Az összkockázatú (all risks) vagyonbiztosítás feltételei

Átírás

1 Az összkockázatú (all risks) vagyonbiztosítás feltételei 111/10/2000 2/0 1/13 HE-11905/2

2 Az Allianz Hungária Biztosító Rt. Cg , székhely: 1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 52., (a továbbiakban: biztosító) a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételekben foglaltak szerint a biztosított részére megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a biztosítás hatálya alatt okoznak, továbbá azokat a költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak káreseményeivel összefüggésben merültek fel. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) bekövetkezett káreseményekre, a biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra és költségekre terjed ki. A biztosító a károkat és a költségeket kockázatviselési helyenként évente a biztosítási összegig téríti meg. 1. A kockázatviselés időtartama, a biztosítási időszak 1.1. A biztosítás a szerződés létrejötte esetén egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik. Ebben az esetben a befizetett díjat is csak olyan időszakra lehet elszámolni, amely nem kezdődik előbb, mint a biztosító kockázatviselése Határozott időtartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik. A lejárat utáni időszakra történő díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a lejárat utáni időszakra vonatkozó díjat visszafizeti Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló ezzel ellentétes megállapodás hiányában minden év január elseje. A határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére (évforduló) mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak a megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával megszűnik Határozott tartamú biztosítási szerződés esetén az időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik. A megszűnés utáni időszakra történő díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időszakra vonatkozó díjat visszafizeti. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott tartamú szerződés lejárta előtt vagy határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási évforduló előtt megszűnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett. Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót határozott tartamú szerződés esetén a teljes időszakra járó díj, határozatlan időtartamú szerződés esetén a teljes éves díj megilleti Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 2. Biztosítási események A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatvi- 111/10/2000 2/0 2/13 HE-11905/2

3 selés helyén (telephely) lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan dologi károsodása, amelyekkel összefüggésben a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki. Földrengés, vihar vagy árvíz esetén a 72 órán belül bekövetkező több földrengés, vihar vagy elöntés egy káreseménynek minősül. 3. Kizárt kockázatok, illetve biztosítással nem fedezett károk 3.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt következnek be: a) fokozatos állagromlás, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, öngyulladás (magában az öngyulladt anyagban), férgek, száraz vagy nedves rothadás, az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai, szennyezés, légköri szárazság vagy nedvesség, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, b) szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés, c) alapok, falak, pillérek, gerendák (teherhordó szerkezetek), padozatok, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása, repedése, törése, ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat, d) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el, e) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, f) a tulajdonjog közérdekből és hatóságilag foganatosított állandó vagy ideiglenes korlátozása, g) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elő, h) terrorcselekmény (A jelen kizárás szempontjából terrorcselekmény alatt olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik el.) i) nukleáris reakció, robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződésben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem, j) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek: a) normalizált hiányként (káló) elszámoltak vagy elszámolnak, b) kötbér és bírság jellegű többletköltségként merültek fel, c) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelentkeztek (pl.: túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség), d) a károsodott vagyontárgyak olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják, e) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabérköltségként, illetve expressz- vagy légipos- 111/10/2000 2/0 3/13 HE-11905/2

4 tafuvar miatti többletköltségként merültek fel, f) kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak, g) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők, h) a garancia, szavatosság körében megtérülnek, i) a nem biztosított, illetve a nem biztosítható vagyontárgyakban (4. fejezet) keletkeztek, j) építési, szerelési tevékenységgel együtt járó beruházásokban keletkeztek, k) kizárólag csak meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő, l) a biztosított vagyontárgyak belső vagy külső okból eredő töréseként, repedéseként jelentkeztek, amennyiben ezeknek oka: tervezési hiba, gyártási, feldolgozási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba vagy rejtett hiba, elektromos üzemű gépek, berendezések elektromos, elektronikus sérülése vagy zavara (ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elektronikus berendezéseket, eszközöket, illetve azok vezetékeit), gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrészeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibásodása (ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat), m)az energiaellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásának esetét is ideértve) következtében keletkeztek, kivéve, ha az ilyen kimaradást a biztosított telephelyen található energiaellátó, fűtő- vagy hűtőberendezéseknek biztosítási eseményből eredő sérülése okozta. (Ez esetben a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási esemény következtében elszenvedett és a jelen feltételben fedezett károkra terjed ki.), n) számítógépes rendszerekben vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek, o) szabadban tárolt vagyontárgyakban eső, havas/ónos eső, hódara, hó, jégeső, homok, por, illetve fagyhatás, napsütés hatására keletkeztek, p) a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben és nem mentett árterületen, valamint olyan területen elhelyezett vagyontárgyakban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz statisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik, r) a rendeltetésszerűen tűznek kitett vagyontárgyakban beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat a technológiai használatukkal összefüggésben tűzkárként keletkeztek, s) a nyomás alatti tartályokban, gőzturbinákban, gőzgépekben vagy lendítőkerekekben szétszakadás vagy megrepedés, törés miatt keletkeztek, t) a szállított vagyontárgyakban keletkeztek, u) csővezeték-hálózatokból, azok edényzeteiből, szerelvényeiből kiömlő, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségeként keletkeztek, v) leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból vagy veszteségekből keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány a telephely területén elkövetett rablással vagy a telephelyen lévő lezárt helyiségbe erőszakos módon történő behatolással összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a jelen biztosítási szerződésben meghatározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképesen üzembe volt helyezve. 111/10/2000 2/0 4/13 HE-11905/2

5 A jelen szerződés értelmében rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. 4. A biztosítható vagyontárgyak és költségek A biztosítható vagyontárgyak: 4.1. A biztosított tulajdonát képező, nyilvántartásaiban kimutatott: a) tárgyi eszközök: épületek, építmények, műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, nem aktivált építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó beruházások, b) közvetlenül költségként elszámolt eszközök, c) forgóeszközök (készletek): anyagok, áruk, betétdíjas göngyölegek, befejezetlen termelés, kivéve, ha a tárgya: építés-szerelési teljesítés, félkész és késztermékek, d) a biztosító által elfogadott értéktárolóban tárolt pénzkészlet, értékpapír, szellemi alkotás, műérték, gyűjtemény, e) nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, vagy szőrmével bélelt/szegett ruhadarabok, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotások, ha azokat kizárólag technológiai céllal és rendeltetéssel, illetve munkafolyamat részeként használják. A hiánykárokat a biztosító abban az esetben fizeti, ha a 3.2.v) pont feltételeinek teljesülése mellett a vagyontárgyakat a biztosító által elfogadott értéktárolóban helyezték el Az idegen tulajdont képező a) bérelt épületek, építmények és ingó vagyontárgyak, b) feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett vagyontárgyak, c) a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját munkavállalók) olyan ruházati és használati tárgyai, amelyeket a munkáltató engedélyével a kockázatviselés helyén helyeztek el. Ezen vagyontárgyakra a biztosítási fedezet külön megjelölés és biztosítási díj nélkül kiterjed. A hiánykárokat a biztosító abban az esetben fizeti, ha a 3.2.v) pont feltételeinek teljesülése mellett a vagyontárgyakat lezárt szekrényben helyezték el A 4.1. és 4.2. pontban fel nem sorolt egyéb vagyontárgyak csak az adatközlő mellékleteként, külön jegyzéken részletezve azonosítási jellel és egyedi értékkel megjelölve biztosíthatók. Nem biztosítható vagyontárgyak: 4.4. A biztosító nem vállal fedezetet az alábbi vagyontárgyakra: a) iratok, tervek, üzleti könyvek, kartotékok, rajzok, mágneslemezen vagy egyéb adathordozón tárolt adatok, vásárolt és saját készítésű szoftverek, elszámolások, számlák, illetékbélyegek, adósbizonylatok, csekkek, hitelkártyák, bélyegek bármely változata, b) pénzbedobással működő és/vagy pénzkiadó automaták a tartalmukkal együtt, c) utak, alagutak, hidak, vízi létesítmények és azok műtárgyai, dokkok, mólók, fúrótornyok, gátak, csatornák, halastavak, víztározók, kutak, d) föld, földterület (a föld értéke, termőképessége), ideértve a föld alatti bányákat, külfejtéseket és a földben található ásványokat, a földmunkák költségei, mezőgazdasági ültetvények és termények, erdők, lábon álló fák és egyéb növényzet, valamint állatok, e) beruházásnak minősülő építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak, f) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező járművek, vasúti 111/10/2000 2/0 5/13 HE-11905/2

6 mozdonyok, vasúti vagonok, vasúti sínek, a biztosított telephelyén kívül elhelyezkedő szállító- és elosztóvezetékek, légi járművek, vízi járművek. Biztosítható költségek: 4.5. A biztosított / szerződő a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére: a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel, b) mentési, oltási költségek, beleértve az idegen tulajdonban ennek során keletkező károkat is, c) bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési, megsemmisítési költségeinek kivételével, d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek, e) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek, f) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes csőés kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával, g) a közművek, közüzemi berendezések, közutak az a), b), c) pontokban felsorolt tevékenységek során szükséges rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik. 5. A biztosítási összeg 5.1. A biztosítási összeg megállapításának módszerét és a vagyontárgyak, illetve költségtérítések biztosítási összegét a biztosított / szerződő határozza meg. Eltérő megállapodás hiányában a vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként az értékmegállapítás módszerével számított és vagyoncsoportonként összesített biztosítási összeg az adott egységre (telephelyre) a biztosító káreseményenkénti és biztosítási évenkénti szolgáltatásának felső határa. A mindenkori tárgyévi biztosítási összegek jelen feltételek szerinti meghatározása, illetve karbantartása a biztosított / szerződő kötelezettsége A vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti, illetve a költségtérítésekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a mindenkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan kell meghatározni. Biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek a telephelyi adatközlő lapokon biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) és költségek minősülnek. A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes biztosítható vagyont figyelembe kell venni. A tárgyi és a forgóeszközök (készletek), továbbá az idegen vagyontárgyak esetében a biztosítási tárgyév folyamán előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a) tárgyi eszközök (a beruházások kivételével): utánpótlási új érték, b) az utánpótlási új értékhez viszonyított 40%-os vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt tárgyi eszközök: technikai avult (valóságos) érték, c) nem aktivált építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó beruházások: a beruházás újra-előállítási, újrabeszerzési költsége, d) vásárolt készletek (anyagok, áruk): 111/10/2000 2/0 6/13 HE-11905/2

7 a közvetlen költségekkel növelt engedmény nélküli újrabeszerzési ár, e) befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk: a készültségi foknak megfelelő újraelőállítási költségérték (önköltség), f) közvetlenül költségként elszámolt eszközök: a beszerzési áron kalkulált, a biztosítási év során előforduló legmagasabb értékösszeg, g) véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök: technikai avult (valóságos) érték Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: technikai avult (valóságos) érték A jelen feltétel alkalmazásában: Új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy utánpótlási (újrabeszerzési, újra-előállítási) értéke, amely a beszerzési áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díját is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmazhat. Technikai avult (valóságos) érték: a technikai avulás mértékével csökkentett pótlási új érték. A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása többek között a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége A költségtérítések biztosítási összege: a biztosítási év folyamán előforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülő, a feltétel 4.5. pontjában felsorolt költségtérítések a biztosított / szerződő által becsléssel meghatározott legmagasabb értékeinek összege A biztosítási szerződés (ajánlat, kötvény, adatközlő) tartalmazza a biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illetve vagyontárgyankénti, továbbá a költségtérítések éves biztosítási összegét és az értékmegállapítás módszerét Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő értékmegállapítási módszereket alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot részletes listán meg kell bontani, feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és az értékmegállapítás módszerét A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezéssel év közben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt. 6. A biztosítási adatközlés és a biztosítási díjfizetés szabályai 6.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosítás díjalapjának függvényében biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított vagyontárgyak és költségtérítések tárgyévi biztosítási összege A biztosítottnak a biztosítási díj meghatározásához szükséges telephelyi adatközlőket biztosítási évenként a szerződésben meghatározott határidőre meg kell küldenie a biztosító részére A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének napján, a további biztosítási időszakokra pedig a biztosítási évforduló napján esedékes. Az egy biztosítási időszakra járó biztosítási díjat egy összegben, előre kell megfizetni, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg. Az egy évnél rövidebb határozott időtartamú biztosítás díjfizetése egyszeri, és ez a biztosítási időtartam első napján esedékes. 7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége 7.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra 111/10/2000 2/0 7/13 HE-11905/2

8 vonatkozó szakmai előírásokat mindenkor be kell tartania A biztosító maga vagy képviselője, megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti. 8. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 8.1. A biztosítottnak a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden feltett kérdésére válaszolni A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely a biztosító kockázatviselésének mértékére kihat. A biztosító jogosult az értesítést követően a biztosítási díjat újólag megállapítani Változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen: a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonérték 10%-ot meghaladó változása, b) a vagyon telephelyek közötti átcsoportosítása, c) a biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása, d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, e) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása, f) a biztosított vagyontárgyakra és kockázatokra vonatkozó további biztosítási szerződés megkötése, g) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások, h) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása, i) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása, új anyagok alkalmazása Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad A biztosított jogállásában bekövetkezett változás esetén a biztosítót haladéktalanul értesíteni kell. 9. A kárbejelentés és a kárrendezés szabályai 9.1. A biztosítottnak a biztosítási eseményt a bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észlelésétől számított két munkanapon belül írásban be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő egységhez A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosítási kötvény számát, a káresemény időpontját, rövid leírását, a károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését, helyét, a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget), a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását A biztosított a káresemény bekövetkezése után haladéktalanul köteles: a) tűzkár biztosítási eseménynél a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, 111/10/2000 2/0 8/13 HE-11905/2

9 b) bűncselekménynek minősülő biztosítási esemény bekövetkezésekor pedig feljelentést tenni az illetékes rendőrhatóságnál, és a feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni A biztosított a károsodott vagyontárgyak állapotán, a kár helyszínén, a kárfelmérési eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni A biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján vagy mind a két módon, vegyesen történik A biztosított köteles a kárát és az annak mértékét bizonyító okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartó lapokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani A károk megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a károsult vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik A biztosító a kártérítés összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni. 10. A biztosító szolgáltatása, a kártérítés mértéke Általános rendelkezések Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a birtoklás jogcímét (bérlet, bizomány, letét, lízing, feldolgozás, javítás, megmunkálás), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét A biztosító a károkat a biztosítási tárgyidőszakra vonatkozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyenként), a telephelyi adatközlőn vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként, továbbá a költségtérítésekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), vagy az összes vagyoncsoportra, vagyontárgyra és a költségtérítésekre együttesen választott, illetve meghatározott kártérítési felső határösszegig (téríthető maximális kár) az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. A 3.2.v) pontban leírt biztosítási eseményre vonatkozóan a kártérítés felső határa a biztosítási összegeken belül a vagyonvédelmi feltételekben, előírásokban a káresemény időpontjában meglévő védelmi színvonal függvényében meghatározott biztosítási összeg. A biztosító a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját munkavállalók) ruházati és használati tárgyaiban a biztosítási események által okozott károkat személyenként és biztosítási évenként ötvenezer forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül téríti meg. 111/10/2000 2/0 9/13 HE-11905/2

10 10.3. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a vagyontárgyat helyreállították, illetve pótolták Az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kell értékelni Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltételben meghatározott biztosításiösszeg-megállapítási módszer (5. fejezet) szerinti tényleges érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a tényleges értékhez aránylik (aránylagos/részarányos kártérítés). Az alulbiztosítás tényét a biztosító a szerződés minden egyes tételesen felsorolt vagyontárgyánál, vagyoncsoportjánál különkülön vizsgálja Ha a kár helyreállításához hatósági engedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg Jelen feltétel alkalmazásában: Teljes-, totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. Részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) helyreállítható károk Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy utánpótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelően Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak abban a részében téríti meg, amely biztosítási esemény következménye Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja. A vagyontárgyak kártérítési szabályai A biztosított saját tulajdonát képező, a termelésben részt vevő tárgyi eszközök, közvetlenül költségként elszámolt eszközök kárainak térítése Utánpótlási új értéken biztosított vagyontárgyak esetén: Teljes kár: a káridőponti új érték, újra-előállítási érték, ill. újrabeszerzési ár. Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, ill. újrabeszerzési új értékéig. Technikai avult (valóságos) értéken biztosított vagyontárgyak esetén: Teljes kár: a káridőponti technikai avult (valóságos) érték. Részleges kár: a helyreállítás költsége az értékemelkedés levonásával a vagyontárgy káridőponti technikai avult (valóságos) értékéig A véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök kárainak térítése: Teljes kár: a vagyontárgy káridőponti technikai avult (valóságos) értéke. Részleges kár: a helyreállítás költsége az értékemelkedés levonásával a vagyontárgy káridőponti technikai avult (valóságos) értékéig A nem aktivált építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó beruházások kárainak térítése: Teljes kár: a készültségi foknak 111/10/2000 2/0 10/13 HE-11905/2

11 megfelelő, ténylegesen felmerült költségek. Részleges kár: a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig A vásárolt készletek (anyagok, áruk) és a közvetlenül költségként elszámolt eszközök kárai káridőponti újrabeszerzési áron, a ténylegesen felmerült közvetlen költségek figyelembevételével térülnek A befejezetlen termelés, a félkész és késztermékek kárai esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár A saját tulajdonú göngyölegekben keletkezett károk térítése: Teljes kár: a káridőponti újrabeszerzési ár, újraelőállítási költség. Részleges kár: a helyreállítási költség a vagyontárgy káridőponti újra-beszerzési, újra-előállítási értékéig Idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térítése: Teljes kár: a káridőponti technikai avult (valóságos) érték. Részleges kár: a helyreállítási költség az értékemelkedés levonásával a vagyontárgy káridőponti technikai avult (valóságos) értékéig Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik. A káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket (4.5. pont) a telephelyi adatközlőkben megjelölt értékig. Ha a biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz, akkor a költségeket is aránylagosan / részarányosan téríti meg. 11. A biztosító mentesülése A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta A pont a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerződés mellékletében, illetve külön feltételeiben meghatározott kármegelőzési kötelezettségét nem tartotta be, ideértve különösen, ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt elő A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, 111/10/2000 2/0 11/13 HE-11905/2

12 vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 12. Önrészesedés Minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből a szerződésben meghatározott önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosított maga visel, kivéve a pont alapján a munkavállalók vagyontárgyaira vonatkozó térítendő károkat. Teljes kárösszegen a biztosítónak a szerződésben vállalt egy biztosítási káreseménnyel összefüggő valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendő. 13. Egyéb rendelkezések A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik A biztosított a biztosító által megtérített kárra a hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban (levél, telex, telefax) kell közölni. A biztosítási szerződés felmondását a felek ajánlott levélben vagy egyéb jogérvényes módon közölhetik A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak. Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozhatja fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg , 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerződéses adatokat) a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megje 111/10/2000 2/0 12/13 HE-11905/2

13 lölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett. A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja. A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított / szerződő által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni A felek jogvita esetére kikötik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság kizárólagos illetékességét. Az eljárás során a bíróság a magyar jogszabályokat, illetve a bíróságra vonatkozó eljárási szabályokat alkalmazza A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Allianz Hungária Biztosító Rt. 111/10/2000 2/0 13/13 HE-11905/2