Üzemszünet-biztosítás Kiegészítő biztosítás. Különös biztosítási feltételek 1/10 AHE-43151/1

Átírás

1 Üzemszünet-biztosítás Kiegészítő biztosítás Különös biztosítási feltételek 1/10 AHE-43151/1

2 Tartalomjegyzék 1. A biztosítási esemény A biztosított A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége Fogalom meghatározások Biztosítási összeg Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) Önrészesedés A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége A biztosító szolgáltatásának különös szabályai A kárigény bejelentése A kárigény érvényesítése A biztosító szolgáltatása Általános rendelkezések Az I. záradékra vonatkozó külön szolgáltatási rendelkezések A II. záradékra vonatkozó külön szolgáltatási rendelkezések A biztosító mentesülésének különös szabályai A biztosítási szerződésének megszűnésének különös szabályai Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól /10 AHE-43151/1

3 Az Allianz Hungária Zrt. Cg , székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút (a továbbiakban: biztosító) jelen üzemszünet-biztosításának részét képezi az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások, valamint a szerződő választása szerinti alapbiztosítás. A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítás az érvényben és hatályban lévő, az ajánlatban, adatközlőben, díjtájékoztatóban megnevezett különös biztosítási feltételek közül a szerződő által választott, és a biztosítási szerződésben megnevezett különös biztosítási feltételeihez (a továbbiakban: alapbiztosítás) kapcsolódó kiegészítő biztosítás (továbbiakban: üzemszünet-biztosítás). Az üzemszünetbiztosítási feltételek alapján létrejött szerződésbe csak külön megállapodás alapján és kizárólag pótdíjfizetés ellenében tartoznak az alapbiztosítás kockázatbővítő záradékai és kiegészítései. Az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások b. pontjában megfogalmazott kizárás idevonatkozó része hatályát veszti, és az Allianz Hungária Zrt. Cg , székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút (a továbbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti a különös biztosítási feltételekben részletezett feltételek fennállása esetén a különös biztosítási feltételek I. záradéka szerint a biztosítási szerződésben megnevezett üzemszüneti költségeket, vagy a különös biztosítási feltételek II. záradéka szerint a biztosítási szerződésben megnevezett üzemszüneti veszteséget és könyvvizsgálói, valamint többletköltségeket. (A továbbiakban a II. záradék szerinti üzemszüneti veszteség és könyvvizsgálói, valamint többletköltségek költségek együttes elnevezése: üzemszüneti veszteség és egyéb költség.) A különös biztosítási feltételekhez az I. záradék (Az üzemszüneti költségek biztosítása) vagy a II. záradék (Fedezeti összeg biztosítása) tartozik a választott biztosítási fedezetnek megfelelően. 1. A biztosítási esemény 1.1. A különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül az alapbiztosításban biztosítási esemény bekövetkezése miatt vagy azzal közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett üzemszünet, ha az alapbiztosításban biztosítási esemény az alapbiztosítással fedezetbe vont és az alapbiztosításban kockázatviselési helyen lévő vagyontárgyakban következett be, és az alapbiztosításban biztosítási esemény alapján a biztosító szolgáltatás teljesítésére köteles, továbbá az üzemszünet miatt üzemszüneti költségek (I. záradék) vagy üzemszüneti veszteség és egyéb költségek (II. záradék) merültek fel Ellenkező megállapodás hiányában az üzemszünet-biztosítás a kockázatbővítő záradékok és kiegészítések nélküli alapbiztosításra vonatkozik. 3/10 AHE-43151/1

4 1.3. Az alapbiztosítás biztosítási eseményeinek meghatározását az alapbiztosításra vonatkozó különös biztosítási feltételek tartalmazzák Az üzemszünet tartama alatt bekövetkezett újabb biztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül, kivéve, ha az újabb biztosítási esemény ugyanazon vagyontárgy(ak)ban azonos okból és azonos kockázatviselési helyszínen következett be. 2. A biztosított Az üzemszünet-biztosítás keretében biztosított az alapbiztosítási szerződésben is biztosított jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet lehet. 3. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 3.1. A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet miatt keletkezett üzemszüneti veszteségekre és egyéb költségekre (II. záradék) vagy üzemszüneti költségekre (I. záradék) nyújt fedezetet A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete Ha az alapbiztosítás határozott tartamú, akkor az üzemszünet-biztosítás is csak határozott tartamú lehet A biztosítási évforduló napja megegyezik az alapbiztosítás évfordulójának napjával A biztosítási fedezet a biztosított valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeinek tevékenységére vonatkozó fedezetben is, ha az alapbiztosításban is így állapodtak meg. 4. Fogalom meghatározások Az üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltételeinek alkalmazásában 4.1. Alapbiztosítás: A szerződő választása szerint az üzemszüneti biztosítási szerződésben egy vagy több biztosítás, amely az egyes vagyonbiztosítások különös biztosítási feltételei alapján jött létre. 4.2 Üzemszünet: A biztosított tevékenység teljes vagy részleges szünetelése az alapbiztosításban biztosítási esemény miatt. Az üzemszünet legfeljebb az alapbiztosítással fedezett dologi kár bekövetkezését közvetlenül megelőző állapot műszaki helyreállításáig tart, feltéve, hogy a műszaki helyreállítás lehetővé teszi a tevékenység káresemény előtti szinten történő folytatását. Bérleti tevékenység biztosítása esetén az üzemszünet erre a tevékenységre irányadó fogalmát a II. záradék pontja tartalmazza Üzemszüneti veszteség: a fedezeti összeg csökkenése a tervezett és biztosítási összegre feladott fedezeti összeghez képest és az üzemszünet alatt is felmerülő közvetett költségek viselése a tényleges kártérítési időszak alatt 4.4. Üzemszüneti költségek: az üzemszünettel összefüggésben felmerült költségek, amelyek a I. záradék 1.2. pontban ak, és amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat. 4/10 AHE-43151/1

5 4.5. Maximális kártérítési időszak: A biztosító helytállási kötelezettségének az üzemszünet-biztosítási szerződésben maximális időtartama. A biztosító legfeljebb a maximális kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti költségeket, illetve üzemszüneti veszteséget és egyéb költségeket téríti meg. A maximális kártérítési időszak az alapbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, vége az üzemszünet-biztosítás hatályának a megszűnését követő időpontra is eshet Tényleges kártérítési időszak: Az alapbiztosításban káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártérítési időszak végével szűnik meg Közvetett költségek: A termelés, tevékenység költségviselőkre fel nem osztható általános költségei. Nagysága független a forgalom változásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik. Az alkalmazotti bér az üzemszünet biztosítás szempontjából az I. és II. záradékban foglalt kizárások kivételével teljes egészében közvetett költségnek minősül Közvetlen költségek: Azok a termék előállítása kapcsán és az értékesítés során felmerült költségek, amelyek a termék (kalkulációs egység) terhére elszámolhatók és a termelés és értékesítés mértékének változásával együtt változnak. Közvetlen költségnek minősülnek az értékesített termékek és teljesített szolgáltatások, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolt költségei, az áruk beszerzési értéke, valamint a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke Nettó árbevétel: Az értékesített, vásárolt és saját termelésű áruk, anyagok, félkész- és késztermékek, valamint a teljesített szolgáltatások felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke Fedezeti összeg: A vállalkozás bruttó eredménye. A fedezeti összeg kétféle módon számítható: A 4.9. pont szerinti nettó árbevétel és a 4.8. pont szerinti közvetlen költségek különbsége, illetve a pont szerinti egyéb bevétellel csökkentett és egyéb ráfordítással növelt üzemi (üzleti) eredmény és a 4.7. pont szerinti közvetett költségek összege Üzemi (üzleti) eredmény: A nettó árbevételnek a közvetett és a közvetlen költségekkel, valamint az egyéb ráfordításokkal csökkentett, és egyéb bevételekkel növelt része, a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerint Üzleti év: Az üzleti évnek a mindenkor hatályos számviteli törvényben fogalma Forgalom: A vállalati tevékenység során elért eredmény. 5. Biztosítási összeg A biztosítási összegre és annak meghatározására vonatkozó feltételeket az I. záradék és a II. záradék tartalmazza, a választott biztosítási fedezetnek megfelelően. 5/10 AHE-43151/1

6 6. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) 6.1. Az üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltételeinek alapján a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn, a) ha az üzemszüneti veszteség és/vagy költségek nem az alapbiztosításban biztosítási események bekövetkezése miatt merültek fel; b) ha az üzemszüneti veszteség és/vagy költségek az alapbiztosítás kockázatbővítő záradékaiban és kiegészítéseiben biztosítási események miatti üzemszünet miatt keletkeztek; c) ha az alapbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra. 6.2 A biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüneti veszteségeket és költségeket, amelyek: a) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei; b) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlensége miatt merültek fel, ideértve a hatósági korlátozásokat is; c) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége vagy nem az eredeti állapotnak megfelelően történt helyreállítás miatt keletkeztek; d) a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt keletkeztek; e) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel; f) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, okirat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver, adathordozó megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek; g) szerződésből adódó kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt álltak elő, mint pl. de nem kizárólagosan a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek; h) piacvesztés miatt keletkeztek; i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak; j) az önrészesedési időszak alatt merültek fel; k) a maximális kártérítési időszakon túl merülnek fel, l) földrengésből erednek. 7. Önrészesedés 7.1. Az önrészesedés a kártérítési időszakon belül naptári napokban azon időtartam, mely alatt a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll fenn Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártérítési időszak kezdetével. Az önrészesedési időszakot a biztosítási szerződés tartalmazza A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos fedezeti összeget megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával. 8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 8.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötelezettsége körében az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások 6. pontjában ak szerint köteles eljárni A biztosított a biztosítási szerződés megkötése előtt, de legkésőbb a biztosítási ajánlat megtételével egyidejűleg köteles nyilatkozni, hogy eredmény kimutatását forgalmi költség eljárással vagy összköltség eljárással készíti. 6/10 AHE-43151/1

7 8.3. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások pontjában ak mellett a kockázatviselés helyén a) új tevékenység, új technológia beindítása, új anyagok alkalmazása; b) a műszakszám változása; c) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása; d) az üzleti forgalom, a foglalkoztatottak létszámának jelentős változása (jelentősnek minősül a 25%-ot meghaladó változás) e) bármely, az üzemszünet biztosításra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékot meghaladó változása a folyó biztosítási időszak alatt; f) az alapbiztosítással fedezett vagyontárgyakra és/vagy az alapbiztosításhoz kapcsolódó üzemszüneti kockázatra vonatkozóan további biztosítási szerződés megkötése Amennyiben a biztosítási szerződés a II. záradék alapján a bérleti díj kiesésére is fedezetet nyújt, a bérleti szerződés(ek) másolatát a biztosítónak aláírásukat követő 10 munkanapon belül meg kell küldeni A közlési- és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának a következményeire az Általános Biztosítási Feltételek Vagyonbiztosítások 6.3 pontjában leírtak az irányadók. 9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai A biztosító szolgáltatására vonatkozóan az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel: 9.1. A kárigény bejelentése A biztosított köteles az alapbiztosításban káresemény bejelentésével egy időben, de legkésőbb annak felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy az üzemszünet-biztosítási szerződés alapján az I. záradékkal megkötött biztosítási szerződés esetén milyen költségek megtérítését igényli, vagy a II. záradékkal megkötött biztosítási szerződés esetén a fedezeti összegre igényt tart-e, továbbá milyen költségek megtérítésére tart igényt A káresemény bejelentésének és az azt követő adatszolgáltatásnak az általános biztosítási feltételekben akon túlmenően tartalmaznia kell a I. záradék szerinti üzemszüneti költségek vagy a II. záradék szerinti üzemszüneti veszteség és egyéb költségek becsült vagy várható típusát, tartamát és összegét, a már megtett és a tervezett kárenyhítő intézkedéseket, így pl. a kármegelőzési, kárenyhítési programját, mint alternatív, átirányított termelés, szerződés- és, szállítás átütemezés, költségcsökkentés A kárigény érvényesítése A biztosított legkésőbb a tényleges kártérítési időszak lejártát követő harminc napon belül köteles könyvszakértő által hitelesítetten részletezni az I. záradék szerinti üzemszüneti költségét illetve a II. záradék szerinti üzemszüneti veszteségét és egyéb költségeit az alábbiak szerint: a) a Számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvény szerinti tagolású eredmény-kimutatás (vagy eredménylevezetés) a folyó üzleti évre és a biztosítási eseményt megelőző üzleti évre; b) a Számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvény szerinti tagolású eredmény-kimutatás (vagy eredménylevezetés) a tényleges kártérítési időszak alatt; c) kimutatás a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártérítési időszak alatt az üzemszünethez vezető biztosítási esemény következtében merültek fel (üzemszüneti veszteség és költségek); d) a kárenyhítési, üzemszüneti veszteség csökkentési programra vonatkozó, 7/10 AHE-43151/1

8 dokumentumokkal kimutatást. alátámasztott Az eredmény-kimutatásnak (vagy eredmény-levezetésnek) a fenti 4.4., valamint pontokban adatait legalább havi bontásban kell tartalmaznia A biztosított köteles a biztosító írásbeli kérésére átadni az összes olyan könyvviteli nyilvántartást, eredmény kimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, az üzemszüneti veszteség és az üzemszünettel összefüggésben felmerült költségek mértékének megállapításához szükségesek A biztosított köteles a kár enyhítése érdekében a biztosítóval együttműködni, a biztosító jogosult az intézkedések végrehajtását ellenőrizni A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait a Számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvényben előírt időtartam alatt, de legalább öt évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy ne semmisüljenek meg A biztosító szolgáltatása Általános rendelkezések Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak szerint az I. záradékban megnevezett üzemszüneti költségeket, vagy a II. záradékban megnevezett üzemszüneti veszteséget és egyéb költségeket téríti meg, az önrészesedéssel csökkentve A maximális kártérítési időszakra megállapított, és az alapbiztosításban biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában hatályos biztosítási összeg a biztosítási időszakra vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának felső határa Ha a biztosítási időszak alatt több biztosítási esemény következik be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ez esetben is a pontban szerint áll fenn Az alkalmazotti bér címén a biztosító az alapbiztosításban biztosítási esemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére, érvényes munkaszerződés alapján járó kifizetett munkabért téríti meg, az I., illetve a II. záradékban foglalt kizárások kivételével A tényleges kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti költségeket, illetve azok összegét a biztosítottnak kell bizonyítania Kizárólag a biztosító és a biztosított által közösen választott, külső szolgáltatás keretében megbízott könyvvizsgáló azon költségeit téríti meg a biztosító, melyek az üzemszüneti költségek tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni A biztosítottat terhelő kamatfizetési kötelezettség mértékét az alapbiztosításban biztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött, és ezen időpontban is érvényes hitel-, vagy lízingszerződés alapján állapítja meg a biztosító A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha az alapbiztosításban biztosítási esemény be sem következett volna Üzemszüneti kárenyhítési költségekhez a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges Az I. záradékra vonatkozó külön szolgáltatási rendelkezések Az I. záradékban közvetett költség jellegű költségeket olyan mértékben téríti meg a biztosító, amilyen 8/10 AHE-43151/1

9 mértékben ezek a költségek az üzemszünetet eredményező biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is felmerültek volna A II. záradékra vonatkozó külön szolgáltatási rendelkezések A közvetett költségeket olyan mértékben téríti meg a biztosító, amilyen mértékben ezek az üzemszünetet eredményező biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is felmerültek volna Az üzemszüneti veszteség megállapításánál figyelembe kell venni az üzleti tervhez képest az üzletmenet változásait, a trendeket, az üzletmenetet befolyásoló különleges tényezőket; valamint mindazokat a körülményeket, amelyek az üzem menetét és nyereségét a tényleges kártérítési időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha az alapbiztosításban biztosítási esemény nem következett volna be Alulbiztosításra vonatkozó külön rendelkezések A biztosító az üzemszüneti veszteséget olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges fedezeti összeg csökkenés a biztosítási összeghez aránylik, ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a folyó biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg a tényleges fedezeti összeg csökkenésnél 10%-ot meghaladóan alacsonyabb; vagy a biztosítás elszámolásos rendszerű, és biztosítási összeg a tényleges fedezeti összeg csökkenésnél 25%-ot meghaladóan alacsonyabb Amennyiben a biztosítási szerződés a II. záradék alapján a bérleti díj kiesésére is fedezetet nyújt, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az alapbiztosításban biztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött, cégszerűen aláírt, érvényes bérleti szerződéssel bérbe adott ingatlannal kapcsolatos üzemszüneti veszteségre vonatkozik. 10. A biztosító mentesülésének különös szabályai 10.1 Amennyiben a biztosító mentesül az alapbiztosítás szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül az üzemszünet-biztosítási szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszüneti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mulasztása arányában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megtérítése alól, amennyiben a mulasztás szándékos vagy súlyosan gondatlan volt. 11. A biztosítási szerződésének megszűnésének különös szabályai Az Általános biztosítási feltételek - vagyonbiztosításokban foglalt esetek mellett az üzemszünet biztosítási szerződés az alábbi esetekben is megszűnik: az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg, ha az üzemszünet-biztosítási szerződés hatálya alatt az alapbiztosítás megszűnik ha a szerződő vagy a biztosító a több évre kötött határozott időtartamú, továbbá a határozatlan időre kötött üzemszünet-biztosítási szerződést, az alapbiztosítástól függetlenül felmondja az általános biztosítási feltételek 12. pontjában foglaltak szerint. 12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól A korábbi szerződéses gyakorlathoz képest lényeges változás, hogy Megváltozott az üzemszünetbiztosítás szerződési feltételeinek felépítése. Az üzemszünet-biztosítás 9/10 AHE-43151/1

10 kizárólag alapbiztosításhoz köthető, amely alapbiztosítási feltétel az általános biztosítási feltételekből és egy vagy több különös biztosítási feltételből áll; Az üzemszüneti biztosítás különös biztosítási feltételeihez két záradék tartozik, amelyek közül a szerződő választhat. A biztosítási fedezet a szerződő választása szerint terjed ki a záradékokban üzemszüneti veszteségekre és/vagy költségekre; Az üzemszünet-biztosítás különös feltételei több alapbiztosítási feltétel alapján létrejött szerződéshez köthető, akár együttesen is; A biztosítási fedezet nem vonatkozik automatikusan az alapbiztosítás minden záradékára és kiegészítésére; Az I. záradék szerinti biztosítás korábban csak termékcsomagon belül volt köthető; A biztosítási feltételekben alkalmazott fogalom meghatározások, és elnevezéseik változtak; Az üzemszünet kapcsán felmerülő többletköltségekre és a könyvvizsgáló költségekre feladható biztosítási összeg nagysága korlátozott; Az általános biztosítási feltételek több kizárása nem, vagy nem a jelenlegi formában szerepelt a korábbi szerződési feltételekben; Változott az alulbiztosításra vonatkozó szabály; Változott a közlési és változásbejelentési kötelezettség. Allianz Hungária Zrt. 10/10 AHE-43151/1