BESZÁMOLÓ A ÉVI TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGRŐL. I. Az intézet fő feladatai a beszámolási évben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BESZÁMOLÓ A ÉVI TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGRŐL. I. Az intézet fő feladatai a beszámolási évben"

Átírás

1 AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE 4026 Debrecen, Bem tér 18/c (4001 Debrecen, Pf. 51) Tel: , fax: honlap: BESZÁMOLÓ A ÉVI TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGRŐL I. Az intézet fő feladatai a beszámolási évben Az intézet alapfeladatai 2006-ben nem változtak; az alapító okiratban foglaltak szerint a következők: alap- és alkalmazott kutatások folytatása az atommagfizikában és atomfizikában; fizikai ismeretek és módszerek alkalmazása más tudományágakban (anyagtudomány és anyagvizsgálat, földtudományok és környezetkutatás, orvosi-biológiai kutatások stb.) és a gyakorlatban (ipar, mezőgazdaság, orvosi gyakorlat stb.); alap- és alkalmazott kutatásokhoz szükséges módszerek és eszközök fejlesztése; közreműködés a felsőoktatásban. II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények, azok gazdasági-társadalmi haszna Részecskefizika Jelentős elméleti eredményeket értek el a második kvantumszíndinamikai sugárzási korrekciók számítására alkalmas általános módszer kifejlesztése érdekében. Sikerült olyan közelítő hatáskeresztmetszeteket levezetni, amelyek kielégítően közelítik a faszintű hatáskeresztmetszetet arra az esetre, amikor egy vagy két végállapoti részecske kinematikailag feloldhatatlan. Sikerült továbbá olyan kielégítő közelítő hatáskeresztmetszet-formulákat is felírni, amelyek egy egyhurok-hatáskeresztmetszetet közelítenek hasonló esetekre. [Ezek az eredmények egy nemzetközi együttműködésben születtek, két atomkis tag részvételével. Az intézeti ráfordítás 12,9 MFt, amiből 0,9 MFt pályázati forrásból származik. Rövid jelöléssel: Nagyobb csoport (2) fő, 12,9 (0,9) MFt] Pontosították a CPT-szimmetria ellenőrzését antiprotonos atomok lézerspektroszkópiája segítségével. [4 (1) fő, 4,5 (2,5) MFt] A CERN-CMS mellett sikeresen beüzemelték az elosztott intelligenciára és hálózati technológiára alapozott LED-videoszenzor képfeldolgozó rendszert. [9 (4) fő, 23,5 (13,5) MFt] 1

2 Magfizika A '80-as évek elején felmerült az a lehetőség, hogy az erősen neutrontöbbletes atommagokban a héjmodellátlagtér alakjának változása következtében az egyrészecske-energiák annyira megváltoznak, hogy a stabilitási völgy közelében megismert mágikus számokhoz tartozó héjzáródások megszűnnek. Az Atomki kutatói Japánban a RIKEN nehézionlaboratóriumában radioaktív ionnyalábok felhasználásával tanulmányozták a 27 Ne és 28 Ne atommagokat a 1 H( 28 Ne, 28 Ne) és 1 H( 28 Ne, 27 Ne) reakciókkal folyékony hidrogén céltárgy alkalmazásával inverz kinematikában. Meghatározták a neutronok kvadrupólus átmeneti mátrixelemét a 28 Ne atommagban, a 27 Ne izotópnál pedig két alacsonyan fekvő gerjesztett állapotot figyeltek meg egyszerre. Ezek a kísérleti eredmények olyan elmélet keretei között értelmezhetőek, melyben az N=20 héjköz Z=10-es rendszámnál nagyon kicsi, azaz közvetetten azt bizonyítják, hogy a 20-as mágikusság eltűnik a neutrongazdag atommagoknál. [37 (3) fő, 16 (1) MFt] Az AGOR gyorsítóberendezés (KVI, Groningen, Hollandia) 43 MeV/nukleon energiájú tríciumnyalábjával vizsgálták a 48 Ca(t, 3 He) és a 58 Ni(t, 3 He) töltöttrészecske-reakciókat. A gerjesztésienergia-spektrumokat 30 MeV-ig mérték 350 kev-es feloldással. A reakció torzított hullámos Born-leírását a végmagnak egy újfajta véletlenfázis-közelítéses leírásával társítva mikroszkopikus értelmezést adtak az észlelt Gamow Teller-típusú óriásrezonanciagerjesztésekre. [20 (1) fő, 5,2 (0,2 MFt)] A Diamant töltöttrészecske-detektorrendszerrel kiegészített Euroball-IV γ-detektorrendszer segítségével a 64 Ni+ 64 Ni magreakciót vizsgálták, hogy kimutassák a modellszámítások által megjósolt hiperdeformált forgási sávok létét. Találtak hiperdeformált alakhoz tartozó "hegygerinc"- szerkezetet a 118 Te, 124 Xe és 124,125 Cs atommagok γ-spektrumaiban. További hét szomszédos atommagban pedig szuperdeformált alakra jellemző "hegygerinc"-szerkezetet találtak. [77 (10) fő, 32 ( 2) MFt] A 14 N(p, ) 15 O reakció hatáskeresztmetszetét korábbi saját, szilárd céltárgyas méréseik után extrém alacsony energián, gázcéltárggyal mérték meg, és az eredményekből a hidrogénégés CNO-ciklusának sebességére következtettek. [31 (3) fő, 12 (2 ) MFt] A napneutrínók termeléséért részben felelős 3 He(, ) 7 Be reakciót minden eddiginél alacsonyabb energián tanulmányozták a LUNA földalatti laboratóriumban. Az eredmények jelentősen csökkentették a napmodellek magfizikai bemenő-paramétereinek bizonytalanságát. [30 (4) fő, 11 (1 ) MFt] Megmérték a 7 Be atommag felezési idejének változását különböző anyagokba implantált 7 Be esetében. Azt találták, hogy a mérések hibahatárán belül a felezési idő nem függ az anyagi közegtől. Erre a vizsgálatra azért volt szükség, mert az ellenkező lehetőségre utaló becslések láttak napvilágot. [23 (3) fő, 11 (1) MFt] Megmérték a 106,108 Cd(p, ) 107,109 In befogási hatáskeresztmetszeteket az asztrofizikai p- folyamat szempontjából lényeges energiatartományban. A mért adatok alapján kimutatták, hogy a statisztikus modell megfelelő pontossággal képes e reakciók leírására.[5 (5) fő, 11 (1) MFt] Bebizonyították, hogy a 22 O atommag esetében a 16 C magban korábban felfedezett neutronlecsatolódás nem tapasztalható. [36 (5) fő, 11 (1) MFt] 2

3 Bebizonyították, hogy a hatáskeresztmetszet meghatározásának többrészecske-reakciók felhasználásával történő indirekt módszere alkalmazható a 7 Li(p, ) 4 He reakció vizsgálatára. [15 (2) fő, 10,5 (0,5) MFt] Az atommagok egzotikus alakú állapotainak háromrészecskés klaszterizációját tanulmányozták. E munka módszertanilag is jelentős, hiszen arra nézve tartalmaz útmutatást, miként lehet a Pauli-féle kizárási elvet közelítőleg tekintetbe venni soknukleon-rendszerek esetében. E vizsgálatok rámutattak arra az érdekes lehetőségre, hogy ugyanazon alkotóelemeket tartalmazó klaszterizáció előfordulhat a mag alap-, szuperdeformált és hiperdeformált állapotában egyaránt.[4 (2) fő, 6,7 (0,7) MFt] Vizsgálták, hogy komplex energiájú kvázirészecskék alkalmazhatók-e magfizikai számolásokban. A neutronban gazdag oxigén- és nikkelizotópokra meghatározták a releváns komplex kvázirészecske-rezonanciákat. Az 132 Sn-közeli magok egy- és kétkvázirészecskerezonanciáinak energia- és részecskeszám-függését tanulmányozták. Azt találták, hogy a keskeny egyrészecske-rezonanciákon alapuló kvázirezonanciák általában a részecskeszám növelése mellett is keskenyek maradnak. [3 (1) fő, 4 (0) MFt] Szupernehéz atommagok önkonzisztensen számolt energiáiból a héjkorrekció figyelembevételével meghatározták az energia sima részének tömegszám-függését. Függvénykapcsolatokat adtak meg a makroszkopikus modell paraméterei között. [4 (1) fő, 4 (0) MFt] Mérési elvet dolgoztak ki a kvantummechanikai relatív információ összefonódott két kvantumbites rendszerekből való kinyerésére. [1 (1) fő, 5 (0)] PT-szimmetrikus potenciálok vizsgálatát kiterjesztették 2 és 3 térbeli dimenzióban értelmezett problémákra, és vizsgálták azok egzakt megoldásának feltételeit. Kimutatták, hogy egyes esetekben a feladat szeparálható egy hermitikus radiális és egy PT-szimmetrikus szögfüggő Schrödinger-egyenletre úgy, hogy az utóbbiban a potenciál PT-szimmetriája sértetlen. [1 (1) fő, 5,25 (0,25) MFt] Széles körű nemzetközi együttműködésben folytatták a NAÜ nukleáris adatbázisának bővítését, mely orvosi és ipari alkalmazások számára készül. Protonnyalábokkal Yb, W, Er, Co, In céltárgyakon, deuteronnyalábokkal Sn, Au, Co,V, Ti, Ta, Nb, In, W, Tm, Pr, Er, Ho céltárgyakon, alfa-részekkel Er, Yb céltárgyakon előidézett reakciók gerjesztési függvényét mérték és számították ki elméletileg. [9 (4) fő, 22 (2) MFt] Német magyar és osztrák magyar együttműködésben több különböző formájú gépalkatrész nukleáris kopásvizsgálatának módszerét dolgozták ki, és az együttműködő partner által küldött mintákon a vizsgálatokat el is végezték. A vizsgálatok eredményeinek egy része közvetlen ipari felhasználást nyer. [3 (3) fő, 12 (2) MFt] Atomfizika Az előző években épített repülésiidő-elektronspektrométeren megkezdték az előre irányuló szögekbe történő korrelált elektronemisszióra vonatkozó méréseket. A vizsgált folyamatban két elektron egyidejű emissziója megy végbe úgy, hogy mindkét elektron a gerjesztő ionnal azonos irányban és közelítőleg azonos sebességgel repül ki az ütközésből. Az elektron energiaspektrumában egy jellegzetes csúcs, a cusp figyelhető meg. A folyamat kísérleti tanulmányozásához három részecskét (két emittált elektront, valamint a töltésállapota szerint analizált kimenő iont) kell egyidejűleg detektálni. Az Intézet VdG-1 gyorsítóján végzett 3

4 mérések első értékelhető eredményét 200 kev-es He 0 atomokat He atomokkal ütköztetve kapták, a két elektront a kimenő He + ionnal detektálva koincidenciában. Az egyik elektron (rögzített) energiájának függvényében adódó cusp-eltolódásokból az ütközésben fellépő erős elektronkorreláció jelenlétére következtettek. [2 (2) fő, 18 (0) MFt] A lineárisan polarizált fotonok atomokkal történő ütközésében keletkező fotoelektronok hatáskeresztmetszeteiben szisztematikus bal-jobb aszimmetriát figyeltek meg. A méréseket az ESA-22 elektronspektrométerrel a lundi Max-II szinkrotron végezték. Gondos ellenőrző méréseik azt mutatják, hogy az észlelt aszimmetria nagy valószínűséggel valódi fizikai folyamat eredménye, és nem instrumentális effektus. A mért és a standard modell alapján számolt adatok közötti eltérés egyértelműen mutatja, hogy a megfigyelt aszimmetria nem magyarázható a gyenge kölcsönhatással. [9 (4) fő, 25,7 (0,7) MFt] Megállapították, hogy a biológiai szövetekben lelassuló ionok által keltett másodlagos elektronok lényeges szerepet játszanak a fontosabb molekulák (elsősorban a DNS) károsításában, széttörésében. Sugárterápia esetén a másodlagos elektronok spektruma alapvető fontosságú a célterület környékének sugárterhelése szempontjából. Azt találták, hogy az ionok lefékeződésének célterülethez közeli, de még az előtti szakaszaiban a relatíve gyors elektronok emissziója a többszörös szórás miatt jelentős mértékben megnő, ami erősen roncsoló belsőhéj-ionizációs folyamatokhoz vezethet. A többszörös elektronszórási folyamatok vizsgálatára a VdG-5 gyorsító nyalábján újabb méréseket is végeztek. [5 (4) fő, 12,3 (0,3) MFt] Ionspektroszkópiai módszerrel vizsgálták a különböző szimmetriájú víz-, metán- és benzolmolekulák elektronhéjaiban a többszörös lyukkeltésnek, valamint a molekula széttörésének a lyukkeltést követő folyamatát. Néhány fragmentációs csatornában határozott anizotrópiát sikerült találniuk. [6 (2) fő, 6,3 (0,3) MFt] A szigetelő kapillárisokban létrejövő ionterelődés mechanizmusát vizsgálták Al 2 O 3 anyagú nanokapilláris mintákon. Megállapították, hogy a néhány kev-es energiájú Ne 6+ ionok egy jelentős része a beesés irányához képest 10 fokkal elforgatott, 140 és 250 nm átmérőjű, nm hosszú kapillárisokon is töltéscsere nélkül képes áthaladni, és a kapillárisok tengelyének irányában lép ki. Ezt a channelingre emlékeztető jelenséget a szigetelő csatornák belső felületének önszerveződő módon létrejövő feltöltődése hozza létre. Részletesen megmérték a kapillárisok ionterelő képességét, és ennek időbeni kifejlődését is. [11 (6) fő, 24,8 (0,8) MFt] Folytatták fullerének és fullerénmódosulatok kutatását. Tiszta és kevert fullerénplazmákat állítottak elő az elektron-ciklotronrezonanciás (ECR) ionforrás új kiépítésében. A fullerén mellett a plazma másik komponense vas vagy ferrocén volt. Azt vizsgálták, hogyan változik a plazma összetétele a komponensek arányainak és az ECR beállításainak (mágneses tér, mikrohullám teljesítmény stb.) függvényében. [7 (3) fő, 16 (1,0) MFt] Elméletileg vizsgálták a kétszeres ionizáció folyamatát 3,6 MeV/amu Au 53+ He és 100 MeV/amu C 6+ He ütközésekben. Számításaikban csak az aszimptotikus atomi állapotokban fellépő korrelációt vették figyelembe. Eredményeik alátámasztják a korábbi kísérleti adatokra és elméletei vizsgálatokra támaszkodó érvelést, amely szerint a végállapoti korrelációnak meghatározó a szerepe. Rámutattak, hogy a korreláció eddigi tanulmányozására bevezetett korrelációs függvény nem egyértelmű, és javasolták egy módosítását. [3 (1) fő, 2 (0) MFt] Analizálták az ionizációs folyamat leírása során alkalmazott torzított hullámú közelítéseket. Ezekben az átmenti amplitúdó rendszerint két tag összegeként írható fel. Az egyik tag a torzított, míg a másik a torzító potenciál okozta átmenetet írja le. Megmutatták, hogy a széles körben alkalmazott folytonosan torzított hullámos közelítés eikonál típusú kezdeti állapottal (CDW-EIS) esetén a torzító potenciál okozta járulék zérus. Ezzel remélhetőleg sikerült pontot 4

5 tenni az irodalomban kialakult vitára, melyet az az állítás váltott ki, hogy a korábbi CDW-EIS számolásokban jogtalanul hanyagolták el a torzító potenciál járulékát. [4 (1) fő, 2 (0) MFt] Magyar-amerikai együttműködésben vizsgálták, hogy a Darmstadtban most létesülő FAIR gyorsítókomplexumnál tanulmányozhatók lesznek-e az ún. inverz (e,2e) folyamatok a relativisztikus sebességtartományban. (Az inverz (e,2e) folyamatokban, a direkt esettől eltérően, nem elektront, hanem egy iont gyorsítanak, és azt kis kötési energiájú elektronokat tartalmazó céltárgyba (pl. hidrogéngázba) lövik, és az ütközésben keletkező két kirepülő elektron impulzusvektorait mérik koincidenciában.) [4 (2) fő, 4 (1,0) MFt] Az Atomki elektron-ciklotronrezonanciás (ECR) ionforrását folyamán egy infrastrukturális GVOP-pályázat támogatásával jelentősen átalakították. Alapkiépítésben a berendezés továbbra is kisméretű, magas ionizáltsági fokú plazmákat állít elő, melyből nagytöltésű ionnyalábok vonhatók ki. Egy új elrendezésben viszont alacsonyabb mikrohullám-frekvencián nagyobb térfogatú, de kevésbé lefosztott ionokból álló plazmákat kapunk. Ilyenkor a berendezés elsősorban anyagkutatásra, fémfelületek plazmakezelésére és plazma fal-kölcsönhatások tanulmányozására alkalmas. A világon ez az első ilyen kétfunkciós ECR-berendezés. [5 (3) fő, 20 (8,0) MFt] Továbbfejlesztették az ECR-plazmák szimulációjára korábban kifejlesztett programcsomagot, amellyel az ECR és hasonló szerkezetű ionforrás mágneses csapdája bármennyi elektronjának mozgása és energiaváltozása követhető numerikusan és grafikusan is. [5 (3) fő, 5,2 (0,2) MFt] Megállapították, hogy a Cu és Ni fémekből fotonokkal keltett rezonáns KLL Augerelektronok kísérleti spektrumalakjának leírásához a rezonáns rugalmatlan röntgenszórás és a fémek elektronszerkezetének modellezésén kívül figyelembe kell venni az elektronoknak a vakanciakeltés okozta energiaveszteségeit is. [8 (3) fő, 1,2 (0,2) MFt] 4, 6, és 8 kev energiájú fotonokkal polikristályos Ge-rétegekből keltett 2s fotoelektronok spektrumait mérték, és modellek segítségével az energia függvényében meghatározták a vakanciakeltés, az elektrontranszport és az elektronok felületen történő áthaladása (plazmonkeltés) okozta energia-veszteségének arányát. Kimutatták, hogy a felületi veszteségek járuléka igen kicsiny, és a modellek egybehangzó eredményeket adnak. [6 (4) fő, 5,5 (0,5) MFt] Szabadelektron-közelítéssel leírható elektronszerkezetű anyagokból röntgensugárzással keltett fotoelektronok energiaspektrumainak analízisére és a különböző eredetű energiaveszteségek meghatározására új egyszerű eljárást dolgoztak ki, amely a többszörös rugalmatlan elektronszórás hatását a korábbi hasonló modelleknél pontosabban veszi figyelembe. Az új módszert alkalmazták polikristályos vékony Ge-rétegből keltett 2s fotoelektron-spektrumok elemzésére. Az eredmények jól egyeznek az elektronszórás Monte-Carlo-módszerrel történő szimulációján alapuló parciális intenzitások analízise elnevezésű modellel kapott eredményekkel. [7 (6) fő, 2,5 (0,5) MFt] Kisenergiájú elektronok bolyongási problémáit tanulmányozták Monte-Carlo-módszer segítségével, figyelembe véve az elektronok spinjét, valamint mind a rugalmas, mind pedig a rugalmatlan folyamatokat (elektron lyuk-párkeltés, tömbi és felületi plazmon gerjesztése, Stoner-gerjesztés). Az első számítások igen jó egyezést mutatnak a kísérleti megfigyelésekkel. [4 (1) fő, 1 (0) MFt] Berilliumkristályban végbemenő atomkilökődési kaszkádokat szimuláltak molekuláris dinamikai módszerrel. A berilliumatomok kölcsönhatását kéttest-potenciállal írták le első lépésként, és előkészületeket tettek soktest-potenciálok használatára is. A vizsgálatokkal az energetikai célú fúziós reaktorok extrém sugárterhelésnek kitett belső falának viselkedését 5

6 kutatják, és a tríciumtenyésztő köpeny neutronsokszorozó közegének fejlesztéséhez fontosak. [5 (3) fő, 8 (0) MFt] Szilárdtest- és felületfizika, anyagtudomány és statisztikus fizika Komplex, több anyagvizsgálati (ezen belül fotoelektronspektroszkópiai) módszert alkalmazó eljárást dolgoztak ki atomerőművi szerkezeti anyagok korróziós állapotának monitorizálására. Megállapították, hogy a Paksi Atomerőműben korábban alkalmazott dekontaminációs eljárás a felületi passzív réteget amorf és kristályos fázisokból álló hibrid szerkezetté alakította és megvastagította, ami a korrózióra való hajlamot növelte. A kidolgozott komplex eljárás elősegíti a korrózióvédelem szempontjából is optimális dekontaminációs technika kifejlesztését. Az eredményeket a Paksi Atomerőműben hasznosítják. [14 (4) fő, 5 (0) MFt] Különböző szemcseméretű Cu 6 PS 5 Br nanoporokat állítottak elő mechanikai őrléssel. Ramanspektroszkópiát alkalmazva meghatározták a szuperionikus kristályok több optikai jellemzőjét, és értelmezték azokat. [6 (1) fő, 2 (0) MFt] Sn 2 P 2 S 6 kerámiát készítettek mechanikai őrléssel előállított nanoporokból. A piezoelektromos tulajdonságokkal rendelkező kerámia egyik fontos potenciális alkalmazási területe lehet a hidrofónia (szonártechnika). Rezonanciatechnikát alkalmazva néhány elektromechanikai paraméter meghatározását végezték el. [8 (1) fő, 2 (0) MFt] Cu/Ni multirétegekben végbemenő diffúziós folyamatokat vizsgáltak repülésiidőneutronreflektometriával az ILL grenoble-i reaktornál. [8 (1) fő, 3,2 (0,2) MFt] Al-adalékolt vékony ZnO-rétegek Al-koncentrációjának meghatározására új fotoelektronspektroszkópiai módszert dolgoztak ki. Az Al-adalék koncentrációjától erősen függ a ZnO-réteg vezetőképessége. Ilyen rétegeket napelemek fényáteresztő vezető felületi rétegeként alkalmaznak. Az eredmények hasznosításában érdekelt a Kraft Projekt Rt. [6 (4) fő, 11 (1) MFt] A LaSrCoO és EuSrCoO perovszkitvegyületekben végbemenő mágneses és elektromos transzportot mérték. Az anyagok belső mágneses szerkezetére és elektromos vezetési mechanizmusára irányuló vizsgálatok hozzájárulnak a kolosszális mágneses ellenállás (CMR) eredetének megértéséhez. [2 (3) fő, 20,5 (0,5) MFt] Mágnesesen csatolt vékony szupravezető rétegek kritikus hőmérsékletének rétegszámfüggésére elméleti számolásokat végeztek a renormálásicsoport-módszeren alapuló tömeges sine-gordon-modell segítségével. Megállapították, hogy a mások által előszeretettel használt sine-gordon-modell nem alkalmas a Josephson-csatolással rendelkező szupravezető rétegszerkezet leírására. Ehelyett viszont kiváló a mágneses csatolás okozta fázisszerkezet feltérképezésére. Eredményeik teljesen összhangban vannak mások által, más módszerekkel elvégzett számításokkal. [3 (1) fő, 10 (0) MFt] A SIMS/SNMS berendezéssel vizsgálták magnetronos porlasztással készült vékony filmekben és elektrokémiai leválasztással készült Cu/Co(Ni) multiréteges vékony filmekben az elemek mélységi eloszlását. A vizsgálat célja egyrészt az előállított filmek minősítése, másrészt az elektrokémiai leválasztás atomi folyamatainak tanulmányozása volt. Az alkalmazott módszer révén sikerült megérteni a mágneses filmek kialakításakor lejátszódó elektrokémiai folyamatokat. Perovszkitvegyületekben oxigén és prazeodímium koncentrációját határozták meg. Bizonyos elemek kis mennyiségű adalékai (pl. O- vagy Pr) jelentősen megváltoztatják a 6

7 perovszkit-vegyületek mágneses és elektromos tulajdonságait. A SIMS/SNMS berendezés érzékenysége egyedülálló lehetőséget ad ezen adalékolási folyamatok vizsgálatára. Üzembeállítottak egy nanométer mélységi feloldású profilométert, melynek segítségével a SIMS/SNMS által előidézett porlasztási kráter alakját lehet ellenőrizni a legjobb mélységi feloldás elérése céljából. Ipari megrendelésre három nemzetközi cég részére is végeztek méréseket, elemanalízist és mélységiprofil-meghatározást. [2 (2) fő, 15,5 (0,5) MFt] Szilárdtestekben lokalizáltan létező háromtest-rendszerek rezonanciaállapotait modellezték 2 és 3 dimenzióban. Meghatározták a rezonanciaállapotok energiájának tömegaránytól való függését. Rámutattak, hogy a szilárdtestekben kialakuló elektron lyuk rendszerek rezonanciái a jelenleg elérhető kísérleti eszközökkel is kimutathatók. [3 (2) fő, 8 (0) MFt] Véges és végtelen szabadsági fokú kvantummechanikai rendszerek fázisátmenetét és a fázisokat jellemző szimmetriák viselkedését tanulmányozták. Megmutatták, hogy a végtelen szabadsági fokú rendszereket jellemző fázisátmenet a véges rendszerekben is észlelhető. A fázist meghatározó dinamikai szimmetria pedig, dacolva a szimmetriasértő kölcsönhatás romboló voltával, kvázidinamikai szimmetria formájában érvényes marad egészen a kritikus pontig, sőt néha még azon túl is. [3 (1) fő, 3,2 (0,2) MFt] Folytatták a hiszterézises optimalizáció módszerének fejlesztését, és az ezzel kapcsolatos nagy volumenű számításokat. A módszer optimalizációs problémák széles körére kiterjeszthető, hatékonyságát a kezdeti próbálkozásokhoz képest nagyságrendekkel sikerült javítaniuk. Az eljárás különösen hatékonynak bizonyult olyan spinüvegmodellek alapállapotának meghatározására, amelyekben hosszú hatótávolságú kölcsönhatások vannak. [1 (1) fő, 8 (0) MFt] Detektálási és jelfeldolgozási technika Si pin-fotodiódák alkalmazhatóságát töltöttrészecske-detektorként és sugárkárosodását vizsgálva megállapították, hogy a korszerű szilícium fotodiódák a dedikált félvezető detektorokkal egyenértékű tulajdonságokkal (szivárgási áram, holt réteg, energiafelbontó képesség stb.) rendelkeznek, holott lényegesen olcsóbbak. Megállapították továbbá, hogy a detektált részecskék okozta sugárkárosodás hatására bekövetkező töltésbegyűjtési hatásfokcsökkenést kellően nagy feszültség alkalmazásával jelentősen mérsékelni lehet meghosszabbítva ezzel a fotodiódadetektorok élettartamát. [7 (4) fő, 14,5 (0,5) MFt] Félvezető detektorok kapacitás feszültség karakterisztikáiban sikerült kimutatniuk a detektált részecskék által a detektorban okozott, a mélységgel változó eloszlású sugárroncsolás okozta változásokat. [6 (3) fő, 10 (0) MFt] Nemzetközi együttműködésben (Osaka Electro-Communication University, Japán) röntgenés gamma-sugárzás detektálására szolgáló korszerű félvezető detektorok fejlesztésében vettek részt. Elsősorban a p + és n + -elektródok körüli védőgyűrű(k)nek és az alkalmazott potenciáloknak a detektorok záróirányú visszáramára gyakorolt hatását vizsgálták. Megállapították, hogy bár alkalmas feltételekkel a visszáram igen jelentősen csökkenthető, az áramzaj mégsem csökken, mivel az több független zajkomponens eredője. A fejlesztések célja a detektorok gyakorlati alkalmazhatóságának a javítása. [8 (2) fő, 3 (0) MFt] Ipari gyémántokból készült nukleáris detektorokat sugároztak be p+be reakcióból származó neutronokkal. A sugárkárosodás során keletkező atomkilökődések számának változtatásával szabályozni lehet a detektorok elektromos paramétereit, és nagyintenzitású sugárzási terekben 7

8 is jól használható nagy térbeli feloldású gyors detektorokat lehet létrehozni. [25 (3) fő, 7 (4) MFt] Kis állatok vizsgálatára alkalmas pozitronemissziós tomográfhoz második generációs detektormodulokat fejlesztettek ki tűkristályokból álló szcintillációs detektormátrix és helyzetérzékeny fotoelektronsokszorozó felhasználásával. Az alkalmazott kisebb tűkristálykeresztmetszet és a többelemű nagyobb detektormátrix a PET térbeli feloldóképességét, a nagyobb kristályhossz pedig a detektálási hatásfokot növeli. A fejlesztés eredményét a Mediso Kft. fogja gyártásra előkészíteni. Kifejlesztették és tesztelték a helyzetérzékeny detektort kiszolgáló analóg frontend - elektronikát. Megkezdték az ehhez kapcsolódó FPGA-alapú adatgyűjtő egység fejlesztését. A Mediso Kft.-vel közösen kifejlesztettek egy PET-detektorok időzítési tulajdonságait szimuláló programot. [30 (5) fő, 32,7 (12,7) MFt] Ionnyaláb-analitika Világviszonylatban is korszerű műszerekkel felszerelt ionnyaláb-analitikai laboratóriumot hoztak létre egy infrastrukturális GVOP pályázatban ( ) kitűzött céloknak megfelelően. [20 (20) fő, 66,8 (26,8) MFt] A légköri aeroszolok kutatása területén a régió légköri aeroszolterhelését jelző adatbázisukat értékelve szezonális változásokat, tendenciákat állapítottak meg az aeroszol 10 μm-es és 2,5 μm-es mérettel jellemzett részecskéinek tömegeire, elemiszén-tartalmára és egyéb fontosabb elemi összetevőinek koncentrációjára vonatkozóan. Elvégezték a sztochasztikustüdőmodellprogram tervezett fejlesztését. [6 (6) fő, 47,6 (3,6) MFt] A magyar-szlovén TéT pályázathoz kapcsolódva, a NANODERM projektum keretében folytatott kutatások továbbviteleként különböző növekedési fázisban (anagén és katagén) lévő szőrtüszők elemeloszlását határozták meg. Plasztikai műtéten átesett felnőttek bőrének és szervkultúrából származó emberi szőrtüszőknek az analízise betekintést nyújt a szőrtüsző funkciójának, fejlődésének, valamint ciklikus aktivitásának részleteibe. [6 (2) fő, 4,1 (0,1) MFt] A DE Neurológiai Klinikával együttműködve összefüggést találtak a nyaki verőerekben levő kalciumeloszlás és az intimamedia vastagsága között. [7 (4) fő, 4 (0) MFt] Sikerrel alkalmaztak [(hfac)cu]poly(siloxane) vegyületeket prekurzorként tintasugaras nyomtatási technológiára alapozott eljárásban mintázatok létrehozására. Ennek a direkt írásos módszernek a mikroelektronikában, pl. nyomtatott áramkörök előállításában/javításában lehet jelentősége. Kimutatták, hogy a mintázatok Cu-dúsak, így jó vezetőképességgel rendelkeznek, ugyanakkor a mintázatok körül háló helyezkedik el, ami rövidzárlatot okozhat. Meghatározták a mintázatok morfológiáját és vastagságeloszlását, ami alapján modellt alkottak a leválasztás mechanizmusára. Eredményeik alapján megmutatták, hogy a leválasztott mintázat minősége a prekurzor mellett a hordozó kémiai minőségétől is függ. Az alkalmazott komplexre a direkt írás módszerét teljeskörűen leírták és eredményeiket tudományos közleményben közölték. [5 (1) fő, 4 (0) MFt] Meghatározták könnyű elemek deuteronindukált gamma-sugárzásának (DIGE) differenciális hatáskeresztmetszeteit az analitikai szempontból fontos energiatartományban, lehetővé téve 8

9 ezen elemek sztenderdek nélküli mennyiségi analízisét. Ezek az irodalomban eddig el nem érhető adatok a nemzetközi adatbázis részeivé váltak. [5 (5) fő, 11 (1) MFt] Meghatározták a protonok által a polimer céltárgyban a behatolás mentén okozott törésmutató-változást. Ez nagyon fontos ismeret eltemetett (tehát a közeg belsejében lévő) optikai hullámvezetők tervezéséhez; az irodalomban eddig ilyen megközelítést mások nem alkalmaztak. [6 (2) fő, 6,4 (0,4) MFt] Szilícium visszacsapó szelepeket készítettek protonnyalábos mikromegmunkálással a besugárzás beesési szögének és az ionenergiáknak a változtatásával. E lehetőségek révén más litográfiai eljárások közül egyedül ez a módszer alkalmas ilyen típusú szerkezetek előállításához. [5 (2) fő, 6,4 (0,4) MFt] Az ADEPR új típusú negatív rezisztanyag továbbfejlesztésében vettek részt, továbbá új eljárást dolgoztak ki hosszú eltemetett csatornák kialakítására ebben és az SU-8 negatív rezisztanyagban. [5 (2) fő, 6,4 (0,4) MFt] Környezetanalitika és kormeghatározás ban az Atomki 4 db kombinált 3 H/ 14 C mintavevőt telepített a Paksi Atomerőmű 2 km-es körzetében létesített környezetellenőrző állomásokra és egyet a dunaföldvári háttérmérő állomásra. A havonta vett minták mérési adatai alapján 2006-ban megállapították: - Az erőmű 2 km-es körzetében a légkör 14 C aktivitása az erőműből kibocsátott anyag miatt átlagosan 1-2 mbq m -3 értékkel magasabb, mint a természetes érték (Dunaföldvár, ~45 mbq m -3 ). Az erőművi járulék a távolság harmadik hatványával csökken, 3 km távolságban gyakorlatilag nem mutatható ki. - Az atmoszféra fajlagos 14 CO 2 aktivitása általában még az erőmű közvetlen környezetében sem érte el a tiszta levegőben (magaslati levegőben) mérhető értéket (kozmikus sugárzás hatásának köszönhető természetes háttér). Ennek oka a fosszilis tüzelőanyagokból a légkör alsó részébe kerülő inaktív szén-dioxid (Suess-effektus) növekvő mennyisége. A mérési sorozat érdekességét az adja, hogy a légköri szén-dioxid-tartalom eredetéről is információt nyújt, ebben az értelemben az adatsorok Kelet-Közép-Európában egyedülállóak. - A levegő HT gáztól származó aktivitása a kimutathatóság határán van. A vízpára fajlagos T- aktivitása a csapadékokra jellemző szezonális változást mutatja, átlagos tríciumkoncentrációja másfél-kétszerese a Debrecenben hullott csapadék tríciumkoncentrációjának.[5 (5) fő, 14 (4) MFt] Az Atomkiban a radiokarbonos kormeghatározási módszerhez korszerű gyorsítóstömegspektrométeres (AMS) méréstechnika is kiépülőben van ben az Intézet munkatársai megépítettek az AMS 14 C kormeghatározáshoz egy gázkezelőt és grafit-előállító rendszert. A kifejlesztett mintakezelési módszereket (hatásfok, tisztaság, memória-effektus) 2006-ban izotópanalitikai módszerekkel ellenőrizték a Leccei Egyetemmel együttműködve. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kidolgozott módszerekkel rendkívül tiszta, jó minőségű grafit céltárgyak állíthatók elő. [7 (5) fő, 20 (10) MFt] A romániai Porcika barlangból származó 2 m mélységű jég fúrómagban a tríciumtartalom alapján meghatározták az 1963-as atombombacsúcs helyét, mely lehetővé tette a barlangi jegesedés léptékének mérését. [3 (1) fő, 1 (0) MFt] Többoldalú folyamatos nemzetközi együttműködés keretében végzett kutatások eredményeként összefoglaló munka készült a Kárpát-Pannon régió vulkanizmusának 9

10 kronológiájáról. Ebben a munkában mintegy húszmillió év alatt lezajlott vulkáni tevékenység tér-időbeli rekonstruálása található. [13 (2) fő, 6,3 (0,3) MFt] A Tokaji-hegység két legfontosabb nyersanyag-előfordulásának (Pálháza: perlit, Füzérradvány: illit) kutatása révén ismertté váltak a telepek kialakulásának körülményei, valamint a vulkáni tevékenységgel való kapcsolatuk. Ez a munka az ELTE Ásványtani Tanszékével való együttműködésben folyt. [2 (1) fő, 4,3 (0,3) MFt] Elvégezték a Pohorje plutonjának (Szlovénia) részletes kronológiai vizsgálatát. Bizonyították, hogy a gránittest körülbelül millió évvel ezelőtt került a felszínre, és a magmatizmus lezajlása a Pannon-medence kialakulásával kapcsolatos. Ezt a munkát a Szlovén Geológiai Intézettel közösen végezték. [2 (1) fő, 1,1 (0,1) MFt] A Papuk kisfokú metamorfózisát alsó- és felsőkréta-korinak találták, a Keleti Bükkét pedig felsőkréta-korinak.[2 (1) fő, 2,2 (0,2) MFt] Gazdasági hasznosulásban érdekelt vállalkozások megbízásából végzett vizsgálataik azt igazolták, hogy az utóvulkanikus működésből származó mofettagázok radontartalmának döntő része a felszínközeli talajrétegekből származik. [4 (1) fő, 2 (0) MFt] Radioaktív anyagok terjedését modellezték annak érdekében, hogy hozzájáruljanak azoknak a heterogén fedési eljárásoknak az optimalizálásához, amelyeket hulladéklerakókban az ipari tevékenység következtében bedúsult természetesen előforduló radioaktív anyagok lefedésére alkalmaznak. Hasznosulásban érdekeltek: az ÁNTSZ Sugárvédelmi Decentrumai. [3 (1) fő, 5 (0) MFt] Radiokémia Az előző évben kidolgozott on-line módszerhez megépítették a nagy fajlagos aktivitású [ 11 C]CH 3 I prekurzort előállító berendezést. A diagnosztikai kutatások céljára készült eszköz lényege egy kapilláris reaktor, amelyben nagy fajlagos aktivitású CH 3 I nyerhető. Három, különböző Si/Al arányú (25, 75 és 300) H-, valamint Fe-béta zeolit katalizátoron vizsgálták a metanol konverzióját jelzett metanollal. [3 (3) fő, 14,8 (1,8) MFt] III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok Hazai kutatási kapcsolatok Az intézet kutatómunkájának minden területén széleskörűek a hazai együttműködések. Ezek közül különösen jelentősek az alábbi intézményekkel való kapcsolatok: a részecskefizika és a magfizika területén: az MTA RMKI, a Debreceni Egyetem (DE) Kísérleti Fizikai Tanszéke, Elméleti Fizikai Tanszéke, az MTA AEKI, a BME Nukleáris Technikai Intézete; az atomfizika és alkalmazásai területén: a DE Kísérleti Fizikai Tanszéke, Szilárdtestfizikai Tanszéke, a BME Kísérleti Fizikai Tanszéke, a Miskolci Egyetem Fizikai Tanszéke, a Veszprémi Egyetem Radiokémiai Tanszéke, az MTA MFA, a TEVA Magyarország Zrt; 10

11 a kondenzált rendszerek fizikájának területén: az MTA MFA, az MTA SZFKI, az MTA RMKI, az MTA Lézerfizikai Kutatócsoportja, a Veszprémi Egyetem Radiokémiai Tanszéke, a DE Szilárdtestfizikai Tanszéke, az ELTE Magkémiai Intézete; a detektálási és jelfeldolgozási technika területén: a DE Nukleáris Medicina Központja, a DE Kísérleti Fizikai Tanszéke; ionnyaláb-analitika területén: a DE több tanszéke és klinikája, az MTA SZFKI, az MTA AEKI, a Veszprémi Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja, Szegedi TE, Országos Környezet-egészségügyi Int., Országos Meteorológiai Szolgálat; környezetanalitika és kormeghatározás területén: a DE, ELTE és a Miskolci Egyetem több tanszéke, az MTA GKI, a MÁFI, az ELGI, az OKK-OSSKI, a VITUKI, a Paksi Atomerőmű Zrt., a püspökszilágyi RHKT Kht., a Mecsekérc Zrt.; a régészeti kutatások területén: a Magyar Nemzeti Múzeum és a hazai múzeumi hálózat több intézménye; radiokémia területén: a DE Nukleáris Medicina Központja Részvétel a felsőoktatásban Az intézet 2006-ban megtartotta a felsőoktatásban korábban is betöltött szerepét, a Debreceni Egyetemmel fenntartott hagyományos kapcsolatait. Az ATOMKI 9 kutatója a beszámolási időszakban meghirdetett 22 kurzus keretében 416 tantervi óra megtartásával járult hozzá a Debreceni Egyetemen (DE) folyó oktatáshoz. 2 harminc órás kurzust a Szegedi Tudományegyetemen tartottak meg. A megtartott gyakorlati órák száma 2006-ban 254 volt. A pregraduális képzésben fizikus, fizika tanári, informatikus, környezettan, környezettudományi valamint a környezetgazdálkodási agrármérnök szakon oktattak (előadások, speciális laboratóriumi gyakorlatok, TDK- és diplomamunkák). A beszámolási időszak folyamán 10 PhD és 7 diplomamunkás hallgató, továbbá 2 TDK-s hallgató dolgozott az intézetben, a témavezetésre fordított órák száma összesen 996 óra volt. A DE TTK és az ATOMKI közös Környezetfizikai Tanszéke (2007-től: a DE TTK kihelyezett Környezetfizikai Tanszéke) helyileg az ATOMKI területén működik. A tanszék a csökkenő létszámú fizika szakos hallgatók mellett jelentős számú környezettan tanári, valamint környezettudomány szakos hallgató képzésében vesz rész. Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi szervezésű, több intézményre kiterjedő programokban való részvétel, valamint az államközi és a MTA által kötött egyezményekre alapozott együttműködés (l. IV. fejezet) mellett lényeges szerepet tölt be az intézet nemzetközi kapcsolataiban az intézetközi megállapodásokra alapozott, valamint az alkalmi, informális együttműködés is. Ilyen együttműködések voltak: a magfizika és alkalmazásai körében 16 ország 33 egyetemével és kutatóintézetével; az atomfizika területén 17 ország 30 kutatóhelyével; a kondenzált rendszerek fizikájának területén 9 ország 12 kutatóhelyével; a detektálási és jelfeldolgozási technika területén Svédország 3 kutatóhelyével; ionnyaláb-analitika területén 3 ország 4 kutatóhelyével; környezetanalitika és kormeghatározás területén 10 ország 13 kutatóhelyével; 11

12 IV. Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok rövid értékelése Az ATOMKI kutatói 2006-ban 23, alvállalkozóként további 4 OTKA pályázati téma kidolgozásában vettek részt. Az elnyert GVOP-pályázatok száma 3 volt. Konzorciumi tagként vagy alvállalkozóként három NKFP pályázat céljainak megvalósításában vettek részt. Az intézet 2006-ban nemzetközi, részben pályázati rendszerben szervezett kutatási programjai között 2 COST-program, 4 keretprogrambeli projektum, 3 NAÜ-projektum és 2 CERNprojektum volt. Ehhez járult még az intézet részvétele több sokoldalú nemzetközi együttműködésben, így többek között az EXOGAM programban és a LUNA-II kollaborációban. Államközi (TéT) egyezményeken alapuló, pályázati rendszerben támogatott együttműködési kapcsolatok voltak 19 témában argentin, cseh, dél-afrikai, görög, horvát, kínai, osztrák, román és szlovén kutatóhelyekkel. A MTA által kötött egyezményeken alapuló kétoldalú együttműködési kapcsolatok 18 témában belga, cseh, egyesült államokbeli, finn, francia, horvátországi, japán, lengyel, mexikói, német, román, valamint szerbiai kutatóintézetekkel és egyetemi kutatóhelyekkel folytatott együttműködésekre terjedtek ki. Mind a TéT egyezmények, mind az MTA által kötött nemzetközi megállapodások az általuk biztosított többletforrások szintjétől függetlenül jelentős mértékben járultak hozzá az intézet nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez. Egyes esetekben az együttműködésnek főhatósági egyezményre alapozott volta elengedhetetlennek bizonyult. V. Az év folyamán megjelent jelentősebb publikációk, szabadalmak és más bemutatható eredmények 1. Algora A, Cseh J, Darai J, Hess PO: Ternary clusterization and quadrupole deformation, Phys. Lett. B639, (2006) 2. Al-Khatib A, Timár J, Algora A, Dombrádi Zs, Gál J, Kalinka G et al. (75), Molnár J, Nyakó BM, Sohler D, Zolnai L: Competition between collective and noncollective excitation modes at high spin in 124 Ba, Phys. Rev. C74, 4305(18) (2006)1 3. Bemmerer D, Confortola F, Costantini H, Formicola A, Gyürky Gy, Bonetti R et al. (30), Elekes Z, Fülöp Zs, Somorjai E,: Activation measurement of the 3 He(, ) 7 Be cross section at low energy, Phys. Rev. Lett (2006) 4. Biri S, Fekete É, Kitagawa A, Muramatsu M, Jánossy A, Pálinkás J: Fullerenes in ECR Ion Sources, Review of Scientific Instruments 77, 03A314 (2006) 5. Ditrói F, Takács S, Tárkányi F, Reichel M, Scherge M, Gervé A: Thin layer activation of large areas for wear study, Wear 261, 1397(2006) 6. Dombrádi Zs, Elekes Z, Saito A, Aoi N, Baba H, Demichi K, Fülöp Zs et al. (37): Vanishing N=20 shell gap: Study of excited states in 27,28 Ne, Phys. Rev. Lett. 96, (2006) 12

13 7. Elekes Z, Dombrádi Zs, Aoi N, Bishop S, Fülöp Zs, Gibelin J et al. (36), Kalinka G, Sohler D: Search for neutron decoupling in 22 O via the (d,d' ) reaction, Phys. Rev. C74, (2006) 8. Elekes Z, Dombrádi Zs, Saito A, Aoi N, Baba H, Demichi K et al. (37), Fülöp Zs: Proton inelastic scattering studies at the borders of the "island of inversion": The 30,31 Na and 33,34 Mg case, Phys. Rev. C73, (2006) 9. Gaudefroy L, Sorlin O, Beaumel D, Blumenfeld Y, Dombrádi Zs, Fortier S et al. (32), Sohler D: Reduction of the spin-orbit splittings at the N = 28 shell closure, Phys. Rev. Lett. 97, 9:2501 (2006) 10. Gómez Morilla I, Simon A, Simon R, Williams CT, Kiss AZ, Grime GW: An evaluation of the accuracy and precision of X-Ray microanalysis techniques using BCR-126A glass reference material, Nucl. Instr. Meth. B (2006) 11. Guillot J, Galés S, Beaumel D, Fortier S, Rich E, Van Giai N et al.(21), Hunyadi M: The (t,3he) reaction at 43 MeV/nucleon on 48Ca and 58Ni: Results and microscopic interpretation, Phys. Rev. C73, 1:4616 (2006) 12. Gulyás L, Igarashi A, Kirchner T: Double ionization of helium by fast ion impact I: Reexamination of the correlation function, Phys. Rev. A74, (2006) 13. Koltay E, Borbély-Kiss I, Kertész Zs, Kiss AZ, Szabó Gy: Assignment of Saharan dust sources to episodes in Hungarian atmosphere by PIXE and TOMS observations, J. of Radioanalytical and Nucl. Chem. 267, No.2, (2006) 14. Kövér L, Berényi Z, Cserny I, Lugosi L, Drube W, Mukoyama T et al. (7): Initial- and final-state excitations in KL 23 L 23 Auger spectra of Cu and Ni metals, induced near threshold, Phys. Rev. B73, (2006) 15. Mátéfi-Tempfli S, Mátéfi-Tempfli M, Piraux L, Juhász Z, Biri S, Fekete É et al. (12), Iván I, Gáll LF, Sulik B, Víkor Gy, Pálinkás J: Guided transmission of slow Ne(6+) ions through the nanochannels of highly ordered anodic alumina, Nanotechnology 17, 3915 (2006) 16. Nándori I, Vad K: Length-scale dependence of vortex dynamics in HTSC superconductors, Journal of Optoelectronics and Advanced Materials 8, 1161 (2006) 17. Pál KF: Hysteretic optimization for the Sherrington-Kirkpatrick spin glass, Physica A 367, 261 (2006) 18. Pécskay Z, Lexa J, Szakács A, Seghedi I, Balogh K, Konecny V et al. (13): Geochronology of Neogene magmatism in the Carpathian arc and intra-carpathian area, Geologica Carpathica 57, 6, (2006) 19. Rickerby J, Simon A, Jeynes C, Morgan JT, Steinke JHG: 1,1,1,5,5,5-Hexafluoroacetylacetonate copper(i) poly(vinylsiloxane)s as precursors for copper direct-write, Chemistry of Materials 18, (2006) 20. Simon A, Csákó T, Jeynes C, Szörényi T: High lateral resolution 2D mapping of the B/C ratio in a boron carbide film formed by femtosecond pulsed laser deposition, Nucl. Instr. Meth. B249, (2006) 13

14 21. Schnitchen C, Charman D, Magyari E, Braun M, Grigorszky I, Tóthmérész B, Molnár M, Szántó Zs: Reconstructing hydrological variability from testate amoebae analysis in Carpathian peatlands, Journal of Paleolimnology 36, 1 (2006) 22. Del Duca V, Somogyi G, Trócsányi Z: Progress on NNLO subtraction, Nucl. Phys. B Proceedings Supplement 157, 37 (2006) 23. Světlík I, Tomášková L, Molnár M, Svingor É, Futó I, Pintér T et al. (8): Monitoring of atmospheric 14 CO 2 in Central European countries, Czechoslovak Journal of Physics 56 (1), (2006) 24. Szíki GA, Simon A, Szikszai Z, Kertész Zs, Dobos E: Gamma ray production crosssections of deuteron induced nuclear reactions for light element analysis, Nucl. Instr. Meth. B251, (2006) 25. Timár J, Vaman C, Starosta K, Fossan DB, Koike T, Sohler D et al. (8): Role of the core in degeneracy of chiral candidate band doubling: 103 Rh, Phys. Rev. C73, (R) (2006) 26. Vad K, Mészáros S, Nándori I, Sas B: Length-scale-dependent phase transition in Bi2Sr2CaCu2O8 single crystals, Philosophical Magazine 86, 2115 (2006) 27. Valastyán I, Kerek A, Molnár J, Novák D, Végh J, Emri M, Trón L: A SPECT demonstrator - revival of a gamma camera, Nucl. Instr. Meth. in Physics Research, Section A: Accelerators, Spectrometers, Detectors and Associated Equipment 563, 274 (2006) 28. Varga D, Tőkési K, Berényi Z, Tóth J, Kövér L: Observation of the hydrogen peak in the spectra of electrons backscattered from polyethylene, Surf. Interface Anal. 38, 544 (2006) 29. Vértesi T: Relative information encoded in the degree of entanglement to discriminate bipartite states, Phys. Lett. A357, (2006) 30. Zouros TJM, Sulik B, Gulyás L, Orbán A: Production of projectile 1s2s2p 4P states by transfer-loss in collisions of O 5+ and F 6+ ions with H 2 and He targets, Journal of Physics B39, L45-L52 (2006) 14

AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE

AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE 4026 Debrecen, Bem tér 18/c (4001 Debrecen, Pf. 51) Tel: 06-52-509200, fax: 06-52-416181 E-mail: rgl@atomki.hu; honlap: http://www.atomki.hu CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2007) Kvantumfizika

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2006. ÉVI TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI. Matematikai és természettudományi kutatóintézetek.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2006. ÉVI TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI. Matematikai és természettudományi kutatóintézetek. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2006. ÉVI TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI I. Matematikai és természettudományi kutatóintézetek Budapest 2007 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK 2006. ÉVI TUDOMÁNYOS

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy

Részletesebben

kapillárisok vizsgálatából szerzett felületfizikai információk széleskörűen alkalmazhatók az anyagvizsgálatban, vékonyrétegek analízisében.

kapillárisok vizsgálatából szerzett felületfizikai információk széleskörűen alkalmazhatók az anyagvizsgálatban, vékonyrétegek analízisében. Fiatal kutatói témák az Atomkiban 2009 1. ÚJ RÉSZECSKÉK KERESÉSE A CERN CMS DETEKTORÁVAL Új részecskék keresése a CERN CMS detektorával (Témavezető: Trócsányi Zoltán, zoltant@atomki.hu) Az új fiatal kutatói

Részletesebben

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatómunkája oktatónként 2010-2011. tanév 1. félév: Oktató neve Környezeti informatika (TFME0420) fizikus és fizika tanár 1+2+0 környezettan MSc

Részletesebben

Methods to measure low cross sections for nuclear astrophysics

Methods to measure low cross sections for nuclear astrophysics Methods to measure low cross sections for nuclear astrophysics Mérési módszerek asztrofizikailag jelentős alacsony magfizikai hatáskeresztmetszetek meghatározására Szücs Tamás Nukleáris asztrofizikai csoport

Részletesebben

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2008)

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2008) AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE 4026 Debrecen, Bem tér 18/c (4001 Debrecen, Pf. 51) Tel: 06-52-509200, fax: 06-52-416181 E-mail: director@atomki.hu; honlap: http://www.atomki.hu CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2008)

Részletesebben

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD

Részletesebben

Az asztrofizikai p-folyamat kísérleti vizsgálata befogási reakciókban

Az asztrofizikai p-folyamat kísérleti vizsgálata befogási reakciókban Az asztrofizikai p-folyamat kísérleti vizsgálata befogási reakciókban Zárójelentés az F 043408 ifjúsági OTKA pályázatról Témavezető: Gyürky György A vasnál nehezebb elemek izotópjai a csillagfejlődés előrehaladott

Részletesebben

Fúziós kutatások a BME Nukleáris Technikai Intézetében

Fúziós kutatások a BME Nukleáris Technikai Intézetében Fúziós kutatások a BME Nukleáris Technikai Intézetében Pokol Gergő BME NTI Nukleáris Újságíró Akadémia 2014. március 6. Fúziós kutatások a BME Nukleáris Technikai Intézetében Fúziós energiatermelés bevezető

Részletesebben

Ni és Ge felületi rétegekb l keltett K-Auger spektrumok elemzése Analysis of K-Auger spectra excited from surface layers of Ni and Ge

Ni és Ge felületi rétegekb l keltett K-Auger spektrumok elemzése Analysis of K-Auger spectra excited from surface layers of Ni and Ge Ni és Ge felületi rétegekb l keltett K-Auger spektrumok elemzése Analysis of K-Auger spectra excited from surface layers of Ni and Ge doktori (PhD) értekezés tézisei abstracts of Ph.D. thesis Egri Sándor

Részletesebben

Rádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21

Rádl Attila december 11. Rádl Attila Spalláció december / 21 Spalláció Rádl Attila 2018. december 11. Rádl Attila Spalláció 2018. december 11. 1 / 21 Definíció Atommagok nagyenergiás részecskével történő ütközése során másodlagos részecskéket létrehozó rugalmatlan

Részletesebben

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses

Részletesebben

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2010)

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2010) AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE 4026 Debrecen, Bem tér 18/c (4001 Debrecen, Pf. 51) Tel: 06-52-509200, fax: 06-52-416181 E-mail: director@atomki.hu; honlap: http://www.atomki.hu CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2010)

Részletesebben

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken

Részletesebben

MTA Atommagkutató Intézet, 4026 Debrecen, Bem tér 18/c.

MTA Atommagkutató Intézet, 4026 Debrecen, Bem tér 18/c. Negatív hidrogénionok keletkezése 7 kev-es OH + + Ar és OH + + aceton ütközésekben: Egy általános mechanizmus hidrogént tartalmazó molekuláris rendszerekre JUHASZ Zoltán a), BENE Erika a), RANGAMA Jimmy

Részletesebben

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III. Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak

Részletesebben

Röntgen-gamma spektrometria

Röntgen-gamma spektrometria Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,

Részletesebben

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens. Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/

Részletesebben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

FIZIKA. Radioaktív sugárzás Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos

Részletesebben

Az expanziós ködkamra

Az expanziós ködkamra A ködkamra Mi az a ködkamra? Olyan nyomvonaljelző detektor, mely képes ionizáló sugárzások és töltött részecskék útját kimutatni. A kamrában túlhűtött gáz található, mely a részecskék által keltett ionokon

Részletesebben

Pásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás

Pásztázó elektronmikroszkóp. Alapelv. Szinkron pásztázás Pásztázó elektronmikroszkóp Scanning Electron Microscope (SEM) Rasterelektronenmikroskope (REM) Alapelv Egy elektronágyúval vékony elektronnyalábot állítunk elő. Ezzel pásztázzuk (eltérítő tekercsek segítségével)

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Molnár M., Rinyu L., Palcsu L., Mogyorósi M., Veres M. MTA ATOMKI - Isotoptech Zrt. Hertelendi Ede Környezetanalitikai

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Megmérjük a láthatatlant

Megmérjük a láthatatlant Megmérjük a láthatatlant (részecskefizikai detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mik azok a részecskék? mennyi van belőlük? miben különböznek? Részecskegyorsítók, CERN mire jó a gyorsító? hogy

Részletesebben

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Sugárzások és anyag kölcsönhatása Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:

Részletesebben

A Nukleáris Medicina alapjai

A Nukleáris Medicina alapjai A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia

Részletesebben

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe

Részletesebben

Protonindukált reakciók és az asztrofizikai p folyamat

Protonindukált reakciók és az asztrofizikai p folyamat Protonindukált reakciók és az asztrofizikai p folyamat Doktori (PhD) értekezés tézisei Kiss Gábor Gyula Témavezető Dr. Somorjai Endre Konzulens Dr. Gyürky György Debreceni Egyetem és Magyar Tudományos

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás

Részletesebben

I. Atom- és molekulafizika program

I. Atom- és molekulafizika program DEBRECENI EGYETEM, DOKTORI (PhD) ISKOLÁK PhD19-26 Fizikai Tudományok Doktori Iskola, vezető: Dr. Kun Ferenc A 2019-ig regisztrált, tervezett foglalkozások jegyzéke (A tantárgyak részletes leírása megtalálható

Részletesebben

Az ATOMKI ESS programja

Az ATOMKI ESS programja Az ATOMKI ESS programja Fenyvesi András Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet Ciklotron Osztály Az ATOMKI fıbb céljai Debrecen és az ESS segítése a projekt megvalósításában már a legelsı fázistól

Részletesebben

Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában

Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában Szűcs László 1, Károlyi Károly 2, Orbán Mihály 2, Sós János 2 1

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,

Részletesebben

Eddigi pályám során kutatásaimat a következő területeken végeztem:

Eddigi pályám során kutatásaimat a következő területeken végeztem: Eddigi pályám során kutatásaimat a következő területeken végeztem: elektronoptika elektronspektroszkópia Tőkési Károly elektron-atom, ion-atom ütközési rendszerek kísérleti tanulmányozás elméleti számítások

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

Negatív ion-fragmentumok keletkezése molekulák ütközéseiben

Negatív ion-fragmentumok keletkezése molekulák ütközéseiben Negatív ion-fragmentumok keletkezése molekulák ütközéseiben Juhász Z. 1, J.-Y. Chesnel 2, E. Lattouf 2, Kovács S. T. S. 1, Bene E. 1, Herczku P. 1, B. A. Huber 2, A. Méry 2, J.-C. Poully 2, J. Rangama

Részletesebben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití

Részletesebben

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,

Részletesebben

OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója. Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata

OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója. Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata OTKA 43585 tematikus pályázat beszámolója Neutronban gazdag egzotikus könnyű atommagok reakcióinak vizsgálata 1. A kutatási célok A pályázatban tervezett kutatási célok a neutronban gazdag könnyű atommagok

Részletesebben

http://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja

Részletesebben

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként

A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként A DE TTK MTA Atomki Kihelyezett Környezetfizikai Tanszék oktatási tevékenysége oktatónként 2009-2010. tanév 2. félév: Oktató neve tantárgyfelelős (5 hét) Sugárvédelem és dozimetria (TFBE2503, T_F2418-K3)

Részletesebben

Izotópkutató Intézet, MTA

Izotópkutató Intézet, MTA Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,

Részletesebben

A HÉLIUM AUTOIONIZÁCIÓS ÁLLAPOTAI KÖZÖTTI INTERFERENCIA (e,2e) KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA

A HÉLIUM AUTOIONIZÁCIÓS ÁLLAPOTAI KÖZÖTTI INTERFERENCIA (e,2e) KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA Multidiszciplináris tudományok, 4. kötet. (2014) 1. sz. pp. 59-66. A HÉLIUM AUTOIONIZÁCIÓS ÁLLAPOTAI KÖZÖTTI INTERFERENCIA (e,2e) KÍSÉRLETI VIZSGÁLATA Paripás Béla 1 és Palásthy Béla 2 1 egyetemi tanár,

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Ref. [3] A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Az anyaggal való kölcsönhatás kis valószínűségű hatótávolság nagy A sugárzás gyengülését 3 féle kölcsönhatás okozza. fotoeffektus Compton-szórás párkeltés A gamma-fotonok

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

I. Atom- és molekulafizika program

I. Atom- és molekulafizika program DEBRECENI EGYETEM, DOKTORI (PhD) ISKOLÁK PhD18-26 Fizikai Tudományok Doktori Iskola, vezető: Dr. Kun Ferenc A 2018-ig regisztrált, tervezett foglalkozások jegyzéke (A tantárgyak részletes leírása megtalálható

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

Monte Carlo módszerek fejlesztése reaktorfizikai szimulációkhoz

Monte Carlo módszerek fejlesztése reaktorfizikai szimulációkhoz Monte Carlo módszerek fejlesztése reaktorfizikai szimulációkhoz Légrády Dávid BME NTI Molnár Balázs, Takács Hajna, Tolnai Gábor 016.1.07 A munka a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által

Részletesebben

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek. Félvezető detektorok - A legfiatalabb detektor család; a 1960-as évek közepétől kezdték alkalmazni őket. - Működésük bizonyos értelemben hasonló a gáztöltésű detektorokéhoz, ezért szokták őket szilárd

Részletesebben

GONDOLATOK A BOMLÁSI ÁLLANDÓRÓL

GONDOLATOK A BOMLÁSI ÁLLANDÓRÓL GONDOLATOK A BOMLÁSI ÁLLANDÓRÓL Szűcs László Budapest Főváros Kormányhivatala Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály Sugárfizikai és Kémiai Mérések Osztály Előzetes A bomlási állandó/felezési idő.

Részletesebben

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel

Részletesebben

ATOMMAGKUTATÓ INTÉZET

ATOMMAGKUTATÓ INTÉZET ATOMMAGKUTATÓ INTÉZET 4026 Debrecen, Bem tér 18/c, 4001 Debrecen, Pf. 51. Telefon: 06-52-509200, Fax: 06-52-416181 E-mail: director@atomki.hu; honlap: http://www.atomki.hu I. A kutatóhely fő feladatai

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Részletesebben

Protonnyaláb okozta fizikai és kémiai változások vizsgálata polimerekben és alkalmazásaik a protonnyalábos mikromegmunkálásban

Protonnyaláb okozta fizikai és kémiai változások vizsgálata polimerekben és alkalmazásaik a protonnyalábos mikromegmunkálásban TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024. Protonnyaláb okozta fizikai és kémiai változások vizsgálata polimerekben és alkalmazásaik a protonnyalábos mikromegmunkálásban Szilasi Szabolcs Témavezetők: Dr. Rajta István

Részletesebben

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2009)

CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2009) AZ MTA ATOMMAGKUTATÓ INTÉZETE 4026 Debrecen, Bem tér 18/c (4001 Debrecen, Pf. 51) Tel: 06-52-509200, fax: 06-52-416181 E-mail: director@atomki.hu; honlap: http://www.atomki.hu CÉLOK ÉS FORRÁSOK (2009)

Részletesebben

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza

Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza Univerzalitási osztályok nemegyensúlyi rendszerekben, Ódor Géza odor@mfa.kfki.hu 1. Bevezetõ, dinamikus skálázás, kritikus exponensek, térelmélet formalizmus, renormalizáció, topológius fázis diagrammok,

Részletesebben

Fényérzékeny amorf nanokompozitok: technológia és alkalmazásuk a fotonikában. Csarnovics István

Fényérzékeny amorf nanokompozitok: technológia és alkalmazásuk a fotonikában. Csarnovics István Új irányok és eredményak A mikro- és nanotechnológiák területén 2013.05.15. Budapest Fényérzékeny amorf nanokompozitok: technológia és alkalmazásuk a fotonikában Csarnovics István Debreceni Egyetem, Fizika

Részletesebben

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a

Részletesebben

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio -A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló

Részletesebben

Prompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt

Prompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analitika Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analízis gerjesztés: neutronnyaláb detektált karakterisztikus sugárzás: gamma sugárzás Panorámaanalízis Elemi összetétel -- elvileg

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

ELTE Fizikai Intézet. FEI Quanta 3D FEG kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp

ELTE Fizikai Intézet. FEI Quanta 3D FEG kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp ELTE Fizikai Intézet FEI Quanta 3D FEG kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp mintatartó mikroszkóp nyitott ajtóval Fő egységek 1. Elektron forrás 10-7 Pa 2. Mágneses lencsék 10-5 Pa 3. Pásztázó mágnesek

Részletesebben

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,

Részletesebben

Indul az LHC: a kísérletek

Indul az LHC: a kísérletek Horváth Dezső: Indul az LHC: a kísérletek Debreceni Egyetem, 2008. szept. 10. p. 1 Indul az LHC: a kísérletek Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Intézete, 2008. szept. 10. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu

Részletesebben

Fókuszált ionsugaras megmunkálás

Fókuszált ionsugaras megmunkálás 1 FEI Quanta 3D SEM/FIB Fókuszált ionsugaras megmunkálás Ratter Kitti 2011. január 19-21. 2 FIB = Focused Ion Beam (Fókuszált ionnyaláb) Miből áll egy SEM/FIB berendezés? elektron oszlop ion oszlop gáz

Részletesebben

Abszolút és relatív aktivitás mérése

Abszolút és relatív aktivitás mérése Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés

Részletesebben

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA 8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának

Részletesebben

Havancsák Károly Nagyfelbontású kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp az ELTÉ-n: lehetőségek, eddigi eredmények

Havancsák Károly Nagyfelbontású kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp az ELTÉ-n: lehetőségek, eddigi eredmények Havancsák Károly Nagyfelbontású kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp az ELTÉ-n: lehetőségek, eddigi eredmények Nanoanyagok és nanotechnológiák Albizottság ELTE TTK 2013. Havancsák Károly Nagyfelbontású

Részletesebben

Atommagok alapvető tulajdonságai

Atommagok alapvető tulajdonságai Atommagok alapvető tulajdonságai Mag és részecskefizika 5. előadás 017. március 17. Áttekintés Atommagok szerkezete a kvarkképben proton szerkezete, atommagok szerkezete, magerő Atommagok összetétele izotópok,

Részletesebben

Kft. Audiotechnika Kft.

Kft. Audiotechnika Kft. Karotázs Kft. Audiotechnika Kft. Projektzáró előadás Műszerfejlesztés kutak fúrások tesztelésére Projekt azonosító száma: GOP-1.3.1-08/1-2008-0006 Projekt lezárása: 2011. december 16. Brenner Csaba, Henézi

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó

Részletesebben

A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI

A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI web.inc.bme.hu/csonka/csg/oktat/tomegsp.doc alapján tömeg-töltés arány szerinti szétválasztás a legérzékenyebb módszerek közé tartozik (Nagyon kis anyagmennyiség kimutatására

Részletesebben

FIZIKA. Atommag fizika

FIZIKA. Atommag fizika Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2

Részletesebben

Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével

Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Borbély Ákos, Steve G. Johnson Lawrence Berkeley National Laboratory, CA e-mail: ABorbely@lbl.gov Az előadás vázlata Nagy

Részletesebben

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált

Részletesebben

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Részletesebben

Fókuszált ionsugaras megmunkálás

Fókuszált ionsugaras megmunkálás FEI Quanta 3D SEM/FIB Dankházi Zoltán 2016. március 1 FIB = Focused Ion Beam (Fókuszált ionnyaláb) Miből áll egy SEM/FIB berendezés? elektron oszlop ion oszlop gáz injektorok detektor CDEM (SE, SI) 2 Dual-Beam

Részletesebben

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

2010. január 31-én zárult OTKA pályázat zárójelentése: K62441 Dr. Mihály György

2010. január 31-én zárult OTKA pályázat zárójelentése: K62441 Dr. Mihály György Hidrosztatikus nyomással kiváltott elektronszerkezeti változások szilárd testekben A kutatás célkitűzései: A szilárd testek elektromos és mágneses tulajdonságait az alkotó atomok elektronhullámfüggvényeinek

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center

Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center A késő neutron kibocsájtás felfedezése R. B. Roberts, R. C. Meyer és

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Z bozonok az LHC nehézion programjában

Z bozonok az LHC nehézion programjában Z bozonok az LHC nehézion programjában Zsigmond Anna Julia MTA Wigner FK Max Planck Institut für Physik Fizikus Vándorgyűlés Szeged, 2016 augusztus 24-27. Nehézion-ütközések az LHC-nál A-A és p-a ütközések

Részletesebben

http://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését

Részletesebben

Szinkrotronspektroszkópiák május 14.

Szinkrotronspektroszkópiák május 14. Szinkrotronspektroszkópiák 2009. május 14. információ www.szinkrotron.hu www.esrf.eu www.aps.anl.gov www.spring8.or.jp http://en.wikipedia.org/wiki/synchrotron http://www.lightsources.org/ Szinkrotrongyorsítók

Részletesebben

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák Bevezetés az analóg és digitális elektronikába V. Félvezető diódák Félvezető dióda Félvezetőknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. (Si, Ge)

Részletesebben

Röntgendiagnosztikai alapok

Röntgendiagnosztikai alapok Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:

Részletesebben

Részecskefizika. Magfizika

Részecskefizika. Magfizika ATOMMAGKUTATÓ INTÉZET 4026 Debrecen, Bem tér 18/c, 4001 Debrecen, Pf. 51. Telefon: 06-52-509200, Fax: 06-52-416181 E-mail: director@atomki.hu; honlap: http://www.atomki.hu I. A kutatóhely fő feladatai

Részletesebben

2, = 5221 K (7.2)

2, = 5221 K (7.2) 7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon

Részletesebben