Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(II.14.)Kt. rendelete a környezetvédelemről

Átírás

1 Egységesítés dátuma: Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(II.14.)Kt. rendelete a környezetvédelemről EGYSÉGES SZERKEZET Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembevételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés c.) pontjára hivatkozva, valamint az 58. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. (1) 1 E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét: - a levegőtisztaság-védelmi, - a föld és vízvédelmi, - zöldfelületek védelmét. 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagykovácsi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek. (2) 2 (3) 3 (4) 4 A Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás melynek tagja Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata is közös Környezetvédelmi Programját jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 1 Módosította: 55/2003 (XII. 15.) Kt. Rendelet 1. és a 38/2008. (XII. 01.) Kt. Rendelet 1. 2 Hatályon kívül helyezte: 55/2003. (XII. 15.) Kt. Rendelet 2. 3 Hatályon kívül helyezte: 38/2008. (XII. 01.) Kt. Rendelet 2. 4 Beiktatta: 35/2007. (XII. 18.) Kt. rendelet 1.

2 I. FEJEZET LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai 3. (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről Nagykovácsi Önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. (2) 5 Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi eredetű hulladékot égetni csak a jegyző engedélyével szabad. (3) 6 Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon október 1- április 30-ig ig lehet, kivéve a vasár-és ünnepnapokat. Szeles időben égetni tilos. (4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat. (5) 7 Az erdő szélétől számított 200 méteren, a főút szélétől 100 méteren belül avart és kerti hulladékot égetni tilos. A közterületen az ingatlanokon kívül tilos az avar és a kerti hulladék, vagy bármilyen más anyag égetése. (6) A mezőgazdasági hulladék nyílt téri égetését a környezetvédelmi felügyelőség állásfoglalása alapján a jegyző engedélyezi. (7) 8 A megfelelő körülmények esetén végzett égetéskor a tüzet csak állandó felügyelet mellett lehet meggyújtani. A égetés befejezése után azonnal gondoskodni kell az ottmaradt és el nem égett anyag oltásáról. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 4. (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos. 5 Módosította: 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet 3. 6 Módosította: 12/2010. (V.04.) Kt. rendelet 1. 7 Módosította: 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet 3. (2) és 12/2010. (V.04.) Kt. rendelet 2. 8 Beiktatta: 12/2010. (V.04.)

3 Tarlóégetésre vonatkozó szabályok 5. (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Nagykovácsi község jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki. (2) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető. (3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását. (4) Tarlóégetés szélcsendes időben az alábbiak betartásával végezhető: - az égetése kijelölt tarló területét körül kell szántani, - menekülési utat kell biztosítani a területen tartózkodó állatok számára, a területet nem szabad teljes körben felgyújtani, - tarlóégetés befejezése után parázs nem maradhat vissza. Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok 6. 9 Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 7. (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat a környezetet, közúti környezetet nem szennyező állapotban szabad szállítani. (2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani. (4) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a növénytelepítési munkák elvégzését előírhatja. (5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egyidőben kerüljön sor. 9 Hatályon kívül helyezte: 12/2010. (V.04.)

4 8. 10 A ban nem szabályozott kérdésekben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Allergén növények elleni védekezési szabályok II. FEJEZET VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM 12. (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos. (2) A zárt csapadékvíz elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos. (3) 12 Tilos ingatlanokon, háztartások, intézmények, üzemek szennyvizét, talajvizét illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, saját vagy más ingatlanára, közterületre, közútra kiengedni, vagy bármely módon a talajba juttatni. (4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell. (5) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre. III. FEJEZET 13 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok 13. (1) A vendéglátó-ipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a jegyző látja el. (2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatáshoz hatósági engedély szükséges. (3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni. (4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell 10 Módosította: 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet Hatályon kívül helyezte: 26/2011. (XI. 17.) Kt. rendelet Módosította: 15/2011. (VI.30.) Kt. rendelet Hatályon kívül helyezte: 38/2008. (XII.01.) Kt. rendelet 2. (2), majd beiktatta: 3/2010. (II.02.) Kt. rendelet

5 jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható. (5) A rendelet hatálybalépését megelőzően már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyek e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője. (6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológiai megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállítása, stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzőnek. Utcai zenészek működése 14. Utcai zenélést végezhetnek a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában. Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok 15. (1) 14 A község belterületén belül tilos hétköznap óráig, szombaton órától hétfő 7.00 óráig : - akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása, - erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység, - zajt keltő munkák (fűnyíró-gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) végzése. (2) Közterületre irányuló hangszórás, ami meghaladja a jogszabályban foglalt határértéket - hangosító berendezéssel - csak a jegyző engedélyével folytatható. (3) 15 A község belterületén tilos kereskedelmi tevékenység hangos hirdetése: - akár emberi hanggal, akár technikai berendezéssel vagy egyéb eszközzel. A tilalom alól kivételt képeznek azok, akik a mozgóárusításra közterület-használati engedéllyel rendelkeznek Az egyes zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) Köm-Eüm rendelet tartalmazza Módosította: 15/2011. (VI.30.) Kt. rendelet Beiktatta: 15/2011. (VI.30.) Kt. rendelet Módosította: 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet

6 E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás. 18. A III. fejezetben nem szabályozott kérdésekben a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.)MT számú rendelet szabályait kell alkalmazni. III/A. FEJEZET 17 ZÖLDFELÜLETEK ÉS KÖZTERÜLETEK VÉDELME 18/A. (1) 18 E rendelet szempontjából: Zöldterület: közigazgatási terület felhasználási egység, a község állandóan növényzettel fedett, más terület felhasználási egységbe nem tartozó, közhasználatú része: fásított köztér, közpark. Zöldfelület: lakóterületek, gazdasági, intézményi területek, közlekedési útvonalak melletti biológiailag aktív növényzettel borított területe. (1) 19 A zöldterületek, zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület használati hozzájárulás szükséges. (2) 20 A használónak, a rendeltetéstől eltérő használat megkezdése előtt az eredeti állapotról feljegyzést kell készíteni, melyet az engedély kérelemhez csatolni kell. (3) 21 A rendeltetéstől eltérő használat miatt bekövetkezett károkat haladéktalanul meg kell szüntetni, az eredeti állapotot vissza kell állítani. (4) 22 Tilos a zöldterületekre és zöldfelületekre gépkocsival, vagy más járművel ráhajtani, parkolni, kivéve a gyeprácsos felületeket. (5) 23 Tilos a növényzet és a zöldterületek elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak, építményeinek, berendezéseinek bármilyen módon történő megrongálása, vagy szakszerűtlen kezelése. (6) 24 Tilos az önkormányzati tulajdonban lévő közterületeken található fára reklámhordozót elhelyezni. 18. (1) 25 Nagykovácsi közigazgatási határán belül álló 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű (1m-en mért) fa magánérdekből, vagy egyéb okból elkerülhetetlen kivágása engedélyköteles. E kötelezettségek, illetve korlátozások a gyümölcsfák, örökzöldek, allergén termésű vagy virágú fák, valamint az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kivágására nem vonatkozik. (2) 26 A fák kivágása csak a jegyző engedélyével végezhető. A kivágott fák után, a pótlás során annyi fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott 17 Beiktatta: 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet Beiktatta: 12/2010. (V.04.) Kt. rendelet Beiktatta: 12/2010. (V.04.) Kt. rendelet

7 fák törzsátmérőjének összegét 50%-al meghaladja. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1.0 méter magasságban kell mérni. (3) 27 Ha a fa igazoltan épület, kerítés, építmény állagát, vagy út forgalmát veszélyezteti, illetve természetes úton történt kiszáradás miatt kerül kivágásra, a kivágott fák darabszámával megegyező fát kell ültetni. (4) 28 Magánérdekből, engedéllyel végzett közterületi fakivágás esetén, az engedélyes köteles a fakivágásból származó hulladékot, faanyagot,nyesedéket haladéktalanul elszállítani. A fakivágás során keletkezett károsodott közterületet helyreállítani. (5) 29 A pótlási kötelezettség teljesítésekor kertészeti faiskolából származó előnevelt fát kell használni, melyek 1.0 méteren mért törzsátmérője legalább 5 cm. Ültetésnél előnyben részesítendők a tájba, őshonosan fellelhető fafajok, de kerülni kell az allergén termésű illetve virágú fafajokat. (6) Az ingatlanon lévő növényállomány rendszeres gondozása, karbantartása az ingatlan tulajdonosának (használójának) kötelezettsége. (7)-(8) 30 (9) 31 A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a tulajdonos vagy az ingatlan jogos használójának részére, háza és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. (10) 32 Az ingatlan tulajdonosa (haszonélvező) köteles gondoskodni az ingatlan, és az ingatlan előtti közterületen lévő járdaszakasz, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gyom-mentesítéséről. (11) 33 Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fák közterület fölé átnyúló részén lévő fészkelőhelyek alatti közterület szennyeződéstől való megtisztításáról. A madarak által okozott szennyeződés eltávolításával kapcsolatos költség azon ingatlantulajdonosokra is kiterjed, ahol a közterülettel határos építményen fészkelő madarak okozzák a közterület szennyeződését. IV. FEJEZET ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA 27 Beiktatta: 12/2010. (V.04.) Kt. rendelet Beiktatta: 12/2010. (V.04.) Kt. rendelet Beiktatta: 12/2010. (V.04.) Kt. rendelet Hatályon kívül helyezte: 26/2011. (XI.17.) Kt. rendelet Beiktatta: 15/2011. (VI.30.) Kt. rendelet Beiktatta: 15/2011. (VI.30.) Kt. rendelet Beiktatta: 15/2011. (VI.30.) Kt. rendelet

8 A környezetvédelmi Alap létrehozása 19. (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap). (2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását: a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása, b) a környezeti károk mérséklése, c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése, d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése, e) a zöldfelület-gazdálkodás, f) a természeti értékek megóvása, g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén. A Környezetvédelmi Alap bevételei 20. Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei: a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a, b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, c) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, d) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és e) természetvédelmi bírság teljes összege f) benyújtott pályázatokon elnyert összegek, g) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek. h) i) 34 az önkormányzat közterületeinek, illetve beépítetlen területeinek bérbeadásából származó bevételek 35 az önkormányzat közigazgatási határain belül az önkormányzat hozzájárulásával ideiglenesen, illetve véglegesen történő földlerakásokból származó bevételek. 34 Beiktatta: 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet Beiktatta: 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet

9 A Környezetvédelmi Alap felhasználása 21. (1) A Környezetvédelmi alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani: a) levegőtisztaság védelme (pl: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, stb.), b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd- és veszélyes hulladékok kezelése, c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, d) zaj- és rezgésvédelem (pl: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése, stb.) e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés, f) vizek védelme, g) talaj védelme, h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel, i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése, j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység, k) környezetvédelmi pályázati alapképzésre. (2) A Környezetvédelmi Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket. 22. (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testületnek évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 21. -ában foglaltakra. (2) 36 A belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni. (3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a településen végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet. 23. (1) A Környezetvédelmi Alapból támogatást: a) az éves felhasználási terv, valamint b) pályázat útján 36 Beiktatta: 38/2008. (XII.01.) Kt. rendelet

10 - az e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - olyan természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegből Nagykovácsi közigazgatási területén végez meghatározott környezetvédelmi tevékenységet. Alapvető eljárási szabályok 24. (1) A Környezetvédelmi Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a polgármester írásbeli javaslatára a képviselő-testület határozza meg. (2) A pályázat alapján elnyerhető támogatás formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő lehet, melyek együttesen is alkalmazhatók. (3) A képviselő-testület kérésére be kell mutatni a fennmaradó saját rész meglétének hitelt érdemlő igazolását. (4) A pályázat előírásaihoz - szükség szerint - külső, független szakértő véleményét is be lehet szerezni testületi döntés alapján. (5) A képviselő-testület határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni, melyet a polgármester ír alá, a jegyző, illetve az általa felhatalmazott személy ellenjegyzésével. 25. (1) A képviselő-testület a pályázati cél megvalósulását ellenőriztetni jogosult. (2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a képviselő-testület visszavonja. 26. (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a polgármester a képviselő-testület előtt évente a zárszámadásról szóló rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni. (2) A beszámolót a lakosság számára is hozzáférhetővé kell tenni Hatályon kívül helyezte: 18/2012. (IV.25.) sz. Kt. rendelet

11 V. FEJEZET SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK (1) - (2) VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. (1) E rendelet február 15. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a 21/1996 (05.07.) Kt. rendelet. Egységes szerkezetbe foglalva november 11. napján. Tóthné Pataki Csilla jegyző Bencsik Mónika polgármester