JELENTÉS az Európai GNSS Ügynökség 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszaival együtt (2011/C 366/20)

Átírás

1 C 366/112 Az Európai Unió Hivatalos Lapja JELENTÉS az Európai GNSS Ügynökség 2010-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszaival együtt (2011/C 366/20) BEVEZETÉS 1. A brüsszeli székhelyű Európai GNSS (Globális Navigációs Műholdrendszer) Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a Tanács július 12-i 1321/2004/EK rendelete ( 1 ) hozta létre abból a célból, hogy a Galileo program üzembe helyezési és üzemeltetési szakaszában érvényesítse az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) programokhoz kapcsolódó közérdek szempontjait és a program szabályozó ügynökségéül szolgáljon. A július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) az Ügynökség feladatkörét a Galileo rendszerek biztonsági ellenőrzésére és kereskedelmi forgalomba hozataluk előkészítésére szűkítette. Az Ügynökség megnevezése 2010-ig az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer Ellenőrző Hatósága volt ( 3 ). 2. Az Ügynökség 2010-es jóváhagyott költségvetése 15,9 millió EUR-t tett ki, szemben az előző évi 44,4 millió EURval. Az Ügynökség az év végén 42 alkalmazottat foglalkoztatott, míg az előző évben az alkalmazottak száma 35 volt. Az igazgató felelőssége 5. Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételeit és kiadásait ( 8 ). Az igazgató feladata ( 9 ) a szervezeti struktúra felállítása és az, hogy kialakítsa az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes végleges beszámoló elkészítésére vonatkozó belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat ( 10 ), valamint hogy biztosítsa a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét. A Számvevőszék felelőssége 6. A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT 3. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját ( 4 ), amely a december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból ( 5 ) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből ( 6 ) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e. 4. Ennek a megbízhatósági nyilatkozatnak az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 7 ) az Európai Parlament és a Tanács a címzettje. ( 1 ) HL L 246., , 1. o. ( 2 ) HL L 196., , 1. o. ( 3 ) A Melléklet az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit foglalja össze. Ezeket tájékoztatás céljából mutatjuk be. ( 4 ) A beszámoló kiegészül az év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel, amely bemutatja többek között az előirányzatok végrehajtásának alakulását és összefoglalót ad a különböző költségvetési tételek közötti előirányzat-átcsoportosításokról. ( 5 ) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a cash flow-kimutatás, a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, valamint a pénzügyi kimutatások melléklete; ez utóbbi a számviteli politika meghatározó alapelveinek bemutatását és egyéb magyarázatokat tartalmaz. ( 6 ) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a költségvetési eredménykimutatást és annak mellékletét tartalmazza. ( 7 ) HL L 248., , 1. o. 7. A Számvevőszék az IFAC és az ISSAI ( 11 ) nemzetközi ellenőrzési standardjaival és etikai kódexével összhangban végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék megfeleljen bizonyos etikai követelményeknek és az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot nyerhessen arra nézve, hogy a beszámoló mentes a lényegi hibáktól, valamint hogy az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek. 8. A számvevőszéki ellenőrzés magában foglalja olyan eljárások elvégzését, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A számvevőszéki ellenőrök megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaznak, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e akár csalás, akár tévedés okozta lényegi hibák, illetve jogszerűtlen és szabályszerűtlen tranzakciók a beszámolóban. A kockázat ilyen felmérésekor a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése érdekében figyelembe vesszük a szervezetnek a beszámoló elkészítése ( 8 ) A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 33. cikke (HL L 357., , 72. o.). ( 9 ) A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 38. cikke. ( 10 ) A beszámoló bemutatására vonatkozó, illetve az Ügynökségek által alkalmazandó számviteli szabályokat a legutóbb a 652/2008/EK, Euratom rendelettel (HL L 181., , 23. o.) módosított 2343/2002/EK, Euratom rendelet VII. címének 1. fejezete tartalmazza. Ezeket a szabályokat beépítették az Ügynökség pénzügyi szabályzatába. ( 11 ) Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) és a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (ISSAI).

2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 366/113 és bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-rendszerét. A számvevőszéki ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is. 9. A Számvevőszék meggyőződése, hogy a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a beszámoló megbízhatóságáról adott korlátozó véleményéhez, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről megfogalmazott véleményéhez. A beszámoló megbízhatóságáról adott korlátozó vélemény alapja során az Ügynökség 4,4 millió EUR értékben a Galileo programhoz ( 12 ) kapcsolódó tárgyi eszközöket ( 13 ) vásárolt. Ezeket az eszközöket az Ügynökségnek át kell ruháznia az Európai Bizottságra. Az eszközöket kutatási kiadásként könyvelték el, holott átruházandó eszközökként kellett volna feltüntetni őket. A tranzakció eredményeként az eszközök könyvekben rögzített értéke, valamint az eredménykimutatásban szereplő érték a valóságosnál 4,4 millió EUR-val alacsonyabb. Korlátozó vélemény a beszámoló megbízhatóságáról 11. A Számvevőszék véleménye szerint a 10. bekezdésben bemutatott helyzet hatásának kivételével az Ügynökség éves beszámolója ( 14 ) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve az akkor véget ért évben lezajlott gazdasági események eredményét. Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről 12. A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek. 13. Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS 14. A hetedik keretprogramon belül a 26 millió EUR költségvetésű Galileo 2. pályázati kiírás odaítélési eljárásai esetében az értékelés nem tett egyértelmű különbséget a kiválasztási és az odaítélési szempontok között. Nem kerültek meghatározásra a pályázók pénzügyi kapacitásának értékelésénél alkalmazandó szempontok. Annak ellenére, hogy a visszatérítés maximális arányát a pályázók státusza határozta meg, az Ügynökség nem ellenőrizte azt. 15. A hatodik keretprogram (6. KP) harmadik pályázata esetében két ellenőrzött támogatási szerződésnél a kedvezményezettek által benyújtott költségigénylések a tényleges költségek helyett átalányösszegeken alapultak. Ez nem volt összhangban az uniós pénzügyi támogatásokra vonatkozó nonprofit elvvel. 16. Öt ellenőrzött támogatás esetében, melyek elsősorban a hatodik keretprogramhoz kapcsolódtak, a megvalósítás egy és három év közötti késedelemben volt. A szerződések eredeti értékét egymást követően többször is emelték. 17. A 683/2008/EK rendelet hatályba lépését követően az EGNOS és a Galileo programokkal kapcsolatos tevékenységek és eszközök nagy részét 2009 decemberében átadták a Bizottságnak december 31-én még nem született döntés az Európai Űrügynökségtől származó 2 millió EUR összegű technikai támogatás sorsáról. EGYÉB SZEMPONTOK 18. Az ellenőrzött személyzeti kiválasztási eljárások során nem határozták meg az írásbeli tesztekre és személyes elbeszélgetésre való behíváshoz, illetve a megfelelő pályázók listájára való felkerüléshez szükséges minimális pontszámot. Ez a gyakorlat veszélyeztette a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Ezt a jelentést Igors LUDBORŽS számvevőszéki tag elnökletével a IV. kamara a október 25-i ülésén, Luxembourgban fogadta el. a Számvevőszék nevében Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök ( 12 ) 683/2008/EK rendelet az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról ( 13 ) Műholdas mágneses torziós eszközök, műholdas propulziós hajtóművek, műholdas üzemanyagtartályok (keringési pályára állítás és tesztelés) és földi rubídium atomórák (teljes műveleti képesség). ( 14 ) A végleges éves beszámolót szeptember 16-án állították össze, majd az a Számvevőszékhez október 3-án érkezett be. A végleges éves beszámoló megtalálható a következő honlapokon: vagy

3 C 366/114 Az Európai Unió Hivatalos Lapja MELLÉKLET Európai GNSS Ügynökség (Brüsszel) Hatáskör és tevékenységek A Szerződésből eredő uniós hatáskör Gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság növelése a versenyképesség fokozása által. Az Ügynökség hatásköre (2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) Célok Érvényesíti az európai GNSS programokhoz fűződő közérdekeket. Az európai GNSS programok szabályozó ügynökségeként jár el. Feladatok Az Ügynökség: a) biztosítja a Galileo biztonsági központ biztonsági akkreditációját és üzemeltetését; b) közreműködik a rendszerek kereskedelmi forgalomba hozatalának előkészítésében, beleértve a szükséges piacelemzéseket is; c) elvégzi a Bizottság által rábízott egyéb feladatokat. Irányítás 1. Igazgatótanács Összetétel tagállamonként egy-egy képviselő, a Bizottság egy képviselője. Feladatok kinevezi az igazgatót, elfogadja az éves munkatervet, elfogadja a költségvetést, elfogadja az Ügynökség tevékenységéről és jövőbeli lehetőségeiről szóló éves jelentést. 2. Vezérigazgató A vezérigazgatót az igazgatótanács nevezi ki. 3. Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottság Tagállamonként egy-egy képviselőből, illetve a Bizottság egy képviselőjéből áll. 4. Külső ellenőrzés Európai Számvevőszék. 5. A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság A Tanács javaslata alapján eljáró Európai Parlament. Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások ben (zárójelben a 2009-es adat szerepel) Végleges költségvetés 15,9 (44,4) millió EUR; ebből 8,7 (7,4) millió EUR uniós, a Bizottságtól származó működési támogatás és 7,2 (37) millió EUR a Bizottság operatív kiadásokra szánt támogatása.

4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 366/115 Létszám (2009.) december 31-én: A létszámtervben szereplő állások száma: 28 (23), ebből betöltött: 26 (23) (12) egyéb alkalmazott (szerződéses alkalmazottak, kiküldött nemzeti szakértők), ebből betöltött: 14 (12). A tervezett teljes létszám: 42 (35) fő A foglalkoztatott alkalmazottak teljes létszáma december 31-én: 40 (35), amely foglalkoztatási terület szerint a következőképpen oszlik meg: operatív feladatok: 18 (14) fő adminisztratív feladatok: 14 (12) fő vegyes feladatok: 8 (9) fő Termékek és szolgáltatások 2010-ben Programok Szakmai támogatás az Európai Bizottságnak az EGNOS és a Galileo program megvalósításában. Forrás: az Ügynökségtől származó adatok. Rendszerbiztonság Galileo és EGNOS rendszerbiztonság, Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (Public Regulated Service, PRS) a PRS felhasználói szegmens előkészítése, Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (Galileo Security Monitoring Centre), GNSS Technológiai Ellenőrző Rendszer (GNSS Technology Control Regime). Piacfejlesztés Az EGNOS piacra bocsátása, Nemzetközi tevékenységek (Latin-Amerika, Izrael, Kína, Afrika), Figyelemfelkeltés és tájékoztatás (EGNOS információs portál, Fejlődő Galileo 2009 rendezvény). Kutatás és fejlesztés A 6. és 7. kutatási keretprogram keretében zajló projektek (első és második pályázati felhívás) irányítása, Internetes tudásfejlesztő és ismeretterjesztő eszköz létrehozása/aktualizálása.

5 C 366/116 Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI 10. A szóban forgó eszközt a GSA a következő okokból kifolyólag nem szerepeltette vagyonként beszámolójában: i. az IOV/FOC fázis célja a rendszer műszaki megvalósíthatóságának értékelése, amit 2010-ben nem hagytak jóvá; ii. a Matimop-megállapodás nem irányozta elő az eszköz GSA általi megszerzését, valamint az soha nem volt és nem is lesz a GSA ellenőrzése alatt; iii. számviteli szempontból nem tartották megfontolt dolognak egy a GSA számára gazdasági előnnyel/értékkel nem járó vagyon feltüntetését; iv. a fentiek alapján és a Bizottságnak az ilyen helyzetben alkalmazott következetes számviteli gyakorlatával összhangban az eszközre fordított költségeket 2010-ben kutatási kiadásként könyvelték le. 14. A GSA a hetedik keretprogram vonatkozásában szabványos értékelési eljárást alkalmaz, amely a kiválasztásra és az odaítélésre külön kritériumokat határoz meg. Mindamellett folyamatban van a hetedik keretprogramra vonatkozó legújabb bizottsági iránymutatások és szabályok GSA általi felülvizsgálata, amelynek célja, hogy a hetedik keretprogrammal kapcsolatos, harmadik pályázati felhívás eredményeképpen létrejövő támogatási megállapodások aláírása előtt biztosítsa a szabályoknak való teljes megfelelést. A pénzügyi kapacitás szabványosított értékelése megtörtént, ám azt nem dokumentálták megfelelően. A GSA belső eljárásait feljavítja annak érdekében, hogy biztosítsa az összes pénzügyikapacitás-értékelés megfelelő iktatását. 15. A GSA által a hatodik keretprogrammal kapcsolatban kezelt támogatási szerződések a GSA elődjétől, a Galileo Közös Vállalkozástól (GJU) származnak. A GJU és az Európai Űrügynökség (ESA) a hatodik keretprogrammal kapcsolatban saját szabályokat hozott étre, amelyek kis mértékben eltérnek az Európai Bizottság által megállapított szabályoktól. A fennmaradó, még nyitva álló, hatodik keretprogrammal kapcsolatos támogatási szerződéseket e szerződések előírásainak megfelelően kell lezárni, amelyek az ESA által előzetesen alkalmazott és jóváhagyott átalányösszegeken alapultak. 16. A hatodik keretprogramhoz kapcsolódó néhány támogatás kezdeti értékének egymást követő emelését általában azért hagyták jóvá, hogy figyelembe vegyék a kedvezményezett által végrehajtandó újabb feladatokat. Amint dokumentált munkacsomagok alapján fontosnak ítélt, új tevékenységek adódtak, az elvégzendő új feladatok támogatása érdekében a támogatási szerződéseket módosították. Ez a gyakorlat nem ritka az uniós támogatási szerződések esetében. Az említett módosítások és meghosszabbítások (nem feltétlenül késedelem) legfőbb oka az volt, hogy csúcstechnológiai tevékenységekről van szó, amelyek folyamatos változásoknak vannak kitéve. 17. A GSA az ESA 7. hivatalos technikai támogatásra irányuló kérelmével kapcsolatban betartotta az összes szerződéses és jogi kötelezettségét. A GSA végül kénytelen volt elutasítani az Európai Űrügynökség (ESA) 2 millió EUR összegű fizetési kérelmét, mivel az ESA nem nyújtotta be a fizetési mérföldkövek elérésének igazolásához szükséges jelentéseket. Ennek megfelelően a fel nem használt összeget át kellett utalni az Európai Bizottságnak, azzal a kötelezettséggel, hogy azt az ESA és a GSA közötti IOV megállapodás végrehajtására kell felhasználni. Az átutalást 2011 szeptemberében kell véglegesíteni. 18. A GSA felülvizsgálta a kiválasztási eljárást óta az elő kiválasztási bizottság meghatározza az írásbeli és a szóbeli vizsgákon teljesítendő minimális pontszámot.