Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia indikátor rendszer

Átírás

1 TeIR - SzocÁIR Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, szeptember

2 1. ELŐZMÉNYEK, CÉLOK A Kormány novemberében elfogadta a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, amelynek célja 10 éves időtávlatban meghatározni a szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja középtávú kihívásait, céljait és a szükséges beavatkozási irányokat. A Stratégia meghatározó kérdésként kezeli az intézkedések, beavatkozások eredményességének mérését, az indikátorok használatát. Jelen rendszer célja a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia céljaihoz tartozó indikátorok diagramon történő grafikus megjelenítése. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) indikátor rendszerben 102 indikátor között lehet böngészni. A rendszerben szereplő indikátorokat az Emberi Erőforrások Minisztérium Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárkózási Erőforrások Főosztálya bocsátotta rendelkezésére. Az adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal. 2. A LEKÉRDEZÉS FELTÉTELEINEK BEÁLLÍTÁSA Az Indikátorok felett található évválasztó lenyíló listából az évet választjuk ki először. A lenyíló listában azok az évek jelennek meg, amelyekhez rendelkezésre állnak az adatok. Alapértelmezés a év. A megfelelő év kiválasztása után jelöljük ki azt a célt, amelynek az indikátorai minket érdekelnek. Választhatunk főcélokat (C1, C2, C3), illetve a főcélok alatti bontásokat. Az alkalmazásban az alábbi fő célok szerepelnek: C1 A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre C2 A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása C3 A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése A C1, C2, C3 főcélok alcélokra bomlanak, a célok kiválasztása egérkattintásra történik. 2

3 A kívánt cél kijelölése után a képernyő jobb oldalán megjelenik a célhoz tartozó indikátorok listája. A cél és az indikátorok kiválasztása után megadhatjuk, milyen bontásban jelenjenek meg az adatok. A bontási szintek mindig függenek az adott indikátortól. Alapértelmezésben országos szinten kerülnek megjelenítésre az adatok. 3. A LEKÉRDEZÉSEK EREDMÉNYEINEK MEGJELENÍTÉSE A megjelenítés általában diagramon történik. Amennyiben az indikátorok területi szinten állnak rendelkezésre, pl. megyei bontásban, akkor a megjelenítés kartogramon történik. Az országos szintű adatok tortadiagramon jelennek meg. Ha az egérkurzort a diagram egyes adatsorai (körcikk, oszlop, sáv) fölé visszük, akkor a megfelelő oszlopra vonatkozó indikátor elnevezését, a hozzá tartozó adatot és mértékegységet is megjeleníti a program. A bal oldalán található Táblázat Excel-be gomb megnyomásával a szokásos módon lehetőség van a diagramon szereplő adatok elmentésére Amennyiben az országostól eltérő pl. életkor szerinti bomlást választunk, az indikátorok sávdiagramon kerülnek ábrázolásra. 3

4 A fenti példánkban a vízszintes tengelyen az EU-definíció szerinti A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya jelenik meg, a függőleges tengelyen pedig az életkor szerinti bontás, jelen indikátorhoz, a 0-17, év közötti, és a 65. év feletti (65+) korcsoportok jelennek meg. A rendszerben lehetőség nyílik arra, hogy a grafikon Értéktengely minimum értékét beállítsuk. Jelen példánkban, a A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányánál csak a 20 % feletti értékeket kívánjuk megjeleníteni a grafikonon. Az Értéktengely minimum értékének meghatározása után a Frissít gombra kattintva aktivizáljuk a grafikont. Riport ikonra kattintva megjeleníthetjük a korábban kiválasztott célhoz tartozó összes indikátor százalékos arányát. Jelen példánkban a C1 A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre célhoz az összes indikátor %-os arányát szeretnénk megjeleníteni évre vonatkozóan, a 0-17 év közötti életkorra vetítve. Amennyiben az indikátorok területi szinten állnak rendelkezésre, akkor a megjelenítés kartogramon történik. 4. Módszertan Adathiány Az adatok hiányának oka megjelenítésre kerül a képernyőn. megjegyzésekkel találkozhatunk a képernyőn: Nem elérhető a jelenlegi adatinfrastruktúrában Adathiány oka: Kis elemszám Adathiány oka: Nem áll még rendelkezésre az adat Adathiány esetén az alábbi 4

5 Módszertani kiegészítés a népesség* és roma** kifejezést tartalmazó indikátorokhoz: *A nemzetiség esetében a számításokat 2013 és 2014 évre vonatkozóan a Munkaerő-felmérés 6. hullámos, míg 2015-re a teljes mintájának súlyozott adatain végeztük, arra a népességcsoportra, akik a nemzetiségre vonatkozó kérdéskört megválaszolták. **Roma népességhez tartozónak tekintettük azokat a válaszadókat, akik a Munkaerőfelmérésben a nemzetiségi hovatartozást tudakoló 2 kérdés valamelyikére azt a választ adták, hogy cigány (roma). A Központi Statisztikai Hivatal által készített Összefoglaló a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) indikátorrendszerének felülvizsgálatáról dokumentum kivonatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 5

6 1. sz. melléklet Összefoglaló a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) indikátorrendszerének felülvizsgálatáról 1. Előzmények 2011-ben készült el a szegénységben élők, közöttük a roma népesség hatékony társadalmi felzárkózását segítő programokat, beavatkozásokat megalapozó stratégiai dokumentum, illetve a hozzá kapcsolódó, a évekre vonatkozó intézkedési terv. A stratégiában foglalt célok teljesülése, a programok, intézkedések megvalósulásának monitorozása érdekében több szintű nyomon követési rendszer került kialakításra. Ennek egyik eleme a TÁRKI által 2012-ben összeállított, a makro szintű folyamatok vizsgálatát lehetővé tevő indikátorrendszer volt. Az indikátorrendszer feltöltésének feladata nagyban a Központi Statisztikai Hivatalra hárult, ezért az indulás óta eltelt időszak tapasztalatainak összefoglalásával, a mutatók felülvizsgálatával az Emberi Erőforrások Minisztériuma a KSH-t bízta meg. A mutatók monitoring rendszerben való használhatóságának alapvető feltétele, hogy a szükséges adatok a megfelelő bontásban, időben rendelkezésre álljanak. A társadalmi problémák stratégia által is kezelni kívánt területei esetében korábban jelentős kihívást jelentett a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokra vonatkozó statisztikai adatok rendszeres előállítása. A roma népesség helyzetének javítását szolgáló programok értékeléséhez szükséges, a roma népességet azonosító etnikai adatok kezelését számos aggály nehezítette. Az adatvédelmi szabályozás az adminisztratív forrásokban és az intézményi statisztikai adatgyűjtésekben a mai napig nem teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését. A lakossági statisztikai felvételekben ugyanakkor lehetőség van önbevallás alapján számba venni a nemzetiségi hovatartozást, erre a népszámlálások története szolgált jó példával. A KSH felismerve a stratégia által is keltett fokozódó igényt az etnikai adatok iránt, egyedülálló fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években a lakossági statisztikai felvételekben. 2. A statisztikai számbavételi rendszer fejlesztései A népszámlálás során a nemzetiségi hovatartozás mérése négy kérdéssel valósult meg, kettő az identitásra, kettő a nyelvi kötődésre irányult. A széles körű szakértői egyeztetés eredményként kialakított gyakorlat jól működött az összeírás során. Annak érdekében, hogy a népszámlálások közötti időszakban is rendelkezésre álljanak a legalapvetőbb információk, a KSH a felhasználói igényekre való tekintettel valamennyi nagymintás lakossági felvételébe integrálta a nemzetiségi kérdést ban a legnagyobb rendszeres, lakossági kikérdezésen alapuló felvételben a Munkaerőfelmérésben, 2014-től pedig a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételben vezettük be az etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdést, melyet a tapasztalatok alapján fokozatosan valamennyi társadalomstatisztikai felvétel alapváltozójaként szerepeltetjük. A Munkaerő-felmérés (MEF) a KSH legnagyobb folyamatos lakossági kikérdezésen alapuló felvétele: kb. 36 ezer háztartás, mintegy 64 ezer ember válaszai alapján becsüljük a felnőtt lakosság gazdasági aktivitását és egyéb jellemzőit. A mintába bekerülő háztartásokat az összeírók 6 negyedéven keresztül keresik fel. A nemzetiségre vonatkozó kérdésblokkot 2013-ban és 2014-ben csak a hatodik (utolsó) alkalommal válaszolóktól kérdeztük, részben tesztelési 6

7 jelleggel től kezdődően azonban már valamennyi hullámban szerepel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés. Roma népességhez tartozónak tekintettük azokat a válaszadókat, akik a Munkaerő-felmérésben a nemzetiségi hovatartozást tudakoló 2 kérdés valamelyikére azt a választ adták, hogy cigány (roma). A felmérés során alkalmazott kérdések: Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát? - magyar (1) - cigány (roma) (2) - más, Magyarországon bejegyzett kisebbség/nemzetiség (3) - egyéb nemzetiség (4) - nem kíván válaszolni (5) Az előző kérdésnél megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez? - nem tartozik másik nemzetiséghez (0) - magyar (1) - cigány (roma) (2) - más, Magyarországon bejegyzett kisebbség/nemzetiség (3) - egyéb nemzetiség (4) - nem kíván válaszolni (5) A Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel a háztartások jövedelméről, fogyasztásáról és különböző társadalmi-gazdasági jellemzőiről, a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettekről szolgáltat adatokat több mint 9 ezer háztartás, csaknem 20 ezer személy válaszai alapján. Először 2014-ben kérdeztünk rá a válaszadók nemzetiségére, a MEF-ben alkalmazott kérdésekhez hasonlóan, viszont a népszámlálás kérdőívén szerepelt 18, illetve 1 egyéb válaszlehetőséggel. Az Európai lakossági egészségfelmérés a lakosság egészségi állapotáról, az életvitel jellemzőiről, az önellátással kapcsolatos korlátozottságról, valamint a testmozgásról, a táplálkozásról, az egészségkárosító szokásokról és az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéről, az ellátással való elégedettségről, illetve egyéb, az egészséget befolyásoló tényezőkről szolgáltat adatokat 6 ezer személy válaszai alapján. A felmérés 2014 őszén végrehajtott második fordulójában a háttérváltozók között már megjelent a nemzetiséghez tartozás, a HKÉF esetében alkalmazott két kérdéssel és válaszlehetőségekkel. A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő évi felméréséről szóló törvény szerint a KSH 2016 októberében 10 százalékos mintán kis népszámlálást, mikrocenzust hajt végre. Annak érdekében, hogy a társadalom legfontosabb jellemzőiben a legutóbbi népszámlálás óta bekövetkezett változások mérhetők legyenek, a mikrocenzus alapprogramja követi, bizonyos adatkörök esetében az aktuális igényeknek megfelelően módosítja a évi népszámlálás kérdésköreit. A mikrocenzus tematikája tartalmazza a nemzetiségi kérdésblokkot is, erről a KSH első alkalommal 2014 decemberében egyeztetett az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével. A lakossági adatfelvételekkel le nem fedhető szakstatisztikák esetében a hátrányos helyzetű csoportok egyéb ismérvei szerinti adatok rendelkezésre állása érdekében is történtek előremutató kezdeményezések. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózására irányuló, a szociális statisztikai adatgyűjtések körébe tartozó információk előállítása érdekében is számos fejlesztésre került sor az utóbbi években. A szociális statisztikai adatgyűjtések alapvető célja, hogy információkat szolgáltassanak a lakosság és ezen belül a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetéről, 7

8 valamint az ellátórendszerről. A kérdőívek kialakítása során figyelembe vesszük a szakterületet érintő jogszabályi változásokat, a felhasználói igényeket, ezen belül is a szakmapolitikai döntések előkészítéshez szükséges adatigényeket. Az OSAP sz. Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről c. adatgyűjtés keretében a települési önkormányzatok jegyzőinek statisztikai információkat kell szolgáltatnia az általa megállapított hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatal felnőttek számáról és azon családok számáról, amelyben ezek a gyermekek élnek szeptember 1-től kezdődően a megállapított hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatal felnőttek adatai a KSH adatgyűjtéséből elérhetőek, az első adatközlés 2014 áprilisában történt. A korai képességgondozás fontossága miatt a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a napközbeni ellátást biztosító intézmények tekintetében (elsősorban a bölcsődék és családi napközik és a biztos kezdet gyerekházak) az OSAP sz. Bölcsődei kérdőív és az OSAP sz. A gyermekjóléti alapellátások működési adatai c. adatgyűjtésben rákérdezünk a hátrányos vagy halmozottan hátrányos minősítésre a beíratott kisgyermekek körében. A beíratott (rendszeresen gondozott) gyermekek tárgyév végi számából a megállapított hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek adatai a KSH adatgyűjtéseiből elérhetőek, az első adatközlés 2014 áprilisában történt. A prevenció fontossága miatt az OSAP sz. adatgyűjtés rákérdez a gyermekjóléti szolgálatok gondozását igénybe vevők közül a hátrányos vagy halmozottan hátrányos minősítésre. A tárgyév folyamán gondozásban részesült gyermekek számából a megállapított hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek adatai a KSH adatgyűjtéséből elérhetőek, az első adatközlés 2014 áprilisában történt. Az OSAP sz. Jelentés a gyermekotthonok, a nevelőszülői hálózatok és a külső férőhelyek helyzetéről c. adatgyűjtés a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő így a nevelésbe vett, határozat nélkül halmozottan hátrányos helyzetűnek minősített gyermekekről nyújt részletes információkat, ezeket az adatokat a KSH rendszeresen közli. Ez az adatgyűjtés többek között a gyermekek speciális és különleges szükségleteiről (kiemelve a sajátos nevelési igény különböző okait), gondozási helyéről, az ellátás formájáról, alap- és középfokú iskolai tanulmányairól gyűjt adatokat. Ezt az adatgyűjtést kiegészíti a OSAP sz. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetéről c. adatgyűjtés, amely az ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett gyermekek gondozási helyéről, különleges és/vagy speciális szükségleteiről, valamint az örökbefogadható gyermekekről ad részletesebb képet. Az utógondozói ellátásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű fiatal felnőttekről intézményi szinten rendelkezünk információkkal az iskolai végzettség, a továbbtanulás, a munkaviszony és a gondozás végével a távozás helye szerint. A KSH a évi OSAP megtervezésénél az OSAP sz. adatgyűjtés adatszolgáltatói körébe mint gyermekjóléti alapellátást végző intézménytípust bevonta a Biztos Kezdet Gyerekházakat az adatszolgáltatás körébe. A tárgyév folyamán a gyerekház gondozását igénybe vevő gyermekek és háztartások/családok jellemzőiről szóló adatok a KSH adatgyűjtéséből elérhetőek. Fentiek megteremtették a lehetőségét annak, hogy a felzárkózási stratégia nyomon követési rendszerébe illeszkedő, az intézkedések társadalmi hatásainak értékelését még jobban lehetővé tevő monitoring rendszer álljon a döntéshozók rendelkezésére. 8

9 3. Az indikátorrendszer megújításának szempontjai A felülvizsgálat alapul vette a 2014-ben megújított stratégiát, továbbra is célul tűzte ki a célrendszerhez igazodást, mind az átfogó, mind a specifikus célok szintjén mérhetővé téve a társadalmi folyamatokat, a szakpolitikák eredményeit. A statisztikákkal szemben támasztott minőségi követelményeknek való megfelelés érdekében a mutatók kiválasztásánál szem előtt tartottuk a relevancia, pontosság, időszerűség, hozzáférhetőség, érthetőség, időbeli és térbeli összehasonlíthatóság kritériumait. A relevancia elve megköveteli, hogy a rendszerben szereplő mutatók megfeleljenek a felhasználói igényeknek, azaz a stratégia céljainak. Az indikátoroknak pontosan kell leírniuk a valóságot, az alapadatok, a közbenső eredmények és a végső statisztikai eredmények is rendszeresen validálásra kerülnek. A mintavételi és nem mintavételi hibákat a standardoknak megfelelően mérjük és dokumentáljuk. Az időszerűség követelménye alapján a statisztikák időbeli ütemezése a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a felhasználói igényeket, megfelel a tájékoztatási standardoknak, a megfelelő pontosságú aggregátumokból már az előzetes adatok is publikálásra kerülnek. A statisztikák önmagukban és időben konzisztensek, valamint alkalmasak a területi összehasonlításra (országon belül és országok között is). Lehetőség van a különböző forrásokból származó adatok összekapcsolására és együttes felhasználására. A statisztikák közös standardok szerint készülnek, különböző felvételek és források esetén tekintettel azok vizsgálati körére, a definíciókra, az egységekre és az osztályozásokra. A statisztikákat világos és érthető formában, az igényeknek megfelelő módon közöljük, a megértést támogató metaadatokkal kiegészítve. A TÁRKI által 2012-ben összeállított indikátorrendszer feltölthetősége korlátozott volt, a tervezett mutatók 43 százaléka nem állt rendelkezésre. Ennek egyik oka az volt, hogy szándékoltan tartalmazott olyan javaslatokat, amelyek előre vetítették a jövőbeni fejlesztési irányokat, felhasználói igényeket. Jelen felülvizsgálat során hangsúlyosan jelent meg az a szempont, hogy kizárólag már rendelkezésre álló statisztikák alapján előállítható mutatók kerüljenek a rendszerbe elősegítve a monitorozást. Az elmúlt évek során a statisztikai adatgyűjtésekben megvalósított fejlesztések sokkal szélesebb körben rendelkezésre álló adatokat biztosítottak. Igazodva az Európai Unió 1 roma felzárkózási intézkedések mérésére, a romák helyzetének uniós szintű összehasonlítására az FRA 2 koordinálásával kialakított indikátor keretrendszeréhez, még hangsúlyosabban juttattuk érvényre azt a szempontot, hogy eredménymutatók kerüljenek az indikátorrendszerbe. Ezek sokkal jobban illeszkednek a célrendszerhez, relevánsabbak a társadalmi hatások mérésére, és a standard statisztikai mutatókból tudnak építkezni. A monitoring rendszer eddigi tapasztalatai alapján megvalósult a programok nyomon követési rendszerének és stratégia céljainak kimenetelét vizsgáló indikátorrendszernek az összehangolása, mely során az egyes intézkedéseket mérő folyamatindikátorok az előbbi rendszerbe kerültek integrálásra. 1 Commission Communication C 378/1. 9 December Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, mely 13 tagállammal és nemzetközi szervezetekkel együttműködve kialakított egy indikátor keretrendszert a roma felzárkózás nemzeti és uniós szintű, az alapvető emberi jogokon alapuló mérésének elősegítésére, az EU-s beszámolási kötelezettség standardizálására. A munkában az EMMI és a KSH munkatársai is aktív részt vállaltak. 9

10 4. Az indikátorrendszer megújításának eredményei A TÁRKI által kialakított indikátorrendszer 112 mutatójából 28-at hagytunk meg változtatás nélkül, 13-at módosítottunk, 71-et törlésre javasoltunk, helyettük viszont képeztünk 61 új mutatót. Az új indikátorrendszer összesen 102 mutatót tartalmaz. A változtatások nyomán a stratégiai céloknak és az alapvető minőségi követelményeknek való megfelelésen túl a következő szempontok is fokozottabban érvényre jutnak: a mutatókkal jellemzett célcsoportok ismérvei (kor, nemzetiség, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, háztartástípus stb.) még jobban megfelelnek a stratégia által meghatározott célcsoportoknak; az input-, illetve a folyamatindikátorok helyett is eredménymutatókat alkalmazva a stratégiában foglalt célok mentén még inkább a megvalósuló programok társadalmi hatásai mérhetők; az arányszámok viszonyítási alapjainak módosításával is pontosabbá, célzottabbá válik az indikátorokkal való mérés; a kiválasztott adatforrások igaz, szűkebb körből merítve, de pontosabban illeszkednek A 3.5. cél azonban a korábbi indikátorrendszerhez hasonlóan lefedetlen maradt, az érintettek bevonása a programok tervezésébe, végrehajtásába, értékelésébe a standard statisztikai mutatókkal nem mérhető. 5. Javasolt indikátorok Cél 1. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre. Foglalkoztatási ráta a évesek körében Munkanélküliségi ráta a évesek körében Inaktivitási ráta a évesek körében Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Relatív jövedelmi szegénységi arány Súlyos anyagi depriváció Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya Szegénységi rés Cél 1.1. A romák, mélyszegénységben élők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, foglalkoztatottsági szintjük emelése. A foglalkoztatott nélküli háztartásban élő évesek aránya Tartós munkanélküliségi ráta a évesek körében A munkanélküliek munkakeresésének időtartama Potenciális munkaerő-tartalék aránya a évesek körében Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya a romák körében Cél A roma és a mélyszegénységben élő aktív korúak képzettségi szintjének emelése. A legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűek aránya a évesek körében Azoknak a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűeknek az aránya, akiknek az apja is legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik Élethosszig tartó tanulás (LLL) a évesek körében 10

11 Cél Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében (elsődleges munkaerőpiacon a magas élőmunka igényű ágazatok, szociális gazdaság, atipikus foglalkoztatási formák). A nem alkalmazottként dolgozók aránya az alacsony iskolai végzettségű éves foglalkoztatottak körében Cél A munkaerő-piaci integrációt támogató munkaügyi és szociális ellátások, szolgáltatások elérhetőségének, minőségének, hatékonyságának fejlesztése. A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra történő beáramlás A gyermeket nevelő (ill ) éves anyák foglalkoztatási rátája Gyermekgondozási ellátás igénybevétele melletti munkavégzés Gyermekgondozási ellátás igénybevétele a évesek körében Cél A közfoglalkoztatás mint a közösségért végzett értékteremtő munka rendszerének fejlesztése, bővítése, a lehetőség szerint személyre szabott közfoglalkoztatásnak a nyílt munkaerő-piacra való átmeneti jellege erősítése. A közfoglalkoztatottak létszáma Közfoglalkoztatottak száma, akik egy évvel korábban munkanélküliek vagy inaktívak voltak Cél Az aktivitást erősítő, a munkavállalásra ösztönző segélyezési rendszer kialakítása. Az aktív korúak ellátására jogosultak közül egy közfoglalkoztatottra jutó segélyezettek száma A foglalkoztatást helyettesítő támogatás tekintetében az egy megállapított jogosultságra jutó megszüntetések száma a 30 napos együttműködési kötelezettség nem teljesítése miatt Cél A munkahely és a család összeegyeztetése az atipikus foglalkoztatási formák támogatásával. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Az atipikus munkaidőben, munkarendben foglalkoztatottak aránya A nem alkalmazottak aránya A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya Cél A jövedelmi egyenlőtlenségek további növekedésének megakadályozása. Gini-mutató S80/S20 (jövedelmi ötödök aránya) Cél 1.2. A gyermekszegénységet, mélyszegénységet és a roma népességet célzó szakpolitikák, beavatkozások tervezését, nyomon követését, értékelését szolgáló adminisztrációs és statisztikai adatforrások, információs rendszerek fejlesztése. Rendelkezésre álló adatforrások Célterületek mutatókkal való lefedettsége 2. A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása. Átlagos háztartásnagyság Tartós szegénységi arány Ezer kiskorúra jutó hátrányos helyzetűnek minősített kiskorúak száma Ezer kiskorúra jutó halmozottan hátrányos helyzetűnek minősített kiskorúak száma 11

12 2.1. A gyermekek szegénységének csökkentése. A foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 0 17 éves gyermekek aránya Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a 0 17 évesek körében Relatív jövedelmi szegénységi arány a 0 17 évesek körében Súlyos anyagi depriváció a 0 17 évesek körében Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya a 0 17 évesek körében Szegénységi rés a 0 17 évesek körében Tartós szegénységi arány a 0 17 évesek körében A családokat érintő jóléti transzferek szinten tartása. Relatív jövedelmi szegénységi társadalmi juttatások nélkül (a nyugdíjakat a társadalmi juttatások közé soroljuk) Relatív jövedelmi szegénységi társadalmi juttatások nélkül (a nyugdíjat nem számítjuk a társadalmi juttatások közé) A szociális védelem családokat segítő társadalmi juttatásainak színvonala az EU-s átlaghoz viszonyítva A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások reálérték-indexe A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások elérhetőségének, minőségének, hatékonyságának fejlesztése. Ezer kiskorúra jutó veszélyeztetett kiskorúak száma Ezer kiskorúra jutó, a gyermekjóléti szolgálatok által gondozott kiskorúak száma Ezer kiskorúra jutó védelembe vett kiskorúak száma A gyermekvédelmi szakellátásba visszatérően bekerülő gyermekek aránya A szakellátásban elhelyezett különleges szükségletű gyermekek közül a fogyatékossággal élők aránya A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatáshoz helyben hozzá nem jutó gyermekek aránya A gyermekjóléti szolgálatok által gondozott HH/HHH-s gyermekek aránya A fejlődési eltérések időben történő felismerése, kezelése, a korai képességgondozás, a koragyermekkori nevelés, gondozás fejlesztése. Alacsony testsúllyal született gyermekek aránya Napközbeni ellátáshoz helyben hozzá nem férő 3 éven aluli gyermekek aránya Ezer 3 éven aluli gyermekre jutó napközbeni ellátásban részesülők száma Ezer 3 éven aluli gyermekre jutó bölcsődébe beíratott gyermek száma Biztos kezdet gyerekház rendszeres gondozásában részesülő gyermekek száma Biztos kezdet gyerekház rendszeres gondozásában részesülő családok száma Korai fejlesztés keretében ellátott gyermekek száma Bölcsődében helyben korai fejlesztésben vagy fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek aránya Logopédiai ellátásban részesülő 0 2, illetve 0 3 éves korcsoportba tartozó (óvodába nem járó) gyermekek aránya Nevelési tanácsadásban részesülő 3 év alatti gyermekek aránya Konduktív pedagógiai ellátásban részesülő 3 év alatti gyermekek aránya 12

13 Szakértői bizottság által vizsgált (tanácsadásban részesített) 0 2, illetve 0 3 éves korcsoportba tartozó (óvodába nem járó) gyermekek aránya Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás keretében ellátott gyermekek aránya 2.2. A roma és mélyszegénységben élő gyerekek oktatáshoz való hozzáférésének javítása. Alapfokú oktatásban részt vevő évesek aránya Középfokú oktatásban részt vevő évesek aránya Felsőfokú oktatásban részt vevő évesek aránya Óvodába járó gyerekek aránya Óvodai férőhely-kihasználtság 2.3. Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. Korai iskolaelhagyók aránya (EU2020) NEET ráta a évesek körében Az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzásokkal érintett tanköteles korú gyermekek száma 8. évfolyam után a tovább nem tanulók aránya 3. A társadalmi-gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése. Szubjektív diszkriminációs érzet a évesek körében A roma népesség aránya A legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű népesség aránya 3.1. A lakhatási körülmények, a lakhatás biztonságának javítása, lakhatási lehetőségek bővítése (bérlakás). Rezsifizetési nehézség Zsúfolt lakásban élők aránya 3.2. A települési és térségi szegregáció csökkentése. Szegregációs mutató Szegregált lakóterületek száma Szegregált lakóterületen élők száma Szegregált lakóterületen élők aránya 3.3. A romák, mélyszegénységben élők és gyermekek egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növelése, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása. Csecsemőhalandóság Születéskor várható élettartam Fiatalkori terhességek aránya Perinatális halandóság Szubjektív általános egészségi állapot Anyagi okból elmaradt orvosi ellátás Dohányzás a felnőtt lakosság körében Alkoholfogyasztás a felnőtt lakosság körében Szubjektív akadályozottság 13

14 Egészségügyi alapellátáshoz helyben hozzá nem férő népesség aránya Gyermekorvosok leterheltsége (Házi gyermekorvosi szolgálat) Gyermekorvosok leterheltsége (Háziorvosi szolgálat ún. vegyes [felnőtteket és gyermekeket is ellátó] praxisaiban) Egészségesen várható élettartam 3.4. A társadalmi együttélés alapját jelentő bizalom erősítése, a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése. Szubjektív diszkriminációs érzet a munkaerőpiacon a évesek körében Általánosított bizalom A jogrendszerbe vetett bizalom 3.5. Az érintettek bevonása a programok tervezésébe, végrehajtásába, értékelésébe. Budapest, május