HaTALMi TáVOLSÁG ÉS INTÉZMÉNYI kollektivizmus

Átírás

1 MIKULÁS Gábor HaTALMi TáVOLSÁG ÉS INTÉZMÉNYI kollektivizmus A VERSENYKÉPESSÉG ELÕREJELZÉSE SZÖVEGELEMZÉSSEL A tárgyalófelek elé kitett mobiltelefon alkalmazása előrejelzi a beszélgetőpartnerek versenyképességét a versenyképesség-mutatók alapján, javaslatokat adva a tárgyalás további menetére. Ez a vízió nyilván még futurisztikus, ám a csúcsvezetői nyilatkozatok rejtett szövegtartalma alapján következtetéseket levonni a képviselt szervezetek versenyképességi orientációira ez már ma lehetőség. A GLOBE-projekt kultúrakutatási módszertanával, valamint szövegelemzési módszerekkel sikerült kimutatni a versenyképességet előrejelző hatalmi távolság és az intézményi kollektivizmus szövegbeli jeleit. Mindez eszközt jelenthet egyebek mellett a szervezetfejlesztéssel, hírszerzéssel, HR-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek is. 1 Kulcsszavak: kultúrakutatás, tartalomelemzés, GLOBE-projekt, versenyképesség A versenyképességre számos meghatározás létezik, és ezek koronként is változtak. A World Competitive Yearbook definíciója szerint: A versenyképesség elemzi, hogy a nemzetek és a vállalatok hogyan menedzselik kompetenciáik összességét annak érdekében, hogy jólétet és profitot érjenek el. (Garelli, 2005) Akármelyik szinten is vizsgáljuk jellemző, hogy arányaiban egyre kevesebb forrásból egyre nagyobb értéket szükséges előállítani. A versenyképességi kutatások és felmérések (pl.: Schwab, 2009; Garelli, 2010) számban és típusban is szaporodnak. Többük mérte fel a magyarokra vonatkozó értékeket és kulturális dimenziókat is többféle módszertan és fogalomkészlet alkalmazásával. Éppen ezért az országos értékekkel való vizsgálat, összehasonlítás óvatosságot igényel: a különböző kutatóktól különböző időpontokban és eltérő módszerekkel végzett vizsgálatok akár egymásnak ellentétes eredményre is juthattak az egyes nemzetet jellemző kulturális sajátosságok terén. (Dénes, 2005; id.: p. 39, Fülöp, 2009) Nem könynyű tehát megmondani, milyenek a magyarok. A versenyképességi orientációkat a nyelvi minták alapján még nem vizsgálták, annak ellenére, hogy a narratív vizsgálat a versenyképesség több összetevőjét is megcélozta. E vizsgálat előnye, hogy tesztek végzése nélkül is lehet következtetéseket levonni a versenyképességre. A célnak megfelelő módszertan híján a korábbi eljárások és eredmények áttekintése után új kutatási eljárást kellett kidolgozni. Kultúra és versenyképesség A (szervezeti) kultúra a közösség tagjainak közös tapasztalatokból származó és generációkon keresztül átöröklődő, a közösség valamennyi tagja által osztott motivációinak, értékeinek, meggyőződéseinek, identitásainak és a lényeges események közös értelmezéseinek vagy jelentéseinek összessége. (House et al., 2004) Az utóbbi harminc évben többféle iskola kidolgozta módszertanát a kulturális orientációk feltérképezésére. A GLOBE-projekt (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) szervezetek középvezetőinek kérdőíves felmérése által határoz meg különböző szinteket kilenc kulturális dimenzióban, (House et al., 2002) nemzetek és szervezetek szintjén egyaránt. Versenyképességi orientációk A módszertan kérdőíves felmérésében külön rákérdez a válaszadó által tapasztalt (leíró), illetve a szerinte kívánatos (normatív) állapotra, és ezeket országos, illetve 29

2 Prediktív versenyképességi kulturális orientációk (PVKO-k) (pl. p. 5 6, House et al., 2002) 1. táblázat Orientáció Hatalmi távolság Bizonytalanságkerülés Intézményi kollektivizmus Csoportkollektivizmus Teljesítményorientáció Jövőorientáció Definíció Annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjai mennyire várják el és fogadják el a hatalom egyenlőtlen eloszlását, hogy a hatalom a szervezet vagy kormány magasabb szintjére rétegződjön, és oda koncentrálódjon. Annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjai kialakult társas normákra, rituálékra és bürokratikus gyakorlatra támaszkodva mennyire törekszenek a bizonytalanság elkerülésére, mérsékelve ezzel a jövőbeli események előrejelezhetetlenségét. Annak a mértéke, hogy a szervezetek és társadalom intézményi normái és gyakorlata mennyire bátorítják és jutalmazzák az erőforrások kollektív elosztását és a kollektív cselekvést. Annak a mértéke, hogy az egyének szervezetükben vagy családjukban mennyire juttatják kifejezésre büszkeségüket, lojalitásukat és összetartozás-érzésüket. Annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom mennyire bátorítja a csoporttagokat a teljesítmény növelésére és a kiválóságra, és mennyire jutalmazza őket ezért. Annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjai milyen mértékben adják a fejüket olyan magatartásformákra, mint a tervezés, a jövőbe való befektetés, a javak egyéni vagy kollektív felélésének elhalasztása. szervezeti szintre vonatkoztatva is méri. Pl. a kilenc leíró orientáció közül Bakacsi (2007) kutatásában hatot jelölt meg (1. táblázat), melyek prediktív módon határozzák meg adott országok versenyképességét. A fennmaradó három GLOBE-féle orientáció, a nemi egyenlőség, a rámenősség/asszertivitás és a humánorientáció nem mutattak korrelációt a versenyképességgel. A PVKO-k különbözőképpen korrelálnak a versenyképességgel. Bakacsi (2007) megállapításai: pozitívan korrelálnak a várható versenyképességgel a bizonytalanságkerülés, az intézményi kollektivizmus, a teljesítményorientáció és a jövőorientáció leíró, társadalmi szintű értékei, negatívan korrelálva jelzik előre a versenyképességet, ugyanakkor a hatalmi távolsági index és a csoportkollektivizmus (büszkeség a saját csoportra) leíró, társadalmi szintű értékei. Más szervezeti kulturális módszertanok képviselői, pl. Hofstede és Trompenaars versenyképességgel korreláló kulturális orientációit a vonatkozó GLOBEorientációkkal együtt szemlélve megállapítható, hogy noha részben más-mást mérnek, ellentmondás nem található közöttük (2. táblázat). (A GLOBE-ban a társadalmi értékekre vonatkoznak a felmért eredmények.) Versenyképességi orientációk összefoglalás, a GLOBE, Hofstede (2006) és Trompenaars (p. 193, Kovács, 2006) módszertanai alapján 2. táblázat Orientáció Hatalmi távolság Bizonytalanságkerülés Csoportkollektivizmus Individualizmus, intézményi kollektivizmus Teljesítményorientáció Hosszú távú (jövő-) orientáció Szerzett státus semleges érzelmi orientáció Módszertan és hatás a versenyképességre Hofstede és a GLOBE (leíró társadalmi) esetében is erősen rontja a nemzeti jövedelmet, illetve versenyképességet, a GLOBE-(normatív társadalmi) érték viszont erősen növeli. A Hofstede-féle gyengén pozitívan, a GLOBE-féle (leíró társadalmi) pedig erősen növeli a nemzeti jövedelmet, illetve versenyképességet. A GLOBE-ban (leíró társadalmi) csökkenti a versenyképességet. A Hofstedenél az individualizmus, a GLOBE-ban az intézményi kollektivizmus (leíró társadalmi) növelik a nemzeti jövedelmet, illetve a versenyképességet. A GLOBE-ban (leíró társadalmi) a versenyképesség mutatója. Mindhárom módszertanban (a GLOBE-nál jövőorientáltság, leíró társadalmi) a versenyképesebb, illetve növekedésképesebb gazdasági mintázat része. A (vizsgált módszertanok között) csak Trompenaars mérte és mutatta ki versenyelőnyhozónak. 30

3 A versenyképesség szintjei: ország, szervezet és személy A vonatkozó vezetéstudományi irodalom kutatása eredményeként az is feltételezhető, hogy országos és társadalmi szinten ugyanazok, vagy legalábbis nagyon hasonlók a versenyképességi orientációk, mint szervezeti szinten. Azaz például az erős hatalmi távolság országos és szervezeti szinten egyaránt a versenyképesség kárára van. Vagy: az adott területen erősebb teljesítményorientáció a nemzet és vállalat szintjén is segíti az általuk kitűzött célok megvalósítását. Az is feltételezhető, hogy a szervezet és annak első számú vezetője között csak akkor lehet tartós kapcsolat, ha azok kulturális szempontból egymáshoz idomulnak. Kapcsolat a kultúra országos, szervezeti és egyéni szintjei között 1. ábra Kultúra narratív kutatással A vezető és szövege közötti kapcsolatra utal (1. ábra) a Sapir Whorf-hipotézis (Sapir, 1929), mely a tudat és a nyelv közötti kapcsolat meghatározó voltát emeli ki természetesnek tűnik a narráció tudatos vagy tudat alatti identitásmegerősítő funkciója. Ha az ország-szervezet-vezető narratívák közötti determináló kapcsolat nem is igazolható egyértelműen, számos vonatkozó tanulmány utal az egyes szintek szoros kölcsönhatásaira. Ilyen alapon lehetséges a különböző szintű kultúrák narratív vizsgálata. Eljárások a narratív módszerek tesztelésére és a szervezetek értékelésére Módszertan A kutatás esettanulmányainak alanya négy, szolgáltatásaiban az információfeldolgozás valamely formáját végző szervezet volt. Közülük kettő magánvállalkozás (magyar tulajdonú regionális tanácsadó cég, illetve hatóság, nagyszervezet, valamint annak egyik regionális egysége volt. 2. ábra A GLOBE Gamma-kérdőívét a (a 2. ábrán: GLOBEfelmérés) kiválasztott szervezetek középvezetői töltötték ki, a feldolgozást a hazai GLOBEközpont munkatársai végezték. A kapott adatok az országos és szervezeti szintű válaszokat normatív és leíró változatban is megadták kilenc orientációt tekintve. Ezekből a hat versenyképességi orientáció szervezetenkénti átlagértéke lett az értékelés tárgya. A narratív elemzések alapját képező interjúk a csúcsvezetőkkel készültek. Feltétel volt, hogy a csúcsvezető legalább öt évet töltsön el az adott szervezet kultúrájában. A félig strukturált interjúban a csúcsvezetők négy témában nyilatkoztak: 1. cégtör- 31

4 ténet, 2. saját karrier, 3. cégtervek, 4. egy-egy személyes siker és kihívás. (Tehát három kérdés irányult a múltra, egy a jövőre. Kettő kimondottan a saját szervezetükre, egy a saját személyükre és egy tetszőleges, személyes téma.) A majd egyórás interjúk szavas szöveget eredményeztek. A leírást szövegtagolás követte: egy gondolat egy egység. A szempont- vagy szemszögváltás szintén újabb egységet jelentett. A tagolás befolyásolhatja az orientációs változók számát. E módszer természetesen nem minden esetben adhat egyértelmű tagolást. 1. Tartalomelemzés. Egységes narratív kulturális eszközrendszer hiányában saját módszertani rendszert kellett kidolgozni. Ennek első lépése az irodalomkutatás során talált a kultúrakutatás szempontjából kvalitatív és kvantitatív részmegoldások (pl. Ehmann, 2005; Flower, 1985; Pennebaker, 2002) összegzése volt. Feldolgozásra olyan kódok kerültek, melyeket legalább két kódoló egybehangzóan vett találatnak, azaz a hat GLOBE-orientáció legalább egyikének pozitív vagy negatív narratív kódjaként. A pozitív kódok az adott orientáció magas szintjét, a negatívak pedig alacsony szintjét jelezték. A pozitív és negatív kódok kioltották egymást. 2. Motivációkutatás. Minden késztetésünknek külön jelei vannak, amelyek kiolvashatók viselkedésünkből, beszédünkből (p , Kapitány Kapitány, 1993). Nem abból, amit mondunk, hanem abból, ahogyan mondjuk. A motivációk területei, pl. kapcsolatteremtés, környezeti hatások, ismeretek rendezése, tekintély- és mintakövetés ugyan nem feleltethetők meg egyértelműen a kulturális orientációknak, viszont megállapíthatók szorosabb rokonvonások közöttük. Pl. a dominancia szükséglete (motiváció) a hatalmi távolsági indexszel (mint kulturális orientáció). A kódolást a motivációkutatással ellentétben egy kódoló végezte, ezért a kapott adatok csak tájékoztató jellegűek. 3. Kiegészítő elemzés. A szervezetek jellemzésének további erősítése céljából háromrészes kiegészítő elemzés is készült. A tartalom- és motivációelemzés körébe tartozó, de a módszertanok alapján a PVKO-khoz szorosan nem kötődő narratív témák keresése. Ezek pl. sikerek, kudarcok jellemzése, karriermagyarázat, konkurensek említése, visszatérő témák, konfliktusok említése, kollokációk (l. pl. Perrin Petry, 2003) stb. (a szövegbeni kódok bedúsulásai a tartalomelemzésre alapuló kollokációk a szöveg jelentéstartalomban gazdag szakaszait jelzik). Kvantitatív elemzés. Bizonyos szavak és kifejezések mennyiségi vizsgálata, mellyel bár nem hasonlítható a gépi tartalomelemzés szintjéhez és komplexitásához (l. pl. Ehmann, 2002, László, 2005) kiegészíthetők más, kvalitatív eszközök által szerzett megállapítások (hasonló munka pl.: Pennebaker Lay, 2002). Itt csak néhány kifejezés számlálása az elemzés tárgya pl. a jelentőséget növelő kifejezések: nagyon, fontos, rendkívül (segíthet jelentőségtulajdonításra való késztetést azonosítani), kötőszavak: de, mert, tehát (az ellentétes, magyarázó és a következtető attitűd azonosításában segíthet), motivációkutatásban a tehát jelezhet logikus érvelést, és hatalmi távolság elfogadásával összefüggő önkorrekciót, az én-csoport kifejezései: saját szervezet neve, személynevek (a kollektivizmusokkal kapcsolatos más adatokat támogathatja). A szintén kvalitatív szövegpragmatikai vizsgálat készítetője Galuska László Pál volt. Eredmények A kérdőíves GLOBE-felmérés eredményei összevethetők voltak mindhárom tartalomelemzés, motivációkutatás és a kiegészítő felmérés eredményeivel, külön-külön. Ezek együttes megállapításai három oldalról megerősített adatok pedig a szervezetek jellemzését adták. GLOBE-tartalomelemzés és a GLOBE-motivációkutatás A GLOBE-tartalomelemzés és a GLOBE-motivációkutatás vizsgálatokban hat versenyképességi orientációból kettőben sikerült következtetések levonására alkalmas mintákat találni. Ezek az orientációk a hatalmi távolság (ld. 3. táblázat) és az intézményi kollektivizmus (4. táblázat). (A táblázatokban a 0,7-es Pearsonérték feletti egybeesések vastaggal szedettek, a negatív együttállások szürke háttérrel vannak kiemelve.) A kutatás lehetővé tette, hogy magukat a narratív módszereket egymáshoz képest is vizsgáljuk. Ez volt a tartalomelemzés-motivációkutatás eljárások kontrollja. A közöttük lévő együttállás összességében a csoportkollektivizmus és az intézményi kollektivizmus esetében sikerült leginkább, hatalmi távolság esetén kevésbé, legkevésbé pedig a teljesítményorientációban. Szövegben azonosítható versenyképességet előrejelző orientációk Az összesen kilenc GLOBE-féle orientációból hat korrelál a versenyképességgel, ám csak kettőt sikerült kimutatni narratív módszerekkel, ezek a hatalmi távolság, illetve az intézményi kollektivizmus (3. ábra). 32

5 Nem mindegy azonban, hogy a hatalmi távolság és az intézményi kollektivizmus mintái milyen szövegtartalomban mutathatók ki (3. és 4. táblázatok): Hatalmi távolság. A személyes élményeket kivéve (sikerek, kihívások) a hatalmi távolság narratív jelei arra utalnak, hogy a nyilatkozó inkább hatalmi távolságot tart kívánatosnak szervezeti és országos szinten és országos szinten nem tapasztal magas hatalmi távolságot. Az ilyen mintázat a Bakacsi-féle kutatásban meghatározott versenyképességi mintázattal összevetve csekélyebb versenyképességet vetít előre. Egyszerűbben fogalmazva: akinek nyilatkozatában hangsúlyos a hatalmi távolság motívuma, az kívánatosnak tartja a hatalmi távolság fenntartását, ami ugyanakkor nem szolgálja saját (vagy vezető beosztású személy esetében a szervezet) versenyképességét. Ezt a helyzetet a szépirodalom kifinomultságában Illyés Gyula közismert versében találhatjuk: mint a víz a medret, / követed és teremted; / kémlelődsz ki e körből? / ő néz rád a tükörből, illetve: eszmélnél, de eszme / csak övé jut eszedbe (Egy mondat a zsarnokságról). Intézményi kollektivizmus. Mintáit elemezve (4. táblázat): feltételezhetjük: Tartalomelemzés A GLOBE-féle kulturális orientációk kimutatása A hatalmi távolság együttállásai Akinek szövegeiben a múlt szélesebb körű megértéséről, együttműködésről hallhatunk, az kevéssé tartja ezeket ma, illetve a jövőben aktuálisnak. Tágabb környezetében is a szűkebb közösség perspektívájában gondolkodik. Aki terveiben, vagy a jövőt illetően szól a szélesebb körű megértésről, együttműködésről, az szűkebb és tágabb környezetében is ebben érdekelt. Ez táblázatos megfogalmazásban ld.: 5. táblázat. Motivációkutatás Norm. szerv. Norm. orsz. Leíró szerv. Leíró orsz. Norm. szerv. Norm. orsz. Leíró szerv. Leíró orsz. Cégtörténet 0,744 0,738 0,860 0,826 0,987 (*) 0,451 0,662 0,446 Életút 0,773 0,795 0,803 0,859 0,034 0,719 0,368 0,810 Cégtervek 0,786 0,633 0,272 0,545 0,694 0,492 0,089 0,372 Siker, kihívás 0,866 0,034 0,461 0,061 0,140 0,951 (*) 0,233 0,962 (*) 3. ábra 3. táblázat Az intézményi kollektivizmus együttállásai 4. táblázat Tartalomelemzés Motivációkutatás Norm. szerv. Norm. orsz. Leíró szerv. Leíró orsz. Norm. szerv. Norm. orsz. Leíró szerv. Leíró orsz. Cégtörténet,970 (*) 0,941 0,945 0,561 0,551 0,467 0,079 0,560 Életút 0,594 0,653 0,864 0,271,966 (*) 0,939 0,674 0,792 Cégtervek 0,943 0,855 0,795 0,518 0,741 0,859 0,477,951 (*) Siker, kihívás 0,512 0,542 0,866 0,083 0,605 0,710 0,764 0,475 33

6 A múltra vonatkozó narrációban az intézményi kollektivizmus markerei A jövőre vonatkozó narrációban az intézményi kollektivizmus markerei Az intézményi kollektivizmus narratív és kulturális egybeesései szervezetben a nyilatkozó intézményi kollektivizmus észlelése: kívánalma: intézményi kollektivizmus észlelése: kívánalma: országosan a nyilatkozó 5. táblázat intézményi kollektivizmus észlelése: kívánalma: intézmény kollektivizmus észlelése: kívánalma: Ez az eredmény a Bakacsi-féle kutatásban meghatározott versenyképességi mintázattal összevetve a múlt esetében alacsonyabb szintű, a jövő esetében magasabb szintű versenyképességet vetít előre. Kissé leegyszerűsítve fogalmazva: alacsony szintű versenyképességre utal: az olyan mondat pl. mi mindig igyekeztünk figyelembe venni a nemzetiségek elvárásait. Ezzel szemben versenyképességet vetít előre a figyelembe fogjuk venni a nemzetiségek elvárásait kijelentés. A vizsgált szervezetek értékelése néhány példa A vizsgálatokkal levonhatók voltak a szervezetek jövőbeni versenyképességére vonatkozó következtetések; egyes szervezeteket önmagukban, azokat egymáshoz viszonyítva, valamint a magyar nemzeti GLOBE-eredményekkel összevetve. A szervezetekre és vezetőire több egyedi, narratív jelekre alapuló mintát sikerült kimutatni. Néhány példa: a nyilatkozó mint a cég első számú tulajdonosa is figyelembe veszi mások szempontjait, de jellemzően saját elképzeléseit valósítja meg, az adott szervezetnél a középvezetők nagyobb kihívások iránti érdeklődésére alapozva kis befektetéssel növelhető a versenyképesség, az intézményi kollektivizmus növelése a micsoporton kívüli szempontok megértése az adott szervezetnél csökkentheti a hatalmi konfliktusokból eredő károkat. Ezek az intézményspecifikus megjegyzések kiegészíthetik, pontosíthatják a szervezetfejlesztésen belüli szervezeti diagnózist. A kutatás ugyan esettanulmányjelleggel készült, tehát eredményeinek kiterjesztése csak tőle független tapasztalatok figyelembevételével együtt történhet. A munka során kapott adatok több korábbi kutatási eredményt megerősítettek. Néhány szempont ezek közül: a közszolgálati és piaci szervezetek orientációja közötti különbség, a nyilatkozatokban előforduló témák és attitűdök közötti különbség, az ingajelenség kimutathatósága. ( magas, alacsony) Közszolgálati-piacorientált kettősség A közszolgálati-piacorientált szervezetek közötti különbségeket leginkább a motivációkutatás eszközrendszere mutatta ki. A 6. táblázat megmutatja, hogy a PVKO-kon belül az egyes motivációk, s az azokon belüli nyelvi minták (l. Kapitány Kapitány, 1993) mely szervezettípusnál voltak erősebbek. Témák, attitűdök Feladatkultúra attitűdje. A közszolgálati szervezetnél Harrison ideológiai orientációit segítségül hívva személykultúra (személyes ambíciókon alapuló munkavégzés) helyett inkább feladatkultúra (mások által meghatározott tevékenységsor végrehajtása) jelent meg. (Harrison, 1987.; id.: Karoliny 1995) Feltételezés: a közintézmény a piac szereplőivel szemben nem önmaga szabja meg feladatkörét, ezért figyel folyamatosan a felettes szervek által kiadott feladatok végrehajtására. Bürokratikus elemeket tartalmazó narratíva. Az állami nagyszervezet, illetve a regionális egység első emberei mintha összebeszéltek volna saját szervezetük nevét jegyzőkönyvszerűen megemlítik az első mondatukban. E bürokratikus stíluselem nem érhető tetten a vizsgált piaci csúcsvezetők szövegében. (A közszolgálatit követően piaci példa olvasható.) Konkurensek és ügyfelek említése. Nehezebben értelmezhető a közszolgálatban, sőt a hatósági munkában. Lehet viszont azonosítani az ők -csoportot (akik nem a saját csoportba tartoznak), és lehet vizsgálni a vonatkozó attitűdöt. A vizsgált piaci szervezetek tárgyilagosan közelítettek a konkurensekhez, sőt némi kooperáció is előfordult köztük. A vizsgált közszolgálati szervezetek az ők-csoportot mondhatni problémaokozóknak tekintették. Meggyőzési igyekezetük alanyainak (gyakorlatilag ügyfelek), akikkel szemben hatósági kényszer is alkalmazható, vagy olyannak, akik most még különállnak, de problémamegoldó tevékenységgel saját rendbe, szervezetbe simítandók bele. 34

7 Érdekes ebben az összefüggésben elhelyezni az ügyfelek kategóriáit. A vizsgált piaci szervezetek nem beszélnek ügyfeleikről, csupán a piaclefedésből, a bevételek alakulásából lehet az interjúkból rájuk következtetni. Az ügyfelek léte és száma a vállalkozás alapfeltétele. A vizsgált közszolgálati szervezetek beszélnek ügyfelekről, akik részben meggyőzendők a hivatal céljai szempontjából, részben segítendők, hogy a hivatal céljainak (egyben az ügyfelek hosszú céljainak) megfelelően cselekedjenek. Feltételezés: a piaci szereplők számára az ügyfelekből élés kevésbé kérdés. A közintézmények esetén az ügyfelek jelenléte és igényei folyamatos tudatosítást kívánnak meg. Visszatérő témák; személyes, bizalmi kapcsolatok. A piaci szervezetek esetében előkerülnek a nyilatkozatokban személyes, bizalmi kapcsolatok ellentétben a közszolgálatiakkal. Feltételezés: a közintézmények szervezeti kultúrája kevésbé teszi lehetővé a személyiség nyílt említését, az azzal való foglalkozást. Konfliktusok említése. A piaci szervezetek esetében magán és szervezeti vegyesen, nagy számban fordult elő. A közszolgálatiaknál kisebb számban és a felettes szerv szabályozási elveiből fakadó témában, magánjellegűekről viszont alig esett szó. Feltételezés: a közintézmények szervezeti kultúrája kevésbé teszi lehetővé a feladatkörön kívüli szempontok nyílt említését, az azzal való foglalkozást. Ingajelenségek a tartalomelemzésben és a motivációkutatásban Az ingajelenség szerint a nyilatkozók egy adott helyzet ellentétét szeretnék elérni pl.: nagy hatalmi távolságot érzünk, és alacsonyat szeretnénk tapasztalni. A tartalomelemzéshez képest a motivációkutatás részben eltérő mintázatot ad. A kutatásban ingajelenség szervezeti szinten nem, csak országos szinten jelentkezett. Bakacsi (1999) ezt a hatalmi távolság, a jövőorientáció és a teljesítményorientáció esetén jegyzi fel szignifikánsként hazai adatok alapján. A saját kutatás e jelenséget több helyen is kimutatta, l. a 7. táblázatot. A jelenséggel kapcsolatban érdemes felidézni Bakacsi (1999) lehetségesnek mondott magyarázatait. Erős a kulturális változás iránti igény (ez energiát szabadíthat fel). A kultúraváltásnak jelentős akadályai vannak. A vágyak és a valóság közötti különbségnek hagyománya van Magyarországon: a fennálló viszonyok passzív elfogadása, csökkent motiváció és a változásokból való kiábrándulás egyaránt jellemzőek lehetnek (ez jelentősen fékezi a mikroés makroszintű versenyképességet). Az eredmények felhasználási lehetőségei A szövegelemzés jellemzően kvalitatív eredményei körültekintéssel használhatók. Azon túl, hogy a kutatás esettanulmány-jellege miatt korlátozott a kiterjeszthetőség, a minták nem feltétlenül egyértelműek; a nyilatkozót olyan körülmények is befolyásolhatják, amelyek nem ismertek az adatfelvevő számára. Elvileg előfordulhat a szándékos manipulálás lehetősége is. Ezek miatt volt szükség a több módszerrel való elemzésre. Emellett a nagyobb mennyiségű, több alkalommal felvett adatok is növelik a biztonságot. Másik oldalról azonban a lágy vagy puha adatok jól kiegészíthetik, vagy adott esetben megkérdőjelezhetik a kemény adatok hitelességét. Versenyképességi kulturális különbségek a közszolgálati és piaci szervezetek között a motivációelemzés alapján 6. táblázat Közszolgálati magasabb értékek Hatalmi távolságon * (erős különbség) belül: pontosítás, szabatos fogalmazásra törekvés, módosítás ráközelítéssel az elismert közeg (csoport) stílusának használata, szerepviselkedés Csoportkollektivizmuson belül: az elismert közeg (csoport) stílusának használata Piacorientált magasabb értékek Csoportkollektivizmuson * belül: meghatározott életforma képes megjelenítése, beszéd az érzésekről (semleges téma kapcsán is); az én külön hangsúlyt kap a másik akcióinak énre vonatkoztatása Teljesítményorientáción * belül: célok, eszmények megvalósítása, ill. szembesítése a valósággal Jövőorientáción * belül: kézben tartott tartós szenvedély * E dimenziók azonosságot mutatnak a Karácsonyi-féle (2007) adatokkal (saját összeállítás) 35

8 Az ingajelenség a tartalomelemzés-motivációkutatás együttjárásokban 7. táblázat Orientáció Hatalmi távolság Bizonytalanságkerülés Csoportkollektivizmus Intézményi kollektivizmus Teljesítményorientáció Jövőorientáció Tartalomelemzés specifikum Minden kérdésnél, a siker, kihívás esetében kisebb mértékben és a többi témához képest fordított előjellel. A siker, kihívás, és csekély mértékben az életút témájában mutatható ki. Személyes vonatkozásban igen, cégesben nem volt kimutatható. Minden kérdésnél, az életút esetén a legkisebb mértékben. Minden kérdésnél (az életút esetén a legkisebb mértékben), a jövő vonatkozásában pedig a múlthoz képest fordított előjellel. (A csoportkollektivizmushoz képest ellentétesen.) A cégtörténet és az életút vonatkozásában, egymáshoz képest fordított előjellel. A cégtörténet esetén gyengén, az életút vonatkozásában pedig markánsan kimutatható, azonos előjellel. Motivációkutatás specifikum Minden kérdésnél, a cégtervek esetén csekély relevanciával. Csak a cégtörténet esetén. Minden kérdésnél, legalább minimális szinten. Minden kérdésnél, ám a jövőnél fordított előjellel. (A csoportkollektivizmushoz képest ellentétesen.) Cégtörténet és siker, kihívás kisebb az együttjárás. Nem mutatható ki. Erőteljes ingahatás a siker, kihívás esetén, kisebb pedig a cégterveknél mutatható ki. Közös motívum Minden kérdésnél. Minden kérdésnél. Múlt-jövő dichotómia. (A leíró jövő pozitív.) Minden kérdésnél. (A csoportkollektivizmushoz képest ellentétesen.) Múlt-jövő dichotómia. (A leíró jövő a negatív.) A GLOBE-féle, a narratív és a kiegészítő elemzés által azonosíthatók olyan kritikus pontok, amelyek a szervezetfejlesztésen túl több gyakorlati terület munkáját segíthetik. Ezek lehetnek: személyügyi tanácsadás. Az interjúmódszerrel azonosítható kulturális orientációk feltérképezése segítheti munkacsoportok összetételének optimalizálását az adott feladat függvényében. Továbbá támogatja adott személyek és munkakörök megfelelő illesztését, párosítását. a fejvadász-, és általában a toborzási feladatok hatékonyságát növeli a szervezet céljainak és meglévő kultúrájának megfelelő munkatárs kiválasztása. A felvételi interjú tartalomelemzése segíti azon személyek kiválasztását, akik a céloknak megfelelő versenyképességi kultúrával rendelkeznek. vezetőkiválasztásnál a narratív elemzés megállapíthatja, hogy a szervezet élén ki tudná biztosítani a versenyképesség növekedését. banki hitelbírálatnál a tartalomelemzés a kockázatkezelés részeként segíti a döntéshozatalt. Ha a bank által vizsgált kérelmező pénzügyi adatai és üzleti terve, valamint a bírálat során folytatott ügyfélinterjú tartalomelemzése egy irányba mutat, növekszik a hitelügylet biztonsága. Ellenkező esetben indokolt lehet további adatok megvizsgálása, vagy alaposabb adatelemzés ami szintén biztosabbá teszi a hitelnyújtási tevékenységet. információs tanácsadás (információbrókeri tevékenység) esetén nyújtott (cég)információ kiegészíthető a szervezeti vezetőktől szármató szövegek versenyképességet előrejelző szempontú elemzésével, növelve az információs csomag értékét. Az ilyen információs csomag segítheti a megfelelőbb beszállító, partner kiválasztását, a versenytársak jövőbeni potenciáljának előrejelzését. Lábjegyzet 1 E tanulmány (2012-ben megvédett PhD-értekezés) alapját kultúrakutatás oldaláról a GLOBE-projekt (House et al., 2002) módszertana jelentette, másik oldalról szövegelemzési eljárások. Ugyanazon szervezetek e két szempont szerinti vizsgálatával 1. feltérképezte a versenyképességet előrejelző kulturális orientációkat (prediktív versenyképességi kulturális orientáció PVKO), 2. tesztelte a tartalomelemzés és a motivációkutatás módszereit, valamint 3. a kapott eredmények alapján jellemezte a vizsgált szervezetek jövőbeni versenyképességét. 36

9 Felhasznált irodalom Bakacsi Gy. (2007): Kultúra és gazda(g)ság A gazdasági fejlődés és fejlettség és a GLOBE kultúraváltozóinak összefüggései. Vezetéstudomány, 38. (Különszám), p Bakacsi Gy. (1999): The Pendulum Effect: Culture, Transition, Learning p. In: Makó Cs-Warhurst Ch. (eds.): The management and organisation of firm in the global context. Budapest: Institute of Management Education, University of Gödöllő, Department of Management and Organisation, Budapest University of Economic Sciences Dénes E. (2005): Kultúra és vezetés: Francia-magyar felső vezetők vezetési eszközei. In: Magyar Pszichológiai Szemle, , p Ehmann B. (2005): Élettörténeti traumákról szóló rövid beszámolók idői szerveződésének vizsgálata az INTEX tartalomelemző szoftverrel. p In: III. Magyar Számítógépes Szövegnyelvészeti Konferencia : MSZNY Szeged: [s.n.] 461 p. Ehmann B. (2002): A szöveg mélyén: a pszichológiai tartalomelemzés. Budapest: Új Mandátum Flower, R. (2008): Handbook of discourse analysis. Vol. 4.: Discourse analysis in society. New York: Academic Press, 1985, p , magyarul: Hatalom. p , In: Síklaki I. (szerk.) Szóbeli befolyásolás. II. Nyelv és szituáció. Budapest: Typotex Fülöp M. (2009): A kultúraközi és a kulturális összehasonlító pszichológia Magyarországon. In: Magyar Pszichológiai Szemle, 64 1, p Garelli S. (2010): IMD 2010 World Competitiveness Yearbook rankings. Lausanne: International Institute of Management Development news/imd-world-competitiveness-yearbook Rankings.cfm Garelli, S. (2005): Competitiveness of nations: The fundamentals: World competitiveness Yearbook. Lausanne: IMD Harrison, R. (1987): Organization culture and quality of service: A strategy for releasing love in the workplace. London: Association for Management Education and Development Hofstede, G. (2006): What did GLOBE really measure? Researchers minds versus respondents minds. In: Journal of International Business Studies. 37 6, p House et al. (2004): Culture, leadership, and Organizations. The GLOBE study of 62 societies (Vol. 10.), Thousand Oaks, CA: Sage House, R. Javidan, M. Hanges, P. Dorfman, P. (2002): Understanding cultures and implicit leadership theories across the globe: an introduction to project GLOBE. Journal of World Business 37, p Kapitány Á. Kapitány G. (1993): Hogyan beszélnek vágyaink és törekvéseink. Budapest: Szorobán Karácsonyi A. (2007): Szervezeti kultúra típusok a magyar vállalatok körében. In: Vezetéstudomány 38 (Különszám), p Karoliny M. (1995): A minőség-érem harmadik oldala, avagy a lágy elem kemény és komoly követelményei. In: Vezetéstudomány, 26 11, p Kovács Z. (2006): Kultúrák versengése a globalizáció korszakában: PhD-értekezés. Veszprém: Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Kovacs_Zoltan_Tezisfuzet_Kulturak_versengese.pdf László J. (2005): Történetek tudománya: bevezetés a narratológiába. Budapest: Új Mandátum Mikulás G. (2011): Versenyképességi orientációk azonosítása vezetői narrációkban: (PhD-értekezés) Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola 199 p. szervezeti-kultura/versenykepessegi-orientaciokvezetoi-szovegekbol/ Pennebaker, J.W. (2002): What our words can say about us: Toward a broader language psychology. In: Psychological Science Agenda 15, p utexas.edu/homepage/faculty/pennebaker/reprints/ PsychSciAgenda.pdf Pennebaker, J.W. Lay T.C. (2002): Language use and personality during crises: Analyses of Mayor Rudolph Giuliani s press conferences. In: Journal of Research in Personality, 36 4, p , Faculty/Pennebaker/Reprints/PMayne1997.pdf Perrin, P. Petry, F.E. (2003): Extraction and representation of contextual information for knowledge discovery in texts. In: Information Sciences, 151 May, p Sapir, E. (1929): The status of linguistics and science. Language, 5, p Schwab, K. (2009): The Global Competitiveness Report World Economic Forum,. 479 p., Cikk beérkezett: hó Lektori vélemény alapján véglegesítve: hó 37