Szilikoncső alkalmazása talajlevegő mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban a CO 2 - és N 2 O-koncentráció meghatározásához
|
|
- Vince Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) Szilikoncső alkalmazása talajlevegő mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban a CO 2 - és N 2 O-koncentráció meghatározásához 1 SZILI-KOVÁCS TIBOR, 2 BÁLINT ÁGNES, 2 KAMPFL GYÖRGYI, 2 KRISTÓF KRISZTINA, 2 HELTAI GYÖRGY, 3 HOFFMANN SÁNDOR, 1 LUKÁCS ANDRÁS és 1 ANTON ATTILA 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI), Budapest 2 Szent István Egyetem Kémia és Biokémia Tanszék, Gödöllő 3 Pannon Egyetem Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Keszthely A talajfelszín szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kibocsátását Magyarországon is intenzíven kutatják (BERECZ et al., 2005; TÓTH et al., 2005; ZSEMBELI et al., 2005; KOÓS & NÉMETH, 2007; MACHON et al., 2008; LELLEI-KOVACS et al., 2008; RAJKAI et al., 2008). A talajok egyaránt lehetnek a gázok kibocsátói és elnyelői (LEAHY et al., 2004), ezért mindazoknak a kémiai és biokémiai folyamatoknak az ismerete, ami képződésükhöz, átalakulásukhoz vezet, továbbá a talajszerkezettel összefüggő transzportfolyamatok megértése elengedhetetlenül fontos az üvegházhatású gázok kibocsátását becslő modellek fejlesztésében (HÁRSHEGYI et al., 2008; HORN & PETH, 2009). Ugyanakkor a talajlevegő összetétele a talajprofil eltérő mélységeiben kevésbé vizsgált. Ez talajoszlopok segítségével történhet bolygatott talajmintát tömörítve az eredeti térfogattömeg helyreállításával (CLOUGH et al., 2006), vagy bolygatatlan talajoszlop elkészítésével (PÁRTAY et al., 1992; LUKÁCS et al., 2008). Akár bolygatott, akár bolygatatlan talajoszloppal dolgozunk, különböző mélységben elhelyezett, megfelelően kialakított gázmintavételi pontokra van szükség. Többen (HOLTER, 1990; JACINTHE & DICK, 1996) szilikoncsövet alkalmaztak a talajlevegő passzív mintavételéhez, mivel ennek falán keresztül a gázok diffúzióval áthatolnak, a víz viszont nem. A mérés gyakran nem a mintavétel helyén történik, ezért gondoskodni kell a talajlevegő-minta biztonságos tárolásáról és szállításáról. Ehhez az előre vákuumozott, szeptummal ellátott mintacsövek alkalmasnak bizonyultak. Ezek, még repülőgéppel történő szállítás során, a jelentősen megváltozott hőmérséklet és nyomás mellett is tartani tudták a vákuumot (GLATZEL & WELL, 2008). Jelen közleményben bemutatott kísérlet során szilikoncsövet és vákuumozott mintatartó edényeket használtunk a talajlevegő mintavételéhez. Az új mintavételi technikával két kérdésre kerestük a választ: 1. a CO 2 és N 2 O koncentrációja a talajoszlopban változik-e a mélységgel; 2. a mintavételi időpont az oszlopba vetett növény növekedése során a gyökérlégzésből adódóan, továbbá a Postai cím: SZILI-KOVÁCS TIBOR, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út szili_k@rissac.hu
2 360 SZILI-KOVÁCS et al. hőmérséklet és talajnedvesség változásával befolyásolja-e a talajlevegő CO 2 és N 2 O koncentrációját? Anyag és módszer Hat bolygatatlan talajoszlopot készítettünk a PÁRTAY és munkatársai (1992) által közöltek szerint. In situ preparálásukat a Pannon Egyetem Szerves- és Műtrágyázási Tartamkísérlet parcellái mellett (Keszthely), egy sok éve trágyázatlan szegélyterületen történt 2008 áprilisában. A Ramann-féle barna erdőtalaj (Eutric cambisol) szántott rétegének humusztartalma 1,7%, a ph(kcl) 5,4 volt. Az oszlopok magassága 90 cm, átmérőjük 40 cm volt. A preparált oszlopokat a MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepére szállítottuk, ahol azokat egy szerelőaknában helyeztük el úgy, hogy a talajfelszínnel egy magasságban legyenek. A szilikoncsöveket (320 mm hosszú; 12 mm belső átmérőjű és 2,0 mm falvastagságú) 20, 40 és 60 cm mélységben az oszlopra merőlegesen, az oszlop belsejébe fúrt lyukakban helyeztük el, és mindkét végüket szürke butilgumi szeptummal zártuk le. A szilikoncső oszlopból kilógó végét szigeteltük, itt a lezáró szeptum könnyen cserélhető. Kukoricamagokat vetettünk mindegyik oszlopba, május 23-án, és semmilyen más kezelést nem alkalmaztunk. Az oszlopokban 3 3 növényt neveltünk fel. A talajoszlopok preparálását és a gázmintavételeket Radimszky László végezte. A talajlevegő mintavételezését a vetéstől a 102. napig kéthetente, összesen hét alkalommal végeztük, azonos napszakban (reggel) és egyenlő időközökben, kivéve az utolsó mérést, ami három héttel követte a megelőzőt. A mintavételhez gáztömör Hamilton fecskendőt használtunk (10 cm³, side-port hole syringe ) és a gázmintát vákuumozott Exetainer csövekbe (Labco Ltd., UK) injektáltuk. A csöveket a mintavétel napján a Szent István Egyetem laboratóriumába szállítottuk, és 12 órán belül a mintákat lemértük. A szén-dioxid és dinitrogén-oxid mérését gázkromatográfiás módszerrel (KAMPFL et al., 2007) Halász Gábor, Horváth Márk, Kruppiné Fekete Ilona és Kiss Lászlóné végezte. Ehhez egy másik gáztömör fecskendőt használtunk, amellyel 0,250 cm³ gázmintát közvetlenül a gázkromatográfba (HP 5890) injektáltuk. A komponensek elválasztása Porapak Q oszlopon történt. A szén-dioxidot hővezető képességi, a dinitrogén-oxidot elektronbefogásos detektorral mértük, három ismétlésben. A mennyiségi meghatározás külső standarddal készített egypontos kalibráció alapján történt. Az Őrbottyáni Kísérleti Telep meteorológiai adatait (napi középhőmérséklet és csapadék) is összegyűjtöttük. Az adatokat kéttényezős varianciaanalízissel értékeltük, ahol a talajmélység volt az egyik, és a mintavételi időpont a másik tényező. A hat oszlopot ismétlésként vettük figyelembe, annak megállapítására, hogy az egyes oszlopok eltérnek-e egymástól.
3 Szilikoncső alkalmazása talajlevegő mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban 361 Eredmények és értékelésük A bolygatatlan talajoszlopban elhelyezett szilikoncső a talajlevegő csapdázására alkalmasnak bizonyult, mivel a CO 2 és N 2 O atmoszférikus koncentrációjának a többszörösét tudtuk segítségével mérni. Mivel más összehasonlító módszer nem állt rendelkezésünkre például valósidejű CO 2 szenzor (TANG et al., 2003), a mintázás torzitásmentességét nem tudtuk megállapítani. Azt viszont tudjuk, hogy az 1,6 mm falvastagságú szilikoncső esetében 4 óra, a 3,2 mm-esnél 8 10 óra (DESUTTER et al., 2006), míg az általunk használt szilikoncső (2,0 mm) belső és külső oldala között a CO 2 koncentrációja kb. 3 óra alatt egyenlítődött ki (utóbbi saját vizsgálat alapján). Így a mérési időközökhöz képest, a diffúziós kiegyenlítődés ideje szilikoncső alkalmazásával elhanyagolhatóan rövid. A napszakos ingadozások nyomon követéséhez más, a gázokat gyorsabban áteresztő műanyagból készült cső használata szükséges. Vizsgálataink alapján a CO 2 -koncentrációt a talajmélység és a mintavételi időpont szignifikánsan befolyásolta (p<0,001). A N 2 O koncentrációját is szignifikánsan befolyásolta (p<0,001) a mintavételi időpont, ugyanakkor a talajmélység hatása még éppen, hogy szignifikáns volt (p<0,05). A talajlevegő összetételében a CO 2 -koncentráció két maximumot adott (40. és 69. napon) a 40 és 60 cmes mélységben, míg a 20 cm-es mélységben jóval kisebb ingadozás mellett a 25. és 69. napon jelent meg egy egy maximum, majd a második után fokozatos csökkenés következett be mind a három mélységben (1. ábra). Az első maximum a kukoricagyökér intenzív növekedésekor történt egy esős periódus után, amelyet az átlaghőmérséklet emelkedése követett. A második maximum szintén egy esős időszakot követően megemelkedett átlaghőmérséklet után jelent meg (2. ábra). A N 2 O-kon- 250 CO2 koncentráció (mg/l) cm 40 cm 60 cm Idő (nap) 1. ábra A talajlevegő átlagos CO 2 koncentrációja (±szórás; mg Liter -1 ) a talajoszlop 20, 40 és 60 cmes mélységében (n = 6 oszlop) a kukorica növekedése során
4 362 SZILI-KOVÁCS et al. centráció egy maximumot mutatott (25. nap) a kísérlet kezdeti szakaszában, ami egybeesett a kezdeti intenzív gyökérnövekedéssel, és feltehetően a talajlégzés révén jelentős O 2 -fogyasztással járhatott, a 20 cm-es mélységben mért kiemelkedően nagy CO 2 -koncentráció alapján. Ezáltal a talajban lévő anaerob zóna kiterjedt, és a denitrifikációból származó N 2 O-képződés sebességét fokozta (3. ábra). A nagy ned- Napi csapadék (mm); átlaghőmérséklet ( o C) Idő (nap) 2. ábra Napi átlaghőmérséklet ( o C) (vonalkázással jelölve) és a napi csapadék (mm) (oszloppal jelölve) a kukorica növekedése során cm 40 cm 60 cm N2O koncentráció (µg/l) Idő (nap) 3. ábra A talajlevegő átlagos N 2 O koncentrációja (±szórás; µg Liter -1 ) a talajoszlop 20, 40 és 60 cmes mélységében (n = 6 oszlop) a kukorica növekedése során
5 Szilikoncső alkalmazása talajlevegő mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban 363 vességtartalom (víztartó képesség 100%-a), valamint kukoricaszár hozzáadása a talajhoz nemcsak a denitrifikációt fokozza, hanem a N 2 O fokozott termelését is az összes N-tartalmú gázveszteséghez viszonyítva (DEBRECZENI et al., 2002). BERECZ és munkatársai (2004) szántóföldi tartamkísérleti területen beállított, kétéves mikroparcellás kísérletében a szerves- vagy ásványi trágyázás hatását a talajlevegő N- tartalmú gázainak koncentrációjára vagy részarányára csak a nedvesebb és melegebb évben lehetett kimutatni. Talajoszlopainkban a N 2 O-képződés csökkenése feltehetően a talaj NO 3 -N készletének növényi felvétel által okozott kimerülése miatt következhetett be, és így az alacsony ásványi-n koncentráció nem kedvezett a N 2 O-képződés számára, hasonlóan HYNŠT és munkatársai (2007) eredményéhez. Ebben a későbbi időszakban a N 2 O-képződés fő forrása a nitrifikáció lehetett a dominánsan aerob viszonyok miatt. A CO 2 -koncentráció növekedett a talajmélységgel, míg a N 2 O csak kismértékben változott, és a CO 2 -dal ellentétben a talajoszlop felső rétegében volt a legnagyobb. Amíg a talajrespiráció a talajnedvesség és hőmérséklet függvényében jól jellemezhetően változik, addig a N 2 O-képződés mértékét nehéz megbecsülni, mivel különböző biokémiai folyamatokban, ammónia oxidáció, denitrifikáció és más reakciók során is képződhet (ROBERTSON & TIEDJE, 1987). A talajnedvesség-tartalom változása megváltoztatja az aerob és anaerob mikrohabitátok eloszlását és kiterjedését, és így a N 2 O- és CO 2 -képződésben közreműködő mikrobiális folyamatok intenzitását is. A vízstressz (HAGYÓ et al., 2007; TÓTH et al., 2008) és egyéb, például nehézfémstressz (ANTON & MÁTHÉ-GÁSPÁR, 2005; MÁTHÉNÉ GÁSPÁR et al., 2006; BIRÓ & TAKÁCS, 2007; ALGAIDI et al., 2008) jelentősen megváltoztatja a talaj szén- és nitrogénforgalmi dinamikáját. Amellett, hogy a N 2 O-képződés egyik fő forrása a denitrifikáció, a talaj nitrátszintjének a növekedése megnövelheti a N 2 O produkcióját, vagyis a denitrifikációs gáztermékeken belül az N 2 O:N 2 arány megnő (ROBERTSON & TIEDJE, 1987). Ennélfogva a szerves- és műtrágyázás egyaránt megnöveli a talajok N-tartalmú gázveszteségét, közte a N 2 O produkcióját, ráadásul a szerves anyagok szubsztrátot biztosítanak a denitrifikáló baktériumok számára (KRISTÓF et al., 2007; NÓTÁS et al., 2007), növelve a talajok O 2 fogyasztását. Ugyanakkor a nitrogén hozzáférhetősége is megváltozhat a növény mikroba kölcsönhatási rendszerben (TAKÁCS et al., 2007). A nagyméretű talajoszlopokkal a talajprofilban lezajló folyamatok jól modellezhetők, viszont az a hátrányuk, hogy nagy a helyigényük, az elkészítésük nagyon munkaigényes, továbbá toxikus oldószergőzök kerülnek a levegőbe a műgyantás előkészítés során. Kisméretű bolygatatlan talajoszlopok is alkalmasak a felszíni talajrétegben az üvegházhatású gázok képződésének nyomon követésére laboratóriumi körülmények között, ami sorozatvizsgálatra is felhasználható (TÓTH et al., 2009). Vizsgálatainkból azt a következtetést vontuk le, hogy a szilikoncső alkalmas a talajlevegő passzív mintavételezéséhez bolygatatlan talajoszlopokból, ami lehetővé teszi az üvegházhatású gázok (CO 2 és N 2 O) kvantitatív elemzését. A CO 2 és N 2 O koncentrációja a talajmélység és időpont szerint is szignifikánsan változott. A kukorica növekedésének időszakában a N 2 O- egy a CO 2 -koncentráció pedig két ma-
6 364 SZILI-KOVÁCS et al. ximummal rendelkezett, aminek a képződésüket befolyásoló eltérő biokémiai mechanizmusok lehettek az okai. A gyökérnövekedés leállása után a talajlevegő CO 2 és N 2 O koncentrációja egyaránt lecsökkent. Következő lépésként ugyanezekben az oszlopokban különböző adagú N-kezelések CO 2 - és N 2 O-képződésre gyakorolt hatását tervezzük vizsgálni, ezen kívül nedvesség- és hőmérsékletmérő szondák beépítésével pontosabb képet kaphatunk a hatótényezők időbeli változásáról. Összefoglalás Az utóbbi időben az atmoszférába irányuló folyamatosan növekvő üvegházhatású gázok kibocsátása fokozott figyelmet érdemel. Míg a talaj felszínéről történő gázemissziót széleskörűen tanulmányozzák, viszonylag kevesen vizsgálják a talajprofilon belül az üvegházhatású gázok transzportját és koncentrációváltozását. Vizsgálatunk célja ezeknek a folyamatoknak a tanulmányozása volt bolygatatlan talajoszlopokban. Mivel a talajlevegő mintavétele gyakran körülményes, különösen vízzel átitatott és nedves talajokban, egy szilikoncsöves talajlevegő mintavevőt fejlesztettünk ki bolygatatlan talajoszlopok számára. Hat bolygatatlan talajoszlopot preparáltunk a Pannon Egyetem Georgikum Mezőgazdaságtudományi Karának keszthelyi tartamkísérleti területének művelés alól kivont részéről. A talajlevegő mintavételezéséhez szilikoncsöveket helyeztünk el a talajoszlop három eltérő mélységében (20, 40 és 60 cm). Mivel a szilikoncső falán keresztül a gázok diffúzióval könnyen átjutnak, a szén-dioxid és dinitrogén-oxid koncentrációját mérni tudtuk. A talajoszlopokba kukoricát vetettünk és a növények növekedése során közel egyenlő időközökben vizsgáltuk a talajgáz összetételét. Míg a CO 2 koncentrációja a talajmélységgel szignifikánsan változott, addig a N 2 O eloszlása alig változott. A talajlevegő CO 2 - és N 2 O-tartalma időben jelentősen változott. A tenyészidőszak alatt a CO 2 -koncentráció két csúcsot mutatott, ezek közül az első csúcs a 20 cm-es mélységben korábban jelent meg, mint a 40 és 60 cm-es mélységben. A 20 cm-es mélységben a CO 2 - koncentráció időbeli ingadozása sokkal kisebb volt. A második csúcs után a CO 2 koncentrációja mind a három mélységben fokozatosan lecsökkent. A N 2 O- koncentráció egy maximumot mutatott a kísérlet kezdeti szakaszában, ami egybeesett a kezdeti intenzív gyökérnövekedéssel, és feltehetően a talajlégzés általi jelentős O 2 -fogyasztás miatt növekedett az anaerob talajtérfogat, ami a denitrifikáció fokozódásához vezetett. Ezt követően a N 2 O-képződés fokozatosan lecsökkent. A talaj gázösszetétel dinamikájában nyomon követhető változások a gyökérlégzés intenzitásával, a talajnedvesség és a hőmérséklet változásával állhattak kapcsolatban, amire közvetett módon a csapadék- és léghőmérséklet adatok alapján következtettünk. A kutatómunkát az Országos Tudományos Kutatási Alap finanszírozta (OTKA konzorcium: K 72926, K 73326, K 73768).
7 Szilikoncső alkalmazása talajlevegő mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban 365 Kulcsszavak: széndioxid, dinitrogén-oxid, talajoszlop, talajlevegő Irodalom ANTON, A. & MÁTHÉ-GÁSPÁR, G., Factors affecting heavy metal uptake in plant selection for phytoremediation. Z. Naturforsch. C ALGAIDI, A. A. et al., A hőmérséklet hatása nehézfémekkel szennyezett talajok gázkibocsátására. Agrokémia és Talajtan BERECZ K., KISMÁNYOKY T. & DEBRECZENI B.-NÉ, Az ásványi és szervestrágyázás néhány növénytermesztési és környezeti hatása. Növénytermelés BERECZ, K., KISMÁNYOKY, T. & DEBRECZENI, K., Nitrogeneous gas production in soil air in crop years with different precipitation. In: Proc. III. Alps-Adria Scientific Workshop. Dubrovnik, Croatia, 1 6 March BIRÓ, I. & TAKÁCS, T., Effects of Glomus mosseae strains of different origin on plant macro- and micronutrient uptake in Cd-polluted and unpolluted soils. Acta Agron. Hung CLOUGH, T. J. et al., Diffusion of 15 N-labelled N 2 O into soil columns: a promising method to examine the fate of N 2 O in subsoils. Soil Biol. Biochem DEBRECZENI, K. et al., Nitrogenous gas production in the soil air as affected by different N fertiliser forms and water supplies in model experiments. Acta Agron. Hung DESUTTER, T. M., SAUER, T. J. & PARKIN, T. B., Porous tubing for use in monitoring soil CO 2 concentrations. Soil Biol. Biochem GLATZEL, S. & WELL, R., Evaluation of septum-capped vials for storage of gas samples during air transport. Environ. Monit. Assess HAGYÓ, A. et al., Water cycle of different wheat genotypes under different water stresses. Cereal Res. Commun HÁRSHEGYI, ZS. et al., Modelling with kinetic equations of transformation of different nitrogen fertilizer in a soil core incubation and a pot experiment. Cereal Res. Commun HOLTER, P., Sampling air from dung pats by silicone rubber diffusion chambers. Soil Biol. Biochem HORN, R. & PETH, S., Soil structure formation and management effects on gas emission. Biologia HYNŠT, J., ŠIMEK, M. & BRUCEK, P., Nitrous oxide emissions from cattleimpacted pasture soil amended with nitrate and glucose. Biol. Fert. Soils JACINTHE, P. A. & DICK, W. A., Use of silicone tubing to sample nitrous oxide in the soil atmosphere. Soil Biol. Biochem KAMPFL, GY. et al., Study of NOx and CO 2 production of cultivated soil in closed microcosm experimental system. Microchem. J KOÓS, S. & NÉMETH, T., Relation between carbon-dioxide fluxes and nitrogen content of soil in a long-term fertilization experiment. Cereal Res. Commun
8 366 SZILI-KOVÁCS et al. KRISTÓF, K. et al., Examination of NOx and CO 2 production in agricultural soils. Cereal Res. Commun LEAHY, P., KIELY, G. & SCANLON, T. M., Managed grasslands: A greenhouse gas sink or source? Geophys. Res. Lett LELLEI-KOVACS, E. et al., Experimental warming does not enhance soil respiration in a semiarid temperate forest-steppe ecosystem. Community Ecol LUKÁCS, A., PÁRTAY, G. & FARKAS, CS., Studying the soil water plant relationships on winter wheat grown in undisturbed soil columns. Cereal Res. Commun MACHON, A. et al., Non-CO 2 greenhouse gas flux measurement above a nature reserve grassland in Kiskunság in an unusual year. Cereal Res. Commun MÁTHÉNÉ GÁSPÁR G. et al., Kadmiumszennyezés utóhatása a talajra és növényekre egy barna erdőtalajon. Agrokémia és Talajtan NÓTÁS, E. et al., Effect of N fertilisers and soil moisture levels on the N-gaseous losses and the plant N uptake in a maize pot experiment. Cereal Res. Commun PÁRTAY G. et al., A gázfázis vizsgálata bolygatatlan szerkezetű talajoszlopban, kvadrupol tömegspektrométerrel. Agrokémia és Talajtan RAJKAI, K. et al., Effects of nitrogen fertilization on carbon flows in soils with contrasting texture. Cereal Res. Commun ROBERTSON, G. P. & TIEDJE, J. M., Nitrous oxide sources in aerobic soils: nitrification, denitrification, and other biological processes. Soil Biol. Biochem TAKÁCS, T., VÖRÖS, I. & BIRÓ, I., Changes in infectivity and effectiveness of Glomus mosseae in relation to soil nitrogen nutrition. Symbiosis TANG, J. T. et al., Assessing soil CO 2 efflux using continuous measurements of CO 2 profiles in soils with small solid-state sensors. Agr. Forest Meteorol TÓTH, E., KOÓS, S. & FARKAS, CS Soil carbon dioxide efflux determined from large undisturbed soil cores collected in different soil management systems. Biologia TÓTH, E. et al., Carbon-dioxide emission from calcareous chernozem soil. Cereal Res. Commun TÓTH, E. et al., Assessment of spatial variation of the soil water regime in the soil plant system. Cereal Res. Commun ZSEMBELI, J. et al., CO 2 -measurements in a soil tillage experiment. Cereal Res. Commun Érkezett: 2009.szeptember 23.
9 Szilikoncső alkalmazása talajlevegő mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban 367 Use of silicon tubes to take soil air samples from undisturbed soil columns for the study of CO 2 and N 2 O contents 1 T. SZILI-KOVÁCS, 2 Á. BÁLINT, 2 G. KAMPFL, 2 K. KRISTÓF, 2 G. HELTAI, 3 S. HOFFMANN, 1 A. LUKÁCS and 1 A. ANTON 1 Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest; 2 Department of Chemistry and Biochemistry, Szent István University, Gödöllő (Hungary) and 3 Institute of Crop Production and Soil Science, Pannon University, Keszthely (Hungary) Summary In recent years considerable attention has been given to the continuous increase in greenhouse gases being emitted into the environment. While gas emission from the soil surface has been widely investigated, relatively few studies have been made on the transport and concentration of greenhouse gases within the soil profile. The aim of the present work was to investigate these processes in undisturbed soil columns. As the sampling of soil air is often complicated, particularly in saturated or wet soils, a silicon tube was developed for sampling the soil air in undisturbed soil columns. Six undisturbed soil columns were prepared from the set-aside plot in a long-term experiment set up by the Georgikon Faculty of Agriculture of the Pannon University in Keszthely. The ploughed layer of the Ramann s brown forest soil (Eutric cambisol) had a humus content of 1.7% and ph(kcl) 5.4. The columns were 90 cm high and 40 cm in diameter. To sample soil air, silicon tubes (320 mm long, with an internal diameter of 12 mm and wall thickness of 2.0 mm) were placed in the soil column at three different depths (20, 40, 60 cm). As gases readily diffuse through the walls of the silicon tubes, it was possible to measure the concentrations of carbon dioxide and dinitrogen oxide. Maize was sown in the soil columns, and the composition of the soil gas was analysed at regular intervals during the plant growth period. While the CO 2 concentration changed significantly with soil depth, there was little change in the distribution of N 2 O. The CO 2 concentration exhibited two peaks during the vegetation period, the first of which was detected earlier at a depth of 20 cm than at 40 or 60 cm. There was far less fluctuation in the CO 2 concentration over time at a depth of 20 cm. After the second peak the CO 2 concentration gradually declined at all three depths. The N 2 O concentration exhibited a single maximum in the early stages of the experiment, coinciding with initial intensive root growth. Probably due to the significant O 2 demand of soil respiration, there was an increase in the anaerobic soil volume, leading to an increase in denitrification. After this, the N 2 O formation gradually declined. The changes detected in the dynamics of soil gas composition could have been due to the intensity of root respiration and to changes in soil moisture and temperature, which were deduced indirectly from rainfall and air temperature data. Fig. 1. Mean CO 2 concentration of the soil air (±SD; mg L -1 ) in the soil column at depths of 20, 40 and 60 cm (n = 6 columns) during maize growth.
10 368 SZILI-KOVÁCS et al. Fig. 2. Mean daily temperature ( C) (designated by hatching) and daily rainfall (mm) (columns) during maize growth. Fig. 3. Mean N 2 O concentration of the soil air (±SD; μg L -1 ) in the soil column at depths of 20, 40 and 60 cm (n = 6 columns) during maize growth.
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenÁsványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 1 163 176 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben 1 HOFFMANN Sándor, 1 BERECZ Katalin, 2 BÁLINT Ágnes,
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA Kristóf Krisztina.
PUBLIKÁCIÓS LISTA Kristóf Krisztina PUBLIKÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÁS thesis: 4 paper: 12 (ISC: 10) conference proceedings: 16 conference abstract: 23 other publication: 3 http://vm.mtmt.hu/www/index.php?authorid=10024482
RészletesebbenA talaj szén-dioxid emissziója és nedvességtartalma közötti kapcsolat vizsgálata talajművelési tartamkísérletben. Összefoglalás.
A talaj szén-dioxid emissziója és nedvességtartalma közötti kapcsolat vizsgálata talajművelési tartamkísérletben Tóth Eszter Koós Sándor Farkas Csilla MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet 122 Budapest,
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenTalajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon
Talajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon Varga Csaba Szabolcs Gabona Rt., Nyíregyháza ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataink célja, a különböző talajtakaró anyagok (feketefólia és agroszövet fólia)
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenMűvelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 53 66 Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai SZŰCS MIHÁLY és SZŰCS MIHÁLYNÉ Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. GÁZEMISSZIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS MÉRÉSE ISTÁLLÓKBAN Pazsiczki Imre, FVMMI Summary: In a research task started in 2000 we aimed at quantifying
RészletesebbenÁsványi- és szervestrágyázás hatása a CO 2 és N 2 O gázok képződésére a talajban
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (213) 1 143 162 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a CO 2 és N 2 O gázok képződésére a talajban 1 HELTAI György, 2 ANTON Attila, 3 HOFFMANN Sándor, 2 SZILI-KOVÁCS Tibor, 3 BERECZ
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenA talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.
A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenNITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON
NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON Buzás István 1, Hoyk Edit 1, Hüvely Attila 1, Borsné Petı Judit 1 1 Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Környezettudományi Intézet ABSTRACT Most frequent
RészletesebbenHoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3
A ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES ELŐNYEI KECSKEMÉT KÖZÉPÜLETEINEK PÉLDÁJÁN POTENTIAL BENEFITSOF GREEN WALLS APPLICATION ON THE EXAMPLE OF PUBLIC BUILDINGS IN KECSKEMÉT Hoyk Edie-Kovács András Donát
RészletesebbenAgrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa
Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenA TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
Részletesebben2. Fotometriás mérések II.
2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;
RészletesebbenA talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest
A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest Az előadás tartalmi vázlata Miért érdekes a talajnedvesség? Talajnedvesség definíciója, mértékegységei; Talajnedvesség-mérés
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenBúzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére
Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére Készítette: Farkas Éva Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012 A búzaszalma A búza (Triticum)
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenTALAJ SZÉN-DIOXID EMISSZIÓJÁNAK MÉRÉSE ELTÉRŐ TALAJHASZNÁLATI RENDSZEREKBEN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TALAJ SZÉN-DIOXID EMISSZIÓJÁNAK MÉRÉSE ELTÉRŐ TALAJHASZNÁLATI RENDSZEREKBEN TÓTH ESZTER Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest 2011 A doktori
RészletesebbenTALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)
TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,
Részletesebben7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland
7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland Október 13-17 között került megrendezésre a Hollandiai Alphen aan den Rijn városában található Archeon Skanzenben a 7. Vasolvasztó Szimpózium. Az öt napos rendezvényen
RészletesebbenA kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
A kukorica vízfelhasználása Rajkainé Végh Krisztina Rajkai Kálmán Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest E-mail: krvegh@rissac.hu Összefoglalás Két kétvonalas hibridkukorica és négy beltenyésztett
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenPANNON EGYETEM Georgikon Kar, Keszthely. DOKTORI (PhD) TÉZISEK
PANNON EGYETEM Georgikon Kar, Keszthely DOKTORI (PhD) TÉZISEK Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Gáborjányi Richard DSc. Szezondinamikai és összefüggés vizsgálatok
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenKoós Sándor. tudományos segédmunkatárs MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15.
Koós Sándor tudományos segédmunkatárs MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Herman Ottó utca 15. Prof. Dr. Győri Zoltán opponensi kérdéseire adott válaszok 1. Ez után merül fel a Bírálóban
RészletesebbenA jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella
A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenHasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)
Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control
RészletesebbenA trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 251 264 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ
RészletesebbenKomposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás
Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenAGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése
AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenA trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására
A trágyázás hatása a,1 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására Nagy Péter Tamás Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenTALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL
TALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Bencsik Katalin Gödöllő 2009 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola Tudományága: Növénytermesztési
RészletesebbenAz aridifikáció fogalmának értelmezése
Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb
RészletesebbenN 2 O emisszió mérése Magyarországon. TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton
N 2 O emisszió mérése Magyarországon TAKI Talajtani szeminárium 2019 Dencső Márton Tartalom A klímaváltozás és az üvegházhatású gázok A N 2 O kérdésköre Mérési technikák N 2 O mérése Magyarországon Modellezési
RészletesebbenEltérő nedvességviszonyok és nitrogén-tápanyagellátási módok hatása a talaj NOx és CO 2 produkciójára, termékenységére és mikrobiológiai aktivitására
Eltérő nedvességviszonyok és nitrogén-tápanyagellátási módok hatása a talaj NOx és CO 2 produkciójára, termékenységére és mikrobiológiai aktivitására szántóföldi és modellkísérletben (72926, 73326, 73768
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenImplementation of water quality monitoring
Joint Ipoly/Ipel Catchment Management HUSK/1101/2.1.1/0153 Implementation of water quality monitoring Dr. Adrienne Clement clement@vkkt.bme.hu Budapest University of Technology and Economics Department
RészletesebbenPokorádi László TARTALOMJEGYZÉK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI VIZSGÁLATOK A CSAPADÉKBÓL TÖRTÉN TERMÉSZETES UTÁNPÓTLÓDÁS MODELLEZÉSÉRE INVESTIGATION OF GROUNDWATER HYDRAULICS FOR MODELING OF THE NATURAL RECHARGE
RészletesebbenA művelés hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására I. Laboratóriumi módszertan tesztelése bolygatatlan talajoszlopokon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (29) 2 215 226 A művelés hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására I. Laboratóriumi módszertan tesztelése bolygatatlan talajoszlopokon TÓTH ESZTER, FARKAS CSILLA, KOÓS SÁNDOR és
RészletesebbenFÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN
Földrajz angol nyelven középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Paper
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenNedvességtakarékos talajművelési rendszer fejlesztése Karcagon
Nedvességtakarékos talajművelési rendszer fejlesztése Karcagon ZSEMBELI JÓZSEF, SZŰCS LILLA, TUBA GÉZA, CZIMBALMOS RÓBERT Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézet, zsembeli@agr.unideb.hu
RészletesebbenA növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.
A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására
RészletesebbenKÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló
KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenA halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai
A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai Bercsényi Miklós Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, www.akvakultura.hu MASz, Debrecen, 2013. március 28. A tavi tápanyag- utánpótlás alapjai A mezőgazdaság
RészletesebbenA klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában
XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenA KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési
RészletesebbenDr. Varga Zoltán publikációs listája
Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.
RészletesebbenInfluence of geogas seepage on indoor radon. István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila
VII. Magyar Radon Fórum és Radon a környezetben Nemzetközi workshop Veszprém, 2013. május 16-17. Influence of geogas seepage on indoor radon István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila Debrecen Marosvásárhely
RészletesebbenTalajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi
RészletesebbenAZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen
AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A gabonafélék elsősorban az őszi búza kiemelkedő jelentőségűek
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenTalajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben. Összefoglalás. Summary.
Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben Zsigrai György Szabó Sándor Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenA nitrogén-műtrágyázás utóhatásának vizsgálata dunántúli barna erdőtalajokon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 1 2 59 76 A nitrogén-műtrágyázás utóhatásának vizsgálata dunántúli barna erdőtalajokon 1 CSATHÓ PÉTER, 2 NÉMETH ISTVÁN, 1 BIRCSÁK ÉVA, 3 FÖLDINÉ NÉMETH ZSUZSANNA, 1 RADIMSZKY
RészletesebbenEgy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 145 156 Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma 1 NÉMETH NÓRA, 2 BACZÓ GÁBORNÉ és 2 RADIMSZKY LÁSZLÓ 1 Szent István
RészletesebbenA project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére.
A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére. A célkitűzés, a megoldandó probléma A nagy szerves anyag, valamint jelentős mennyiségben nitrogén formákat tartalmazó szennyvizek a települési-,
RészletesebbenAZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL FITOREMEDIÁCIÓ
AZ MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET RÖVID BESZÁMOLÓJA A MOKKA TÉMA KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁKRÓL III/2a feladat. A remediáció elmélete és gyakorlata I. EU együttmőködés: Áttekintés az innovatív
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
RészletesebbenEffect of the different parameters to the surface roughness in freeform surface milling
19 November 0, Budapest Effect of the different parameters to the surface roughness in freeform surface milling Balázs MIKÓ Óbuda University 1 Abstract Effect of the different parameters to the surface
RészletesebbenA MÁGNESES REZONANCIA LEKÉPEZÉS (MRI) HASZNÁLATA TERMÉNYEK HŐFIZIKAI VIZSGÁLATAINÁL KOVÁCS, A. J.
A MÁGNESES REZONANCIA LEKÉPEZÉS (MRI) HASZNÁLATA TERMÉNYEK HŐFIZIKAI VIZSGÁLATAINÁL KOVÁCS, A. J. Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Agrárműszaki, Élelmiszeripari
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenSZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN
SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató
RészletesebbenNitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben
Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenFÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN
Földrajz angol nyelven középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Paper
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenVÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL
VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL BOZÓKI ZOLTÁN, MOHÁCSI ÁRPÁD, SZAKÁLL MIKLÓS, FARKAS ZSUZSA, VERES ANIKÓ, SZABÓ GÁBOR, BOR ZSOLT Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum
RészletesebbenExamination of nutrient reaction of winter wheat after sunflower forecrop
A - SzilágyiG:Layout 1 2/3/16 12:54 PM Page 1 Examination of nutrient reaction of winter wheat after sunflower forecrop Gergely Szilágyi University of Debrecen Faculty of Agricultural and Food Sciences
RészletesebbenGeokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
Részletesebben