Építés- és szerelésbiztosítás (C.A.R.) különös feltételei. Hatályos: március 15-étől. Nysz.: 16496

Átírás

1 Építés- és szerelésbiztosítás (C.A.R.) különös feltételei Hatályos: március 15-étől Nysz.: 16496

2 Tartalomjegyzék Vagyon és felelősségbiztosításokra vonatkozó közös rendelkezések....3 I. Kiegészítő Záradékokra vonatkozó általános rendelkezések....3 II. Általános kizárások....3 III. Önrészesedés....4 IV. A biztosító szolgáltatásának esedékessége....4 V. A biztosítási szerződés módosítása...4 VI. Káresemény esetén benyújtandó okiratok...5 VII. A biztosított...5 VIII. A szerződő...5 IX. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén...5 X. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok....6 XI március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása... 7 Vagyon és felelősségbiztosításokra vonatkozó külön rendelkezések... 8 I. Vagyonbiztosítás...8 II. Felelősségbiztosítás...15 Záradékok

3 Vagyon és felelősségbiztosításokra vonatkozó közös rendelkezések Jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött építési- és szerelésbiztosítási szerződés keretében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint biztosítási szolgáltatást nyújt illetve kártérítést fizet. A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételeinek, (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben foglaltak és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései az irányadók. I. KIEGÉSZÍTŐ ZÁRADÉKOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Kiegészítő záradékok elfogadása esetén jelen általános szerződési feltételek rendelkezései változatlanul irányadóak, azoktól a felek kizárólag a záradékban rögzített rendelkezések szerint és korlátai között térnek el. Amennyiben a záradék alkalmazásának feltétele pótdíj megfizetése, úgy annak rendelkezései kizárólag abban az esetben irányadóak, amennyiben a pótdíjat a szerződő szerződésszerűen, a biztosítási ajánlaton feltüntetett határidőn belül megfizette. A pótdíj késedelmes megfizetése esetén a biztosító kockázatviselése a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap órakor kezdődik. II. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK A biztosító nem téríti meg a biztosítottnak azokat a károkat, melyek oka közvetlenül vagy közvetve II.1. II.2. II.3. II.4. II.5. háború, megszállás, ellenséges tevékenység és rendkívüli állapot (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelőzte-e vagy sem), polgárháború, lázadás, felkelés, zendülés, sztrájk, polgári engedetlenség, politikai szervezetek megbízásából vagy azokkal kapcsolatban tevékenykedő személy vagy személyek katonai vagy jogellenes hatalomátvétele, összeesküvés, elkobzás, egy de jure vagy de facto fennálló kormányzat által elrendelt rekvirálás vagy kormányzati intézkedésből eredő rombolás vagy kár, atomenergia, radioaktív sugárzás és szennyeződés, terrorista cselekmény (terrorista cselekmény különösen minden olyan cselekmény, amikor egy személy vagy személyek csoportja, függetlenül attól, hogy egyedül esetleg bármilyen szervezet(ek) vagy kormány(ok) megbízásából vagy ezekkel kapcsolatban tevékenykedik, erőt, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai okból vagy célból, beleértve azt a szándékot is, hogy befolyásoljon bármely kormányt és/vagy a társadalmat, vagy a társadalom egy részét megfélemlítse), bármilyen azbeszt, vagy azbeszt tartalmú anyag, a munkálatok teljes vagy részleges beszüntetése, 3

4 II.6. II.7. a biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók, a biztosítási kockázat elvállaláskor a biztosítóval közölt műszaki megoldás utólagos megváltoztatása. A szerződő/biztosított kötelessége annak bizonyítása, hogy a biztosítási esemény nem a kizárás körébe eső ok miatt következett be. II.8. biztosított berendezés működtetését szolgáló rendszerek elleni rosszindulatú elektronikus támadás illetve beavatkozás következtében keletkező károk. Ilyen eseménynek minősül különösen a rendszer működést biztosító elektronikus adatok, programok számítógépes vírus hatására, illetve idegen személy hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése. III. ÖNRÉSZESEDÉS Az önrészesedés (önrész) az az összeg, amelyet a biztosított káreseményenként maga visel, és amelyet a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatási összegből minden esetben levon. Egy káreseménnyel érintett több biztosított vagyoncsoport, fedezet és záradék esetében az önrészek külön-külön, azaz vagyoncsoportonként, fedezetenként, záradékonként kerülnek levonásra. Az önrészesedés mértékei, illetve összegei a biztosítási szerződés részét képező biztosítási ajánlaton kerülnek meghatározásra. IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE A biztosító a biztosítási esemény körülményeinek végleges tisztázásához szükséges valamennyi irat beérkezésétől számított 30 napon belül köteles szolgáltatást nyújtani. V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA V.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével Amennyiben a biztosítóval közölt adatokhoz képest változás követezik be különös tekintettel az építési teljesítésre vonatkozó építési tervekhez képest, illetve a kivitelezési technológiában, felhasználásra kerülő anyagokban, berendezésekben úgy a szerződő köteles ezt jelezni. A felek írásban, közös megegyezéssel ez esetben módosíthatják a szerződést a kockázat változására figyelemmel. V.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel Amennyiben a szerződő/biztosított tudomást szerez a biztosítást érintő kockázati körülmények jövőbeni megváltozásáról, úgy a tudomásszerzést követő 3 napon belül, de a legkésőbb a körülmények megváltozását megelőző 30 nappal a biztosítónak köteles ezt bejelenteni. Amennyiben a bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés és/vagy díj módosítása szükséges, úgy a biztosító a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. 4

5 Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap órakor kezdődik. VI. KÁRESEMÉNY ESETÉN BENYÚJTANDÓ OKIRATOK A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett térítheti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is: a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok, biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor már rendelkezésre áll) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménynyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján) a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli, a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok, a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. VII. A BIZTOSÍTOTT A biztosítási ajánlaton biztosítottként, vagy együttbiztosítottként megjelölt személyek, vagy szervezetek. VIII. A SZERZŐDŐ Az építés- és szerelésbiztosítások szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. IX. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A DÍJFIZETÉS ELMARADÁSA ESETÉN IX.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő 5

6 az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg. IX.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik. IX.3. IX.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles. X. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az Építés- és szerelésbiztosítás (C.A.R.) különös feltételeinek rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései: X.1. A biztosítási szerződés módosítása Jelen feltétel közös rendelkezések V.2. pontja a biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. 6:446. -ától eltérően szabályozza. Amennyiben a felek a szerződést a közös rendelkezések V.1. és V.2. pont szerint módosítják, de a szerződő a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése eltérően a Ptk. 6:445. (1) bekezdésében foglaltaktól a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap órakor kezdődik. X.2. A biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése esetén Jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet 5.2. pontja alapján eltérően a Ptk. 6: ától a szerződő/biztosított a szakkivitelezőtől elvárható gondosságot köteles tanúsítani a kármegelőzés körében. X.3. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén Jelen feltétel közös rendelkezések IX. pontja alapján a Ptk. 6:449. -ban foglaltaktól eltérően díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik. A biztosító külön póthatáridő kitűzésére nem köteles. X.4. Többszörös biztosítás eltérő szabályozása A Ptk. 6:459. -ától eltérően jelen feltétel külön rendelkezések I. fejezet 5.1.g) és a 2. II. fejezet 9.p) pontja szerint a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek tekintetében más, korábban létrejött biztosítás is fennáll. Ezen veszteségekre és károkra a biztosító csak a más biztosítással nem fedezett mértékben nyújt szolgáltatást. 6

7 X.5. Felelősségbiztosítási káresemény bejelentése A Ptk. 6:471. -ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel külön rendelkezések II. fejezet 6.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is. X.6. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a felelősségbiztosítás A Ptk. 6:470. (3) bekezdésétől eltérően jelen feltétel külön rendelkezések II. fejezet 7.1. és II. fejezet 7.2. pontja szerint a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat legfeljebb a külön rendelkezések II. fejezet 7.1. d) pontjában meghatározott mértékben, a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között téríti a biztosító akkor is, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. XI MÁRCIUS 15. ELŐTT TETT BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés módosító biztosítási ajánlattal történő módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálya alá helyezik. 7

8 Vagyon és felelősségbiztosításokra vonatkozó külön rendelkezések I. VAGYONBIZTOSÍTÁS I.1. Biztosítási esemény A biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható, hirtelen és váratlan események miatt bekövetkező olyan kár, melynek oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatározott kizárások alá és amely eseményekre vonatkozóan a biztosító a biztosítási szerződésben (ajánlatban) foglaltak szerint nem zárta ki a kockázatviselési kötelezettségét és amely esemény javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé. A biztosító ezen dologi károk bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosítottnak. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. A biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben terjed ki a biztosított vagyontárgyak lopás és betöréses lopás káraira, amennyiben azokat a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyről tulajdonítják el és a kockázatviselés hely védelmét legalább 170 cm magas kerítés továbbá 24 órás őrző/védő szolgálat biztosítja a kockázatviselési helyén a biztosítási esemény időpontjában. Azoknál a vagyontárgyaknál amelyeknél elvárható a fokozott védelem nagy értékű (lásd: I. fejezet pont), könnyen mozgatható vagyontárgyak esetén a tárolásuknak zárt helyen kell történnie, ezen vagyontárgyak lopás káraira a fedezet nem terjed ki. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a kisgépekben bekövetkezett károkra. (lásd: I. fejezet 9.9. pont) I.2. A biztosítás területi hatálya A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken (a tervdokumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre terjed ki. I.3. Kockázatviselés időtartama A biztosítási szerződés keretszerződés kivételével határozott időtartamú. Határozott időtartamú szerződések esetén a biztosítás időszak az építési teljesítés biztosítási szerződésben megjelölt teljes időtartama. A biztosító kockázatviselése közvetlenül a munka megkezdésekor vagy az ajánlaton feltüntetett tárgyaknak az építés helyszínén történő lerakásával kezdődik, illetve az ajánlaton feltüntetett időpontban, amennyiben az az ajánlaton feltüntetésre került. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a szerződő/biztosított által aláírt ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap óra. A biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosított építmény, illetve biztosított építmény azon részeire vonatkozólag, amelyeket átvettek, vagy amelyeket hivatalosan is üzembe helyeztek, vagy amelyek tényleges használatát megkezdték, annak ellenére, hogy a hivatalos átadás-átvétel, illetve a hivatalos üzembe helyezés még nem történt meg. A kockázatviselés az adott megszűnési októl függően az átadás, az üzembe helyezés vagy a használat megkezdésének időpontjában szűnik meg. 8

9 A biztosító kockázatviselése legkésőbb az ajánlatban meghatározott időpontban megszűnik. Keretszerződés esetében (biztosított építési tevékenységére kötött keretjellegű megállapodás) a biztosítás határozatlan időtartammal jön létre, a biztosítási időszak egy naptári év. A biztosítási évforduló a biztosítási szerződésen (ajánlaton) megjelölt időpont. A biztosítási időszakon belül a fedezetbe kerülő egyes építési projektekre vonatkozó kockázatviselés kezdetére és időtartamára a jelen pontban foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kockázatviselés időtartamára vonatkozó további részletes adatokat, rendelkezéseket a biztosítási szerződés (ajánlat) tartalmazza. I.4. I.4.1. I.4.2. I.4.3. A biztosított kötelezettségei Kármegelőzési kötelezettség A károk megelőzése érdekében a biztosított saját költségére köteles gondoskodni minden ésszerű óvintézkedésről, továbbá köteles betartani a hatályos jogszabályokat a törvényes előírásokat, szabványokat, hatósági határozatokat és a gyártó(k) használati utasításait, valamint a Felek megállapodhatnak a veszteségek, károk elkerülése érdekében szükséges kármegelőzési teendőkről. A biztosított vagyontárgy ellenőrzésének lehetővé tétele A biztosító képviselőjének jogában áll a biztosított létesítményt megtekinteni és ellenőrizni. A biztosított köteles, az ellenőrzést a szerződés fennállása alatt lehetővé tenni, továbbá minden, a kockázat megítéléséhez szükséges információt a biztosító képviselőjének rendelkezésre bocsátani. A szerződő/biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezte után a) kárbejelentés az ÁVF ben foglaltaknak megfelelően; b) kárenyhítés, a szerződőtől/biztosítottól elvárható mértékben; c) a sérült részek változatlanul hagyása és igény esetén a biztosító képviselője vagy szakértője részére azok bemutatása, vizsgálatának lehetővé tétele, a kárkori állapotok dokumentálása fotódokumentációval is; d) betöréses lopás, lopás, rablás és rongálás okozta károk esetén a rendőrség azonnali értesítése. A biztosító nem téríti meg azokat a veszteségeket és károkat, melyeket a bekövetkezésüktől számított 2 napon belül nem jelentettek be és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azon esetekre, amikor valamely biztosított vagyontárgy eltűnését a biztosított csak a vagyontárgyak utólagos leltározása során észleli. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgyak állapotában a szerződő/biztosított a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a biztosított ezen feltétel szerint a biztosítót értesítette, a javítások és helyreállítás megkezdése előtt a biztosító képviselőjének lehetőséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Amenynyiben a biztosító képviselője ezt a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogosult a javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni, azonban a munkálatok megkezdésének időpontjáról és azok terjedelméről a szerződő/biztosított előzetesen köteles tájékoztatni a biztosítót és az I. fejezet 4.3. c) pontnak megfelelően dokumentálni a kárkori állapotot. Amennyiben a biztosítóval előre egyeztetett javítási, helyreállítási munkákhoz képest nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. Kár esetén a biztosított köteles a biztosító költségére minden szükséges, vagy a biztosító által kért intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a biztosító a harmadik személyekkel szemben fennálló megtérítési igényét érvényesíteni tudja. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülésről a biztosítót haladéktalanul tájékoztatni. I.5. I.5.1. Kizárások és mentesülés az I. fejezethez A biztosító nem téríti meg az általános kizárásokon túl: a) azokat a veszteségeket és károkat, melyek a nem szabadban tárolt biztosított készletek, építőanyagok, egyéb vagyontárgyak eltűnéséből erednek, amennyiben betöréses lopás bekövetkezte nem igazolható; 9

10 b) bármely következményi kárt, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti büntetéseket, bírságokat és veszteségeket; c) hibás tervezés miatti veszteségeket és károkat; d) hibás anyagok vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításának vagy átvételének költségeit; ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be; e) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező károkat, kopást, normális állagromlást, korróziót, oxidációt, valamint használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódást, tönkremenetelt és értékcsökkenést; f) építőgépek, építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek és egyéb eszközök gépi és/vagy elektromos belső üzemzavarai elhárításának költségeit, és a berendezés helyreállításának, vagy pótlásának költségeit, beleértve a mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok hiányából, megfagyásából, illetve nem megfelelő kenésből eredő károkat; Ezen kizárás csak az érintett vagyontárgyakra vonatkozik, de nem érvényes az ebből eredő, más biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károkra; g) azokat a károkat, amelyek tekintetében más, korábban létrejött biztosítás is fennáll. Ezen veszteségekre és károkra a biztosító csak a más biztosítással nem fedezett mértékben nyújt szolgáltatást; h) akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyegek, okmányok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisüléséből, sérüléséből vagy eltűnéséből eredő károkat, ide nem értve az I. fejezet pontban szabályozott esetet; i) azokat a károkat, amelyek annak következtében keletkeznek, hogy a terveket a felelős tervezővel és gyártóval nem engedélyeztették, nem hagyatták jóvá, vagy a terveket engedély nélkül módosították, illetve nem a terveknek megfelelően hajtották végre a kivitelezést. A biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek az engedélyezett tervektől eltérő építőanyag, illetve technológia felhasználásával összefüggésben következtek be; j) az építési/szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből eredő károkat; k) a túlórák, munkaszüneti napok, illetve éjszaka végzett munkák, valamint expressz fuvarok többletköltségeit; l) légi fuvarok többletköltségeit; m) azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított vagyontárgyat érintő korábbi káresemény miatt bekövetkezett károsodást a biztosított a technológiailag és/vagy az általában elvárható időn belül és minőségben nem állította helyre; n) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenését, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések (lakk-, zománc és karcolási károk); o) leltárhiány, dézsmálás és egyéb tisztázatlan eredetű készlet- vagy eszközhiány. I.5.2. Mentesülés Építési, szerelési tevékenységek végzése miatt szükséges kármegelőzési kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegésének minősül, melyre tekintettel mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított(ak) a kármegelőzési munkákkal kapcsolatos előírásokat, illetve az engedélyezési, kivitelezési tervek alapján szükséges munkálatokat nem, hiányosan vagy szakszerűtlenül végzi(k) el és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ide értendő különös tekintettel a tűzvédelemi, valamint az építéstechnológiai szabályok megszegése, továbbá a vízelvezetés, illetve csapadék elleni védelem körében elvárható óvintézkedések, munkálatok részbeni vagy teljes elmulasztása. I.6. I.6.1. I I I Biztosított vagyontárgyak és költségek Biztosított vagyontárgyak Jelen feltételek alapján biztosítottnak minősülnek a biztosítási szerződésben/ajánlaton feltüntetett, alábbi vagyontárgyak az ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig: Építési teljesítés, azaz a biztosított építés- szerelési tevékenység tervdokumentáció szerinti megvalósításához szükséges kivitelezési munkák, beleértve az építőanyagokat és szerkezeti elemeket. Az építtető/megbízó által a szerződő/biztosított rendelkezésére bocsátott, az építési munkával közvetlenül érintett építendő/szerelendő vagyontárgyak, mint például építőanyagok és szerkezeti elemek. Az építési tevékenységhez szükséges, beépítésre nem kerülő építőgépek, építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek. 10

11 I.6.2. Biztosítható többletköltségek A biztosító amennyiben a biztosító által elfogadott biztosítási ajánlaton külön feltüntetésre kerül, az ott rögzített biztosítási összeg erejéig a biztosítási eseményekkel kapcsolatosan az alábbi költségek megtérítésére vállal fedezetet. A többletköltség címén fizetendő biztosítási szolgáltatás összege nem haladhatja meg az adott biztosítási esemény alapján téríthető többletköltségek figyelembe vétele nélkül számított biztosítási szolgáltatás összegét. I I I Káreseménnyel kapcsolatos többletköltségek a) mentési, oltási költségek, b) bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével Szakértői költségek A biztosító az I. fejezet szerint biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal kapcsolatban vállalja azon mérnökszakértői költségek megtérítését, melyek a káresemény közvetlen helyreállításával kapcsolatosak. Ezen rendelkezés nem terjed ki a kár felmérésével és a kárigény megállapításával kapcsolatos költségekre. A biztosított valamely szakértő fenti célból történő megbízását megelőzően köteles a szakértőtől elvárt feladatokat és a szakértői díj mértékét a biztosítóval előzetesen egyeztetni és jóváhagyatni. Ennek elmaradása esetén a biztosító a felmerült költségek megtérítésére nem köteles. Tervek, dokumentumok nyomtatási költsége A biztosító megtéríti a biztosított részére azokat a nyomtatási költségeket, melyek a biztosított építési munkákkal kapcsolatos tervek, rajzok, dokumentumok elvesztése, vagy károsodása következményeképpen váltak szükségessé. I.7. I.7.1. A biztosítási összeg, a díjszámítás alapja A biztosítási összegeket a szerződő/biztosított határozza meg, mely azonban nem lehet alacsonyabb, mint az építési teljesítés teljes nettó értéke, beleértve a vállalási összeget, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket, valamint az építtető/megbízó által a kockázatviselési helyen rendelkezésre bocsátott anyagok, egységek és részegységek értékét is. A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási ajánlaton az egyes vagyoncsoportok és kockázatok tekintetében megjelölt biztosítási összeg, figyelemmel a jelen feltételekben meghatározott korlátozásokra is. I.7.2. I I I.7.3. Építőgépek, építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek, esetében a díjszámítás alapjának meghatározása a szerződőnek az ajánlaton jelzett választása szerint két módon történhet: A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyaknak a szerződéskötés időpontjában érvényes új értéke. Ebben az esetben a biztosító részkárok esetén (nem totálkár) az I. fejezet pontban szabályozottak szerint avulásmentes térítést nyújt. Abban az esetben, ha a biztosított vagyontárgy a szerződéskötés (ajánlattétel) időpontjában már nem szerezhető be, akkor a díjszámítás alapját hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni. A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyaknak a szerződéskötés időpontjában érvényes műszaki avult értéke. Ebben az esetben a biztosító részkárok esetén (nem totálkár) az I. fejezet pontban szabályozottak szerint avult értéken számított térítést nyújt. Biztosítási összegként egyes biztosított, jelen feltételekben külön jelzett vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új értékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű ún. első kockázati biztosítási összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosításoknál a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. I.8. I.8.1. I A biztosító szolgáltatására vonatkozó rendelkezések Biztosító szolgáltatása és a biztosítási szolgáltatás jogosultja A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a szerződésben felsorolt kizárások és szolgáltatás korlátozások figyelembevételével megtéríti a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben merültek fel. 11

12 Az I. fejezet Vagyonbiztosítás alatt biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett biztosítási esemény esetében a biztosítási szolgáltatás jogosultja, eltérő megállapodás hiányában, az ajánlaton (szerződésen) megnevezésre kerülő szerződő-biztosított. A fenti szabályozástól eltérően a 119. záradék alapján az építtető tulajdonában álló és biztosítási fedezetbe vett vagyontárgyak, valamint az építőgépek, építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek vagyoncsoportok esetében a biztosítási szolgáltatás jogosultja a vagyontárgy tulajdonosa, ill. bérlője, amennyiben biztosítottként, vagy együttbiztosítottként az ajánlaton (szerződésen) megjelölésre kerültek. I.8.2. I I I I I I.8.3. I.8.4. I.8.5. A biztosítási szolgáltatás megállapítása Totálkár esetén A biztosító a biztosított vagyontárgy káridőponti értékét téríti meg, ide értve az építési teljesítés teljes nettó értékét is csökkentve a maradvány értékével. Részkárok esetén Amennyiben az I. fejezet 6.1. pontban meghatározott és a szerződésben biztosított vagyontárgyakat károsító biztosítási esemény következményei javítással elháríthatóak, úgy a biztosító megtéríti a javítás azon munka és anyag költségeit, melyek a biztosított vagyontárgy káridőponti állapotnak megfelelő helyreállításához szükségesek. Avulásmentes részkár térítés Amennyiben az I. fejezet pontban meghatározott és a szerződésben biztosított vagyontárgyakat károsító biztosítási esemény következményei javítással elháríthatóak, úgy a biztosító megtéríti azon javítási munkák költségeit, amelyek a vagyontárgy helyreállításához szükségesek. Műszaki avult értéken történő részkár térítés Amennyiben az I. fejezet pontban meghatározott és a szerződésben biztosított vagyontárgyakat károsító biztosítási esemény következményei javítással elháríthatóak, úgy térítésre kerülnek azon javítási munkák költségei, amelyek a vagyontárgy káridőponti (avult) állapotának megfelelő helyreállításához szükségesek. Új alkatrészek beépítése esetén a biztosító az avultsági szintnek megfelelő levonást alkalmaz az alkatrészek értékből. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa minden esetben az adott vagyontárgy káridőponti avult értéke, azonban nem haladhatja meg a biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben/ biztosítási ajánlaton/kötvényen tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön meghatározott mértékét. Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik. A biztosító az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit kizárólag a végleges helyreállítás költségeit nem növelő tételek tekintetében téríti. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más biztosítási eseménynek nem minősülő károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye. I Amennyiben a biztosított részéről bármely oknál fogva a felmerült áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű egyéb tétel) fizetési kötelezettség utóbb bármely módon megtérül, úgy abban az esetben a biztosító a biztosítási szolgáltatás értékéből levonja az áfa és egyéb felmerült, de bármely módon megtérülő közterhek értékét. I.8.7. Első kockázati érték Amennyiben a biztosítási szerződésben (a biztosító által elfogadott ajánlaton), vagy alkalmazott záradékon feltüntetésre kerül, úgy a biztosító egyes biztosított kockázatok tekintetében kizárólag az adott időszakra, és/vagy egy biztosítási esemény tekintetében meghatározott szolgáltatási limit mértékéig köteles a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. I.9. Fogalom meghatározások Az alábbi fogalmak egyéb megállapodások hiányában a jelen fejezet meghatározásai szerint értendőek. 12

13 I.9.1. I I I I I I I I I I I I.9.2. Elemi kárnak minősülnek az alábbi események által okozott károk szélvihar: az a káresemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves szél rongálással okozott. jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontárgyakban; hónyomás: olyan káresemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyűlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban; sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban; ismeretlen építmény, üreg beomlása: akkor káresemény, amikor ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a hatóságok által nem ismert) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be; felhőszakadás: az a káresemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolással és elöntéssel okoz. földrengés: a kockázatviselés helyén a földkéregben felhalmozódott rugalmas energiák felszabadulása miatt bekövetkező természetes eredetű földmozgás, árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is. tűz: amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes. villámcsapás: az az esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban. robbanás: a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csővezeték, siló) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Normál időjárási viszonyok meghatározása A biztosító a biztosított vagyontárgyak elemi káreseményeire vonatkozóan normál időjárási eseménynek minősíti különösen az alább részletezett időjárási eseményeket. I I A szélsebesség mértéke kisebb mint 15 m/s. Csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc érték alatti, illetve 24 óra alatt nem éri el a 30 mm-t. A szélsebesség, csapadékmennyiség tekintetében kockázatviselési helyhez legközelebb található olyan akkreditált mérőállomások adatai az irányadóak, amelyeke megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ilyen adatoknak minősülnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérőállomásai által rögzített adatok. I.9.3. I Betöréses lopás, rablás, vandalizmus Betöréseses lopás: ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülről való erőszakos behatolás elől lezárt kockázatviselési helyre, majd annak megfelelően lezárt és behatolás ellen védett helyiségeibe: a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) betört, behatolt, b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be, 13

14 c) eredeti vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott. d) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött és zárás után az a), illetve b) pontban foglaltak szerint távozott Megfelelően lezárt és behatolás ellen védett a helyiség abban az esetben, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek megfelelnek: a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű, az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak, az ajtók zárását biztonsági zár végzi. Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes zár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meg haladja a et, az egyedi minősített lamellás zár és a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként minősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja. I.9.4. I.9.5. I.9.6. I.9.7. I.9.8. I.9.9. I Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar, a vám, a szerelés és az üzembe helyezés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonható le. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját. Műszaki avult érték: a vagyontárgy technikai avulás mértékével csökkentett új értéke. A technikai avulás mértékének meghatározása, a kor, műszaki állapot, a használati, üzemelési körülmények, a pótalkatrészek beszerzési lehetőségeinek vizsgálata alapján történik. Totálkár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges (műszaki totálkár), vagy a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt, mivel a maradvány értéke és a javítás költsége meghaladja a vagyontárgy kárkori értékét (gazdasági totálkár). Építőgépek Ide tartoznak az építési munkálatok elvégzésében résztvevő gépek, földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk és építéshelyszíni közlekedési eszközök (közúti közlekedésre nem engedélyezettek). Építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek Építéshelyszíni berendezések közé tartoznak az építési munkálatok elvégzésében közvetlenül részt nem vevő, de a munkálatok végzését, vagy építőgépek működését biztosító berendezések, építési konténerek, raktárak, beton, aszfalt- és egyéb keverő berendezések, elektromos és vízellátó berendezések. Ezen vagyoncsoportba tartoznak továbbá az áramfejlesztők, szivattyúk, kompresszorok, hőlégfúvók. Építési segédszerkezetek közé az állványzatok, zsaluzatok, dúcolások, aládúcolások, korlátok, támasztások tartoznak. Kisgép, műszerek, számítógépek és azok tartozékai, irodai és egyéb eszközök (együttesen, mint kisgépek) Kisgépnek minősülnek mindazon 50 kg tömeget el nem érő építőgépek, melyek működéséhez és használatához folyamatos emberi munkavégzésre és/vagy irányításra van szükség. Kisgépnek minősülnek különösen a fúrógépek, vésőgépek, fűrészgépek, csiszológépek, vibrátorok, döngölők. Továbbá jelen feltétel szerint kisgépnek minősülnek a munkavégzéshez használt műszerek, szintezőműszerek, mérőműszerek, fényképezőgépek, szkennerek, számítógépek, nyomtatók és irodai eszközök. Nagy értékű vagyontárgy fogalmának meghatározása A biztosítási szerződés tekintetében a felek nagy értékűnek tekintik azok vagyontárgyakat, melyek darab, vagy kiszerelésenkénti ára meghaladja az Ft-ot. 14

15 II. II.1. II.1.1. II.1.2. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Biztosított A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult. II.2. II.2.1. A biztosítási esemény A biztosítási esemény olyan, másnak szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses és balesetszerűen, hirtelen, váratlan módon bekövetkező dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító biztosítási díj fizetése ellenében jelen feltételben, a különös feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is. II.2.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont károkozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli. Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik. II.2.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel. II.3. II.3.1. II.3.2. A kockázatviselés tárgya A biztosító vállalja, hogy a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében, a biztosítás tárgyát képező építési, szerelési kivitelezési tevékenység során a jelen szerződés alapján biztosítottnak nem minősülő harmadik személyeknek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott a) személyi sérüléses és balesetszerűen, hirtelen, váratlan módon bekövetkező dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik; b) személyi sérüléses és balesetszerűen, hirtelen, váratlan módon bekövetkező dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított személyiségi jog megsértésére tekintettel a magyar jog szerint köteles. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak; a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesítésétől függetlenül következik be; 15

16 II.4. II.4.1. II.4.2. II.4.3. A kockázatviselés területi és idõbeli hatálya A biztosító kockázatviselése a Vagyonbiztosítás (2. I. fejezet) alapján biztosított kockázatviselési helyeken (a tervdokumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen), Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés, illetve határozatlan idejű keretszerződés esetében az adott biztosított projekt építési, szerelési, kivitelezési tevékenységre vonatkozó kockázatviselési időszak hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését, illetve határozatlan idejű keretszerződés esetében a biztosított projekt építési, szerelési, kivitelezési tevékenység befejezését (I. fejezet 3. pont Kockázatviselés időtartama) követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén vitás esetben amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást. Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja; Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a II. fejezet 6.1. pontban foglaltak szerint bejelentette. II.5. Biztosítási összeg II.5.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg. II.5.2. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (II. fejezet 6. pont) kifizethető legmagasabb összeg. II.5.3. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (II. fejezet 6. pont) összesen kifizethető összeg. Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (II. fejezet 6. pont) foglaltakra figyelemmel nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó. II.5.4. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (II. fejezet 7. pont) fizetett öszszeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg a becsült kár arányában fizet kártérítést. II.6. II.6.1. II A biztosító szolgáltatásának szabályai Kárbejelentés A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. 16

17 A kárbejelentés történhet: a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán, b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat es kék számán, c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül ( d) telefax útján a telefax számon, e) levélben a 7602 Pécs, Pf címen. II II II II A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosítási szerződés kötvényszámát; a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét); a kár mértékét amennyiben ismert, bekövetkezésének helyét, időpontját; a káresemény részletes leírását; a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva; az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot; a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát; a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre. II.7. II.7.1. Biztosítási szolgáltatás A biztosító a biztosítási összeg (II. fejezet 5. pont) mértékéig a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így dologi és személysérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket; személysérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt. b) a sérelemdíjat kizárólag abban az esetben, amennyiben a személyiségi jog megsértése olyan jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körülményeire különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel teljesíti a biztosító. c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a II. fejezet pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel; d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló mindenkor hatályos jogszabálynak a díjmegálla- 17

18 podás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg. A jelen pontban meghatározott jogi képviseleti költségeket a biztosító összesen a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb Ft erejéig téríti meg. e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket; f) a kárenyhítés körébe eső költségeket. II.7.2. II.7.3. II.7.4. II.7.5. A II. fejezet 7.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg. II.7.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a II. fejezet 7.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság jogerős határozatában a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles a megtérülést követő 15 napon belül a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani. II.8. II.8.1. II.8.2. II.8.3. II.8.4. Kárrendezés A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles. A biztosító a II. fejezet 7.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki. 18

19 II.9. Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás a Vagyon és felelősségbiztosításokra vonatkozó közös rendelkezésekben meghatározott Általános kizárásokon (II. fejezet) túl: a) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; b) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát, hacsak záradék keretében erről külön megállapodás nem jött létre; c) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában; d) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában; e) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyengítése miatt bekövetkező károkat, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi, dologi, illetve ezek következményi kárait, hacsak záradék keretében erről külön megállapodás nem jött létre; f) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat, valamint a környezeti elemekben okozott károkat; g) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; h) dologi károknál az elmaradt vagyoni előnyöket (beleértve az elmaradt hasznot, termeléskiesést és egyéb veszteségeket); i) kártérítési igényeket, melyeket a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak; j) olyan tárgyak elvesztése vagy bennük keletkező károk miatt támasztott kárigények, melyek a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzése, ellenőrzése alatt állnak; k) kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó járművek, vízi járművek és repülőgépek által okozott veszteségeket és károkat; l) a közigazgatási jogkörben okozott károkat; m) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; n) a Vagyonbiztosítás (I. fejezet) alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeit; o) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió,gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő; p) azokat a károkat, amelyek tekintetében más, korábban létrejött biztosítás is fennáll. Ezen veszteségekre és károkra a biztosító csak a más biztosítással nem fedezett mértékben nyújt szolgáltatást; q) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat; A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik; r) a szerződésszegéssel okozott károkat; s) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét; t) a Vagyonbiztosítás (I. fejezet) alapján biztosított útépítési munkák ideiglenes közforgalomba helyezésével okozott károkat. u) robbantás során okozott károkat, ha a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint; a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat; azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével az előírt biztonsági intézkedések betartásának ellenére számolni kell. 19

20 II.10. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól Jelen fejezet alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott; b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt; c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott; d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét. II.11. A biztosító megtérítési igénye Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. 20