Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(II.14.)Kt. rendelete a környezetvédelemről

Átírás

1 Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(II.14.)Kt. rendelete a környezetvédelemről EGYSÉGES SZERKEZET Nagykovácsi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembevételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés c.) pontjára hivatkozva, valamint az 58. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét: - a levegőtisztaság-védelmi, - a föld és vízvédelmi, - a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat. -*zöldfelületek védelmét 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagykovácsi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek. (2) ** (3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen: - térzene, mutatványos tevékenység, - művelődési intézmény, cirkusz, varieté, - játékterem, - üzlet, kereskedelmi egység, üdülő, panzió, - sportpálya, - autóbusz állomás, - hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére, -** * Az francia bekezdését az 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet módosította ** A 2. (2) bekezdést, illetve a 2. (3) bekezdés utolsó franciabekezdését az 55/2003. (XII.15.) Kt, rendelet hatályon kívül helyezi.

2 I. FEJEZET LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai 3. (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről Nagykovácsi Önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. (2) * Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi eredetű hulladékot égetni csak a jegyző engedélyével szabad. (3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon október 1 - április 30-ig ig lehet. Szeles időben égetni tilos. (4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat. (5) *Az erdő szélétől számított 200 méteren, a közút szélétől számított 100 méteren belül avart és kerti hulladékot égetni tilos! (6) A mezőgazdasági hulladék nyílt téri égetését a környezetvédelmi felügyelőség állásfoglalása alapján a jegyző engedélyezi. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 4. (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos. Tarlóégetésre vonatkozó szabályok 5. (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Nagykovácsi község jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki. (2) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető. (3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását. * A 3. (2) és (5) bekezdését az 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet módosította - 2 -

3 (4) Tarlóégetés szélcsendes időben az alábbiak betartásával végezhető: - az égetése kijelölt tarló területét körül kell szántani, - menekülési utat kell biztosítani a területen tartózkodó állatok számára, a területet nem szabad teljes körben felgyújtani, - tarlóégetés befejezése után parázs nem maradhat vissza. Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok 6. (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet. (2) Hulladékot égetni október 1-je és április 30-a között megfelelő légköri viszonyok esetén lehet óra közötti időszakban, kivéve vasár- és ünnepnap. (3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. (4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait). (5) * Az erdő szélétől számított 200 méteren, a közút szélétől számított 100 méteren belül avart és kerti hulladékot égetni tilos. Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 7. (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat a környezetet, közúti környezetet nem szennyező állapotban szabad szállítani. (2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani. (4) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a növénytelepítési munkák elvégzését előírhatja. (5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egyidőben kerüljön sor. * A 6. (5) bekezdéssel egészíti ki az 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet 8. * - 3 -

4 A ban nem szabályozott kérdésekben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Allergén növények elleni védekezési szabályok 9. (1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. (2) A fokozottan allergiakeltő növények (parlagfű, üröm stb.) elterjedését az ingatlanok folyamatos gondozásával, a növények irtásával kell megakadályozni. (3) A gyomirtásról - még virágzás előtt - mechanikus illetve vegyszeres úton kell gondoskodni. (4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a jegyző határozattal kötelezi az érintetteket a parlagfű mentesítésére. Amennyiben a kötelezett a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a mentesítést nem végzi el, úgy a jegyző a mentesítést a kötelezett költségére elvégezteti. 10. A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, visszaszorítási módjainak, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak az érdekeltek körében történő tudatosításáról az Önkormányzat gondoskodik. 11. A ban nem szabályozott kérdésekben a növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény előírásait kell alkalmazni. II. FEJEZET VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM 12. (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos. (2) A zárt csapadékvíz elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos. (3) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni. * A 8. -t az 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet módosította (4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell

5 (5) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre. III. FEJEZET ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok 13. (1) A vendéglátóipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a jegyző látja el. (2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatáshoz hatósági engedély szükséges. (3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni. (4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható. (5) A rendelet hatálybalépését megelőzően már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyek e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője. (6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológiai megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállítása, stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzőnek. Utcai zenészek működése 14. Utcai zenélést végezhetnek a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában. Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

6 (1) A község belterületén belül tilos hétköznap óráig, szombaton órától hétfő 7.00 óráig : - akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása, - erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység, - zajt keltő munkák (fűnyíró-gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) végzése. (2) Közterületre irányuló hangszórás, ami meghaladja a jogszabályban foglalt határértéket - hangosító berendezéssel - csak a jegyző engedélyével folytatható. 16. * Az egyes zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) Köm-Eüm rendelet tartalmazza. 17. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás. 18. A III. fejezetben nem szabályozott kérdésekben a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983.(V.12.)MT számú rendelet szabályait kell alkalmazni. III/A. FEJEZET** ZÖLDFELÜLETEK ÉS KÖZTERÜLETEK VÉDELME 18/A. (1) Zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, vagy azt bármi módon károsítani tilos. (2) Tilos a közterületen lévő fákat csonkolni, illetve bármilyen más módon károsítani, kivéve közvetlen balesetveszély vagy kár elhárítása céljából. (3) Fák kivágása csak a jegyző engedélyével végezhető. A kivágott törzsátmérő után a pótlási kötelezettség 150%-os, melyet az érintett ingatlanon belül, vagy a jegyző által meghatározott helyen kell elültetni. E kötelezettségek illetve korlátozások a gyümölcsfák, örökzöldek, allergén termésű illetve virágú fák, valamint az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kivágására nem vonatkozik. (4) Ültetésénél be kell tartani a megfelelő védőtávolságot, mely a szomszédos ingatlantól számítva fák esetében legalább három méter, sövény esetében legalább fél méter. (5) Ültetésnél előnyben részesítendők a tájba illő, őshonos, alacsonyra növő fafajok, és kerülendők az allergén termésű illetve virágú fafajok. * Az 16. -t az 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet módosította ** A III/A Fejezetet az 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet határozta meg (6) Az ingatlanon lévő növényállomány rendszeres gondozása, karbantartása az ingatlan tulajdonosának (használójának) kötelezettsége. (7) Nagykovácsi Nagyközség területén minden ingatlantulajdonos, az ingatlan használója, illetve kezelője köteles a tulajdonában, használatában illetve kezelésében lévő területet a virágzó parlagfűtől mentesen tartani

7 (8) A parlagfű irtásáról az időjárástól függő gyakorisággal virágzás előtt kell gondoskodni, elsősorban mechanikai módszerekkel. IV. FEJEZET ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA A környezetvédelmi Alap létrehozása 19. (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap). (2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását: a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása, b) a környezeti károk mérséklése, c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése, d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése, e) a zöldfelület-gazdálkodás, f) a természeti értékek megóvása, g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén. A Környezetvédelmi Alap bevételei 20. Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei: a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a, b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, c) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, d) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és e) természetvédelmi bírság teljes összege f) benyújtott pályázatokon elnyert összegek, g) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek

8 h) *az önkormányzat közterületeinek, illetve beépítetlen területeinek bérbeadásából származó bevételek i) *az önkormányzat közigazgatási határain belül az önkormányzat hozzájárulásával ideiglenesen, illetve véglegesen történő földlerakásokból származó bevételek. A Környezetvédelmi Alap felhasználása 21. (1) A Környezetvédelmi alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani: a) levegőtisztaság védelme (pl: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, stb.), b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd- és veszélyes hulladékok kezelése, c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, d) zaj- és rezgésvédelem (pl: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése, stb.) e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés, f) vizek védelme, g) talaj védelme, h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel, i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése, j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység, k) környezetvédelmi pályázati alapképzésre. (2) A Környezetvédelmi Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket. 22. (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testületnek évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 21. -ában foglaltakra. * A 20. -t további h) és i) pontokkal egészíti ki az 55/2003. (XII.15.) Kt. rendelet (2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni. (3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a településen végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet

9 (1) A Környezetvédelmi Alapból támogatást: a) az éves felhasználási terv, valamint b) pályázat útján - az e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - olyan természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegből Nagykovácsi közigazgatási területén végez meghatározott környezetvédelmi tevékenységet. Alapvető eljárási szabályok 24. (1) A Környezetvédelmi Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a polgármester írásbeli javaslatára a képviselő-testület határozza meg. (2) A pályázat alapján elnyerhető támogatás formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő lehet, melyek együttesen is alkalmazhatók. (3) A képviselő-testület kérésére be kell mutatni a fennmaradó saját rész meglétének hitelt érdemlő igazolását. (4) A pályázat előírásaihoz - szükség szerint - külső, független szakértő véleményét is be lehet szerezni testületi döntés alapján. (5) A képviselő-testület határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni, melyet a polgármester ír alá, a jegyző, illetve az általa felhatalmazott személy ellenjegyzésével. 25. (1) A képviselő-testület a pályázati cél megvalósulását ellenőriztetni jogosult. (2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a képviselő-testület visszavonja. 26. (1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a polgármester a képviselő-testület előtt évente a zárszámadásról szóló rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni. (2) A beszámolót a lakosság számára is hozzáférhetővé kell tenni V. FEJEZET

10 SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK (1) Aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és ,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértés elkövetőjével szemben ,-Ft-ig terjedő helyszíni bírság szabható ki. Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő is jogosult. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. (1) E rendelet február 15. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a 21/1996 (05.07.) Kt. rendelet Kántor Ágnes Pájer Árpád jegyző polgármester Kihirdetés napja: február 14. Kántor Ágnes jegyző