Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken

Átírás

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken Komárom Régió Budapest, november 24.

2 Bevezetés, előzmények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízására elkészült a Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken című tanulmány, amely az ország területén hat olyan térséget tárt fel, ahol a hulladékgazdálkodás fejlesztésére szükség lenne, de eddig a térségben érintett önkormányzatok és/vagy vállalkozások nem készítettek tervet, projektjavaslatot a megoldásra. A vizsgálandó területeket a már nemzetközi támogatásra elfogadott vagy előkészítés alatt levő (a továbbiakban futó projektek ) komplex hulladékgazdálkodási projekttervek határozták meg. A tanulmány tárgya az ezek között kimaradt települések, illetve régiók vizsgálata ( fehér foltok ). Jelen résztanulmány a Komáromi térségben szükséges és lehetséges hulladékgazdálkodási fejlesztésekre ad szakmai javaslatot. A nemzetközi támogatásokból kimaradó települések, területek alapadatai, jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetének tényszerű meghatározása érdekében első lépésben az összes érintett önkormányzat számára kérdőívet küldtek szét a tanulmány készítői. Az önkormányzatok megkeresésével párhuzamosan konzultáltak a terület jelentősebb szolgáltatóival, illetve további érintett szervezetekkel a regionális, illetve területi elképzelések és lehetőségek feltérképezésére. Az önkormányzati felmérés alapvetően sikeresnek, reprezentatívnak tekinthető, a települések részéről a válaszolási hajlandóság %, országos átlagban 60% volt. Az érintett lakosszám tekintetében az arány még jobbnak bizonyult, a válaszoló önkormányzatok a lakosság 71%-át képviselik. A tanulmányunk tárgyát képező, nemzetközi hulladékgazdálkodási támogatásokból kimaradó területek 687 önkormányzatot, illetve mintegy lakost jelentenek. Ezek a fehér foltok alapvetően az alábbi egybefüggő területeket takarják: 1. Nógrád régió 2. Duna-Tisza-köze régió 3. Jászság Dél-Heves régió 4. Dél-Kelet-Aföld 5. Komáromi Régió 6. Nyugat-Dunántúli Régió A jelen résztanulmány az általános helyzetelemzési és javaslat fejezetnek egy nagyobb, Komárom területegységre vonatkozó, részeit tartalmazza. A vizsgált régiót a mellékelt ábra mutatja be. 1. A futó projektekből kimaradó települések ill. területek helyzetének elemzése Az adott régiókban egyes jelentősebb közszolgáltatást végző cégek megkeresésével felmérést végeztünk (személyes interjú és kérdőív formában is) annak érdekében, hogy tájékozódjunk a szándékukról, terveikről. A régió hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése szempontjából rendkívül lényeges a meglévő lerakók alapos ismerete, illetve elemzése, mivel 2

3 ez meghatározó lehet az egyes régiókban kialakítandó projektekre, illetve a települések hovatartozására. A hulladékgazdálkodási rendszerek jellemzően 2-3 nagyobb lerakótelep köré szerveződnek, amelynek egy része meglévő telep. A kérdőívben rögzítettük az egyes hulladéklerakók szolgáltatási körzetére jellemző legfontosabb adatokat, a szolgáltatás jelenlegi szintjét. A személyes interjúk során felmértük a fejlesztési lehetőségeket, terveket, koncepciókat, egy esetleges állami/nemzetközi szerepvállalás lehetőségét a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos támogatási rendszer alanyai közé bekerültek az önkormányzatok mellett a közszolgáltatók is, mivel gyakorlatilag az önkormányzatokkal kötött szerződésekkel önkormányzati feladatok ellátását vették át, ezért a feladataik ellátásához szükséges fejlesztésekhez állami támogatást is igénybe vehetnek, azaz például sikerrel pályázhatnak a szolgáltatási körzetükben a szelektív hulladékgyűjtés működtetéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására. A következőkben ismertetjük a régióra vonatkozó részletes adatokat, fejlesztési lehetőségeket. A logikusabb tárgyalás végett ebben a fejezetben mutatjuk be és vetjük össze a helyzetet a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekben foglalt elképzelésekkel is Komáromi Régió A Komáromi Régió nyugati és keleti régiórészre osztható. A Komáromi Régióban alapvetően két nagy nemzetközi források felhasználását tervező projekt van szervezés alatt. A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerre vonatkozó fejlesztési javaslatot a szaktárca már elfogadta, szervezése és tervezése lényegesen előrehaladott. A másik Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer projekt szervezése még folyamatban van, az érintett települések köre még nem lezárt. Tekintettel az eltérő időütemű előkészítésre, hulladékgazdálkodási szempontból kedvező megoldás lenne, ha minden a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez magát el nem kötelezett települést részt venne a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerben, így a jelenlegi fehér foltok mindegyikére biztosítható a fejlesztés. Jelen tanulmány e rendező elv alapján határozta meg azon települések listáját, amelyre fejlesztési javaslatot adunk A Komáromi Régió nyugati része A nyugati régiórész alatt a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez nem csatlakozott településeket értjük. A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer a Dunántúl északi részének közepét és a déli rész keleti zónáját érinti, áthúzódva a Duna-Tisza közére is. 157 település lakosa nevében írták alá a szerződést a polgármesterek 2003 decemberére. 3

4 A projekt részben érinti a térségben lévő néhány települést is. Bár szerepelnek a konzorciumi szerződés listáján, nem írták azt alá, így ezek nem lesznek részesei a projektnek, tehát mint fejlesztés szempontjából ellátandó települést figyelembe kell venni jelen tanulmányban. A jelen térségben található kimaradó települések a következők: Bodmér, Budaörs, Érd, Gyúró, Százhalombatta, Nyergesújfalu, Tát, Budakeszi, Zsámbék. A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében a Komáromi Régió területét érintően új hulladéklerakó létesítését nem tervezik, a meglévő és a jogszabályi követelményeknek megfelelő oroszlányi és székesfehérvári lerakót kívánják használni maradék hulladék lerakására, de a projekt alapjaiban arra épül, hogy a hulladék hasznosítható összetevői szelektív gyűjtésre, majd hasznosításra kerülnek, míg a maradék hulladéknak - biológiai-fizikai stabilizálását követően - hőhasznosítása történik meg. Mivel a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer tervét tartalmazó dokumentációt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium befogadta, az abban foglaltak szakmai tartalmával egyetért, a projektben részt vevő önkormányzatok konzorciumi szerződést kötöttek, a projektben részt vevő, a Komáromi Régióhoz tartozó települések esetében, a hulladékkezelést hosszú távon megoldásra kerülőnek tekintjük, a jelen tanulmányban mint megoldandó térségi feladattal nem számolunk. Ezek a települések a következők: Csem, Tárkány, Csép, Ete, Kisigmánd, Nagyigmánd, Tata, Szomód, Környe, Kecskéd, Kömlőd, Szakszend, Császár, Vérteskethely, Bakonysárkány, Kerékteleki, Ászár, Bakonybánk, Réde, Ácsteszér, Csatka, Súr, Nagyveleg, Mór, Bakonycsernye, Bodajk, Balinka, Kecskéd, Oroszlány, Bokod, Gánt, Csákberény, Csókakő, Söréd, Fehérvárcsurgó, Zámoly, Magyaralmás, Kincsesbánya, Isztimér, Iszkaszentgyörgy, Sárkeresztes, Pátka, Lovasberény, Vereb, Vál, Tabajd, Alcsútdoboz, Felcsút, Etyek, Tordas, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr, Szigetcsép, Majosháza, Szigetszentmárton, Délegyháza, illetve ezektől a településektől nyugatra és délre további települések, valamint Esztergom A Komáromi Régió keleti része A Komáromi Régió keleti régiórészében a tanulmány készítésének időszakában (2003. IV. negyedév-2004.) új projekt szervezése kezdődött meg Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer névvel. A szervezés gyors ütemben zajlott és 2004 áprilisára a következő települések fejezték ki csatlakozási szándékukat, amelyeket szolgáltatási körzetekre bontva csoportosítottunk: Bicskei Körzet, lakos: Bicske, Biatorbágy, Csabdi, Mány, Óbarok, Páty, Tök, Bodmér (?) Pilisi Körzet, lakos: Budakalász, Nagykovácsi, Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Üröm, Budakeszi Szigetszentmiklósi Körzet, lakos: Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek 4

5 Szentendrei Körzet, lakos: Szentendre, Pomáz, Pilisszentlászló, Leányfalu, Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer Dorogi Körzet, lakos: Dorog, Máriahalom, Pilisszántó, Bajna, Kesztölc, Csolnok, Uny, Sárisáp, Tinnye, Nagysáp, Tokodaltáró, Piliscsév, Pilisjászfalu, Tokod, Pilismarót, Epöl, Dág, Annavölgy, Leányvár, Piliscsaba Tatabányai Körzet, lakos: Tatabánya, Baj, Gyermely, Héreg, Kocs, Szárliget, Szomor, Tardos, Tarján, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Csákvár, Pusztavám, Szár, Újbarok, Vértesboglár, Dunaszentmiklós Komáromi Körzet, lakos: Komárom, Almásfüzítő, Mocsa, Naszály Törökbálinti Körzet, lakos: Törökbálint, Herceghalom, Perbál, Telki, Budajenő, Zsámbék Dunamenti Körzet, lakos: Lábatlan, Bajót, Dunaalmás, Mogyorósbánya, Neszmély, Süttő, Nyergesújfalu, Tát, Visegrád A csatlakozó 83 település lakost jelent. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tudomással bír, azonban mivel nem szerepel a hivatalosan befogadott projektek között, ezért ismertetésére főbb paramétereit tekintve kitérünk és mint továbbfejlesztendő projektet tekintjük, amelyhez még további települések csatlakozása lehetséges. A keleti régiórész kommunális szolgáltatói a két legnagyobb hulladéklerakó köré szerveződnek: az RWE Umwelt Tatabánya Rt. üzemeltetésében levő tatabányai, illetve a Rumpold-Bicske Kft. üzemeltetésében levő bicskei hulladéklerakó telepre szállítják be a velük szerződéses jogviszonyban álló településekről a hulladékot. A Komáromi Régió keleti régiórészében több kommunális szolgáltató cég működik: RWE Umwelt Tatabánya Rt., Rumpold-Bicske Kft., ARIES Kft., Városi Szolgáltató Rt. (Szentendre), PYRUS_Rumpold Rt. Esztergom, Varga és Társa Kft., Budaörsi Településgazdálkodási Kft A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer A Komáromi Régió keleti része mind a földrajzi elhelyezkedés, mind a szolgáltatók, valamint a szolgáltatókkal szerződéses jogviszonyban álló önkormányzatok szemszögéből tulajdonképpen egy már régről létező régió, annak ellenére, hogy erre mindez idáig semmiféle megnevezés, elnevezés nem utalt. 5

6 A régió szolgáltatói, valamint az érintett települések önkormányzatai a év második félévében döntöttek úgy, hogy ennek a régiórésznek regionális formát adnak. A döntést a saját elkötelezettségen túl az is alátámasztotta, hogy a régiórész környékén formálódó projekt egyes megkeresett önkormányzatai, akik felismerték a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, társulások jelentőségét, aláírták a szervezők megkereső szándéknyilatkozatát, hiszen akkor nem kínáltak számukra más, földrajzilag esetlegesen közelebb található csatlakozási lehetőséget, míg más települések részéről nem született ilyen döntés, így másik megoldás irányában kellett gondolkodniuk A társulás megszervezése A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer és az abban részt vevő önkormányzati társulás megszervezését, a program részbeni vagy teljes előkészítését az ban létrehozott Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete KHT. (2800 Tatabánya, Fő tér 6.) koordinálja. A KHT második felében levélben kereste meg a régiórész szolgáltatóit, és tájékoztatott arról, hogy a korábbi szándékok, illetve több önkormányzat megkeresésére a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer tervezett kialakítása folyamatban van, ami Fejér megye északkeleti területén, Komárom-Esztergom megye területén, valamint Pest megye nyugati területén valósulna meg. A levélben vázolták a program kitűzött céljait (hulladéklerakók bővítése, válogatók, átrakó állomások létesítése, szelektív gyűjtés fejlesztése stb.), az együttműködés főbb irányelveit (társulási szerződés stb.), a program finanszírozhatósági lehetőségeit (Kohéziós Alap), és a program tervezett ütemezését. A megkeresés eredményeként kb. 83 település (kb lakos) írta alá a programhoz való csatlakozási szándékát 1, valamint elkötelezettségét dokumentáló szándéknyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a program megvalósulása, a tervezett létesítmények elkészülése esetén a településen keletkezett hulladékot a település a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Program keretében kívánja kezelni A társulásban résztvevő települések, szolgáltatók A régiórész szolgáltatói felmérték az egyes települések műszaki igényeit, a csatlakozó településeket kilenc körzetre osztották fel. A korábbiakban felsorolt kilenc körzetből az első öt körzet (Bicskei, Pilisi, Szigetszentmiklósi, Szentendrei, Dorogi körzet) hulladékának lerakása a Rumpold-Bicske Kft. bicskei hulladéklerakóján, a fennmaradó négy körzet (Tatbányai, Komáromi, Törökbálinti, Dunamenti körzet) hulladékának lerakása az RWE Umwelt Tatabánya Rt. tatabányai hulladéklerakóján történik. A beérkezett adatokból, információkból megállapítható az egyes körzetek és a szolgáltatók, valamint a fogadó hulladéklerakók közötti viszony: o a Bicskei (1.) és a Pilisi körzet (2.) településein ( állandó lakos + kb üdülő lakos) a Rumpold-Bicske Kft. a hulladékkezelést végző közszolgáltató, a hulladék a bicskei hulladéklerakón kerül lerakásra, 1 időközben társulási szerződését is 6

7 o o o a Szigetszentmiklósi körzetben (3.) ( lakos) az Aries Kft. gyűjti be a hulladékot és szállítja az általa üzemeltetett szigetszentmiklósi átrakóállomásra. Az átrakóállomásról a Rumpold-Bicske Kft. szállítja be a hulladékot a bicskei hulladéklerakóra, a Szentendrei körzetből (4.) ( lakos) a Szentendrei Városi Szolgáltató Rt. szállítja a hulladékot a bicskei hulladéklerakóra, a Dorogi körzetből (5.) ( lakos) a PYRUS-Rumpold Rt. Esztergom szállítja be a hulladékot a bicskei hulladéklerakóra, o a Tatabányai (6.) ( lakos), a Komáromi (7.) ( lakos), a Törökbálinti (8.) (23181 lakos) és a Dunamenti körzet (9.) ( lakos) hulladékait az RWE Umwelt Tatabánya Rt. szállítja a tatabányai hulladéklerakóra. A bicskei lerakóra a fenti szolgáltatókon kívül a Varga és Társa Kft. is végez hulladékbeszállítást, a Varga és Társa Kft. gyűjtőkörzetéből azonban csupán Vértesboglár település nyilvánította ki csatlakozási szándékát a szándéknyilatkozat aláírásával, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Kajászó, Vál, Etyek a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszeréhez csatlakozott, Bodmér nem nyilatkozott. Mindezekből következően a bicskei hulladéklerakón saját és idegen beszállítással 5 körzet, mintegy (+ kb fő nem bejelentett) lakosának hulladéka kerül ártalmatlanításra, a tatabányai hulladéklerakón pedig 4 körzet, mintegy lakosának hulladéka kerül lerakásra A tervezett műszaki bővítés bemutatása, az előzetesen felmért műszaki adatok elemzése A Rumpold-Bicske Kft. hulladéklerakójának kiépített műszaki védelme kielégíti a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001 (X.10.) KöM rendeletben előírt feltételeket. A lerakó az engedélyezett m 3 kapacitásból m 3 meglevő, kiépített szabad kapacitással rendelkezik. A hulladéklerakó m 3 engedélyezett összes kapacitásának m 3 -re történő bővítését tervezik, azaz hatósági engedélyezési eljárás alatt van. A lerakón előkezelést (aprítás) és a hulladéknak papír, üveg, műanyag frakciókra történő válogatását is végzik. A biohulladék lerakásra vonatkozó tervek nem ismertek. A lerakón végzett tevékenység IPPC köteles, a környezethasználati engedélykérelem új eljárása folyamatban van, jelenleg 2 a /2002 engedély alapján végezheti tevékenységét. A projekt megvalósulása előtt szükséges az engedélyt megkérni arra, hogy valamennyi tervezett településről lerakható legyen a hulladék. A Kft. szolgáltatási körzetében a szelektív hulladékgyűjtés gyűjtőszigetekkel, valamint lakossági szelektív gyűjtéssel és elszállítással valósul meg. Szelektíven gyűjtik a papír, az üveg és a műanyag hulladékokat. A bicskei hulladéklerakón a jelenlegi hulladékválogatás fém- és biohulladék válogatással történő bővítését, kiegészítését is tervezik, illetve komposztálási tevékenység megvalósítása is a középtávú tervek között szerepel. A szelektív hulladékgyűjtést illetően elengedhetetlen a papír, az üveg és a műanyag hulladékokon túl a fém és a biohulladék jövőbeni szelektív gyűjtése is. Ennek hatékony Szept

8 megvalósításához további, az előzetes felmérések szerint mintegy 214 db gyűjtősziget kialakítása lenne szükséges. A tatabányai hulladéklerakó t/év kapacitású, m 2 szigetelt lerakótérrel rendelkezik, szabad kapacitása m 3, a telephelyet az RWE UMWELT Tatabánya Rt. üzemelteti. A lerakó rendelkezik az üzemeltetéshez szükséges engedéllyel, nem veszélyes valamint települési szilárd hulladék valamint veszélyes hulladékok előkezelésére, hasznosítására és lerakással történő ártalmatlanítására H /2004 számon 4gységes környezethasználati engedéllyel, egyben környezetvédelmi működési engedéllyel. A lerakótéren és az üzemcsarnokban hulladék előkezelés, a hulladék hasznosítható összetevőinek válogatása és bálázása történik. A biohulladék komposztálását 1600 m2 területű aszfaltozott, dréncsövezett komposztáló téren, nyílt téri, prizmaépítéses technológiával valósul meg. Az aprítás géppel, a megépített prizmák kezelése komposztforgató gép segítségével történik. A kész komposztot a lerakó rézsűtakarásához használják fel A településeken végzett hulladékgazdálkodási felmérés eredménye A projekt előkészítése során végzett felmérő-elemző munka eredményeként összefoglalás készült, amely településenként és körzetenként összesítve tartalmazza a szükséges gyűjtőszigetekre, hulladékudvarokra, komposztáló létesítményekre vonatkozó igényt, a hulladékgyűjtő, hulladékszállító járművek számát, a szükséges hulladékgyűjtő edények típusát, szükséges mennyiségét, illetve az egyes településeken, a körzetekben található rekultiválandó hulladéklerakók becsült kiterjedését. Bicskei körzet A hulladékgyűjtő edényeket illetően a legnagyobb arányú bővítést a l-es edények körében igénylik. A meglevőkön felül mintegy 35 gyűjtőszigetre, 1 hulladékudvarra (Bicske), 1 komposztáló létesítményre (Bicske), 5 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre lenne szükség. A körzetben m 2 kiterjedésű hulladéklerakó vár rekultiválásra. További fejlesztésként számolnak a bicskei lerakó kapacitásának több ütemben történő bővítésével, valamint a tervek között szerepel még egy tonna/év kapacitású hulladékválogató műnek a bicskei lerakón történő megvalósítása is. Pilisi körzet A hulladékgyűjtő edényeket illetően a legnagyobb arányú bővítést ugyancsak a l-es edények körében igénylik. A meglevőkön felül 60 gyűjtősziget lenne szükséges. További igény merült fel 3 hulladékudvarra (Budakalász, Nagykovácsi, Pilisvörösvár), 1 komposztáló létesítményre, 8 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre vonatkozóan. A körzetben a rekultiválandó hulladéklerakó felület m 2. További fejlesztésként számolnak a meglevő pilisvörösvári átrakó jármű- és eszközbővítésével. Szigetszentmiklósi körzet A hulladékgyűjtő edényeket illetően a legnagyobb arányú bővítést ugyancsak a l-es edények körében igénylik. A meglevőkön felül 39 gyűjtőszigetre, 1 hulladékudvarra (Szigetszentmiklós), 1 komposztáló létesítményre, 7 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre 8

9 van szükség. A körzetben a rekultiválandó hulladéklerakó felület m 2. További fejlesztésként számolnak a meglevő szigetszentmiklósi átrakó jármű- és eszközbővítésével. Szentendrei körzet A körzetben a l-es edények körében igénylik a legnagyobb arányú bővítést. A meglevőkön felül mintegy 21 gyűjtőszigetre, 2 hulladékudvarra (Szentendre, Pomáz), 1 komposztáló létesítményre, 7 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre van szükség. A körzetben m 2 kiterjedésű hulladéklerakó vár rekultiválásra. További fejlesztésként számolnak a meglevő szentendrei átrakóállomás jármű- és eszközbővítésével. Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor a Szentendrei-szigeten található, ami azt is jelenti, hogy a hulladékot onnan mindenképpen ki kell szállítani. A 3 szigeti település korábban az Észak-Kelet-Pest megyei Hulladékgazdálkodási Rendszerben kötelezték el magukat, de annak szervezési nehézségei miatt inkább a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert választották. Dorogi körzet A l-es edények körében kell a legnagyobb fejlesztést, bővítést megvalósítani. A meglevőkön felül 59 gyűjtőszigetre, 1 hulladékudvarra (Dorog), 1 komposztáló létesítményre, 9 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre van szükség. A körzetben a rekultiválandó hulladéklerakók felülete m 2. A körzetben tervezik egy tonna/év kapacitású átrakóállomás létesítését a szükséges jármű- és eszközpark megvalósításával. Tatabányai körzet A körzetben a l-es edények körében kell a legnagyobb fejlesztést, bővítést megvalósítani. A meglevőkön felül 88 gyűjtősziget, 5 hulladékudvar (4 db létesítése Tatabányán, 1 db Csákváron), 2 komposztáló létesítmény megvalósítását (Tatabánya, Csákvár), 16 hulladékgyűjtő, hulladékszállító jármű vásárlását tervezik. A körzetben a rekultiválandó hulladéklerakók felülete m 2. Komáromi körzet A hulladékgyűjtő edényeket illetően a legnagyobb arányú bővítést a l-es edények körében igénylik. A meglevőkön felül 39 gyűjtőszigetre, 2 hulladékudvarra (Komárom, Kisbér), 2 komposztáló létesítményre (Komárom, Kisbér), 7 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre lesz szükség. A körzetben a rekultiválandó hulladéklerakó-felület m 2. A 1 átrakóállomás és egy hulladék-előkezelő létesítmény megvalósítását tervezik. Törökbálinti körzet A körzetben a l-es hulladékgyűjtő edények körében szükséges a legnagyobb arányú bővítés. A meglevőkön felül 30 gyűjtőszigetre, 2 hulladékudvarra (Törökbálint), 1 komposztáló létesítményre (Törökbálint), 4 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre lesz szükség. A körzetben a rekultiválandó hulladéklerakó-felület m 2. A körzetben egy átrakóállomás megvalósítását tervezik. Dunamenti körzet A l-es hulladékgyűjtő edények körében szükséges a legnagyobb arányú bővítés. A meglevőkön felül 3 gyűjtőszigetre, 1 komposztáló létesítményre (Lábatlan), 4 hulladékgyűjtő, hulladékszállító járműre lesz szükség. A körzetben a rekultiválandó hulladéklerakó-felület m 2. 1 átrakóállomás megvalósítását tervezik. A Dunamenti körzetből 6 település (Bajót, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Süttő, Tát) összesen lakosának hulladékát és termelési hulladékot a Nyergesújfalun található, 9

10 egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező (H /2004) lerakóra szállítják. A lerakó mivel nem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel 2009 január 1-ig üzemelhet, szabad kapacitása tonna, az évente lerakható mennyiség tonna. A projekt keretében becsült létesítmények összegzéséből adódik a jelenleg működő létesítmények további fejlesztésével mintegy 350 db gyűjtősziget, 17 db hulladékgyűjtő udvar, 5-6 db komposztáló és 1 db válogatómű beüzemelése A társulás megvalósítására vonatkozó tervezett határidők A társulás megalakítását év I. félévére tervezik. Aláírását és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, elkészíttetését követően a pályázati anyag benyújtását I. negyedévére tervezik, a pályázat elbírálásával, azaz a döntés meghozatalával év végére számolnak. A tervek végleges elkészítését, a tendereztetést 2006-ra ütemezték, a megvalósítást pedig ra tervezték. A tervezett Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Projekt megvalósításához a társult önkormányzatok (szolgáltatók) a 10 % saját forrás biztosítását fel tudják vállalni, a fennmaradó 90 %-ot állami, nemzetközi támogatásból (Kohéziós Alap stb.) szeretnék igénybe venni Elvégzendő rekultivációs feladatok A települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjára készült országos program szerint a következő lerakók esetén kell gondoskodni a rekultivációs feladatok elvégzéséről. 3 A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Projekt területén 48 db, összesen 2684 M Ft rekultivációs költségű lerakó található. (A nem csatlakozott települések esetén ezek az adatok - ide számolva a Szentendrei- és a Ráckevei-sziget településeit is 11 db, 1665 M Ft.) Település Költség, M Ft Rekultiválás módja Mocsa 43,5 Rekultiválás Neszmély 237 Rekulitválás Lábatlan 99 Rekultiválás Baj 142 Rekultiválás Sárisáp 20 Rekultiválás Nyergesújfalu 158 Rekultiválás Komárom 178 Rekultiválás Nagysáp 16 Rekultiválás (földdel takart) Naszály 23 Rekultiválás Dorog 99 Rekultiválás (földdel takart) Tát 2 Rekultiválás Úny 14 tájba illesztés Tardos 40 Rekultiválás Tarján 19 tájba illesztés 3 Nem számolunk a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez tartozó településeken található és rekultiválandó lerakókkal. 10

11 Csolnok Kocs Süttő Bajót Leányvár Császár Dunaszentmiklós Piliscsév Tahitótfalu Szentendre Budakalász Szigetszentmiklós Pilisvörösvár Pilisszántó Páty Páty Páty Solymár Solymár Szigetszentmiklós Pilisszentiván Pomáz Nagykovácsi Pilisborosjenő Piliscsaba Telki Tinnye Biatorbágy Törökbálint Kisoroszi Kisoroszi Pócsmegyer Tahitótfalu 17 tájba illesztés 29 tájba illesztés 8 tájba illesztés 8 tájba illesztés 6 tájba illesztés (földdel takarva) 11 tájba illesztés 3 tájba illesztés (földdel takarva) 16 tájba illesztés 86 Rekultiválás (földdel takarva) 155 Rekultiválás (földdel takarva) 53 Rekultiválás (földdel takarva) 29 Rekultiválás (földdel takarva) 70 Rekultiválás 33 Rekultiválás (földdel takarva) 32 Rekultiválás (földdel takarva) 202 Rekultiválás 16 Rekultiválás (földdel takarva) 50 Rekultiválás (földdel takarva) 28 Rekultiválás (földdel takarva) 47 Rekultiválás (földdel takarva) 67 Rekultiválás 62 Rekultiválás 30 Rekultiválás (földdel takarva) 148,5 Rekultiválás (földdel takarva) 132 Rekultiválás (földdel takarva) 22 Rekultiválás (földdel takarva) 26 Rekultiválás (földdel takarva) 19 Rekultiválás (földdel takarva) 32 Rekultiválás (földdel takarva) 14 Rekultiválás (földdel takarva) 28 Rekultiválás (földdel takarva) 28 Rekultiváció 86 rekultiválás (földdel takarva) Összesen 2684 (48 db) 1.5. Helyzetelemzés, új projekt kialakítási lehetőségek Alapvetően megállapítható, hogy a vizsgált fehér folt területén megkezdődött egy új projekt szerveződése, az érintett önkormányzatok nagyobb részének részvételével. A projektelőkészítés 2004-ben számos feladatot megoldott (pl. társulás alakítása). Ugyanakkor látható a vizsgált fehér folt területén, hogy kisebb fehér foltok még mindig maradtak, ezek lakosszáma viszont számottevő, hiszen pl. Érd, Százhalombatta is ilyen településnek minősül. Számukra nem csatlakozásuk esetén nem lesz olyan forrás, amelyből a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerüket kialakíthatnák. Ugyancsak megállapítható, hogy néhány település, amely kifejezte csatlakozási szándékát a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Projekthez, beékelődik a szomszédos településeken 11

12 szerveződő Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer területébe (ott mint zárvány jelentkezik), és ez a jövőben szállítási, logisztikai nehézségeket fog jelenteni. Mindezek mellett a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Projekt területébe mélyen belenyúlik néhány olyan település, amely Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott. Ezek közül leginkább szembetűnő Esztergom városa. A vizsgált fehér folt területére összegezve az eddigi szerveződést, a következőkben határozható meg az elvégzendő feladatok köre: A még nem csatlakozott települések meggyőzése, tekintettel arra, hogy ha kimaradnak, nem tudnak külső forrást igénybe venni a hulladékkezelési feladataik ellátásához. A zárványként szereplő települések és a másik projektbe benyúló települések vonatkozásában a két érintett projekt szervezőinek tárgyalásos megállapodása szükséges az ésszerűbb határok kialakítása érdekében. Megállapodás esetén szükséges az érintett önkormányzatok beleegyezése is, az átcsoportosításhoz. Az esetleges változásokat akadályozza az, hogy a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer szervezése már olyan állapotban van, hogy a projektrésztvevők változása szerződések, megállapodások módosítását teszi szükségessé. A környezetvédelmi szempontok azt követelik meg a szaktárcától, hogy az ország valamennyi települése számára közel egyenlő fejlesztési lehetőségeket biztosítson, ugyanakkor a zárványként maradó települések nem lesznek képesek önálló projekt megvalósítására. Ezért fontos, hogy a jelenleg szerveződő projektet a tárca csak akkor fogadja el Kohéziós Alapból történő támogatásra, ha valamennyi önkormányzat nyilatkozott vagy arról, hogy csatlakozik, vagy arról, hogy tudomásul vette, nincs más lehetőség a támogatására. Ezeket a megkereséseket annak kell elvégeznie, aki a projekt szervezését felvállalta, amely folyamatban a minisztérium segítségére lehet az önkormányzatok ilyen tartalmú megkeresésével. 2. A nemzetközi támogatásokból kimaradt területek fejlesztési lehetőségei Bár a térségben jelenleg két olyan regionális célú projekt szerveződik, amely a térség korszerű hulladékgazdálkodásának megoldását célozza, mégis vannak olyan települések, amelyek egyik projekthez sem kötelezték el magukat. Ilyen módon zárványként nem lesz lehetőségük arra, hogy a hulladékgazdálkodáshoz külső forrást igénybe vegyenek. A jelen tanulmány egyik célja, annak meghatározása, hogy a fehér foltnak minősülő területeken milyen módon, milyen költségekkel és milyen támogatási igényekkel lehet, illetve célszerű komplex hulladékgazdálkodási rendszereket beindítani. A következőkben becsüljük a szükséges intézkedések irányát és nagyságrendjét. Kiindulási alapnak a már futó projektekből levont következtetéseket és a helyzetfelmérés eredményeit tekintjük. Ennek megfelelően az alábbi gondolatmenetet alkalmazzuk: 1. Megállapítjuk, hogy mely területeken van egyáltalán szükség beavatkozásra, azaz új projekt szervezésének előmozdítására. (Ahol ez a tervezés már megtörtént, illetve történik, nyilvánvalóan a jelen tanulmány kereteit jóval meghaladó precizitású projekttervezés folyt, illetve folyik. Ezek a területek valójában már átsorolhatók a megszerveződött projektekkel már lefedett régiók közé.) 12

13 2. Összegezzük a beruházási igényeket azokra a területekre, amelyeken új rendszerek szerveződése célszerű. 3. A beruházási igényekhez a futó projektek tervezéséből levont következtetések felhasználásával nagyságrendi költségbecslést adunk. 4. Gazdasági, gazdaságpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve teszünk javaslatot az adott terület kezelésére. A javaslat hulladékgazdálkodási szakmai szempontok alapján készült, alapvetően azzal a filozófiával, hogy a települési hulladékok kezelését akkor lehet környezetkímélő módon és gazdaságosan megvalósítani, ha nem csak a hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása történik meg, hanem a szelektív hulladékgyűjtés segítségével a hasznosítható és veszélyes hulladékok elkülönítése, hasznosítónak átadása, valamint a maradék hulladék ártalmatlanítása, a hulladék kezelése korszerű eszközökkel és létesítményekben valósul meg, regionális szervezésben, mert így biztosítható a költségek optimuma, a régi lerakók felülvizsgálatra, a felhagyott lerakók rekultiválásra kerülnek, a szükséges fejlesztésekhez, rekultivációhoz állami és nemzetközi forrásokat vesznek igénybe az önkormányzatok. A szakmai filozófia átültetése a Komáromi régióba a jelenlegi állapotokból kiindulva a jövőre nézve fogalmaz meg célkitűzéseket. A javaslat a feladatokat a régió adta keretek között tervezi megoldani, ami azt jelenti, hogy a más régiók közreműködésével ésszerűbben, logikusabban megoldhatónak látszó esetekben sem teszünk ilyen javaslatot. Jelen esetben régió alatt nem a statisztikai régiót értjük, hanem azt a területet, ahol egységes projektben, korszerű szolgáltatással el nem látott fehér foltok vannak a területen. Ennek indoka, hogy a jelen régiót határoló más régiók már projektekbe szerveződtek (pl. a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer), a fejlesztések tervezés megkezdődött. Az ilyen módon meghatározott projektekhez jelentős mértékben hozzányúlni már nem célszerű, mert a nemzetközi (EU) forrásokból való támogatottságukból következően minden módosítás számtalan szerződés megváltoztatását, pénzügyi és logisztikai változtatásokat vonna magával, ami a projektek szereplőinek okozna nehézséget. Ezért a régió határán kívüli területeken megvalósuló projektekbe társulni a kimaradó településeknek nem javasolható. A tárca állásfoglalása szerint a rendelkezésünkre álló eszközökkel védjük a korábban kialakult és már pozitívan elbírált, jóváhagyott projektek egységét, még akkor is, ha célszerűségi okok indokolnák egyes települések utólagos integrációját. A fehér foltok területére az egységes projekt összeállításának és megvalósításának indoka továbbá az, hogy a szükséges fejlesztésekhez a források biztosítását csak az EU-források igénybevételével látszik lehetségesnek, amelyet a magyar kormányzat kiegészít. Az EU-források felhasználása során tekintettel kell lenni azokra a követelményekre, amelyet a közösség támaszt, így pl. a támogatott projekt mérete, a beruházás volumene, ami azt jelenti, hogy célszerű a javasolt magyar viszonyok között nagynak tűnő térség egy projektként történő kezelése. A csak hazai forrásokból történő támogatás fedezete lényegesen kisebb összeg, vagyis kisebb arányú is, ezért az önkormányzatok számára kedvezőtlenebb megoldás. 13

14 A javaslat tehát nem megyével számol mint projektterülettel, hanem mindazokkal a településekkel, amelyek nem részesei EU-források igénybevételével történő hulladékgazdálkodási fejlesztéseknek. A javasolt kezelési központok kialakításánál általában a meglévő gyűjtőkörzetek változatlanságával számoltunk, hiszen ezekben az esetekben már korábban megkötött közszolgáltatói szerződéseket feltételezünk. Változással azokban az esetekben kell számolni, ahol a ma még működő lerakók bezárásra kerülnek (pl. Lábatlan, Nyergesújfalu), így ezek a gyűjtőkörzetek a bezárást követő időponttól kezdődően lerakási szempontból a regionális lerakókat (Bicske, Tatabánya) veszik igénybe. A két lerakó hosszú távon működhet (engedélyeik vannak, tartalék terültek rendelkezésre állnak), új lerakó építése nem szükséges a régióban. Feltehetően mind a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer, mind a Duna- Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszer esetében a projekt jóváhagyása és a beruházások kezdete a nevezett lerakók bezárását követően kezdődhet csak meg, tehát már a kezdettől a régióközpontokban, illetőleg a kistérségi központokban valósulhat meg a kezelés. A jelen javaslat szerinti fejlesztés megvalósításáig folyamatosan fejleszteni kell a szelektív hulladékgyűjtést, a gyűjtőszigetes, -udvaros megoldáson túl a háztól történő begyűjtés alkalmazásával is. (Ez utóbbi módszer a lakosság számára kényelmesebb, kevés beruházással járó megoldás, amely alkalmas arra, hogy a lakosság elsajátítsa a jó gyakorlat -ot. A régióközpont és a kiszolgált települések távolsága, illetve az útviszonyok több esetben átrakóállomások üzembe állítását teszi szükségessé (pl. Dorog, Komárom, Törökbálint, Lábatlan (?)). A régióban javasolható továbbá egy válogatómű megépítése (Bicske) a szelektíven gyűjtött hulladék utóválogatására, és a felhagyott lerakók rekultivációja. Gondoskodni kell továbbá a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentéséről a lerakókon, ezért több komposztálótelep (Komárom, Tatabánya, Szentendre stb.) és a házi komposztálásnak a lakosság körében történő fejlesztése szükséges. Jelen javaslat tekintettel a megvalósítás időtávjára is (legkorábban 2008-tól) számol a hulladékok egy részének hőhasznosításával is, amelyet célszerűen egy égetőmű valósíthat meg. Az égetőműben kerülhetnek hasznosításra a szelektív gyűjtést követő válogatóműről lekerülő olyan hulladékok, amelyek fűtőértéke megfelelő, de amelyek anyagában történő hasznosításra nem alkalmasak, például, mert szennyezettek. Ugyancsak égetőműbe kerülhet a mezőgazdasági célra nem hasznosítható, kezelt szennyvíziszap, illetőleg a vállalkozásoknál keletkező, a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető hulladékok egy része. Számítások szerint így 400 kg/fő/év keletkező települési hulladék esetén a szelektív hulladékgyűjtés elkülönített hulladékfrakcióin túl mintegy 100 ezer tonna/éves égetőművi kapacitásigény jelentkezhet a körzetben. Ez a mennyiség önmagában is elegendő a gazdaságos égetéshez, de számolni lehet a Régióhoz még nem csatlakozott települések (pl. Százhalombatta, Érd) hőhasznosítással kezelendő hulladékával. Az égetésre kerülő hulladék különböző régióközpontokból (helyszínekről) történő szállítása szempontjából praktikus, és az égetési technológia folyamatos hulladékkal történő ellátása érdekében célszerű tervezni azt is, hogy lehetőség legyen a hulladék csomagolt (nem ömlesztett) tárolására. Helyszínnek logikusan adódik a jelenlegi fehér folt, mert központi elhelyezkedése, és a más területekről történő szállítás erre alkalmassá teszi. A fehér folt -on belül az égetőmű 14

15 helyének kiválasztása részletes elemzést, tervezést igényel, tekintettel számos szempontra (pl. közlekedés, természetvédelmi területektől való távolság). Olcsóbbá tenné a beruházást, ha a helyszín az elektromos hálózatra való csatlakozás szempontjából már meglévő létesítményhez (erőmű) csatlakozna. Az égetőmű beruházási költsége mintegy 13 milliárd Ft lenne. Égetőmű beruházását megelőzően nagy időigényű előkészítő munkákra kell számítani. Mind a helyszín megtalálása, mind az engedélyekhez szükséges dokumentációk összeállítása, mind az engedélyezés jelentős időt vesz igénybe, ezért már évekkel a tervezett üzembe állás előtt meg kell kezdeni a munkákat. Mivel a jelen fehér folt -ra vonatkozóan az alapellátást most is biztosítani lehet a lakosság számára, a projekt elkészítésére, elfogadtatására elegendő idő áll rendelkezésre. A Komáromi Régió A régió az eddigi előkészítő munka eredményeként - közelítőleg lefedett -nek tekinthető hulladékgazdálkodási projekt (terv) szempontjából, csak néhány település nem döntött a szerveződő projektekhez történő csatlakozásról második negyedévére jelentős előrelépés mutatkozik abban, hogy a korábban mindkét projekthez szándéknyilatkozatot adó önkormányzatok következtében a projektek közötti átfedések megszűntek, műszaki, logisztikai szempontból azonban a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer és a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszer nehézkesnek tűnik (pl. Esztergom vagy Pusztavám elszigeteltsége). A helyzet az érdekelt szolgáltatók közötti konkurenciaharc következménye. A régióhoz tartozó azon települések, amelyek még nem csatlakoztak a szervezés alatt lévő projektekhez, a következők: Sajátos helyzetben van Kisbér és Pusztavám település, amelyek a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszeréhez csatlakozott településektől körülvéve, a Komáromi Régió nyugati régiórészének szívében találhatók. Pusztavám ugyan csatlakozott a Komáromi Régió keleti régiórészében szerveződő Duna- Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, ám így sziget -ként elkülönül a környező településektől, ami kiszolgálását logisztikailag nehézkessé fogja tenni.. Kisbér 4 egyik projekthez sem csatlakozott (fehér folt)! H /2001 számon egységes környezethasználati, egyben működési engedélye van, az évente kezelhető hulladék mennyisége 9000 tonna, szabad kapacitása tonna. A lerakónak csak természetes szigetelése van, így a 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletnek nem felel meg. (Van 6 db rekultiválandó lerakója, tervezett költség: 114 M Ft.) Vértesacsa és Várgesztes a két projekt földrajzi határán van és egyik konzorciumhoz sem csatlakozott (fehér foltok)! (Vértesacsának van rekultiválandó lerakója, tervezett költség2 M Ft) 4 Első körben elküldte szándéknyilatkozatát a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, később visszavonta, egyedül kívánja megoldani feladatait. 15

16 Budajenő a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszer közepén található, jelenleg az RWE UMWELT Tatabánya Rt szállítja hulladékát, de nem kötelezte el magát egyik irányban sem (fehér folt)! Pilisborosjenő 5 a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszer területén található, hulladékát a Rumpold cég Bicskére szállítja, de nem kötelezte el magát egyik irányban sem (fehér folt)! (Van rekultiválandó lerakója. 148,5 M Ft kalkulált költséggel.) Ugyancsak speciális helyzetben vannak a Duna-kanyar azon települései, amelyek eredetileg az Észak-Kelet-Pest megyei ISPA projekthez kívántak csatlakozni, az utolsó szervezési konstrukcióban azonban már nem éltek a csatlakozási lehetőséggel és a dunántúli Komárom Régióban szerveződő projektekhez sem csatlakoztak. Ezek a következők: Dömös, Dunabogdány, Szigetmonostor. (Visegrád, Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Leányfalu már csatlakozott a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszerhez.) Dömös és Dunabogdány 6 esetében a két szerveződő projekt bármelyikéhez a csatlakozás lehetősége még fennáll, de ezt eddig nem tették meg (fehér foltok)! (Dunabogdánynak rekultiválandó lerakója van 36 M Ft tervezett költséggel.) Hasonlóan nem csatlakozott korszerűbb szolgáltatást kínáló projekthez Pusztazámor, Budaörs, Gyúró, Érd, Sóskút, Tárnok, Százhalombatta. A felsorolt települések közül Pusztazámor hulladékgazdálkodási feladatait a Főváros közszolgáltatója megoldja, tekintettel arra, hogy a településen található a Főváros települési hulladéklerakója, és nem csak a szükséges lerakási kapacitást biztosítja számára a Főváros, hanem a szelektív hulladékgyűjtést is megszervezte és ellátja. A térség többi települése számára ilyen lehetőség nem adódik, bár Érd vegyesen gyűjtött hulladékát a pusztazámori lerakó jelenleg fogadja. Budaörs, Gyúró, Érd, Sóskút, Tárnok, Százhalombatta számára megoldásként a két szerveződő projekt bármelyikéhez a csatlakozás lehetősége még fennáll, de ezt eddig nem tették meg (fehér foltok)! Százhalombatta lerakójának felülvizsgálati eljárása folyamatban van. (Érden 2 db rekultiválandó lerakó 98 M Ft tervezett költséggel, Tárnokon 1 db, 276 M Ft költséggel, Gyúrón 1 db 316 M Ft, Százhalombattán 2 db 229 M Ft tervezett költséggel.) Tököl elszigeteltsége kettős: földrajzi helyzete (a Csepel sziget déli részén található) és az is megkülönbözteti, hogy valamennyi környező település csatlakozott a két szerveződő projekt valamelyikéhez. A sziget déli részén találhatók a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, az északi részen található a Duna-Vértes Köze 5 Jelenleg önkormányzati válság van (a polgármester a a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, néhány testületi tag a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez kíván csatlakozni, majd fel akarták függeszteni a polgármestert hivatalából, de a bíróság visszahelyezte). Még nem döntöttek hová fognak csatlakozni. 6 Várja, hogy mi lesz az ÉKP megyei projekttel. Amennyiben onnan kimarad, csatlakozik a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszerhez. Erről képviselőtestületi határozat van. 16

17 Hulladékgazdálkodási Rendszerhez. Feltétlenül a csatlakozás javasolható számára, valamelyik szerveződő projekthez, annak érdekében, hogy a (feltehetően) átrakóállomás közbeiktatásával elszállításra kerülő hulladékmennyiség számításánál a településen keletkező mennyiséget is figyelembe vegyék. A szigeten lerakó nem üzemelhet, a meglévőket rekultiválni kell, elsősorban vízvédelmi okokból. (Tökölnek van rekultiválandó lerakója, tervezett költsége 260 M Ft.) Azon jelzett települések számára, amelyek nem kötelezték el magukat a hulladékgazdálkodás fejlesztése terén egyik szerveződő projekthez sem, a saját szervezésű feladatellátás kínálkozik reális lehetőségként, ha a közeli jövőben sem csatlakoznak. Ez egyrészt aránytalanul nagy költséget fog jelenteni a településen élők, vagyis a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe vevők számára, hiszen a szükséges fejlesztések fedezetét a szolgáltatást igénybe vevők fogják biztosítani. Másrészt az önkormányzatoknak ekkor is gondoskodniuk kell olyan hulladékártalmatlanítási (lerakási) kapacitás rendelkezésre állásáról, ahová a hulladék szállítható, mivel ezeken a településeken nincs a jogszabályok előírásainak megfelelő lerakó, tehát a régióban tovább működő lerakók valamelyikével így is kapcsolatba kell kerülniük. A saját szervezésű feladatellátás azért is kedvezőtlenebb megoldás a régiós projekthez való csatlakozással szemben, mert ez utóbbi keretében lehetőség van arra is, hogy a régi lerakók rekultiválása is része legyen a projektnek, míg erre a saját szervezésű feladatellátás mellett nem vehető igénybe külső forrás, és a rekultiváció jelentős költséggel járó munka. A csatlakozási lehetőség jelenleg még fennáll, mindaddig, amíg a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszer projektje elfogadásra nem kerül. Mivel a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer projekt hivatalos befogadása rövidesen várható, a résztvevők további bővítése aggályos, mert a projekt műszaki tervei lezárásra kerülnek. Fontos lenne mihamarabb tisztázni a csatlakozási szándékokat, mert a zárvány -települések jelentős lakosszámot képviselnek és a projekttervezés későbbi időszakában nehézséget jelenthet nagy létszámú települések utólagos figyelembe vétele. A jelenleg fehér foltokat képező települések területi elhelyezkedésük (szétszórtságuk), illetőleg lakosszámuk miatt arra nem számíthatnak, hogy önálló regionális projektet hozzanak létre, amely egyben azt is jelenti, hogy fejlesztési elképzeléseikhez nemzetközi források nem használhatók fel, ami jelenleg hátrányt jelent. Piliscsaba település jelenleg mindkét projektben szerepel! 3. A fejlesztési lehetőségek és támogatási igények összefoglalása Egységes intézkedési, támogatási rendszer kialakítása csak nehezen definiálható a régióra, tekintettel arra, hogy a kimaradó települések sem egy földrajzi környezetben találhatók meg (hanem szétszórtan). Az önkormányzatok helyzetéből kiindulva mindenképpen szükség van tájékozottságuk és szakmai felkészültségük erősítésére. Ennek egyik formája lehet ehhez nyújtható (kisebb mérvű) központi segítség. Feltétlenül előremozdító hatású bizonyos kisebb projektek (helyi komposztálás, gyűjtőedényzet beszerzés stb.) támogatása is. 17

18 Az ország, illetve a nemzetgazdaság szempontjából azonban a legnagyobb hozadéka az EU pénzalapok felhasználását lehetővé tevő nagy projektek kialakításának lenne. A lehetőségeket ezért elsősorban ebből a szemszögből vizsgáltuk. A helyzetet az alábbi táblázat összegzi: Duna-Vértes Köze Régió Fejlesztési igény (milliárd Ft) Szelektív hulladékgyűjtés 11,4 Égetőmű 13,0 Rekultiváció 2,7 Nemzetközi támogatás lehetősége A Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszer szerveződése biztosítani fogja a régió korszerű hulladékgazdálkodásához szükséges infrastruktúrát, valamint a rekultivációhoz szükséges fedezetet (a jelenlegi konstrukcióban kb. a költségek 40%) A projekt(ek) összehangolását jelentősen megnehezíti a szolgáltató cégek közötti harc a piac megszerzéséért. A szakértelem épp ezért gyakran nem is hulladékos szakmai téren, inkább a projektszervezés terén hiányzik az önkormányzatoknál. A támogatási rendszerek és lehetőségek mélyebb ismeretében a szolgáltatók érdekei összehangolhatók lehetnének a közösségi támogatások megszerzése érdekében. A szolgáltatók küzdelmének ugyanakkor egyik a köz javát szolgáló hozadéka, hogy a fejlesztések egy részét maguk is végrehajtják, mert ez a jól felfogott saját, hosszú távú érdeküket is szolgálja. Ilyen módon bizonyos fejlesztések központi kormányzati ill. önkormányzati részvétel nélkül is megtörténnek. (De mivel nem vonhatnak be EU közösségi pénzforrásokat nemzetgazdasági szempontból egy lépéssel kedvezőtlenebbek a komplex nagy projektekhez képest.) A komplex hulladékgazdálkodási projektek szerveződését a fentiek alapján nem csak a központi támogatás (pl. Regionális Fejlesztési tanácsok döntésébe utalt), hanem intenzív tájékoztató, szervező tevékenység mozdíthatja elő. A központi alapok elsősorban az önkormányzatokra jutó költséghányad csökkentése útján segíthetik elő a folyamatot. 18