Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 2. oldal a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával

Átírás

1 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 1. oldal évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 1 I. Fejezet KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Általános rendelkezések 1. 2 (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú. Tárgyi hatály 2. 3 E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Kizárás 3. (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el. (2) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető. (3) Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt. (4)4 Ha a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és a kizárásához a közjegyző nem járult hozzá, 1 Kihirdetve: VI Megállapította: évi CXXX. törvény 68. (1). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi CXXX. törvény 68. (2). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi L. törvény 70. (1). Módosította: évi CCXI. törvény 58. a).

2 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 2. oldal a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság nemperes eljárásban határoz. (5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke a döntését - a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt - megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak. (6) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs. (7) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró közjegyzőt - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - a területi, illetve az országos kamara elnöke jelöli ki. (8) A területi, illetve az országos kamara elnökének e szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. Illetékesség 4. (1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van. (2) Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. (3) Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni. (4)1 Ha a kérelmező jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és a központi ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. (5) Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a közjegyző illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (6)2 Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye. A közjegyző eljárása illetékességi területén kívül 5. (1) A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül. (2) A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja. (3) A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye érvénytelen. A közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem 6. (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, b) a kérelem előterjesztésének indokait, c) a rövid tényállást, d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat, 1 Módosította: évi L. törvény 72. (8) a). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 2 Beiktatta: évi CXXX. törvény 68. (3). Hatályos: I. 1-től.

3 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 3. oldal e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét). (2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani. 7. (1)1 A közjegyző - a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül - felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg. (2) A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie. (3)2 Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja. 8. (1)3 Az eljárásban - ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is - nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak. (2) A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti díjjegyzékben állapítja meg. (3) A fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja. (4)4 Az eljárásban - ha az arra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a felek a felmerült költségeiket maguk viselik, a nem általuk előlegezett vagy nem a feleknél felmerült költségek viselésére pedig a felek egyetemlegesen kötelesek. Bizonyítás 9. 5 (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges; b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését; c) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik; d) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetővé tételét. 1 Módosította: évi L. törvény 72. (8) b). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 2 Módosította: évi CXXX. törvény 72. a). 3 Megállapította: évi CXXX. törvény 68. (4). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi CXXX. törvény 68. (5). Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: évi L. törvény 70. (2). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6).

4 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 4. oldal (2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a kérelmezőtől eltérő személyt az (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére. (3)1 Ha a kérelmezőtől eltérő személy az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet visszautasítja. (4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendő a szemletárgynak a közjegyző előtti felmutatása, a közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenő, vagy engedély nélkül eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna. Hiánypótlás, kérelem visszautasítása2 10. A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül a)3 a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel visszautasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye, b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos. Az eljárás megszüntetése (1) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni, b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges. (2)5 A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. szerinti előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a 7. (3) bekezdése szerint vissza kellett volna utasítania. (3)6 A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye. Ha a szünetelésnek a Pp (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti. (4)7 A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene függeszteni. 1 Módosította: évi CXXX. törvény 72. a). 2 Módosította: évi CXXX. törvény 72. b). 3 Módosította: évi CXXX. törvény 72. a). 4 Megállapította: évi L. törvény 70. (3). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 5 Módosította: évi CXXX. törvény 72. c). 6 Beiktatta: évi CXXX. törvény 68. (6). Hatályos: I. 1-től. 7 Beiktatta: évi CXXX. törvény 68. (6). Hatályos: I. 1-től.

5 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 5. oldal Egyéb eljárási szabályok (1) Az eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelmező az eljárást kezdeményező személy; kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy. (2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. (3) Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt. (4) Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályait kell alkalmazni. (5) Az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye. (6) Az eljárásban a Pp a nem alkalmazható. (7) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye. (8) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye van, ha törvény így rendelkezik. (9) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, a közjegyző előtti eljárás befejezéséig lehet megtenni. Hirdetményi kézbesítés2 12/A. 3 Ha a kérelmező, illetve - azokban az eljárásokban, melyekben a kérelmezőnek ellenfelet kell megjelölnie - az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. 12/B. 4 A hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása, továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A közjegyző határozata 1 Megállapította: évi CXXX. törvény 69. (1). Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi CCLII. törvény 118. (1). Hatályos: III. 15-től. 3 Beiktatta: évi CCLII. törvény 118. (1). Módosította: évi CXXX. törvény 73. a). 4 Beiktatta: évi CCLII. törvény 118. (1). Hatályos: III. 15-től.

6 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 6. oldal 13. (1)1 A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. (2)2 A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni. (3)3 Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye. (4)4 A közjegyző a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának megküldésével történik. 14. Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges. 14/A. 5 A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne helye. A perújítási kérelmet a bíróságon kell előterjeszteni; a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak beszerzése iránt. Az adatok védelme, iratkezelési szabályok 15. (1) Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak. (2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget. II. Fejezet EGYES ELJÁRÁSOK Utaló rendelkezés 16. E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A közjegyző előtti előzetes bizonyítás 17. (1) Előzetes bizonyításnak van helye 1 Módosította: évi CCXI. törvény 58. b). 2 Módosította: évi CCI. törvény Beiktatta: évi CXXX. törvény 69. (2). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi CXXX. törvény 69. (2). Hatályos: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi CXXX. törvény 69. (3). Hatályos: I. 1-től.

7 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 7. oldal a)1 a Pp ában szabályozott esetekben, továbbá akkor b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik. (2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban. (3)2 Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, a 24-27/A. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. -ban a kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell. 18. Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van. 19. (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van, c) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, d)3 a 17. (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát. (2) Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell. (3)4 A 17. (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a kérelmező arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínűsítenie kell. (4)5 A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza. 20. (1) Ha az előzetes bizonyítást - a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt - haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyző hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése miatti akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a területi kamarát. (2) A területi kamara a közjegyző értesítését követően haladéktalanul másik közjegyzőt rendel ki az eljárás lefolytatására. 20/A. 6 Az előzetes bizonyítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 1 Megállapította: évi L. törvény 70. (5). Módosította: évi CXXX. törvény 72. d). 2 Megállapította: évi L. törvény 70. (6). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 3 Beiktatta: évi L. törvény 70. (7). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 4 Beiktatta: évi L. törvény 70. (8). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 5 Megállapította: évi CXXI. törvény 58.. Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi CXXX. törvény 69. (4). Hatályos: I. 1-től.

8 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 8. oldal Az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban 21. (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő (e címben a továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető. (2)1 Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a közjegyző visszautasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel. (3)2 A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban - a szakértő kirendelése tárgyában - bizonyításnak nincs helye. (4)3 Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére. 22. Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. 23. (1)4 Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, b) azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania. (2)5 Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell A közjegyző a 7. megfelelő alkalmazásával felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a 7. (3) bekezdése, valamint a 11. (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával a kérelmet visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti. 25. (1)7 A közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki. (2)8 A kirendelésre kerülő szakértő személyéről - a fél meghallgatása nélkül - a közjegyző dönt. (3)9 A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 1 Módosította: évi CXXX. törvény 72. a). 2 Módosította: évi L. törvény 72. (8) c). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 3 Módosította: évi L. törvény 72. (8) c). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 4 Számozását módosította: évi L. törvény 70. (9). 5 Beiktatta: évi L. törvény 70. (9). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 6 Megállapította: évi L. törvény 70. (10). Módosította: évi CXXX. törvény 72. a). 7 Megállapította: évi CXXX. törvény 69. (5). Hatályos: I. 1-től. 8 Módosította: évi L. törvény 72. (8) d). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 9 Beiktatta: évi CXXX. törvény 69. (6). Hatályos: I. 1-től.

9 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 9. oldal 26. (1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő - határidő lejárta előtt előterjesztett - kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. (2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni. 27. (1) A közjegyző a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja. (2)1 Ha az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem fedezi, a közjegyző az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a még szükséges összeg bizalmi őrzésbe helyezésére. (3) A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg. (4) A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya. (5)2 A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését szabályozó jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki. 27/A. 3 A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, ha a megkereső törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértői véleménybe való betekintés engedélyezésére is. A közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás4 1 Módosította: évi L. törvény 72. (8) e). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 2 Megállapította: évi CXXX. törvény 69. (7). Hatályos: I. 1-től. 3 Beiktatta: évi L. törvény 70. (11). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 4 Beiktatta: évi CXCV. törvény 3.. Hatályos: XII. 7-től.

10 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 10. oldal 27/B. 1 (1) Ha valamely állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben (a továbbiakban: közgyűjtemény) őrzött, állami tulajdonban állóként nyilvántartott, a kulturális javak körébe tartozó vagyontárgyra vagy vagyontárgyegyüttesre (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) vonatkozóan a vagyontárgy állami tulajdonjogának gyakorlására jogosult szervezet (a továbbiakban: az állami tulajdonjog gyakorlója) a vagyontárgy kiadására irányuló külön eljárásban megállapítja, hogy a vagyontárgy kiadható, de a kiadásra igényt bejelentő a vagyontárgyra vonatkozó örökösi minőségét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, a közjegyzőtől kérheti a vagyontárgyra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás lefolytatását, és valószínű örökösi bizonyítvány kiadását. (2) Ezen alcím alkalmazásában örökhagyó: a közgyűjteményben elhelyezett vagyontárgy utolsó ismert tulajdonosa. (3) Az eljárásra a vagyontárgy fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes. Ha a kérelem több, különböző helyen fekvő vagyontárgyat érint, a kérelmező választása szerinti közjegyző jár el. Ha egy székhelyen - vagy a fővárosban egy működési körzetben - több közjegyző működik, a kérelmező választása szerinti közjegyző jár el. 27/C. 2 (1) A kérelem előterjesztéséért - az előterjesztéssel egyidejűleg - a közjegyző számára a közjegyzői díjszabásról szóló miniszteri rendeletben megállapított díjat kell fizetni. Az eljárásban további munkadíj, költségtérítés és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) azt, hogy a kérelmező a valószínű örökösi bizonyítvány kiadását a 27/B. (1) bekezdésében meghatározott okból kéri; b) annak az örökhagyónak a személyi adatait (családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve) és halála helyét, idejét, akinek a hagyatéka tekintetében a kérelmező a valószínű öröklési jogcím igazolását kéri; c) azt, hogy az örökhagyó után maradt-e végrendelet; d) azt, hogy a kérelmező az örökhagyó da) törvényes örököse, vagy db) végrendeleti örököse; e) a kérelmezőnek a törvényes, vagy végintézkedés esetén a végintézkedés szerinti öröklési rendre vonatkozó nyilatkozatát; f) a törvényes, vagy végintézkedés esetén a végrendeleti örökösök azonosító adatait (természetes személy - továbbá teljes cselekvőképességgel nem rendelkező természetes személy esetén a törvényes képviselője - családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, a lakcímét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más polgári jogi jogképességgel rendelkező szervezet esetében a megnevezését, székhelyének címét, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát, a törvényes képviselőjének nevét); g) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy öröklési jogcímét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni; h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelemben megjelölt örökhagyó és vagyontárgy tekintetében, ugyanazon indokok alapján másik közjegyző előtt nem indított eljárást; 1 Beiktatta: évi CXCV. törvény 3.. Hatályos: XII. 7-től. 2 Beiktatta: évi CXCV. törvény 3.. Hatályos: XII. 7-től.

11 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 11. oldal i) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy tudatában van annak, hogy bűncselekményt követ el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, és büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek; j) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy a közjegyző állapítsa meg, hogy a kérelmező az általa közölt adatok alapján az örökhagyó ja) törvényes örököse lehet, vagy jb) végrendeleti örököse lehet. (3) A kérelemhez csatolni kell a) az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának, b) az állami tulajdonjog gyakorlójának a vagyontárgy kiadására irányuló külön eljárásban a vagyontárgy kérelmezőnek való visszaadhatóságáról hozott döntésének és c) a végrendeletnek eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát. 27/D. 1 (1) A közjegyző a kérelem beérkezésétől - ha a kérelem hiányainak pótlására van szükség, akkor a hiányok pótlásától - számított 30 napon belül a) külön végzésbe foglalt valószínű örökösi bizonyítványt állít ki, amelyben azt tanúsítja, hogy a kérelemben foglaltak alapján a kérelmező a kérelemben megjelölt vagyontárgy tekintetében az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örököse lehet, vagy b) a valószínű örökösi bizonyítvány kiállítását végzéssel megtagadja, ha magából a kérelemből megállapítható, hogy az részben vagy egészben alaptalan. (2) A valószínű örökösi bizonyítvány a kérelemtől eltérően nem állítható ki. (3)2 Ha a kérelmező a kérelem hiányait - ideértve a közjegyzői díj megfizetésének elmulasztását is - a hiányok pótlására vonatkozó felhívásban megszabott határidő alatt nem pótolja, a kérelmet vissza kell utasítani. 27/E. 3 (1) A valószínű örökösi bizonyítvány kizárólag a vagyontárgy kiadására vonatkozó eljárásban a vagyontárgyat őrző közgyűjteménynél használható fel. Ezt a rendelkezést a valószínű örökösi bizonyítványban fel kell tüntetni. (2) A valószínű örökösi bizonyítványt a közjegyző az országos kamara honlapján 15 napra közzéteszi. (3) Aki a kérelmezőnek a valószínű örökösi bizonyítvány szerinti valószínű örökösi jogcímét vitatja, az a közzétételi határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt a valószínű örökösi bizonyítvány ellen kifogást terjeszthet elő az ügyben eljáró közjegyzőhöz. (4) A kifogásban elegendő előadni, hogy a kifogás előterjesztője a valószínű örökösi bizonyítványban foglaltakkal nem ért egyet, ezt meghaladóan a kifogást részletezni, valamint megindokolni nem kell. A valószínű örökösi bizonyítványnak a (3) bekezdésben meghatározott határidő alatti minden megtámadását kifogásnak kell tekinteni. (5) A kifogást a kérelmezővel közölni nem kell. 1 Beiktatta: évi CXCV. törvény 3.. Hatályos: XII. 7-től. 2 Módosította: évi CXXX. törvény 72. e). 3 Beiktatta: évi CXCV. törvény 3.. Hatályos: XII. 7-től.

12 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 12. oldal (6) Határidőben előterjesztett kifogás esetén a közjegyző a valószínű örökösi bizonyítvány hatálytalanságát állapítja meg. A hatálytalanságot megállapító végzést a kifogás előterjesztőjének is kézbesíteni kell, de a végzés ellen a kifogás előterjesztője nem élhet fellebbezéssel. (7)1 Az elkésett kifogást a közjegyző visszautasítja. A végzést a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni, aki a végzés ellen fellebbezéssel élhet. (8) Ha a valószínű örökösi bizonyítvány ellen a (3) bekezdésben meghatározott határidőben kifogást nem terjesztettek elő, azt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A valószínű örökösi bizonyítványnak a kérelmező részére kézbesített példányán fel kell tüntetni, hogy az ellen a határidő alatt kifogást a közjegyzőhöz nem terjesztettek elő. (9) A valószínű örökösi bizonyítvány ellen fellebbezésnek nincs helye. A valószínű örökösi bizonyítványban foglaltakat sérelmesnek tartó fél - a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után - az igényeit csak bírósági úton, az ellenérdekű féllel szemben érvényesítheti. 27/F. 2 (1) Az eljárásban a) igazolásnak és bizonyításnak nincs helye, b)3 a Pp a nem alkalmazható, c) a fellebbezést a feleknek észrevételezésre kiadni nem kell. (2)4 Az eljárásban a Pp.-nek a kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közjegyző a kérelmet, valamint a kifogást - hiánypótlási felhívás nélkül - visszautasítja, ha a kérelmező a kérelem előterjesztésével, a kifogás előterjesztője a kifogás előterjesztésével egyidejűleg a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének szabályszerűen nem tett eleget. (3) Ha a fél a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettségének nem tett szabályszerűen eleget - ideértve azt is, ha a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettség a kérelem vagy a kifogás előterjesztése után következett be, és a fél a kézbesítési megbízott megjelölését előidéző ok bekövetkezésével egyidejűleg, külön felhívás nélkül a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget -, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére nem lehet kézbesíteni, a közjegyző az iratot hirdetmény útján kézbesíti. A hirdetményt kifüggeszteni nem kell, azt a Pp.-nek a hirdetmény bíróságok központi honlapján történő közzététele szabályai megfelelő alkalmazásával, kizárólag az országos kamara honlapján kell közzétenni. (4) A közjegyző az iratot is a fentiek szerinti módon, hirdetmény útján kézbesíti annak a félnek is, akinek az irat azért nem volt kézbesíthető, mert az általa megadott címen a posta közlése szerint a címzett fél ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, avagy a kézbesítés a posta közlése szerint a levélszekrény hiánya miatt nem volt teljesíthető. 1 Módosította: évi CXXX. törvény 72. f). 2 Beiktatta: évi CXCV. törvény 3.. Hatályos: XII. 7-től. 3 Módosította: évi CXXX. törvény 72. g). 4 Módosította: évi CXXX. törvény 72. h).

13 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 13. oldal 27/G. 1 A közjegyző a kérelem előterjesztéséért megfizetett díjról a valószínű örökösi bizonyítvány vagy az annak hatálytalanságát megállapító végzés kézbesítésével együtt a kérelmezőnek a megfizetett díj összegét feltüntető elismervényt is kézbesít. A megfizetett díjat az állam viseli. A kérelmezőnek a díjat az állami tulajdonjog gyakorlója téríti meg az elismervény alapján. A közjegyző előtti egyezségi eljárás2 27/H. 3 (1) Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni. (2) Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek. (3) Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak a) szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben, b) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában, c) a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben, d) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben, e) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben, f) a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, g) a végrehajtási perre tartozó ügyben, h) munkaügyi perre tartozó ügyben, i) állami vagyonnal kapcsolatos ügyben, j) olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni. 27/I. 4 (1) Ha az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye található. (2) Ha az ügy tárgya az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik. (3) Ha az ügy tárgya a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ügyletkötés vagy a teljesítés helye található. (4) Ha az ügy tárgya kártérítés, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található. 27/J. 5 (1) A közjegyző előtti egyezségi eljárásban az egyezségi kísérletre kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (2) Az eljárásban beavatkozásnak nincs helye. 1 Beiktatta: évi CXCV. törvény 3.. Hatályos: XII. 7-től. 2 Beiktatta: évi CXXX. törvény 70.. Hatályos: I. 1-től. 3 Beiktatta: évi CXXX. törvény 70.. Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi CXXX. törvény 70.. Hatályos: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi CXXX. törvény 70.. Hatályos: I. 1-től.

14 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 14. oldal (3) Az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének vagy félbeszakadásának nincs helye. Az eljárás felfüggesztése, félbeszakadásának vagy szünetelésének megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni. (4) Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni. (5) Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. 27/K. 1 (1) Ha az eljárás lefolytatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet visszautasítja. (2) Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja. (3) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. (4) Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van. (5) Ha a felek között egyezség nem jött létre - ideértve azt is, ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon bármelyik fél nem jelenik meg -, a közjegyző az eljárást megszünteti. (6) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha tudomására jut, hogy abban a tárgyban, amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy másik közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás van folyamatban. (7) Ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy jóváhagyása szükséges, annak bemutatására a közjegyző a feleknek megfelelő határidőt szab. Ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetve a harmadik személy a beleegyezést, jóváhagyást nem adta meg, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja. 27/L. 2 A 27/H-27/K. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek idézés nélkül egyezségkötés céljából jelennek meg a közjegyző előtt. Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása 28. (1) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel. (2) Ezen alcímben értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van. 29. Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. 30. (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is: a) az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét, b) az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést, és ha rendelkezésére áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát). (2) A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll. 31. (1)3 Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem visszautasításának, a közjegyző hirdetményt tesz közzé. 1 Beiktatta: évi CXXX. törvény 70.. Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi CXXX. törvény 70.. Hatályos: I. 1-től. 3 Módosította: évi CXXX. törvény 72. i).

15 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 15. oldal (2) A hirdetmény tartalmazza a) az értékpapírra vonatkozó adatokat [a kiállító (kibocsátó) nevét, az értékpapír megnevezését, az általa megtestesített jogot vagy követelést, továbbá ha rendelkezésre áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát], b)1 a felhívást az értékpapír birtokosának arról, hogy az értékpapírt a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzőnek, mert ellenkező esetben az értékpapírt a közjegyző semmissé fogja nyilvánítani, c) a hirdetményt közzétevő közjegyző nevét, székhelyét és irodájának címét, valamint a közjegyzői ügy számát. (3) A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyző a hirdetményt megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételéről. (4) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, melyben a hirdetmény a közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg. (5)2 A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a központi értéktárat és az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet is értesíti A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül visszautasítja, ha a) az értékpapír semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban, b) az értékpapír semmissé nyilvánítása nem tartozik közjegyzői hatáskörbe, c)4 a kérelem nem tartalmazza a semmissé nyilvánítani kért értékpapírnak az egyedi azonosításra alkalmas megjelöléséhez szükséges adatait, d)5 a kérelmező ilyen kérelem előterjesztésére nem jogosult, vagy e)6 az eljárás lefolytatásának egyéb, el nem hárítható akadálya van. 33. Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet, hogy további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe. 34. (1)7 Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be, a közjegyző az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását - a körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidővel - visszavonja. (2) Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja. (3) Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül az is, ha 1 Módosította: évi L. törvény 72. (8) f). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 2 Módosította: évi L. törvény 72. (8) f). Lásd: évi L. törvény 61. (6). 3 Módosította: évi CXXX. törvény 72. a). 4 Beiktatta: évi L. törvény 70. (12). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 5 Jelölését módosította: évi L. törvény 70. (12). 6 Jelölését módosította: évi L. törvény 70. (12). 7 Módosította: évi L. törvény 72. (8) g). Lásd: évi L. törvény 61. (6).

16 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 16. oldal a) a kiállító írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt az őrizetében tartja, b) a letétkezelő, a letéti őrző, és a befektetési szolgáltatásra jogosult írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt a tevékenysége körében az őrizetében tartja. (4) A közjegyző az e alapján hozott végzéseit közli a kérelmezővel, az értékpapír kiállítójával, a központi értéktárral és az egyéb érdekelttel. (5)1 A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek. 35. A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet. 36. Ezen alcím rendelkezéseit a) a váltó és csekk semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani, b) az okiratok semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható, c)2 az állam által kibocsátott, névre szóló, a Polgári Törvénykönyv 6:569. (6) bekezdése szerinti negatív rendeleti záradékkal ellátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani abban az esetben, amennyiben az eljárást az értékpapír első tulajdonosa, továbbá engedményezés esetén az első tulajdonos és az engedményes közösen kezdeményezi. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése3 36/A. 4 (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik, b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és c)5 a bejegyzett élettársak - ez iránti igény esetén - az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek. (2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti. (3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha a) a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye. (4) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell. 1 Beiktatta: évi L. törvény 70. (13). Hatályos: VI. 30-tól. Lásd: évi L. törvény 61. (6). 2 Beiktatta: évi CLIX. törvény Módosította: évi CCLII. törvény 118. (5). 3 Beiktatta: évi XXIX. törvény 9. (1). Hatályos: VII. 1-től. 4 Beiktatta: évi XXIX. törvény 9. (1). Hatályos: VII. 1-től. 5 Megállapította: évi CXXX. törvény 71. (1). Hatályos: I. 1-től.

17 Magyar joganyagok évi XLV. törvény - az egyes közjegyzői nemperes eljárások 17. oldal (5) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak és igazolásnak nincs helye. (6)1 A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására - a felek választása szerint - az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző folytatja le. 36/B. 2 (1)3 A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem visszautasításának van helye. (2) A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja. (3) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a 36/A. (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről, a közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a kérelemhez a 36/A. (1) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésekről szóló megállapodásukat. (4) Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni. (5) A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt legkésőbb a meghallgatáson kéri. (6) Ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti. 36/C. 4 (1) Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti. (2) Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn. 36/D. 5 (1) A felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli. (2) A közjegyző a felek kérelmére az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő - a közjegyzői díjon és költségtérítésen kívüli egyéb - eljárási költségekről. (3)6 A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés ellen perújításnak nincs helye. 1 Módosította: évi LXXVI. törvény Beiktatta: évi XXIX. törvény 9. (1). Hatályos: VII. 1-től. 3 Módosította: évi CXXX. törvény 72. j). 4 Beiktatta: évi XXIX. törvény 9. (1). Hatályos: VII. 1-től. 5 Beiktatta: évi XXIX. törvény 9. (1). Hatályos: VII. 1-től. 6 Megállapította: évi CXXX. törvény 71. (2). Hatályos: I. 1-től.