Tűz- és elemi kár biztosítás Biztosítási szabályzat

Átírás

1 Tűz- és elemi kár biztosítás Biztosítási szabályzat 1/17 HE-11912/4

2 Tűz- és elemi kár biztosítás Biztosítási szabályzat Tartalomjegyzék Tűzkár biztosítás 1. számú Záradék 1. számú Kiegészítő biztosítás Természeti elemi kár biztosítás 2. számú Kiegészítő biztosítás Földrengés kár biztosítás 3. számú Kiegészítő biztosítás Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk biztosítása 4. számú Kiegészítő biztosítás Légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott károk biztosítása 2/17 HE-11912/4

3 Tűzkár biztosítás Biztosítási szabályzat Tartalomjegyzék I. A kockázatviselés tartama... 4 II. Biztosítási események... 4 A. Tűzkárok... 4 B. Robbanás és összeroppanáskárok... 5 C. Villámcsapáskárok... 5 D. Vízvezetéktörésből eredő vízkárok... 5 III. Vagyontárgyakkal összefüggő többlet kockázatviselés... 6 IV. A biztosítási eseményekkel kapcsolatos általános kizárások... 6 V. A biztosító mentesülése... 7 VI. A biztosítási adatközlés és a díjfizetés szabályai... 8 VII. A biztosítási összeg meghatározása... 8 VIII. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége... 9 IX. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor X. A kártérítési összeg esedékessége XI. A kártérítés mértéke XII. A biztosítással nem fedezett károk XIII. Önrészesedés XIV. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége XV. Egyéb rendelkezések Függelék Biztosítható vagyontárgyak és költségek Záradék a Tűzkár biztosítás és kiegészítő biztosításaihoz A biztosítási összegekre vonatkozó biztosítási évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség /17 HE-11912/4

4 Az Allianz Hungária Biztosító Rt. Cg , székhely: 1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 52., (továbbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti az e szerződésben részletezett feltételek fennállása esetén a biztosított vagyontárgyakban a II. fejezetben meghatározott biztosítási események által véletlen, váratlan formában, balesetszerűen bekövetkező vagyonkárokat a szerződésben meghatározottak szerint. A biztosítási fedezet a szerződésben (ajánlat, kötvény, adatközlő) meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) a biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra és költségekre terjed ki. (lásd: Függelék) A biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési helyenként évente a biztosítási összegig vagy a biztosított által választott kártérítési felső határig téríti meg (téríthető maximális kár). I. A kockázatviselés tartama 1. A biztosítási szerződés a megállapodástól függően határozott vagy határozatlan időtartamra jön létre. 2. A biztosítás a szerződés létrejötte esetén (egyéb megállapodás hiányában) az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. 3. Ha a felek a szerződésben a biztosítás (szerződési tartam) kezdetét későbbi időpontra teszik, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy az ajánlat előbb beérkezett. Ebben az esetben azonban a befizetett díjat is csak olyan időszakra lehet elszámolni, amely nem kezdődik előbb, mint a biztosítás (szerződési tartam) kezdetének időpontja. 4. Határozatlan időtartamú biztosítás esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló ezzel ellentétes megállapodás hiányában minden év január hó 1. (A biztosítási időszak első napja: január hó 1., utolsó napja: december hó 31.) 5. A határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják. A szerződést írásban a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő harminc nap. 6. Határozott tartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik. A megszűnés utáni időszakra történő díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időszakra vonatkozó díjat visszafizeti. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott tartamú szerződés lejárta előtt vagy határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási évforduló előtt megszűnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett. Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót határozott tartamú szerződés esetén a teljes időszakra járó díj, határozatlan időtartamú szerződés esetén a teljes éves díj megilleti. II. Biztosítási események A. Tűzkárok 7. A tűz az olyan anyagi változásokkal együttjáró oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. 8. A biztosító nem téríti meg a tűzkárt: a) ha az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következett be, 4/17 HE-11912/4

5 b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz által okozott károkat, c) ha az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék, stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) használatukkal összefüggésben állt elő, de megtéríti az abból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat, d) ha azt az elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta, de megtéríti az abból átterjedő tűz által okozott károkat, e) ha az üzemelő légi járműben keletkezett, f) ha az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő. B. Robbanás és összeroppanáskárok 9. A robbanás vagy összeroppanás az olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együttjáró rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglevő nyomáskülönbség által, az elválasztóelem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt, vagy mellett keletkezik. 10. A biztosító nem téríti meg a robbanásvagy összeroppanáskárt, ha az: a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett, b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek), c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő, d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását, e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott. C. Villámcsapáskárok 11. Villámcsapás az olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással károsít. 12. A villámcsapáskárt megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín-, halmazállapot-változás továbbá dinamikus erőhatása repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás károkat okozott. 13. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek: a) az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, b) magában a villámvédelmi rendszerben, c) a villámcsapás másodlagos hatásaként keletkeztek. D. Vízvezetéktörésből eredő vízkárok 14. A vízvezetéktörés az olyan telephelyen belüli, e szerződésben biztosított víz-, vagy gőzvezeték meghibásodás, amely az ivóvíz-, szennyvíz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz- és gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt állt elő. 15. A vízvezetéktörésből eredő kárt megtéríti a biztosító, ha azt a vízvezetéktörés következtében kiáramló víz- és/vagy gőz okozta. 16. A biztosító nem téríti meg azt a vízvezetéktörési kárt, amely a) tüzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. Sprinkler), annak tartozékai töréséből eredt, 5/17 HE-11912/4

6 b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak tartozékai (kivéve épületek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékeit) töréséből eredt, c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok, vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett, d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett, e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett, f) magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett, g) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett, h) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzemszerű működést nem befolyásolja, i) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben állt elő, j) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett. III. Vagyontárgyakkal összefüggő többlet kockázatviselés 17. Külön díjfizetés nélkül megtéríti a biztosító a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját munkavállalók) részére a biztosított telephelyén engedéllyel elhelyezett ruházati és egyéb használati tárgyaiban a biztosítási események által okozott károkat, káridőponti értéken, személyenként és évente 15 E Ft értékhatárig. 18. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók tulajdonát képező, készpénz, ékszer, értékpapír, kézműipari és képzőművészeti alkotások, szellemi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver, stb.) gépjárművek és nemesszőrme bundák kárait. IV. A biztosítási eseményekkel kapcsolatos általános kizárások 19. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek a) nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként jöttek létre, b) a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek, továbbá amelyek kizárólag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő, c) a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a biztosított által ismert olyan hiányosságából eredtek és azzal okozati összefüggésben álltak elő, amelyet a biztosított a biztosítóval nem közölt, d) közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, továbbá az össze- és szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szerviz munkák részét képezik, e) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalékalkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt álltak elő, f) a biztosítási események során talajerőben (termőképesség) következtek be, g) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során keletkeztek, h) szándékos túlterhelés következményei, i) a karbantartás elmulasztásával, vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be, j) az építési szerelési tevékenységgel okozati összefüggésben keletkeztek, k) jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérülnek, 6/17 HE-11912/4

7 l) az alábbi események által vagy azok eredményeképpen következtek be, nevezetesen: háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború, állandó, vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak, lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elő, terrorcselekmény. (A jelen kizárás szempontjából terrorcselekmény alatt olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik el.) m) szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, korhadás formájában álltak elő. n) emberi személyzettel ellátott légi járművek, egyéb repülő eszközök, tárgyak, azoknak részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által keletkeztek, o) veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel, p) a Föld belső energiájából származó talajmozgás (földrengés), továbbá bármilyen földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása következményeképpen (pl. tűz, robbanás, vízvezetéktörés stb. formájában) álltak elő. V. A biztosító mentesülése 20. Ha a biztosított nem jogi személy a biztosító annyiban mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, vagy olyan alkalmazottja, illetőleg megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ha a biztosított (szerződő) jogi személy, a biztosító annyiban mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. 21. A 20. pontban foglaltakat a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 22. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerződés mellékletében, illetve külön feltételeiben meghatározott kármegelőzési kötelezettségét nem tartotta be (pl. az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének az időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt), és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben keletkezett. 23. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított (szerződő) a 7/17 HE-11912/4

8 IX. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 24. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. VI. A biztosítási adatközlés és a díjfizetés szabályai 25. A biztosítás díja a biztosítás díjalapjának függvényében kockázatarányosan kerül meghatározásra. 26. A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és költségtérítések tárgyévi biztosítási összege. 27. A biztosítás, kiegészítő biztosítás díját a szerződés (kötvény) mellékletét képező díjmeghatározás tartalmazza. 28. A biztosítottnak a biztosítási díjalap meghatározásához szükséges adatokat a szerződés megkötésekor a biztosítási ajánlat mellékleteként kezelt, cégszerűen aláírt adatközlőkön kell a biztosító részére megadnia. 29. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. VII. A biztosítási összeg meghatározása 30. A vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti, illetve a költségtérítésekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a tárgyévre vonatkozóan kell meghatározni a Függelék szerint. Biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek minősülnek a telephelyi adatközlő lapokon felsorolt, biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak és költségek. A biztosítási összegek nem konvertálhatóak, nem csoportosíthatók át. 31. A felek a biztosítás értéktartásának érdekében a biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően, az egyes meghatározott vagyoncsoportokra, vagyontárgyakra vonatkozó nemzetgazdasági átlagos árnövekedési (inflációs) rátával növelik (indexálják), a készpénz kivételével. Teljes évnél rövidebb (tört évi) biztosítási időszak esetén a felek időarányos árnövekedési (inflációs) rátával növelik a biztosítási összegeket. Az árnövekedési rátával megemelt biztosítási összegek képezik a mindenkori tárgyévi, a díjmegállapítás és a kártérítés szempontjából mértékadó biztosítási összegeket. A biztosítási összegek indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazásának, érvényesítésének évét (tárgyév) megelőző évben már közzétett árindex adatok alapján a teljes évre vonatkozó árindex. A biztosítási összegek indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napjának hatályával. 32. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a) Az utánpótlási új értékhez viszonyított 30% technikai avulási mértéket el nem érő tárgyi eszközök (beruházások kivételével) és forgóeszközök biztosítási összege: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy új beszerzési, előállítási értéke, amely az árjegyzékben szereplő áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmazhat. 8/17 HE-11912/4

9 Az állatok biztosítási összege a számviteli nyilvántartásban kimutatott érték. A tárgyi és a forgóeszközök (készletek) esetében a biztosítási év folyamán előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni. A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési hely(telephely)hez tartozó teljes tárgyieszköz és készletvagyont kell figyelembe venni. b) Beruházások biztosítási összege: a nem aktivált építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó beruházások beruházási költsége, a felhasznált anyagok új beszerzési költségének, illetve az utánpótlási értékkel számolt újraelőállítás költségének figyelembevételével. 33. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a biztosítási időszak során előforduló, legmagasabb káridőponti (tárgyévre vonatkozó) avult érték, illetve a vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínén történő elhelyezését engedélyező szerződésben a jogosultat megillető maximális érték. 34. Saját és idegen tulajdonú egyéb vagyontárgyak biztosítási összege: a) az utánpótlási új értékhez viszonyított 30%-os, vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök biztosítási összege: a biztosítási évre vonatkozó avult érték. A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása többek között a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége stb., b) a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök biztosítási összege: a biztosítási évre vonatkozó avult érték, c) a közvetlenül költségként elszámolt eszközök biztosítási összege: a biztosítási évre vonatkozó beszerzési áron kalkulált, az év során előforduló legmagasabb értékösszeg, d) a biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak biztosítási összege: a biztosítási évre vonatkozó avult érték. A biztosítási év folyamán előforduló legmagasabb vagyonértéket kell meghatározni. A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési hely(telephely)hez tartozó teljes tárgyieszköz vagyont kell figyelembe venni. 35. A költségtérítések biztosítási összege: a biztosítási év folyamán előforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülő a Függelék 4. a) - g) pontokban felsorolt költségtérítések legmagasabb értékeinek összege. 36. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezéssel évközben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a díj megváltozásával jár együtt. VIII. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 37. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. 38. A biztosított haladéktalanul köteles a biztosítónak írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely a kockázat mértékére kihat. (Ilyen változás pl.: a biztosított telephelyen belüli vagyonérték ± 10%-os vagy ezt meghaladó változása (az árukészletek, fogyasztási cikkek kivételével), új védelmi módszerek bevezetése, új, eddig nem használt anyagok alkalmazása, a termelés, szolgáltatás 1 hónapot meghaladó nem idényszerű leállítása, telephelyek, vagyontárgyak bérbeadása, a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog keletkezé- 9/17 HE-11912/4

10 se, csődeljárás, felszámolás vagy szanálás megindítása, a biztosított vagyontárgyakra további biztosítás kötése stb.) 39. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja jogosult a szerződést harminc napra írásban felmondani. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. 40. A biztosított jogállásában bekövetkezett változás esetén (pl.: szétválás, egyesülés, megszűnés stb.) a biztosítót azonnal értesíteni kell. IX. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor 41. A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezése után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két napon belül munkaszüneti nap vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán írásban be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő egységhez. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a káresemény leírását, időpontját, a károsodott létesítmények, vagy eszközök megnevezését, helyét, a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket), a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát. 42. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni. 43. A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, és munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben, vagy idegen kivitelező útján vagy mind a két módon, vegyesen történik. 44. A biztosított köteles a kárát és annak mértékét bizonyító okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartó lapokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani. 45. A károk megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik. 46. A káreseménnyel kapcsolatban idegen vagyont vagy személyt ért károk kivizsgálását és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a károsult, vagy megbízottjának bevonásával közösen végezhetik. 47. A biztosított a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul köteles az illetékes hatóságoknak bejelenteni. 48. A károsult (szerződő fél) a károsodott vagyontárgyak állapotán, a kárhelyszínen, a kárfelmérési eljárás megindulásáig, de a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 5. munkanap 24. órájáig, csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt. 49. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg 10/17 HE-11912/4

11 a kárrendezést, a biztosított, szerződő fél intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket, stb. azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni. X. A kártérítési összeg esedékessége 50. A biztosító a kártérítés összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles megfizetni. XI. A kártérítés mértéke 51. A biztosító a károkat a biztosítási időszakra vonatkozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyenként), a telephelyi adatközlőn vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként, továbbá a költségtérítésekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), vagy az összes vagyoncsoportra, vagyontárgyra és a költségtérítésekre együttesen választott, illetve meghatározott kártérítési felső határértékig (téríthető maximális kár) az önrészesedéssel csökkentve téríti meg. (ajánlat, kötvény, indexálási értesítő) A biztosító a károkat a tulajdonos részére forintban téríti meg. 52. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt és a vagyontárgy helyreállításra, illetve utánpótlásra került. 53. Az egyes vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kerülnek értékelésre. 54. A biztosító a biztosítás értéktartásának érdekében a kockázatviselési helyre választott, illetve meghatározott káreseményenkénti és évenkénti kártérítési felső határt (téríthető maximális kár) biztosítási évenként a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően, a nemzetgazdasági átlagos árnövekedési (inflációs) rátával a 31. pontban meghatározottak szerint növeli. 55. Amennyiben a biztosító által elismert kár összege magasabb a hozzátartozó telephelyi vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-ánál, vagy vagyoncsoportonként 500 E Ft-nál, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a kár időpontjában a biztosított vagyonérték (biztosítási összeg) a telephelyi vagyoncsoport káridőponti utánpótlási értékéhez, illetve a 30%-os, vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök esetén a káridőponti avult értékéhez aránylik (arányos kártérítés). 56. Saját tulajdonú vagyon kárainak térítése Kár esetén a biztosítottnak a tulajdonjogát bizonyítania kell A termelésben, a szolgáltatásban résztvevő 30% technikai avulási mértéket el nem érő tárgyi eszközök (beruházások kivételével) kártérítése Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt (teljes-, totálkár); a biztosított költségszámítást készít a biztosító képviselőjének közreműködésével a károsodott vagyontárgy: a) káridőponti új beszerzési, utánpótlási értékéről, b) a hasznosítható maradványainak értékéről a biztosító az a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét téríti meg Ha a biztosított vagyontárgy károsodott részei pótlással, javítással helyreállíthatók, a kártérítés felső határa az egyes vagyontárgyak káridőponti utánpótlási értéke A biztosított költségszámítást készít a biztosító képviselőjének közremű- 11/17 HE-11912/4

12 ködésével a károsodott vagyontárgy káridőponti: a) helyreállítási költségéről, b) hasznosítható maradványainak értékéről, c) káridőponti új beszerzési, utánpótlási értékéről A biztosító az a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét a c) pontban meghatározott érték erejéig téríti meg Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti az pontban foglaltaknak megfelelően Beruházásokban keletkezett károk térítése: a) a nem javítható (teljes, totál) kárt a készültségi foknak megfelelő ténylegesen felmerült költségek értékéig, b) a javítható károk esetén a javítási költséget a készültségi foknak megfelelő ténylegesen felmerült költségek értékéig téríti meg a biztosító Forgóeszközök (készletek) kártérítése Vásárolt anyagok kártérítése a káridőponti újrabeszerzési áron történik Áru(készlet) károkat a biztosító a káridőponti újrabeszerzési értéken téríti Saját tulajdont képező göngyölegekben keletkezett a) teljes kárt, az újrabeszerzési áron téríti meg a biztosító, b) olyan károkat, amikor az eszközök a károsodott részek pótlásával, javítással helyreállíthatók, a biztosító a helyreállítási költséget téríti. A helyreállítási költség nem haladja meg az a) pont szerinti meghatározott értéket Saját előállítású befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk kára esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő teljes önköltséget téríti meg Az állatok kára esetén; a biztosítási események következtében elhullott vagy kényszervágott egyedileg azonosítható szarvasmarhák, sertések, juhok és lovak nyilvántartott darabonkénti értéken, az egyedileg nem azonosítható tenyészállatok a nyilvántartás szerinti legalacsonyabb darabonkénti áron, minden egyéb állatok kárai pedig felvásárlási középáron, ha ilyen nincs, akkor forgalmi vagy becsült áron kerülnek megtérítésre, a káridőponti élősúly figyelembevételével. A kényszervágás során megtérülő összeg a kártérítésből levonásba kerül. 57. Idegen tulajdonú vagyon kárainak megtérítése Nem a biztosított tulajdonát képező, de a biztosítottnál bármilyen jogcímen levő, megőrzésre, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, vagy javításra átadott vagyontárgyak esetén javítással helyreállítható károknál a káridőponti avult érték, illetve a jogosultat megillető maximális érték erejéig a javítási költséget, teljes-, vagy totálkár esetén a tényleges káridőponti (avult) értéket, illetve a jogosultat megillető maximális értéket téríti meg a biztosító Idegen (betétdíjas) göngyölegeknél a térítés betéti áron történik A teljes-, vagy totálkárok, továbbá a javítással helyreállítható károk megállapításánál is az értékesíthető maradványok értékét a biztosító a kártérítés összegéből levonja. 58. Saját és idegen tulajdonú egyéb vagyon kárainak megtérítése A 30%-os, vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök teljes-, totálkára esetén a vagyontárgy káridőponti avult értékét, javítással helyreállítható kára esetén a helyreállítási költséget a vagyontárgy káridőponti avult értéke erejéig téríti meg a biztosító a hasznosítható maradványérték levonása mellett A véglegesen használaton kívül helyezett vagyontárgyak javítható kárainak és teljes-, vagy totálkárainak kártérítési felső határa a káridőponti avult érték. 12/17 HE-11912/4

13 58.3. A közvetlenül költségként elszámolt eszközök kárait a biztosító a káridőponti újrabeszerzési érték erejéig téríti meg A biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásában szereplő vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti az 58.1., az 58.2., és az pontban foglaltaknak megfelelően. 59. Káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható a Függelék 4. a) - g) pontokban felsorolt költségeket a telephelyi adatközlőkben megjelölt értékig. Ha a biztosító az 55. pont szerinti arányos kártérítést alkalmazza, akkor a költségtérítésekben foglalt költségeket is arányosan téríti meg. XII. A biztosítással nem fedezett károk 60. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek a) normalizált hiányként káló elszámolásra kerültek vagy kerülnek, b) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl.: kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.), c) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származnak és a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják, d) többletköltségként: éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként, expressz vagy légiposta fuvarköltségként merültek fel, e) kedvezmények elvesztéséből adódtak. XIII. Önrészesedés 61. Minden egyes káresemény kárösszegéből a szerződésben (ajánlat, kötvény) meghatározott önrészesedési összeget a biztosított maga visel, kivéve a III. fejezet 17. pontja alapján térítendő károkat. XIV. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 62. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra stb. vonatkozó szakmai előírásokat mindenkor betartani. 63. A biztosító maga vagy képviselője útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni. 64. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés azonnali módosítását kezdeményezi. XV. Egyéb rendelkezések 65. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől számított két év, ha a biztosított (szerződő) nem jogi személy, ha pedig a biztosított (szerződő) jogi személy, az esedékességtől számított egy év. 66. A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást a biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat terhelik. 67. A biztosított a biztosító által megtérített kárra hozzá bármilyen címen befolyó 13/17 HE-11912/4

14 megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni. 68. A biztosított (szerződő) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telex, telefax útján is) közölheti, a biztosítási szerződés felmondását a szerződő felek csak ajánlott levélben közölhetik. 69. A szerződő felek más megállapodás hiányában a biztosításra vonatkozóan semmilyen, birtokukban lévő adatot harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki. 70. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. 71. A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak. Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozhatja fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg , 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerződéses adatokat) a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyféltájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felso-rolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles. 14/17 HE-11912/4

15 A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett. A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja. A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni. 72. Egyéb vonatkozásban a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak. Allianz Hungária Biztosító Rt. 15/17 HE-11912/4

16 Függelék Biztosítható vagyontárgyak és költségek 1. A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott alábbi vagyontárgyak: a) tárgyi eszközök, úgy mint: ingatlanok; épület, egyéb építmény, (az ültetvény, földterület, erdő nem biztosítható), műszaki berendezések, gépek, járművek, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgálják, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgálják, beruházások közül kizárólag a nem aktivált építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó beruházások, egyéb tárgyi eszközök keretében a tenyészállatok, b) forgóeszközök (készletek), úgy mint: anyagok, áruk, betétdíjas göngyölegek, befejezetlen termelés, félkész és késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, c) a biztosító által elfogadott tűzmentes lemez-, vagy páncélszekrényben tárolt pénzkészlet, értékpapír, ékszer, drágakő, nemesfém, szellemi alkotás, műérték, gyűjtemény stb. 2. Ha tűzmentes lemez-, vagy páncélszekrény nincs, a c) pontban felsoroltakra csak forintig létesíthető biztosítás. 3. A biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásában szereplő azon saját vagy idegen tulajdont képező vagyontárgyak, amelyeket a biztosítási adatközlő megfelelő rovatai szerint vagy külön listán felsorolva azonosítási jellel és értékkel szerepeltetve adtak fel. 4. Káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések: a) a károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá az indokoltan szükséges kényszer-kitelepítési, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merülhetnek fel, b) a káresemény során és után felmerülő indokolt mentési, oltási költségek, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkező károkat is, c) bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségek, d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint a szükséges ténymegállapítási költségek, e) a tervezési, szakértői és lebonyolítási költségek, amelyek az a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek, f) a károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint felés leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával, g) a közművek, közüzemi berendezések és közutak az a), b), c) pontokban felsorolt tevékenységek során elkerülhetetlenül szükséges rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik. Allianz Hungária Biztosító Rt. 16/17 HE-11912/4

17 1. Záradék a Tűzkár biztosítás és kiegészítő biztosításaihoz A biztosítási összegekre vonatkozó biztosítási évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség 1. A Tűzkár biztosítás és kiegészítő biztosításai ezen záradékkal történő kiegészítése esetén a biztosítottnak a biztosítási díjalap meghatározásához szükséges adatokat valamennyi vagyoncsoport (vagyontárgy), továbbá a költségtérítések biztosítási összegére vonatkozóan a szerződéskötést követően biztosítási évenként kell megadnia. 2. A biztosítottnak a szerződéskötést követően évente a következő évre (tárgyévre) érvényes biztosítási összegekre ás az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatot (a cégszerűen aláírt adatközlőket) a következő évi (tárgyévi) biztosítási díjának a megállapításához más megállapodás hiányában a tárgyévet megelőző év november hó 10-ig kell megküldenie. 3. Ezen záradék alkalmazása esetén a Tűzkár biztosítás szabályzat 31. pontja nem nyer alkalmazást. 4. Az itt nem érintetteket illetően az alapbiztosítási szabályzatban rögzítettek a mérvadók. Allianz Hungária Biztosító Rt. 17/17 HE-11912/4