezete betonburkolattal ellátott. A gépjárművek mosása során keletkező szennyezett vizeket a feljáró rámpás mosó alján lévő zsomp gyűjti össze és vezeti be a meglévő olajfogó, ülepítő műtárgyba. Az ülepített szennyvíz a szomszédos területen elhelyezkedő csurgalékvíz medencébe jut. A gépjárművek mosásából származó olajjal szennyezett iszapok a lerakón D8 ártalmatlanítási technológiával kerülnek ártalmatlanításra. Munkagéptároló szín A depóra felvezető rámpa előtt foglal helyet a 120 m 2 -es fedett szín, melyet elsősorban a lerakón alkalmazott homlokrakodó üzemeltetési időn kívüli tárolására használnak. Üzemi töltőállomás A telepen szolgálatot teljesítő diesel üzemű munkagépek és szállítójárművel üzemanyag ellátását egy 30 m 3 -es konténeres kialakítású, 1 kútfejjel ellátott mobil üzemanyag állomás biztosítja, melynek kármentőjéhez olajfogó kapcsolódik. 95

96 Abroncsmosó 18 x 3,9 m 2 alapterületű sekély medence, melyen a depótérről leérkező hulladékszállító gépjárművek haladnak át. Az elszennyeződött víz a telepi csurgalékvíz hálózaton keresztül a csurgalékmedencébe ürül olajfogón való áthaladást követően. Az olajfogóban, valamint a medencében visszamaradó iszap elhelyezése és ártalmatlanítása a depóniában történik engedélyezett D8 ártalmatlanítási művelettel. Hulladékhasznosító csarnok 1173 m 2 alapterületű könnyűszerkezetes, nagy szilárdságú betonalappal és szociális blokkal ellátott építmény. A csarnoképületben foglal helyet a szelektív gyűjtésből származó papír, PET és fólia hulladék préselésére és bálázására alkalmas nagy teljesítményű, AVERMANN típusú automata bálaprés. Tárolótér 7029 m 2 -es szilárd burkolatú terület, mely a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállításig történő tárolására szolgál. Tűzivíz tároló A tározó egy 250 m 3 -es, mesterséges kialakítású tó, melyet rekreációs park vesz körül. 3. Telephelyen jelenleg végzett tevékenységek Az AVE Tatabánya Zrt. a Tatabányán levő telephelyén a /2006. számú határozattal módosított, H /2004. számú egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélye birtokában a következő kezelési tevékenységeket végzi: települési szilárd hulladékok végleges lerakással történő ártalmatlanítása (D5) szelektíven gyűjtött, hasznosítható hulladékok válogatása, bálázása (előkezelés) komposztálható nem veszélyes hulladékok hasznosítása, biohulladék komposztálása (R3) inert hulladékok hasznosítása (R5) olajos hulladékok és biológiailag bontható hulladékok együttkezelése települési szilárd hulladékokkal (D8) 3.1. Települési hulladék ártalmatlanítása A jelenleg hatályos engedély tonna települési szilárd hulladék elhelyezését teszi lehetővé a depónián, mely mennyiséget a folyamatban lévő egységes környezethasználati engedélykérelmi eljárásban sem kíván módosítani. Ez a hulladékmennyiség a telepre beérkező összes hulladék mennyisége, amely nem csak a Társulás területét fedi le, hanem az AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. szolgáltatási területét. 47. táblázat Az elmúlt 5 évre jellemző, települési hulladék elhelyezési adatok, kg EWC

97 EWC évi összes Hulladékhasznosítás Biológiailag lebontható hulladékok komposztálása A jelenleg hatályos engedély éves szinten tonna biológiailag lebomló hulladék komposztálását teszi lehetővé. A komposztáló jelenleg rossz műszaki állapotban van. 48. táblázat A telephelyre beszállított zöldhulladékok mennyisége, kg EWC Inert hulladékok hasznosítása A jelenleg hatályos engedély éves szinten tonna inert hulladék hasznosítását teszi lehetővé (depónián kialakított szállítási útvonalak megerősítése). 49. táblázat A telephelyre beszállított és útstabilizáláshoz felhasznált építési törmelékek mennyisége, kg EWC évi összes Hasznosítható hulladékok kiválogatása, szelektíven gyűjtött hulladékok előkezelése A jelenleg hatályos engedély szerint a válogatható, bálázható (előkezelhető) hulladékok mennyisége tonna. 50. táblázat: Válogatás, előkezelés, kg 97

98 EWC , évi összes A regionális hulladékkezelő telepen megközelítőleg tonna begyűjtött, majd kezelés nélkül továbbszállított hulladék haladt át 2008-ban ban felmerült a lehetősége a hulladékhasznosító mű olyan jellegű átalakításának, mely révén minimális változtatásokkal alkalmassá tehető a hulladékok lakosságtól, és más egyéni beszállítótól történő átvételére is. A lakossági hulladékudvar kialakítása és annak jogszerű használata érdekében az AVE Tatabánya Zrt. engedélyért folyamodott. 51. táblázat Egyes hulladékcsoportokra vonatkozó, kérelmezett mennyiségek EWC alcsoport mennyiség (tonna/év) , , n.a , (*) 0, (*) 0, (*) 6, Veszélyes hulladék kezelése Éves szinten kezelhető hulladék mennyisége a jelenleg hatályos engedély szerint tonna. A jelenleg folyamatban lévő egységes környezethasználati engedélykérelmi eljárásban az üzemeltető a fenti mennyiség tonnára való csökkentését kérte a jelenlegi kapacitás kihasználatlansága miatt. A táblázatban szereplő adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium HIR adatbázisából származnak: 52. táblázat Veszélyes hulladékok mennyisége, kg EWC összes n.a. 53. táblázat Az olajos hulladékok bekeverésére felhasznált kommunális hulladékmennyiség: n.a táblázat A depóniában ártalmatlanított hulladékok mennyisége a fenti táblázatok értékeinek függvényében a következőképp alakult: Hulladékcsoport éves limit D D * * * * n.a D8-bekeverés n.a összes: * *: HIR adatbázisból származó adatok 98

99 4. Kiszolgált terület és géppark A hulladékkezelő telep állandó, területen tárolt és üzemeltetett gépparkját a következő munkagépek alkotják: BOMAG kompaktor Liebherr 545 homlokrakodó Komatsu homlokrakodó STILL targonca Hussmann zöldhulladék aprító Morawetz komposztforgató Fűkasza A hulladékszállítást végző gépjárművek állomásoztatása nem a vizsgált területen, hanem az üzemeltető Erdész utcai telephelyén történik, és nem csak a Dubnik-völgyi hulladéklerakót szolgálják ki. A szolgálatot teljesítő szállítójárművek száma 52 db. MAN, Mercedes, Kommobil, VW alaptípusúak, teherbírásuk kg között változik. A Dubnik-völgyi lerakó által kiszolgált települések száma 35. Alapvetően a háztartásokban keletkező hulladékok begyűjtésére heti 1 alkalommal kerül sor, azonban település méretétől, illetve háztartások számától függően egyes települések kiszolgálása több napot is igénybe vesz. A kezelést koordináló szervezetekkel kötött szerződések A projektterületen szelektív hulladékgyűjtést végző közszolgáltatók a szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésére szerződéssel rendelkeznek különböző kezelést koordináló szervezetekkel. Szomszédos rendszerek leírása A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területéhez legközelebb eső hulladékkezelési létesítmények a következőek: Győri hulladéklerakó: A projektben résztvevő települések számára nem vehető igénybe, mivel a lerakó Európai Uniós támogatásból épült a "Győr és térsége települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése" című projekt keretében, a projektben résztvevő településeken képződő hulladékmennyiség kezelésére szolgáló kapacitással. Székesfehérvári hulladéklerakó: A lerakó a projekt kezdetére betelik, szabad kapacitása 2012 végéig elegendő. Pusztazámori hulladéklerakó: A lerakó a főváros hulladékát fogadja be, kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást. Gyáli hulladéklerakó: A lerakó kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást. Rákospalotai égetőmű: Az égetőmű a főváros hulladékát fogadja be, kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást. Dunakeszi hulladéklerakó: A hulladéklerakó fogadja Dunakeszi és Fót teljes, valamint a főváros kisebb részének hulladékát, és a Hulladékhasznosító Mű salakját. A lerakó kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást. 99

100 Gödöllői lerakó: A lerakó az Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális. Hulladék-gazdálkodási Rendszer településeinek hulladékát fogadja be, a kapacitása nem teszi lehetővé a projektterületről történő beszállítást. 100

101 3.1.4 A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése 55. táblázat: Hulladékok begyűjtésének és kezelésének előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna Referenciaév Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményekn él keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás zöldhulladék komposztálása egyéb, biohulladék komposztálása

102 Referenciaév Vegyes gyűjtés Papír műanyag üveg fém biohulladék egyéb a) Átrakott vegyes hulladék Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék Égetett vegyes hulladék Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése stabilizált hulladék nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra fém hasznosításra Lerakott kezelési maradékok komposztálási maradék válogatási maradék papír műanyag fém egyéb égetési maradék előkezelt vegyes hulladék lerakásra Összes lerakás

103 (8+10) Referenciaév 56. táblázat: A közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáram előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna Referenciaév Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás zöldhulladék komposztálása egyéb, biohulladék komposztálása Vegyes gyűjtés Papír műanyag

104 Referenciaév üveg fém biohulladék egyéb Átrakott vegyes hulladék Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék Égetett vegyes hulladék Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése stabilizált hulladék nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra fém hasznosításra Lerakott kezelési maradékok komposztálási maradék válogatási maradék papír műanyag fém egyéb égetési maradék előkezelt vegyes hulladék lerakásra Összes lerakás (8+10)

105 3.1.5 Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése 57. táblázat: Hulladékkezelési közszolgáltatási díjak (Ft/háztartás) Sorszám Település Almásfüzitő Annavölgy Baj Bajót Biatorbágy Bicske Bodmér Budajenő Budakalász Csabdi Csákvár Csobánka Csolnok Dág Dömös Dunaalmás Dunabogdány Dunaszentmiklós Gyermely Halásztelek Herceghalom Héreg Kisbér Kocs Komárom Lábatlan Leányfalu önkormányzat átvállalja 28. Leányvár Mány Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagykovácsi Nagysáp Naszály Neszmély Nyergesújfalu Óbarok Páty kommunális adó tatalmazza 40. Perbál Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilismarót Pilisvörösvár Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pomáz Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár Süttő Szár

106 Sorszám Település Szárliget Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szomor Tahitótfalu Tardos Tarján Tát Tatabánya Telki Tinnye Tök Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes Vértesboglár Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Visegrád Zsámbék A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet szerint, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat az általános szabályozásnak megfelelően számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat díjkedvezményt, mentességet, vagy ingyenességet állapít meg, a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat köteles megtéríteni A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése A begyűjtés és hulladékkezelés során alapvetően három féle hasznosítható anyag képződik, melyek a következők. a.) Másodnyersanyagként tovább hasznosítható anyagok: papír, műanyag, fém, üveg, b.) Energetikailag hasznosítható anyagok, c.) A komposztálás eredményeként keletkező komposzt. a) A másodnyersanyagként tovább hasznosítható anyagok piacának helyzete és előrejelzése A másodnyersanyagok árát alapvetően a világpiaci árak alakulása határozza meg. Az árra jelentős hatással van az elsődleges alapanyagok árának mozgása, illetve a feldolgozó kapacitások alakulása. A jelenleg tapasztalható világpiaci válság hatására a másodnyersanyagok ára drasztikusan lezuhant. A projekt megvalósításának idejére várható a jelenlegi igen alacsony árak emelkedése, azonban nem valószínűsítjük az árak válság előtti szinthez, vagy annak közelébe való visszatérését. 106

107 A fentiek figyelembe vételével, a októberi világpiaci nyersanyagárakból kiindulva került megbecslésre az alábbi táblázatban található másodnyersanyag ár. A táblázat elkészítésekor az egyes másodnyersanyag kategóriák nem kerültek közelebbi specifikációra (pl. papíron belül nem került megkülönböztetésre a vegyes papír, a hullámpapír, a karton stb. ára), egy átlagos ár került becslésre. 58. táblázat: Egyes másodnyersanyagok becsült árai Másodnyersanyag Becsült Ft/t átvételi ár komposzt papír műanyag üveg fém * A magyarországi feldolgozó kapacitások hiánya, illetve az igen jelentős szállítási költségek miatt. b) Az energetikailag hasznosítható anyagok piacának helyzete és előrejelzése A hulladékkezelés során energetikailag hasznosítható frakciók is jelentkeznek. Ezeket az ilyen típusú hulladékok égetésére alkalmas erőművekben, illetve cementművekben hasznosítják. Az energetikailag hasznosítható anyagok piaca jelen projekt esetében lokális piacnak tekinthető, az igen jelentős szállítási költségek miatt. A piacot igen erősen befolyásolja a mindenkori energetikailag hasznosítható anyagok kínálata. Jelenleg a piacot túlkínálat jellemzi, ami az ilyen típusú hulladékok átvételi árát nullára szorítja, sőt, egyes esetekben a hulladék hasznosítója kap pénzt az átvételért. Semmilyen jel nem utal arra, hogy a jelenlegi helyzetben jelentős változás áll be. Elképzelhető ugyan, hogy a projekt megvalósításáig, illetve az üzemeltetés során újabb cementmű, illetve hulladékégető kapacitások lépnek be. Azonban a becslések során az energetikailag hasznosítható hulladékok átvételi áraként nulla érték kerül beállításra, feltételezve, hogy ha az átvevő fizet is valamennyit a hulladékért, az összeg hozzávetőlegesen megegyezik majd a szükséges aprítás, szárítás, illetve szállítás költsége lenullázza az árat. c) A komposzt piacának helyzete és előrejelzése A keletkező komposzt kétféle hasznosítása képzelhető el. Egyrészt a komposzt mezőgazdasági hasznosítása, másrészt a takaróföldként való felhasználás. A mezőgazdasági hasznosításkor kihasználható a keletkezett komposzt kiemelkedő talajjavító hatása, ez a típusú hasznosítás szorgalmazandó elsősorban. Ebben az esetben a komposzt a különböző trágyák és műtrágyák helyettesítőjeként kerül árazásra. A komposzt a várható gazdasági helyzetet tekintetbe véve valószínűsíthetően 2000 Ft/t áron értékesíthető mezőgazdasági használatra. Amennyiben a területen nincs megfelelő mezőgazdasági kereslet, az előállított komposzt takaróföldként is felhasználható, mely esetben nem kerül kihasználásra az anyag igen kedvező tápanyagtartalma. Ez esetben a bányászati meddő, illetve az építkezések során kitermelt föld helyettesítőjeként kerül árazásra az anyag, ennek megfelelően alacsonyabb 107

108 áron, mint a fenti esetben. A takaróföldként történő értékesítés esetén 0 Ft/t ár kalkulálható. 3.2 A probléma meghatározása Jogszabályi követelményeknek való megfelelés A hulladékgazdálkodási stratégia fő kereteit elsősorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják. Az alábbiakban a fejlesztési szükségszerűséget alátámasztó hatályos hazai jogszabályok bemutatására kerül sor. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos magyar szabályozás építhet, hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. Tartalmazza a hulladékgazdálkodás általános szabályait, továbbá a gyártóra, forgalmazóra, fogyasztóra, hulladék termelőjére vonatkozó, hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Rendelkezik a hulladékkezelés, hulladékgyűjtés, hulladékszállítás, hulladékhasznosítás és a hulladékártalmatlanítás szabályairól. A Hgt. szerint a települési önkormányzatok kötelezettsége a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása. A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, a törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy társulási szerződésben állapítják meg. Az érintett települések a Hgt.-nek megfelelően szervezik a hulladék gyűjtését és kezelését. A hulladékkezelési közszolgáltatást az önkormányzatok szervezik, melybe a lakosság és az nem lakossági hulladékteremelők is bekapcsolódnak. A szolgátlatást igénybe vevőknek fizetniük kell a hulladék szállításért és kezelésért. A keletkezett hulladék haszonosítása érdekében a településeken gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokon és ipari parkokban folyik szelektív hulladékgyűjtés. Az ellenőrizetelen hulladéklerakós megelőzése érdekében évekkénti lomtalanítást is szerveznek.hulladék hasznosítása jelenleg a zöldhulladékok (falevelek, ágak, nyesedékek, stb.) komposztálásával történik. A Hgt. határozta meg a hulladékgazdálkodás stratégiai tervezésének szintjeit is: Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Területi hulladékgazdálkodási tervek (régió szintű), Helyi hulladékgazdálkodási tervek. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet hatálya a települési hulladékra, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, szolgáltatásra terjed ki. A rendelet alkalmazásában települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása; valamint a települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. Az érintett településeken az ingatlantulajdonosoktól és közterületről közszolgáltatás keretbéen gyűjtik be a hulladékokt. A hulladékkal kapcsolatos tevékenységeket környe- 108

109 zetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező közszolgáltatók végezik, a tevékenység végzésére előírt jogszabályokban megfogalmazott feltételek betartásával. A csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezeléséről szóló 94/2002 (V.5.) Korm. Rendelet hatálya kiterjed hatálya kiterjed az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra, valamint azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre, akiknél, illetve amelyeknél a csomagolás előállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak. A rendelet szerint bizonyos kivételtől eltekintve csak azok a csomagolóanyagok forgalmazhatók, melyek maximum 0,01 tömegszázalékban tartalmaznak nehézfémet, illetve olyan műanyaok vagy raklapok, melyek hasznosítása, rendszerben maradása az előírásoknak megfelelően biztosított. Továbbá a rendelet azt is előírja, hogy a csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania. A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének körében, rendszeres időközönként megállapítja a különböző csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját, valamint koordináló szervezethez való csatlakozás - különbségtétel nélkül érvényesülő - feltételeit. A csomagolási hulladékokról a gyártók és a kötelezettek nyilvántarást kötelesek vezetni, mely nyilvántartás keretében a Főfelügyelőségenk évente egyszer adatok kell szolgáltatniuk. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet hatálya a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget), a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar), az átrakóállomás valamint a válogatómű létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. A rendelet szerint a hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítése külön jogszabály alapján telepengedélyköteles tevékenység, azonban a 358/2008. Korm. rendelet alapján a nem veszélyes hulladékok gyűjtése, valamint a nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása bejelentésköteles tevékenység.. A jogszabály hatálya alá eső létesítmények a rendeletben előírt szabályok szerint épülnek, valamint üzemelnek majd. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hatálya kiterjed a Hgt. hatálya alá tartozó, lerakással ártalmatlanítható hulladékra, a hulladék lerakására, továbbá a hulladéklerakó létesítésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére, a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára. A tervezett Tatabánya, Dubnik-völgyi lerakó megfelel a rendeletben támasztott létesítési és üzemeltetési kritériumoknak, kizárólag a rendelet 2. mellékletében megállapított kritériumoknak megfelelő hulladékok átvétele tervezett. Programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) 109

110 Az országos hulladékgazdálkodási terv a 2003-tól 2008-ig szóló általános hulladékgazdálkodási feladatokat fogalmazza meg. A hulladékkeletkezés megelőzésének és a hulladékok anyagában történő hasznosításának növelése érdekében az OHT számos intézkedést fogalmaz meg. Ezeknek a fejlesztési céloknak a teljesítésével a tervidőszak végére jelentős csökkenést kell elérni a lerakásra kerülő hulladék mennyiségében. A hulladék kezelése terén az OHT előírásai szerint el kell érni, hogy az időszak végére a hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. A hulladékhasznosítás terén különös tekintettel kell lenni a csomagolási hulladék hasznosítási arányainak és a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyagtartalmának tervidőszakra előírt csökkentésére. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer részeként kialakításra kerülő hulladékkezelő művek alkalmazásával (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, válogatók, komposztáló, mechanikai-biológiai hulladék előkezelő (mechanikai előkezelés) biztosítható a hasznosítható hulladékáramok minél nagyobb mértékű visszagyűjtése, és anyagában történő hasznosítása, így csökkenthető az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége. A tervezett rendszer a hulladék termikus hasznosítását is előirányozza, így tovább csökkenthető a lerakással ártalmatlanítandó hulladék mennyisége. Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek A tervezési rendszer második szintje a területi hulladékgazdálkodási terv, amelyet a környezetvédelmi felügyelőségeknek a statisztikai nagyrégiókra vonatkozóan kellett elkészíteniük. A regionális hulladékgazdálkodási terveket a 15/2003-as környezetvédelmi miniszteri rendeletben hirdették ki. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott települések két Statisztikai Régióhoz csatlakoznak, mégpedig a Közép- Dunántúli és a Közép-Magyarországi Statisztikai Régióhoz. A Közép-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye területét, míg a Közép-Magyarországi Statisztikai Régióhoz Budapest és Pestmegye tartozik. A Regionális Hulladékgazdálkodási tervekben elérendő célként szerepel a térséget érintő komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszer kialakítása. A vizsgált régiók hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazódnak a települési szilárd hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását szolgáló rendszer és a rendszerhez tartozó hulladékgazdálkodási rendszerelemek kiépítése. Cél a korábban említett lakossági szilárd hulladékok szelektív gyűjtésének kiterjesztése, valamint a csomagolóanyagok, építési, bontási és egyéb inert hulladékok minél nagyobb arányban történő hasznosítása. A rendszerhez tartozó elemek: válogatóművek, átrakóállomások, komposztálók, építési törmeléket feldolgozók kialakítása. A rendszer fontos eleme a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a csatlakozott településeken, valamint a begyűjtés, szállítás és hasznosítás korszerű működtetése és fejlesztése. 110

111 Ezen kívül nagyon fontos a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyag tartalom fokozatos csökkentése. A Közép-dunántúli régió hulladékgazdálkodási tervében célkitűzésként szerepel a hulladék energetikai célú hasznosítása is. Fontos célkitűzés a jelenleg üzemen kívüli ill. üzemelő, műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultiválása. Helyi hulladékgazdálkodási tervek A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez tervezésénél részben a csatlakozott települések helyi hulladékgazdálkodási tervei szolgáltattak fontos alapadatokat a jelenlegi helyzet megismeréséhez, a kiindulási állapot felméréséhez. A települési tervekben fontos célkitűzések az Önkormányzatok számára a településeken a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, terjesztése, a szennyvíziszap minél nagyobb százalékban történő hasznosítása és a meglévő lerakók rekultivációja. A vizsgált területen lévő települések terveiben már szerepel a Duna-Vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, mint komplex hulladékgazdálkodási rendszer, mely a településeken a korszerű hulladékgazdálkodás megoldása lehet. Összegezve megállapítható, hogy a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási projekt által tervezett Hulladékgazdálkodási Rendszer maradéktalanul meg tud felelni az OHT, a Regionális és a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervekben megadott célkitűzéseknek. A Hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott cselekvési programok teljes összhangban vannak a tervezett projekttel. A helyi fejlesztési tervek által meghatározott lehetőségeket és feladatokat a pontban, a helyszínek kiválasztásának problémáinál mutatjuk be részletesebben. Műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok A műszaki nem megfelelőségből adódó feladatok leírását a fejezetben mutatjuk be részletesen. A 4.3. fejezetben bemutatásra került a projekt nélküli esetre vonatkozóan az elkövetkezendő időszakban működő hulladékgazdálkodási rendszer. A rendszer igen magas lerakási arányt biztosít: lerakásra kerül a képződő települési hulladékok több mint 80%-a. Frakciónként vizsgálva a lerakási arányokat, egyedül a fém esetében biztosított az 50%-os lerakás, a szerves hulladékok közel 86%, papír és üveg esetében nagyjából 70%, műanyagnál 83%, a további frakciók esetében több mint 90% kerül lerakókra. A magas lerakási arányokból következően nyilvánvaló, hogy fejlesztések nélkül sem a csomagolási, sem a szerves hulladék lerakási irányelvek nem teljesíthetőek. Költség-hatékonyság növelése miatt szükséges feladatok Fejlesztések indokoltak költség-hatékonysági szempontból is. Egyik oldalról ilyen a begyűjtési rendszer felülvizsgálata. A változatelemzésben további költség-hatékonysági szempontokat is vizsgálunk. 111

112 A problémák összegzése Az EU kötelezettségek alapján meghatározott célok teljesítéshez szükséges kezelési kapacitások jól láthatóak az alábbi táblázat adataiból. 59. táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások vizsgálata fejlesztések nélkül 1. Szelektív gyűjtés év 1.1 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék, et Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás, et Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás hiány, et ( ) Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás, et Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás hiány, et ( ) Szerves hulladék 2.1 Lerakható szervesanyag, et Le nem rakható szervesanyag, et Hasznosított papír, et Házi komposztálás, et Komposztált mennyiség, et Komposztáló kapacitás, et Mechanikai illetve biológiai előkezelés szerves kezelt része, et Mechanikai illetve biológiai előkezelő kapacitás, et Égetésre kerülő szerves hulladék, et Le nem rakott szervesanyag, et ( ) A nem lerakott és a kötelezettség szerint le nem rakható szervesanyag különbsége (kapacitáshiány), et ( ) Maradék hulladék 3.1 Következő 6 év kapacitás igénye az adott évben, et Lerakó szabad kapacitás, et Lerakó kapacitás többlet/hiány, et Összes égetésre kerülő maradék hulladék, et Összes égetésre kerülő maradék hulladék kapacitás, et Összes égetésre kerülő maradék hulladék kapacitás többlet/hiány, et ( ) táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások vizsgálata a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramokra vonatkozóan, fejlesztések nélkül 1. Szelektív gyűjtés év 1.1 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék, et Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás, et Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás hiány, et ( ) Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést

113 szolgáló kapacitás, et év Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás hiány, et ( ) Szerves hulladék 2.1 Lerakható szervesanyag, et Le nem rakható szervesanyag, et Hasznosított papír, et Házi komposztálás, et Komposztált mennyiség, et Komposztáló kapacitás, et Mechanikai illetve biológiai előkezelés szerves kezelt része, et Mechanikai illetve biológiai előkezelő kapacitás, et Égetésre kerülő szerves hulladék, et Le nem rakott szervesanyag, et ( ) A nem lerakott és a kötelezettség szerint le nem rakható szervesanyag különbsége (kapacitáshiány), et ( ) Maradék hulladék 3.1 Következő 6 év kapacitás igénye az adott évben, et Lerakó szabad kapacitás, et Lerakó kapacitás többlet/hiány, et Összes égetésre kerülő maradék hulladék, et Összes égetésre kerülő maradék hulladék kapacitás, et Összes égetésre kerülő maradék hulladék kapacitás többlet/hiány, et ( ) A táblázatok adatai mutatják, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztések nélkül nem működtethető, a jelenlegi rendszer az EU irányelvekből eredő országos kötelezettségekhez nem tudja a szükséges hozzájárulást biztosítani. A c) mellékletben bemutatásra kerültek a projekt által érintett 15 ezer lakosnál nagyobb települések belterületének határától közúton mért 20 km sugarú körben lévő, kisebb népességű, más térségi hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések, amelyek nem kívánnak ebben a projektben részt venni. 3.3 Célkitűzések A célkitűzések meghatározása A célkitűzések meghatározása részletes elemzések alapján készült, az EMT adatait is felülvizsgálva. Ezt a folyamatot a változatelemzésben mutatjuk be. A célkitűzések költség-hatékonysági mutatóknak való megfelelését a KHE útmutató szerint a kiválasztott változat közgazdasági elemzésében mutatjuk be. Általános célkitűzések A hulladékgazdálkodási célokra vonatkozóan az EU és hazai előírások megadnak egy általánosan alkalmazandó célhierarchiát (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás). Ezen 113

114 felül az egyes hulladékfrakciók gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan a különböző jogszabályok tartalmaznak konkrét számszerű előírásokat (ld pontot). A kiemelt hulladékfrakciókra az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységekre gyűjtésre, hulladékkezelésre (hasznosításra, ártalmatlanításra) vonatkozóan az alábbi országos célkitűzések vonatkoznak. Szerves hulladék: A biológiailag lebontható hulladékok lerakási arányát 2007-re az 1995-ben keletkezett hulladék mennyiségének 75 %-ra, 2009-ra az 1995-ben keletkezett hulladék mennyiségének 50 %-ra, 2016-ra pedig az 1995-ben keletkezett hulladék mennyiségének 35 %-ra kell csökkenteni. A szerves hulladék körébe tartozik a biohulladék és a papír-hulladék. A csomagolási hulladékokra vonatkozó előírás: 2012-re 60 %-os hasznosítást kell elérni (ezen belül 55% anyagában hasznosítást). Ez az előírás a gyártói kötelezettségek közé tartozik. A gyártói kötelezettségek közé tartoznak a csomagolási hulladékokra, illetve a gumiabroncs, az elektromos elektronikai berendezések, az akkumulátorok és az elemek hulladékaira vonatkozó elkülönített gyűjtési és hasznosítási kötelezettségek. Ezek a jogszabályi előírások alapvetően gyártói kötelezettségek, a települési szilárd hulladékgazdálkodás részéről a szelektív gyűjtést kell biztosítani a gyártók számára, amely többletköltsége a gyártókra ráterhelhető. A fentiekben kiemelteken felüli többi vegyes települési szilárd hulladékra vonatkozóan konkrét célkitűzés a kezelés módjára nem vonatkozik, csak a hulladékgazdálkodási preferenciáknak megfelelő (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) általános kezelési kötelezettséget kell teljesíteni. Az országos célkitűzések területi lebontása részletesen, csak 2008-ig terjedően történt meg a területi hulladékgazdálkodási tervekben (THT). Ezek a kötelezettségek a teljes tervezési időszakra vonatkozóan a projekt területére érdemi megkötéseket nem hoznak. Ebből következően az országos célkitűzések teljesítése egy irányszám, amelyet az adott térség kiindulópontnak tekinthet, de attól eltérhet. A jogszabályi kötelezettség az Ötv. és a Hgt. alapján a közszolgáltatás jogszabályoknak megfelelő biztosítása. Konkrét célkitűzések A fejlesztés célja a pontban bemutatott problémák kezelése a vonatkozó támogatási konstrukció keretei között. A projekt elsődleges célkitűzései az országos célkitűzések függvényében rögzíthetők: meg kell határozni, hogy az országos szintű teljesítéshez milyen hozzájárulást kell a projektnek biztosítani. A projekt célkitűzéseket két fő szinten lehet meghatározni: Szerves hulladékok lerakásának csökkentése; Csomagolóanyagok hasznosítása; 114

115 Szerves anyag lerakás csökkentése Az országos célkitűzésnek megfelelő arányok biztosításához a projekt területére az alábbi módon kell az eltérítendő mennyiségeket számítani: 1. Az 1995 évi szint meghatározása: (az útmutató alapján lakosság arányosan történt a meghatározás, mivel a projekt területen keltező fajlagos hulladék mennyiség csak kismértékben tér el az országos átlagot) Az 1995 évi szerves mennyiség: t. 2. Az EU irányelv szerint maximálisan lerakható mennyiség számítása: 2009-től az 1995 évi szint 50%-a: t; 2016-tól az 1995 évi szint 35%-a: t; 3. Az eltérítendő mennyiség számítása: A képződő szerves hulladék mennyiség és a maximálisan lerakható mennyiség különbsége jelzi, hogy mekkora mennyiség lerakótól való eltérítéséről kell gondoskodni (mi az a mennyiség ami biológiailag aktív állapotban nem kerülhet lerakásra). A következő táblázat mutatja az eltérítendő szerves hulladék mennyiségének számítását a projekt megvalósulását követő időszakban. 61. Táblázat Az eltérítendő hulladékmennyiségek meghatározása a projekt területén (tonna) Lerakható szerves Összes szerves Eltérítendő szerves Ebből a közszolgáltatók által kezelt áram eltérítendő része (tonna) Lerakható szerves Összes szerves Eltérítendő szerves Csomagolóanyagok hasznosítása A 96/62/EK irányelvet módosító 2004/12/EK irányelv előírásai szerint az országnak legkésőbb 2012-ig az alábbi kötelező hasznosítási arányokat kell elérnie a csomagolási hulladékok hasznosítása (anyagában történő és termikus hasznosítás együttesen): 60% anyagában történő hasznosítás: 55% A keletkező csomagolóanyagok függvényében, a hasznosítandó mennyiségek a következők szerint alakulnak: 62. Táblázat Hasznosítandó csomagolóanyag mennyiségének meghatározása a projekt területén, tonna Hulladék Összes keletkező csomagolóanyag Hasznosítandó csomagolóanyag

116 Hulladék Anyagában hasznosítandó csomagolóanyag Ebből a közszolgáltatók által kezelt áram hasznosítandó része Hulladék Összes keletkező csomagolóanyag Hasznosítandó csomagolóanyag Anyagában hasznosítandó csomagolóanyag Az elsődleges célkitűzések függvényében, anyagáramlási modellvizsgálatok eredményeként meghatározásra kerültek a projekt mennyiségi célkitűzései: az összes szelektíven gyűjtendő csomagolási (és nem csomagolási) papír mennyisége ban: évi 26 ezer tonnáról 34 et-ra nő, ebből közszolgáltatás keretében gyűjtendő ezer tonna; komposztálandó mennyiség: évi 11 ezer tonna ( ), ebből házi komposztálás 2 ezer tonna; mechanikailag kezelt vegyes hulladék et, ezt követően 88 et kerül lerakásra (a további kezelési maradékokkal együtt) és ezer tonna nagy fűtőértékű égethető frakció kerül égetésre történő átadásra; 116

117 63. táblázat: Hulladékok begyűjtési és kezelési célkitűzései 2012-ben, 2015-ben, 2016-ban 2012 Projekt nélkül, t Projekttel, t EU irányelv célkitűzés (t)* Támogatási stratégia célkitűzés (t) ** Kötelezettség teljesítése projekt nélkül (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 1. Szelektív hulladékgyűjtés csomagolási hulladék biohulladék egyéb hulladék Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése biohulladék szelektív gyűjtése házi komposztálás Előkezelés szerves kezelt része Égetés szerves része Lerakásra kerülő maradék hulladék 3.1. Elsődleges Másodlagos Égetésre kerülő maradék hulladék 0 0 * Európai Uniós irányelvekben megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része ** Támogatási Stratégiában megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része 117

118 1. Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő hulladék Projekt nélkül, t Projekttel, t EU irányelv célkitűzés (t)* 2015 Támogatási stratégia célkitűzés (t) ** Kötelezettség teljesítése projekt nélkül (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) csomagolási hulladék biohulladék egyéb hulladék Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.3. biohulladék szelektív gyűjtése házi komposztálás mechanikai előkezelés szerves kezelt része 2.6. Égetés szerves része Lerakásra kerülő maradék hulladék 3.1. Elsődleges Másodlagos Égetésre kerülő maradék hulladék 0 0 *a mechanikai leválasztás eredményeképpen létrejövő nagy fűtőértékű frakció szerves anyag (papír) tartalma 118

119 Projekt nélkül, t Projekttel, t EU irányelv célkitűzés (t)* 2016 Támogatási stratégia célkitűzés (t) ** Kötelezettség teljesítése projekt nélkül (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 1. Szelektív hulladékgyűjtés csomagolási hulladék biohulladék egyéb hulladék Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése biohulladék szelektív gyűjtése házi komposztálás Előkezelés szerves kezelt része Égetés szerves része Lerakásra kerülő maradék hulladék 3.1. Elsődleges Másodlagos Égetésre kerülő maradék hulladék 0 0 *a mechanikai leválasztás eredményeképpen létrejövő nagy fűtőértékű frakció szerves anyag (papír) tartalma 119

120 Projekt nélkül, t 2016, csak a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramra vonatkozóan Projekttel, t EU irányelv célkitűzés (t)* Támogatási stratégia célkitűzés (t) ** Kötelezettség teljesítése projekt nélkül (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 1. Szelektív hulladékgyűjtés csomagolási hulladék biohulladék egyéb hulladék Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése biohulladék szelektív gyűjtése házi komposztálás Előkezelés szerves kezelt része Égetés szerves része Lerakásra kerülő maradék hulladék 3.1. Elsődleges Másodlagos Égetésre kerülő maradék hulladék *a mechanikai leválasztás eredményeképpen létrejövő nagy fűtőértékű frakció szerves anyag (papír) tartalma 120

121 3.3.2 Indikátorok 64. táblázat: A mutatók megnevezése A mutató megnevezése Eredménymutatók Mértékegység Kiindulási érték Dátum Célérték Dátum A létrehozott hulladékgazdálkodási Ezer t/ év rendszer által évente anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) települési hulladék mennyisége A létrehozott hulladékgazdálkodási Ezer t/ év rendszer által évente energetikailag hasznosított települési hulladék menynyisége A létrehozott hulladékgazdálkodási Ezer t/ év rendszer működésével az évente lerakott települési hulladék mennyiségének csökkenése A létrehozott hulladékgazdálkodási Ezer t/ év rendszer működésével a lerakótól eltérített szerves hulladék mennyisége táblázat: A projekt indikátorai a KEOP Akciótervében meghatározott struktúra szerint A mutató megnevezése Kiindulási érték Célérték Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]: Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) Energetikailag hasznosított Égetett Lerakott (biológiai előkezelés nélkül) táblázat: A hulladékok kezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram Projekt célkitűzése Támogatási stratégia célkitűzése Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz 34 22% képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest 29 38%* Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott * teljesítése kapcsán lásd RMT útmutató pont 0% 51% 38 % 21 % 121

122 4 Változatelemzés 4.1 Elemzések a változatok meghatározása érdekében Előzmények Ebben a fejezetben összefoglalásra kerülnek az EMT-ben és a köztes RMT-ben szereplő változatelemzések eredményei. Az EMT-ben és a köztes RMT-ben szereplő változat elemzési szempontokat a végleges változatok meghatározása során előszűrési szempontokként vettük figyelembe. A végleges változatok kialakításánál tehát ezen szempontokat már nem vizsgáltuk újra, azonban a végleges változatokat az EMT és a köztes RMT változatelemzéseinek következtetéseit felhasználva határoztuk meg. A változatelemzés logikai folyamatát a pont mutatja be EMT Az EMT változatok bemutatása A tervezett hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatban alapvetően két hulladékgazdálkodási rendszerváltozat kialakítását vizsgálták EMT szinten. A két alternatíva alapjaiban megegyezett egymással, eltérés a mechanikai-, biológiai kezelés technológiájában, a kinyert másodlagos tüzelőanyag mennyiségében és energiatartalmában (fűtőérték) mutatkozott. Az EMT-ben szereplő változatok az alábbiak voltak: A projektváltozat: Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag kinyerésével B projektváltozat: Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása közepes és magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag kinyerésével A fejlesztési célok mindkét változatnál azonosak voltak: szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes, sűrűn lakott településrészeken) szerves hulladék lerakótól való eltérítése (komposztáló telepek építése, házi komposztálás elterjesztése) vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomások létesítése - kétütemű szállítás) hulladéklerakók bővítése (Tatabánya Dubnik-völgy, Bicske) Az A és B változatban egyaránt a következő táblázatban szereplő létesítmények, az ott megadott helyszíneken és darabszámban tervezték kialakítani. 67. táblázat: A létesítmények helyszínei az EMT A és B változatában HGK és- Válogató Komposztáló előkezelés mechanikai Település Átrakó lerakó bővítés (gépi) Tatabánya X X X X Hulladékudvar 122

123 Bicske X X X X X Pilisvörösvár X X Szigetszentmiklós X X Szentendre X X Dorog X X X Csákvár X Komárom X X X Budakalász X Zsámbék X Törökbálint X X Nyergesújfalu X Lábatlan X Nagykovácsi X Solymár X Kisbér X ÖSSZESEN: * Megjegyzés: a bicskei hulladékudvar-, komposztáló a hulladékgazdálkodási központtal együtt létesül Az EMT változat elemzés módszertana és eredménye Az EMT-ben a változatelemzés a többszempontú értékelés módszere szerint történt. A változatok többszempontú értékeléssel való elemzésére az EMT-ben környezetvédelmi, társadalmi, technológiai és pénzügyi értékelési kategóriák alapján került sor. Az egyes kategóriák alapján történő összehasonlítást követően az alkalmazott értékelési kategóriák közötti súlyozási faktorok meghatározásával került sor az alternatívák értékelésére. Az alábbi táblázat az alkalmazott értékelési kategóriák súlyozási faktorait, a kategóriák közötti súlyozással módosított értékek eredményét, valamint az eredményként kapott összesített pontszámok alapján a változatok rangsorolást mutatja be: 68. táblázat: EMT változatok összehasonlítása Megnevezés Súlyozási faktor A változat B változat 1. Környezetvédelmi 0,35 93/32,55 100/35 2. Társadalmi 0,20 100/20 100/20 3. Technológiai 0,20 95/19 100/20 4. Pénzügyi 0,25 97/24,25 100/25 Súlyozott Σ pontszám - 95,8 100 Változatok rangsorolása Az EMT értékelés eredményei alapján összességében a projekt célkitűzéseinek, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gazdaságosan elérhető legjobb technológiának leginkább a B változat tesz eleget, így az EMT alapján a B változatot javasolták megvalósításra Köztes RMT A köztes RMT változatok bemutatása Az EMT-ben szereplő változatokhoz képest az Köztes RMT-ben szükségessé vált további szempontok vizsgálata. A változatelemzés alapvetően a kezelő központok számának és helyének elemzésére irányult. A célok elemzésére a köztes RMT-ben még nem került sor. A 6 vizsgált projektváltozat a gyűjtési rendszer alapját és célkitűzéseit tekintve megegyezett egymással. 123

124 A projektváltozat: Tatabánya központ lerakóval Az A projektváltozat szerint 1 db a projekt teljes területét lefedő gyűjtési körzet kerül kialakításra. a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése és hulladéklerakó kapacitásának bővítése. B projektváltozat: Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakó nélkül A B projektváltozat szerint 2 db a projekt teljes területét lefedő gyűjtési körzet kerül kialakításra. a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése, a hulladéklerakó kapacitásának bővítése, a Bicskei hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra) C projektváltozat: Új helyszínen egy központ lerakóval A fejlesztés műszaki tartalma megegyezik az A változatban bemutatottal, azzal a különbséggel, hogy a kezelő központ és a lerakó egy másik, később kiválasztott helyszínen létesül. D projektváltozat: Tatabánya központ lerakó nélkül a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra). A változat műszaki tartalma megegyezik az A változatban bemutatottal, azzal a különbséggel, hogy a projekt keretében nem létesül lerakó. E projektváltozat: Tatabánya központ lerakó nélkül és Bicske központ lerakó nélkül a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra), a Bicskei hulladékkezelő központ kiépítése (a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra) A változat műszaki tartalma megegyezik a B változatban bemutatottal, azzal a különbséggel, hogy lerakó nem létesül a projektben. F projektváltozat: Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakóval a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése, a hulladéklerakó kapacitásának bővítése, a Bicskei hulladékkezelő központ kiépítése, a hulladéklerakó kapacitásának bővítése. Az F projektváltozat és a B változat a Bicskén létesítendő hulladéklerakó építésében tér el egymástól, a többi kiépítendő létesítmény azonos A köztes RMT változatelemzés módszertana és eredménye A választott változatelemzési módszer a költség-hatékonyság elemzés. Ez a módszer a módszertani útmutató szerint akkor nagyon jól alkalmazható, ha a változatok hatásaikban megegyeznek, csak költség tekintetében térnek el. A jelen projekt esetén számba vett változatoknál fennáll, hogy hatásaikban és céljaikban (lásd pont) megegyeznek, így indokolt a kiválasztott változatelemzési módszer használata. Az alábbi táblázatok foglalják össze a költség-hatékonyság elemzés főbb eredményeit: 124

125 69. táblázat A költség-hatékonyság elemzés eredménye "A" Tatabánya központ lerakóval "B" Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakó nélkül "C" Új helyszínen egy központ lerakóval "D" Tatabánya központ lerakó nélkül "E" Tatabánya központ lerakó nélkül és Bicske központ lerakó nélkül "F" Tatabánya központ lerakóval és Bicske központ lerakóval Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés Üzemeltetési és karbantartási költségek, gyűjtés, szállítás Pótlási költség Maradványérték Teljes közgazdasági költség A költség-hatékonyság elemzés alapján látható, hogy a hasznok mindegyik változat esetében azonosak. Eltérés a változatok költségében van. Legalacsonyabb az egy központú változatok kialakításának költsége, azon belül is az A) változaté. Az A) változat költsége azért negatív szám, mert a projekt nélküli eset költségei lényegesen magasabbak, hiszen abban az kerül figyelembe vételre, hogy a Társulás területén kívül kerül kezelésre a hulladék. A köztes RMT-ben bemutatott változatelemzés legfőbb megállapításának azt tekinthetjük, hogy a projekt keretében mindenképpen szükséges lerakó építése, mivel ezen változatok költsége jelentősen alacsonyabb. A köztes RMT változatelemzése azt is megállapította, hogy az egy központú változatok költsége valamelyest alacsonyabb a két központúaknál. A változatelemzés alapvető célja volt, hogy a projektelőkészítés során a lehető legköltséghatékonyabb változat kerüljön kiválasztásra, a jogi, műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági szempontok figyelembe vétele mellett. 125

126 4.1.2 A Változatelemzés folyamatának bemutatása Röviden összefoglalva végleges RMT-ben a változatelemzési szintek az alábbiak: A változatelem zés szintje A változat elemzés céllja A változatelemzés legfőbb szempontjai és a változatokat befolyásoló tényezők Változatelemzés módszere A változat elemzés eredménye Előzetes Műszaki változatok kialakítása A változatok közötti eltérés a mechanikai-, biológiai kezelés technológiájában, a kinyert másodlagos tüzelőanyag mennyiségében és energiatartalmában (fűtőérték) volt KvVM FI támogatói döntés Többszempon tú értékelés Hulladékgazdálkodási rendszer közepes és magas fűtőértékű másodlagos tüzelőanyag kinyerésével szűrés (Előzménye k) A megvalósíthatóság elemzése 1. Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése 2. A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata 3. A lerakó helyének kiválasztása 4. A Támogatói Döntés figyelembe vétele a változatok meghatározásában Tervezői egyeztetés, megbízói észrevételek FI KVVM észrevételek Költség hatékonyság elemzés a megvalósíthatóság vizsgálatával A változatok sorrendbe rendezése a szempontok mentén, Kedvezményezetti döntés, hogy a célok tekintetében többlet ne legyen Az előzetes szűrés alapján 1 lerakó létesítése javasolt Részletes változat elemzés A hulladékgazdál kodási rendszer céljának meghatározása, cél szerinti különböző változatok vizsgálata 1. Egy és két központú változatok vizsgálata 2. Projektterület csökkenése: hulladékmennyiség változása 3. A változat elemzésre vonatkozó FI észrevételek figyelembe vétele Tervezői egyeztetés, megbízói észrevételek, KVVM FI észrevételek Közgazdasági költséghaszonelemzés A kiválasztott változat meghatározása: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, szelektíven gyűjtött zöldhulladék komposztálása Előzetes szűrések Az EMT változatelemzését követően a projekt helyzete jelentősen megváltozott, ezért a köztes RMT-ben készített változatelemzésben, ún. előzetes szűrés során a projektet alapvetően befolyásoló körülményeket vizsgáltunk meg. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a változatelemzésben figyelmembe vett előszűrési szempontok: 126

127 Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata A lerakó helyének megválasztása A Támogatói Döntés figyelembe vétele a változatok meghatározásában Projektterület változása: a társulás tagjainak véglegesítése A projekt előkészítésének kezdetekor a részvételi szándékát 85 település jelezte. Az azóta eltelt időben az alábbi változások történtek: Üröm, Epöl, Kesztölc, Piliscsév, Tokod, Tokodaltáró, Dorog és Bajna év végével kilépett a Társulásból. Egy település, Dömös, jelezte a Társulásba való belépési szándékát, melyet a Társulási Tanács i ülésén elfogadott. A belépéshez minden tagönkormányzat elfogadó határozata szükséges, ezek meghozatala folyamatban van, de mivel ellentétes tartalmú határozat nem született, a projektben Dömös belépésével számolunk. Az érintett önkormányzatok döntése értelmében Nagykovácsin és Tatabánya, Dózsakert úton a korábban tervezettel ellentétben nem létesül hulladékudvar. Dorog kilépésével az oda tervezett komposztáló helyett Komáromban épül 2500 t/év kapacitású létesítmény, a tervezett átrakó pedig, mivel a környező településeken nem található neki megfelelő helyszín, nem kerül helyettesítésre. A fentiek alapján jelenleg 79 település szerepel a projektben A hulladék keletkezési és kezelési modell felülvizsgálata Az EMT-hez képest a hulladék keletkezési előrejelzések nagymértékben változtak. A változások oka részben a projektterület egyes adatainak megváltozása, részben módszertani kérdések változása. Ilyen módszertani jellegű változás volt a pályázati útmutató hulladékösszetételre vonatkozó előírásainak módosulása, az OHT-II tervezési feltételeihez való igazodás. Ennek következében a projekt mennyiségi célkitűzései is változtak a köztes RMT szakaszban. A megváltozott mennyiségi célkitűzéseket az EMT-ben nem vizsgált műszaki megoldások is teljesíthetik, így szükségessé vált a változatelemzés módosítása. A projekt hulladékgazdálkodási célkitűzései arányában nem változtak az EMT szakaszhoz képest, hasonlóan az ott megfogalmazottakhoz elsődlegesen a szerves lerakási és a csomagolóanyag hasznosítási országos célkitűzések teljesítéséhez kell a projektnek arányos hozzájárulást biztosítani. A kezelendő mennyiségek jelentős mértékű csökkenésével a kezelési célkitűzések arányos mértékben csökkennek. A köztes RMT-ben a változatok meghatározása során számos tényezőt vettünk figyelembe. A következőkben ezek bemutatására kerül sor. Az EMT szakasz kidolgozása óta eltelt időszakban több, a projektet alapvetően befolyásoló körülmény változott, ami miatt a tervezési anyagáramok mellett, a vizsgált projektváltozatok átdolgozása is szükségessé vált. A tervezési anyagáramokat az alábbi tényezők változása befolyásolták: Referenciaév változása 127

128 Az EMT-ben 2006 évi keletkezési és összetétel adatok jelentették az előrejelzés alapját, a köztes RMT-ben és a végleges RMT-ben 2008 évi adatokat használtunk. Adatforrások körének bővítése Az EMT szakaszban a keletkezési adatok a közszolgáltatói kör adatszolgáltatásán alapultak, a körön kívüli adatforrások egyéb információ hiányában nem kerültek bevonásra. A köztes RMT szakasz során lehetőség nyílott a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) projektterületre vonatkozó adatainak bekérésére (ez az EMT szakaszban még nem állt rendelkezésre), így jelentősen bővült az adatszolgáltatói kör, ami elsősorban a szelektíven gyűjtött intézményi áramok esetében számottevő változást hozott az adatokban. Keletkezési adatok felülvizsgálata A támogatási döntésben szerepelt, hogy az EMT keletkezési adatai a köztes RMT szakaszban felülvizsgálandók. A köztes RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 172 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült. A csökkenésbe kismértékben belejátszott a projektterület csökkenése is. Az összetétel adatok változása Részben az adatszolgáltatói kör bővülésével, részben a közszolgáltatói összetétel eredmények változásának következtében módosult a teljes települési áram összetétele is: elsősorban a szerves hulladék aránya csökkent és a csomagolási hulladékok aránya növekedett az EMT során meghatározott arányokhoz képest. Előrejelzési modell változása Az EMT szakaszban alkalmazott dinamikus növekedési modell (évi 2% növekedés), a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tartható, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdaság visszaesése következében a képződő települési hulladék mennyisége is csökkenni fog várhatóan 2011-ig, és ezt követően is stagnálás, lassú emelkedés várható. A referenciaév mennyiségi adatainak csökkenése és a dinamikus növekedési modell elvetésének eredményeképpen a projekt által kezelendő hulladékok mennyisége igen jelentősen csökkent az EMT-ben meghatározott értékhez képest: az EMT 2016-ra évi 294 et keletkező hulladékkal számolt, a köztes RMT szerint 2016-ra 184 et hulladék kezelése, a végleges RMT-ben pedig 168 et hulladék kezelése valósul meg a projekt területen. Az összetétel változásával az egyes frakciók mennyisége különböző mértékben csökken, meg kell vizsgálni, hogyan változik a célkitűzések teljesítése szempontjából leglényegesebb paraméter, a szerves hulladék és a csomagolási hulladékok értéke az EMT és a végleges RMT szakaszban: 70. táblázat Az eltérítendő szerves hulladék mennyiség meghatározása az EMT és a végleges RMT bemeneti adatok alapján Mennyiség (tonna)

129 Mennyiség (tonna) EMT Lerakható szerves EMT Összes szerves EMT Eltérítendő szerves végleges RMT Lerakható szerves végleges RMT Összes szerves végleges RMT Eltérítendő szerves táblázat A hasznosítási csomagolási hulladék mennyiség meghatározása az EMT és a végleges RMT bemeneti adatok alapján Mennyiség (tonna) EMT Összes keletkező csomagolóanyag EMT Hasznosítandó csomagolóanyag végleges RMT Összes keletkező csomagolóanyag végleges RMT Hasznosítandó csomagolóanyag végleges RMT Anyagában hasznosítandó csomagolóanyag A lerakó helyének megválasztása A lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének, a begyűjtési körzetek számának meghatározásában több változat vizsgálata vált szükségessé. Az alábbiakban összefoglaljuk a lerakó(k), illetve a hulladékkezelő központ(ok) helyének megválasztásával kapcsolatos főbb problémákat. Problémák a lerakó Bicskén történő megvalósításában Az EMT szerint a két hulladékkezelő központ helyszíne Tatabánya és Bicske. Jelenleg támogatási feltétel, hogy a projekt keretében létrejövő létesítmények a Társulás, illetve a Társulás tagönkormányzatainak tulajdonában álló területen épüljenek. Bicske esetén az alkalmas terület a Saubermacher Bicske Kft. tulajdonában van, tőlük a terület megvásárlása lenne szükséges. Bicske jelezte, hogy a szükséges területet nem tudja rendelkezésre bocsátani. A a) mellékletben csatoltuk Bicske Önkormányzatának és a közszolgáltatónak a levelét a témával kapcsolatban. A terület jelenlegi tulajdonosa építési engedély kérelmet nyújtott be a lerakó saját forrásból történő bővítéséhez, azonban ezt az eljáró hatóság elutasította, így a terület nem alkalmas lerakó kialakítására. Következésképpen Bicskén nincs a hulladéklerakó számára reálisan számításba vehető terület, valamint új területek lakossággal való elfogadtatása jelentősen meghosszabbítaná a projekt előkészítés folyamatát, ami a jelenleg üzemelő lerakók megtelése miatt a lakosságra jelentős többletterhet róna. Problémák a lerakó Tatabányán történő megvalósításában Lehetőségként felmerül, hogy Tatabányán legyen csak lerakó, azonban Tatabánya képviselő testületének döntése értelmében ( b melléklet) a Társulás egészének a hulladékát a város csak abban az esetben fogadja be, ha annak egy részét más helyszínen előkezelik, csökkentve így a Tatabányára beszállításra, illetve lerakásra kerülő mennyiséget. A hulladék kezelésének ilyen megosztásával csökken a tatabányai lakosságra jutó környezeti terhelés. További kockázati tényezőként lépett fel, hogy felmerült helyi népszavazás kezdeményezése is abban az esetben, ha a teljes hulladékmennyiség Tatabányára kerül. 129

130 Problémák a lerakó új helyszínen történő megvalósításában Felmerült az a lehetőség is, hogy a lerakásra új helyszínt találjunk. Ebben az esetben a helyszínek részletes vizsgálata és a rendezési terv módosítása szükséges, amely nagyságrendileg 1 évvel elnyújtja a projekt előkészítésének folyamatát. Ez egyben a támogatási szerződés módosítását is igényelné. Mivel a kétéves előkészítési időt a pályázati útmutató tartalmazza, ezért ez a határidő vélhetően csak magas szintű egyeztetésekkel válhatna módosíthatóvá, ebben az esetben magas a kockázat a projektelőkészítési támogatási szerződés megsértésére. A tervezett hulladéklerakó helyszínére vonatkozóan a következő előírásokat kell alkalmazni: A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről a következő kritériumokat határozza meg: (3) Hulladéklerakó nem létesíthető: o o o o o o o o o o o o o a) erózió-veszélyes területen, b) a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett területen, c) a külön jogszabály szerint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen, d) a külön jogszabályban rögzített előírás alapján a mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű területen, e) árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen, f) a külön jogszabály szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az Európai Közösségi jelentőségű területen, g) védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen, h) energiaszállító vezetékek védősávjában, i) működő, illetve felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén, ha a földtani közeg mozgása még nem konszolidálódott, továbbá bányaművelésre, távlati művelés céljából kijelölt területen, j) azon a földrengésveszélyes területen, ahol az 50 évre számított 10%-os meghaladási valószínűség mellett (475 éves gyakoriság) a felszínre számított földrengésből származó vízszintes gyorsulás értéke nagyobb, mint 1,5 m/sec2, k) olyan területen, ahol nem teljesül az a feltétel, hogy a felszín alatti víz maximális nyugalmi, illetve nyomás szintje legalább 1,0 m-rel mélyebben van, mint a lerakó szigetelőrendszerének fenékszintje, l) a külön jogszabályban megállapított területen, m) földtani közegben lévő üregben. A évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről kritériumai a következőek: o o o magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területen, erdőterületen, 130

131 o o o o o o o o o világörökség és világörökség-várományos területen, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, rendszeresen belvízjárta területen, nagyvízi meder területén, földtani veszélyforrás területén, vízeróziónak kitett területen és széleróziónak kitett területen, kiemelt fontosságú honvédelmi területen és honvédelmi területen, a beépítésre szánt területbe sorolt területen és annak határaitól számított 1000 m-es területen belül, kivéve a jelentős mértékű zavaró hatású iparterületet és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges területet, az állami repülések célját szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér 15 km-es körzetében, térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. A két jogszabály alapján megvizsgáltuk, hogy melyek azon területek, amelyeken azok nem teszik lehetővé térségi hulladéklerakó építését. A következő térkép mutatja be, hogy mely területek alkalmatlanok a következő kizáró tényezők figyelembe vételével: Települések belterülete, és azok 1000 m-es környezete kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen fekvő terület NATURA 2000 terület természetvédelmi területek Gyorsforgalmi utak és vasútvonalak, valamint pufferzónájuk erdőterületek 131

132 132

133 Az előbbiekben bemutatottak mellett Komárom-Esztergom megye Területrendezési Terve kimondja, hogy térségi hulladéklerakó a megye területén csak Tatabánya és Oroszlány területén létesíthető, így a megyében más a fenti térkép alapján ki nem zárható területek is alkalmatlannak minősülnek, Fejér megye Területrendezési Terve alapján a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez részletes vizsgálat alá vonható területek közül csak Vértesboglár külterületére eső terület jöhet számításba. A Budapesti Agglomeráció Rendezési Tervében térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez részletes vizsgálat alá vonható területekként megjelölt térségek egyike sem található olyan területen, amelyet az általunk elvégzett felmérések nem zárnának ki, így a projektterület Pest megyei részén sem található a tervek módosítása nélkül alkalmas helyszín. A jogszabály szerint további szóba jöhető területeken (elsősorban Vértesboglár) a települések rendezési tervei nem tartalmaznak hulladékkezelő létesítmény elhelyezésére kijelölt területet, így ott (a területvásárlás mellett) a potenciális terület alkalmasságának részletes vizsgálata, alkalmasság esetén a rendezési terv megváltoztatása is szükséges lenne, amely előreláthatólag, nagyjából egy évvel hoszszabbítja meg a projekt előkészítésének folyamatát. Mindezek figyelembevételével időben is megvalósítható megoldásként (mivel sok közszolgáltatási szerződés hamarosan lejár, ezért az új létesítmények mielőbbi üzembe helyezése szükséges) csak a tatabányai központ lerakóval és a bicskei központ lerakó nélkül jöhet szóba. Mivel a bicskei központban rendelkezésre álló önkormányzati tulajdonú terület nagysága nem elég előkezelő és utóválogató létesítésére, a Tatabányán kezelésre kerülő hulladékmennyiség lehető legnagyobb mértékű csökkentésének érdekében döntöttünk a vegyesen gyűjtött hulladék előkezelése mellett a bicskei központban A további létesítmények helyének meghatározása A lerakó és hulladékkezelő központ mellett a további létesítmények (mechanikai előkezelő, átrakók és komposztálók) is szükségesek a rendszer működéséhez. A létesítmények helyszíneinek kiválasztása többlépcsős folyamat során történt: 1. a rendszer működéséhez szükséges létesítmények teljes kezelési kapacitásának meghatározása (a kezelésre vonatkozó mennyiségi célkitűzések függvényében); 2. az optimális üzemméret figyelembe vételével a kezelési egységek számának meg határozása és összevetése a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokkal (a fejlesztési igény számba vétele); 3. a projektterület adottságainak figyelembe vételével, a létesítmények területen belüli, körzeti szétosztása; 4. az egyes körzeteken belül a társulás/önkormányzatok fogadókészségének elemzése, a megvalósíthatatlan helyszínek kiszűrése; 5. a végleges létesítmény helyszínekhez rendelt gyűjtési körzetek optimalizálása, a szállítási távolságok minimalizálásával; Mindezen elvek figyelembe vételével az alábbi döntések születtek a helyszínek kijelöléséről: 1. A tatabányai központ nem fogadhatja a projektterületen keletkező teljes hulladékáramot, mivel az önkormányzat megítélése szerint, ez a kívánatosnál nagyobb környezeti terhelést okozna a városnak, így a vegyes hulladékok egy részének előkezelése egy másik helyszínen, az előzetesen fogadókészséget mutató Bicskén valósul meg; 133

134 2. A jelenleg működő átrakók (Szentendre, Szigetszentmiklós) az eddigi üzemeltetési tapasztalatok és a modellszámítások alapján is megfelelő helyszínen találhatók, új helyszínen átrakó létesítése nem indokolt, így a projekt keretében, tekintettel arra, hogy a Szigetszentmiklósi átrakó megfelelő műszaki állapotban van, a szentendrei átrakó átépítése valósul meg; 3. A projekt területén 9 et zöldhulladék elkülönített gyűjtése és komposztálása szükséges a kötelezettségek teljesítéséhez, ehhez 3 komposztálót kell létesíteni. Az észak területek ellátását szolgáló komáromi, a középső és a Dunakanyar körzetét ellátó tatabányai és a délkeleti területek ellátását szolgáló törökbálinti komposztálót; A Támogatói Döntés és a KVVM FI által tett észrevételek figyelembe vétele a változatok meghatározásában Az EMT értékelését követően a Támogatói Döntés (a támogatási szerződés mellékleteként) javaslatokat fogalmazott meg, melyek a köztes RMT kidolgozásakor figyelembe lettek véve. A köztes RMT-ben bemutatásra kerülő projektváltozatok műszaki tartalmának pontosítása megtörtént. Az FI észrevételek közül a változatok meghatározásánál vettük figyelembe az alábbi észrevételeket. (Természetesen a többi észrevétel is figyelembe vételre került, azonban azok az érintett pontnál jelentkeznek, nem a műszaki tartalom, illetve a változatok meghatározásánál.) A Támogatói Döntésben foglaltakat a változatelemzésben a következők szerint vettük figyelembe: 6. Javasoljuk, hogy az előkészítési szakasz folyamán vizsgálja felül a létesítmények helyszíneit annak érdekében, hogy műszakilag és logisztikailag esetleg indokoltabb helyszíneket jelöljenek ki. A felülvizsgálat megtörtént: a kezelt anyagáramok csökkenésével összefüggésben a teljes kezelési rendszer átdolgozásra került, csökkent a kezelő létesítmények száma és kapacitása. 7. Kérjük, hogy az RMT-ben mutasson be más típusú változatelemzési módszert is, illetve vizsgálja meg más típusú módszerrel a kidolgozott változatokat. (Valós több szempontból és több paraméterben komposztáló kapacitások, házhoz menő szerves gyűjtés stb. eltérő változatokat mutasson be, mely változatokra számoljon beruházási és üzemeltetési költségeket is.) Ennek a szempontnak a bemutatása a és pontban történt meg. Az EMT-ben a változatelemzés módszertana a többszempontú elemzés volt, a köztes RMT-ben a költség-hatékonyság elemzés, míg a végleges RMT-ben közgazdasági költséghaszon elemzés. 8. Kérjük, hogy az RMT készítése során fordítson különös figyelmet a tervezett lerakókapacitás pontos megadására, ugyanis jelenleg tonna többletkapacitás mutatható ki (figyelembe véve a napi takarás miatti 15% többletkapacitást, valamint minderre számolva a 25% nettó tartaléktérfogatot), mely jelen projekt keretében nem elszámolható. Ennek a szempontnak a bemutatása a és pontban történt meg t/év komposztáló kapacitást a pályázó 8 db komposztáló telepen kívánja megvalósítani. Ezt a komposztálandó mennyiséget célszerűbb kevesebb számú telepen kezelni, melyet kérünk az RMT-ben figyelembe venni. 134

135 Ezt a szempontot figyelembe vettük: 3 db komposztáló telepen 9 ezer tonna kerül komposztálásra. 10. Javasoljuk a keletkező hulladékmennyiségre vonatkozó fajlagos értékek RMT-ben történő felülvizsgálatát tekintettel arra, hogy a kimutatott 699 kg/fő/év mennyiség kiugróan magas az országos átlaghoz képest ( kg/fő/év), ami a rendszer túltervezettségére utal. Az előzőekben ( és pontokban) már figyelembe vettük ezt a véleményt. Az RMT szakaszban EWC kód szinten kértük be a közszolgáltatóktól a begyűjtött hulladékok mennyiségét, így az adatokból jól elkülöníthetőek lettek a települési és nem települési áramok (elkerültük, hogy nem települési hulladékok is bekerüljenek az adatszolgáltatásba). A referenciaév keletkezési adata a felülvizsgálat eredményeképpen 245 et-ról, 188 et-ra csökkent, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatói kör bővült, (az egy főre jutó hulladékmennyiség 400 kg/fő/év). A KVVM FI-től a köztes RMT-re májusban érkezett észrevételek közül a változatelemzésre vonatkozó észrevételeket szintén figyelembe vettük a végleges RMT változat elemzésében. A változat elemzést jelentős mértékben befolyásoló észrevételek az alábbiak voltak: 4. Általános észrevétel a vizsgált változatokkal kapcsolatban: az RMT-ben szereplő változatok tulajdonképpen helyszín-kiválasztási alternatívák, nem tekinthetők teljes értékű változatnak. Az előváltozati fejezetben szereplő modellvizsgálatokkal együtt ugyanakkor elfogadhatóak lennének, ha a modellvizsgálati eredmények valóban egyetlen célelérési utat hagynának. Figyelembe véve azonban a célmeghatározással kapcsolatos észrevételeket, ez véleményünk szerint nem áll fenn. Amennyiben az eltérítendő szerves anyag értéke minimum tonnával magasabb, pusztán szelektív gyűjtéssel nem oldható meg a jogszabályi előírások teljesítése. A csomagolási hulladékokra vonatkozó 55%-os anyagában történő hasznosítási célkitűzést magasnak találjuk a közszolgáltatási terület vonatkozásában, alacsonyabb célkitűzés a jelenlegi vegyes hulladék kezelési megoldásokra is hat, továbbá érinti a szelektív hulladék begyűjtési megoldásokat is, melyeket változatelemzés keretében kellene vizsgálni. A helyszínekre vonatkozó változatelemzés ennek részeként végezhető el. Az általános észrevételek kapcsán mindenképpen személyes egyeztetés szükséges a projektgazdával. A változatelemzésben új változatok kialakítására került sor a fenti észrevételeket is figyelembe véve. A vizsgált változatok különböző műszaki megoldásokkal teljesítik a szerves hulladék eltérítést: az egyik a zöldhulladék szelektív gyűjtését és komposztálását helyezi előtérbe, a másik változat szerint a vegyesen gyűjtött hulladék nagy szerves anyag tartalmú finom frakciója, az égethető frakció mechanikai leválogatása után stabilizálásra kerül, ez biztosítja az eltérítést. A szerves eltérítés különböző megoldásából következően nem csak a kezelő létesítmények eltérőek, hanem a gyűjtési rendszer is különbségeket mutat: a stabilizálást tartalmazó megoldás esetén magasabb a vegyesen gyűjtött mennyiség, a komposztálási változatban a szelektív gyűjtés kerül előtérbe, így kijelenthető, hogy műszakilag a rendszer legtöbb elemében különböző változatokat vizsgáltunk. 5. Véleményünk szerint nem szükséges az új helyszínen épülő központot tartalmazó változat vizsgálata, nem megvalósítható változatként el lehet vetni az RMT-ben szereplő indokok alapján. A lerakó új helyszínen való megvalósítását a nem megvalósítható változatként elvetettük. 135

136 6. Az A változattal kapcsolatos műszaki észrevételeket a kiválasztott változat fejezete tartalmazza, melyek közül a relevánsakat javasoljuk minden változatnál figyelembe venni. Pl. kapacitás túltervezés áll fenn a B változatban a mechanikai előkezelők kapcsán: a tatabányai körzet tonna hulladékot fog kezelni, tonna kapacitás épül, a bicskei körzet tonna hulladékot fog kezelni, 75 e tonna kapacitás épül, javasoljuk felülvizsgálni, mert mechanikai előkezelésnél nem tartjuk indokoltnak 10% tartalékkapacitás beépítését. (Megjegyzés: a komposztálónál viszont nincs tartalék kapacitás betervezve.) A projektterület változásával megváltoztak a létesítmények által kezelendő hulladékáramok, Tatabányára t, Bicskére t hulladék kerül a projekt induló évében. A tervezés során mindkét létesítmény esetében 70 et-ra kértük meg az engedélyt. A 70 ezer tonnával egy 10%-os biztonsági tartalék szerepel az engedélyben, ez az egy év során a létesítményben kezelhető maximális mennyiség. A mechanikai válogatóba nem kerül beépítésre 10% tartalékkapacitás, a rendszer arra alkalmas, hogy nagy biztonsággal kezeljen 63 et hulladékot, amint ez a technológiai leírásokból és a gépészeti specifikációkból kiderül A műszaki változatok előzetes vizsgálata Az előzőekben meghatározásra kerültek a projekt által minimálisan teljesítendő, hulladékkezelésre vonatkozó, mennyiségi követelmények, valamint a műszaki és területi adottságokból eredő, az egyes létesítmények megvalósítására vonatkozó peremfeltételek, az alábbiakban meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a műszaki megoldások, amelyek teljesítik a kötelezettségeket és egyben megfelelnek a megvalósíthatósági peremfeltételeknek is. A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség csak nagyfokú szelektív gyűjtéssel és az azt követő utóválogatással teljesíthető, ez a gyűjtési rendszer átalakításával (mindenekelőtt a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetésével) és a válogatási kapacitások kiépítésével valósítható meg: ezen kívül nincs reálisan megvalósítható műszaki alternatíva. A szerves hulladékok lerakására vonatkozó irányelv értemében a területen 2016-ra csak 28,6 et szerves hulladék rakható le, 36,3 et hulladék lerakótól való eltérítéséről gondoskodni kell. A szerves hulladék eltérítésnek eszközei a következők lehetnek: Lakossági zöldhulladékok házi komposztálása; Lakossági zöldhulladékok szelektív gyűjtése és komposztálása; Közterületi zöldhulladékok szelektív gyűjtése és komposztálása; Papírhulladék szelektív gyűjtése és hasznosításra átadása; Vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai válogatása és a maradék stabilizálása; A mechanikai válogatás eredményeképpen létrejövő nagyfűtőértékű frakció papír tartalmának égetésre való átadása; A házi komposztálás bevezetése mindenekelőtt a tudatformálás szempontjából szükséges, a papír hulladékok szelektív gyűjtését és hasznosítását a csomagolási kötelezettségekhez kapcsolódóan kell teljesíteni. 136

137 A hulladékok mechanikai válogatása (és az égethető papír frakció égetésre történő átadása) a teljes keletkező települési áramra vonatkozó lerakási maximum betartásához szükséges, így az előbbiek megvalósítása mellett két fő irány marad a szerves eltérítés teljesítéséhez: a zöldhulladékok szelektív gyűjtése és komposztálása, a vegyesen gyűjtött hulladékok finomfrakciójának stabilizálása. Az fejlesztési irányok megvalósíthatóságának eldöntéséhez elsőként meg kell vizsgálni, hogy a stabilizálás teljes elhagyásával reálisan teljesíthető-e csak komposztálással (és papír szelektív gyűjtéssel, égethető papír frakció leválasztásával) a szerves hulladék eltérítés: 2016-ra becsült anyagáramok (t) eltérítendő szerves mennyiség papír újrafeldolgozás leválogatott papír égethető frakció minimálisan komposztálandó A lakossági szelektív zöldhulladék gyűjtési rendszer fejlesztésével évi 5 ezer t zöldhulladék összegyűjtése megvalósítható (a házi komposztálás fejlesztésével további évi 2 ezer t zöldhulladék helyben történő kezelése oldható meg, ezzel a lakosságnál képződő 9,3 ezer t zöldhulladék 75%-a komposztálható, és csak a maradék 25% kerül a vegyes hulladékok közé), a közterületekről összegyűjtött zöldhulladékokkal együtt (4 ezer t), öszszességében 11 ezer t komposztálása reális célkitűzés. Tekintettel arra, hogy a jelenleg begyűjtött 5,5 ezer t zöldhulladék (lakossági 1,5 ezer t, közterületi 4 ezer t) nagyobb részben projektterületen kívüli komposztálóba, kisebb részt a tatabányai központ létestése során felszámolandó kezelőbe kerül, 9 ezer t komposztálási kapacitás kiépítése szükséges az előző bekezdésben rögzített komposztálás megvalósításához, ezzel a szerves eltérítés nagy biztonsággal teljesíthető, a vegyes hulladék stabilizálása nélkül is. A vegyes hulladék (a leválasztott finomfrakció) stabilizálása esetén a szerves eltérítés a komposztálás fejlesztése nélkül is teljesíthető (a finomfrakció teljes egésze stabilizált állapotban kerül lerakásra), ebben az esetben a jelenlegi zöldhulladék gyűjtési és kezelési rendszer változatlan marad. 4.2 A változatelemzés módszere A változatelemzés célja a megvalósítható megoldási javaslatok közül a legmegfelelőbb változat kiválasztása. A műszakilag és jogilag megvalósítható változatok esetében a KHE útmutatót (Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez, KEOP támogatáshoz, 2009) és az aktuális EU útmutatót (Guide to Cost-Benefit Analysis of Investment projects, 2008) figyelembe véve a változatok elemzése az alábbi módokon történhet: - Költség-hatékonyság elemzés 137

138 - Közgazdasági költség-haszon elemzés - Többszempontú értékelés. Mivel jelen projekt esetén a végső változatok különböző megoldási lehetőségek környezeti hatásai jelentősen eltérnek egymástól, ezért a végleges RMT-ben közgazdasági költség-haszon elemzést végzünk. A három lehetséges változatelemzési módszer közül (költség-hatékonyság, többszempontú elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés) a közgazdasági költséghaszon elemzés a legrészletesebb módszer, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzést a CBA útmutatóban meghatározott módszertant követve végeztük el, mely alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség. A közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatok a közgazdasági teljesítménymutatók alapján vethetők össze. A többszempontú elemzés szubjektív értékelési módszeréhez képest a hatásokat számszerűsítve és objektíven értékeli. Az elemzés lépései a következők: - Beruházási költségek becslése - Működési költségek becslése - Maradványérték becslése - A projekt bevételeinek becslése - Társadalmi-gazdasági és környezetei hatások becslése - Közgazdasági teljesítménymutatók számítása A költség-hatékonyság elemzés elvégzése, a költséghatékonysági kritériumok teljesítése a kiválasztott változatra vonatkozóan jelent jogosultsági kritériumot, ezért az a fejezetben kerül bemutatásra. 4.3 A projekt nélküli eset Mivel a projekt nélküli eset a változatelemzésen kívül a pénzügyi és a közgazdasági elemzés kiindulópontja is lesz, ezért - a pénzügyi, illetve a közgazdasági jelenértéket is szükséges lenne megadni. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzügyi és a közgazdasági költségek megegyeznek, ezért azok nem kerülnek külön bemutatásra. A pénzügyi és közgazdasági költségek egyezőségének oka a következő: a Társulás ezen tevékenysége vonatkozásában az ÁFA visszaigénylésére jogosult lesz, így a pénzügyi elemzésben is nettó költségek kerültek figyelembe vételre a közgazdasági költség-haszon elemzésben a CBA útmutatóban meghatározottak alapján nettó költségekkel kell számolni, további korrekciók nem szükségesek. 138

139 Tekintettel arra, hogy a pénzügyi és a közgazdasági elemzésben alkalmazott diszkontráták eltérnek, ezért a jelenértékek tekintetében megkülönböztetésre kerül a pénzügyi és a közgazdasági jelenérték A CBA útmutató szerint (az EU Guide, 2008 alapján) a projekt nélküli eset vonatkozásában a következő kiindulópontok közül lehet választani: Zéró eset (Do-nothing, baseline scenario) : alapeset, úgynevezett normál eset (business as usual), amellyel a projektváltozatok költségei és haszna összevethetők. Tartalmazhatja a normál működéshez szükséges üzemeltetési és fenntartási költségeket (illetve adott esetben a megtermelt bevételeket is). Minimális eset (Do-minimum) : az az eset, amely a szükséges üzemeltetési és karbantartási költségeket, valamint bizonyos minimális beruházási költségeket tartalmaz (amelyek például a súlyos állagromlás megakadályozásához vagy késleltetéséhez, illetve a jogi vagy biztonsági előírások teljesítéséhez szüksége-sek). Katasztrófa eset (catastrophic scenario), az az eset, amikor nem lehetséges fenntartani a jelenlegi szolgáltatási szintet, tekintettel annak alacsony színvo-nalára. Ekkor a projekt nélküli eset a jelenlegi szolgáltatási színvonal megtartá-sa érdekében szükséges beruházási költséget is tartalmazza. A fenti lehetőségek közül jelen projekt esetében a Minimális esetet alkalmaztuk (ez a leggyakrabban alkalmazott módszer) az alábbiak szerint: Projekt nélküli esetben mindenekelőtt a jelenlegi gyűjtési és kezelési kapacitások által nyújtott szolgáltatási színvonal fenntartását feltételezzük. A projekt nélküli eset lényege, hogy az EU kötelezettségek nem teljesülnek, a társulás területén kívül történik a hulladék lerakása. A köztes RMT-ben az eredmények megalapozása érdekében szcenárió elemzésben vizsgáltuk meg azt az esetet, melynek során a projekt nélküli esetben 2015-ig a társulás területén kívüli lerakón kerül lerakásra a hulladék, ezt követően megépítésre kerül a saját lerakó. (a lerakó bezárását követően /2014/ az új helyszín kiválasztásához, megépítéséhez szükséges becsült idő 2 év). A szcenárió elemzés eredménye az volt, hogy ekkor a változatelemzés következtetései nem változnak, a projekt támogatási aránya, támogathatósági feltételei nem változnak. A végleges RMT-ben szcenárióelemzést nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a változatelemzés időbeli folyamata során pontosodott, hogy a szcenárió elemzés tartalma nem megvalósítható, így az a projekt nélküli eset egyik változatában sem vehető figyelembe A projekt nélküli eset leírása Szelektív gyűjtés A lakossági szelektív gyűjtés döntően a jelenlegi gyűjtősziget hálózattal valósul meg (kismértékű fejlesztés, a kihelyezések hatékonyabbá tétele prognosztizálható), várható a jelenlegi igen alacsony gyűjtési hatékonyság kismértékű javulása, mindenekelőtt a műanyag és üveg frakciókra vonatkozóan, mindezek eredményeképpen a lakossági szelektív gyűjtés kismértékben nő (évi 4958 t-ról 6111 t-ra); 139

140 Az intézményi szelektív gyűjtés esetében a jelenlegi magas gyűjtési hatékonyság tovább nem növelhető, így a begyűjtött mennyiségek változása a szelektíven gyűjthető frakciók keletkezését követi. Összesítve a vázolt hatásokat a 23,5 ezer tonnáról több, mint 24 ezer tonnára nőhet a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége 2016-ig és azt követően. Ezzel nem teljesíthető a csomagolási irányelv 60%-os célkitűzése; A szerves hulladékok szelektív gyűjtése esetében a korábban elért 5,5 ezer tonna körüli érték stabilizálható, mindenekelőtt a közterületeken keletkező zöldhulladékok szelektív gyűjtésével. Projekt nélküli esetben a jelenlegi Tatabányán, Szentendrén és Budakalászon működő hulladékudvarok nem felnek meg az előírásoknak. Minimális mennyiségű szelektív hulladékgyűjtés és bálázás a tatabányai és bicskei létesítményekben történik. Utóválogatás A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékok válogatása, bálázása a meglévő bicskei és tatabányai létesítményben biztosítható. Komposztálás A projektterületen évi 5,5 et zöldhulladék szelektív gyűjtése valósul meg, ebből 2,5 ezer tonna a tatabányai kezelő telepen, a maradék 3 ezer tonna a projektterületen kívüli komposztálóban kerül feldolgozásra. Vegyes hulladék kezelése A vegyesen begyűjtött hulladékok mennyisége az előzőek alapján, évi et körüli értékűre várható, a vegyes hulladék közvetlen lerakásra kerül. Lerakás A teljes lerakott mennyiség a 2008 évi szint környékén mozog (évi et) Költségek, bevételek és hasznok becslése Beruházási költségek Mivel a projekt nélküli esetben beruházásokra nem kerül sor, így ebben az esetben beruházási költségek nem merülnek fel. Projekt nélküli esetben csak a meglévő kapacitások pótlása történik meg (az átrakóra és a járműre vonatkozóan, mely a pontban kerül bemutatásra) Működési költségek A működési költségek között 3 költségfajta került megkülönböztetésre: üzemeltetési költség karbantartási költség 140

141 pótlás A költségfajták részletes tartalma és megbontása a fejezetben kerül bemutatásra. A költségek teljes évre vonatkoznak Üzemeltetési és karbantartási költség Gyűjtési és szállítási költség A működési költségek felosztása kezelési láncokra a beruházási költségekhez hasonlóan történik. A vegyes gyűjtési és szállítási költség illetve a gyűjtőszigetek ürítése esetében a járműpark paraméterei a projekt nélküli esetben az alábbiak: 72. Táblázat: Járműpark paraméterek a projekt nélküli esetben Vegyes gyűjtés és szállí- ürítése Gyűjtőszigetek tás Zöld hulladék gyűjtés Járatszám, járat/hét Szükséges jármű darabszám (db) Szükséges személyzet, fő Éves futásteljesítmény járműkilométer/év Éves üzemanyag fogyasztás liter/év Táblázat: Fajlagos működési költségek Fajlagos költségek üzemanyag költség (Ft/L) 300 éves személyi jellegű költség (Ft/fő) éves karbantartási költség (Ft/db) éves adminisztratív költség (Ft/év) A szállítási-gyűjtési költségek a projekt nélküli esetben az alábbiak szerint alakulnak évente. 74. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben projekt nélküli esetben (millió Ft) Vegyes gyűjtés Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtőszigetek ürítése Szállítás külső lerakóba összesen EPV FPV A közterületi zöldhulladék gyűjtést projekt nélküli esetben a közszolgáltató végzi, mely hulladék zömében gazdálkodói eredetű. Az intézményi zöldhulladék gyűjtést nem a közszolgáltató végzi, hanem az üzemeltető (ő szállítja be a komposztálóba), ezért nem jelenik meg költségként. 141

142 A gyűjtőszigetek ürítési költsége során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a gyűjtőszigetek ürítést az átevő végzi. A rendszeres ürítésnek fix díja van. Ezért a gyűjtőszigetek ürítési költsége független a hulladék mennyiségétől. Az intézményi szelektív hulladékgyűjtést szintén nem a közszolgáltató fogja végezi, ezért ennek költsége sem jelenik meg a fenti táblázatban Hulladékkezelési költség Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: komposztálás, lerakás, válogatás átrakás A hulladékkezelési költségek évenkénti alakulása a következő: 75. Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben projekt nélküli esetben (millió Ft) projekt nélkül epv fpv Komposztálás 257, Lerakó , Válogató 94, Átrakó Összesen A komposztálási költségek a komposztáló működési költségét tartalmazza. Projekt nélküli esetben nincs üzemelő lerakó, a lerakás költségénél a külső lerakás díja szerepel (A fajlagos lerakási díj: Ft/t) A válogató kezelési költségét a minimálisan összegyűjtött szelektív hulladék 1500 Ft/t bálázási díj bálázott mennyiséggel történő szorzata adja. Az átrakó működési költségei a szentendrei és a szigetszentmiklósi átrakók működési költségeit tartalmazza. Mivel a jelenleg működő hulladékudvarok nem felnek meg a műszaki előírásoknak, ezért azokra működési költséget nem számolunk Általános költség A létesítményekre közvetlenül nem ráterhelhető szociális és egyéb létesítmények, közművek és útfenntartási költségek tartalma, az irodai és központi általános költségek az általános költségek közé kerültek. Az általános költségek évenkénti alakulása a következő: 142

143 76. Táblázat Általános költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben projekt nélküli esetben (millió Ft) projekt nélkül epv fpv Általános költség Pótlási költségek Pótlási költségek a projekt nélküli esetben a gyűjtőjárművek illetve a gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok esetében merülnek fel. Komposztáló: A jelenlegi komposztáláshoz szükséges gépek és berendezések (aprító, rosta, rakodó) pótlására legelőször 2020-ban, majd 20 évente kerül sor. A komposztálók esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor: 77. Táblázat Pótlási költségek a számítása a komposztálóval kapcsolatban a projekt nélküli esetben Élettartanyiség Meny- Egységár Költségtényező Összesen (Ft) (Ft/db) Aprító Rosta Komposztforgató GORE-komposztáló technológia GORE fólia felcsévélő Összesen Lerakó Projekt nélküli esetben nem épül lerakó. A projekt nélküli esetben kiinduló pontként vettük figyelembe, hogy a lerakó 2014-ben bezárásra kerül és a lerakásra kerülő hulladék lerakásának helyszíne piaci alapon kerül kiválasztásra várhatóan a társulás területén kívül. Ennek megfelelően a projekt nélküli esetben a lerakás pótlási költségei nem jelennek meg külön, mivel az beépítésre kerül a lerakási díjba, ezért azt ott vettük figyelembe Válogató Projekt nélküli esetben válogató nincsen, ugyanakkor a létesítményekben minimálisan begyűjtött szelektív hulladék bálázásra kerül, ezért annak pótlását is biztosítani kell, mely költségelemet a válogató soron szerepeltetjük. Projekt nélküli esetben a bálázó pótlására 20 évente, elsőként 2020-ban kerül sor. A válogató esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor: 143

144 78. Táblázat Pótlási költségek a számítása a válogatóval kapcsolatban a projekt nélküli esetben Költségtényező Élettartanyiség (Ft/db) Meny- Egységár Összesen (Ft) Bálázógép (perforátor, virbulátor) Összesen Hulladékudvar Projket nélküli esetben ugyan nincsen a műszaki előírásoknak megfelelő hulladékudvar, de a szociális és egyéb létesítményekben szelektíven gyűjtött hulladékok tárolását szolgáló konténerek pótlására mégis szükség van. Ezért ezen konténerek pótlási költségeit a hulladékudvarok pótlási költségei között szerepeltetjük. Gyűjtő járművek: A projekt nélküli esetben a lerakó bezárása utáni állapotot vettük figyelembe, ezért a járművek esetében is a lerakó bezárása után szükséges járműállomány szerepel a pótlási költségek között. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi gépjárműpark összetétele és élettartama nagyon vegyes, ezért a pótlási költség egyszerűsített módon kerül számításra, azaz a vegyes hulladéknál 2016-tól folyamatos, évenkénti járműpótlással számolunk. A zöldhulladékos és vegyes gyűjtés során 10 évente kerül sor járműpótlásra. A járművekre vonatkozóan az alábbi beruházási elemekkel kapcsolatban merül fel pótlási költség (melyek élettartama kevesebb, mint 30 év). 79. Táblázat Jármű élettartamok és beszerezési árak Járművek élettartam beszerzési ár (millió Ft/db) Vegyes gyűjtés Gyűjtőszigetek ürítése Zöld hulladék gyűjtése Átrakó Az átrakó esetében azt feltételeztük, hogy a projekt nélküli esetben a szigetszentmiklósi és a szentendrei átrakó maradna meg (a szentendrei átrakó nem működik tovább, mivel műszaki állapotuk, kapacitásuk nem megfelelő). Tekintettel arra, hogy a Szigetszentmiklósra vonatkozó költségekről nem áll rendelkezésre megfelelő információ, ezért mivel a két átrakó kapacitásában hasonló- annak költségeit a szentendrei átrakó költségeivel becsültük meg. Az átrakó pótlása a gépek és berendezések pótlását jelenti. Az első pótlásra 2033-ban, majd 20 évente kerül sor. Az átrakó esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor: 144

145 80. Táblázat Pótlási költségek a számítása az átrakóval kapcsolatban a projekt nélküli esetben Költségtényező Élettartanyiség (Ft/db) Meny- Egységár Összesen (Ft) konténerek prés hídmérleg technológia összesen Gyűjtősziget A gyűjtőszigetek edényzeteit folyamatosan, évente kell pótolni. A gyűjtőszigetek esetében projekt nélküli esetben az alábbi elemek beszerzésére kerül sor: 81. Táblázat Pótlási költségek a számítása a gyűjtőszigetekkel kapcsolatban a projekt nélküli esetben Élettartanyiség Meny- Egységár Költségtényező Összesen (Ft) (Ft/db) 3 frakciós gyűjtősziget (2500L) Összesen

146 82. Táblázat Projekt nélküli eset pótlási költségei epv fpv Komposztálás Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Összesen Komposztálás Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Összesen

147 Maradványérték A projekt nélküli esetben a hulladékudvarok konténerei, a járművek és a gyűjtőszigetek pólása miatt maradványérték keletkezik. projekt nélkül maradványérték (2041) Jelenérték 5. Hulladékudvar Járművek Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Összesen Költségek összegzése A teljes költség a projekt nélküli esetben a következőképpen alakul: 83. táblázat: A projekt nélküli eset költségeinek összegzése, millió Ft epv fpv Teljes beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5) Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték Összes költség (1+4+5) Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték Összes költség (1+4+5)

148 Bevételek A díjak meghatározásának részletes leírását a fejezet tartalmazza. A projekt nélküli esetben a hulladékgazdálkodásért fizetendő közszolgáltatási díjak számításának eredményét az alábbi táblázatok mutatják be: 84. Táblázat: A pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges díj levezetése (nem különbözet, millió Ft) Gyűjtés és szállítás költségei átlagos mérték EPV FPV Kezelés költségei Általános költségek Pótlás Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntartha-tóság biztosításához) Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram Gyűjtés és szállítás költségei Kezelés költségei Általános költségek Pótlás Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához)ű Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram

149 Gyűjtés és szállítás költségei Kezelés költségei Általános költségek Pótlás Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi -3 pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához)ű Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram A fenntarthatósághoz szükséges díj a szolgáltatás költségeiből indul ki. Elsőként a gyűjtés és szállítás, a kezelés, az általános költségek, a pótlás, valamint az elvárt haszon alapján meghatározzuk a szolgáltatás teljes költségét. Majd a szolgáltatás teljes költségéből levonva a hasznosítási bevételeket (A projekt nélküli eset hasznosítási bevételeit a következő fejezetben mutatjuk be részletesen.) kapjuk meg a szolgáltatás pénzügyi pénzáramát díj nélkül. Ezt a pénzáramot - annak érdekében, hogy a pótlások után meghatározott díjnövekedési ütem éves nagysága ne legyen túlzott mértékű, s ne legyenek benne esetenkénti nagy ugrások - egy átlagos évi pótlási összeggel korrigálva jutunk el a teljes díjhoz. 85. Táblázat: A lakosságra osztható díjtételek meghatározása Lakosságra osztható díjtételek gyűjtés és kezelés közvetlen költsége nem vegyes hulladékra eső általános költség vegyes gyűjtés lakosságra eső része díj eszközpótlás lakosságra eső fedezete hasznosítási bevételek összesen lakóegységre eső éves díj heti ürítési díj ,40 470,91 470,91 Az egy lakóegységre eső díj a lakosságra osztható díjtételből lett meghatározva oly módon, hogy a lakosságra osztható díjtételeket leosztottuk egy éves átlagos lakóegység számmal ( fő-vel). A számítás eredményeként projekt nélküli esetben az egy lakóegységre jutó éves átlagos díj 24 e Ft körül mozog. 149

150 A közszolgáltatásért fizetendő díj lakosok által meg nem fizetett résztét az intézmények és gazdálkodó szervezetek fizetik meg. A teljes díj felosztását lakossági és intézményi, ill. gazdálkodói díjra a következő táblázat szemlélteti: 86. Táblázat: A díj megoszlása a lakosság és a használók által fizetett díjra projekt nélküli esetbe,(nem különbözeti, millió Ft) Lakosságra osztható díjtételek 3 082, , , , , , ,98 Lakosok által megfizetett díj (nettó) 3 082, , , , , , ,98 Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek 326,32 327,40 328,48 328,48 328,48 328,48 328,48 Használók által fizetett díj (nettó) 3 408, , , , , , , Lakosságra osztható díjtételek 3 101, , , , , , ,98 Lakosok által megfizetett díj (nettó) 3 101, , , , , , ,98 Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek 328,48 353,48 353,48 353,48 303,48 303,48 303,48 Használók által fizetett díj (nettó) 3 430, , , , , , ,47 Másodnyersanyag értékesítés Tekintettel arra, hogy a díjrendelet értelmében azon tételek vehetőek figyelembe bevételként, melyet a lakosság fizet meg, ezért bevételt csökkentő tételként vettük figyelembe a másodnyersanyag hasznosításból származó bevételeket. A másodnyersanyag értékesítés átvételi árait a jelenlegi helyzet (közszolgáltató adatszolgáltatása), a korábbi tendenciák és előrejelzések alapján becsültük. Megjegyezzük, hogy a fajlagos bevételek mértéke egy átlagos -egységnyi másodnyersanyagra jutó- bevételt jelent, függetlenül attól, hogy a hulladék kinek kerül átadásra. Ennek oka, hogy az üzemeltetés megkezdését követően nehezen jelezhető előre, hogy milyen jellegű termékdíj, mentesség, illetve támogatások lesznek, a kezelést koordináló szervezetek hogyan fognak működni. A válogatott másodnyersanyag (papír, műanyag, fém) értékesítése során az alábbi fajlagos bevételeket vettük figyelembe. 87. Táblázat: Fajlagos bevétel, Ft/t fajlagos bevétel (Ft/t) komposzt papír műanyag üveg fém Táblázat: A projekt nélküli eset hasznosított mennyiségei (t/év) Projekt nélküli eset Komposztanyag Utóválogatott másodnyersanyag papír műanyag

151 Projekt nélküli eset üveg fém Mechanikailag válogatott égethető anyag Mechanikailag válogatott fém Összesen A fentiek alapján a bevétel a projekt nélküli esetben az alábbi táblázat szerint alakul: 151

152 89. táblázat: Pénzügyi bevételek a projekt nélküli esetben (nem különbözeti, millió Ft) pénzügyi jelenérték Díjbevétel Lakosok által megfizetett díj (nettó) Díjkompenzáció Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Hasznosítási bevételek Komposzt Papír Műanyag Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém Összes bevétel Díjbevétel Lakosok által megfizetett díj (nettó) Díjkompenzáció Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Hasznosítási bevételek Komposzt Papír Műanyag Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém Összes bevétel

153 Díjbevétel Lakosok által megfizetett díj (nettó) Díjkompenzáció Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek Hasznosítási bevételek Komposzt Papír Műanyag Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém Összes bevétel

154 4.3.3 Egyéb releváns szempontok A választott változatelemzési módszer a közgazdasági költség-haszon elemzés, mely a legrészletesebb a változatelemzési módszertanok közül, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzés figyelembe veszi az összes felmerülő szempontot (beruházás, működés, hasznok) ami alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség. A projekt nélküli esetben ezen felül szerepeltettük azokat az adatokat, amely majd a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzéséhez szükséges. 4.4 A projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, szelektíven gyűjtött zöldhulladék komposztálása A változat leírása, műszaki ismertetése Az A változatot a melléklet térképe mutatja be. A Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztési területén a jelenlegi rendszer hiányosságai miatt egy gazdaságos, törvényi kötelezettségeknek megfelelő, korszerű rendszer kialakítása szükséges. A vizsgált projektváltozatok a csomagolási hulladékok gyűjtése és kezelése, valamint a vegyes hulladékok gyűjtési rendszere tekintetében megegyeznek egymással, a különbség a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében van: az egyik esetben a szelektív gyűjtést követő komposztálással, a másik esetben a vegyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított a lerakótól való szerves eltérítés. A projektváltozatok azonos fejlesztési céljai: szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, fém, üveg) fejlesztése (új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes a sűrűn lakott településeken, hulladékudvarok) a Tatabánya Dubnik völgyi hulladékkezelő központ kiépítése (mechanikai válogató, utóválogató), hulladéklerakó kapacitásának bővítése; a Bicskei mechanikai válogató kiépítése; vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomások létesítése - kétütemű szállítás) Az A projektváltozat egyedi fejlesztési célja: szerves hulladék lerakótól való eltérítése komposztáló telepek építésével, házi komposztálás elterjesztésével; Az A projektváltozat szerint 1 db a projekt teljes területét lefedő szelektív (papír, műanyag, üveg, fém) hulladék gyűjtési körzet, két vegyes hulladék gyűjtési körzet, valamint a 3 komposztálóhoz tartozó zöldhulladék gyűjtési körzet kerül kialakításra. A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ (utóválogató, mechanikai kezelő, komposztáló, lerakó), Bicskei mechanikai válogató 154

155 hulladékátrakó állomások, komposztáló telepek, hulladékgyűjtő udvarok, szelektív hulladékgyűjtő szigetek. Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ és hulladéklerakó A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: Válogatómű (kapacitás: t/év) A közszolgáltatói kör szelektív gyűjtéséből származó hulladékot (2016-ban tonna) fogadja. A válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újra-feldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül. Mechanikai előkezelőmű (kapacitás: t/év) A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladékot fogadja (2014-ben kb tonna). A hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosítható, illetve minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége. Komposzttelep (kapacitás: t/év) Ld. a komposztáló telepek ismertetésénél. Hulladéklerakó (kapacitás: m 3 ) Lerakásra a mechanikai előkezelőben leválasztott <60 mm-es frakció és a mechanikai kezelésnél leválasztott nehéz frakció kerül. A lerakómedence a helyi sajátosságokat figyelembe véve a 20/2006. (IV.5) KvVM rendelet előírásainak megfelelő műszaki védelemmel és műtárgyrendszerrel (csurgalék, - csapadékvíz kezelés, depógáz gyűjtő és kezelő rendszer) kerül kialakításra. Kiszolgáló létesítmények A hulladékkezelő központ tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o o o o o o o o o o o o Szociális és irodaépület Parkoló Gépszín és műhely Kerékmosó Gépjárműmosó Üzemanyagtöltő állomás Csapadékvíz és tüzivíz tárolók Meteorológiai állomás Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák) Térburkolatok Véderdő Bicskei mechanikai válogató (kapacitás: t/év) A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladékot fogadja (2014-ben kb tonna). A hulladék mechanikai válogatását követően a hasznosítható frakciók kiszállításra kerülnek a feldolgozókhoz, a nem hasznosítható finomfrakció a tatabányai központ lerakójába kerül. 155

156 A mechanikai válogató tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o o o o o o Szociális és irodaépület Parkoló Csapadékvíz és tüzivíz tárolók Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák) Térburkolatok Hulladékátrakó állomás A távoli települések hulladéklerakótól való nagyobb távolsága miatt célszerű átrakó állomás közbeiktatásával szállítani a hulladékot. Az átrakó állomások a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű létesítmények: a mérlegelést követően a hulladékot a gyűjtő jármű rámpán felhaladva egy garatpárba üríti. A garatból a hulladék a szállító préskonténerekbe kerül betömörítésre. A préskonténereket távolsági szállításra alkalmas szállítójárművek juttatják el a kezelő központba. A tervezett átrakó állomás: Szentendre (kapacitás: t/év). Komposztáló telepek A szelektív zöldhulladék gyűjtésből származó hulladék komposztálása szemipermeábilis membrántakaróval fedett, aktív levegőztető egységgel ellátott komposztálási rendszerben történik. A tervezett komposztáló telepek (összes kapacitásuk a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges 9000 t/év): Tatabánya (kapacitás: t/év), Törökbálint (kapacitás: t/év), Komárom (kapacitás: t/év). Hulladékgyűjtő udvarok A projekt keretében összesen 10 db a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű hulladékgyűjtő udvar kerül megépítésre az alábbi településeken: Tatabánya 3db, Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre 1-1 db. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerét a szelektív hulladékgyűjtés célkitűzéseinek eléréséhez módosítani, fejleszteni szükséges. A fejlesztés során a meglévő rendszerhez illeszkedő paraméterekkel rendelkező szigetek kerülnek kialakításra. A gyűjtésre kerülő hulladékfrakciók: 156

157 papír, műanyag, színes üveg. A létesítendő gyűjtőszigetek száma: 75 db. 90. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Megnevezés 2012 (2013) Összesen 2020 után rendelkezésre álló kapacitás Házi komposztáló edényzet db Újrahasználati központ db Hulladékudvar települési db térségi db Gyűjtősziget db Válogató* t/év Tatabánya t/év Komposztáló* t/év Komárom t/év Tatabánya t/év Törökbálint t/év Pellet-előállító* t/év Előkezelő (mechanikai, vagy t/év mechanikai előkezelés)* Tatabánya (mechanikai) t/év Bicske (mechanikai) t/év RDF energiahasznosító mű* t/év Átrakó* t/év Szentendre t/év Lerakó *,*** Tatabánya m Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - városi gyűjtőedény (edényzet, speciális járművek) ** db Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - járművek (edényzet, speciális járművek) ** db * A tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni. ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** 2020 utáni szabad kapacitásra eső költség nem elszámolható A várható eredmények, hatások Az alábbi táblázatokban bemutatásra kerül, hogy az A változat esetében milyen szintű eredmények érhetőek el. 157

158 91. táblázat: A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna Referencia év* Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás zöldhulladék komposztálása egyéb, biohulladék komposztálása Vegyes gyűjtés papír műanyag üveg fém biohulladék egyéb Átrakott vegyes hulladék

159 Referencia év* Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék Égetett vegyes hulladék Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése stabilizált hulladék * nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra fém hasznosításra Lerakott kezelési maradékok komposztálási maradék válogatási maradék papír műanyag fém egyéb égetési maradék előkezelt vegyes hulladék lerakásra Összes lerakás (8+10) *stabilizált hulladék nem képződik, a táblázatban a nem stabilizált maradékanyag mennyisége van feltüntetve 92. táblázat: A fejlesztés eredményei a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramra vonatkozóan, évenkénti bontásban, tonna Referencia év* Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék papír

160 Referencia év* ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás zöldhulladék komposztálása egyéb, biohulladék komposztálása Vegyes gyűjtés papír műanyag üveg fém biohulladék egyéb Átrakott vegyes hulladék Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék Égetett vegyes hulladék Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

161 Referencia év* Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése stabilizált hulladék * nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra fém hasznosításra Lerakott kezelési maradékok komposztálási maradék válogatási maradék papír műanyag fém egyéb égetési maradék előkezelt vegyes hulladék lerakásra Összes lerakás (8+10)

162 *stabilizált hulladék nem képződik, a táblázatban a nem stabilizált maradékanyag mennyisége van feltüntetve 93. táblázat: Szelektív gyűjtési rendszerben begyűjtött mennyiség részletezése, tonna Referenciaév Gyűjtősziget, konténer papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Házhoz menő gyűjtés papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Hulladékudvaron gyűjtött

163 Referenciaév papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Intézményi gyűjtés papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

164 4.4.3 Költségek és bevételek becslése Beruházási költségek A beruházási költségeket fizikai mértékegységben a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy a költségbecslés tanulmányterv szintű, nagyvonalú becslést tartalmaz RMT útmutatóban megfogalmazott változatelemzési módszer követelményeinek megfelelően. A tervezői költségbecslés alapvetően a kiválasztott változatra vonatkozóan készült el. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történt. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Az "A" változat elemzésében alkalmazott fajlagos beruházási költségek teljes mértékben megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok megismétlésétől jelen fejezetben eltekintünk. A megelőzés költségéhez a házi komposztálásra és egyéb, pr-marketing jellegű beruházási tevékenységek és költségek kapcsolhatók. A megelőzési költség alapját a projekt teljes elszámolható költsége adja (a megelőzési költség a teljes elszámolható költség 5 %-a), ami tartalmazza a tartalékot is. A megelőzési költségen belül az újrahasználati központ és a házi komposztálás tovább nem növelhető, ezért a kötelező legalább 5%-ot a tudatformálással tudjuk csak kitölteni. Egyébként megjegyezzük, hogy ez rendkívül fontos a szelektív gyűjtési célok eléréshez, valamint a házi komposztálás megfelelő üzemeltetéséhez. A megelőzési költségek részletes bemutatását a c) melléklet tartalmazza. A változatelemzés során tartalékot általában nem rendelünk az egyes változatokhoz, azonban a megelőzés költsége tartalék figyelembe vételével került megállapításra az A és "B" változatban azért, hogy a változatelemzésben a kiválasztott változat pénzügyi elemzésében ugyanaz a megelőzési költség szerepelhessen. A szelektív hulladékgyűjtéshez a létesítmények közül a válogatómű, a hulladékudvarok, a lakótelepi gyűjtőpontok és a gyűjtőszigeteken történő begyűjtésre és szelektíven gyűjtött hulladék háznál történő begyűjtésére szánt tömörítős és daruskonténeres autók költsége tartozik. A szerves hulladék lerakótól való eltérítésének költsége a következőket tartalmazza: Komposztáló, mechanikai előkezelő mű és az égethető frakció szállító járművei Ezen felül átfedéssel ide tartozik a házi komposztálás, valamint a csomagolási és a nem csomagolási papírra, mint szerves hulladékra jutó arányos beruházási költség. A lerakás beruházási költsége a lerakóbővítés első ütemének, az átrakó és a kapcsolódó létesítmények költségeiből származik. A beruházási költségek megoszlása és időbeli eloszlása a költség-haszon elemzés útmutató szerinti felosztásban a következő. 164

165 94. táblázat: A beruházási költségek összegzése és időbeli megoszlása az A változat esetén (millió Ft) Összesen Területelőkészítés megelőző mentő régészet lőszermentesítés talajmunka Építési beruházások Hulladékudvar Gyűjtősziget 0 Válogató Házi komposztálás 0 Komposztáló Előkezelő RDF energiahasznosító mű 0 Átrakó TSZH lerakó Egyéb kezelés végző létesítmény 0 Egyéb kapcsolódó építési beruházás Eszköz beszerzések Gépek Járművek Edényzet Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (beruházás értékében) Projektmenedzsment Közbeszerzés Tanulmányok és vizsgálatok elkészítése 0 Tervezés 0 Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság PR, ismeretterjesztés Egyéb 0 Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (nem beruházás) Megelőzés: szemléletformálás Összes nettó költség

166 Összesen Nem visszaigényelhető ÁFA 0 Nettó tartalék Tartalékra eső ÁFA 0 Teljes beruházási költség Működési költségek A működési költségek között 3 költségfajta került megkülönböztetésre üzemeltetési költség karbantartási költség pótlás Az "A" változat elemzésében alkalmazott fajlagos működési költségek és a számítási módszertan teljes mértékben megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok megismétlésétől jelen fejezetben eltekintünk Üzemeltetési és karbantartási költség Gyűjtési és szállítási költség A működési költségek felosztása kezelési láncokra a beruházási költségekhez hasonlóan történik. A szelektív hulladékgyűjtéshez a létesítmények közül a válogatómű, a hulladékudvarok, a gyűjtőjárművek közül a egyrekeszes, tömörítős felépítményű autók és a gyűjtőszigeteken történő begyűjtésre szánt tömörítős és darus-konténeres autók működési költsége osztható. Megelőzési költséghez nem kapcsolódik gyűjtési és szállítási költség. A vegyes gyűjtési és szállítási költség illetve a gyűjtőszigetek ürítése esetében a járműpark paraméterei az A változat esetében az alábbiak: 95. Táblázat: Járműpark paraméterek az A változatban 2013 Vegyes gyűjtés és szállítás Gyűjtőszigetek ürítése Járatszám (járat/hét) Szükséges jármű darabszám (db) 45 5 Szükséges személyzet (fő) Éves futásteljesítmény (járműkilométer/év) Éves üzemanyag fogyasztás (liter/év) A szállítási-gyűjtési költségek az A változat esetében az alábbiak szerint alakulnak évente. 166

167 96. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az A változat esetében (millió Ft, különbözet) EPV Vegyes gyűjtés Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontek ürítése Mechanikai előkezeléskönnyűfrakció égető viszonylat Szállítás külső lerakóba Szerves hulladék lerakó- ba szállítása Összesen Hulladékkezelési költség Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: komposztálás, lerakás, válogatás, előkezelés, átrakás hulladékudvar: a hulladékudvar költségeit a hulladékkezelési költségek között vettük figyelembe, tekintettel arra, hogy a hulladék udvarral kapcsolatban felmerülő költségek (személyi jellegű költség, karbantartás, közüzemi költségek, anyagköltségek, veszélyes hulladék elszállítása) az egyéb hulladékkezelési költségek tartalmához állnak jellegükben közelebb, mechanikai előkezelés égethető frakció díja A hulladékkezelési költségek évenkénti alakulása a következő: 97. Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az A változat esetében (millió Ft, különbözet) epv Komposztálás

168 Előkezelés Lerakó Válogató Hulladékudvar Átrakó Összesen A lerakással, válogatással, előkezeléssel, válogatással kapcsolatban a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A hulladékudvar üzemeltetési költségei az alábbi költség tételekből állnak: o o o o o személyi jellegű költségek karbantartás közüzemi költségek anyagköltség veszélyes hulladék elszállítása A fenti költségtételeknek - egy hulladékudvar esetén - összesen Ft éves üzemeltetési költségvonzata van. Mivel a projekt keretén belül 12 hulladékudvar kerül kialakításra így a vizsgálati időtáv valamennyi évében Ft hulladékkezelési költség keletkezik a hulladékudvarok esetében. Az átrakáshoz kapcsolódó hulladékkezelési költség Szentendre település esetében merül fel Általános költség Az általános költségek részletezését és a fajlagos költségek bemutatását a fejezet tartalmazza. Az általános költségek évenkénti alakulása az A projektváltozat esetén a következő: 98. Táblázat Általános költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az A változat esetében (millió Ft,) EPV Általános költség Pótlási költségek A pótlási költségek számításának módszertana megegyezik a kiválasztott változatnál részletesen leírt módszertannal ( ) 99. Táblázat Pótlási költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben az A változat esetében (millió Ft,) EPV Komposztálás Előkezelés

169 EPV Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Maradványérték A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egy-be a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a 169

170 beruházott és a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a maradványérték számításakor. A maradványérték felosztása kezelési láncokra, mivel a beruházási és pótlási költségből származik, megegyezik azok felosztásával. A maradványérték számításának módszertana megegyezik a kiválasztott változatnál részletesen leírt módszertannal ( ) 100. Táblázat Maradványérték a vizsgálati időszak utolsó évében és diszkontált értéke az A változat esetében (millió Ft,) Mechanikai válogató változat maradványérték Jelenérték (2041) Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás 0 0 Terület előkészítés 0 0 Telephelyi utak Közmű Összesen

171 Költségek összegzése A teljes költség az A változat esetében a következőképpen alakul: 101. táblázat: Az A projektváltozat költségeinek összegzése,különbözet, millió Ft jelenérték Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5) Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség öszszesen (2+3) Maradványérték Összes költség (1+4-5) Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték Összes költség (1+4-5) Bevételek Az alkalmazott változat elemzési módszertanban - a közgazdasági költség-haszon elemzésben - nem szerepel szempontként a bevétel, ezért nem kerül bemutatásra. 171

172 Hasznok A hasznokat a KHE Útmutatóban megadott módszertan alapján számszerűsítettük és fejeztük ki pénzben. A hasznok becslésére alkalmazható módszereket részletesen a fejezet tartalmazza. A következő hasznok kerültek a számszerűsítésre és pénzben kifejezésre: másodnyersanyag hasznosítás üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése Energetikai célú hasznosítás Másodnyersanyag hasznosítás Az összegyűjtött hulladék jelentős része másodlagos nyersanyagként hasznosítható, ezáltal csökken az elsődleges nyersanyagok kitermelése. Az elsődleges nyersanyag megtakarításából fakadó externális haszon az elsődleges nyersanyagok szűkössége miatti értékből adódik. A részletes módszertan a kiválasztott változatnál kerül bemutatásra. A számítási eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: 102. táblázat: Másodnyersanyag hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése Az A változat megvalósulása esetén csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, amelyre vonatkozó adatokat a következő táblázat tartalmazza. 172

173 103. táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése(millió Ft, különbözet) EPV Energetikai célú hasznosítás 104. táblázat: Energetikai célú hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV Egyéb releváns szempontok A választott változatelemzési módszer a közgazdasági költség-haszon elemzés, mely a legrészletesebb a változatelemzési módszertanok közül, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzés figyelembe veszi az összes felmerülő szempontot (beruházás, működés, bevétel, hasznok) ami alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség. 4.5 B projektváltozat: Szelektív gyűjtés, vegyes hulladék mechanikai válogatása, stabilizálása A változat leírása, műszaki ismertetése Az B változatot a melléklet térképe mutatja be. A vizsgált projektváltozat a szerves hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerében különbözik az "A" változattól: itt a lerakótól való szerves eltérítés a vegyes hulladék mechanikai válogatását követő stabilizálással biztosított. A B projektváltozat egyedi fejlesztési célja: szerves hulladék lerakótól való eltérítése a vegyes hulladék mechanikai válogatásával előállított finom illetve nehéz frakciók stabilizálásával (valamint kismértékű, a szemléletformálást célzó házikomposztálással); A B projektváltozat szelektív és vegyes hulladék gyűjtési körzetei megegyeznek az "A" változattal. A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ (utóválogató, mechanikai kezelő, stabilizáló, lerakó), 173

174 Bicskei mechanikai válogató hulladékátrakó állomások, hulladékgyűjtő udvarok, szelektív hulladékgyűjtő szigetek. A "B" változatban csak a Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ kialakítása, illetve a komposzttelepek elhagyása jelent különbséget az "A" változathoz képest. A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: Válogatómű (megegyezik az "A" változattal) Mechanikai előkezelőmű (megegyezik az "A" változattal) Stabilizáló telep (kapacitás: t/év) Stabilizálásra a mechanikai előkezelőkben leválasztott <60 mm-es frakció és a mechanikai kezelésnél leválasztott nehéz frakció kerül. A hulladék stabilizálása szemipermeábilis membrántakaróval fedett, aktív levegőztető egységgel ellátott rendszerben történik. A rendszer fő paraméterei: - érlelési idő 4 hét; - prizma térfogat 900 m3 (3x8x50); - prizmák száma 15 db; - előérlelő terület 8400 m2; - manipulációs terület 600 m2; - utóérlelő terület 8400 m2; Hulladéklerakó (kapacitás: m 3 ) Lerakásra a mechanikai előkezelőben leválasztott <60 mm-es frakció és a mechanikai kezelésnél leválasztott nehéz frakció kerül, a stabilizálást követően. A lerakómedence a helyi sajátosságokat figyelembe véve a 20/2006. (IV.5) KvVM rendelet előírásainak megfelelő műszaki védelemmel és műtárgyrendszerrel (csurgalék, - csapadékvíz kezelés, depógáz gyűjtő és kezelő rendszer) kerül kialakításra. Kiszolgáló létesítmények (megegyezik az "A" változattal) Bicskei mechanikai válogató (megegyezik az "A" változattal) Hulladékátrakó állomás (megegyezik az "A" változattal) Hulladékgyűjtő udvarok (megegyezik az "A" változattal) Szelektív hulladékgyűjtő szigetek (megegyezik az "A" változattal) 105. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Megnevezés 2012 Beruházás utolsó éve (2013) Összesen 2020 után rendelkezésre álló kapacitás Házi komposztáló edényzet db Újrahasználati központ db Hulladékudvar 174

175 Megnevezés 2012 Beruházás utolsó éve (2013) Összesen 2020 után rendelkezésre álló kapacitás települési db térségi db Gyűjtősziget db Válogató* t/év Tatabánya t/év Komposztáló* Pellet-előállító* Előkezelő (mechanikai, vagy mechanikai előkezelés)* t/év t/év t/év Tatabánya (mechanikai) t/év Bicske (mechanikai) t/év Tatabánya (biológiai) t/év RDF energiahasznosító mű* t/év Átrakó* t/év Szentendre t/év Lerakó *,*** Tatabánya m m 3 Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - városi gyűjtőedény (edényzet, speciális járművek) ** db Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - járművek (edényzet, speciális járművek) ** db * A tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni. ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** 2020 utáni szabad kapacitásra eső költség nem elszámolható 175

176 106. táblázat: A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna Referencia év* Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás zöldhulladék komposztálása egyéb, biohulladék komposztálása Vegyes gyűjtés papír műanyag üveg fém biohulladék egyéb

177 Referencia év* Átrakott vegyes hulladék Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék Égetett vegyes hulladék Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése stabilizált hulladék nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra fém hasznosításra Lerakott kezelési maradékok komposztálási maradék válogatási maradék papír műanyag fém egyéb égetési maradék előkezelt vegyes hulladék lerakásra Összes lerakás (8+10)

178 107. táblázat: A fejlesztés eredményei a közszolgáltatói kör által kezelt hulladékáramra vonatkozóan, évenkénti bontásban, tonna Referencia év* Házi komposztálás Szelektíven begyűjtött hulladék papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Komposztálás zöldhulladék komposztálása egyéb, biohulladék komposztálása Vegyes gyűjtés papír műanyag üveg fém biohulladék

179 Referencia év* egyéb Átrakott vegyes hulladék Előkezelőbe (pl. mechanikai előkezelés) kerülő vegyes hulladék Égetett vegyes hulladék Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése stabilizált hulladék nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra fém hasznosításra Lerakott kezelési maradékok komposztálási maradék válogatási maradék papír műanyag fém egyéb égetési maradék előkezelt vegyes hulladék lerakásra Összes lerakás (8+10)

180 108. táblázat: Szelektív gyűjtési rendszerben begyűjtött mennyiség részletezése, tonna Referenciaév Gyűjtősziget, konténer papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Házhoz menő gyűjtés papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Hulladékudvaron gyűjtött

181 Referenciaév papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) Intézményi gyűjtés papír ebből csomagolási papír műanyag ebből csomagolási műanyag üveg ebből csomagolási üveg fém ebből csomagolási fém biohulladék egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

182 4.5.2 A várható eredmények, hatások Költségek és bevételek becslése Beruházási költségek A "B" változat elemzésében alkalmazott fajlagos beruházási költségek megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok teljes mértékű megismétléstől jelen fejezetben eltekintünk. Jelen fejezetben csak a kiválasztott változatnál felhasznált fajlagos költségektől való eltérést mutatjuk be. A beruházási költségek megoszlása és időbeli eloszlása a költség-haszon útmutató szerinti felosztásban a következő táblázat: A beruházási költségek összegzése és időbeli megoszlása a B változat esetén (millió Ft) Mechanikai válogató változat összesen epv Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Szociális és egyéb létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Szemléletformálás, PR Szolgáltatások Terület előkészítés Telephelyi utak Közmű Összesen Működési költségek A "B" változat elemzésében alkalmazott fajlagos működési költségek részben megegyeznek a kiválasztott változatra vonatkozó fajlagos költségekkel (melyek a fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra, ezért azok teljes mértékű megismétléstől jelen fejezetben eltekintünk. Jelen fejezetben csak a kiválasztott változatnál felhasznált fajlagos költségektől való eltérést mutatjuk be. 182

183 Üzemeltetési és karbantartási költség Gyűjtési és szállítási költség A vegyes gyűjtési és szállítási költség illetve a gyűjtőszigetek ürítése esetében a járműpark paraméterei az A változat esetében az alábbiak: 110. Táblázat: Járműpark paraméterek a B változatban 2013 Vegyes gyűjtés és szállítás Gyűjtőszigetek ürítése Járatszám (járat/hét) Szükséges jármű darabszám (db) Szükséges személyzet (fő) Éves futásteljesítmény (járműkilométer/év) Éves üzemanyag fogyasztás (liter/év) A számítási módszertan megegyezik a 2 változat esetében, ezt részletesen a pont mutatja be. A szállítási-gyűjtési költségek a B változat esetében az alábbiak szerint alakulnak évente. 183

184 111. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a B változat esetében (millió Ft,) EPV Vegyes gyűjtés Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontek ürítése Mechanikai előkezeléskönnyűfrakció égető viszonylat Szállítás külső lerakóba Szerves hulladék lerakóba szállítása Összesen Hulladékkezelési költség Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: komposztálás, lerakás, válogatás hulladékudvar előkezelés átrakás A B projektváltozat üzemeltetési költségtételei - az egyes létesítményekben végzett hulladékkezelés esetén - nagyrészt megegyeznek az A változat költségeivel. Az alábbiakban csak azon létesítmények kezelésének költségei kerülnek kifejtésre, amelyek eltérnek fejezetben részletezett költségektől. Lerakás A válogatás üzemeltetési költségei megegyeznek az A projektváltozat esetén bemutatottakkal. 184

185 Válogatás A válogatás üzemeltetési költségei megegyeznek az A projektváltozat esetén bemutatottakkal. Előkezelés A hulladékkezelési költségek évenkénti alakulása a B projektváltozat esetén a következő: 112. Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a B változat esetében (millió Ft,) EPV Komposztálás Előkezelés Lerakó Válogató Hulladékudvar Átrakó Összesen Az előkezelés, lerakás, válogatás, átrakás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak 185

186 Általános költség Az általános költségek évenkénti alakulása a B projektváltozat esetén a következő: 113. Táblázat Általános költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a B változat esetében (millió Ft, különbözet) EPV Általános költség Pótlási költségek A pótlási költségek számításának módszertana megegyezik a kiválasztott változatnál részletesen leírt módszertannal ( ) 114. Táblázat Pótlási költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a B változat esetében (millió Ft,) EPV Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen

187 Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Maradványérték A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a beruházott és a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a maradványérték számításakor. A maradványérték felosztása kezelési láncokra, mivel a beruházási és pótlási költségből származik, megegyezik azok felosztásával. 187

188 115. Táblázat Maradványérték a vizsgálati időszak utolsó évében és diszkontált értéke a B változat esetében (millió Ft,) MBH változat maradványérték (2041) Jelenérték Komposztálás 0 0 Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás 0 0 Terület előkészítés 0 0 Telephelyi utak Közmű Összesen Költségek összegzése A teljes költség a B változat esetében a következőképpen alakul: 188

189 116. táblázat: A B projektváltozat költségeinek összegzése,különbözet, millió Ft jelenérték Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték Összes költség (1+4+5) Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték Összes költség (1+4-5) Teljes beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték Összes költség (1+4-5) Bevételek Az alkalmazott változat elemzési módszertanban - a közgazdasági költség-haszon elemzésben - nem szerepel szempontként a bevétel, ezért nem kerül bemutatásra. 189

190 Hasznok A hasznokat a KHE Útmutatóban megadott módszertan alapján számszerűsítettük és fejeztük ki pénzben. A hasznok becslésére alkalmazható módszereket részletesen a fejezet tartalmazza. A következő hasznok kerültek a számszerűsítésre és pénzben kifejezésre: másodnyersanyag hasznosítás üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése Energetikai célú hasznosítás Másodnyersanyag hasznosítás Az összegyűjtött hulladék jelentős része másodlagos nyersanyagként hasznosítható, ezáltal csökken az elsődleges nyersanyagok kitermelése. Az elsődleges nyersanyag megtakarításából fakadó externális haszon az elsődleges nyersanyagok szűkössége miatti értékből adódik. A részletes módszertan a kiválasztott változatnál került bemutatásra. A számítási eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: 190

191 117. táblázat: Másodnyersanyag hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése A B változat megvalósulása esetén csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, amelyre vonatkozó adatokat a következő táblázat tartalmazza táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése(millió Ft, különbözet) EPV Energetikai célú hasznosítás 119. táblázat: Energetikai célú hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV Egyéb releváns szempontok A választott változatelemzési módszer a közgazdasági költség-haszon elemzés, mely a legrészletesebb a változatelemzési módszertanok közül, hiszen az valamennyi hatást pénzben kifejezi. Ennek következtében a változatelemzés figyelembe veszi az összes felmerülő szempontot (beruházás, működés, bevétel, hasznok) ami alapján a változatelemzés eredménye egyértelműen meghatározható, így egyéb szempontok figyelembe vételére nem volt szükség. 4.6 A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása A változatok összehasonlítására közgazdasági költség-haszon elemzést alkalmaztunk, mert a változatok hatásai jelentősen eltérnek egymástól. Az elemzés során a változatok a közgazdasági teljesítménymutatók alapján vethetők össze. A közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatok a hatások pénzben kifejezett értéke és a költségek alapján hasonlítható össze. A közgazdasági költség-haszon elemzés során a kiválasztás lépései: beruházási és működési költségek becslése, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése változatok összevetése közgazdasági teljesítmény mutatók alapján 191

192 A változatok költségeinek és hatásainak becslése Költségek becslése: A költségbecslés a közgazdasági költséghaszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy a becslések nagyvonalúbbak. Hatások becslése: A hatások becslése a hasznok pénzben történő meghatározásával a közgazdasági költség-haszon elemzésnél leírtak szerint történik. A változatok összehasonlításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Teljes közgazdasági költség Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés Üzemeltetési és karbantartási költségek, gyűjtés, szállítás Pótlási költség Maradványérték Teljes haszon Másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon Energiaforrás megtakarításból származó haszon Üvegházhatás csökkenéséből származó hszon Teljes közgazdasági pénzáram ENPV ERR BCR Az alábbi táblázat foglalja össze a egyes változatok közgazdasági elemzésének főbb eredményeit: 120. Táblázat: A változatok értékelése évi áron, millió Ft "A" változat "B" változat Mechanikai válogató változat MBH BH változat ENPV ERR 15,88% 14,98% BCR 3,91 2,79 0,00 3,91 2,79 Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költségek, kezelés

193 "A" változat "B" változat Mechanikai válogató változat MBH BH változat Üzemeltetési és karbantartási költségek, gyűjtés, szállítás Pótlási költség Maradványérték Teljes közgazdasági költség Másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon Energiaforrás megtakarításból származó haszon Üvegházhatás csökkenéséből származó haszon Teljes haszon A legkedvezőbb közgazdasági mutatókkal az A változat rendelkezik, ezért az javasolható megvalósításra. 193

194 5 A kiválasztott változat részletes ismertetése 5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése Megelőzési tevékenységek bemutatása Újrahasználati központok A 10 db újonnan létesülő hulladékudvar újrahasználati központ funkciót is kap, az udvar területén kialakításra került fedett raktár színben tárolásra kerülhetnek a lakosság által közvetlenül beszállított, vagy a szelektív lomtalanítási akciók során öszszegyűjtött, későbbi használatra alkalmas eszközök (bútorok, elektromos, elektronikai berendezések, ruhaneműk). Házi komposztálás A teljes területen db komposztláda kerül kihelyezésre,, mivel ennyi szükséges az országos célkitűzésben meghatározott szerves anyag hasznosítási arány teljesítéséhez, valamint a települések egyedi jellegéből adódó igények kielégítéséhez. Ezek felhasználásával évi 2000 tonna szerves hulladék (zöldhulladék és a konyhai növényi eredetű maradék) helyi kezelésére kerül sor. A projektben tervezett házi komposztálók településenkénti szétosztása a falusias, családi házas övezetben élők aránya alapján történik, ezekre majd az önkormányzatnál pályázhatnak a lakosok. Szemléletformálás A szemléletformálási tevékenységek az c) mellékletben kerülnek bemutatásra. Gyűjtési rendszer bemutatása A kiválasztott A projektváltozat gyűjtési rendszerének fejlesztési céljai: szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése (új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése egyes a sűrűn lakott településeken) szerves hulladék lerakótól való eltérítése (komposztáló telepek építése, házi komposztálás elterjesztése) vegyesen (ömlesztve) gyűjtött települési szilárdhulladék gyűjtés rendszerének fejlesztése (átrakóállomások létesítése - kétütemű szállítás) a Tatabánya Dubnik-völgyi hulladékkezelő központ kiépítése és hulladéklerakó kapacitásának bővítése. Az A projektváltozat szerint 1 db a projekt teljes területét lefedő gyűjtési körzet kerül kialakításra. Vegyes gyűjtés (gyűjtőpontok, gyűjtési távolságok) A vegyes gyűjtés két féle edényzettel történhet: a lakótelepek 1100 l-es gyűjtőtartályokkal, az egyéb lakóövezetekben pedig alapvetően 110 l-es edényekkel. Településeken levő lakótelepi, városias és egyedi lakóingatlanok száma alapján a szükséges gyűjtőpontok mennyiségét az alábbiak szerint becsültük: lakótelepeken (mérettől függően) 4-32 lakás/gyűjtőpont, a városias lakások esetében 1-2 lakás/gyűjtőpont, az egyedi lakóingatlanok (családi ház, villa, falusias lakás, üdülő) esetében pedig 1 lakás/gyűjtőpont. 194

195 A településeken található intézmények, kereskedelmi és vendéglátó egységek, és egyéb közületek mennyisége alapján becsültük a lakossági gyűjtés során illetve az ettől függetlenül - közvetlen begyűjtéssel - ellátott közületi gyűjtőpontok számát. A vegyes hulladékgyűjtés során a gyűjtőpontok átlagos távolságát (településtípustól függően) az alábbiak szerint határoztuk meg: lakótelepeken m/gyűjtőpont; városias beépítésű területeken (egyoldali gyűjtést feltételezve) m/gyűjtőpont; villa családi ház, falusias beépítés esetén (kétoldali gyűjtést feltételezve) m/gyűjtőpont. A kezelő központ, a mechanikai előkezelő és az átrakók gyűjtőkörzetei az alábbiak szerint kerültek kijelölésre: 1. Összeállításra került a kezelési egységek és a település központok távolságát tartalmazó mátrix; 2. Első körben a települések azon kezelési egységhez kerültek besorolásra, ahol a legkisebb volt a szállítási távolság; 3. A szentendrei önkormányzat rendeletet hozott, hogy csak 7 település hulladékát fogadják, így itt ezen települések jelentik a gyűjtőkörzetet, az egyébként ide sorolt települések a második legközelebbi kezelési egységhez kerültek besorolásra; 4. A szigetszentmiklósi átrakó kapacitása a Csepel-szigeten levő három településre lett méretezve, így az ezeken kívüli településekről ide nem történik beszállítás; 5. A két átrakóból a bicskei előkezelőbe történik a szállítás; Hulladékátrakó állomás A távoli települések hulladéklerakótól való nagyobb távolsága miatt célszerű átrakó állomás közbeiktatásával szállítani a hulladékot. Az átrakó állomások a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű létesítmények. A kétütemű gyűjtési rendszerben kezelt vegyes hulladék az átrakó állomásra a hulladékgyűjtő járműveken érkezik. A beszállított hulladék mennyiségi nyilvántartása a hitelesített hídmérleg mérési adatai alapján történik. A mérlegelést követően a hulladékot a gyűjtő jármű rámpán feltolatva egy garatpárba üríti (egy időben párhuzamosan két jármű üríthető). A garatok a hulladékot a prés munkahengerébe továbbítják. A munkahengerből a dugattyú a hulladékot a préskonténerbe tömöríti. A préskonténereket távolsági szállításra alkalmas szállítójárművek juttatják el a kezelő központba. A tervezett átrakó állomás: Szentendre (kapacitás: t/év). Szigetszentmiklóson a t/év kapacitású meglévő nem a projekt keretében épülő - átrakóállomás továbbra is működik. Szelektív gyűjtés (gyűjtőpontok, gyűjtési távolságok) A szelektív gyűjtés két féle módon történhet: gyűjtőszigetekről, 2500, vagy 1100 l-es gyűjtőtartályokkal, illetve házhoz menő gyűjtéssel, zsákos rendszerrel. A szelektív hulladékgyűjtés részben házhoz menő gyűjtéssel (nagyobb települések), részben pedig gyűjtőszigetes rendszerben történik. A lakótelepeken lakásonként, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerbe nem bekapcsolt települések esetében pedig lakásonként 1-1 db háromedényes gyűjtősziget telepítését tervezzük. A házhozmenő gyűjtésbe bekapcsolt területeken a jelenleg meglévő háromedényes gyűjtőszigetek egy részének üveggyűjtő ponttá való átalakításával, valamint új üveggyűjtő pontok létesítésével lakosonként 1-1 db üveggyűjtő pont kialakítását tervezzük. 195

196 Összességében a projekt területen 272 db 3 frakciós gyűjtőszigetről, valamint 105 db üveggyűjtő pontról történik gyűjtés, így a meglévő szigetek mellett még 35 db gyűjtősziget, 40 db üveggyűjtő pont telepítése, valamint 65 db jelenlegi gyűjtősziget gyűjtőponttá való átalakítása szükséges. A gyűjtőszigetek közúton mért átlagos távolságát (településtípustól és beépítettségtől függően) m-re, a lakótelepeken pedig m-re becsüljük. Házhoz menő szelektív gyűjtés Házhoz menő szelektív gyűjtésre a körzet 2 ezer fő feletti településein kerül sor, kivéve azon fő közötti lakosságú településeket, amelyek az átrakóktól, vagy kezelő központoktól távol helyezkednek el a gyűjtési úthossz optimalizálása érdekében. Ez alól azok a települések jelentenek kivételt, ahol jelenleg is működik házhoz menő gyűjtés; itt ezt a továbbiakban is fenntartjuk. Összességében a körzet 79 településéből 41 településen tervezzük a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetését, így ezzel a szolgáltatással a lakosság 87%-a érhető el. A házhoz menő szelektív gyűjtés során a gyűjtőpontok átlagos távolságát (településtípustól függően) az alábbiak szerint határoztuk meg: városias beépítésű területeken (egyoldali gyűjtést feltételezve) m/gyűjtőpont; villa családi ház, falusias beépítés esetén (kétoldali gyűjtést feltételezve) m/gyűjtőpont. Gyűjtőpontok, gyűjtési távolságok (zöldhulladék gyűjtés) A zöldhulladék házhoz menő gyűjtését projektterület minden településén tervezzük. A zöldhulladék gyűjtése során nem minden háztartásnál kerül kihelyezésre hulladék minden alkalommal, így a vegyes gyűjtés útvonalhosszával, de csökkentet gyűjtési időtartammal számoltunk. Gyűjtési úthossz, gyűjtés időtartama A gyűjtőpontok ürítési időtartamát a vegyes gyűjtőedényes gyűjtés esetén 0,25-0,3 perc/gyűjtőpont, a lakótelepi gyűjtőtartályos gyűjtés esetén pedig 2,0-2,5 perc/gyűjtőpont értékre becsülhető. A házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben hasonló ürítési időtartamok vehetők figyelembe, míg a gyűjtőszigetek ürítése esetében átlagosan 2,0 perc/sziget becsülhető. A településen belüli gyűjtési úthosszt a gyűjtőpontok száma és az azok közötti átlagos távolság alapján határoztuk meg. A gyűjtőpontok bejárásához szükséges időtartamot a gyűjtési úthossz és a jármű átlagos mozgási sebessége alapján becsültük: lakótelepeken km/h; belvárosi és családi házas övezetekben km/h; falusias beépítés esetén pedig 20 km/h értékkel. A hulladékgyűjtés településen belüli időtartama az edények ürítési időtartama és a gyűjtési úthosszból adódó menetidő összegzésével határozható meg: A gyűjtés időtartama az egyes gyűjtőpontok ürítési időtartama és a gyűjtőpontok közötti járműmozgás időtartama alapján számítható. Szükséges járműszám, futásteljesítmény Településenként meghatároztuk a különféle gyűjtési rendszerben végzett begyűjtési időtartamot és napi 8 órás műszak figyelembe vételével a járatidő kiterhelését (hány járat szükséges megadott hulladékmennyiség egy alkalommal történő összegyűjtéséhez). A település és a célállomás (hulladéklerakó vagy hulladékátrakó) közötti távolság alapján számítottuk a gyűjtőjárathoz tartozó közúti szállítási úthosszt, majd a heti járatszám (általában 1 járat/hét) a gyűjtési és a szállítási futásteljesítményt illetve a begyűjtött hulladék mennyiségét is. A településsoros adatok összegzésével évre vonatkozóan meghatároztuk a négy féle gyűjtési rendszerrel (vegyes gyűjtés; gyűjtőszigetek gyűjtése, házhoz menő szelektív gyűjtés, zöldhulladék gyűjtés) végzett hulladékszállításhoz szükséges járatszámot. A gépjárművek szükséges mennyiségét öt napos munkahét és napi egy 196

197 műszak alapján (+10% tartalék figyelembe vételével) határoztuk meg és számítottuk a géppark éves futásteljesítményét is. A gépjárművek üzemanyag-fogyasztását az alábbiak szerint határoztuk meg: az egyrekeszes tömörítős célgépek esetében (22 m3-es felépítmény, saját tömeg: 13 t, hasznos teherbírás 17 t, motorteljesítmény 240 kw): a gyűjtés során 60 l/100km, üresjárati szállítás során l/100km, rakott szállítás során l/100km; 121. táblázat: A létrejövő szelektív hulladékgyűjtési rendszer főbb elemei Sorszá m Település Házhoz menő szelektív Zöldhulladék gyűjtés Szelektív hulladékgyűjtő szigetek végső Üveggyűjtő pontok végső szá- Hulladékudv ar gyűjtés száma ma 1. Almásfüzitő nincs igen Annavölgy nincs igen Baj van igen Bajót nincs igen Biatorbágy van igen Bicske van igen Bodmér nincs igen Budajenő nincs igen Budakalász van igen Csabdi nincs igen Csákvár van igen Csobánka van igen Csolnok van igen Dág nincs igen Dömös nincs igen Dunaalmás nincs igen Dunabogdány van igen Dunaszentmiklós nincs igen Gyermely nincs igen Halásztelek van igen Herceghalom van igen Héreg nincs igen Kisbér van igen Kocs van igen Komárom van igen Lábatlan van igen Leányfalu van igen Leányvár nincs igen Mány van igen Máriahalom nincs igen Mocsa nincs igen Mogyorósbánya nincs igen Nagykovácsi van igen Nagysáp nincs igen Naszály nincs igen Neszmély nincs igen Nyergesújfalu van igen Óbarok nincs igen Páty van igen Perbál van igen Pilisborosjenő van igen Piliscsaba van igen Pilisjászfalu nincs igen Pilismarót nincs igen Pilisszántó van igen

198 Sorszá m Település Házhoz menő szelektív gyűjtés Zöldhulladék gyűjtés Szelektív hulladékgyűjtő szigetek végső száma Üveggyűjtő pontok végső száma Hulladékudv ar 46. Pilisszentiván van igen Pilisszentkereszt van igen Pilisszentlászló nincs igen Pilisvörösvár van igen Pomáz van igen Pusztavám nincs igen Remeteszőlős nincs igen Sárisáp van igen Solymár van igen Süttő nincs igen Szár nincs igen Szárliget van igen Szentendre van igen Szigethalom van igen Szigetszentmiklós van igen Szomor nincs igen Tahitótfalu nincs igen Tardos nincs igen Tarján van igen Tát van igen Tatabánya van igen Telki van igen Tinnye nincs igen Tök van igen Törökbálint van igen Újbarok nincs igen Úny nincs igen Várgesztes nincs igen Vértesboglár nincs igen Vértessomló nincs igen Vértesszőlős van igen Vértestolna nincs igen Visegrád nincs igen Zsámbék van igen 3 0 Hulladékgyűjtő udvarok A projekt keretében összesen 10 db a jogszabályoknak megfelelő kialakítású és felszereltségű hulladékgyűjtő udvar kerül megépítésre az alábbi településeken: Tatabánya 3db, (ebből 1 db a hulladékkezelő központban), Törökbálint, Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre 1-1 db. A hulladékgyűjtő udvar létesítésének célja, hogy az udvar vonzáskörzetében, a háztartásokban keletkező hulladékok újrahasznosításra kerüljenek, és ez által csökkenjen a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége. A hulladékudvarok térségi szerepének lehetőségét a majdani üzemeltetés, az önkormányzatok közötti egyeztetés (más településről történő hulladék befogadása) alapján vizsgálni lehet. A tervezett hulladék udvarok végleges helyének kijelölése a hulladékáram figyelembevételével, az önkormányzatokkal és a társulással történő egyeztetés alapján történt. Az EMT-ben hulladékudvar létesítésére megjelölt települések esetében Bicske, Nagykovácsi, Budakalász és Nagykovácsi önkormányzata jelezte, hogy nem tart igényt 198

199 hulladékudvar kialakítására, míg Zsámbék, Szigetszetmiklós és Solymár nem tudott megfelelő területet kijelölni. Tatabánya önkormányzata az EMT-ben rögzítettől eltérően egy hulladékudvart a hulladékkezelő központ részeként, kettőt pedig a város területén tervez építtetni, amelyhez megfelelő helyszínnel is rendelkezik. A Budakalászon, Szentendrén és Tatabányán jelenleg működő, nem minden jogszabályban meghatározott hulladékféleség gyűjtésére alkalmas korszerűtlen hulladékudvarok az önkormányzatokkal és a társulással való egyeztetés alapján elbontásra kerülnek, és helyükön új hulladékudvarok létesülnek. A hulladékgyűjtő udvar feladata a lakosság által szelektíven gyűjtött és beszállított hulladékok átvétele, figyelembe véve az újrahasználati lehetőséget, a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolása, a helyi igények és a gazdaságosság alapján az intézmények által beszállított hulladékok átvétele, figyelembe véve az újrahasználati lehetőséget, a begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átadása, a begyűjtött és elszállított hulladékok nyilvántartása. A hulladékgyűjtő udvarok fő létesítményei: térburkolat a hulladékgyűjtő konténerek számára, manipulációs terület, szociális és iroda konténer, veszélyes hulladéktároló konténer, fedett tárolóterület, térvilágítás, hulladékmennyiségtől függő tároló- és gyűjtőedényzet, 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg. A hulladékudvarban az alábbi hulladékok helyezhetők el: a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői; papír, műanyag, zöldhulladék, fémhulladék, építési törmelék, gumiabroncs, bútor, lom, elektromos háztartási készülékek, lejárt szavatosságú gyógyszerek, akkumulátorok, szárazelemek, növényvédő szerek és csomagoló anyagaik, festékes göngyöleg nagydarabos hulladék (lom) (újrahasználati lehetőség kialakításával); a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék; nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok (ld. előbbi ismertetést); valamint a lakosságnál keletkező 1 m 3 -t meg nem haladó építési-bontási hulladék. A veszélyes hulladékot zárt konténerben lehet elhelyezni. A konténer minimális helyigénye 12 m 2. Egy lakostól alkalmanként 100 kg veszélyes hulladék vehető át. A veszélyes hulladékok hulladékudvarról történő elszállítása része a projektnek, mivel ezek fogadása a hulladékgyűjtő udvarokon jogszabályi kötelezettségekben szerepel. 199

200 A veszélyes hulladékok hulladékudvarokról való elszállításának költsége azok működési, üzemeltetési költségei között szerepel. A hulladékudvarban a telepvezető felügyeli a hulladék beszállítását és megfelelő gyűjtőedényben való elhelyezését, az átvett veszélyes hulladékokról tömeg szerinti nyilvántartást vezet, szükség szerint intézkedik a gyűjtőedények kiürítéséről, ill. cseréjéről. A hulladék elszállítása a gyűjtőszigeteknél alkalmazott célgépekkel, illetve gyűjtőkonténerek méretéhez igazodó konténerszállító járművekkel történik. A veszélyes hulladékok elszállítását a gyűjtött anyagnak megfelelő gyűjtőedényben, veszélyes hulladék szállítására alkalmas (engedéllyel rendelkező) járművel végzik. Az elszállítás gyakorisága az igényekhez igazodik, de évenként legalább egy alkalommal történik. A hasznosítható csomagolási és egyéb utóválogatásra alkalmas anyagokat beszállítják az utóválogató csarnokba. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek A meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek rendszerét a szelektív hulladékgyűjtés célkitűzéseinek eléréséhez módosítani, fejleszteni szükséges. A fejlesztés során a meglévő rendszerhez illeszkedő paraméterekkel rendelkező szigetek kerülnek kialakításra. A gyűjtésre kerülő hulladékfrakciók: papír, műanyag, színes üveg. A létesítendő gyűjtőszigetek száma: 35 db. A projekt megvalósítása után az egyes településeken lévő szelektív gyűjtőszigetek számát a 121. táblázat mutatja be. Üveggyűjtő pontok A szelektív hulladékgyűjtő szigetek mellett a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel ellátott településeken üveggyűjtő pontok kialakítását tervezzük. 65 db jelenleg 3, vagy 4 frakciósként üzemelő gyűjtősziget üveggyűjtő ponttá alakul át, valamint 40 helyszínen új üveggyűjtő pontok kialakítását is tervezzük. A projekt megvalósítása után az egyes településeken lévő üveggyűjtő pontok számát a 121. táblázat mutatja be. Kezelési rendszer leírása A rendszer megvalósítandó létesítményei az alábbiak: Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ, Bicskei mechanikai válogató, hulladékátrakó állomások, komposztáló telepek, Tatabánya Dubnik - völgyi hulladékkezelő központ A hulladékkezelő központ a Tatabánya külterület 0859, 0739/6, 0739/8, 0846/2 hrszú ingatlanokon helyezkedik el. A központban jelenleg is üzemel egy hulladéklerakó - üzemeltető AVE Tatabánya Zrt. -, amelyben a hatályos engedély tonna/év települési szilárd hulladék elhelyezését teszi lehetővé. A lerakó az előzetes számítá- 200

201 sok alapján 2014-re megtelik. Az AVE Tatabánya Zrt. a hulladékkezelő központban a /2006. számú határozattal módosított, H /2004. számú egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélye birtokában végzi a kezelési tevékenységet. Terület előkészítés A tervezett lerakó területe a Dubnik-völgyben helyezkedik el, melynek alsó, ÉNy-i végében egy duzzasztógátat építettek, mely által létrehozott ülepítő medencében széniszapot ülepítettek. A bányászat megszűnésével az ülepítő funkcióját vesztette, s az ülepített széniszap által másodlagos, mesterséges felszínen egy nádas, zsombékos, nyílt vizes foltokkal tarkított terület alakult ki. A tároló területére normál felépítésű gépkocsikkal nem lehet rámenni, még speciális gépkocsikhoz is előkészületekre / fakivágás, tereprendezés/ van szükség. A hulladéklerakó alapozására vonatkozó megoldását a helyén lévő zagy (széniszap) talajcserével történő áthelyezésével (iszapkitermelés és elszállítás, míg helyébe új talajfeltöltés beépítése) tervezzük. A hulladéklerakó bővítéséhez a területet biztosítása elválasztó töltések elhelyezésével kerül megoldásra. A völgyet jelenleg lezáró meglévő I.a jelű gátja az egész széniszap visszatartását szolgálja. A gát helyén marad, míg a jelenlegi iszaptérben kettő darab új elválasztó funkciójú töltés kerül elhelyezésre. Ezek fogják biztosítani az iszaptéren belüli bővítési terület kialakíthatóságát. Ugyanis a két elválasztó északi (I/b. jelű) és déli (II. jelű) töltés közötti területen az iszap eltávolításra kerül, és ezen a területen épül meg jelen terv szerint a szigetelt hulladéktároló medence. Az előkészítő munkálatokra külön geotechnikai terv készült, melyben az alábbi feladatok kerültek megoldásra: A kialakításra kerülő bővítési terület közvetlen környezetének felszíni vízrendezése, és az új medencetér külvizek alóli övárkos mentesítése. Az hulladéklerakó helyén a kitermelésre kerülő zagy területe és a kitermelt anyag elhelyezésére kijelölt területrész I/b. jelű elválasztó töltés és a vízátszivárgást megakadályozó függönyfal terve; A tároló ÉNy-i végén I/a. jelű meglévő gát vizsgálata; A tervezett lerakó területéről a széniszap kitermelése és átszállítása, a viszszamaradó szennyezett víz átemelése a megmaradó széniszap tároló részre; A kitermelt iszaptároló belső területén feltöltések készítése (talajcsere beépítése), melyre a medence aljzatát képező vízzáró agyag réteg kerül elhelyezésre a szigetelt hulladéktároló medence tervei alapján. A tároló terület DK-i végén, a völgy felső részén völgyzárógát szerűen keresztirányban elhelyezett II. jelű elválasztó töltés beépítése. A telephelyre a következő hulladékáramok beszállítása várható: 122. táblázat Tatabánya Dubnik-völgyi Hulladékkezelő Központba tervezett beszállítás, t Beérkező mennyiség Szelektív gyűjtés Vegyes gyűjtés Zöldhulladék gyűjtés

202 Bicskéről maradék hulladék átszállítása táblázat Tatabánya Dubnik-völgyi Hulladékkezelő Központba beszállítandó szelektív hulladék összetétele, t Szelektív Papír Műanyag Fém Üveg* Egyéb* *a frakciók nem kerülnek az utóválogatóra, csak deponálásra a kiszállítás előtt A központban elhelyezésre kerülő előkezelő, kezelő és ártalmatlanító egységek: válogatómű, mechanikai előkezelőmű, komposzttelep, hulladéklerakó, kiszolgáló létesítmények. Az egyes kezelőegységek főbb létesítményei: válogatómű: o o o o o válogatócsarnok, bálatároló, manipulációs terek, szociális épület, csapadékvíz tároló, mechanikai kezelő: o o o o o fedett fogadóterület és feldolgozó csarnok, fedett bálatároló, manipulációs terek, szociális épület, csapadékvíz tároló, komposztálás: o o o o lerakó: o o o zöldhulladék komposztáló tér, csurgalékvíz tároló medence, szociális konténer, burkolt övárok rendszer a csurgalékvíz gyűjtéshez, műszaki védelemmel ellátott lerakómedence, csurgalékvíz gyűjtő és tároló rendszer, csurgalékvíz tisztító berendezés, 202

203 o o o o gázgyűjtő és kezelő rendszer, monitoring rendszer, szociális konténer, övárok rendszer a csapadékvíz elvezetéshez a depó körül, kiszolgáló létesítmények: o o o o o o o o o o o o Válogatómű szociális és irodaépület, mérlegház (porta), hídmérleg, gépszín és műhely, kerékmosó, gépjárműmosó, üzemanyagtöltő állomás, meteorológiai állomás, beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer, utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak), térburkolatok, parkoló, véderdő. A válogatómű a lakossági, a közületi és intézményi szelektív gyűjtésből származó hulladékot fogadja. A válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újra-feldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül táblázat A Dubnik - völgyi válogatómű főbb paraméterei Beruházási egység Műszaki adatok Kapacitás (tonna/h) 6-8 t/h Csarnok (m2) (42,95x48,6m) Válogató kabin (db) 1 Válogatósorok száma (1db) 1 Dobszita (db) 1 Bálázógépek száma (db) 1 Targoncák, tolólapos gépek (db) 3 Bálatároló (m2) 650 Manipulációs tér (m2) 3400 Iroda (m2) 15,72 33,6 Szociális blokk (m2) 17,88 A Dubnik-völgyi válogatóműbe beszállított hulladék mennyisége t/év (2014) és t/év (2020) között változik. A válogatómű tervezett maximális kapacitása, két műszakos munkarendet feltételezve t/év. A szelektív gyűjtés bevezetésének kezdeti időszakában kisebb begyűjtött mennyiség várható, ekkor egy műszak alkalmazásával is teljesíthető a válogatási cél. A szemléletformálási intézkedések hatására a gyűjtési hatékonyság fokozatosan javul, nő a válogatóra kerülő mennyiség, fokozatosan szükség lesz a teljes második műszak bevezetésére táblázat Dubnik - völgyi válogatómű hulladékárama:

204 Beszállítás Haszonanyag Válogatási maradék A válogatócsarnokban tört vonalban elhelyezett válogatósorra a beérkező hulladékok mozgatása, feladása szállítószalagokon történik. A szalag fogadórésze padlóba sülylyesztett, így a szalagra tolólapos-kanalas munkagéppel adagolható a hulladék. A gépkezelő a feladást a beérkező anyag halmazsűrűsége és a válogatandó anyag minősége függvényében szabályozhatja. A gyűjtőszalag a padlószintről egy 30 -ban döntött felhordó szalagra adagolja az anyagáramot. Innen egy dobszitára vezetik a hulladékot, ahol a 8 cm-nél kisebb szennyezőanyagok leválasztásra kerülnek. A leválasztott anyag a szita alatt elhelyezett kihordószalagra (vagy rögtön a konténerbe) hullik. A leválasztott anyagot a hulladéklerakóba szállítják. A szitán fennmaradó anyag a válogatókabinba jut. A felhordó szalag feladási pontjánál, azaz a dobrosta bemeneti oldalán és a dobrosta végén a kiporzás csökkentése érdekében porelszívó rendszer beépítésére kerül sor. A klmatizált válogatókabin túlnyomással kerül kialakításra. A válogatókabinba bekerülő hulladékot azt ott tartózkodó válogatószemélyzet a megfelelő frakciókra bontja az anyagi tulajdonságok alapján. A kiválogatott hulladékot a személyzet a szalag két oldalán kialakított surrantóba dobja. A surrantóból a kiválogatott hulladék egy kar segítségével üríthető a válogatókabin alatt kialakított boxokba. A válogatókabin alatt található boxok el vannak választva egymástól, így a szétválogatott hulladék nem keveredik. A kabinban egyszerre 8 anyagfajta válogatása lehetséges. Kialakításának köszönhetően a negatív és a pozitív válogatási technika is könnyedén megvalósítható. 204

205 1. ábra A válogató csarnok technológiai folyamatábrája A válogatósor végén a 9. anyagfajta távozik. A 9. anyagfajta, amely lehet haszonanyag, de lehet hasznosításra alkalmatlan anyag is egy szalag segítségével vagy a bálázógépre, vagy a csarnokból kiszállításra a mechanikai kezelőbe kerül. A bálázógép vízszintes gyűjtőszalagja úgy lesz kialakítva, hogy a válogatást nem igénylő hulladékokat közvetlenül a bálázógépre lehessen feladni. Továbbá a leválogatott haszonanyagok is ezen a szalagon keresztül jutnak el a bálázó gépre. Az elkészített bálák a csarnokhoz kapcsolódó fedett bálatárolóban tárolásra, majd kiszállításra kerülnek. A válogatócsarnokban egy belső iroda, mosdó, és étkező kerül kiépítésre a csarnokban dolgozók számára. Mechanikai előkezelő A háztartási hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosító, illetve minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége táblázat Mechanikai előkezelő főbb műszaki paraméterei Beruházási egység Műszaki adatok Kapacitás (tonna/h) t/h Fedett leürítő tér (m2)

206 Beruházási egység Műszaki adatok Feldolgozó csarnok (m2) 1768 RDF puffer tároló (m2) 964 Aprítógépek száma (db) 1+2 (3) Technológiai sor (db) 1 Előkamrás prés (db) 1 Manipulációs tér (m2) 3000 Szociális blokk (m2) 37,04 Rakodógépek 3 db Szállítójárművek 6 db A mechanikai előkezelőműbe beszállított hulladék mennyisége t/év (2014) és t/év (2020) között változik. A mechanikai kezelés engedélyezett maximális kapacitása t/év táblázat Dubnik-völgyi mechanikai kezelő hulladékáramai (t) Összes bemenő Tüzelőanyag Fém Lerakásra kerülő A telephelyre beszállított, mérlegelt és számítógépen regisztrált vegyes hulladékot a begyűjtő gépjármű az MBH csarnok betonozott, alul összefolyóval ellátott fedett részére üríti. Ha az ürítést követően a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelynek aprítása és feldolgozása veszélyes, azt a leürítés és adagolás közt el kell távolítani az anyagáramból. Az eltávolított anyaghalmazt az erre a célra kijelölt területen kell tárolni, amíg azt megfelelő jogosultsággal nem rendelkező szervezet át nem veszi ártalmatlanításra. Az ürítést követően a gépjármű elhagyja a csarnok előterét. Az összefolyón keresztül a hulladékban található folyékony alkotók a csurgalékvíz aknába jutnak. Az ürítőhelyen a hulladék maximum 48 óráig tárolható. A beszállított kommunális hulladékot a rakodógép egy süllyesztett vízszintes feladószalagra adagolja, majd egy ferde felhordószalagon keresztül az előaprítóberendezésre jut. Az elő-aprítógép a feladott hulladékot mm-es méretre aprítja. Az aprítást követően az aprított anyagáram egy mágneses- és nem mágnesezhető fémek leválasztására alkalmas leválasztáson, majd méret szerinti szeparálásban vesz részt. A mágnesezhető (Fe) részeket a mágnes szeparátor választja le, a nem mágnesezhető (NFe) fémeket egy örvényáramú szeparátor. A méret szerinti szétválasztást egy rosta végzi, amely a feladott anyagáramot 60 mm-es határméretnél választja szét. Ezáltal két frakció keletkezik: egy 60 mm alatti és egy 60 mm feletti frakció. Ennél a pontnál szétválik a feldolgozási technológia mm feletti frakció: további mechanikai előkezelésre kerül mm alatti frakció: lerakásra kerül 206

207 A 60 mm-es szemcseméretnél nagyobb méretű részek a szitán maradnak, amelyek részt vesznek a további technológiai feldolgozásban. A szitán áthullott frakció mérete kisebb, mint 60 mm, ennek nagy hányada magas szerves anyag tartalmú hulladék, amely egyéb más kommunális alkotókat is tartalmaz kisebb mennyiségben. A szerves alkotók külön konténerbe kerülnek, amelyet a hulladéklerakóra szállítanak át, deponálásra. A 60 mm feletti frakció feldolgozását a következő rész mutatja be. A 60 mm feletti frakció feldolgozása A 60 mm feletti frakció a rostálást követően egy szállítószalagra kerül, mely a feldolgozandó anyaghalmazt egy nehézfrakció leválasztó gépre adagolja. A nehézanyag leválasztó berendezés a hulladékáramban található anyagok sűrűség szerinti szétválasztását végzi levegőáram segítségével. A bevezetett levegő a könnyű anyaghalmazt leválasztja és további feldolgozásra egy szalagra adagolja, míg a nagy sűrűségű anyagok egy konténerbe kerülnek elhelyezésre, innen kerülnek át a depóniába lerakásra. A nehézanyag leválasztó gép saját porleválasztóval rendelkezik így a kiporzás veszélye nem áll fenn. A kis sűrűségű anyagokat a kihordószalag két további szalagra adagolja és elosztja a vibrációs adagoló segítségével. A két szalag az anyagot két párhuzamosan elhelyezett optikai válogatóra adagolja. A két optikai válogatóban a beérkező hulladék egy NIR (Near Infrared) szkenner alatt halad el. A NIR szkenner - mely az infravörös tartományhoz közeli fényt bocsát ki vizsgálja a hulladékról visszaverődő fény spektrumát és beazonosítja annak összetételét. Így a technológiában leválasztásra kerülnek a PVC tartalmú anyagok, melyek egy konténerbe kerülnek. Az optikailag válogatott hulladék további feldolgozásra két párhuzamosan beépített utóaprító gépre kerül. Az utóaprítás az igényekhez igazítva mm-re történik meg. Az utóaprítást végeztével a hulladékból kinyerésre kerülnek a vas és nem vas fémek. A kiválasztás végeztével a tüzelőanyagként felhasználható hulladék közvetlenül egy előkamrás présbe kerülhet, amelyből egy mozgó padlós teherautóba tölthető. Amennyiben nem kerül préselésre és közvetlen elszállításra, úgy az átmeneti tárolóban raktározható az anyag. Innen egy homlokrakodó és egy marórotoros adagoló segítségével táplálható vissza az előkamrás présre és továbbítható a szállítójármű felé. Az anyag fogadására a lábatlani cementgyár adott ki befogadó nyilatkozatot. Az aprítás folyamán csak fizikai behatás aprózódás éri a hulladékot, kémiai átalakuláson nem megy át. Ugyanez igaz az aprítást követő többszöri osztályozási folyamatra is, ahol a különböző anyaghalmazokat illetve az egynemű, de más fizikai paraméterrel bíró anyagokat is leválasztjuk a feladott hulladékból. A technológia telepített gépei: - 1db aprítógép - 2db rakodógép - 1 db nehéz frakció leválasztó - 2 db optikai szeparátor - 2 db utóaprító - 1 db présgép - 1 db porelszívó rendszer és leválasztó berendezés 207

208 Porleválasztás - 2 db Fe és NFe leválasztó berendezés - adagolók - szállítószalagok A mechanikai előkezelés folyamata: Csurgalékvíz Feladás homlokrakodóval Felhordószalag Előaprító Fe leválasztó mm nfe leválasztó Szita >60 mm <60 mm Hulladéklerakó Nehézanyag leválasztó Nehéz frakció Hulladéklerakó Hulladéklerakó Optikai válogató Optikai válogató Hulladéklerakó Utóaprító Utóaprító mm mm Fe leválasztó nfe leválasztó Kamrás prés RDF tároló 2. ábra A mechanikai kezelés folyamatábrája 208

209 Komposztálás A komposztáló telep ismertetését ld. Komposztáló telepek című fejezetben. Lerakó A tervezett m2 alapterületen kettő, közel azonos méretű lerakási ütemet alakítottunk ki. A I. számú depótér alapterülete m2, míg a II. számú depótér alapterülete m2. A medence aljzatát bordás kialakítással terveztük meg, így biztosítva a keletkezett csurgalékvíz biztonságos elvezetését. A két depótér külön drénszakaszokra osztva került megtervezésre, így biztosítva az egyes ütemek bekapcsolódását a rendszerbe. A kormányzóaknák lehetőséget biztosítanak a későbbiek folyamán, a depóterek csurgalékvíz szabályozására is. A tervezett hulladéklerakó főbb geometriai adatai, a töltés belső oldali talpszintjén mérve: 128. táblázat Hulladéklerakó (I. sz. kazetta) adatai I. számú kazetta Szélesség: (max): 222,5 m Hosszúság: (max): 151,0 m Medence mélysége: 2,5-8,6 m Lerakótér teljes felülete koronaszinten: m 2. Alapsík: 209,5-213,5 mbf Töltés korona magassága: 212,0-221,5 mbf Rézsű meredeksége: 1: táblázat Hulladéklerakó (II. sz. kazetta) adatai II. számú kazetta Szélesség: (max): 222,5 m Hosszúság: (max): 151,0 m Medence mélysége: 2,5-3,1 m Lerakótér teljes felülete koronaszinten: m 2. Alapsík: 209,5-211,5 mbf Töltés korona magassága: 212,0-214,6 mbf Rézsű meredeksége: 1: táblázat A csurgalékvíz medence adatai Csurgalékvíz medence Alapterület 1820 m 2 Szélesség: (max): 35 m Hosszúság: (max): 52 m Medence mélysége: 5,5 m Medence teljes térfogata: m 3. Medence szerkezete: vasbeton Támasztórézsű meredeksége. 1:3 Kiszolgáló egység: I-II. számú kazetta Fenékszint: 206,0 mbf A hulladéklerakó kapacitása ~ m3. ( között 600 et előkezelt települési hulladék kerül a lerakóra, ez 0,9 t/m3 sűrűséggel, és 10%, a réteges takarásból eredő többlettérfogattal számolva 730 ezer m3-nek adódik). Miután a vizsgált területen a talajvíz 207,5 mbf magasságon helyezkedik el, (a belső területen nyílt felületen) így a lerakó tervezési alapfelülete 208,5 mbf magasságon 209

210 lett meghatározva. Az 1 méter vastag feltöltést tiszta, törmelékmentes talajjal kell kialakítani. Erre a fogadófelületre kerül rá, a geológiai szigetelőréteg, amely 0,5 m vastag 1,0x10-9 m/s szivárgási tényezővel rendelkező, két rétegben tömörített agyagból, valamint egy réteg bentonitos szigetelőlemezből áll. Erre az előkészített szigetelőrétegre kerül kiépítésre a lerakó DNy-i és ÉK-i töltése, valamint a depóteret kettészelő osztótöltés is. A töltéssel körbezárt lerakótéren ezek után kerül kialakításra, a belső szigetelő és szivárgóréteg. A rétegek elhelyezkedését az alábbi fejezete részletezi. A hulladéklerakó aljzatának műszaki védelme felülről lefelé: Geotextília eltömődés elleni védelem 200 g/m2 Felületi szivárgó OK 16/32 kavics 50 cm Geotextília mechanikai védelem 1200 g/m2 HDPE szigetelő lemez 2,5 mm Geofizikai monitoring rendszer Ásványi agyag szigetelés (0,5 m) +bentonitos szigetelőlemez Talajstabilizálás 208,5 mbf Talajvíz 207,5 mbf A hulladéklerakó rézsűjének műszaki védelme felülről lefelé: Geotextília eltömődés elleni védelem 200 g/m2 PE geodrén (kétoldali védő geotextíliával) beépítve Geotextília mechanikai védelem 1200 g/m2 HDPE szigetelő lemez 2,5 mm Geofizikai monitoring rendszer A hulladéklerakó csurgalékvíz elvezető rendszere A szigetelt hulladéklerakóra hulló csapadék, valamint a keletkezett csurgalékvizet a kavicsszivárgó paplan gyűjti össze és vezeti az aljzat vápáiban elhelyezett dréncsövekbe. A hulladéklerakó medence két, különálló drén szakaszra lett osztva. Az I. számú medence (kezdeti feltöltési ütem) aljzata, 3-5 %-os oldaleséssel és 2%-os hosszanti drénkivezetéssel rendelkezik. A szennyezett víz a dréncsőből a töltés koronában elhelyezett csurgalékvíz gyűjtő aknákba, majd a főgyűjtő csőbe kerül. A csurgalékvíz, gravitációs úton jut el az A-4 végaknába, ahonnan átemelő szivattyú segítségével, az A-5 számú aknán keresztül gravitálva jut el a csurgalékvíz medence átemelő aknájába. A II. számú medence aljzata 3-5 %-os oldaleséssel és 1,5%-os hosszanti drén kivezetéssel rendelkezik. Az északi zárógát oldalában kialakított fogadó aknák mindegyike kormányozható, így a kezdeti időszakban, a lehulló tiszta csapadékvíz, a talpárokba vezethető ki. A hulladéklerakás időszakában, a kormányzóaknák segítségével, a csurgalékvíz, szabályozható módon a csurgalékvíz medence átemelő aknájába vezethető. A hulladéklerakó aljzatát 50 cm vastag, 16/32 szemcseátmérőjű osztályozott kavics szivárgóval látjuk el. A vápás dréncsövek 1,5-2,0 %-os hosszanti lejtéssel rendelkeznek. A rézsűk csurgalékvíz elvezetése során, PE geodrént (kétoldali védő geotextíliával) alkalmazunk. Ez a megoldás biztosítja a rézsűk belső vízelvezetését, amely az aljzat 50 cm-es szivárgó rétegébe van bevezetve. 210

211 A csurgalékvíz elvezető és kezelő rendszer elemei a következők: Aljzaton felületi szivárgó dréncsővel, rézsűn PE geodrén kétoldali védőtextíliával. Csurgalékvíz főgyűjtő csatorna Csurgalékvíz gyűjtő aknák Csurgalékvíz átemelő aknák Csurgalékvíz medence Csurgalékvíz visszalocsoló rendszer. A hulladéklerakó csurgalékvíz elvezető rendszerének feladata a keletkező csurgalékvizek gyors összegyűjtése és elvezetése. A csurgalékvizek gyűjtése, az 1200 g/m2 es műszaki paraméterrel rendelkező geotextília rétegre, 50 cm vastagságban beépített, 16/32-es gömbölyded, karbonát szegény kavicsból készült felületi szivárgóval történik. A hulladéklerakó aljzata 3-5%-os bordás kialakítással készül, így a keletkező csurgalékvizek elvezetésére a csurgalékvíz aknákba, a vápákba fektetett KPE D200 dréncsöveken keresztül valósul meg, gravitációs úton. A hulladéklerakó felületen egymástól 35 m-re elhelyezett csurgalékvíz gyűjtő drének, a keletkező csurgalékvizeket a töltésben található csurgalékvíz gyűjtő aknákba vezetik, melynek hossz esése 1,5-2,0 %-os. A HDPE-geomembránon a csurgalékvíz gyűjtő drének előregyártott csőátvezető idommal lesznek átvezetve. A felületi szivárgóra, ennek eltömődés elleni védelmére, 200 g/m2 polipropilén geotextíliát terveztünk, a legfelső réteg fölé. A hulladéklerakó depónia gáz kezelése A lerakógödörben kompaktoros tömörítéssel valószínű a depóniagázok intenzívebb keletkezése. Mivel a gázképződés az első évtől az ötödik évig tart és a takaró földanyag pedig nem átszellőző, a keletkező depóniagázokat alsó szívású gázkutakkal kell összegyűjteni (aktív rendszer). A gázkutak alsó 1,50 m-es szakaszát perforálatlan DK 160 x 14,6 mm-es KPE csőből kell készíteni, nehogy a kút csurgalékvizet szívjon, ettől fölfelé azonos átmérőjű perforált KPE csőből. A kutak kiosztásuk alapján szinte a teljes lerakóterületet lefedik, hatótávolságuk (aktív, vákuumos rendszer kiépítésekor) m közötti, ezért hogy a megfelelő átfedések meglegyenek, 40 m-enként kell kutat telepíteni A kisebb vastagságú szélső hulladékrétegek gáztalanítását a technológiai padkára telepített gázkutak végzik, a szélső hulladékrétegre nem terjed ki ezeknek a gázkutaknak a hatása, de itt a hulladék vastagsága csak 0,00-4,50 m közötti és lazábban tömörített, ezért átszellőző. A kutak vasbeton alapra épülnek a HDPE szigetelés fölé, az alap alá -a HDPE szigetelésre- min g/m2-es geotextíliát kell elhelyezni, szűrőanyaguk 32/64 zúzottkő, a húzócső anyaga acél, átmérője: 1,25 m (a várhatóan nagyobb mennyiségű gázképződés miatt - egyébként általában cm átmérőjűek), hossza: 3,50 m. A húzócsőből kb. 2,00 m álljon ki a hulladéktestből, a gázkút szívócsövéből 2,50 m, hogy a gázcső ne tudjon levegőt szívni kutanként egy darab NA200 KMPVC (zárt) 211

212 3,00 m hosszú csövet kell ráhúzni, ennek a zárócsőnek 50 cm-es hossza beleér a gáz szívótestbe, felső végét pedig toklezáró idom zárja. A kút gázcsövét meg kell toldani, amikor a hulladék magassága megközelíti a húzócsövet 50 cm-re. A kutakról az elvezető gázcső Dk 90x5,1 KPE anyagú, minden egyes kúthoz külön gázcsőnek kell csatlakoznia, a Dk 90 csövek a zárószigetelés szivárgó rétegébe lesznek telepítve csőkötegként. Az I. ütem kiépítésekor itt is el kell helyezni a II. ütem gázkútjainak csővezetékeit, a végüket megjelölni és lezárni. A D-i zárógát töltésszigetelésén a csurgalékvíznél ismertetett módon kell átvezetni a csöveket, egyenként. A vezetékek a gáttestben ismét csőkötegként haladhatnak a gázszabályozó állomásig. A gázszabályozó állomáson valamennyi I.-II. ütem Dk 90 KPE vezetékét szerelvényekkel föl kell fűzni a Dk 125 KPE gyűjtővezetékre. A gázszabályozó állomásról a kinyert gázokat kondenzvíz leválasztón keresztülvezetve, majd fáklyával elégetve ártalmatlanítják. Amennyiben intenzívebb a gázképződés, az üzemeltető kiépíti a gáz hasznosításának berendezéseit és hasznosítja a gázenergiát. A szükséges gázkút mennyisége 62 db. Bicskei mechanikai előkezelő telep A lakossági, a közületi és intézményi vegyes gyűjtésből származó hulladékot fogadja (2014-ben kb tonna). A hulladék mechanikai válogatását követően a hasznosítható frakciók kiszállításra kerülnek a feldolgozókhoz, a nem hasznosítható finomfrakció a tatabányai központ lerakójába kerül táblázat A bicskei mechanikai kezelő hulladékáramai (t) Összes bemenő Tüzelőanyag Fém Lerakásra kerülő A mechanikai válogató tervezett kiszolgáló létesítményei az alábbiak: o Szociális és irodaépület o Parkoló o Csapadékvíz és tüzivíz tárolók o Beléptető rendszer, biztonságtechnika és kommunikációs rendszer o Utak (belső utak, üzemi utak, szerviz utak, járdák) o Térburkolatok 132. táblázat Mechanikai előkezelő főbb műszaki paraméterei 212

213 Beruházási egység Műszaki adatok Kapacitás (tonna/év) Fedett leürítő tér (m 2 ) 760 Feldolgozó csarnok (m 2 ) 1237 RDF puffer tároló (m 2 ) 667 Aprítógépek száma (db) 1+2 =3 Technológiai sor (db) 1 Előkamrás prés (db) 1 Manipulációs tér (m 2 ) 3000 Szociális blokk (m 2 ) 20 Rakodógépek 3 db Szállítójárművek 6 db A bicskei kezelési technológia megegyezik a Dubnik-völgyi kezelő technológiájával, azzal a különbséggel, hogy nem tartalmazza az optikai leválasztást. Komposztáló telepek A szelektív zöldhulladék gyűjtésből származó hulladékok feldolgozására komposzttelepek kerülnek kialakításra. A komposztálási technológia kiválasztásánál figyelembe kellett venni, hogy a tervezett kapacitásokhoz megfelelő nagyságú alapanyag gyűjtő tér és komposztáló tér álljon rendelkezésre, mindamellett, hogy a szükséges védőtávolságok is betarthatók legyenek. Az önkormányzatok által elfogadtott illetve kijelölt terület, valamint a helyi építési szabályzat alapján meghatározott védőtávolság figyelembe vétele mellett született döntés a félig zárt rendszerű komposztálási technológia kiválasztásáról. A kérdésben az illetékes környezetvédelmi felügyelősggel is egyeztetés történt. A tervezett komposztáló telepek: Tatabánya (kapacitás: t/év), Törökbálint (kapacitás: t/év), Komárom (kapacitás: t/év). A Tatabányán jelenleg működő 3000 tonna/év kapacitású komposztáló nem felel meg sem a technológiai, sem a védőtávolsági követelményeknek, ezért megszüntetésre kerül, így kapacitását nem vesszük figyelembe a projektben. Komposztáló telepek főbb egységei: komposztáló tér, alapanyag tároló tér, csurgalékvíz medence, intenzív komposztáló technológia, aprítógép, rosta, rakodógép A komposzttelepek övárokkal, 1 %-os oldalirányú lejtéssel és csurgalékvíz medencével kerülnek kialakításra. A komposzttelepen két funkcionális egység különül el a komposztálótér és az alapanyag tárolótér. A komposztálótér térburkolattal lesz ellátva, míg az alapanyag tárolótér stabilizált burkolatot kap. 213

214 A rendszer főbb összetevői A rendszer 3 fontos elemből tevődik össze. Az aktív levegőztető egységgel a komposztálásban közreműködő mikroorganizmusokat látjuk el oxigénnel. A levegőztetést az érő anyagban mért hőmérséklet és oxigéntartalom jellemzőivel, visszacsatolással szabályozzuk. A komposztálás zárt rendszerű megvalósulását szemipermeábilis membrántakaróval biztosítjuk. Előkezelés, a nyersanyagok előkészítése: A helyszínre szállított szerves hulladékok a telepen kialakított szilárd burkolatú előtárolóba kerülnek. Az előkezelés során a zöldhulladékokat aprítógéppel készítjük elő. Levegőztetés: A levegőztetés alapvető fontosságú a szerveshulladékok gyors, szagmentes lebontásához, újrahasznosításához. Ez a technológia nyomó rendszerű levegőztetést alkalmaz, amely a környező levegőt beszívja, majd az érő anyag alatt elhelyezett levegőztető perforált csöveken át az érő anyagba fújja. A prizma felrakása:a nyersanyagok prizmába rakása homlokrakodóval történik. A prizmát a levegőztető csövekre rakják fel. A szondák elhelyezése: A prizma felrakása után a levegőztetés irányításához szükséges hőmérséklet és oxigéntartalom mérő szondákat helyezzünk el. A prizma letakarása: A felrakott és szondával ellátott prizmát szemipermeábilis membrántakaróval fedik le. A takarás után indítják a hőmérséklet és oxigéntartalommérő szondák adatainak visszacsatolásával működtetett levegőztető rendszert. Üzemeltetés: A 4 hetes érési időtartam alatt a levegőztetés a hőmérsékleti és oxigéntartalmi határértékek alapján működik. A prizma nedvességtartalmának szabályozása és az anyag átforgatása a komposztálás ideje alatt nem szükséges. Az érés alatt bekövetkező anyagveszteség miatt a membrántakarót néhányszor után kell feszíteni. A komposztálódási folyamat végén a komposztálódott anyagot dobrostával átrostálják. Az áthulló finom frakció a kész komposzt, míg a fennmaradó anyag visszakerül a komposztálási folyamat elejére. Kiviteli tervek elkészítése A sárga könyves eljáráson kiválasztott kivitelező készíti el. A tendertervhez képest nem jelentős munka. Ha a kivitelező ehhez képest változást akar, annak időbeli és költségvonzatát viselnie kell. Szolgáltatások Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok A feladatok a es fejezetben kerültek részletesen bemutatásra. Projektmenedzsment A feladatok a as fejezetben kerültek részletesen bemutatásra. Projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési tevékenységek A közbeszerzések lebonyolítására közbeszerzési tanácsadó kerül kiválasztásra, feladatai: szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárás törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását, a kedvezményezett érdekeinek leginkább megfelelő ajánlattételi felhívás elkészítése, illetve a döntés segítése, javaslat készítés a beszerzési eljárás módjára, a lebonyolítás menetére, ütemére, és annak várható időigényére, közbeszerzési eljárások jogszabályi megfelelésének ellenőrzése. 214

215 A tervezett beszerzéseket/közbeszerzéseket a as fejezetben mutatjuk be. Mérnöki feladatok ellátása (FIDIC) A feladatok a as fejezetben kerültek részletesen bemutatásra. Régészet és lőszermentesítés 133. táblázat: A projekt területen megvalósítandó létesítmények által érintett ingatlanok régészeti és lőszermentesítési összefoglaló adatai: Település HRSZ A projektben Telek Létesítmény Terület régé- Terület Lőszer- megvalósítandó nagysága teszeti érintett- lőszermen mentesítés létesítmény (m 2 ) rületigény e (m 2 ) ség tesítési feladatai becsült időigénye (nap) Fejér megye, Komárom-Esztergom megye érintett települései és helyszínei Tatabánya 0739/6 Hulladékkezelő központ: lerakó, komposztáló Tatabánya 0739/8 Hulladékkezelő központ: szociális és műhely épületek, kisegítő létesítmények, hulladékudvar, mechanikai kezelő, válogatómű nincs 3 m-es lőszermentesítés nincs 3 m-es lőszermentesítés 19 9 Tatabánya 7860/1 Hulladékudvar nincs 3 m-es lőszermentesítés 0,5 Tatabánya 1606/2 Porta és hídmérleg nincs 3 m-es lőszermentesítés 1 Tatabánya 2550 Hulladékudvar nincs 3 m-es lőszermentesítés 0,5 Komárom 0403/17 Hulladékudvar, komposztáló egyedi azonosítószámú régészeti lelőhely, szakhatósági állásfoglalásban megadott feltételekkel mehet a kivitelezés min 7 m-es lőszermentesítés 1 Csákvár 738 Hulladékudvar egyedi azonosítószámú régészeti lelőhely, szakhatósági állásfoglalásban megadott feltételekkel mehet a kivitelezés* 3 m-es lőszermentesítés 0,5 Nyergesújfalu 019/7 Hulladékudvar nincs 3 m-es lőszermentesítés Kisbér 0125/2 Hulladékudvar nincs 3 m-es lőszermentesítés 1 0,5 Bicske 0121/6 Mechanikai előkezelő nincs** 3 m-es lőszermentesítés 4 Pest megyei településeken érintett települései és helyszínei 215

216 Település HRSZ A projektben megvalósítandó létesítmény Telek nagysága (m 2 ) Létesítmény területigény e (m 2 ) Terület lőszermen tesítési feladatai Terület régészeti érintettség Lőszermentesítés becsült időigénye (nap) Szentendre 453/2 Átrakó állomás, hulladékudvar régészeti lelőhely, csak régészeti megfigyelés mellett végezhető földmunka 3 m-es lőszermentesítés 1 Törökbálint 042/6 Hulladékudvar, komposztáló nincs 3 m-es lőszermentesítés 1 Pilisvörösvár 4525/12 Hulladékudvar nincs 3 m-es lőszermentesítés 0,5 * jelenleg a szakhatósági állásfoglalás kiadása folyamatban van ** jelenleg a telekváltozás miatt megkért kiegészítő előzetes nyilatkozat kiadása folyamatban van (előzetes információ szerint régészetileg a terület nem érintett) 1. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program megvalósításának régészeti előkészítése Az érintett települések révén érintett Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Irodái: Közép-Dunántúli Iroda, Székesfehérvár (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye érintett települései és helyszínei miatt) Közép-Magyarországi Iroda, Budapest (Pest megyei településeken érintett települései és helyszínei miatt) Az a mellékletben bemutatott, a régészeti előkészítéshez kapcsolódó dokumentumok: Az a melléklet sorrendben tartalmazza az alábbiakban bemutatott, régészettel kapcsolatos dokumentumokat. A Közép-Dunántúli Iroda, a székesfehérvári iroda előzetes nyilatkozatában ( ) a Fejér megyében és a Komárom-Esztergom megyében érintett települések/területek közül Dorog és Csákvár esetében állapították meg örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének kötelezettségét egyedi azonosító számú régészeti lelőhely megléte miatt. Azonban Dorog időközben kilépett a Társulásból, így a kötelezettség értelmét vesztette, Csákvár esetében pedig a KÖH és a tervezők tervegyeztetése során a döntés úgy módosult, hogy a Csákváron megvalósítandó beruházáshoz nem kérnek örökségvédelmi hatástanulmányt, hanem a kivitelezés során régészeti szakfelügyeletet írnak elő a szakhatósági véleményben. Ezt mutatja be a mellékletben következőként bemutatott emlékeztető ), mely a KÖH és a projekt tervezői közötti egyeztetés eredményét tartalmazza. A melléklet következő dokumentuma tartalmazza a KÖH kiegészítő előzetes nyilatkozatát Csákvár esetében ( ), melyben megerősítési a Hivatal, hogy a régészeti szakfeladatok pontos elvégzésével kapcsolatos végleges állásfoglalását a szakhatósági állásfoglalásban írja elő. A mellékletben bemutatásra került a KÖH Közép-Dunántúli Iroda Komárom és Tatabánya esetében hozott előzetes nyilatkozata ( ), mely szerint a tervbevett tatabányai létesítmények a nyilvántartásuk szerint nem érintenek régészeti lelőhelyet. Komárom esetében azonban egyedi azonosító számú lelőhelyet érintene a beruházás, így a komáromi terület esetében örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írták elő ezen előzetes nyilatkozat szerint. Azonban a tervezőkkel folytatott többszöri egyeztetés során az a megállapodás született, hogy a hatástanulmány elkészítésére nincs szükség, mivel a terület régészetileg ismert, hanem ebben az esetben is a Hivatal a régészeti szakfeladatok pontos elvégzésével kapcsolatos végleges állás- 216

217 foglalását a szakhatósági állásfoglalásban írja elő. Erről külön nyilatkozat kiadását a megállapodás mellett a KÖH nem tartotta szükségesnek. Azonban jelen mellélet következő dokumentumaként bemutatjuk a KÖH Szakhatósági állásfoglalását ezen komáromi telek esetében ( ), mely állásfoglalás tartalmazza az építési engedélyhez megadott kikötéseket, amelyeket a kivitelezés során be kell tartani. Ezen mellékletben szintén csatoljuk a KÖH Közép-Magyarországi Irodája által kiadott előzetes nyilatkozatot ( ), melyben Szentendre esetében kijelentik, hogy a régészeti lelőhelynek minősülő területen bármilyen földmunkát csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. Törökbálint és Pilisvörösvár nem minősül régészetileg érintett területnek az előzetes nyilatkozat alapján. A melléklet szintén tartalmazza a KÖH Közép-Magyarországi Irodája által kiadott előzetes nyilatkozatát, melyben Nagykovácsi esetében jelenti ki, hogy előzetes örökségvédelmi kikötést nem tesz ( ). Bicske esetében a project előrehaladtával megváltoztatott helyszín miatt a pótlólagosan megkért kiegészítő előzetes nyilatkozat még nem érkezett meg, de a hivatal szóbeli előzetes információja szerint az új bicskei terület esetében sem fog nagy valószínűséggel régészeti elvárás felmerülni. 2. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program megvalósításának lőszermentesítési előkészítése Az 1. pontban bemutatott, "A projekt területen megvalósítandó létesítmények által érintett ingatlanok régészeti és lőszermentesítési összefoglaló adatai" című táblázat megadja azokat a területeket, amelyek esetében a területelőkészítés során elkészült a lőszermentesítési feladatok műszaki dokumentációs tanulmánya is. A táblázat tartalmazza az adott terület lőszermentesítési feladatait, valamint a lőszermentesítési feladatok elvégezhetőségének becsült időigényét is. Az b melléklet mutatja be a Detektor Plussz 11 Lőszermentesítő Kft. által elkészített Műszaki dokumentációt és tanulmányt. Ezen dokumentáció az alábbi főbb részeket tartalmazza: meghatározott és végrehajtott tevékenységek ismertetése, a helyszínek hadtörténeti eseményeinek bemutatása (II. világháború), a területre vonatkozó általános tűzszerész tapasztalatok és megállapítások, a mintavételes műszeres vizsgálatok ismertetése, az eredmények helyszínenkénti értékelése, a lőszermentesítési technológiák ismertetése, az alkalmas műszerek és műszerrendszerek megadása és ismertetése, a végrehajtás feltételei, a tevékenységet végzőkkel szemben fennálló követelmények megadása. Könyvvizsgálat A feladatok a as fejezetben kerültek részletesen bemutatásra táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Megnevezés 2012 (2013) Összesen 2020 után rendelkezésre álló kapacitás Házi komposztáló edényzet db Újrahasználati központ db

218 Megnevezés 2012 (2013) Összesen 2020 után rendelkezésre álló kapacitás Hulladékudvar települési db térségi db Gyűjtősziget db Válogató* t/év Tatabánya t/év Komposztáló* t/év Komárom t/év Tatabánya t/év Törökbálint t/év Pellet-előállító* t/év Előkezelő (mechanikai, vagy t/év mechanikai előkezelés)* Tatabánya (mechanikai) t/év Bicske (mechanikai) t/év RDF energiahasznosító mű* t/év Átrakó* t/év Szentendre t/év Lerakó *,*** Tatabánya m Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - városi gyűjtőedény (edényzet, speciális járművek) ** db Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök - járművek (edényzet, speciális járművek) ** db * a tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** 2020 utáni szabad kapacitásra eső költség nem elszámolható 5.2 Intézményi elemzés Mivel a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program pályázatát a Társulás nyújtja be, ő a kedvezményezett és a beruházó. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás társulási megállapodásában elsődlegesen deklarált cél a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program forrásainak megteremtése és a források felhasználásával kialakított hulladékgazdálkodási rendszer működtetése. Fontos a kizárólagosságra vonatkozó kötelezettségvállalás, amely szerint: a keletkező szilárdhulladék elhelyezésére és kezelésére kizárólag a projekt megvalósításával ki- 218

219 alakított rendszert veszik igénybe, amely megfelel a támogatási elveknek és a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A Társulás a társulási megállapodást ki fogja egészíteni egy díjpolitikára vonatkozó melléklettel. A díjpolitika szabályozza a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésével, közszolgáltatással kapcsolatos elveket szabályokat, díjképzési rendszert. A díjpolitika jelenlegi tervezete az RMT mellékletében található. A díjpolitika készítéséhez felhasználásra került az FI útmutató, a már támogatott projektek nyilvánosan hozzáférhető díjpolitikai leírásai. A díjpolitikát az üzemeltetési koncepcióval együtt a Társulás 2/2011 (IV.27.) számú határozatával elfogadta A beruházás tulajdonjogi kérdései A Társulás a Társulási Megállapodásban meghatározott keretek között, önállóan jogosult a tulajdonába kerülő vagyontömeg hasznosítására, a Társulás működésének időtartama alatt. A projekt esetében a létesítmények, eszközök a kedvezményezett Társulás tulajdonába kerülnek, a vagyonelemeket a Társulás aktiválja. A létesítmények, eszközök üzemeltetését, pótlását, felújítását, karbantartását, és vagyonkezelését az Üzemeltető látja el. Az érintett önkormányzatok a projekt megvalósítása érdekében biztosítják a KEOP projekt megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának, használati jogának a projekt céljainak megfelelő rendezettségét: Azok az ingatlanok, amelyeken a projekt építési engedélyköteles létesítményei épülnek, - a Tatabánya területén elhelyezkedő ingatlanok kivételével a tagönkormányzatok tulajdonában vannak. A tatbányai ingatlanok tekintetében az Önkormányzat a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződéses megállapodást megkötötte az érintett ingatlan tulajdonosokkal. A Társulás és az érintett tagönkormányzatok a használati jogról földhasználati megállapodást kötöttek, melyet a Pályázati Dokumentáció 31. mellékletében csatoltunk. Az alábbi táblázat összefoglalást ad a projektterületen létesítendő létesítmények jelenlegi tulajdonviszonyairól. A beruházás keretében létesítendő gyűjtőszigetek esetében a a tagönkormányzatok helyi szabályozásában meghatározott módon a területhasználatot az érintett önkormányzatok engedélyezik és térítésmentesen biztosítják. 219

220 135. táblázat Összefoglaló táblázat a projektterületen létesítendő létesítmények tulajdoni viszonyairól Település Külterület/Belterület HRSZ Földrészlet területe (m2) Cím Meglevő, megmaradó épületek területe (m2) Tervezett új épületek területe (m2) Tervezett épületek száma (db) Tervezett létesítmények típusa Csákvár Belterület Csákvár, Széchenyi 611, ,38 1 Hulladékudvar utca 8. Kisbér Külterület 0125/ Kisbér, külterület 235,96 1 Hulladékudvar Komárom Külterület 0403/ Komárom, külterület Nyergesújfalu Külterület 019/ Nyergesújfalu, ipari park Pilisvörösvár Belterület 4525/ Pilisvörösvár, Fácán utca 44. Szentendre Belterület 453/ Szentendre, Szabadkai utca 9. Tatabánya Belterület Tatabánya, József Attila utca Tatabánya Belterület 7860/ Tatabánya, Búzavirág utca Törökbálint Külterület 042/ Törökbálint, Malom dűlő 321,97 2 Hulladékudvar, Komposztáló szociális épületei 233,25 1 Hulladékudvar 233,25 1 Hulladékudvar 5633, ,678 2 Hulladékudvar; Átrakó állomás 168,763 1 Hulladékudvar 233,25 1 Hulladékudvar 272,29 307,274 2 Hulladékudvar, Komposztáló szociális épületei Bicske Külterület 0121/ Bicske, külterület Mechanikai előkezelő, iroda és szociális épület, trafó és sprinkler Tatabánya Külterület 0739/ Tatabánya, Vasvári Porta és hídmérleg utca Tatabánya Külterület 0739/ Tatabánya, Vasvári utca Lerakó, Komposztáló Tatabánya Belterület Tatabánya, Vasvári utca 18 1 Hulladékudvar; Mechanikai előkezelő; Válogatómű és bálatároló; Gépszín, műhely, és mosó; Iroda és szociális épület 220

221 5.2.2 Üzemeltetési koncepció Az alábbi táblázat az üzemeltetési koncepcióról szóló képviselő-testületi határozatokat mutatja be. A határozatokat a Pályázati Dokumentáció 28/2. mellékletében csatoltuk. Az üzemeltetési koncepció az üzemeltetés rendszerét, az üzemeltetésben résztvevő személyeket, szervezeteket, azokat megillető jogok és kötelezettségek továbbá feladatok - szervezeti jogi és gazdasági kereteit a Társulási Megállapodás, illetve a Díjpolitika határozzák meg. Magát az üzemeltetési koncepciót a Társulás a már említett 2/2011 (IV.27.) számú határozatával elfogadta. A sablonban szereplő összefoglaló táblázat az önkormányzatok által meghozott határozatokról pedig az RMT mellékletét képezi A hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének bemutatása A Társulási Megállapodásban foglaltak alapján a társulási tag önkormányzatok kötelezettséget vállaltak a projekt során megvalósuló központi létesítmények üzemeltetésére, valamint egységes elvek alapján megállapított közszolgáltatási díj kidolgozására és alkalmazására, amelyet szempontként a díjpolitikában is megjelenítenek. Az egyes önkormányzatok az átlagos üzemeltetési költségtervezet, illetve a Társulás által elfogadott díjpolitika alapján állapítják meg vagy módosítják saját díjrendeleteiket, díjszabásukat. A Társulási Megállapodás üzemeltetésre vonatkozó rendelkezései gyakorlatilag a teljes hulladékgazdálkodási folyamatra vonatkozóan deklarálják az önkormányzatoknak (tagoknak) az üzemeltetési rendszer kialakításában és működtetésében történő együttműködését. A projekt megvalósítását követően a hulladékgazdálkodási eszközök működtetése az alábbiakban meghatározott módon és nevesített szereplők bevonásával történik: A tag önkormányzatok a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII.2.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével járnak el az egyes közszolgáltatók kiválasztása során. Az ingatlanokról a vegyes és a szelektív hulladék elszállítását végző közszolgáltató Az ingatlanokról a vegyes és a szelektív hulladék elszállítását végző közszolgáltató vagy közszolgáltatók kiválasztása, valamint a közszolgáltatási szerződés megkötése az egyes társulási tag önkormányzat feladata és hatásköre marad, amely feladatok végrehajtása során a tagok egy része, vagy a társulás minden tagja az egységes üzemeltetés elve alapján deklaráltan együttműködhet. Az önkormányzatok esetében kiemelt kérdés a jelenleg érvényes közszolgáltatási szerződések kezelése: Üzemeltető A projekt megvalósulása előtt lejáró közszolgáltatási szerződések esetében az egységes díjpolitika kialakításának és működtetésének érdekében célszerű elfogadni azt az elvet, hogy az új rendszer hatálybalépéséig és működésének megkezdéséig megszűnő közszolgáltatási szerződéseket az érintett települések csak a rendszer elindításáig terjedő időszakra kössék meg a közszolgáltatóval A projekt megvalósulása után lejáró közszolgáltatási szerződések esetében az önkormányzatoknak a jogszabályok adta kereteken belül a megváltozott feltételekhez kell módosítania a szerződéseket Az Üzemeltető olyan engedéllyel rendelkező közszolgáltató szervezet, amely ellátja mindazon a hulladékgazdálkodási feladatokat, amelyek nem tartoznak a Közszolgáltató jogszabályban meghatározott feladatai közé; így különösen: 221

222 az egyes a Társulás vagy valamely Tag tulajdonában levő hulladékgazdálkodási eszközök környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő, folyamatos működését, fenntartását, karbantartását, a hulladékkezelést, a gyűjtőpontok üzemeltetését, továbbá a helyi önkormányzatok (tagok) rendeletében foglaltak alapján, - nem az ingatlanokon gyűjtött szelektív települési hulladék - az úgynevezett gyűjtőpontokon gyűjtött szelektív települési hulladékhoz kapcsolódó hulladék begyűjtését és szállítását. A projektben létrehozott eszközök a Társulás tulajdonába kerülnek, ezeket az Üzemeltető vagyonkezelésébe adják. A hulladékgazdálkodási rendszer részét fogják képezni olyan jelenleg is meglévő gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, amelyek önkormányzatok tulajdonában vannak. Ezeket a tagönkormányzatok a Társulás használatába fogják adni, amelyeket az Üzemeltető fog üzemeltetni a teljes rendszer részeként. A többi szükséges eszközzel pedig majd az adott közszolgáltatónak kell rendelkeznie a tervezett közbeszerzési kiírások szerint A közszolgáltató(k), üzemeltető(k) kiválasztása A közszolgáltatók kiválasztása A Hgt., valamint a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII.2.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével - a Közszolgáltató (vagy közszolgáltatók) kiválasztása, valamint a közszolgáltatási szerződés megkötése a Tagok feladata és hatásköre, amely feladatok végrehajtása során a tagok egy része, vagy a társulás minden tagja az egységes üzemeltetés elve alapján együttműködhet. A Közszolgáltató kiválasztása során feltételként kerül rögzítésre: a Társulás tulajdonában álló hulladékgazdálkodási eszközöknek a Közszolgáltató által történő kötelező igénybe vétele, továbbá ezt meghaladóan a közszolgáltatás megfelelő ellátásához szükséges, a Társulás által nem biztosított egyéb hulladékgazdálkodási eszközöknek a Közszolgáltató által történő biztosítása. A hulladékgazdálkodási eszköz igénybevételének részletes feltételeit a Közszolgáltató és a tag önkormányzatok, valamint a Társulás illetve a Társulás és a kiválasztott Üzemeltető között megkötött szerződések rögzíti. A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy képviselőtestületük útján gondoskodnak a Hgt a szerinti önkormányzati rendelet megalkotásáról, vagy annak megfelelő módosításáról. Az egységes díjpolitika kialakításának érdekében, az egységes üzemeltetés elvére tekintettel a társulási tagok által elfogadott díjpolitika alapján kialakított üzemeltetési rendszer működésének megkezdéséig a megszűnő közszolgáltatási szerződéseket az érintett tagok csak a működés megkezdéséig terjedő időszakra, határozott időre kötik meg a kiválasztott közszolgáltatóval. Az érintett önkormányzatok az átmeneti időszakban a Közszolgáltató kiválasztása során feltételként rögzítik a határozott időtartam lejárataként legkésőbb január 1. napját. Az Üzemeltető a Társulással és a tagönkormányzatokkal folytatott együttműködés keretében köteles figyelemmel lenni a tagönkormányzatok Hgt. szerinti közszolgáltatási szerződéseire. és köteles a tagönkormányzatok közigazgatási területén működő, közszolgáltatókkal együttműködni és az általuk az ingatlantulajdonostól begyűjtött és 222

223 elszállított települési szilárd hulladékot az Üzemeltető által üzemeltetett hulladékkezelő létesítményekben átvenni, kezelni és ártalmatlanítani. Az üzemeltető kiválasztása Az Üzemeltető személyének egységes kiválasztása a Társulás feladata. A Társulás ajánlatkérőként az Üzemeltető kiválasztására közbeszerzési eljárást folytat le a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szabályainak figyelembe vételével, valamint a közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárás részletes szabályait a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet szabályainak, továbbá a vagyonkezelésre vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az Üzemeltető kiválasztása során a Társulási Tanács jár el. A hulladékgazdálkodási eszközök használatára, valamint a vagyonkezelési és üzemeltetési díj megfizetésére vonatkozó megállapodást az átadott vagyon tulajdonjogi helyzetének megfelelően - az Üzemeltetővel vagyonkezelési megállapodás és üzemeltetési szerződésben kell rögzíteni. A vagyonkezelési és üzemeltetési szerződést a tagok képviseletében a Társulás köti meg a Társulási Tanács jóváhagyásával. A Tagok képviselőtestületük útján gondoskodnak a Hgt a szerinti önkormányzati rendelet megalkotásáról, vagy annak megfelelő módosításáról, és a gyűjtőpontokon történő szelektív gyűjtést végző üzemeltető személyét a saját rendelet megalkotása során kötelező jelleggel figyelembe veszik, továbbá megkötik Üzemeltetővel a jogszabályban előírt, a gyűjtőpontokon történő szelektív gyűjtésre vonatkozó szerződést. A Tagok a tulajdonukat képező hulladékgazdálkodási eszközöket a Társulásnak kijelöléssel vagyonkezelésbe adják. A Társulás a vagyonkezelésében lévő Hulladékgazdálkodási eszközöket az Üzemeltető használatába adja. A Társulás a Projekt keretében megépülő, és a tulajdonába kerülő hulladékgazdálkodási eszközök vagyonkezelői jogát, ellenérték fejében átadja az Üzemeltetőnek. Az Üzemeltető az átvett eszközök üzemeltetése során a vagyonkezelés, továbbá a Ptk. szabályai szerint köteles eljárni. Az átadott hulladékgazdálkodási eszközök működőképes állapotának (állagának) biztosítása, szükség szerinti felújítása és pótlása (ideértve a technikai és technológiai fejlesztést is) az Üzemeltető feladata. AZ Üzemeltető a vagyonkezelés és a használat hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási eszközök felújítására, vagy pótlólagos beruházására köteles tartalékot képezni a ténylegesen befolyt árbevétel arányában és az árbevétel realizálásának időpontjában és azt Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Alap néven, elkülönített bankszámlán kezelni. A Fejlesztési Alap szolgál a Szerződés időtartamán túl felmerülő, de az üzemeltetési időszakhoz kapcsolódó költségekre és ráfordításokra, így különösen az utógondozásának és a monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költségeire, továbbá a hulladékgazdálkodási rendszernek a pótlási, illetve felújítási költségeire legalább a vagyonkezelésbe átvett eszközök éves amortizációjának mértékéig. Az érvényben lévő jogszabályok, a 6.2. fejezetben bemutatott pénzügyi számítások, és az mellékletben csatolt, részletesen kidolgozott díjpolitikához kapcsolódó elemzés, valamint az mellékletben csatolt közszolgáltatási üzemeltetési közbeszerzési tervek biztosítják, hogy az említett üzemelés, működési rendszer az összes szereplőnek (vegyes gyűjtés, szelektív gyűjtés végző közszolgáltatók és a hulladékgazdálkodási eszközöket üzemeltető) megfelelően megtérüljön táblázat: A projekt keretében megvalósuló fejlesztések tervezett működési formái Sor - szá Szerződés címe (tervezett) Tárgya Szerződő felek Szerződés jellege Szerződő fél kiválasztás módja Szerződés időtar- Kapcsolódás jelenlegi szer- 223

224 m tama ződéshez 1 hulladék ingatlanról önkormányzat közszolgáltatási közbeszerzés 10 év nincs történő elszállítása és közszolgáltató 2 hulladékkezelési létesítmények Társulás és közszolgálta- közbeszerzés 30 év nincs és gyűjtőpontok Üzemeltető tási, vagyon- üzemeltetése kezelési és üzemeltetési Díjpolitika A díjpolitika részletes bemutatását az mellékletben csatolt díjpolitikáról szóló elemzés mutatja be. Az melléklet 3. fejezete A Duna - Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás egységes díjpolitikája -ként egyben a Társulási Megállapodás önálló melléklete. Tekintettel arra, hogy a díjpolitika stratégiai kérdés, továbbá minden egyes tagot érint és minden egyes tag esetében kötelezettséget keletkeztet, az egységes díjpolitika, illetve a hozzá kapcsolódó kérdések meghatározása kizárólag a társulás legfőbb döntéshozó szervének a Társulási Tanácsnak a hatáskörébe tartozhat. Az önkormányzatok (tagok) és a projekt létrehozására és üzemeltetésére alapított önkormányzati társulás együttműködve biztosítják: a díjpolitika kialakítását és a díjképzési rendszer kidolgozását, összehangolását, a közszolgáltató kiválasztását, a közszolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletek előkészítését. Az önkormányzatok ezt követően: Mivel a társulás keretein belül díj-megállapítási hatáskör átadás nem történhet, a díjpolitikában rögzített elvek alapján, az egységes díjtarifából kiindulva, saját hatáskörükben, önkormányzati rendelet formájában állapítják meg a közszolgáltatási díjat és elfogadják, vagy módosítják a díj megállapítására vonatkozó önkormányzati rendeleteiket; Megkötik vagy módosítják a közszolgáltatóval a közszolgáltatási szerződést. A díjak 1.A közszolgáltatási díj meghatározása A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a települési hulladék begyűjtéséért, elszállításáért, kezeléséért az ingatlan tulajdonosa az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a települési önkormányzat rendeltében meghatározott mértékű hulladékkezelési közszolgáltatási díjat köteles fizetni. A közszolgáltatási díj megállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének és a díjfizetési feltételeknek, illetve módoknak a megállapítására. A társulási tag önkormányzatok a Program megvalósulását követően közszolgáltatás igénybevételéhez a Társulás által érintett települések lakosságának arányos teherviselése érdekében egységes díjpolitikai elvekben meghatározottak szerint egységes egytényezős díjmodellt alkalmaznak, amelynek figyelembe vételével kerül sor a közszolgáltatási díjtarifa megállapítására. A jogszabályi elvek alapján kialakított, az ingatlantulajdonos által fizetendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egyrészt a hulladék ingatlan tulajdonostól történő elszállítása után fizetendő közszolgáltatási díjból, másrészt a gyűjtőponton történő 224

225 szelektív gyűjtés és a vegyesen, illetve szelektíven begyűjtött hulladék kezelése után fizetendő közszolgáltatási díjból tevődik össze. A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató szedi be a lakosságtól és a közületektől. A közszolgáltatási díj tartalmazza a hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez és hosszú távú fenntartásához szükséges költséget, lecsökkentve a hulladékgazdálkodás rendszerből származó értékesíthető anyagok eladásából származó bevételekkel, illetve a települési önkormányzatok külön döntése alapján esetlegesen fizetett díjkompenzációval és költségtérítéssel. A közszolgáltató felé az üzemeltető által számlázott díj tartalmazza a szelektív gyűjtés, a szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosításához és a vegyesen gyűjtött hulladékok kezeléséhez (a továbbiakban együtt szelektív gyűjtési és kezelési szolgáltatás) kapcsolódó szolgáltatás költségét. Az üzemeltető által érvényesített a szelektív gyűjtési és kezelési közszolgáltatás díját a Társulás állapítja meg. A díj magában foglalja a szelektív gyűjtési és kezelési szolgáltatás ellátása során az Üzemeltető szervezetnél felmerülő költségeket és ésszerű nyereséget, valamint az Üzemeltető által a Társulás részére fizetendő vagyonkezelési és üzemeltetési díjat. A társulási tag önkormányzatok hogy a megállapított díjmodellt saját díjmegállapításuk és rendeletalkotásuk során kötelező jelleggel kiindulási alapként alkalmazzák, a Program megvalósulását követően közszolgáltatás igénybevételéhez a Társulás által érintett települések lakosságának arányos teherviselése érdekében egységes díjpolitikai elvekben meghatározottak szerint egységes egytényezős díjmodellt alkalmaznak, amelynek figyelembe vételével kerül sor a közszolgáltatási díjtarifa megállapítására. A kiszámlázott szolgáltatási díjak beszedéséről teljes körűen a Közszolgáltató köteles gondoskodni. 2. Vagyonkezelési és üzemeltetési díj meghatározása Az Üzemeltető vagyonkezelési és üzemeltetési díjat fizet a Társulásnak, amely fedezetet nyújt a Társulás működési költségeire, valamint az egyes tagönkormányzatok tulajdonában lévő, és a hulladékgazdálkodási rendszer által igénybe vett hulladékgazdálkodási eszközök használatával kapcsolatos, az érintett önkormányzatoknak fizetendő költségekre. A Fejlesztési Stratégia alapján a Társulás évente megállapítja az Üzemeltető által fizetendő díj összegét a költség-haszon elemzéssel összhangban, egyes díjalakulás elérésével, a tag önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra eső értékcsökkenés fokozatos beépítésével A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába A projekthez kapcsolódó önrészt a közbeszerzési szabályoknak megfelelően kiválasztott üzemeltető biztosítja. A közbeszerzési kiírást a pályázathoz csatoltuk az RMT mellékletben. A közbeszerzés jelenlegi előkérdése, hogy az üzemeltetési koncepció esetében a vagyonkezelési konstrukció alkalmazása elfogadható-e. A Társulás jogi álláspontja ebben az esetben egyértelmű: az ismertetett konstrukció szerint a Társulás szerződést köt a majdani üzemeltetővel, aki ezeknek a létrehozott létesítmények vagyonkezelője lesz, mivel a vagyonkezelésben történő üzemeltetés kedvezőbb konstrukció mind a Társulás, mind pedig az önkormányzatok számára. A jogi bizonytalanságot az okozza, hogy nincs kifejezett jogszabályi felhatalmazás arra nézve, hogy egy önkormányzati társulás a saját vagyonát vagyonkezelésbe adhatja, ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy tiltás sincs a jogintézmény alkalmazására, továbbá ismertek olyan projektek, ahol ez a jogi megoldás alkalmazásra került. 225

226 Tekintettel az álláspontok különbözőségére a Társulás az előkészítés során több alkalommal egyeztetett a kérdésben a KÖFI-vel, aki állásfoglalást kért az NGM-től. Az NGM állásfoglalását a jelen időpontig nem adta ki. KÖFI az NGM állásfoglalásáig elfogadta, hogy a teljes közbeszerzési dokumentáció a vagyonkezelési konstrukció szerint kerül benyújtásra. A Társulás a fentiekre tekintettel az NGM állásfoglalásáig az eljárást nem indítja meg. Ha az NGM eltérő álláspontot fogalmaz meg, akkor a vagyonkezelés helyett üzemeltetési szerződés marad csak. Ez a CBA számításokat nem befolyásolja. Az alábbi, sablonban szereplő táblázatot csak az üzemeltető kiválasztása után lehet kitölteni, jelenleg még nem rendelkezünk adatokkal a kitöltéséhez táblázat: A jövőbeli közszolgáltatók és üzemeltetők bevonása a saját forrás finanszírozásába Visszafizetés Visszafizetés időpontja Sorszázott összege Saját forrás finanszíro- Jogcíme módja (amenynyiben (amennyiben releváns) releváns) ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során A Társulás ezen tevékenysége vonatkozásában az ÁFA visszaigénylésére jogosult lesz, mivel - a díjpolitikában és szerződésben rögzített - Üzemeltető által fizetendő díj fogja a bevételét képezni Kockázatkezelési stratégia az üzemeltetés időszakára vonatkozóan Az alábbiakban mutatjuk be a Társulás tervezett kockázatkezelési stratégiáját az üzemeltetés időszakára vonatkozóan. 226

227 138. táblázat Az üzemeltetési időszak kockázatkezelési stratégiája Kockázat be- Kockázat bekövetkezésekor fellépő Kockázatok fajtájnek valószínűkövetkezésé- Kockázat megnevezése hatások mértéke sége Műszaki Pénzügyi Jogi Egyéb Vállalt kezelési arányok közül a lakossági szelektív gyűjtési arányokat nem sikerül teljesíteni, hulladékválogatóban többlet kapacitás, a lerakón és a mechanikai válogatóban pedig hiány keletkezik Nemfizetési arány magasabb lesz a vártnál A tervezettnél alacsonyabb bevétel, a fenntarthatóság veszélybe kerülhet Működési költségek meghaladják az előzetesen becsültet Társulás megszűnése, vagy valamely tag kilépése a társulásból Az Üzemeltető gazdasági helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változás (csőd, felszámolás) Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák Javasolt kockázatkezelési stratégia Folyamatosan (akár havonta is) figyelni a teljesítéseket; elmaradásnál további lakossági tájékoztatás, PR kampány, szelektív gyűjtési kampány terv végzése javasolt 2 3 Projekt monitoring terv Intézkedési terv (feladatok, határidők, felelősök) Az intézkedésekkel kapcsolatos feladatok a közszolgáltatási szerződésekben rögzíthetők, a közszolgáltató feladata a folyamatos monitorozás, nem teljesülés esetén a közszolgáltató jelez, és a társulás teszi meg a szükséges intézkedéseket A tervezett projekt ettől függetlenül is finanszírozható, mivel a díjpolitikában a díjak változása rugalmasan lett meghatározva, és a költségek és bevételek változásával együtt mozog. A tervezett projekt ettől függetlenül is finanszírozható, mivel a díjpolitikában a díjak változása rugalmasan lett meghatározva, és a költségek és bevételek változásával együtt mozog. Ennek megoldása részben az üzemeltető felelőssége is. A társulási megállapodás rendezi a tagság megszűnésének, megszüntetésének jogkövetkezményeit: az elszámolás a vagyonfelosztási előírások szerint történik A leendő közszolgáltató kiválasztásánál figyelembe vehető majd az általános gazdálkodási helyzete is Társulási viták 2 3 Projekt minőségbiztosítási terv készítése Konfliktushelyzet az érintettek 3 2 Projekt minőségbiztosítási terv készítése között 227

228 5.3 A projekt hatásai A projekt jelentős hatásai A hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítésével járó számszerűsíthető és nem számszerűsíthető közgazdasági hasznok részletesen a fejezetben (A projekt hasznainak becslése kerülnek bemutatásra. Nem számszerűsített gazdasági, társadalmi externális hatások: A régióban keletkező hulladék korszerű, megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakóban kerül elhelyezésre, így a térség felszín alatti vízbázisainak veszélyeztetettsége csökken. Növekszik a környezeti tudatosság a lakosság körében, A hulladékkezelő központ létesítése, üzemeltetése új munkahelyeket, teremt a helyi lakosság számára. Környezeti hatások a projekt megvalósításának időszakában A korszerű hulladék gyűjtési és hulladék feldolgozó rendszer a hulladékok egy részének hasznosítása és a szerves hulladékok eltérítése mellett a telepítés és megvalósítás időszakában átmeneti illetve tartósan kedvezőtlen környezeti hatásokat is okoz. A telepítés hatásai Az építési szakaszban a munkagépek, a gépjárművek légszennyező anyag kibocsátására kell számítani, valamint a földmunkák során az esetleges kiporzás által okozott szennyezésre. A levegőminőségre gyakorolt hatás a telepítés időszakában elviselhetőnek minősíthető, a hatásterület nem lépi túl a fejlesztésre kijelölt ingatlan határait. A földmunkavégzés, az alapozás valamint a belső telephelyi anyagszállítás zajkibocsátással jár, a kivitelezési munkálatok azonban határértéket meghaladó zajjal a környezetet várhatóan nem terhelik. A megvalósítás hatásai A hulladék kezeléséből, a munkagépek, telephelyi szállításban résztvevő gépek, valamint a közúti szállításban résztvevő járművekből légszennyezőanyag- és porkibocsátás származik. A létesítmény működése során kibocsátott légszennyező anyagok várhatóan nem haladják meg a határértékeket. A tervezett hulladékkezelési technológiával nem várható a bűzállapotok jelentős romlása. A megvalósítás során az üzemeltetés technológiájából és a közúti forgalom növekedéséből származik zajkibocsátás. A beszállítási útvonal megváltozása és a gyűjtési rendszer bővítéséből, korszerűsítéséből adódó gépjárműforgalom által okozott zajterhelés várhatóan teljesíti zajterhelési határértéket. A létesítmény földtani közegre, felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak (szennyező anyagok bejutása a talajba, felszíni, és a talajvizekbe) kockázata, 228

229 a helyi sajátosságokat figyelembe vevő tervezéssel és a létesítmény megfelelő működtetésével kiküszöbölhető. A terület jelenlegi élővilága meglehetősen degradálódott képet mutat, növény- és állatállománya a mezőgazdasági környezetre jellemző, zavarást jól tűrő fajokkal jellemezhető. A telephely létesítése és működése az élővilágra gyakorolt hatásokat tekintve előzetesen elviselhetőnek becsülhető. A hulladékkezelő telep és létesítményei területfoglalásával a jelenlegi borítottságú terület megszűnik. A terület irreverzibilisen megváltozik. A lerakó negatív tájképi elemként jelenik meg. A felhagyást követően új domborzati elem (domb) és felszín jön létre. A hulladéklerakó markáns antropogén morfológiai elemként jelenik meg a tájban, amely fokozatosan változó állapotban, tartósan fennmarad A projekt hatásai a fenntartható fejlődésre A projekt fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, a pályázó szervezetre vonatkozó vállalása: 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A Társulás, mint projektgazda vállalja, hogy elkészíti a fenntartható fejlődés helyi programját (Local Agenda 21). A komplex program egyebek mellett a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását. A projekt fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, a megvalósítandó változatra vonatkozó vállalásai: 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A projektgazda vállalja a helyi és térségi fenntartható fejlődést szolgáló társadalmi szervezetek bevonását a projekt tervezésébe, megvalósításába. A bevonni kívánt szervezettel kötött megállapodást az RMT mellékletében csatoltuk. 22. A zöldfelület kialakítás során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat A projektgazda vállalja, hogy a kivitelezés során a zöldfelületek kialakításakor az idegen és magas fenntartási költségű növényfajokkal szemben az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat részesíti előnyben, hozzájárulva ezzel a területek hagyományos jellegének megőrzéséhez. Erre vonatkozó preferenciáit a kivitelezési tenderdokumentációban megjeleníti. A fejlesztés fenntarthatósági alapadatainak megadása, és éves adatközlés A projektgazda vállalja, hogy a pályázati útmutatóban foglaltaknak megfelelően megadja a tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatait, és vállalja az ezzel kapcsola- 229

230 tos éves adatközlést. (A pályázati adatlap kitöltési útmutatóban leírtaknak megfelelően.) A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő fenntarthatósági intézkedések: A környezettudatos beszerzés alkalmazása A projektgazda vállalja, hogy a beszerzés tárgyában egyértelműen azonosítható környezeti vagy környezetvédelmi szempontot megjelenít (ld. zöldbeszerzés részletesen az RMT Közbeszerzési terv pontjában). A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságának biztosítása A különböző rendezvények szervezésénél szempontként kerül meghatározásra, hogy a papír alapú kellékek, meghívók, dokumentumok és nyomtatványok a lehető legszűkebb terjedelemben kerüljenek nyomtatásra és ezekhez is újrahasznosított alapanyag kerüljön felhasználásra, kétoldalas nyomtatásban. a rendezvényről szóló információs csomag a környezetileg hasznos tevékenységeket fogja kiemelni a nyomtatott sajtóanyagot a szükséges minimumra korlátozzuk megjelenésben és mennyiségben is újsághirdetés, szakmai publikációk, szervezeti hírlevelek, poszterek, sajtóközlemények és rádióhasználat kerül előtérbe a rendezvények kommunikációja során. Másodlagos alapanyag felhasználás biztosítása A projektgazda vállalja, hogy a projekt részeként indított beszerzései során tekintettel lesz a másodlagos nyersanyag felhasználás arányának lehető legnagyobb mértékű növelésére. A létesítés, építés ideiglenes helyigényének, hatásterületének tudatos minimalizálása A projektgazda vállalja, hogy a projekt során felmerülő építési munkák helyigényét, hatásterületét minimalizálja, az erre vonatkozó elvárásait a közbeszerzési tenderdokumentációban előírja a kivitelező(k)nek A projekt esélyegyenlőségi hatásai Az esélyegyenlőségre tett, a pályázó szervezetre vonatkozó vállalások megvalósításának bemutatása: 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A szervezeten belüli esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosítása céljából a projektgazda vállalja, hogy a szervezeti eljárások kidolgozásával (pl. panaszeljárás), képzések szervezésével, információk terjesztésével erősíti a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra kialakulását, ennek elvégzésére esélyegyenlőségi munkatársat alkalmaz. 230

231 2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte A projektgazda vállalja, hogy a projekten belüli partnerekkel szemben elvárásként támasztja az egyedi esélyegyenlőségi tervek meglétét. Szándékának a beszerzési dokumentációk vonatkozó fejezeteiben kíván érvényt szerezni. Az esélyegyenlőségre tett megvalósítandó változatra (a projektre) vonatkozó vállalás bemutatása 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van A projektgazda vállalja, hogy a megvalósítás során a területileg illetékes munkaügyi központtal, helyi önkormányzatokkal együttműködve előnyben részesíti és segíti a hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes emberek alkalmazását, foglalkoztatását. A fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatainak megadása, és éves adatközlés A projektgazda vállalja, hogy a pályázati útmutatóban foglaltaknak megfelelően megadja a tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatait, és vállalja az ezzel kapcsolatos éves adatközlést. (A pályázati adatlap kitöltési útmutatóban leírtaknak megfelelően.) A projekt megvalósítás során kötelezően érvényesítendő esélyegyenlőségi intézkedések: A projekt honlapjának infokommunikációs akadálymentesítése: A projektet bemutató saját honlap a pályázati útmutatóban részletezett módon W3C szabvány szerint, infokommunikációs szempontból akadálymentesen készült el, az üzemeltetése és karbantartása a projekt megvalósítás során ennek megfelelően fog történni. A PR tenderben az erre vonatkozó igény szerepelni fog, a tendert elnyerő PR cégnek a szabványnak megfelelően kell üzemeltetnie a honlapot. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és kommunikációja során esélytudatosságot fejez ki: A projektgazda vállalja, hogy mind a fejlesztéshez, mind a megvalósításhoz kapcsolódóan esélytudatosságot fejez ki a kommunikációja során, továbbá nem fog szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A PR eszközök kiválasztásánál figyelmet fordít erre, továbbá az esélyegyenlőségi felelős folyamatos kapcsolatot tart fenn a PR céggel, figyelemmel kíséri a projekthez kapcsolódó kommunikációt és szükség esetén javaslatokat tesz. A hátrányos helyzetű, álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetősége A kivitelezés során a projektgazda fokozott figyelmet fordít a térségben élő hátrányos helyzetű, különös tekintettel az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségére, előnyben részesítésére. Akadálymentes építmények a projektben, vagy relevancia hiányának bemutatása 231

232 A projektgazda vállalja, hogy a jelentősebb létesítményeket és építményeket akadálymentesen alakítja ki a kivitelezés során A területiség elvének való megfelelés A honlapon található A települések térkategóriánkénti besorolása a területi kohézió érvényesítésének értékeléséhez c. kiadvány alapján a Társulás települései a következő területi besorolásba tartoznak táblázat A települések térkategóriánkénti besorolása Sorszám Települések neve Almásfüzitő Annavölgy Baj Bajót Biatorbágy Bicske Bodmér Budajenő Budakalász Csabdi Csákvár Csobánka Csolnok Dág Dömös Dunaalmás Dunabogdány Dunaszentmiklós Gyermely Halásztelek Herceghalom Héreg Kisbér Kocs Komárom Lábatlan Leányfalu Leányvár Mány 311/2007 (XI.17.) és 240/2006 (XI.30.) Korm. rendeletek szerint hátrányos helyzetű kistérségek és települések Aprófalvas vagy tanyás települések Balaton térség, Dunamente, Tisza térség, Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet, Homokhátság települései Pólusvárosok, megyei jogú városok, kistérségi központok összesen, 5 pontos értékeléshez

233 Sorszám Települések neve Máriahalom Mocsa Mogyorósbánya Nagykovácsi Nagysáp Naszály Neszmély Nyergesújfalu Óbarok Páty Perbál Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilismarót Pilisvörösvár Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pomáz Pusztavám Remeteszőlős Sárisáp Solymár Süttő Szár Szárliget Szentendre Szigethalom Szigetszentmiklós Szomor Tahitótfalu Tardos Tarján Tát Tatabánya Telki 311/2007 (XI.17.) és 240/2006 (XI.30.) Korm. rendeletek szerint hátrányos helyzetű kistérségek és települések Aprófalvas vagy tanyás települések Balaton térség, Dunamente, Tisza térség, Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet, Homokhátság települései Pólusvárosok, megyei jogú városok, kistérségi központok összesen, 5 pontos értékeléshez

234 Sorszám Települések neve Tinnye Tök Törökbálint Újbarok Úny Várgesztes Vértesboglár Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Visegrád Zsámbék 311/2007 (XI.17.) és 240/2006 (XI.30.) Korm. rendeletek szerint hátrányos helyzetű kistérségek és települések Aprófalvas vagy tanyás települések Balaton térség, Dunamente, Tisza térség, Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet, Homokhátság települései Pólusvárosok, megyei jogú városok, kistérségi központok összesen, 5 pontos értékeléshez

235 6 A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzése A pénzügyi elemzés a kiválasztott műszaki megoldásra (változatra) vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülő költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze pénzáram (cash-flow) szemléletben. Összességében három fő célja van: A projekt pénzügyi teljesítménymutatók és az eredményesség vizsgálata A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata Az elszámolhatóság és a szükséges pénzügyi erőforrások meghatározása (pl. a pénzügyi és közgazdasági elemzés eredményeinek kapcsolata) A közgazdasági költség-haszon elemzés célja a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. A társadalmi hasznok magukban foglalják a projekt kedvezményezettjénél, létrehozandó projekt jövőbeli felhasználóinál jelentkező hasznokat, úgyszintén a pénzben kifejezett externális hasznokat is. A projekt használóinál felmerülő hasznokat a fogyasztás növekményének figyelembe vételével is mérni lehet. Az externális hasznok olyan hatások melyek nem közvetlenül a projektgazdánál, vagy a felhasználóknál jelennek meg, inkább más pénzben nem kifejezhető közvetett hatással bírnak másokra. 6.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései A költség-haszon elemzés általános módszertani alapvetései A módszertan kialakításához felhasznált útmutatók a következők: A költség-haszon elemzés elkészítése során alapvetően az NFÜ által kiadott Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez KEOP támogatáshoz, című dokumentumban leírt módszertant alkalmaztuk (továbbiakban KHE útmutató). A KHE útmutató további útmutatókra hivatkozik, melyeket szintén figyelembevettünk a költség-haszon elemzés elkészítése során. Guide to Cost-Benefit Analysis of Investment Projects (Structural Funds, Cohesion Fund and Instrument for Pre-Accession), 2008 (a továbbiakban: EU Útmutató, 2008) WORKING DOCUMENT 4 Guidance on the methodology for carrying out Cost- Benefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (a továbbiakban: EU Útmutató kiegészítése, 2006) az NFÜ kérdéseire az Európai Bizottságtól 2006 októberében kapott válaszok (a továbbiakban: EU Válaszok 2006) 235

236 Information Note to the COCOF Guidance Note on Article 55 of Council Regulation (EC) No 1083/2006: Revenue-generating projects című dokumentum (a továbbiakban: Information Note) Note for the attention of DG REGIO Geographical Heads of Unit (European Commission) Treatment of VAT in the major project application JASPERS szakértői segítségnyújtás során, illetve a nagyprojektek EU értékelése során kapott észrevételek A pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzéshez felhasznált általános feltételezések az alábbiak: Pénzügyi diszkontráta A pénzügyi diszkontráta (reálértéken): 5 % az NFÜ útmutatónak megfelelően A diszkontálás során a pénzáramok év végi pénzáramlásként kerültek figyelembevételre. Közgazdasági diszkontráta A közgazdasági diszkontráta értéke az Európai Bizottság által 2006-ban meghatározott EU útmutató alapján, reálértéken 5,5 %. Fejlesztési különbözet módszer Az elemzés a fejlesztési különbözeten alapuló hatások módszerét alkalmazzák, melyhez szükség van a projekt nélküli eset meghatározására. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani. A költség-haszon elemzésben minden táblázatnál feltüntetésre kerül, hogy azok fejlesztési különbözetként vagy nem különbözetként kerültek bemutatásra. Projekt nélküli eset A projekt nélküli esetre vonatkozóan legalább a szolgáltatás jelenlegi színvonalának megőrzése a cél. Részletesebb leírása a 4.3., fejezetben történik. Infláció Az elemzés változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) történik. Reálértéken történő tervezés Az elemzéseket reálértéken végeztük, ennek következtében reál diszkontráta került alkalmazásra. Alkalmazott árszint Az elemzés kezdő éve a rögzített árszínvonal éve is, ez egyben a diszkontálás báziséve is (2012). Az előzetes szűrés során ez az év 2011 volt, melyet a pályat elhúzódása miatt a végleges RMT-ben 2012-re módosítottunk. 2012, az RMT útmu- 236

237 tató szerint, a pályázat benyújtását követő első kifizetés éve a projekt kezdetének első éve. Alkalmazott árfolyam Az elemzés adatai forintban szerepelnek. A beruházás időtartama Az építési munkálatok 2012-ben indulnak és 2014-ben fejeződnek be, ezt követően 2015-ben FIDIC mérnök és projektmenedzsment feladatok szerepelnek. Tervezői költségbecslés A tervező költségek részletes bemutatása az RMT mellékletét képező excel file-lal történik. A köztes RMT tanulmány terv szintű elemzést tartalmazott, a mostani, végleges RMT viszont engedélyterv szintű, tenderterv alapú elemzést, amely majdnem megközelíti a kiviteli terv szintet. A tenderterv költségbecsléséhez képest a költségeket majd módosítja a kivitelezésre, eszközbeszerzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzések eredményeképpen kialakuló árak. Ezt követően a kivitelezés során a kiviteli szintű részletezettségig elkészített tervezői költségbecsléstől már nem várható eltérés egyrészt azért, mert az elmézés a kivitelezéshez szükséges részletes költségeket többségét tartalmazza, továbbá pedig azért, mert a kivitelezés során felmerülő költségkorrekciók a nyertes kivitelezőt terhelik. A nyertes pályázó a kivitelezés során a saját érdekében valamely költségelemet csak akkor fogja emelni, ha egyúttal valamelyik másik költségelemben költség- vagy időmegtakarítást érhet el. Ezen kivitelezéskor felmerülő változtatás egyéni felelőssége és érdeke. Ezen kedvező hatások a projekt összköltségét nem érintik, s ily módon nem eredményezhetik a projekt összköltségének növekedését a közbeszerzésen kialakuló árhoz képest. Tartalék kezelése Az elemzés során az EU útmutató és NFÜ útmutató szerint a tartalékot a beruházási költségekben eltérően kell megjeleníteni az adott számítás céljától függően (pl. a közgazdasági elemzésben, illetve a finanszírozási hiány számításánál) nem szerepelhet, az elszámolható költségek között és a pénzügyi fenntarthatóságnál viszont megjelenhet. A beruházás keretében számolunk tartalékkal, ezért a fejezetben bemutatásra kerül a kvantitatív, részletes, mennyiségi kockázatelemzés. Áfa kezelése Az áfa az egyes elemzésekben - az EU útmutató és NFÜ útmutató alapján, figyelembe véve az intézményi elemzés következtetéseit eltérően jelenik meg. A közgazdasági elemzésben áfa nem szerepel. A pénzügyi elemzésben az áfa visszaigényelhető áfa-ként kerül megjelenítésre. Az Áfa visszaigényelhetőségét a pontban ismertetjük. 237

238 Vizsgált időtáv A vizsgált időtáv (referenciaidőszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A környezetvédelmi projektek esetében a vizsgált időtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot.) A Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztéséhez konstrukció útmutatói nem tartalmaznak részletes iránymutatást az elemzés kezdő évére vonatkozóan, azonban a Szennyvízelvezetés és tisztítás konstrukció RMT Útmutatója pontosan megfogalmazza a kezdő év definícióját ( Az elemzés kezdő éve (bázis év), ami a rögzített árszínvonal éve is. Kezdő évnek a pályázat benyújtását követő első kifizetés évét kell tekinteni. A KVVM FI iránymutatásai alapján a Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztéséhez konstrukció esetében is ez követendő, ezért az elemzés kezdő éve Jövedelemtermelő jelleg A KHE útmutató alapján a projekt jövedelemtermelő jellegét az alábbiak szerint elemezzük: Bevételek: azon pénzáramok, melyeket a használók közvetlenül fizetnek meg a projekt keretében nyújtott áruért és/vagy szolgáltatásért, mint például a felhasználókat közvetlenül terhelő díjak (az álló betűk a KHE útmutató szerinti kritériumokat, a dőlt betűk a projektre vonatkozó válaszokat jelentik) infrastruktúra használatból eredően Jelen hulladékgazdálkodási projekt jövedelemtermelő projekt, mivel a létrehozott infrastruktúra által nyújtott szolgáltatás után a szolgáltatást igénybe vevők díjat fizetnek. föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása A projekt nem eredményezi a terület bérbeadását, értékesítését. bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás. A projekt olyan pénzügyi bevételt is termel, amely az egyes hulladékgazdálkodási folyamatok során képződő, piaci árral rendelkező termékek (hasznosítható anyagok, energia) értékesítésén keresztül is bevételt termel. Egyéb bejövő pénzáram: olyan magán és köz hozzájárulás és/vagy pénzügyi pénzbeáramlás, ami nem a felhasználókat közvetlenül terhelő díjakból, származik. 238

239 A projekt keretében egyéb bejövő pénzáramként a díjkompenzációt vettük figyelembe A költség-haszon elemzésnél alkalmazott modell A változatelemzés, pénzügyi elemzés és közgazdasági költség-haszon elemzés excel modellen alapul (a továbbiakban CBA modell), mely komplexen és rendszerezve tartalmazza a számítás során felhasznált inputokat, a számítási módszertant illetve az eredményeket. Egységes módszertani keretbe foglalja a tervezői költségbecsés adatait, a beruházási és működési költségeket, maradványértéket, a megítélhető támogatási összeg számítását, pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatát illetve a közgazdasági hasznok számítását. A CBA modell készítése során a kiemelt kérdések az alábbiak voltak: A hulladékgazdálkodási modell beépítése A 3. fejezetben bemutatott hulladékgazdálkodási adatok képezik az alapját a bevételek, működési költségek, közgazdasági hasznok becslésének. A CBA modell a hulladékgazdálkodási modell eredményeit inputként felhasználja, ezért annak outputjai a CBA modellbe szervesen beépítésre került. Működési költségbecslés részletezettsége A működési költségbecslés részletezettsége külön kiemelendő, tekintettel a hulladékgyűjtési rendszer komplexitására. A költségbecslési rendszer a projekt nélküli esetre is úgy került kialakításra, hogy az illeszkedjen kiválasztott projekt költségbecslési struktúrájához. A működési költségbecslésben kiemelt jelentősége van a gyűjtés költségeinek, mivel a projekt nélküli esetben, illetve a projekt esetén a begyűjtési rendszer eltérően működik, a vegyes gyűjtés eltérő mennyiségei miatt külön optimalizáció szükséges. A gyűjtési rendszer optimalizációját egy gyűjtési modell keretében készítettük el, amely adatot szolgáltat a CBA modell számára a járatszámokról, a futásteljesítményekről. A fajlagos költségek becsléséhez felhasználtuk a projekt nélküli esethez tartozó, a Társulásra kiterjedő tényleges gyűjtési költségeket. Költségek és bevételek konszolidálása A költség-haszon elemzés szorosan kapcsolódik az intézményi, tulajdonjogi viszonyokhoz, így a számítások az intézményi elemzésben leírtakon alapsznak. A CBA modell figyelembe veszi a különböző szereplők közötti szerződéses alapokon nyugvókapcsolatokat és az abból eredő pénzáramokat konszolidált elemzés keretében. A konszolidált elemzés annak érdekében szükséges, hogy a költségek és bevételek ne kerüljenek kétszer figyelembe vételre. Részletesen elemeztük, hogy mely szereplőnél milyen költségek és bevételek merülnek fel, és hogy azok milyen módon kerülnek beépítésre a díjba. Településenkénti megosztások Fontos hangsúlyozni, hogy a költségek és a díjak települési szinten kerültek visszaosztásra a hulladékgazdálkodási rendszer vonatkozásában a CBA modellben. Teherviselő képesség vizsgálat A CBA modell részletes teherviselő képességi elemzést tartalmaz településenként a KHE útmutatóban meghatározottak szerint. A teherviselő képesség részletes bemuta- 239

240 tását a pont tartalmazza. A CBA modellben a teherviselő képesség vizsgálat kiterjed a szükséges díjkompenzáció mértékének meghatározására. Díjak és pénzáramok kalibrálása A díjak meghatározása, kalibrálása rendkívül fontos, és sok tényező együttes figyelembevételét igényli. A kalibráláskor a következőket kell figyelembe venni: A díjak meghatározásánál az első számú cél a rövid és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság biztosítása. Rövid távon ez azt jelenti, hogy az éves üzemeltetési és karbantartási költségek pénzáramát csökkentve a hasznosításból és esetleges támogatásokból befolyó egyéb bevételekkel fedezni kell. Figyelemmel kell lenni a díjfizetési fegyelem esetleges hiányosságaira, ti. hogy a kivetett díjakat a felhasználók nem 100%-ban fizetik meg. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy halmozott működési pénzáram 100%-nál alacsonyabb díjfizetési fegyelem esetén se váljék negatívvá egyik évben sem. Ennek megfelelően a díj úgy került meghatározásra, hogy 10%-os nemfizetési arány esetén is biztosítható legyen a fenntarthatóság. A hosszú távú fenntarthatóság a következőket jelenti: díjnak fedezetet kell nyújtania a díjpolitikában meghatározott ún. Fejlesztési Alapba tartozó tételek finanszírozására (lásd részletesen Díjpolitika) Fedezetet kell nyújtani a hitel törlesztésére, a kamatok megfizetésére - Jelen esetben nem vesznek fel hitelt, ezért a projekt esetében nem kell fedezetet képezni a hitelekre. Forrást kell gyűjteni a jövőbeni költségekre. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a lakossági díjak nem haladhatják meg a Társulás területén elviselhető mértéket. Az értékcsökkenés a díjban a támogatásokra vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően építhető be. A nem támogatásból szerzett eszközök értékcsökkenésének 100%-a a támogatásból szerzett eszközök értékcsökkenésének a saját forrás arányának megfelelő mértékben. Jelen díjmeghatározás a mindenkori pénzáramokat tekinti kiindulópontnak, hogy a fenntarthatósághoz szükséges fedezet mindig rendelkezésre álljon. Az értékcsökkenés esetében nem mutatható ki pontosan az egyezés, mivel a vizsgálati időszak több esetben túlnyúlik az eszközök élettartamán, így a díjban már a nem támogatásból beszerzett eszköz költsége is beszámításra kerül, de megállapítható, hogy megfelelő mértékben beszedésre kerül. Alapvető különbség, hogy a díjkalkuláció a jövőbeli beszerzésekre gyűjti a forrást, nem pedig a múltban megvalósított fejlesztések értékcsökkenésével számol, mivel az előbbi jobban kifejezi a fenntarthatóság kritériumát. A költségek ciklikusságát alapvetően a pótlási költségek évenkénti nagymértékű eltérése határozza meg, ezért szükséges volt a pénzáramok és díjak halmozott pénzáramhoz való kalibrálása annak érdekében, hogy a halmozott pénzáram ne váljon negatívvá (a teljes díj minden évben meghaladja a halmozott pénzáramot). A CBA 240

241 modell figyelembe veszi a díjak és költségek egymáshoz képesti viszonyát az alábbi ábra szerint: 241

242 Pénzáram díj nélkül Díj eszközköltség nélkül Díj eszközpótlás fedezetére Halmozott pénzáram Teljes díj 242

243 Az ábrán látszik, hogy az éves díj nélküli a pénzáram az időszak nagy részben viszonylag állandó és az ennek a fedezésére szolgáló eszközköltség nélküli díj (vörös vonal) ennek a szintnek megfelelő, így biztosítva a rövid távú fenntarthatóságot. Az ábrán látható, hogy az időszakban két jelentősebb pótlásra kerül sor (kék vonal). A pótlási költségek fedezésére a beállított díjalkotó tétel a pótlások előtti években a forrásgyűjtésnek megfelelően magasabb értéket vesz fel (zöld vonal) ezzel a magasabb bevétellel biztosítható a két jelentősebb pótlás finanszírozása. A lila vonal által bemutatott halmozott pénzáram így mindig pozitív tartományban marad, és ezt a tulajdonságát megtartja a lakossági díjak 90%-os befolyása esetén is. A fenntarthatóság a modellszámításban kiegészítő díjtételekkel kezelhető, ezek megállapítása úgy történt minden évre, hogy az előző évekhez képest ne jelentsen nagy növekedést, nagyjából egyenletesen legyen elosztva és mértéke ne tetszőleges legyen, hanem kövessen egyfajta szabályszerűséget (a nagyságrendeknek megfelelően 25 milló Ft egész számú többszörösei kerültek beállításra). A modellszámításban ellenőrizhető, hogy ezeknek a szabályserűségeknek megfelel, és bármelyik ilyen tétel elhagyása súlyosan veszélyezteti a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát, így belátható, hogy nem túltervezett tételekről van szó. 6.2 Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott változatra vonatkozóan a projekt cash flowjának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre arra, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés feladata emellett a projekttel kapcsolatban felmerülő költségek bemutatása, valamint a projekttel kapcsolatban a megítélhető támogatási arány, valamint a támogatási összeg meghatározása Pénzügyi költségek becslése Beruházási költségek becslése A beruházási költségeket fizikai mértékegységben az engedélyes és kiviteli szintű tenderterv szerinti tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget szét kell osztani a beruházási időszak egyes éveire. A beruházási költségek meghatározásához szükséges fajlagos költségek tervezői költségeken, a hasonló létesítmények tapasztalati, építési költségein alapulnak. Konkrét értékük az RMT mellékletét képező részletes CBA-t tartalmazó Excel file-ban található meg. A tapasztalatok alapján meghatározott fajlagos költségek az elemzés alkalmazott évére, 2012-re let- 243

244 tek korrigálva, s többségükben megfelelnek a 2009-es FI útmutatóban 1 szereplő értékeknek. Az FI útmutatóban szereplő értékektől történő esetleges eltérések indoka többségében helyi, területspecifikus sajátosságokra vezethető vissza. Az egyes költségelemek fajlagos költségeit, illetve a területspecifikus sajátosságokat az adott beruházási elemnél részletesen megmagyarázzuk. A teljes költség mindezeken felül kiegészül az egyéb járulékos szolgáltatások költségeivel. A kiválasztott változat beruházási költségeinek részletezését beruházási elemenként az alábbi táblázatokban mutatjuk be: Komposztáló A komposztáló létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. A komposztáló költsége a technológia kis mértékű módosítása, valamint a komposztáló helyszínek változása miatt (Dorog kilépett a Társulásból) megváltozott a köztes RMT-hez képest. A beruházási költségek megoszlását költségelemeként az alábbiakban részletezzük: Épületek, építmények Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit a tatabányai komposztáló esetén az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként - komposztáló, Tatabánya (Ft) Épületek, építmények Összesen Keverékkészítés Irtás, föld- és sziklamunka Szivárgóépítés, alagcsövezés Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Közmű csatornaépítés Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Bitumenes alap és makadámburkolat készítése Környezetvédelmi berendezések Összesen Tatbányai komposztáló kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével A tatabányai komposztáló építési költségei kis mértékben haladják meg az FI útmutatóban hasonló létesítmények építésére meghatározott építési költségeket, mely területspecifikus sajátosságokkal indokolható. Mivel Tatabányán a komposztáló mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. 1 Az egyeztetések, minőségbiztosítások során megismert FI útmutató. Abban szereplő költségeket az összehasonlíthatóság miatt évi költségszintre számoltuk át. 244

245 141. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként komposztáló, Komárom, (Ft) Épületek, építmények Összesen Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Kőburkolat készítése Kert és parképítési munkák Belsőépítészet, díszítéstechnika Közmű csővezeték és szerelvények kivitelezése Bitumenes alap és burkolat készítés Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése Zsaluzás és állványozás Összesen A komáromi komposztáló beruházási költségei szintén meghaladja az FI útmutatóban meghatározott értéket. Ennek indoka a következő terület-specifikus sajátosságokkal magyarázható: A komposztáló miatt igen nagy felület került burkolásra A tervezési terület lejtős, így a külön komposztáló kialakítása az átlagosnál lényegesen nagyobb földmunkával jár.a funkció vízszintes területre történő kialakítása a tervezési terület gyakorlatilag teljes terjedelmében történő megváltoztatásával jár. A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként komposztáló, Törökbálint, (Ft) Épületek, építmények Összesen Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Kőburkolat készítése Kert és parképítési munkák Belsőépítészet, díszítéstechnika Közmű csővezeték és szerelvények kivitelezése Bitumenes alap és burkolat készítés Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése Összesen

246 A törökbálinti komposztáló fajlagos költségeinek FI útmutató fölötti értéke a következő indokokra vezethető vissza: A komposztáló technológiája miatt igen nagy felület került burkolásra A tervezési terület lejtős, így a külön komposztáló és külön hulladékudvar kialakítása az átlagosnál lényegesen nagyobb földmunkával jár. A két funkció vízszintes területre történő kialakítása a tervezési terület gyakorlatilag teljes terjedelmében történő (igaz kis mértékű) megváltoztatásával jár. A közútról történő megközelítés a terület sajátosságai miatt lényegesen hosszabb, mint egy átlagos esetben. A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben Gépek, berendezések A beszerzésre kerülő gépek, berendezések költségei mindhárom helyszín esetén azonos költségtételeket tartalmaznak, így azokat az alábbi táblázatban összefoglalóan mutatjuk be táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként komposztáló, Tatabánya, Törökbálint, Komárom (Ft) Gépek, berendezések 2013 Aprító Rosta Komposztforgató GORE-komposztáló technológia GORE fólia felcsévélő Gépek, berendezések összesen: Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel a komposztáló létesítményekkel kapcsolatban beruházási költség, amelyeket összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 144. táblázat: Teljes beruházási költség komposztálók esetén (Ft) Összesen épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Komposztálókhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével Előkezelő Az előkezelő létesítmények (Tatabánya, Bicske) beruházási költsége szintén tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Ezen költségek megoszlását költségelemeként az alábbiakban részletezzük. A költségek köztes RMT-hez képesti változását többségében a technológia változtatása okozta, mely az FI által túlzónak tartott 10 %-os tartalékkapacitás csökkentését is magába foglalja: Előkezelőhöz kapcsolódó létesítmények (épületek, építmények) Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit az előkezelő esetén az alábbi táblázat tartalmazza. 246

247 145. táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként - előkezelő (Tatabánya) (Ft) épületek, építmények Összesen Vízellátás-csatornázás Gázellátás Fűtés Szellőzés Beépített habbaloltó berendezés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Vakolás és rabicolás Szárazépítés Tetőfedés Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése Bádogozás Asztalosszerkezetek elhelyezése Lakatosszerkezetek elhelyezése Üvegezés Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) Szigetelés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Mélyalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Szigetelés villamosenergia Épületek, építmények összesen Előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével Mivel Tatabányán az előkezelő mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Gépek, berendezések A gépek, berendezések kapcsolatos költségek csak 2013-ban merülnek fel. Az előkezelő esetén a gépek, berendezések beruházási költségének költségtételenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként előkezelő (Tatabánya) (Ft) Gépek, berendezések 2013 Előaprító Szita Nehézanyag leválasztó Optikai leválasztó

248 Gépek, berendezések 2013 Utóaprító Vas leválasztó Nem vas és vas leválasztó Előkamrás prés RDF puffer kitápláló adagoló Szállító szalagok (feladó, átadó, kihordó szalagok stb.) Légtechnika Vezérlés, kábelezés Leszállítás, beüzemelés Előaprító Gépek, berendezések összesen: A tatabányai előkezelő létesítési költségeit a következő tényezők növelik meg: A tatabányai telephely tervezésénél meghatározó jelentőségű a környezet topológiai és geotechnikai adottsága, domborzati viszonyai mely viszonyok egy ideális (pl síkvidéki) telepítéshez képest többletköltségeket igényelt, de erre a tervezett lerakó üzembiztonsága miatt mégis szükség van. Tovább az előkezelő épületének fokozott tűzállósági követelményét kell kiemelni, mivel a puffertárolóban lévő fokozottan tűzveszélyes anyag miatt egy különösen költséges oltóberendezést kellett betervezni, mely nélkül az épület üzembiztonsága nem lehetne biztosítható. A technológiai berendezésnél a korábbi mechanikai kezelőkhöz (É-kelet Pest Okortelekvölgy, Nógrádmarcal, illetve É-Balaton Királyszentisván) képest itt egy tüzelőanyag előállítására alkalmas technológiát terveztünk, amely az előzőkhöz képest NFe leválasztót, optikai leválasztót (PVC) és utóaprítót is tartalmaz táblázat: Beruházási költségek költségtételenként - előkezelő (Bicske) (Ft) Összesen 2013 épületek, építmények Gépek, berendezések Összesen Előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével A bicskei előkezelő létesítési költségeit a következő tényezők emelik meg: A bicskei helyszín adottságai közül jelentős költségtényező az, hogy a területe több éve inert hulladéklerakóként használták, és a terület beépíthetőségét nem tartották szem előtt, az utóbbi időben annak rekultivációját készítették elő. A hulladéklerakás következtében a terület korábbi felszíne természetesen megemelkedett, vízelvezetési tulajdonsága megváltozott. Az előkezelő épületének fokozott tűzállósági követelményit itt is ki kell elégíteni. Az előkezelő műbe spinkler rendszert, a puffertárolóba egy habbal oltó berendezést terveztünk a puffertárolóban lévő fokozottan tűzveszélyes anyag miatt, az épület üzembiztonsága nem lenne bitosítható. 248

249 Fentiek alapján a kiválasztott változat 2012-től 2013-ig merül fel az előkezelő létesítményekkel kapcsolatban beruházási költség, amelyeket összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 148. táblázat: Teljes beruházási költség előkezelő esetén (Ft) Összesen épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Tatabányai előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Bicskei előkezelőhöz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével Lerakó - Tatabánya A beruházási költségek a lerakó esetén a következő költségtételekből állnak: Terület-előkészítéssel kapcsolatos költségek Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése Terület előkészítés alatt vettük figyelembe az alábbi költséget: 149. táblázat: Terület-előkészítés költségei a tatabányai lerakó építése esetén (Ft) Összesen Felvonulási létesítmények Víztelenítés Irtás, föld- és sziklamunka Mélyalapozás Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Összesen A gát elhelyezésének meghatározásakor figyelembe vételre került a széniszap vastagsága és a jövőbeni bővítés lehetősége. A telep szempontjából ideális elhelyezés esetén a széniszap vastagsága 10 m, az átrakás kb. 320 ezer m3 lenne. Jelenleg a projekt keretén belül az átrakás 165 ezer m3, a széniszap vastagsága pedig 4-6 m. A jelenlegi költség (átpakolás + támasztó gát) 1 330,5 mft. A szigetelt lerakóterülettel és csurgalékvíz tároló építéssel kapcsolatos költségek 2012-ben illetve 2013-ban merülnek fel, amelyek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 150. táblázat: Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építésének költségei (Ft) Költségtényező összesen Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Lakatosszerkezetek elhelyezése Szigetelés Irtás, föld- és sziklamunka Szivárgóépítés, alagcsövezés Szigetelés

250 Közmű csatornaépítés Közmű csővezetékek és szerelvények szerelése Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Beton pályaburkolat készítése Környezetvédelemi berendezések Egyéb járulékos munkák Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése összesen: Lerakóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével Mivel Tatabányán a lerakó mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Gépek, berendezések A gépek, berendezések kapcsolatos költségek csak 2013-ban merülnek fel. A lerakó esetén a gépek, berendezések beruházási költségének költségtételenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként lerakó (Ft) Költségtényező 2013 Kompaktor Dózer Gépek, berendezések összesen Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel a lerakó létesítménnyel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 152. táblázat: Teljes beruházási költség lerakó esetén (Ft) Összesen Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése Gépek, berendezések Összesen Lerakóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével 399 Utóválogató - Tatabánya Az utóválogató létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Ezen költségek 2012-ben és 2013-ban merülnek fel, köztes RMThez képest változtak, mert módosult a technológia, költségelemenkénti megoszlásukat az alábbiakban részletezzük. Épületek, építmények Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit az utóválogató esetén az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként - utóválogató (Ft) 250

251 Költségtényező Összesen Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Vakolás és rabicolás Szárazépítés Tetőfedés Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése Bádogozás Asztalosszerkezetek elhelyezése Lakatosszerkezetek elhelyezése Üvegezés Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) Szigetelés Vízellátás-csatornázás Gázellátás Fűtés Szellőzés Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Mélyalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Lakatosszerkezetek elhelyezése Szigetelés Világítási hálózat Csatlakozó blokkok Gépészet Szocblokk Technológia Általános tételek Villám- és érintésvédelem Épületek, építmények összesen Utóválogatóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével Mivel Tatabányán az utóválogató mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Gépek, berendezések Az utóválogató esetén a gépek, berendezések beruházási költségének költségtételenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként utóválogató (Ft) 251

252 Költségtényező 2013 Szita Válogatókabin a boxokkal Válogató szalag Vas leválasztó Bálázógép (perforátor, virbulátor) Szállító szalagrendszer (süllyesztett gyűjtő, feladó, átadó, kihordó szalagok stb.) Légtechnika Vezérlés, kábelezés Leszállítás, beüzemelés Gépek berendezések összesen Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel az utóválogató létesítménnyel kapcsolatban építési és gépek beszerzésének beruházási költsége, mely költségek megfelelnek az FI útmutatóban szereplő értékeknek. Az utóválogató esetén felmerülő valamennyi költség összefoglaló bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Teljes beruházási költség utóválogató esetén (Ft) Összesen épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Utóválogatóhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével Hulladékudvar A hulladékudvar létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Az egyes udvarok létesítési költségei területspecifikus adottságok miatt eltérnek egymástól. A költségek 2013-ban merülnek fel, s költségelemenkénti megoszlásukat az alábbiakban részletezzük táblázat: Hulladékudvarok beruházási költségei (Ft) Hulladékudvarok Összesen Épületek, építmények Gépek, berendezések Csákvár Komárom Kisbér Nyergesújfalu Pilisvörösvár Szentendre Törökbálint Tatabánya 2 - József Attila u Tatabánya 1 - Búzavirág Tatabánya Hulladékudvar Összesen Tatabányai hulladékudvarhoz kapcsolódó infrasturktúra és 0 szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével

253 A hulladékudvarok beruházási költségei többségében megfelelnek a 2009-es FI útmutatóban szereplő értékeknek. Egyedül a törökbálinti hulladékudvar kivétel, melynek megemelkedett költségeit a következő tényezők indokolják: A komposztáló technológiája miatt igen nagy felület került burkolásra. A tervezési terület lejtős, így a hulladékudvar kialakítása az átlagosnál lényegesen nagyobb földmunkával jár. A közútról történő megközelítés a terület sajátosságai miatt lényegesen hosszabb, mint egy átlagos esetben. A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben Mivel Tatabányán a hulladékudvar mellett több létesítmény is épül, ezért a tatabányai infrasturktúra és szociális épületek költségeit felosztottuk az egyes létesítményekre. Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2013-ban felmerülő költség a hulladékudvar létesítménnyel kapcsolatban az építési és gépek beszerzésének beruházási költségei. A hulladékudvar esetén felmerülő valamennyi költség összefoglaló bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Teljes beruházási költség hulladékudvarok esetén (Ft) Összesen 2013 épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen Tatabányai hulladékudvarhoz kapcsolódó infrasturktúra és szociális épület Összesen kapcsolt létesítmények költségével Átrakó Az átrakó létesítmény beruházási költsége, a kiválasztott változat esetén, tartalmazza az épületek, építmények létesítésének költségét, valamint a szükséges gépek, berendezések beszerzésének költségét. Ezen költségek megoszlását költségelemeként az alábbiakban részletezzük: Épületek, építmények Az épületek létesítésének, kialakításának költségeit a szentendrei átrakó esetén az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Épületek, építmények beruházási költségei költségtételenként - átrakó, Szentendre (Ft) épületek, építmények Összesen Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka Síkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése Bádogozás Lakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Kőburkolat készítése

254 Bitumenes alap és makadámburkolat készítése Gépek, berendezések A gépek, berendezések beruházási költségeit a szentendrei átrakó esetén az alábbi táblázat tartalmazza táblázat: Gépek, berendezések beruházási költségei költségtételenként átrakó, Szentendre esetén (Ft) Gépek, berendezések 2013 konténerek prés hídmérleg technológia Gépek, berendezések összesen: Fentiek alapján a kiválasztott változat esetén 2012-ben és 2013-ban merül fel az átrakó létesítménnyel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 160. táblázat: Teljes beruházási költség átrakó esetén (Ft) Összesen épületek, építmények gépek, berendezések, edényzet Összesen A szentendrei átrakó létesítési költségei a következő helyi sajátosságok miatt haladják meg az FI útmutatóban szereplő értéket: A telken kialakított technológia igen nagy felület kerül leburkolásra. Lényegesen nagyobb, mint egy átlagos hulladékudvar esetében. A szennyezett csapadékvíz tisztítása nagy felületről történik, így lényegesen több költséggel jár, mint egy átlagos esetben. A rámpák kialakítása lényegesen költségigényesebb. A telek megközelítése és a telken belüli forgalmi úthálózat kialakítása a telek adottságai miatt lényegesen nagyobb útfelület kialakítását tették szükségessé, mint átlagos esetben. Járművek Járműbeszerzéssel kapcsolatos beruházási költségek merülnek fel: a háznál történő gyűjtés, papír/műanya A háznál történő gyűjtéséhez 6 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként Ft. a zöldhulladék gyűjtés Kert és parképítési munkák Környezetvédelemi berendezések Belsőépítészet, díszítéstechnika Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése Épületek, építmények összesen: A zöldhulladék gyűjtéséhez 4 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként Ft. 254

255 Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok ürítése A gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok ürítéséhez 5 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként Ft. Mechanikai előkezelés könnyűfrakció égető viszonylat esetén. A mechanikai előkezeléshez 4 db jármű kerül beszerzésre 2013-ban, amelyek élettartama 10 év és beszerzési ára egyenként Ft. A kiválasztott változat esetén 2013-ban merül fel a járműbeszerzéssel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 161. táblázat: Teljes beruházási költség járművek esetén (Ft) 2013 háznál történő gyűjtés zöldhulladék gyűjtés Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok ürítése Mechanikai előezelés könnyűfrakció égető viszonylat Összesen A mechanikai előkezelés - könnyűfrakció égető viszonylat eggyel több járművet igényel, mint az FI útmutató javaslata. Ennek fő indoka az égetőmű - kezelő közti nagy távolság. Gyűjtősziget A gyűjtőszigetekkel kapcsolatos beruházási költségek a következő költségtételekből állnak. Gyűjtőszigetek fejlesztése Amely 75 db gyűjtősziget fejlesztését jelenti. Egy gyűjtősziget fejlesztésének fajlagos költsége mérettől és frakciószámtól függően Ft/db Ft/db Ft/db között mozog. Lakótelepi és városi gyűjtőszigetek A háznál történő gyűjtés esetén városis övezetekben - külön gyűjtőedényben történik a hulladék gyűjtése. Ezen edények értéke Ft/db (lakótelepi gyűjtőtartályos) Ft/db (városi gyűjtőedényes) között mozog. A kiválasztott változat esetén 2013-ban merül fel a gyűjtősziget létesítményekkel kapcsolatban beruházási költség, amelyet összefoglalóan az alábbi táblázat mutat be: 162. táblázat: Teljes beruházási költség gyűjtősziget esetén (Ft) 2013 gyűjtősziget Városi (gyűjtőedény) Összesen A kiválasztott változat beruházási költségeinek megoszlását és időbeli eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza: 163. táblázat: Pénzügyi beruházási költségek* (Ft) 255

256 Összesen Területelőkészítés megelőző mentő régészet lőszermentesítés talajmunka Építési beruházások Hulladékudvar Gyűjtősziget 0 Válogató Házi komposztálás 0 Komposztáló Előkezelő RDF energiahasznosító mű 0 Átrakó TSZH lerakó Egyéb kezelés végző létesítmény 0 Egyéb kapcsolódó építési beruházás Eszköz beszerzések Gépek Járművek Edényzet Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (beruházás értékében) Projektmenedzsment Közbeszerzés Tanulmányok és vizsgálatok elkészítése 0 Tervezés 0 Mérnöki feladatok Tájékoztatás, nyilvánosság PR, ismeretterjesztés 256

257 Összesen Egyéb 0 Megvalósításhoz szükséges szolgáltatások (nem beruházás) Megelőzés: szemléletformálás Összes nettó költség Nem visszaigényelhető ÁFA 0 Nettó tartalék Tartalékra eső ÁFA 0 Teljes beruházási költség * csak a pályázati útmutató C3.2. pontjában foglalt költségek ** csak a 1067/2005. Korm. határozatban, illetve az akciótervben nevesített projekteknél A lőszermentesítés költsége és időigénye a területek nagyságától, s az előzetes lőszervizsgálatok eredményeitől függ. A költségek becslése a területre kiválasztható lőszermentesítési technológia fajlagos költségei alapján történt meg. A régészet tartalékolt költség, mely a jogszabályi előírások, valamint a KöH előírások figyelembe vételével lett becsülve. A Pályázati útmutató szerint a maximum 85 %-kal illetve 70 %-kal támogatható tevékenységek az alábbiak: 164. A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek (Ft) Tevékenységek Összeg (Ft) 1. Központon kívüli -változatoktól független- fejlesztések Hulladékudvarok: Csákvár, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Pilisvörösvár, Szentendre, Tatabánya (3db), Törökbálint, Gyűjtőszigetek Járművek Háznál történő gyűjtés Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtőszigetek ürítése Megelőzés Szolgáltatások és tartalék arányos része ÖSSZESEN A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek (Ft) Tevékenységek Összeg (Ft) 1. Hulladékkezelő központ kialakítása és kiszolgáló létesítményei (arányosan) Hulladéklerakó Utóválogató Mechanikai előkezelő mű Központi komposztáló telep

258 Tevékenységek Összeg (Ft) 2. Központon kívüli változatoktól független fejlesztések Átrakók: Szentendre Komposztálók: Tatabánya, Komárom, Törökbálint Járművek Égethető anyag szállítása Szolgáltatások és tartalék arányos része ÖSSZESEN A fenti két táblázat tartalmazza a szolgáltatások, a tartalék költségét is. Azonban mivel ezek a tételek önmagukban nem sorolhatóak be a 85 illetve 70 %-kal támogatható tevékenységek közé azokat arányosan vettük figyelembe Működési költségek becslése A működési költségek között 3 költség fajta került megkülönböztetésre: üzemeltetési költség karbantartási költség pótlási költség Az üzemeltetési és karbantartási költség tartalma részletesen az alábbi: Gyűjtés és szállítás o o o o üzemanyag költség személyi jellegű költség éves adminisztratív költség gyűjtés és szállítás karbantartási költség Hulladékkezelési költség o Komposztálás Gépek üzemanyag fogyasztása Bérköltség Üzemeltetési költség Üzemanyag költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díjak Javítás, karbantartás o Lerakás Gépek üzemanyag fogyasztása Bérköltség Üzemanyag költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Művelési költség Csurgalékvíz kezelés, minősítések, laborvizsgálatok Hatósági díjak Javítás, karbantartás 258

259 lerakási, ártalmatlanítási díj o Válogatás Bérköltség Energia Anyagköltség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díj Egyéb költség Javítás, karbantartás o Előkezelés Bérköltség Energia Belső szállítás, anyagmozgatás Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díj Javítás, karbantartás o Átrakás Bérköltség Gépköltség Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díj Javítás, karbantartás Általános költség o Szociális és egyéb létesítmények üzemeltetési és karbantartási költsége o Telepehelyi utak és közművek üzemeltetési és karbantartási költsége Üzemeltetési és karbantartási költségek Gyűjtési és szállítási költség A szelektív hulladékgyűjtéshez a létesítmények közül a válogatómű, a hulladékudvarok, a városi, ill. lakótelepi gyűjtőpontok és a gyűjtőszigeteken történő begyűjtésre és szelektíven gyűjtött hulladék háznál történő begyűjtésére szánt tömörítős és darus-konténeres autók költsége osztható. Megelőzési költséghez nem kapcsolódik hulladékkezelési és szállítási költség. A szállítási-gyűjtési költségek a kiválasztott változat esetében 2014-től jelentkeznek. A járműpark paraméterei a kiválasztott változat esetében az alábbiak: 166. Táblázat: Járműpark paraméterek a kiválasztott változatban 259

260 2014 Házhoz menő szelektív Zöldhulladék gyűjtés Vegyes gyűjtés és szállítás Gyűjtőszigetek ürítése Járatszám, járat/hét Szükséges jármű darabszám (db) Szükséges személyzet, fő Éves futásteljesítmény járműkilométer/év Éves üzemanyag fogyasztás liter/év A különböző gyűjtési módok költségeinek meghatározásánál ugyanabból a fajlagos költségekből indultunk ki: 167. táblázat: Fajlagos működési költségek a kiválasztott változat esetében Fajlagos költségek üzemanyag költség (Ft/L) 300 éves személyi jellegű költség (Ft/fő) éves karbantartási költség (Ft/db) éves adminisztratív költség (Ft/év) A becsléshez szükséges adatokat üzemeltetői költségbecslés alapján vettük figyelembe Az üzemanyag költség az éves üzemanyag fogyasztás és az üzemanyag költség (Ft/l) szorzata. A személyi jellegű költség a szükséges személyzet (fő) és a személyi jellegű költség (Ft/fő) szorzata. Az évenkénti karbantartási költség a szükséges jármű darabszám (db) és az éves karbantartási költség (Ft/év) szorzata. Az évenkénti adminisztratív költség a szükséges járműdarabszám (db) és az éves adminisztratív költség szorzata (Ft/év). Az adminisztratív költség magában foglalja a biztosítási költséget, útdíjat, műszaki és környezetvédelmi vizsga költségét. Az üzemanyag, személyi jellegű, karbantartási és adminisztratív fajlagos költségeket a kiválasztott változat esetében az alábbi táblázat mutatja be: 168. Táblázat: Működési költségek a kiválasztott változat esetében Házhoz menő Zöldhulladék szelektív gyűjtés Vegyes gyűjtés és szállítás Gyűjtőszigetek ürítése üzemanyag költség (Ft) személyi jellegű költség (Ft) éves karbantartási költség (Ft) éves adminisztratív költség (Ft) A szállítási-gyűjtési költségek a vizsgált időszakban a kiválasztott változat esetében az alábbiak szerint alakulnak. 260

261 169. Táblázat Szállítási-gyűjtési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a kiválasztott változat esetében (millió Ft, nem különbözet) fpv Vegyes gyűjtés Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag Zöldhulladék gyűjtés gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontek ürítése Mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat Szerves hulladék lerakóba szállítása összesen Hulladékkezelési költség Hulladékkezelési költség alatt a létesítményekben végzett hulladékkezelés költségei értendők: Lerakás, Komposztálás, Válogatás, Hulladékudvar (a gyűjtés költsége az előző pontban jelenik meg, itt a hulladékudvar, mint létesítmény költségei kerültek megbecslésre), Előkezelés Átrakás A kiválasztott változat üzemeltetési és karbantartási költségeit költségnemenként az egyes létesítményekben végzett hulladékkezelés esetén a következő táblázatok mutatják be. Lerakás A lerakás esetén a kiválasztott változat üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként az alábbiak: 170. Táblázat Lerakás üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként (Ft, nem különbözet) Év Gépek üzemanyag fogyasztása Bér-költség Üzemanyag költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Művelési költség Csurgalékvíz kezelés, minősítések, laborvizsgálatok Hatósági díjak Javítás, karban-tartás lerakási, ártalmatlanítási díj, Ft Összesen Fajlagos költség (t/év)

262 A lerakás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A gépek üzemanyag fogyasztásának számítása a hulladék mennyiség adatból indul ki (1 tonna hulladékhoz 0,95 liter üzemanyag-fogyasztás tartozik). A bérköltség számítása a munkabérek illetve a bérjárulék (1,5) szorzataként adódik. A lerakás esetében a munkabérek az alábbiak 171. Táblázat: Bérköltségek a lerakás esetén Munkakör Havi bruttó bér Létszám Éves bér Gépkezelő Térmester Az üzemanyag költség a gépek üzemanyag fogyasztásának és az üzemanyag árának (300 Ft/l) szorzata. Az egyéb anyagjellegű ráfordítás tervezői becslés alapján az üzemanyagköltség 25 %-a. A művelési ág és rekultiváció időszaki költsége a hulladékmennyiség és az összes művelési költség szorzata, mely az alábbiakból tevődik össze: 172. Táblázat:Művelési ág és rekultivációs költségek a lerakás esetén Föld (töltésépítéshez) anyagár szállítási költség m3/év Ft/m3 600 Ft/m3 Összes művelési költség Ft/év A csurgalékvízkezelés az egy tonnára eső fajlagos csurgalékvízkezelés és minősítés (250 Ft/tonna), illetve a hulladékmennyiség szorzata. A hatósági díjak tervezői költségbecslés alapján a bérköltség, üzemanyag költség, egyéb anyagjellegű ráfordítások, művelési és rekultiváció időszaki költsége, csurgalékvíz kezelés, minősítések, laborvizsgálatok költségeinek összegének 4 %-a. A javítás-karbantartás költsége a lerakással kapcsolatos gépek beruházási költségének 4 %- a. A fenti költségek alapján - a kiválasztott változat esetén - a lerakással összefüggő hulladékkezelési költségek alakulásának bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 173. Táblázat A kiválasztott változat hulladékkezelési költségei, lerakás (ezer Ft, nem különbözet) Kezelési költség, lerakás , , , , ,7 Komposztálás A komposztálás esetén 3 helyszínen (Tatabánya, Komárom, Törökbálint) kell számolnunk hulladékkezelési költséggel. A komposzttelepek éves üzemeltetési költségeinek költségnemenként történő bemutatását a kiválasztott változat esetén az alábbi táblázatok 262

263 tartalmazzák (mivel a fajlagos költségek a projekt teljes időtartama alatt azonosak, ezért az itt bemutatott adatok az egész vizsgálati időtávra vonatkoznak): 174. Táblázat: Komposzttelep üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Tatabánya (Ft) Év Gépek üzemanyag fogyasztása Bér-költség Üzemeltetési költség Üzemanyag költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díjak Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t) Tekintettel arra, hogy a hulladék mennyisége nem változik a vizsgált időtáv során, ezért a költségek is megegyeznek minden évben. Komárom és Törökbálint települések esetén az komposztálás hulladékkezelési költségei megegyeznek. A 2 település üzemeltetési és karbantartási költségeinek költségnemenkénti bemutatását az alábbi táblázatok tartalmazzák: 175. Táblázat: Komposzttelep üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Komárom (Ft, nem különbözet) Év Gépek üzemanyag fogyasztása Bér-költség Üzemeltetési költség Üzemanyag költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díjak Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t) Táblázat: Komposzttelep üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Törökbálint (Ft, nem különbözet) Év Gépek üzemanyag fogyasztása Bér-költség Üzemeltetési költség Üzemanyag költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díjak Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t) A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével: 263

264 A gépek üzemanyag fogyasztásának számítása a hulladék mennyiség adatból indul ki (1 tonna hulladékhoz 1,75 liter üzemanyagfogyasztás tartozik). A komposztálás esetében a munkabérek az alábbiak: 177. Táblázat: Bérköltségek a komposztálás esetén Havi bruttó Munkakör Létszám Bér bér Gépkezelő Irányító - térmester Az egyéb anyagjellegű ráfordítás komposztálás esetén a válogatott hulladék mennyiségének és az egy tonnára jutó anyagjellegű ráfordítás (180 Ft/tonna) szorzata. A biztosítási díj tervezői becslés alapján az építési költség és gépek beruházási költségének 0,25 %-a. Az építési költség és eszközök beruházási költsége az alábbi: Tatabánya Komárom Törökbálint Beruházás Építés Gép A javítás-karbantartási költség a komposztálással kapcsolatos gépek beruházási költség 4 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege. Válogatás A válogatás üzemeltetési és karbantartási költségeinek költségnemenkénti bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 178. Táblázat Válogatás üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként (Ft, nem különbözet) Év Bér Energia Anyag-költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díj Egyéb költség Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t) A válogatás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A fenti költségek alapján - a kiválasztott változat esetén - a válogatás hulladékkezelési költségeinek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 179. Táblázat A kiválasztott változat hulladékkezelési költségei, válogatás (ezer Ft, nem különbözet) 264

265 kezelési költség, válogatás A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével: A bérek és járulékok számításánál felmerülő létszámigény: 180. Táblázat Létszámigény a válogatás esetén válogató gépkezelő művezető havi bruttó bér (Ft) éves bér (Ft) szükséges létszám (2014) szükséges létszám (2015) szükséges létszám (2016)* *2016-ot követően állandó Az energia költség az effektív fogyasztásként megjelenő energia igény, az éves üzemidő és a villamosenergia árának szorzata Táblázat Energia költségek számítása a válogatás esetén effektív fogyasztásként megjelenő energia igény éves üzemidő (csúcs időszak) villamos energia ára (csúcs időszak) villamos energia ára (völgy időszak) 130 kw 2000 h/év 34 Ft/kWh 23 Ft/kWh * A üzemeltetés alatt (2000 üzemóra/év) csúcs időszakra esik, az áram költsége (áramdíj, rendelkezésre állási díj, lekötési díj stb.) 34 Ft/kWh csúcs időszakban, 23 Ft/kWh völgy időszakban. Az egyéb anyagjellegű ráfordítás válogatás esetén a válogatott hulladék mennyiségének és az egy tonnára jutó anyagjellegű ráfordítás (190 Ft/tonna) szorzata. Az anyagköltség olyan költségtételeket tartalmaz, mint pl. a gépek gáz/diesel üzemanyag fogyasztása, kenőanyagok, bálázó drót, big-bag zsák, a válogató gépsorhoz szükséges zsírzó és kenőanyagok stb. Az egyéb anyagjellegű költségek tartalma: nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszk ö- zök, telefon és postai díjak, stb. A biztosítási díj tervezői becslés alapján a gépek és épületek beruházási költségének 0,5 %- a. A gépek és épületek beruházási költsége az alábbi: e Ft Beruházás Épület Gép A javítás-karbantartás költsége az átrakással kapcsolatos gépek beruházási költségének 4 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege. Hulladékudvar A hulladékudvarok költsége két nagyobb költségcsoportra bontható: 265

266 állandó költségek és igénybevételtől függő költségek. Az állandó költségek tartalmazzák a kezelőszemélyzet bérét, az adminisztratív és egyéb költségeket (anyag költség, biztosítás, stb.), illetve a kapcsolódó javítási és karbantartási költségeket, amelyekkel minden esetben számolnunk kell. Az igénybevételtől függő költségek a beszállítás mennyiségének függvényében jelentkeznek, ezekkel kalkulálni csak az egyes hulladékudvarokban szerzett tapasztalatok alapján lehet. Itt csak az egységár jellegű tétel határozható meg, ami a gyakorisággal, vagy a mennyiséggel megszorozva adja a tényleges költséget. Ebben a csoportban kerül elszámolásra a lakosság által beszállított veszélyes hulladékok szállítási és ártalmatlanítási költsége is. Mint látható a hulladékudvarok üzemeltetési költsége nagyon bizonytalan, így a gyakorlati tapasztalatok alapján az alábbi megosztás becsülhető: A hulladékudvarok üzemeltetésnél 10 udvart veszünk figyelembe. Költségnem e Ft Személyi jellegű költség Karbantartási költség Közüzemi költségek Anyagköltség Veszélyes hulladék szállítása Összesen Előkezelés Az előkezelés üzemeltetési és karbantartási költségeit költségnemenként az alábbi táblázat mutatja be: 182. Táblázat Előkezelés üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként Tatabánya, Bicske (Ft, nem különbözet) Év Bér Energia Belső szállítás, anyag-mozgatás Csomagolási költség Egyéb anyagjellegű ráfordítások Biztosítási díj Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t) Az előkezelés esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A fenti költségek alapján - a kiválasztott változat esetén az előkezelés hulladékkezelési költségeinek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza: 183. Táblázat A kiválasztott változat hulladékkezelési költségei, előkezelés (Ft, nem különbözet) 266

267 Kezelési költség, lőkezelés A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével: Az előkezelés esetében a munkabérek az alábbiak: 184. Táblázat: Bérköltségek az előkezelés esetén Havi bruttó Munkakör Létszám bér Bér Munkagépépkezelő Művezető Folyamatirányító Gépjármű vezetők Az energia költség az effektív fogyasztásként megjelenő energia igény, az éves üzemidő és a villamosenergia árának szorzata Táblázat Energia költségek számítása az előkezelés esetén effektív fogyasztásként megjelenő energia igény éves üzemidő (csúcs időszak) villamos energia ára (csúcs időszak) éves üzemidő (völgy időszak) villamos energia ára (völgy időszak) 1300 kw 3675 h/év 34 Ft/kWh 125 h/év 23 Ft/kWh A belső szállítás, anyagmozgatás üzemanyag költsége az alábbi költségelemeket tartalmazza: beszállított hulladék feladása az előaprító gépre, a kijövő hulladékáramok járműre, konténerbe stb. rakása és belső szállítása (pl. fém a tároló helyre, bio és egyéb lerakandó a lerakóba, tüzelőanyag a puffertárolóba/puffertárolóból gépjárműre rakása, töltőberendezés (pl. előkamrás prés) etetése. Belső anyagmozgató gépek (homlokrakodók, járművek, konténerek, pótkocsik stb.) üzemeltetése Az egyéb anyagjellegű költség költségtényezői a gépek üzemanyag és kenőanyag költsége, kopó alkatrészek, csurgalékvíz kezelés, stb., valamint nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszközök, telefon és postai díjak. A biztosítási díj tervezői becslés alapján az épület és gépek, berendezések beruházási elemek 0,5 %-a. Az épület és gépek, berendezések beruházási költsége az alábbi: e Ft Beruházás Épület Gépek berendezések A javítás-karbantartás költsége az előkezeléssel kapcsolatos gépek beruházási költségének 7 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege. Átrakás 267

268 Az átrakáshoz kapcsolódó hulladékkezelési költség Szentendre települések esetében merül fel. A településeken létesítendő átrakóállomás üzemeltetési költségeinek költségtételenkénti bemutatását a kiválasztott változat esetén az alábbi táblázatok tartalmazzák: 186. Táblázat Átrakás üzemeltetési és karbantartási költségei költségnemenként, Szentendre (Ft, nem különbözet) Év Bérköltség Gépköltség Energia Egyéb anyag-jellegű ráfordítás Biztosítási díj Javítás, karbantartás Összesen Kezelt mennyiség (t/év) Fajlagos költség (Ft/t) Az átrakás esetében a kezelt mennyiség 2014 és 2016 között változik, ezt követően állandó a vizsgált időtáv során, ezért a hulladékkezelési költségek is 2014 és 2016 között növekednek, ezt követően állandóak. A számítási módszertan alapvetően megegyezik a lerakásnál leírtakkal az alábbiak kivételével: Az átrakás esetében a munkabérek az alábbiak: 187. Táblázat: Bérköltségek az átrakás esetén Havi bruttó bér Létszám Költség A gépköltség a nyergesvontatóval kapcsolatban merül fel az alábbiak mentén: 188. Táblázat: Gépköltség az átrakás esetén Személyi költségek Üzemanyag Kenőanyag 234 Gumiabroncs 824 Biztosítás 393 Üzemi költségek Egyéb ráforítás 592 Általános költségek Helyettesítő jármű 0 Összesen (eft/év) Az energia költség az effektív fogyasztásként megjelenő energia igény, az éves üzemidő és a villamosenergia árának szorzata Táblázat Energia költségek számítása az átrakás esetén effektív fogyasztásként megjelenő energia igény éves üzemidő villamos energia ára 22 kw 2000 h/év 34 Ft/kWh Az átrakó esetén az egyéb anyagjellegű költség tartalmazza valamennyi, a telephelyfenntartással kapcsolatos költségeket, alkatrész költségeket, csurgalékvíz kezelését, stb., valamint nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszközök, telefon és postai díjakat. 268

269 A biztosítási díj tervezői becslés alapján az épület és gépek, berendezések beruházási elemek 1 %-a. Az épület és gépek, berendezések beruházási költsége az alábbi: e Ft Beruházás Épület Gépek berendezések A javítás-karbantartás költsége az átrakással kapcsolatos gépek beruházási költségének 7 %-a és az épület beruházási költség 1 %-nak összege Táblázat Hulladékkezelési költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a kiválasztott változat esetében (millió Ft, nem különbözet) fpv Komposztálás ,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 Előkezelés ,60 629,64 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 Lerakó ,76 142,15 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 Válogató ,74 79,00 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 Hulladékudvar ,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 Átrakó ,54 110,27 109,91 109,91 109,91 109,91 109,91 109, Összesen Általános költségek Az általános költségek tartalmazzák a létesítményekkel kapcsolatos költségeket A tatabányai hulladékkezelő általános költségeit az alábbi táblázat mutatja be: 191. Táblázat: A kiválasztott változat általános költségei költségnemenként - Tatabánya (ezer Ft, nem különbözet) Év Őrzés -védelem Karbantartás, javítás Bérek Porta és mérlegkezelés Egyéb Bérek Szociális épület Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítás Biztosítási díj Biztosnsági rendszerek Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítás vállalatirányítás egyéb költségei (számlázás, díjbeszedés, könyvvitel, jogi tevékenységek stb) Összesen Táblázat: A kiválasztott változat általános költségei költségnemenként - Bicske (ezer Ft, nem különbözet) Év Őrzés -védelem

270 Porta és mérlegkezelés Karbantartás, javítás Bérek Egyéb Bérek Szociális épület Energia Biztosnsági rendszerek Egyéb anyagjellegű ráfordítás Biztosítási díj Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítás vállalatirányítás egyéb költségei (számlázás, díjbeszedés, könyvvitel, jogi tevékenységek stb) Összesen Az általános költségek minden évben megegyeznek a vizsgált időtáv során Táblázat: A kiválasztott változat általános költségei (ezer Ft, nem különbözet) Tatabánya Bicske Az őrzés-védelem költsége 680 Ft/ óra órabért, napi 24 órát (évi 365 nap) és 2 fő személyzetet feltételezve adódik. A karbantartás javítás tervezői becslés alapján az épület beruházási költségének 1 %-a, a géepk beruházási költségének 4 %-a. A létesítmények esetében a munkabérek az alábbiak: 194. Táblázat: Bérköltségek a létesítmények esetén Munkakör Havi bruttó bér Létszám Bér Porta és mérlegkezelés, Szervizes, mosó kezelő Gondnok, őrzés Körny. megb RHK vezető Az energia költség a szociális épületnél az egy m2-re jutó energia költség ( Ft/m2) és az alapterület szorzata (415 m2). A biztonsági rendszernél tervezői becslés alapján a biztonsági rendszerek beruházási költségének ( Ft) 5,5 %-a. Az egyéb anyagjellegű ráfordítás a szociális blokk beruházási költségének ( Ft) és a biztonsági rendszer beruházási költségének 2 %-a. A biztosítási díj tervezői becslés alapján a szociális blokk és a biztonsági rendszer beruházási elemek 1 %-a Pótlási költségek A pótlási költségek a beruházási elemek élettartamának lejártakor merülnek fel a létesítmények illetve a járművek esetében. Az élettartamokat az alábbi táblázatok mutatják be. 270

271 Járművek A járművekre vonatkozóan az alábbi beruházási elemekkel kapcsolatban merül fel pótlási költség (melyek élettartama kevesebb, mint 30 év) Táblázat Jármű élettartamok Járművek élettartam vizsgált időtáv során szükséges darabszám beszerzési ár (millió Ft/db) Vegyes gyűjtés Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag Zöldhulladék gyűjtés Gyűjtőszigetek ürítése mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat A vegyes gyűjtés esetén a vizsgált időtáv során szükséges jármű darabszámok egyenletesen kerülnek elosztásra évente 2014-től kezdődően, az egymást követő években 5, 4, 5, 4 jármű kerül ismétlésszerűen beszerzésre (tekintettel arra, hogy az egyes években egész számú jármű darabszámmal számolunk). A háznál történő gyűjtés esetén szintén 10 évente 6 db jármű kerül beszerzésre. A zöldhulladék gyűjtésnél 10 évente kerülnek pótlásra a járművek (2023-ban és 2033-ban 4-4 darab) A gyűjtőszigetek ürítésével kapcsolatban szintén 10 évente történik a járművek pótlása ban és 2033-ban 5-5 db. A mechanikai előkezelésnél 10 évente kerülnek pótlásra a járművek (2023-ban és 2033-ban 4-4 darab). Létesítmények Az egyes létesítmények esetén azon beruházási elemekkel kapcsolatban merül fel pótlási költség, amelyek élettartama kevesebb, mint 30 év. Ezek alapján a komposztáló, a lerakó, az utóválogató, a hulladékudvar, az átrakó, valamint a gyűjtősziget létesítmények esetén az alábbi beruházási elemek kapcsán számolunk pótlási költséggel. Komposztáló A komposztáló élettartamai az alábbiak: 196. Táblázat Élettartamok a komposztálással kapcsolatos beruházási költség elemek esetén épületek, építmények épületek, építmények élettartam Keverékkészítés 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Szivárgóépítés, alagcsövezés 50 Helyszíni beton és vasbeton munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 50 Közmű csatornaépítés 50 Útburkolat alap és makadámburkolat készítése 50 Bitumenes alap és makadámburkolat készítése 50 Környezetvédelemi berendezések

272 Tekintettel arra, hogy a komposztálással kapcsolatos beruházási elemek esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk Táblázat Élettartamok a komposztálással kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések vizsgált időtáv során szükséges darabszám lió Ft/db) beszerzési ár (mil- gépek, berendezések, edényzet élettartam aprító ,9 rosta ,75 erőgép (vontató) ,3 komposztforgató ,74 GORE - komposztáló technológia GORE - komposzt felcsévélő ,9 Komposztáló létesítmények mindhárom helyszínen (Tatabánya, Komárom, Törökbálint) kialakításra kerülnek, vagyis mindegyik esetén számoltunk pótlással. A fent részletezett élettartamok alapján erre 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013) számítva a komposztáló esetén valamennyi helyszínen ban kell számolni pótlási költséggel. (az egyes gépek esetén db kerül pótlásra) Előkezelés Az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 198. Táblázat Élettartamok az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén épületek, építmények (Tatabánya) épületek, építmények élettartam Vízellátás-csatornázás 50 Gázellátás 50 Fűtés 50 Szellőzés 50 Beépített habbaloltó berendezés 50 Zsaluzás és állványozás 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Falazás és egyéb kőműves munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 50 Vakolás és rabicolás 50 Szárazépítés 50 Tetőfedés 50 Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése 50 Bádogozás 50 Asztalosszerkezetek elhelyezése 50 Lakatosszerkezetek elhelyezése 50 Üvegezés 50 Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) 50 Szigetelés 50 Zsaluzás és állványozás 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Síkalapozás 50 Mélyalapozás 50 Helyszíni beton és vasbeton munkák 50 Falazás és egyéb kőműves munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése

273 épületek, építmények élettartam Lakatosszerkezetek elhelyezése 50 Szigetelés 50 Tekintettel arra, hogy az előkezeléssel kapcsolatos beruházási elemek esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk Táblázat Élettartamok az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések vizsgált időtáv beszerzési ár gépek, berendezések, edényzet élettartam során (millió szükséges Ft/db) darabszám Előaprító Szita Nehézanyag leválasztó ,08 Optikai leválasztó Utóaprító Vas leválasztó ,06 Nem vas és vas leválasztó ,03 Előkamrás prés ,2 RDF puffer kitápláló adagoló ,4 Szállító szalagok (feladó, átadó, kihordó szalagok stb.) ,3 Légtechnika ,2 Vezérlés, kábelezés ,07 Leszállítás, beüzemelés ,4 A gép és berendezés esetén valamennyi gép és berendezés esetén 2033-ban számoltunk pótlással a fenti táblázatban megadott mennyiségek alapján. 200.Táblázat Élettartamok az előkezeléssel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések (Bicske) élettartam vizsgált időtáv során szükséges darabszám beszerzési ár (millió Ft/db) gépek, berendezések, edényzet ,5 A bicskei előkezelő során a tatabányaihoz hasonlóan a létesítmények élettartama miatt csak a gépek, berendezések és edényzetek esetén merülnek fel pótlási költségek 2033-ban. Lerakó A lerakóval kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai (projekt nélküli esetben nem épül lerakó) az alábbiak: 201. Táblázat Élettartamok a lerakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén -építés Szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése Élettartam Zsaluzás és állványozás 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Síkalapozás 50 Helyszíni beton és vasbeton munkák 50 Lakatosszerkezetek elhelyezése

274 Szigetelés 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Szivárgóépítés, alagcsövezés 50 Szigetelés 50 Közmű csatornaépítés 50 Közmű csővezetékek és szerelvények szerelése 50 Útburkolat alap és makadámburkolat készítése 50 Beton pályaburkolat készítése 50 Környezetvédelemi berendezések 50 Egyéb járulékos munkák 50 * Szigetelt lerakó esetén 2020-ig terjedő kapacitáslehetőséggel, illetve 2020-tól 2040-ig számított kapacitással számoltunk, ezért élettartam nincs megadva ezen beruházási elem esetén A szigetelt lerakóterület és csurgalékvíz tároló építése esetén pótlási költség 2020-ban merül fel 2 704,48 M Ft értékben Táblázat Élettartamok a lerakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések vizsgált időtáv során szükséges darabszám lió Ft/db) beszerzési ár (mil- gépek, berendezések, edényzet élettartam Hulladéktömörítő kompaktor Lánctalpas dózer A lerakó létesítmény gépeinek, berendezéseinek pótlására 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-tól) számítva a lerakó esetén 2033-ban kell számolni pótlási költséggel, minden gép és berendezés esetén 1-1- darabbal. Utóválogató Az utóválogatóval kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 203. Táblázat Élettartamok az utóválogatóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén épületek, építmények élettartam Zsaluzás és állványozás 50 Irtás, föld- és sziklamunka 50 Falazás és egyéb kőműves munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 50 Vakolás és rabicolás 50 Szárazépítés 50 Tetőfedés 50 Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése 50 Bádogozás 50 Asztalosszerkezetek elhelyezése 50 Lakatosszerkezetek elhelyezése 50 Üvegezés 50 Felületképzés (festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem) 50 Szigetelés 50 Vízellátás-csatornázás 50 Gázellátás 50 Fűtés 50 Szellőzés 50 Zsaluzás és állványozás

275 épületek, építmények élettartam Irtás, föld- és sziklamunka 50 Síkalapozás 50 Mélyalapozás 50 Helyszíni beton és vasbeton munkák 50 Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése 50 Falazás és egyéb kőműves munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 50 Lakatosszerkezetek elhelyezése 50 Szigetelés 50 Világítási hálózat 50 Csatlakozó blokkok 50 Gépészet 50 Szocblokk 50 Technológia 50 Általános tételek 50 Villám- és érintésvédelem 50 Tekintettel arra, hogy az utóválogatóval kapcsolatos beruházási elemek esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk Táblázat Élettartamok az utóválogatással kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - gépek, berendezések vizsgált időtáv beszerzési ár gépek, berendezések, edényzet élettartam során (millió szükséges Ft/db) darabszám Szita ,320 Válogatókabin a boxokkal ,920 Válogató szalag ,640 Vas leválasztó ,080 Bálázógép (perforátor, virbulátor) ,920 Szállító szalagrendszer (süllyesztett gyűjtő, feladó, átadó, kihordó szalagok ,480 stb.) Légtechnika ,780 Vezérlés, kábelezés ,640 Leszállítás, beüzemelés ,160 A fent részletezett élettartamok alapján pótlásra 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-től) számítva az utóválogató esetén 2033-ban kell számolni pótlási költséggel ben valamennyi gép és berenedzés esetén 1 db kerül pótlásra. Hulladékudvar A hulladékudvarral kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiakban kerülnek bemutatásra: 205. Táblázat Élettartamok a hulladékudvarral kapcsolatos beruházási költség elemek esetén - épületek, építmények épületek, építmények Élettartam Dúcolás, földpartmegtámasztás

276 épületek, építmények Élettartam Zsaluzás és állványozás Irtás, föld- és sziklamunka SíkalapozásSíkalapozás Helyszíni beton és vasbeton munkákhelyszíni beton és vasbeton munkák Falazás és egyéb kőműves munkák Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelésefém- és könnyű épületszerkezetek 50 szerelése 43 BádogozásBádogozás Lakatosszerkezetek elhelyezéselakatosszerkezetek elhelyezése Közmű csatornaépítés Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Kőburkolat készítésekőburkolat készítése Kert és parképítési munkák Belsőépítészet, díszítéstechnika 50 Közmű csővezeték és szerelvények kivitelezése 50 Tekintettel arra, hogy a hulladékudvar beruházási elemei esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk Táblázat Élettartamok a hulladékudvarral kapcsolatos beruházási költség elemek esetén gépek, berendezések vizsgált időtáv beszerzési ár Gépek, berendezések Élettartam során (Ft/db) szükséges darabszám Elektromos hulladékgyűjtő konténer ,027 Veszélyes hulladékgyűjtő konténer ,027 A fent részletezett élettartamok és mennyiségek alapján pótlásra 15 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2012-től) számítva a hulladékudvar esetén 2027-ben kell számolni pótlási költséggel. Átrakó Az átrakóval kapcsolatos beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 207. Táblázat Élettartamok az átrakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén épületek, építmények épületek, építmények Élettartam Zsaluzás és állványozás 50 rtás, föld- és sziklamunka 50 Síkalapozás 50 Helyszíni beton és vasbeton munkák 50 Fém- és könnyű épületszerkezetek szerelése 50 Bádogozás

277 épületek, építmények Élettartam Lakatosszerkezetek elhelyezése 50 Közmű csatornaépítés 50 Kőburkolat készítése 50 Bitumenes alap és makadámburkolat készítése 50 Kert és parképítési munkák 50 Környezetvédelemi berendezések 50 Belsőépítészet, díszítéstechnika 50 Épületgépészeti csővezeték szerelése 50 Épületgépészeti szerelvények és berendezések szerelése 50 Tekintettel arra, hogy az átrakó beruházási elemei esetén az épületek, építmények élettartamai meghaladják a vizsgálati időtávot, ezért ez esetben pótlási költséggel nem számoltunk Táblázat Élettartamok az átrakóval kapcsolatos beruházási költség elemek esetén gépek, berendezések beszerzési gépek, berendezések, edényzet Élettartam ár (millió Ft/db) konténerek 20 17,276 prés 20 50,064 hídmérleg 20 21,000 technológia 20 26,600 A projekt megvalósulása esetén átrakó Szentendrén kerül létesítésre. A fent részletezett élettartamok és mennyiségek alapján pótlásra 20 évente kerül sor, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-tól) számítva az átrakó esetén 2033-ban kell számolni pótlási költséggel. Gyűjtősziget A gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpontok beruházási elemek élettartamai nem haladják meg a vizsgálati időtávot, így kell pótlással számolni. Az egyes beruházási költségelemek élettartamai az alábbiak: 209. Táblázat Élettartamok a gyűjtőszigettel kapcsolatos beruházási költség elemek esetén beszerzési ár Beruházási elem élettartam (ezer Ft/db) gyűjtősziget Városi (gyűjtőedényes) gyűjtőszigetek A fenti élettartamok alapján a gyűjtősziget és szelektív gyűjtőpont esetén 15 évente kerül sor 75 db gyűjtősziget pótlására, vagyis az üzembe helyezés évétől (2013-tól) számítva 2028-ban kell számolni ilyen jellegű pótlási költséggel. A háznál történő gyűjtés esetén a városi övezetekben db gyűjtőedény pótlási költségével számoltunk, melyek az élettartamok alapján 2023-ban és 2033-ban merülnek fel. Valamennyi létesítmény kapcsán felmerülő, a pótlási költségek meghatározásához használt mennyiségi adatok alapjául a tervezői költségbecslés szolgált. 277

278 A fent részletezettek alapján a pótlási költségek alakulását a vizsgálati időtáv egyes éveiben a kiválasztott változat esetén az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 210. Táblázat Pótlási költségek a vizsgálati időszak egyes éveiben a kiválasztott változat esetében (millió Ft, nem különbözet), Mechanikai válogató változat FPV Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Mechanikai válogató változat Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Mechanikai válogató változat Komposztálás Előkezelés Lerakó Utóválogató Hulladékudvar Járművek Átrakó Közös, központi létesítmények Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás Összesen Mechanikai válogató változat Komposztálás 0 0 Előkezelés 0 0 Lerakó 0 0 Utóválogató

279 Mechanikai válogató változat Hulladékudvar 0 0 Járművek Átrakó 0 0 Közös, központi létesítmények 0 0 Gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont Házi komposztálás 0 0 Összesen A pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint az alábbiak szerint alakulnak. 279

280 211. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint, (millió Ft, nem különbözet) Üzemeltetési és karbantartási költségek 2 599, , , , , , , , , , , Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1 467, , , , , , , , , , , Szelektíven gyűjtés költsége Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103, Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153, Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141, Egyéb módon begyűjtött hulladék Komposztált menynyiség gyűjtési költsége 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73, Vegyes gyűjtés költsége 826,79 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826, Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168, Kezelési költségek létesítmények szerint 1 132, , , , , , , , , , , Válogató 65,74 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94, Komposztáló 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40, Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 632,60 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625, RDF energiahasznosító mű Elsődleges lerakás Egyéb kezelést végző létesítmények Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Másodlagos lerakás 141,76 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142, Egyéb kezelés 280

281 Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 2. Pótlási költségek 210,80 170,80 210,80 170, ,23 170,80 210, ,00 210,80 170,80 210, Megelőzés 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Házi komposztálás 2.2. Gyűjtési módok szerint 210,80 170,80 210,80 170,80 225,80 170,80 210, ,00 210,80 170,80 210, Hulladékudvar 0,00 0,00 0,00 0,00 15,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Gyűjtősziget 10,80 10,80 10,80 10,80 10,80 10,80 10,80 102,00 10,80 10,80 10, Járművek 200,00 160,00 200,00 160,00 200,00 160,00 200,00 995,00 200,00 160,00 200, Edényzet 2.3. Kezelés létesítmények szerint 0,00 0,00 0,00 0, ,43 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Válogató 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Komposztáló 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, RDF energiahasznosító mű Átrakó 0,00 0,00 0,00 0,00 194,94 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Lerakó 0,00 0,00 0,00 0, ,49 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Egyéb kezelést végző létesítmények 3. Összesen 2 810, , , , , , , , , , , Üzemeltetési és karbantartási költségek 2 621, , , , , , , , , , , Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1 466, , , , , , , , , , , Szelektíven gyűjtés költsége Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103,46 103, Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153,00 153, Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141,85 141, Egyéb módon begyűjtött hulladék 281

282 Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73,90 73, Vegyes gyűjtés költsége 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826,16 826, Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168,04 168, Kezelési költségek létesítmények szerint 1 155, , , , , , , , , , , Válogató 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94,51 94, Komposztáló 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40,31 40, Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625,77 625, RDF energiahasznosító mű Elsődleges lerakás Egyéb kezelést végző létesítmények Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Másodlagos lerakás 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142,53 142, Egyéb kezelés Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252,06 252, Házi komposztálás 2. Pótlási költségek 170,80 231,95 170,80 310,86 170,80 210, ,51 210,80 185,80 210,80 170, Megelőzés 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Gyűjtési módok szerint 210,80 170,80 210,80 170,80 225,80 170,80 210, ,00 210,80 170,80 210, Hulladékudvar 0,00 0,00 0,00 0,00 15,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Gyűjtősziget 10,80 10,80 10,80 10,80 10,80 10,80 10,80 102,00 10,80 10,80 10, Járművek 200,00 160,00 200,00 160,00 200,00 160,00 200,00 995,00 200,00 160,00 200, Edényzet 2.3. Kezelés létesítmények szerint 0,00 0,00 0,00 0, ,43 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 282

283 Válogató 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Komposztáló 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, RDF energiahasznosító mű Átrakó 0,00 0,00 0,00 0,00 194,94 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Lerakó 0,00 0,00 0,00 0, ,49 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, Egyéb kezelést végző létesítmények 3. Összesen 2 810, , , , , , , , , , , Üzemeltetési és karbantartási költségek 2 621, , , , Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1 466, , , , Szelektíven gyűjtés költsége Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 103,46 103,46 103,46 103, Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 153,00 153,00 153,00 153, Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 141,85 141,85 141,85 141, Egyéb módon begyűjtött hulladék Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 73,90 73,90 73,90 73, Vegyes gyűjtés költsége 826,16 826,16 826,16 826, Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 168,04 168,04 168,04 168, Kezelési költségek létesítmények szerint 1 155, , , , Válogató 94,51 94,51 94,51 94, Komposztáló 40,31 40,31 40,31 40, Előkezelő (mechanikai ill. 625,77 625,77 625,77 625,77 283

284 biológiai) mű RDF energiahasznosító Elsődleges lerakás Egyéb kezelést végző létesítmények Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0,00 0,00 0,00 0, Másodlagos lerakás 142,53 142,53 142,53 142, Egyéb kezelés Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 252,06 252,06 252,06 252,06 2. Pótlási költségek 210,80 170,80 210,80 170, Megelőzés 0,00 0,00 0,00 0, Házi komposztálás 2.2. Gyűjtési módok szerint 210,80 170,80 210,80 170, Hulladékudvar 0,00 0,00 0,00 0, Gyűjtősziget 10,80 10,80 10,80 10, Járművek 200,00 160,00 200,00 160, Edényzet 2.3. Kezelés létesítmények szerint 0,00 0,00 0,00 0, Válogató 0,00 0,00 0,00 0, Komposztáló 0,00 0,00 0,00 0, Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 0,00 0,00 0,00 0, RDF energiahasznosító mű Átrakó 0,00 0,00 0,00 0, Lerakó 0,00 0,00 0,00 0, Egyéb kezelést végző létesítmények 3. Összesen 2 832, , , ,38 284

285 Maradványérték becslése A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a beruházott és a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a maradványérték számításakor. A maradványérték számítása a pótlási költségeknél leírt élettartamok alapján történt táblázat: Pénzügyi maradványérték (millió Ft, nem különbözet) Jelenérték Megelőzés költségei 0,00 0, Házi komposztálás 2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 344, , Hulladékudvar 39,38 162, Gyűjtősziget 26,11 107, Járművek 278, , Edényzet 3. Kezelési költségek létesítmények szerint 446, , Válogató 59,09 243, Komposztáló 18,95 78, Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 317, , RDF energiahasznosító mű 3.5. Átrakó 28,72 118, Lerakó 22,58 92, Egyéb kezelést végző létesítmények 4. Összesen 790, ,81 285

286 Pénzügyi költségek összegzése 213. táblázat: A költségek becslésének eredményei, millió Ft, nem különbözet Jelenérték Beruházási költség (Ft) , ,89 119,32 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) ,00 0, , , , , , , , , , , , , , ,78 3. Pótlási költség ,00 0,00 210,80 170,80 210,80 170,80 210,80 170, ,23 170,80 210, ,00 210,80 170,80 210,80 170,80 4. Működési költség összesen (2+3) ,00 0, , , , , , , , , , , , ,58 5. Maradványérték (Ft) 943 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, , ,58 6. Összes költség (1+4+5) , , , , , , , , , , , , , , , ,58 286

287 Beruházási költség (Ft) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) 2 694, , , , , , , , , , , , , ,78 3. Pótlási költség 275,70 170,80 310,86 170,80 210, ,51 210,80 185,80 210,80 170,80 210,80 170,80 210,80 170,80 170,80 4. Működési költség összesen (2+3) 2 970, , , , , , , , , , , , , , , ,58 5. Maradványérték (Ft) 6. Összes költség (1+4+5) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , táblázat: A költségek becslésének eredményei, (különbözet millió Ft) jelenérték Beruházási költség (Ft) , ,89 119,32 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) ,00 0,00-552,64-553,45-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01 3. Pótlási költség ,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, ,86 0,00 0,00 826,20 0,00 4. Működési költség összesen (2+3) ,00 0,00-552,64-553,45-553,01-553,01-553,01-553, ,85-553,01-553,01 273,19-553,01 5. Maradványérték (Ft) 667 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6. Összes költség (1+4+5) , ,89-433,32-553,45-553,01-553,01-553,01-553, ,85-553,01-553,01 273,19-553,01 287

288 Beruházási költség (Ft) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) -553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01 3. Pótlási költség 0,00 0,00 0,00 64,90 0,00 20,06 0,00 0, ,71 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 4. Működési költség összesen (2+3) -553,01-553,01-553,01-488,12-553,01-532,96-553,01-553, ,70-553,01-553,01-553,01-553,01-553,01 5. Maradványérték (Ft) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6. Összes költség (1+4+5) -553,01-553,01-553,01-488,12-553,01-532,96-553,01-553, ,70-553,01-553,01-553,01-553,01-553, Beruházási költség (Ft) 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) -553,01-553,01-553,01-553,01 3. Pótlási költség 0,00 0,00 0,00 0,00 4. Működési költség összesen (2+3) -553,01-553,01-553,01-553,01 5. Maradványérték (Ft) 0,00 0, , ,19 6. Összes költség (1+4+5) -553,01-553, , ,20 288

289 6.2.2 Pénzügyi bevételek becslése Az új EU CBA útmutató megkülönbözteti a pénzügyi bevételeket és bevételnek nem minősülő egyéb bejövő pénzáramokat. Az egyéb bejövő pénzáramokat nem a használók, az infrastruktúra által létrehozott szolgáltatások igénybe vevői fizetik meg. Jelen projekt esetében a bevételek és az egyéb bejövő pénzáramok az alábbiak szerint különböztethetőek meg: Bevételek o másodnyersanyag értékesítésből származó bevétel o hulladékgazdálkodásért fizetendő közszolgáltatási díjak Egyéb bevételi pénzáram o díjkompenzáció összege: ez a projektben nem szerepel a tervek szerint A díjak meghatározása Jelen hulladékgazdálkodási projekt jövedelemtermelő projekt, mivel a létrehozott infrastruktúra által nyújtott szolgáltatás után a szolgáltatást igénybe vevők díjat fizetnek. A hulladékgazdálkodási projekt ezen felül még olyan pénzügyi bevételt is termel, amely az egyes hulladékgazdálkodási folyamatok során képződő, piaci árral rendelkező termékek (hasznosítható anyagok, energia) értékesítésén keresztül is bevételt termel Másodnyersanyag értékesítéséből származó bevétel: Jelen projekt esetében az alábbi másodnyersanyagok értékesítéséből származik bevétel: a komposztálás során képződő komposzt értékesítése hasznos anyagként papír értékesítése műanyag értékesítése üveg értékesítése fém értékesítése leválasztott fém értékesítése A komposztálás során képződő komposzt értékesítése: A komposztanyag hasznos anyagként történő értékesítése során a becsült fajlagos bevétel évente 2000 Ft/t. A becsült értékesített mennyiség 2014-ben és azt követően 5400 t/év. Az elkülönített gyűjtéssel begyűjtött, válogatást követően hasznosítható hulladékok értékesítéséből származó bevétel: A válogatott másodnyersanyag 289

290 értékesítéséből származó bevételek becslésénél az alábbi fajlagos bevételeket és várható értékesítési mennyiségeket vettük figyelembe: 215. Táblázat: Szelektív gyűjtésből származó bevételek Fajlagos bevétel, Ft/tonna 2016-tól értékesíthető mennyiség, tonna Papír Műanyag Üveg Fém mechanikai előkezelés fém Az üveg hulladék a szelektív hulladékgyűjtésből kerül begyűjtésre, majd kezelés nélkül továbbértékesítésre. A mechanikai előkezelőkbe a teljes vegyes gyűjtés keretében begyűjtött mennyiség bekerül. Ebből a fém és az égethető frakció kerül leválasztásra, a többi lerakásra kerül. A leválasztott fémet lehet értékesíteni, az égethető pedig a tervek szerint a lábatlani cementműben lesz elégetve. A fém értékesítéséből származó bevétel becslésénél a fajlagos bevételként az előző táblában is szereplő Ft/tonna értéket használtuk, ami 2016-tól 6194 tonna fém esetében vehető figyelembe. Az előkezelés során képződő szerves tartalmú hulladék (évi közel 84 ezer tonna) nem kerül értékesítésre, hanem a lerakón takaróföldként hasznosítják. A 2016-tól évi mintegy 28 ezer tonna előkezelés során keletkező égethető frakció átadásából várható bevétel. A cementműben kerülő energetikai hasznosítás teljes mennyisége tonna 2016-ban. Ennek összetétele becsléseink szerint a következők szerint alakul: 30%-a papír 53%-a műanyag 14%-a textil 3%-a egyéb Várható fűtőérték: MJ/kg Szemcseméret: mm között a beállítástól függően, használt kés esetén is min. 93% biztonsággal Egyéb minőségi jellemzők: klór tartalom: az optikai válogatású résznél (teljes hulladékmennyiség fele) 0,5% alatt, e nélkül 1-2% illékony nehézfém tartalom: 0,5% alatt 216. táblázat:a kiválasztott változat hasznosított mennyiségei (t/év) Komposztanyag

291 Utóválogatott másodnyersanyag papír műanyag üveg fém leválasztott fém Összesen A hulladékgazdálkodásért fizetendő közszolgáltatási díjak A közszolgáltatási díjak rendszerét az RMT mellékletét képező díjpolitika határozza meg a vonatkozó jogszabályok, elsősorban a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. A projektben érintett önkormányzatoknak a közszolgáltatási díjat az elfogadott díjpolitika alapján kell megállapítani. A díjpolitika a támogatáshoz szükséges feltétel, ez alapján kell a pénzügyi elemzést végezni, ami kihat a támogatási arány számítására. Tekintettel arra, hogy a díjrendelet értelmében azon tételek vehetők figyelembe bevételként, melyet a lakosság fizet meg, ezért díjcsökkentő tételként vettük figyelembe a másodnyersanyag hasznosításból származó bevételeket, illetve a lakossági hulladékáram esetében az önkormányzatok által támogatás jelleggel fizetett díjkompenzációt. Jelen esetben nincsen önkormányzati támogatás, ezért ezzel nem számolunk. A díjak meghatározása az alapján történt, hogy finanszírozza a másodnyersanyagok értékesítéséből származó bevételekkel csökkentett költségeket, beleértve az eszközök pótlásához, fenntartásához szükséges költségeket is. A díj meghatározása során figyelni kell arra is, hogy a pénzügyi fenntarthatóság biztosított legyen. Mindezekből következik, hogy a díjak meghatározása a pénzügyi elemzés végén lehetséges, sok lépcsős, iteratív módon. A díjkalibrálásnál figyelembe vett szempontokat a fejezetben írtuk le részletesen. A következő oldalon szereplő táblázat bemutatja, hogy ezen feltételek mentén hogyan került kiszámításra a projekt hosszú távú finanszírozásához szükséges díj.a díjnak figyelembe kell vennie a lakossági teherviselő képességet oly módon, hogy a lakosságnak túlzott díjakat az önkormányzatok díjkompenzáció formájában fizetik meg a közszolgáltatónak. Mivel jelen esetben nincs önkormányzati díjkompenzáció, ezért a díjat oly módon kell meghatározni, hogy annak mértéke ne lépje túl a lakossági teherviselő képességet, így a díjat megfizessék. A gyűjtőponton történő szelektív gyűjtés és a vegyesen, illetve szelektíven begyűjtött hulladék kezelése után fizetendő közszolgáltatási díj kalkulációs sémáját a díjpolitika határozza meg. 291

292 A KVVM FI-vel illetve az NFÜ-vel való egyeztetés alapján a fizetési arányt 100 %- nak feltételezzük, mindemellett a díjak behajtásának elősegítése céljából a költségek közé beépítésre került az adminisztrációs rendszer fejlesztése költségtétel. A díj mértéke úgy került meghatározva, hogy a rendszer 10%-os nemfizetési arány esetén is fenntartható legyen. A most leírt módszertan alapján meghatározott díj bemutatása előtt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a finanszírozáshoz meghatározott díj közgazdasági becslés eredménye. A közgazdasági becslés mindig függ az üzemeltetési és közszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételektől, továbbá függ a mindenkori díjpolitikától és az aktuális piaci viszonyoktól is. A módszertan alapján meghatározott díj egy olyan átlagos díjat határoz meg, melyet az egyes települések rendeleteikben módosíthatnak. Ezért a díj konkrét településeknél történő elemzéséhez a közgazdasági számításokkal alátámasztott, becsült, átlagos díj további, egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő korrekciójára is szükség lehet. 292

293 217. Táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása Megnevezés Jelenérték Díjtömeg számítása e Ft-ban 1. Költségek és ráfordítások üzemeltetési költség és ráfordítás karbantartási költség és ráfordítás környezetvédelmi kiadás és 0 ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring 0 időarányos költsége Bevételek támogatás melléktermék hasznosítás bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel 3. Tartós működéshez szükséges nyereség ( ) indokolt fejlesztés indokolt befektetés megtérülése Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész) Ösztönzési célú csökkentés Díjak összesen ( ) Fajlagos díj számítása Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6) ,7 20,6 20,5 20,7 20,7 20,9 20,6 20,2 Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás díjba beépített éves értékcsökkenésének összege

294 Megnevezés Jelenérték Az új beruházás éves értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), % % 84% 106% 114% 114% 121% 109% 96% Megnevezés Díjtömeg számítása e Ft-ban 1. Költségek és ráfordítások üzemeltetési költség és ráfordítás karbantartási költség és ráfordítás 1.3. környezetvédelmi kiadás és ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring időarányos költsége Bevételek támogatás melléktermék hasznosítás bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel 3. Tartós működéshez szükséges nyereség ( ) indokolt fejlesztés indokolt befektetés megtérülése Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész) Ösztönzési célú csökkentés Díjak összesen ( ) Fajlagos díj számítása Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6) 19,9 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 19,

295 Megnevezés Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás díjba beépített éves értékcsökkenésének összege 10. Az új beruházás éves értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), % % 74% 74% 74% 74% 74% 74% 74% 74% Megnevezés Díjtömeg számítása e Ft-ban 1. Költségek és ráfordítások üzemeltetési költség és ráfordítás karbantartási költség és ráfordítás környezetvédelmi kiadás és ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring időarányos költsége 2. Bevételek támogatás melléktermék hasznosítás bevétele hasznosításból származó bevétel Tartós működéshez szükséges nyereség ( ) indokolt fejlesztés indokolt befektetés megtérülése Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész) 4.1. Ösztönzési célú csökkentés

296 Megnevezés Díjak összesen ( ) Fajlagos díj számítása Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6) 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 19,6 Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás díjba beépített éves értékcsökkenésének összege 10. Az új beruházás éves értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), % % 74% 74% 74% 74% 74% 74% 74% (1) az üzemeltetési és karbantartási költségek részletes bontásban megtalálhatók a létesítmények költségének bemutatásánál (2) komposzt és égethető anyag bevétele (3) a jövőbeli pótlásokra bérleti díj formájában beszedett díjtétel (4) az üzemeltető és a vegyes közszolgáltató érvényesíthető haszna (6) a sor tartalmazza a díjban nem értékcsökkenés miatt beszedett, de az eszközök meglévő pótlása érdekében beszedett díjat 296

297 Az egy háztartásra jutó díj a lakosságra osztható díjbevételekből és a lakóegységek számából számítható. Ennek éves átlagos összege 22 e Ft/háztartás körül mozog. A Bérleti díj a Társulás tulajdonában lévő eszközök amortizációjával közel megegyezik 218. Táblázat: A pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges díj levezetése átlagos mérték FPV Üzemeltetés és karbantartás Gyűjtés és szállítás költségei Kezelés költségei Általános költségek Pótlás Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához) Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram Üzemeltetés és karbantartás Gyűjtés és szállítás költségei Kezelés költségei Általános költségek Pótlás Elvárt haszon Szolgáltatás teljes költsége Hasznosítási bevételek

298 Szolgáltatás pénzügyi pénzárama díj nélkül Díj eszközköltségek nélkül (üzemeltetés és karbantartás, elvárt haszon, saját forrás fedezetére) Díj eszközpótlásra eső része (pótlások, pénzügyi fenntarthatóság biztosításához) Teljes díj Teljes pénzügyi pénzáram Halmozott pénzügyi pénzáram ábra: A pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges díj levezetése, Ft Pénzáram díj nélkül Díj eszközköltség nélkül Díj eszközpótlás fedezetére Halmozott pénzáram A díjfizetési fegyelem a feltételezések szerint 100%-os, azaz mind az intézmények, mind a lakosság teljes mértékben megfizeti a közszolgáltatásért fizetendő díjat. Ez az intézményekre minden esetben igaz, a lakosság esetén azonban felmerülhet 100 %-nál kisebb fizetési arány. A teherviselő-képesség vizsgálata (ld fejezet) azt mutatta, hogy a meghatározott díj alatta marad az 1,3 %-os jövedelmi küszöbnek, ezért feltételezhető a 100% körüli fizetési fegyelem. Az FI kérése alapján megvizsgáltuk azt az esetet is, amikor a fizetési fegyelem kisebb, mint 100%. A közszolgáltató minden elkövet, hogy a közszolgáltatói díjat a lehető legnagyobb arányban beszedje, továbbá tájékoztatja a lakosságot a díjfizetés elmaradásakor várható szankciókról (például a díjtartozás adók módjára behajthatóvá válik, ld. még a fejezetben 298

299 leírt pénzbehajtási módokat.). A lakosság teherviselő-képességét figyelembe vevő díjmeghatározás, valamint a közszolgáltató erőfeszítései jelentősen csökkentik annak valószínűségét, hogy a lakosság a díjakat nem teljes mértékben fizeti meg. A számítások szerint akár 10%-os kinnlevőség esetén is biztosított a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatósága (ld. következő, 4. ábra). 4. ábra: Pénzügyi fenntarthatóság 10%-os nemfizetési arány esetén, Ft Pénzáram díj nélkül teljes díj Halmozott pénzáram A fenti 4. ábra azt mutatja, hogy a megadott díjstruktúra esetén a halmozott cash-flow 10 %-os nemfizetési arány esetén sem válik negatívvá egyik évben sem, tehát a projekt pénzügyileg még ebben az esetben is fenntartható. Az intézményi és lakossági díjak megoszlását a következő táblázatok mutatják be: 219. Táblázat: A lakosságra osztható díjtételek meghatározása projekt esetén Lakosságra osztható díjtételek gyűjtés és kezelés közvetlen költsége nem vegyes hulladékra eső általános költség vegyes gyűjtés lakosságra eső része díj eszközpótlás lakosságra eső fedezete

300 Lakosságra osztható díjtételek hasznosítási bevételek összesen lakóegységre eső éves díj heti ürítési díj 429,82 428,58 428,98 433,18 Az egy lakóegységre eső díj a lakosságra osztható díjtételből lett meghatározva oly módon, hogy a lakosságra osztható díjtételeket leosztottuk egy éves átlagos lakóegység számmal ( fő-vel). A számítás eredményeként projekt nélküli esetben az egy lakóegységre jutó éves átlagos díj 22 e Ft körül mozog. A közszolgáltatásért fizetendő díj lakosok által meg nem fizetett résztét az intézmények és gazdálkodó szervezetek fizetik meg. A teljes díj felosztását lakossági és intézményi, ill. gazdálkodói díjra a következő táblázat szemlélteti: 220. Táblázat: A díj megoszlása a lakosság és a használók által fizetett díjra projekt estén,(nem különbözeti, millió Ft) Lakosságra osztható díjtételek 2 831, , , , , , ,0 Lakosok által megfizetett díj (nettó) 2 831, , , , , , ,0 Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek 242,8 246,2 252,5 254,8 254,8 257,2 253,3 Használók által fizetett díj (nettó) 3 074, , , , , , , Lakosságra osztható díjtételek 2 788, , , , , , ,0 Lakosok által megfizetett díj (nettó) 2 788, , , , , , ,0 Intézményi, gazdálkodó szervezeti díjtételek 249,4 245,4 242,3 242,3 242,3 242,3 242,3 Használók által fizetett díj (nettó) 3 038, , , , , , ,3 4 A kiválasztott változat fenti módszertan alapján meghatározott díjának összehasonlítása a projekt nélküli esettel 221. Táblázat: Lakosságra terhelhető díjtételek összehasonlítása a projektnél és a projekt nélküli esetben átlag projekt nélkül projekt esetén jelenlegi díj

301 2014-ben a projekt nélküli eset lakossági díjai alacsonyabbak ugyan a jelenlegi díjaknál, mégis magasabbak a projekt esetén fizetendő díjaknál. A két eset közötti eltérés a vizsgált időtartam alatt fennmarad. Az eltérés indoka, hogy a projekt megvalósulása után magasabb színvonalú hulladékhasznosításból származó bevételekkel, valamint a hatékonyabban működő hulladékgazdálkodási rendszer alacsonyabb fajlagos költségei miatt jelentősen csökkenteni lehet a lakossági díjtételeket. 301

302 Egyéb bevételi pénzáramok becslése Az egyéb bevételi pénzáramok jelen projektben nem fordultak elő Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) A teherviselő képesség meghatározó elemei az alábbiak: Bevételek A bevétel alapjában véve attól függ, hogy a díjakat ténylegesen milyen szinten lehet megállapítani, és hogy milyen beszedési arányra lehet számítani. Ennek az elemzésnek az alapját a háztartások teherviselő képességének vizsgálata jelentette. Költségek Ezután következik a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata a szolgáltatást nyújtó oldaláról, azaz a vállalat képessége a meglévő, illetve a javasolt új technológia fenntartására az adott bevétel mellett. Amennyiben a célul kitűzött szolgáltatási színvonal által megkövetelt költségek nem fedezhetők, azokat újra kell vizsgálni. Integrált megközelítés A beruházási projekt tervezése során a keresleti és kínálati oldal közötti egyensúly ilyen módon való megteremtése jelenti az integrált megközelítést alkalmaztuk. Az integrált megközelítés kihangsúlyozza, hogy az EU alapok támogatása a szennyező fizet elv ellenére azért szükséges ezekhez az infrastruktúra-fejlesztési beruházásokhoz, hogy a környezetvédelmi előírásoknak történő megfelelés ne jelentsenek a lakosság számára elviselhetetlen pénzügyi terheket. A lakosság számára elviselhető teher meghatározása érdekében a Társulásban résztvevő települések lakosainak 1 főre jutó nettó jövedelméből kell kiindulni. Az ehhez szükséges adatokat a KSH nyilvántartásából vettük, ahol a legfrissebb adatok a évre vonatkoztak. Mivel a KSH nyilvántartásában csak településsoros összevont adóalap állt rendelkezésre, ezért az 1 főre jutó, átlagos jövedelmi adatokhoz az adóalap országos jövedelmi átlagoknak megfelelő módosításán keresztül jutottunk el. A rendelkezésre álló településsoros összevont adóalapot tartalmazó adatokat először megszoroztuk az állandó népesség számával, majd korrigáltuk az országos szintű, különböző forrásból származó jövedelmekkel. (Vagyis megszoroztuk az országos 2008-as nettó jövedelem/munkajövedelem aránnyal) A fenti számításhoz felhasznált KSH adatokat a következő táblázatok tartalmazzák: 222. Táblázat: 1 főre jutó nettó jövedelmek, országos szintű átlag 2008 Munkajövedelem összesen Ebből: főállású munkaviszonyból származó kereset vállalkozásból származó jövedelem alkalmi munkavállalásból származó jövedelem mezőgazdasági munkából származó jövedelem Társadalmi jövedelem összesen Ebből: 302

303 2008 nyugdíj, nyugdíjkiegészítés munkanélküli-ellátások családdal és gyermekkel kapcsolatos ellátások egyéb szociális és társadalmi jövedelem Egyéb jövedelem összesen Bruttó jövedelem Ebből: társadalombiztosítási járulék személyi jövedelemadó ingatlanadó, súlyadó jövedelmi adott támogatás Nettó jövedelem A lakosság a közszolgáltatásért fizetendő díjat háztartásokként fizeti. Ezért az egy főre jutó jövedelmekből származtattunk - a KSH lakosszámaival korrigálva - az 1 háztartásra jutó nettó jövedelmi adatokat. A korrekció a keresőképes és foglalkoztatott lakosság száma, valamint a háztartások darabszáma alapján történt Táblázat: 1 háztartásban élők száma 2008-ban Nyilvántart ott Lakásállomány Állandó Összes adófizető száma állás- Település népesség kere- sők (db) (fő) 2008 száma (2008) Összevont adóalap összege főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) lakos/ lakás Almásfüzitő ,97 Annavölgy ,41 Baj ,71 Bajót ,95 Biatorbágy ,89 Bicske ,93 Bodmér ,81 Budajenő ,04 Budakalász ,82 Csabdi ,77 Csákvár ,76 Csobánka ,20 Csolnok ,75 Dág ,57 Dömös ,46 Dunaalmás ,75 Dunabogdány ,81 Dunaszentmiklós ,52 303

304 Település Nyilvántart ott álláskeresők száma (2008) Állandó népesség 2008 (fő) Lakásállomány 2008 (db) Összes adófizető száma 2008 Összevont adóalap összege főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) lakos/ lakás Gyermely ,78 Halásztelek ,81 Herceghalom ,12 Héreg ,33 Kisbér ,54 Kocs ,76 Komárom ,42 Lábatlan ,49 #DIV/ Leányfalu ! Leányvár ,67 Mány ,07 Máriahalom ,84 Mocsa ,74 Mogyorósbánya ,79 2 Nagykovácsi ,89 Nagysáp ,05 Naszály ,83 Neszmély ,45 Nyergesújfalu ,64 Óbarok ,57 #DIV/ Páty ! Perbál ,94 Pilisborosjenő ,85 Piliscsaba ,22 Pilisjászfalu ,27 Pilismarót ,84 Pilisvörösvár ,96 Pilisszántó ,02 Pilisszentiván ,73 Pilisszentkereszt ,91 Pilisszentlászló ,62 304

305 Település Nyilvántart ott álláskeresők száma (2008) Állandó népesség 2008 (fő) Lakásállomány 2008 (db) Összes adófizető száma 2008 Összevont adóalap összege főre jutó összevont adóalap összege, Ft (2007) lakos/ lakás Pomáz ,95 Pusztavám ,58 Remeteszőlős ,73 Sárisáp ,65 Solymár ,77 Süttő ,56 Szár ,91 Szárliget ,93 Szentendre ,68 Szigethalom ,20 Szigetszentmiklós ,99 Szomor ,90 Tahitótfalu ,77 Tardos ,41 Tarján ,58 Tát ,72 Tatabánya ,35 Telki ,30 Tinnye ,89 Tök ,63 Törökbálint ,91 Újbarok ,87 Úny ,36 Várgesztes ,30 Vértesboglár ,56 Vértessomló ,72 Vértestolna ,52 Vértesszőlős ,20 Visegrád ,56 Zsámbék , Összesen ,79 305

306 Mivel a projekt kezdő éve 2012, ezért a 2008-as településsoros jövedelmi adatokat a KSH-s inflációs rátája segítésével határoztuk meg 2012-re. A lakosság számára elviselhető mértékű szolgáltatási a CBA útmutató szerint a díj lehetőség szerint ne haladja meg a háztartási átlagos nettó jövedelmek 1,3 %-át. Ha a díjkalibrálással meghatározott díj teljesíti ezt a feltételt, akkor nem jelent túlzott mértékű terhet a lakosságnak. A számítás eredményét a következő táblázat szemlélteti, ez megmutatja, hogy a projekt esetén ennek az elvárásnak meg tudnak felelni. 306

307 224. Táblázat: 1 háztartásra jutó nettó jövedelmek, illetve szolgáltatási díjak összevetése (Ft) Reálbérindex 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év) Kiadás / jövedelem 0,00% 0,00% 0,79% 0,79% 0,78% 0,77% 0,77% 0,76% 0,75% Reálbérindex 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év) Kiadás / jövedelem 0,74% 0,74% 0,73% 0,72% 0,71% 0,71% 0,70% 0,69% 0,69% 0,68% Reálbérindex 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év) Kiadás / jövedelem 0,67% 0,67% 0,66% 0,65% 0,65% 0,64% 0,63% 0,63% 0,62% 0,62% 0,61% Afenti táblázatból jól látszik, hogy a szolgáltatásért fizetendő díj egyik évben sem haladja meg az átlagos jövedelmek 1,3 %-t, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagy valószínűséggel meg is fogja tudni fizetni. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy mi a helyzet az alsó decilisekben. Jól látható, hogy ott 2%, illetve az alatti érték. A 2% még ebben az esetben, ahol az alaptermékek és szolgáltatások teszik ki a fogyasztói kosár fő részét, még teljes egészében elfogadható réték. 307

308 225. Táblázat: Az alsó decilisbe (37%-ba) eső 1 háztartásra jutó nettó jövedelmek, illetve szolgáltatási díjak összevetése (Ft) Reálbérindex 1,028 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év) Kiadás / jövedelem 0,00% 2,10% 2,09% 2,07% 2,05% 2,03% 2,01% 1,99% 1,97% Reálbérindex 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év) Kiadás / jövedelem 1,95% 1,93% 1,92% 1,90% 1,88% 1,86% 1,84% 1,82% 1,80% 1,79% Reálbérindex 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 1,010 Egy háztartásra jutó havi átlagkereset (Ft/háztartás/hó) Egy háztartásra jutó évi átlagkereset (Ft/háztartás/év) Háztartások éves átlagkiadása a szolgáltatásért (Ft/háztartás/év) Kiadás / jövedelem 1,77% 1,75% 1,73% 1,72% 1,70% 1,68% 1,67% 1,65% 1,63% 1,62% 1,63% 308

309 A pénzügyi bevételek becslése 226. táblázat: Pénzügyi bevételek, (millió Ft, nem különbözet) Megnevezés jelenérték Hulladék átvételi díjból származó bevé- tel lakosságtól nem lakosságtól (intézményi) 2. Másodnyersanyag értékesítéséből származó bevétel 3. Energiahasznosításból származó bevétel Komposzt Papír Műanyag Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém 4. A koordináló szervezettől kapott be- vétel 5. Egyéb bevétel Összes bevétel ( )

310 Megnevezés Hulladék átvételi díjból származó bevétel lakosságtól nem lakosságtól (intézményi) Másodnyersanyag értékesítéséből származó bevétel Energiahasznosításból származó bevétel Komposzt Papír Műanyag Üveg Fém Mechanikailag leválasztott fém A koordináló szervezettől kapott bevétel Egyéb bevétel Összes bevétel ( )

311 6.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói EU támogatás nélküli esetben Számítási módszertan A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az első lépésben a finanszírozás módjától függetlenül történik, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: nettó jelenérték (FNPV): megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált értékét. Piaci alapszabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0. Ebből következik, hogy támogatásban viszont az egyéb feltételeken túl akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0. A számítás képlete: FNPV n t0 X t /( 1 i) t ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. (A projekt akkor támogatható, ha az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta, lásd pont) Az FRR számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha, FNPV n t0 t X t /( 1 i) 0 akkor i= FRR. Piaci alap-szabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0.Ebből következik, hogy támogatásban viszont az egyéb feltételeken túl akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0. A fenti számítási módszerből adódóan a következő pénzáramokat kell a számításhoz felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy az egyes értékek a projekt megvalósulása és a projekt nélküli eset különbözetét jelenti a fejlesztési különbözet alapú általános módszer esetén. Az EU útmutató, 2008 szerint a hitelkamat nem veendő figyelembe a beruházási megtérülési mutató, az FNPV(C) számításánál. A tőkét és jövedelmet érintő illetve egyéb közvetlen adókat szintén nem kell figyelembe venni az FNPV(C) számításánál. Az FNPV(C) és FRR(C) számítása során felhasználtuk a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset bevételeinek különbségét. A bevételek és a költségek a használók által fizetett díjat tartalmazzák úgy, hogy a finanszírozási jellegű tételek (saját forrás megtérítése) költségei nem jelennek meg sem a díjban sem a költségek között. A különböző mutatók számításához használt költségek és bevételek számos helyen eltérhetnek a cash-flowként megjelenő pénzáramtól (lsd. CBA útm. 29. oldal 2. táblázat) 311

312 Az eredmények megalapozása érdekében a teljes díjat tartalmazó táblázat is bemutatásra kerül (a költségek között és a beszedett díjban is szerepel a saját forrás törlesztése) az alábbiakban, ami alapján látható, hogy ez a végeredményt nem befolyásolja. Eredmények A beruházás pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV(C) ,339 millió Ft Mivel az FNPV (C) negatív, ezért a beruházás pénzügyi belső megtérülési rátája nem értelmezhető. A Kohéziós politika keretén belül a projekt abban az esetben részesülhet EU támogatásban, ha az FNPV(C) alacsonyabb, mint 0. Tekintettel arra, hogy jelen projekt esetében az FNPV(C) = ,339 millió Ft, ezért támogatásban részesülhet. 312

313 227. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben, (különbözet, millió Ft) Megnevezés Jelenérték Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség Pénzügyi pótlási költség Kiadási pénzáram Pénzügyi működési bevétel Egyéb bevétel Bevételi pénzáram Pénzügyi maradványérték Nettó összes pénzügyi pénzáram Pénzügyi nettó jelenérték -7860,0 Pénzügyi belső megtérülési ráta nem értelmezhető Megnevezés Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség Pénzügyi pótlási költség Kiadási pénzáram Pénzügyi működési bevétel Egyéb bevétel Bevételi pénzáram

314 Megnevezés Pénzügyi maradványérték Nettó összes pénzügyi pénzáram táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben (a teljes díjat is figyelembe véve*) (különbözet, millió Ft) Megnevezés jelenérték Pénzügyi beruházási költség ,0 0,0 0,0-356,7-357,5-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1 2. Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség 3 184,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, ,9 0,0 0,0 826,2 0,0 0,0 3. Pénzügyi pótlási költség ,1 0,0 0,0-356,7-357,5-357,1-357,1-357,1-357, ,7-357,1-357,1 469,1-357,1-357,1 4. Kiadási pénzáram ,3 0,0 0,0-115,0-65,8 24,6 54,6 54,6 84,3 34,6-15,4-90,4-130,4-100,4-100,4 5. Pénzügyi működési bevétel 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6. Egyéb bevétel -697,3 0,0 0,0-115,0-65,8 24,6 54,6 54,6 84,3 34,6-15,4-90,4-130,4-100,4-100,4 7. Bevételi pénzáram ,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8. Pénzügyi maradványérték 2 736,0 745, ,4 27,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram ,7-745, ,4 214,6 291,7 381,7 411,7 411,7 441, ,2 341,7 266,7-599,5 256,7 256,7 10. Pénzügyi nettó jelenérték -883,71 Pénzügyi belső megtérülési ráta 2,7% Megnevezés Pénzügyi beruházási költség - 357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1 2. Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség 0,0 0,0 64,9 0,0 20,1 0,0 0, ,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3. Pénzügyi pótlási költség - 357,1-357,1-292,2-357,1-337,1-357,1-357, ,6-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1-357,1 314

315 Megnevezés Kiadási pénzáram ,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4 5. Pénzügyi működési bevétel 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6. Egyéb bevétel - 100,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4-80,4 7. Bevételi pénzáram 5+6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0, ,2 8. Pénzügyi maradványérték 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram ,7 276,7 211,8 276,7 256,6 276,7 276, ,0 276,7 276,7 276,7 276,7 276,7 276,7 276, ,9 * a költségek között és a beszedett díjban is szerepel a saját forrás törlesztése 315

316 Befektetett tőke megtérülése A befektetett tőke megtérülése kalkuláció a befektetett tőke tényleges megtérülését vizsgálja. Számítási módszertan Megegyezik a pontban leírttal. Eredmény A befektetett tőke pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV(K)) -883,71 millió Ft Az FNPV(K) és a FRR(K) számítása során minden pénzügyi forrást figyelembe vettünk (kivéve az EU támogatást). A pénzügyi teljesítménymutatók elemzése alapján megállapítható, hogy a projekt pénzügyileg nem térül meg, így támogatható. 316

317 229. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőkemegtérülésére, (különbözet, millió Ft) Pénzügyi működési üzemeltetési és fenntartási költség Pénzügyi pótlási költség Kiadási pénzáram Pénzügyi bevétel Egyéb bevétel Bevételi pénzáram Pénzügyi maradványérték A biztosított saját forrás megtérítése* Nettó összes pénzügyi pénzáram Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi belső megtérülési ráta 0,00% Pénzügyi működési üzemeltetési és fenntartási költség Pénzügyi pótlási költség Kiadási pénzáram Pénzügyi bevétel Egyéb bevétel Bevételi pénzáram Pénzügyi maradványérték A biztosított saját forrás megtérítése* Nettó összes pénzügyi pénzáram

318 * A saját forrás visszatérítése az üzemeltetési koncepciónak megfelelően az a tétel, amit a szolgáltató érvényesíthet a díjban annak fejében, hogy a beruházás alatt a pályázó rendelkezésére bocsátja a saját forrást. Így a visszatérítés lesz a projektgazda által befektetett tőke, amit az FNPV-K számításában figyelembe vettünk. Az FNPV-C számításban ez nem szerepel, ott a teljes beruházási költséget vettük figyelembe A megítélhető támogatási összeg meghatározása A támogathatósági feltételek vizsgálata Az EU-útmutatók szerint egy projekt támogatásra jogosultságát ellenőrizni kell. A javasolt projekt változat az alábbiak miatt jogosult támogatásra: Közgazdasági költség-haszon szempontok alapján: o A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) nagyobb, mint 0 o A közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR) nagyobb, mint az alkalmazott 5,5%-os diszkontráta o A közgazdasági haszon-költség arány (BCR) nagyobb, mint 1. Pénzügyi szempontok alapján: o o o A projekt pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV) negatív, mely alapján megállapítható, hogy a projekt pénzügyi támogatást igényel. Támogatás nélkül a kumulált pénzáram negatív értékeket vesz fel. A projekt megvalósulása utáni működtetés pénzügyileg fenntartható A támogatási összeg meghatározása Tekintettel arra, hogy a javasolt beruházási változat jövedelemtermelőnek minősül, a támogatási összeg kiszámítása az alábbiak szerint történik. 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R: A finanszírozási hiány R=Max EE/DIC, ahol Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel = diszkontált bevétel diszkontált működési költség (üzemeltetési, fenntartási, valamint pótlási költség) + diszkontált maradványérték 318

319 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (azon összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a programozási időszakra szerint). 3. lépés: Az EU-támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa: a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta Jövedelemtermelő projektek esetén csak akkor kell a (DIC-DNR)/DIC*Crpa képletet alkalmazni, ha a DNR>0. A fajlagos bevételek mértéke átlagos -egységnyi másodnyersanyagra jutó- bevétel alapján került megállapításra. Tekintettel arra, hogy ez az átlagos bevétel állandónak tekinthető, ezen belül annak egyes összetevőinek aránya (piaci ár, támogatás, termékdíj, mentesség, kezelést koordináló szervezetektől kapott támogatás) a támogatási arány mértékét nem befolyásolja, mivel a teljes bevétel a fenntarthatóság biztosításának megfelelően lett megállapítva, és amennyiben a hasznosításból származó bevétel változik, az a díjat befolyásolja úgy, hogy a teljes bevétel mindig változatlan, a támogatási arány szempontjából nem befolyásoló. 319

320 230. táblázat: A támogatási összeg meghatározása (különbözet, millió Ft) Jelenérték Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 9 712, , ,89 119,32 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a) -697,26 0,00 0,00-115,00-65,83 24,59 54,59 54,59 84,27 34,59 3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) ,00 0,00 0,00-356,71-357,53-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12 4. Diszkontált pótlási költség (c) 3 184,86 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, ,86 5. Diszkontált maradványérték (d) 667,42 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) 1 852,30 0,00 0,00 241,70 291,70 381,70 411,70 411,70 441, , Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a) -15,41-90,41-130,41-100,41-100,41-100,41-80,41-80,41-80,41-80,41 3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) -357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12 4. Diszkontált pótlási költség (c) 0,00 0,00 826,20 0,00 0,00 0,00 0,00 64,90 0,00 20,06 5. Diszkontált maradványérték (d) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) 341,70 266,70-599,50 256,70 256,70 256,70 276,70 211,81 276,70 256,65 320

321 Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a) -80,41-80,41-80,41-80,41-80,41-80,41-80,41-80,41-80,41-80,41-80,41 3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) -357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12-357,12 4. Diszkontált pótlási költség (c) 0,00 0, ,71 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5. Diszkontált maradványérték (d) 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) 276,70 276, ,01 276,70 276,70 276,70 276,70 276,70 276,70 276,70 276,70 321

322 231. táblázat: A támogatás számítása nagyprojektnél Megnevezés % Ft 1. Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-bc+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) 80,93% 9. Elszámolható költség (EC) ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek A támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási arány (Rmax) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek 85% A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek 70% 11. Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál) ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.1-ben megadott arány) A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek (támogatás aránya legalább R de legfeljebb 10.2-ben megadott arány) Projekt elszámolható költségére vonatkozó átlagos támogatási arány (DA/EC=11/9) 72,53% 13. Nem elszámolható pénzügyi beruházási költség (NEC) ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek EU támogatás (=DA*max CRpa) Kedvezményezett hozzájárulása ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 85%-kal támogatható tevékenységek ( ) A PÚ D2 pontja alapján maximum 70%-kal támogatható tevékenységek ( )

323 Megnevezés % Ft A PÚ C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek (13.3) Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség EU támogatás) ( ) Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A beruházás finanszírozása A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a 237. táblázat alapján a pótlólagos kumulált felhalmozási egyenleg minden évben legalább nulla. A projekt keretében a saját forrást a jövőbeli közszolgáltató fogja biztosítani A működés fenntarthatósága A projekt fenntarthatóságát a növekvő bevételek biztosítják. A díjbevétel növekedése a többi bevétel növekedésén felüli, pénzügyi fenntarthatósághoz szükséges szinten lett meghatározva. A díjemelkedés érvényesíthető megfelelő jogi környezetben. A rendszer pénzügyi fenntarthatósága biztosítható. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt üzemeltetőjének (ha a kettő nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja. A projekt működési pénzáramát az alábbi táblázatok mutatja be. A különbözeteket bemutató táblázatban a bevételi pénzáramban a negatív számok bevételcsökkenést, a pozitív számok bevételnövekedést, a kiadási pénzáramban a negatív számok költségmegtakarítást, a pozitív számok költségtöbbletet jelentenek a projekt nélküli esethez képest). A projekt halmozott működési pénzárama pozitív, tehát a működés pénzügyileg fenntartható. A teljesség kedvéért az alábbi táblázatokban bemutatásra kerülnek a nem különbözetek illetve a különbözetek is A projekt összevont pénzáram kimutatása A projekt pénzügyileg fenntartható, mivel az alábbi táblázat szerint a kumulált pénzáram egyik évben sem negatív. A pénzáramokat az alábbi táblázatokban különbözetként és nem különbözetként is bemutatjuk. A sablon szerint a táblázatban szerepeltetni kell jelenértéket, azonban ez a sablonban elírás, mivel a fenntarthatóság elemzésének vonatkozásában a jelenérték nem értelmezhető. Ennek megfelelően sem az EU Guide, sem a Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez KEOP támogatáshoz ( A projekt összevont pénzáram kimutatása) dokumentumokban nem szerepel jelenérték a fenntarthatóság táblázatokban. Következésképpen az alábbi táblázatokban nem tartalmaznak jelenértéket. 323

324 232. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatóság, (nem különbözet,millió Ft) Megnevezés Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi működési költség Hiteltörlesztés Hitel kamatának törlesztése Egyéb Kiadási pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel Egyéb bejövő pénzáram EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (11+12) Központi költségvetés hozzájárulása Saját forrás (13+14) Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) Idegen forrás (15+16) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram Megnevezés Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi működési költség Hiteltörlesztés Hitel kamatának törlesztése Egyéb Kiadási pénzáram ( )

325 Megnevezés Pénzügyi bevétel Egyéb bejövő pénzáram EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (11+12) Központi költségvetés hozzájárulása Saját forrás (13+14) Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) Idegen forrás (15+16) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

326 233. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága (különbözet, millió Ft) Megnevezés Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi működési költség Hiteltörlesztés Hitel kamatának törlesztése Egyéb Kiadási pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel Egyéb bejövő pénzáram EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (11+12) Központi költségvetés hozzájárulása Saját forrás (13+14) Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) Idegen forrás (15+16) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram Megnevezés Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi működési költség Hiteltörlesztés Hitel kamatának törlesztése

327 Megnevezés Egyéb Kiadási pénzáram ( ) Pénzügyi bevétel Egyéb bejövő pénzáram EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (11+12) Központi költségvetés hozzájárulása Saját forrás (13+14) Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) Idegen forrás (15+16) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

328 6.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés A Megvalósíthatósági Tanulmány útmutató alapján a közgazdasági költség-haszon elemzés készítése 1 milliárd Ft feletti beruházási költség esetén szükséges. Tekintettel arra, hogy a projekt beruházási költsége 1 milliárd Ft felett van ezért a közgazdasági költséghaszon elemzést az alábbiak szerint végeztük el: A kiválasztott változat közgazdasági költség-haszon elemzése során szintén a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazására került sor. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítottuk meg. Ennek következtében a közgazdasági költség-haszon elemzésben leírt számítási eredmények a projekt nélküli és a projekt megvalósulása közötti különbözeteket jelentik, nem jellemzik nem különbözetben külön-külön a projekt nélküli, illetve a projekt megvalósulása során fennálló állapotokat A projekt közgazdasági költségeinek becslése A pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következő vonatkozásokban: költségvetési (fiskális) kiigazítások, piaci árról való áttérés elszámoló árra, externális hatások. A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél, a következő pontok szerint kell elvégezni. Az externális hatásokkal történő kiigazítást a hasznok becslésénél kell elvégezni. Költségvetési (fiskális) kiigazítások A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésből indul ki, azonban a pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak magukba foglalhatnak adókat és támogatásokat, amelyek befolyásolják a viszonylagos árakat. E torzítások kiküszöbölése érdekében általános szabály, hogy a közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. Ilyen adófajta például a vagyonadó. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől. A költségvetési kiigazításokhoz szükséges input adatok: áfa, támogatások, az egyes beruházási költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya, az egyes működési költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya. A legjelentősebb és legáltalánosabb fiskális korrekciós tényező az általános forgalmi adó. Tekintettel arra, hogy a Társulás ezen tevékenysége vonatkozásában az ÁFA visszaigény- 328

329 lésére jogosult lesz, így a pénzügyi elemzésben is nettó költségek kerültek figyelembe vételre, tehát a ÁFA korrekcióra nem került sor. Piaci árról való áttérés elszámoló árra Feltételeztük, hogy a munkaerő esetében a piaci árak megfelelően tükrözik a munkaerő társadalmi költségét, így a béradatok esetén nincs szükség ilyen jellegű kiigazításra. Természeti erőforrások esetén a piaci árakat a természeti erőforrásokra kivetett járulékok korrigálják annak érdekében, hogy a piaci árak az externális hatásokat is figyelembe vegyék. Ezek a járulékok ugyanis a természeti erőforrások árába kívánják beépíteni a jövőbeni használók érdekeit és ekként externális hatások korrekciójának tekinthetők. A fentiek alapján a fiskális korrekcióknál járulék levonásra nem került, ezért itt sem kell hozzáadni a járulékokat. Externális költségek Az externális költségek számszerűsítése a hasznoknál történik meg. A fentiek alapján a közgazdasági költség-haszon elemzésben a költségek nettó módon szerepelnek. A fiskális korrekciót követően a közgazdasági költségek a következő táblázatban láthatók. 329

330 234. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei, (különbözet, millió Ft) Jelenérték Beruházási költség (Ft) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4+5) Beruházási költség (Ft) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4+5)

331 235. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei, (millió Ft, nem különbözet) 1. Beruházási költség (Ft) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Jelenérték Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4+5) Beruházási költség (Ft) Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) Pótlási költség Működési költség összesen (2+3) Maradványérték (Ft) Összes költség (1+4+5)

332 6.3.2 A projekt hasznainak becslése A projekt hatásai lehetnek: közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket Használónál jelentkező hasznok becslése A használóknál jelentkező hasznok becslésére két fő módszert lehet alkalmazni: Pénzügyi bevételekből kiinduló becslés: Pénzügyi bevételek becslése akkor lehet kiinduló alap a használónál jelentkező közgazdasági haszon becsléséhez, ha az megfelelően tükrözi a projekt által teremtett infrastruktúra használóinál megjelenő hasznot. Ez elsősorban akkor igaz, ha a díjak a piaci áron, azaz a használók értékelésén alapulnak. Ezért fontos felhívni a figyelmet, hogy a szolgáltatás költségeinek árakba történő beépítése önmagában még nem jelenti, hogy az megfelelő alapja a hatások közgazdasági becslésének. Ehhez az is szükséges, hogy a díjak a használók értékelésén alapuljanak. Fizetési hajlandóság közvetett becslését: A fizetési hajlandóság azt az összeget jelenti, amelyet egy fogyasztó egy adott termék/szolgáltatás pótlólagos egységéért hajlandó fizetni. Ha a termék/szolgáltatás ára alacsonyabb, mint a fizetési hajlandóságot kifejező összeg, akkor a fogyasztó fogyasztói többletet élvez. Tekintettel arra, hogy fizetési hajlandóság vizsgálat nem készült (nem volt követelmény), ezért a használóknál jelentkező hasznokat önállóan nem becsüljük a hulladékgazdálkodási projektekre vonatkozó EU és magyar CBA útmutatóknak megfelelően Az externális hasznok becslése A projekt keretén belül az alábbi hasznokat számszerűsítettük és fejeztük ki pénzben: másodnyersanyag hasznosítás üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése Energetikai célú hasznosítás Másodnyersanyag hasznosításból származó haszon Az összegyűjtött hulladék jelentős része másodlagos nyersanyagként hasznosítható, ezáltal csökken az elsődleges nyersanyagok kitermelése. Az elsődleges nyersanyag megtakarításából fakadó externális haszon az elsődleges nyersanyagok szűkössége miatti értékből adódik. A másodnyersanyag hasznosításból származó haszon számításakor ezért az utóválogatóból kikerülő különbözeteket vettük figyelembe (míg a bevételek számításakor a teljes mennyiséget). 332

333 A számításnál figyelembe vett hasznok: papír műanyag üveg utóválogatott fém és mechanikai leválasztott fém komposzt Számszerűsítés A hasznosítható anyagmennyiség különbözeteket az utóválogatóból kikerülő alábbi mennyiségek jelentik: 236. táblázat: Utóválogatóból kikerülő hulladékmennyiség különbözet,tonna Papír Műanyag Üveg Utóválogatott fém és mechanikai leválasztott fém Komposzt A hatás pénzben történő kifejezésének módszere A számítás során alkalmazott fajlagos költségek a Guidelines for the cost-benefit Analysis of waste management projects dokumentum alapján az alábbiak: A pénzben történő kifejezés a nyersanyagfajták piaci ára (Ft/t) és ezen belül az eszmei érték aránya (%) alapján becsülhető meg (a bevétel számításnál a releváns mennyiségek a piaci árral kerülnek szorzásra). A piaci árat és az eszmei értéket az alábbi táblázat mutatja be. Szakértői becslés alapján az anyagár becsült aránya a piaci áron belül 50 % táblázat: Másodnyersanyagok piaci ára és eszmei értéke, Ft piaci ár eszmei érték papír műanyag üveg fém komposzt A másodnyersanyag hasznosítás pénzben kifejezett értékét a hasznosítható anyagmenynyiség és az eszmei érték szorzata adja. 333

334 Eredmény A számítási eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: 238. táblázat: Másodnyersanyag hasznosításból származó haszon (különbözet, millió Ft) EPV Másodnyersanyag hasznosítás Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése A számszerűsítés módszere A kibocsátott CO2 egyenérték változása elsősorban a lerakóra kerülő alacsonyabb szervesanyagból és az előkezelés során stabilizált szervesanyagból vezethető le. A fejlesztés eredményeként több szerves anyagáram elkerüli a lerakót (komposztált hulladék, szelektíven gyűjtött papír) illetve a lerakóra kerülő hulladék a kötelezettségeknek megfelelően elkezelésen esik át. Ezáltal kibocsátás előzhető meg illetve a CH4 kibocsátás csökkenésével a CO2 egyenértékben mért kibocsátás csökkenthető. Az eltérített szerves anyag különbözeteket az táblázat (A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna) következő adataiból származtattuk: házi komposztálás papír komposztált hulladék könnyűfrakció szerves tartalma A szerves anyag eltérítés különbözetre jutó metán kibocsátása 10 %. A CO2 egyenérték 1 t/év, fizikai alapadat alapján a CH4 egyenérték 25 t/év. A hatás pénzben történő kifejezésének módszere A Guidelines for the cost-benefit Analysis of waste management projects dokumentum alapján az egy tonnára jutó CO2 kibocsátás értéke az alábbi: 239. táblázat: Egy tonnára jutó CO2 kibocsátás (kg/kezelt tonna) kezelés esetén szelektíven gyűjtött mennyiség házi komposztálás 26 komposztált mennyiség 26 mechanikai előkezelés mennyiség 161 közvetlenül lerakóra 833 A kibocsátott CO2 (t/év) az évente kezelt mennyiség illetve a fenti fajlagos értékek szorzataként adódik, melyet az alábbi táblázat foglal össze: 240. táblázat: Kibocsátott CO2 (t/év) Összesen szelektíven gyűjtött mennyiség

335 Összesen házi komposztálás komposztált mennyiség mechanikai előkezelés mennyiség közvetlenül lerakóra A megtakarított CO2 kibocsátást a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset különbözete jelenti az alábbi táblázat szerint: 241. táblázat: A megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Összesen Megtakarított CO2 kibocsátás A Guide to Cost-Benefit analysis of investment projects, DG Regio 16 June 2008 alapján a CO2 egyenértékű emisszió fajlagos értéke az alábbi táblázat szerint alakul táblázat: CO2 kibocsátás fajlagos értéke (Ft/t) alacsony változat közepes változat magas változat A számítások során a közepes értékeket vettük figyelembe. Eredmény Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését az évenként megtakarított CO2 kibocsátás mennyisége illetve a CO2 kibocsátás fajlagos értékének szorzata adja táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (különbözet, millió Ft) EPV Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkené se megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Fajlagos haszon (Ft/t) Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Fajlagos haszon (Ft/t)

336 Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése megtakarított CO2 kibocsátás (t/év) Fajlagos haszon (Ft/t) Energetikai célú hasznosítás A számszerűsítés módszere A projekt eredményként létrejövő energiaforrás elsődleges energiaforrásokat váltanak ki. A projekt haszna az elsődleges és a megújuló energiaforrások értékének különbözetéből származik. A mechanikai előkezelőkből kikerülő nagy fűtőértékű frakció kerül cementműben (elvileg a lábatlaniban) hasznosításra. Ennek összetétele becsléseink szerint a következők szerint alakul: 30%-a papír 53%-a műanyag 14%-a textil 3%-a egyéb Várható fűtőérték: MJ/kg Szemcseméret: mm között a beállítástól függően, használt kés esetén is min. 93% biztonsággal Egyéb minőségi jellemzők: klór tartalom: az optikai válogatású résznél (teljes hulladékmennyiség fele) 0,5% alatt, e nélkül 1-2% illékony nehézfém tartalom: 0,5% alatt A hatás pénzben történő kifejezésének módszere A számítás során alkalmazott fajlagos költségek a Guidelines for the cost-benefit Analysis of waste management projects dokumentum alapján az alábbiak: 244. táblázat: Energetika fajlagos költségek Megnevezés Ft/kWh Ft/kWh FEK megújuló FEK hagyományos -FEK megújuló 1. biomassza 3,045 9, biogáz 1,99 10,3 3. napenergia 0,178 12, Geotermikus energia 2 10,29 5. Szél 0,35 11,94 6. Vízi 0,3 11,99 12 MJ/kg 9,245 Ft/kWh 336

337 Az alkalmazott fajlagos haszon Ft/tonna. Eredmény Az energetikai célú hasznosítás pénzben történő kifejezése során alkalmazott energetikailag hasznosított hulladék mennyiségét, a fajlagos hasznot és a pénzben történő kifejezés eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza: 245. táblázat: Energetikai célú hasznosítás (millió Ft, különbözet) EPV Energetikai célú hasznosítás Energetikailag hasznosítot hulladék (t/év)

338 A hasznok összegzése A hasznok összegzését az alábbi táblázat mutatja be: 246. táblázat: A hasznok összegzése (különbözet, millió Ft) Haszonelem EPV Másodnyersanyag hasznosítása Energetikai célú hasznosítás Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése összesen Haszonelem Másodnyersanyag hasznosítása Energetikai célú hasznosítás Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése összesen

339 6.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók Közgazdasági nettó jelenérték, belső megtérülési ráta, haszon-költség arány A következő közgazdasági teljesítménymutatókat kell kiszámolni és értékelni: nettó társadalmi haszon jelenértéke (ENPV): társadalmi belső megtérülési ráta haszon-költség arány (BCR) Számítási módszer Közgazdasági nettó jelenérték (ENPV): A jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pozitív ENPV-vel rendelkező projektek támogathatók. A számítás képlete: ENPV n t0 X t /( 1 i) t ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év Társadalmi belső megtérülési ráta (ERR): azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla; a belső megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha ENPV n t0 t X t /( 1 i) 0, akkor i= ERR. Az ERR-rel kapcsolatos elvárás, hogy legyen nagyobb, mint az alkalmazott diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki, csak az NPV alapján lehet dönteni. Haszon-költség arány (BCR) a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vonatkozó követelmény, hogy legyen nagyobb, mint 1. A BCR mutató önmagában kevés információt ad, mivel nem ad tájékoztatást a költségek és hasznok nem különbözetéről, hanem csak azok arányáról. Eredmények 247. táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók ENPV (Ft) ERR (%) BCR (%) Javasolt változat ,88% 3,91 A közgazdasági megtérülési mutatók alapján az alábbi következtetések vonhatók le: A projekt nettó jelenértéke (ENPV) pozitív: a várható gazdasági hasznok (társadalmi, környezeti) jelenértéke meghaladja a pénzben kifejezett gazdasági költségek jelenértékét. A gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) nagyobb, mint az alkalmazott diszkontráta (5,5%). A haszon költség arány (B/C) nagyobb, mint

340 A teljesítménymutatók alapján a fentebb részletezett feltevések alkalmazása esetén a projekt megvalósítása a társadalom szempontjából igazolható Költség-hatékonyság mutatók A hatékony kapacitásban lévő hiány bizonyításának vizsgálatát három kiemelt hulladékgazdálkodási területen (szelektív gyűjtés, szerves hulladék lerakótól történő eltérítése, lerakás) végeztük el. A hiány akkor igazolható, ha a célkitűzések eléréséhez szükséges legközelebbi, befogadásra képes létesítményekkel történő számítás igazolja, hogy a célkitűzések teljesítése a pályázati útmutatóban szereplő költség-hatékonysági értékeknél kedvezőtlenebb. A költség-hatékonyságra vonatkozó kritériumok a pályázati útmutató szerint az alábbiak: 248. táblázat: költség-hatékonyságra vonatkozó kritériumok a pályázati útmutató szerint Hulladékgazdálkodás kiemelt területei Költség-hatékonyság mutató, tonna/millió Ft Szelektív gyűjtés 46 Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 85 Lerakás 174 Módszertan A költség-hatékonyság mutató számítását a következők szerint végeztük el: költség-hatékonyság mutató= H/K H: a projekt hatását mutató hulladék mennyisége, tonna Szelektív gyűjtés o házi komposztálás o válogató költsége o hulladékudvar költsége o Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag o Zöldhulladék gyűjtés o Gyűjtőszigetek ürítése o mechanikai előkezelés (anyagában hasznosított anyagok szerint arányosítva) o mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat (anyagában hasznosított anyagok szerint arányosítva) o mechanikai előkezelés égethető frakció díja (anyagában hasznosított anyagok szerint arányosítva) Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése: o házi komposztálás o komposztálás o mechanikai előkezelés (szerves szerint arányosítva) o Válogató (papír mennyisége szerint arányosítva) o Hulladékudvar (papír mennyisége szerint arányosítva) o Háznál történő gyűjtés, papír/műanyag (papír mennyisége szerint arányosítva) o Zöldhulladék gyűjtés 340

341 o o o Gyűjtőszigetek ürítése (papír mennyisége szerint arányosítva) mechanikai előkezelés-könnyűfrakció égető viszonylat (szerves szerint arányosítva) mechanikai előkezelés égethető frakció díja (szerves szerint arányosítva) Lerakás: o Vegyes gyűjtés o közvetlen lerakás o kezelési maradékok lerakása o MBH o MBH-könnyűfrakció égető viszonylat o MBH égethető frakció díja. K: KHE útmutató szerint számított teljes közgazdasági költség (beruházási költség, működési költség, maradványérték) jelenértéke, millió Ft A kiválasztott változat esetében a költség-hatékonyságot az alábbi táblázat mutatja be: Eredmény 249. táblázat: A költség-hatékonyság elemzés eredményei Jelenérték jogosultsági kritérium Szelektív gyűjtés 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft) Működési költség jelenértéke (Ft) Maradványérték jelenértéke (Ft) Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2-3), Ft Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) Költség-hatékonyság mutató (5/4) Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft) Működési költség jelenértéke (Ft) Maradványérték jelenértéke (Ft) Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2-3), Ft Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) Költség-hatékonyság mutató (5/4) Lerakással történő ártalmatlanítás 1. Beruházási költség jelenértéke (Ft) Működési költség jelenértéke (Ft) Maradványérték jelenértéke (Ft) Összes közgazdasági költség jelenértéke (1+2-3), Ft Hulladékmennyiség (30 év alatt keletkezett) Költség-hatékonyság mutató (5/4) 91* 174 * A lerakás kritériuma kedvezőbb a jogosultsági kritériumnál, mivel ugynakkora mennyiségi csökkenést nagyobb költségmegtakarítást ér el, tehát a mutató értéke kedvezőbb, azaz kisebb mint

342 6.4 Érzékenység és kockázatelemzés Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Az elemzés első lépésében az érzékenységvizsgálat során megvizsgáljuk azokat a hatásokat, amelyeket a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai okoznak a teljesítménymutatókban. A második lépésben megvizsgáljuk, hogy a változásoknak milyen a bekövetkezési valószínűsége (valószínűségi eloszlása), és ezek figyelembevételével határozzuk meg a teljesítménymutatók várható értékét. Tekintettel arra, hogy a kritikus változók vizsgálatára részletes mennyiségi kockázatelemzés keretén belül kerül sor, a forgatókönyv elemzés elvégzése nem szükséges (a forgatókönyv elemzés szubjektíven meghatározott pesszimista és optimista értékek mentén vizsgálja meg a kritikus változókat, míg a mennyiségi kockázatelemzés MONTE CARLO szoftver alkalmazásával ennél részletesebben és komplexebben vizsgálja a nettó beruházási költségre és hasznokra gyakorolt hatásokat) Érzékenységvizsgálat Az érzékenység vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, melyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítménymutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosulnak. A Guidance on the Methodology For Carrying Out Cost-Benefit Analysis, Working Document szerint kritikus minden olyan változó, melynek 1%-os mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1 %-os, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során tehát arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Az EU CBA Guide, 2008 alapján az érzékenység vizsgálat és kockázatelemzés lépései az alábbiak: kritikus változók kiválasztása a kritikus változók esetében az optimista és a pesszimista forgatókönyv eseté-re becsült értékek meghatározása a teljesítménymutatók kiszámítása az optimista és a pesszimista forgató-könyvre Az elemzés első lépésében az érzékenységvizsgálat során megvizsgáljuk azokat a hatásokat, amelyeket a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai okoznak a teljesítménymutatókban. Meghatározásra kerülnek a kritikus változók. Mivel részletes érzékenységvizsgálatot végzünk, így a CBA útmutató szerint forgatókönyv elemzés végzése nem szükséges. 342

343 Tekintettel arra, hogy a kritikus változók vizsgálatára részletes mennyiségi kockázat-elemzés keretén belül kerül sor, a forgatókönyv elemzés elvégzése nem szükséges (a forgatókönyv elemzés szubjektíven meghatározott pesszimista és optimista értékek mentén vizsgálja meg a kritikus változókat, míg a mennyiségi kockázatelemzés MON-TE CARLO szoftver alkalmazásával ennél részletesebben és komplexebben vizsgálja a nettó beruházási költségre és hasznokra gyakorolt hatásokat). A második lépésben tehát a kritikus változókra vonatkozóan részletes mennyiségi kockázatelemzés során megvizsgáljuk, hogy a változásoknak milyen a bekövetkezési valószínűsége (valószínűségi eloszlása), és ezek figyelembevételével határozzuk meg a teljesítménymutatók várható értékét. A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása A projekt keretében az alábbi közgazdasági változók vizsgálatára került sor: beruházási költség, üzemeltetési és karbantartási költség, pótlási költség másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon energiaforrás megtakarításból származó haszon üvegházhatás csökkenéséből származó haszon A projekt keretében az alábbi pénzügyi változók vizsgálatára került sor: beruházási költség üzemeltetési és karbantartási költség bevételek A változók hatásának elemzése Az érzékenységvizsgálat során kiszámításra került, hogy a vizsgált változók 1%-os mértékű változtatása esetében a közgazdasági teljesítménymutatókban milyen mértékű változás következik be. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze táblázat: A változók 1%-os növelésének hatása a közgazdasági teljesítménymutatókra Változók ENPV ERR BCR Beruházási költség, -0,71% -0,16% -2,02% Üzemeltetési és karbantartási költség, 0,54% 0,05% 1,60% Pótlási költség -0,22% -0,02% -0,64% Másodnyersanyagok hasznosításából származó haszon 0,17% 0,02% 0,13% Energiaforrás megtakarításból származó haszon 0,86% 0,09% 0,64% Üvegházhatás csökkenéséből származó haszon 0,31% 0,02% 0,23% 343

344 251. táblázat: A változók 1%-os növelésének hatása a pénzügyi teljesítménymutatókra FNPV-C FRR-C FNPV-K FRR-K Beruházási költség 1,13% n.é. 1,69% -1,93% Üzemeltetési és karbantartási költség -0,21% n.é. -3,08% 4,72% Bevételek 0,08% n.é. 0,42% -0,71% A projekt kritikus változóinak azonosítása Ezt követően azonosításra kerülnek a kritikus változók. Ennek lényege, hogy meg kell állapítani: a vizsgált változók közül melyik rugalmassága nagyobb 1%-nál (1%-os változása 1%-nál nagyobb változást idéz elő a teljesítménymutatókban) az ENPV-re vonatkozóan, illetve 1%pontnál az ERR-re vonatkozóan. Az előző pontban ismertetett vizsgálat alapján a beruházási és az üzemeltetési, karbantártási költség számít kritikus változónak. A küszöbértékek számítása Ez megmutatja, hogy a kritikus változók milyen mértékű százalékos változásánál válnak a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a projektet. A küszöbérték-számításnak elsősorban a gazdasági megtérülési mutatók vizsgálatánál van jelentősége táblázat: Küszöbértékek Beruházási költség, Működési költségek Bevételek FNPV-C -88,49% 478,71% -1268,18% A fenti eredmények azt jelentik, hogy ha az adott változó a megadott %-kal nőne, vagy csökkenne, akkor váltanának a pénzügyi teljesítménymutatók olyan értékre, amely a támogathatóságot kizárja. A fenti magas értékekből jól látható, hogy a projekt nagy biztonsággal teljesíti a támogathatósági feltételeket, hiszen a változók ilyen mértékű változásának valószínűsége Kockázatelemzés Tekintettel arra, hogy tartalék is szerepel a beruházási költségek között, ezért részletes menynyiségi kockázatelemzés elkészítésére van szükség. Mennyiségi kockázatelemzés a beruházási költségekhez kapcsolódóan Az elemzést a komposztálás, előkezelés, lerakó, utóválogató, hulladékudvar, járművek, átrakó, gyűjtősziget és egyéb szelektív gyűjtőpont, házi komposztálás, szemléletformálás és PR, valamint a szolgáltatásokra vonatkozóan végeztük el, illetve azok beruházási költségre gyakorolt hatását vizsgáltuk, a tartalék beállításának igazolására. 344

345 A vizsgálat 5.0 ( szoftverrel készült, a nettó beruházási költségre gyakorolt hatások vizsgálata MONTE CARLO szimulációval történt. Az alkalmazott eloszlás EU által is javasolt háromszög eloszlás. A beruházási költség vizsgálata háromszög eloszlással A beruházási költségek vizsgálata során az EU által ajánlott háromszög eloszlást alkalmaztuk. A vizsgálatban a tartalék nélküli nettó beruházási költséget leginkább befolyásoló, fent említett költségeket vizsgáltuk. A vizsgálatban ezen költségek alakulásáról feltételeztük, hogy a már fent említett háromszög eloszlással rendelkeznek. Az eloszlás minimumát -10%-kal vettük figyelembe, a maximumát pedig +20%-kal, mivel a beruházási költségek inkább a pozitív oldalra hajlamosak kitérni. A vizsgálatot egyszer végeztük el, mely 1000 szimulációt tartalmazott. Ezek alapján a következőekben ismertetett eredményeket kaptuk. 5. ábra: A beruházási költség alakulása A jelenlegi nettó tartalék nélküli beruházási költség 10,076 Mrd Ft. Ez a költség 95%-os valószínűséggel nem lépi túl 10,787 Mrd Ft-ot. A vizsgálat során a módusz értéke 10,318 Mrd Ftnak adódott, azaz ezt az értéket vette fel legtöbbször a szimuláció során a nettó tartalék nélküli beruházási költség. Látható, hogy az érték a nettó 250 millió forint tartalékkal növelt beruházási költség, 10,326 Mrd Ft alatt található. A beruházási költség és az azt alkotó egyes elemek közti kapcsolat erősségét a következő regressziós ábra mutatja. 345

346 6. ábra: A nettó beruházási költségek és az azt alkotó egyes tételek közötti kapcsolat A regressziós értékeket pontosan a következő táblázat mutatja. Összesen Rank Name Regr Corr 1 Előkezelés / összesen 0,672 0,678 2 Lerakó / összesen 0,385 0,401 3 Terület előkészítés / összesen 0,375 0,425 4 Szociális és egyéb létesítmények 0,225 0,253 / összesen 5 Járművek / összesen 0,210 0,247 6 Közmű / összesen 0,185 0,181 7 Utóválogató / összesen 0,132 0,117 8 Komposztálás / összesen 0,130 0,113 9 Hulladékudvar / összesen 0,104 0, Telephelyi utak / összesen 0,098 0, Szemléletformálás, PR / 0,095 0,097 összesen 12 Szolgáltatások / összesen 0,089 0, Átrakó / összesen 0,059 0, Házi komposztálás / összesen 0,051 0,

347 A társadalmi nettó jelenérték vizsgálata háromszög eloszlással A kockázatelemzés során a nettó társadalmi haszon is vizsgálat tárgyát képezte. A vizsgálat a fent leírtakkal megegyezően történt, azonban most a vizsgálat tárgya a ENPV jelenértéke volt, melynek során az üzemeltetési és karbantartási költség, illetve a másodnyersanyagok hasznosításából származó, az energiaforrás megtakarításból származó és az üvegházhatás csökkenéséből származó hasznok változását is vizsgáltuk. Utóbbi tényezők esetében háromszög-eloszlást feltételeztünk. Az eredményt a következő grafikon mutatja. 7. ábra: Nettó jelenérték alakulása a beruházási költség és a hasznok függvényében Az ábráról láthatjuk, hogy a nettó társadalmi haszon jelenértéke nem fog nulla érték alá csökkenni, sőt 90%-os valószínűséggel 12,306 és 15,061 milliárd forint közé fog esni. 347