ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 28-AI ÜLÉSÉRE

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) Telefax: (46) Iktatószám: III /2017. ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 28-AI ÜLÉSÉRE Tárgy: Javaslat a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás megszüntetésére Előterjesztő: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke Törvényességi ellenőrzést elvégezte: Dr. Kovács János, a Közgyűlés főjegyzője Az előterjesztést készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály

2 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 16/2000. (II.24.) Kgy. határozattal arról döntött, hogy a Tisza élővilágának helyreállítása, mielőbbi rehabilitációja érdekében felhatalmazza elnökét, hogy az érintett megyékkel együtt vegyen részt a Tisza Vízgyűjtő Programrégió létrehozásában, írja alá a vonatkozó megállapodást, illetve a megye részéről tegye meg a szükséges intézkedéseket. A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulást (a továbbiakban: Társulás) a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a Heves Megyei Önkormányzat, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, valamint a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a közgyűléseik által elfogadott társulási megállapodással július 5. napjától kezdődő hatállyal hozták létre. A társulás céljaként a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 61. -ában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. -ában a megyei önkormányzatok számára meghatározott kötelező feladatok ellátásával kapcsolatos előkészítő és koordináló tevékenység végzése, illetve a társulást aláíró megyei önkormányzatok által önként vállalt feladatok ellátása került meghatározásra. Áttekintve és elemezve a Társulás eddigi működését, a vonatkozó jogszabályi környezetet, megállapítható, hogy külső pénzügyi forrás, illetve megfelelő pályázati lehetőségek hiányában a jövőben a Társulás eredményes működése nem biztosítható, ezért javaslatot tettem a Társulási Tanács szeptember 6-ai ülésére arra vonatkozóan, hogy hozzon döntést a Társulás november 30-ai hatállyal történő megszűnésének elhatározásáról. A Társulási Tanács elfogadta javaslatomat, és a 4/2017. (IX.6.) határozatával döntött a Társulás megszűntetéséről, az erre vonatkozó megállapodás elfogadásáról. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 91. b) pontjában foglalt rendelkezés szerint a társulás megszűnik, ha a társulás tagjai a 88. (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák. A hivatkozott 88. (2) bekezdés alapján a társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulás megszüntetéséhez. A társulás az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy, amely a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban szerepel, rendelkezik törzskönyvi azonosító (PIR) számmal. Az Áht. 105/A. (1) bekezdése szerint a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 167/E. (3) bekezdésének d) pontja szerint megszüntető okiratként a társulás megszüntetéséről szóló megállapodás fogadható el. Az Ávr a szerint a költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,

3 b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek - a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő - visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és e) a költségvetési szerv alkalmazásában álló személyekkel kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről. Az előzőekben hivatkozott törvényhely (2) bekezdése szerint a megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját. Az Ávr. 167/C. (3) bekezdés b) pontja alapján a társulás törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését a társulás megszüntetésére vonatkozó megállapodás és az azt elfogadó önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, törlési kérelem benyújtásával kell kérni. Az Mötv. 90. (4) bekezdése alapján a társulás megszűnése, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén - eltérő megállapodás hiányában - a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Mötv (3) bekezdése szerint: Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Társulás létrehozásáról szóló megállapodás 6. pontjában foglaltak szerint: 6. A társulás alapító vagyona, a folyamatos működés finanszírozása, a vagyonátadás feltételei, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendje: A megállapodást aláíró tagok az alapítói vagyont és a társulás folyamatos működéséhez szükséges költségvetési fedezetet (pénzügyi támogatást) egyenlő arányban biztosítják a társulás számára. A társulás megalakulásakor Ft, azaz Hárommillió-ötszázezer forint alapítói vagyon kerül biztosításra, melyet a gazdálkodási feladatok ellátására a társulásnak rendelkezésre bocsátanak. A társulás folyamatos (éves) működéséhez szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről a tagok minden év március 31-ig döntenek. A társulás

4 folyamatos működéséhez szükséges éves hozzájárulásokat a tagok minden év április 30-ig kötelesek a társulás számlájára befizetni. A társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén a társulási tanács elnöke írásban haladéktalanul megkeresi a nem teljesítő társulási tag képviselőjét és felhívja a teljesítésre. A teljesítés elmaradása esetén a társulási tanács elnöke a társulási tanács következő ülése elé terjeszti az ügyet. A társulási tanács dönt a jogkövetkezményről, a további eljárásról. A tagok megállapodhatnak abban is, hogy a társulás tagjai pénzforgalmi szolgáltatójuk részére felhatalmazó nyilatkozatot adnak, beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulás formájában, mely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a nem fizető társulási tag pénzforgalmi szolgáltatójához. A Társulás tagjai évre ,- Ft, és évre ,- Ft, évre ,- Ft tagdíj befizetéséről döntöttek és évre nem került külön meghatározásra a tagdíj összege. A befizetések nem teljesültek teljes egészében, melyből következően a ,- Ft-ból ,- Ft került ténylegesen befizetésre a tagok részéről. A hiányzó tagdíj ,- Ft kivételével elengedésre, törlésre került. A Társulás vagyona a Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezetnél vezetett számlán található ,- Ft. A társulási megállapodás 8. pontja akként rendelkezik, hogy a társulás megszűnése esetén a fel nem használt pénzeszközök a tagokat a befizetés arányában illetik meg. Ezen rendelkezésnek megfelelően javaslom, hogy a Társulás bankszámláján lévő pénzösszeg - a megszűnésig felmerülő költségek levonását követően - a Társulás tagjai által ténylegesen teljesített befizetések arányában kerüljön visszafizetésre a tag megyei önkormányzatok részére. A Társuláshoz kapcsolódó irattári anyagokra a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény, (a továbbiakban: Ltv.) valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet az irányadó. Az Ltv. 9/A. -ában foglalt rendelkezés szerint: 9/A. (1) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv köteles intézkedni az érintett szerv irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és használhatóságáról. (2) Ha a megszűnő szerv más szervbe olvad be, iratait a feladatait átvevő szerv irattárában kell elhelyezni. (3) Ha a megszűnő szerv feladatköre több szerv között oszlik meg, vagy valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. Az irattári anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes közlevéltár egyetértésével kell elvégezni. (4) Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szűnik meg, irattári anyagának maradandó értékű részét az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott ideig történő további őrzéséhez, kezeléséhez és selejtezéséhez szükséges költségek biztosításáról a megszüntetésről intézkedő szerv gondoskodik.

5 Kérem a T. Közgyűlést, hogy vitassa meg az előterjesztést, és a csatolt határozati javaslatban foglaltak szerint hozza meg döntését. Miskolc, szeptember

6 Határozati javaslat Tárgy: a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás megszűntetése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a tárgyban megjelölt előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Közgyűlés - figyelemmel a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 4/2017. (IX.6.) határozatában foglaltakra, - elhatározza a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás (törzskönyvi azonosító szám: , székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.) november 30-ai hatállyal történő megszűnését, az erről szóló megállapodást a határozat 1. mellékletében foglaltak szerint elfogadja. 2. A Közgyűlés felkéri, illetőleg felhatalmazza elnökét, hogy a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás megszűnésével kapcsolatban szükséges intézkedéseket megtegye, eljárási cselekményeket elvégezze, a kapcsolódó iratokat aláírja. Felelős: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal, illetve értelem szerint

7 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése /2017. (IX.28.) határozatának 1. melléklete Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás megszüntető megállapodása amellyel a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás tagjai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. képviseli: Rideg László, a Közgyűlés elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. képviseli: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke a Csongrád Megyei Önkormányzat, székhelye: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 2-4. képviseli: Kakas Béla, a Közgyűlés elnöke a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, székhelye: 4024 Debrecen, Piac utca 54. képviseli: Pajna Zoltán, a Közgyűlés elnöke a Heves Megyei Önkormányzat, székhelye: 3300 Eger, Kossuth Lajos út 9. képviseli: Szabó Róbert, a Közgyűlés elnöke a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. képviseli: Kovács Sándor, a Közgyűlés elnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. képviseli: Seszták Oszkár, a Közgyűlés elnöke egyező akarattal kinyilvánítják és rögzítik azon elhatározásukat, hogy a közgyűléseik által Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 87. -a által biztosított felhatalmazás alapján létrehozott és működő Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulást (a továbbiakban: Társulás) november 30-ai hatállyal jogutód nélkül megszűntetik, a következők szerint: 1. A megszűnő Társulás adatai 1.1. A megszűnő Társulás elnevezése: TISZA VÍZGYŰJTŐ PROGRAMRÉGIÓ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

8 1.2. A megszűnő Társulás székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér A megszűnő Társulás törzskönyvi azonosító száma (PIR): A megszűnő Társulás adószáma: A megszűnő Társulás KSH statisztikai számjele: A megszűnő Társulás vezetője: Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke 2. A Társulás megszűntetésének körülményei 2.1. A Társulás megszűntetéséről döntést hozó szervek megnevezése, székhelye: - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1. - a Csongrád Megyei Önkormányzat, székhelye: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, székhelye: 4024 Debrecen, Piac utca a Heves Megyei Önkormányzat, székhelye: 3300 Eger, Kossuth Lajos út 9. - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2. - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere A Társulás megszűnésének időpontja: november A Társulás megszűntetésének módja: alapító szerv általi jogutód nélküli megszüntetés A Társulás megszüntetésének oka: a Társulás céljának megvalósítását a társulási formánál kedvezőbb szervezeti formában valósíthatják meg a Társulást létrehozó megyei önkormányzatok. A jelenlegi jogi és egyéb szabályozó eszközök nem teremtenek lehetőséget a Társulás számára megfelelő pénzügyi eszközök bevonására A Társulás által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásának módja: a Társulást létrehozó megyei önkormányzatok a feladatok jövőbeni ellátásának módjáról önállóan határoznak. 3. A Társulás megszüntetésével összefüggő rendelkezések

9 3.1. A kötelezettségvállalás rendje: A megszűnő Társulás által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: teljes körűen és teljes mértékben A megszűnő Társulás általi kötelezettségvállalások határideje: december A Társulás megszűnéséig a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal végzi A Társulás bankszámláján megszűnésének időpontjában lévő pénzösszeg a Társulás tagjai által ténylegesen teljesített befizetések arányában kerül visszafizetésre a tag megyei önkormányzatok részére a Társulás megszűnését követő 15 napon belül. 4. A Társulás iratainak megőrzése A Társulás működésével összefüggő iratokat a Társulás mindenkori székhelye szerinti megyei önkormányzati hivatal őrzi meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. 5. Záró rendelkezések 5.1. A Társulást megszüntető megyei önkormányzatok rögzítik, hogy jelen megállapodás érvényességéhez a megyei önkormányzatok közgyűléseinek döntése szükséges, a megszüntető megállapodásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni, a Társulás megszüntetésével összefüggésben felmerülő esetleges kérdéseket elsődlegesen egyeztető tárgyalások útján rendezik. Kelt: Miskolc, augusztus 3.

10 ZÁRADÉK A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulást megszüntető megyei önkormányzatok a következő határozatokkal döntöttek a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás megszűnéséről: 1) a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat: 2) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat: 3) a Csongrád Megyei Önkormányzat: 4) a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat: 5) a Heves Megyei Önkormányzat: 6) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat: 7) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat: A Társulást megszüntető megyei önkormányzatok törvényes képviselői aláírásukkal látják el a megállapodást: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Rideg László, a közgyűlés elnöke. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Török Dezső, a közgyűlés elnöke... Csongrád Megyei Önkormányzat Kakas Béla, a közgyűlés elnöke.... Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke Heves Megyei Önkormányzat Szabó Róbert, a közgyűlés elnöke.. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Kovács Sándor, a közgyűlés elnöke.. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke

11