Üzemszünet-biztosítás Kiegészítő biztosítás. Különös biztosítási feltételek 1/9 AHE-43151

Átírás

1 Üzemszünet-biztosítás Kiegészítő biztosítás Különös biztosítási feltételek 1/9 AHE-43151

2 Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. Cg , székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. (a továbbiakban: biztosító) jelen üzemszünetbiztosításának részét képezi az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások, valamint a szerződő választása szerinti alapbiztosítás. A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítás az érvényben és hatályban lévő, az ajánlatban, adatközlőben megnevezett különös biztosítási feltételek közül a szerződő által választott, és a biztosítási szerződésben megnevezett különös biztosítási feltételeihez (a továbbiakban: alapbiztosítás) kapcsolódó kiegészítő biztosítás (továbbiakban: jelen üzemszünet-biztosítás). A jelen üzemszünet-biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésbe csak külön megállapodás alapján és kizárólag pótdíjfizetés ellenében tartoznak az alapbiztosítás kockázatbővítő záradékai és kiegészítései. Az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások d. pontjában megfogalmazott kizárás idevonatkozó része hatályát veszti, és az Allianz Hungária Biztosító Zrt. Cg , székhely: 1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 52. (a továbbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti a jelen különös biztosítási feltételekben részletezett feltételek fennállása esetén a jelen különös biztosítási feltételek I. záradéka szerint a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) megnevezett üzemszüneti költségeket, vagy a jelen különös biztosítási feltételek II. záradéka szerint a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) megnevezett üzemszüneti veszteséget és könyvvizsgálói valamint többletköltségeket. (A továbbiakban a II. záradék szerinti üzemszüneti veszteség és könyvvizsgálói és többletköltségek költségek együttes elnevezése: üzemszüneti veszteség és egyéb költség.) A jelen különös biztosítási feltételekhez az I. záradék (Az üzemszüneti költségek biztosítása) vagy a II. záradék (Fedezeti összeg biztosítása) tartozik a választható biztosítási fedezetnek megfelelően. 1. A biztosítási esemény 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése miatt vagy azzal közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett üzemszünet, ha az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény az alapbiztosítással fedezetbe vont és az alapbiztosításban meghatározott kockázatviselési helyen lévő vagyontárgyakban következett be, és az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény alapján a biztosító szolgáltatás teljesítésére köteles, az üzemszünet miatt üzemszüneti költségek (I. záradék) vagy üzemszüneti veszteség és egyéb költségek (II. záradék) merültek fel. 2/9 AHE-43151

3 1.2. Ellenkező megállapodás hiányában a jelen üzemszünet-biztosítás a kockázatbővítő záradékok és kiegészítések nélküli alapbiztosításra vonatkozik Az alapbiztosítás biztosítási eseményeinek meghatározását az alapbiztosításra vonatkozó különös biztosítási feltételek tartalmazzák Az üzemszünet tartama alatt bekövetkezett újabb biztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül, kivéve, ha az újabb biztosítási esemény ugyanazon vagyontárgy(ak)ban azonos okból és azonos kockázatviselési helyszínen következett be. 2. A biztosított A jelen üzemszünet-biztosítás keretében biztosított az alapbiztosítási szerződésben is biztosított jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet lehet. 3. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége 3.1. A biztosító a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn, kötvényen) megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet miatt keletkezett üzemszüneti veszteségekre és egyéb költségekre (II. záradék) vagy üzemszüneti költségekre (I. záradék) nyújt fedezetet A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete Ha az alapbiztosítás határozott tartamú, akkor a jelen üzemszünetbiztosítás is csak határozott tartamú lehet A biztosítási évforduló napja megegyezik az alapbiztosítás évfordulójának napjával A biztosítási fedezet a biztosított valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeinek tevékenységére vonatkozó fedezetben is, ha az alapbiztosításban is így állapodtak meg a felek. 4. Fogalom meghatározások A jelen üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltételeinek alkalmazásában 4.1. Alapbiztosítás: A szerződő választása szerint a jelen üzemszüneti biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott egy vagy több biztosítás, amely az egyes vagyonbiztosítások különös biztosítási feltételei alapján jött létre. 4.2 Üzemszünet: A biztosított tevékenység teljes vagy részleges szünetelése az esemény miatt. Az üzemszünet legfeljebb az alapbiztosítással fedezett dologi kár bekövetkezését közvetlenül megelőző állapot műszaki helyreállításáig tart, feltéve, hogy a műszaki helyreállítás lehetővé teszi a tevékenység káresemény előtti szinten történő folytatását. Bérleti tevékenység biztosítása esetén az üzemszünet erre a tevékenységre irányadó fogalmát a II. záradék pontja tartalmazza Üzemszüneti veszteség: az üzemi (üzleti) eredmény csökkenése (fedezeti összeg) a tényleges kártérítési időszak alatt a tervezett és biztosítási összegre feladott üzemi (üzleti) eredményhez képest Üzemszüneti költségek: az üzemszünettel összefüggésben felmerült költségek, amelyek a I. záradék 1.2. pontban meghatározottak, és amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat. 3/9 AHE-43151

4 4.5. Maximális kártérítési időszak: A biztosító helytállási kötelezettségének a jelen üzemszünet-biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott maximális időtartama. A biztosító legfeljebb a maximális kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti költségeket, illetve üzemszüneti veszteséget és egyéb költségeket téríti meg. A maximális kártérítési időszak az alapbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, vége az üzemszünet-biztosítás hatályának a megszűnését követő időpontra is eshet Tényleges kártérítési időszak: Az alapbiztosításban meghatározott káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártérítési időszak végével szűnik meg Közvetett költségek: A termelés, tevékenység költségviselőkre fel nem osztható általános költségei. Nagysága független a forgalom változásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik. Az alkalmazotti bér a jelen biztosítás szempontjából az I. és II. záradékban foglalt kizárások kivételével teljes egészében közvetett költségnek minősül Közvetlen költségek: Azok a termék előállítása kapcsán és az értékesítés során felmerült költségek, amelyek a termék (kalkulációs egység) terhére elszámolhatók és a termelés és értékesítés mértékének változásával együtt változnak.. Közvetlen költségnek minősülnek az értékesített termékek és teljesített szolgáltatások, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolt költségei, az áruk beszerzési értéke, valamint a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke Nettó árbevétel: Az értékesített, vásárolt és saját termelésű áruk, anyagok, félkész- és késztermékek, valamint a teljesített szolgáltatások felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke Fedezeti összeg: A vállalkozás bruttó eredménye. A fedezeti összeg kétféle módon számítható: A 4.9. pont szerinti nettó árbevétel és a 4.8. pont szerinti közvetlen költségek különbsége, illetve a pont szerinti egyéb bevétellel csökkentett és egyéb ráfordítással növelt üzemi (üzleti) eredmény és a 4.7. pont szerinti közvetett költségek összege Üzemi (üzleti) eredmény: A nettó árbevételnek a közvetett és a közvetlen költségekkel, valamint az egyéb ráfordításokkal csökkentett, és egyéb bevételekkel növelt része, a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás szerint Üzleti év: Az üzleti évnek a mindenkor hatályos számviteli törvényben meghatározott fogalma Forgalom: A vállalati tevékenység során elért eredmény. 5. Biztosítási összeg A biztosítási összegre és annak meghatározására vonatkozó feltételeket az I. záradék és a II. záradék tartalmazza, a választott biztosítási fedezetnek megfelelően. 4/9 AHE-43151

5 6. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) 6.1. Jelen üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltételeinek alapján a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn, a) ha az üzemszüneti veszteség és/vagy költségek nem az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt merültek fel; b) ha az üzemszüneti veszteség és/vagy költségek az alapbiztosítás kockázatbővítő záradékaiban és kiegészítéseiben meghatározott biztosítási események miatti üzemszünet miatt keletkeztek; c) ha az alapbiztosítási fedezet nem vonatkozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra. 6.2 A biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüneti veszteségeket és költségeket, amelyek: a) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei; b) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlensége miatt merültek fel, ideértve a hatósági korlátozásokat is; c) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége vagy nem az eredeti állapotnak megfelelően történt helyreállítás miatt keletkeztek; d) a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt keletkeztek; e) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel; f) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, okirat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver, adathordozó megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek; g) szerződésből adódó kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt álltak elő, mint pl. de nem kizárólagosan a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek; h) piacvesztés miatt keletkeztek; i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak; j) az önrészesedési időszak alatt merültek fel; k) a maximális kártérítési időszakon túl merülnek fel, l) földrengésből erednek. 7. Önrészesedés 7.1. Az önrészesedés a kártérítési időszakon belül naptári napokban meghatározott azon időtartam, mely alatt a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll fenn Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártérítési időszak kezdetével. Az önrészesedési időszakot a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos fedezeti összeget megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával. 8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 8.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötelezettsége körében az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni. 5/9 AHE-43151

6 8.2. A biztosított a biztosítási szerződés megkötése előtt, de legkésőbb a biztosítási ajánlat megtételével egyidejűleg köteles nyilatkozni, hogy eredmény kimutatását forgalmi költség eljárással vagy összköltség eljárással készíti. Amennyiben a biztosítási szerződés a II. záradék alapján a kereskedelmi és/vagy szolgáltatási tevékenységre nyújt fedezetet, egyidejűleg közölni kell a II. záradék 3.2 pontjában foglaltakat a biztosítóval A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik az Általános biztosítási feltételek Vagyonbiztosítások pontjában meghatározottak mellett a kockázatviselés helyén a) új tevékenység, új technológia beindítása, új anyagok alkalmazása; b) a műszakszám változása; c) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása; d) az üzleti forgalom, a foglalkoztatottak létszámának jelentős változása (jelentősnek minősül a 25%-ot meghaladó változás) e) bármely, az üzemszünet biztosításra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékot meghaladó változása a folyó biztosítási időszak alatt; f) az alapbiztosítással fedezett vagyontárgyakra és/vagy az alapbiztosításhoz kapcsolódó üzemszüneti kockázatra vonatkozóan további biztosítási szerződés megkötése Amennyiben a biztosítási szerződés a II. záradék alapján a bérleti díj kiesésére is fedezetet nyújt, a bérleti szerződés(ek) másolatát a biztosítónak aláírásukat követő 10 munkanapon belül meg kell küldeni A közlési- és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának a következményeire az Általános Biztosítási Feltételek Vagyonbiztosítások 6.3 pontjában leírtak az irányadók. 9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai A biztosító szolgáltatására vonatkozóan az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel: 9.1. A kárigény bejelentése A biztosított köteles az alapbiztosításban meghatározott káresemény bejelentésével egy időben, de legkésőbb annak felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen üzemszünetbiztosítási szerződés alapján az I. záradékkal megkötött biztosítási szerződés esetén milyen költségek megtérítését igényli, vagy a II. záradékkal megkötött biztosítási szerződés esetén a fedezeti összegre igényt tart-e, továbbá milyen költségek megtérítésére tart igényt A káresemény bejelentésének és az azt követő adatszolgáltatásnak az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell a I. záradék szerinti üzemszüneti költségek vagy a II. záradék szerinti üzemszüneti veszteség és egyéb költségek becsült vagy várható típusát, tartamát és összegét, a már megtett és a tervezett intézkedéseket, így pl. a kármegelőzési, kárenyhítési programját, mint alternatív, átirányított termelés, szerződés- és, szállítás átütemezés, költségcsökkentés A kárigény érvényesítése A biztosított legkésőbb a tényleges kártérítési időszak lejártát követő harminc napon belül köteles könyvszakértő által hitelesítetten részletezni az I. záradék szerinti üzemszüneti költségét illetve a II. záradék szerinti üzemszüneti veszteségét és egyéb költségeit az alábbiak szerint: a) a Számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvény szerinti tagolású eredmény-kimutatás (vagy eredménylevezetés) a folyó üzleti évre és a biztosítási eseményt megelőző üzleti évre; 6/9 AHE-43151

7 b) a Számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvény szerinti tagolású eredmény-kimutatás (vagy eredménylevezetés) a tényleges kártérítési időszak alatt; c) kimutatás a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártérítési időszak alatt az üzemszünethez vezető biztosítási esemény következtében merültek fel (üzemszüneti veszteség és költségek); d) a kárenyhítési, üzemszüneti veszteség csökkentési programra vonatkozó, dokumentumokkal alátámasztott kimutatást. Az eredménykimutatásnak (vagy eredménylevezetésnek) a fenti 4.4., valamint pontokban meghatározott adatait legalább havi bontásban kell tartalmaznia A biztosított köteles a biztosító írásbeli kérésére átadni az összes olyan könyvviteli nyilvántartást, eredmény kimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, az üzemszüneti veszteség és az üzemszünettel összefüggésben felmerült költségek mértékének megállapításához szükségesek A biztosított köteles a kár enyhítése érdekében a biztosítóval együttműködni, a biztosító jogosult az intézkedések végrehajtását ellenőrizni A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait a Számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvényben előírt időtartam alatt, de legalább öt évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy ne semmisüljenek meg A biztosító szolgáltatása Általános rendelkezések Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) foglaltak szerint az I. záradékban megnevezett üzemszüneti költségeket, vagy a II. záradékban megnevezett üzemszüneti veszteséget és egyéb költségeket téríti meg, az önrészesedéssel csökkentve A maximális kártérítési időszakra megállapított, és az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában hatályos biztosítási összeg a biztosítási időszakra vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának felső határa Ha a biztosítási időszak alatt több biztosítási esemény következik be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége ez esetben is a pontban szerint áll fenn Az I. záradékra vonatkozó külön szolgáltatási rendelkezések Az I. záradékban meghatározott közvetett költség jellegű költségeket olyan mértékben téríti meg a biztosító, amilyen mértékben ezek a költségek az üzemszünetet eredményező biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is felmerültek volna Az alkalmazotti bér címén a biztosító az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére, érvényes munkaszerződés alapján járó kifizetett munkabért téríti meg, kivéve a záradékban foglalt kizárásokat A biztosítottat terhelő kamatfizetési kötelezettség mértékét az esemény bekövetkezte előtt megkötött, és ezen időpontban is érvényes hitel-, vagy lízingszerződés alapján állapítja meg a biztosító Kizárólag a biztosító és a biztosított által közösen választott, külső szolgáltatás keretében megbízott könyvvizsgáló azon költségeit téríti meg a biztosító, melyek az üzemszüneti költségek 7/9 AHE-43151

8 tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni A tényleges kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti költségeket, illetve azok összegét a biztosítottnak kell bizonyítania A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha a biztosítási esemény be sem következett volna A II. záradékra vonatkozó külön szolgáltatási rendelkezések A közvetett költségeket olyan mértékben téríti meg a biztosító, amilyen mértékben ezek az üzemszünetet eredményező biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is felmerültek volna Az alkalmazotti bér címén a biztosító az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére, érvényes munkaszerződés alapján járó kifizetett munkabért téríti meg, kivéve a záradékban foglalt kizárásokat A biztosítottat terhelő kamatfizetési kötelezettség mértékét az esemény bekövetkezte előtt megkötött, és ezen időpontban is érvényes szerződés alapján állapítja meg a biztosító Az üzemszüneti veszteség megállapításánál figyelembe kell venni az üzleti tervhez képest az üzletmenet változásait, a trendeket, az üzletmenetet befolyásoló különleges tényezőket; valamint mindazokat a körülményeket, amelyek az üzem menetét és nyereségét a tényleges kártérítési időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha az esemény nem következett volna be Üzemszüneti kárenyhítési költségekhez a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges A tényleges kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti veszteséget, és egyéb költségeket, illetve azok összegét a biztosítottnak kell bizonyítania Kizárólag a biztosító és a biztosított által közösen választott, külső szolgáltatás keretében megbízott könyvvizsgáló azon költségeit téríti meg a biztosító, melyek az üzemszüneti veszteségek és/vagy költségek tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha az esemény be sem következett volna Alulbiztosításra vonatkozó külön rendelkezések A biztosító az üzemszüneti veszteséget olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges fedezeti összeg csökkenés a biztosítási összeghez aránylik, ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a folyó biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg a tényleges fedezeti összeg csökkenésnél 10%-ot meghaladóan alacsonyabb; vagy a biztosítás elszámolásos rendszerű, és biztosítási összeg a tényleges fedezeti összeg csökkenésnél 25%-ot meghaladóan alacsonyabb Amennyiben a biztosítási szerződés a II. záradék alapján a bérleti díj kiesésére is fedezetet nyújt, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az esemény bekövetkezte előtt megkötött, cégszerűen aláírt, érvényes bérleti szerződéssel bérbe adott ingatlannal 8/9 AHE-43151

9 kapcsolatos üzemszüneti veszteségre vonatkozik Amennyiben a biztosítási szerződés a II. záradék alapján a bérleti díj kiesésére is fedezetet nyújt, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak azon bérbeadott ingatlanokkal kapcsolatos üzemszüneti veszteségekre vonatkozik, melyek bérleti szerződését a jelen üzemszüneti feltételben foglaltaknak megfelelően kézhez kapta. 10. A biztosító mentesülésének különös szabályai 10.1 Amennyiben a biztosító mentesül az alapbiztosítás szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen üzemszünet-biztosítási szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszüneti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mulasztása arányában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megtérítése alól. 11. A biztosítási szerződésének megszűnésének különös szabályai Az általános biztosítási feltételekben foglalt esetek mellett az üzemszünet biztosítási szerződés az alábbi esetekben is megszűnik: az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg, ha a jelen üzemszünetbiztosítási szerződés hatálya alatt az alapbiztosítás megszűnik ha a szerződő vagy a biztosító a több évre kötött határozott időtartamú, továbbá a határozatlan időre kötött üzemszünetbiztosítási szerződést, az alapbiztosítástól függetlenül felmondja az általános biztosítási feltételek 12. pontjában foglaltak szerint. 12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól A korábbi szerződéses gyakorlathoz képest lényeges változás, hogy 12.1 Megváltozott az üzemszünetbiztosítás szerződési feltételeinek felépítése. A jelen üzemszünet-biztosítás kizárólag alapbiztosításhoz köthető, amely alapbiztosítási feltétel az általános biztosítási feltételekből és egy vagy több különös biztosítási feltételből áll.; 12.2 A jelen üzemszüneti biztosítás különös biztosítási feltételeihez két záradék tartozik, amelyek közül a szerződő választhat. A biztosítási fedezet a szerződő választása szerint terjed ki a záradékokban meghatározott üzemszüneti veszteségekre és/vagy költségekre.; 12.3 Jelen üzemszünet-biztosítás különös feltételei több alapbiztosítási feltétel alapján létrejött szerződéshez köthető, akár együttesen is; 12.4 A biztosítási fedezet nem vonatkozik automatikusan az alapbiztosítás minden záradékára és kiegészítésére Az I. záradék szerinti biztosítás korábban csak termékcsomagon belül volt köthető; 12.6 A biztosítási feltételekben alkalmazott fogalom meghatározások, és elnevezéseik változtak; 12.7 Az üzemszünet kapcsán felmerülő többletköltségekre és a könyvvizsgáló költségekre feladható biztosítási összeg nagysága korlátozott; 12.8 Az általános biztosítási feltételek több kizárása nem, vagy nem a jelenlegi formában szerepelt a korábbi szerződési feltételekben; 12.9 Változott az alulbiztosításra vonatkozó szabály; Változott a közlési és változásbejelentési kötelezettség. Allianz Hungária Zrt. 9/9 AHE-43151