KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

Átírás

1 KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28) Fax: (28) E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület május 31-ei rendkívüli ülésére 1 Nyílt ülésen tárgyalandó Tárgy: A Szilas-Menti-Ivóvízminőség-Javító Önkormányzati Társulás által megvalósított projekt során létrejött víziközművek tulajdonba és üzemeltetésbe adása, a Társulás megszüntetése Érintett bizottságok: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Bizottság/Képviselő-testület! A Kistarcsa Város Önkormányzata és Kerepes Város Önkormányzata tagságával működő Szilas-Menti Ivóvízminőség-Javító Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás ) által megvalósítandó ivóvízminőség javító projekt kivitelezése szeptember 30. napján lezárult, a projekt hivatalos zárására május 5. napján került sor. A fentiek okán rendezni szükséges a projekt során létrejött víziközművek tulajdonjogával és üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket, és dönteni szükséges a Társulás további sorsáról is. A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Víziközmű törvény ) 6. (1) bekezdése értelmében víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. A Víziközmű törvény 8. (1) bekezdése szerint, ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek. A fentiek alapján, mivel a Társulás víziközmű tulajdonjogával nem rendelkezhet, az ivóvízminőség javító projekt keretében megvalósított víziközműveket a Társulásnak az ellátásért felelős tulajdonába kell adnia. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal által VKEFFO-2015/43-6 (2015) számon kiadott működési engedély alapján Kerepes- Kistarcsa ellátási területen a közműves ivóvízellátás Kistarcsa Város Önkormányzata és Kerepes Város Önkormányzata közös tulajdonában álló víziközműrendszer útján valósul meg, így a víziközműrendszer vonatkozásában Kistarcsa Város Önkormányzata és Kerepes Város Önkormányzata minősül ellátásért felelősnek. A Társulásnak a projekt során létrejött víziközműveket tehát Kistarcsa Város Önkormányzata és Kerepes Város Önkormányzata tulajdonába szükséges adnia. A projekt keretében beszerzett lajtos kocsi kivételével a víziközművek 50-50%-os tulajdoni arányban kerülnének a két önkormányzat tulajdonába. A lajtos kocsi tulajdonjogát javasolt 100%-ban Kistarcsa Város Önkormányzatára ruházni a projektben ellátandó fenntartási feladatok végrehajtásához. A fentiek alapján a víziközművek tulajdonjog átruházásáról szóló megállapodás előkészítésre került, melyet az előterjesztés 1. számú mellékleteként csatolok. Az átruházás térítésmentesen történik. A Víziközmű törvény 8. (3) bekezdése szerint, ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a

2 térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül, vagyis az átruházás áfa fizetési kötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) 11. (3) bekezdés a) pontja alapján nem von maga után. Hangsúlyozandó, hogy a Kerepes 0225 hrsz.-ú, Szabadság út 100. szám alatti vízmű telephely és az azzal kapcsolatos beruházás tulajdonjogának átruházása a Társulásban tag két önkormányzatra nem lehetséges, mivel a telephely és az azon megvalósított beruházás jelenleg a Magyar Állam tulajdonát képezi a Társulás és az MNV Zrt. között július 28. napján megkötött kártalanítási megállapodás 2.1. pontjában meghatározottak szerint, mely alapján a vízműtelep és az azon megvalósított vízilétesítmények tulajdonjoga az ivóvízminőség-javító projekt során létrejött beruházás kivitelezését követően a Magyar Államot, mint korábbi tulajdonost illeti meg. Ezen kikötés a feltétele volt annak, hogy az MNV Zrt. a Magyar Állam nevében hozzájáruljon a projekt szerinti beruházás vízműtelepen történő megvalósításához. Az ivóvízminőség-javító projekt szerinti beruházás értéke összesen ,- Ft, a két Társulást alapító önkormányzatra 50-50%-os arányban átruházandó víziközműveket az előterjesztés 1. számú mellékletét képező víziközmű tulajdonba adásról szóló megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza, melynek összértéke ,- Ft. A Magyar Állam tulajdonában maradó víziközmű beruházás a jelen előterjesztés 5. számú mellékletében szerepel, amelynek értéke ,- Ft. A projektben megvalósított víziközművek üzemeltetéséről a tulajdonjog megszerzését követően Kistarcsa Város Önkormányzatának és Kerepes Város Önkormányzatának kell gondoskodnia, hiszen a Társulást létrehozó Társulási Megállapodás VI. pontjában a tagok kötelezettséget vállaltak a megvalósuló projektnek a pályázatban leírtak szerinti üzemeltetésére. Az üzemeltetési kötelezettséget maga a tulajdonjog alapozza meg. Mivel a közös ivóvízhálózat-és rendszer üzemeltetésére a DPMV Zrt. rendelkezik működési engedéllyel, így a Víziközmű törvény 35. (1) bekezdése értelmében, a DPMV Zrt. jogosult a víziközmű szolgáltatást végezni a projekt során létrehozott víziközművek tekintetében, és ő jogosult ellátni a Víziközmű törvény pontja szerinti víziközmű üzemeltetési tevékenységet. A fentiek alapján Kistarcsa Város Önkormányzatának és Kerepes Város Önkormányzatának a projektben megvalósított víziközművek tulajdonjogának megszerzéséről szóló megállapodás aláírását követően a DPMV Zrt-vel megkötött bérletiüzemeltetési szerződését módosítania szükséges oly módon, hogy annak hatálya az ezen újonnan tulajdonba került víziközművek üzemeltetésére is kiterjedjen. A Társulás beruházásában létrejött víziközművek üzemeltetése a Víziközmű törvény 31. -a értelmében bérleti-üzemeltetési szerződés esetében kizárólag használati díj fizetése ellenében folytatható. A Társulást a tag önkormányzatok ellenérték fejében történő hasznosításra hozták létre, amely cél megalapozta a Társulás projekt során alkalmazott ÁFA levonási jogát. Annak érdekében, hogy a Társulás által alkalmazott ÁFA levonási jog a víziközművek későbbi tulajdonosai, azaz Kistarcsa Város Önkormányzata és Kerepes Város Önkormányzata, mint a Társulás jogai és kötelezettségei tekintetében jogutód szervezetek víziközmű üzemeltetése alatt is biztonsággal megalapozható legyen szükséges, hogy az üzemeltetésből az önkormányzatoknak ÁFA köteles bevétele keletkezzen. A fentiekre figyelemmel a Társulási beruházásban létrehozott víziközművek önkormányzati üzemeltetésének ÁFA-val terhelt használati díj alkalmazása mellett javasolt történnie. Ahhoz, hogy a használati díj ÁFA-val terhelten legyen felszámítható, az önkormányzatoknak be kell jelentkeznie az ÁFA körbe, és az ingatlan bérbeadásaikat az Áfa tv. 88. (1) bekezdés b) pontja alapján adókötelessé kell tenniük. Az adókötelessé tétel évente egy alkalommal kérhető és 5 évig nem változtatható. 2

3 Az adókötelessé tétel esetében nemcsak a víziközművek, hanem minden elsődlegesen nem lakás célú ingatlan bérbeadása áfa fizetési kötelezettséget keletkeztet a bérlő oldalán. Kistarcsa Város Önkormányzata az adókötelessé tétel érdekében már eljárt. A Kistarcsa településre vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződésmódosítás tervezetét jelen előterjesztés 2. számú mellékleteként szintén csatolom. A Víziközmű törvény 22. (1) bekezdése értelmében a szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított harminc napon belül jóváhagyásra megküldi a Magyar Energetikai-és Közműszabályozási Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III.4.) MEKH rendelet 1. számú mellékletének E) 9) c) pontja alapján a szerződésmódosítás jóváhagyása iránti eljárás díja ,- Ft. Mivel a Társulás a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében nem lehet a projektben létrehozott víziközművek tulajdonosa és a víziközművek üzemeltetésére sem köthet szerződést, így a projekt fenntartási időszakában tényleges feladatot nem tud ellátni, ezért javasolt a Társulás megszüntetése június 30. napi hatállyal. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. ) 91. b) pontjának, valamint a 88. (2) bekezdésének rendelkezése szerint a Társulás megszűnik, ha a Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyike minősített többséggel hozott döntésével azt elhatározza. A Társulás az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht. ) alapján önállóan működő és gazdálkodó nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy, amely az Áht (1) bekezdése szerint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár ) törzskönyvi nyilvántartásában szerepel. Az Áht. 105/A. (1) bekezdése értelmében a Társulás, mint nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr. ) 167/E. (3) bekezdésének d) pontja szerint megszüntető okiratként a társulás megszüntetéséről szóló megállapodás fogadható el. A Társulást tehát az alapító önkormányzatok jogosultak jogutód nélkül megszüntetni, minősített többséggel elfogadott megszüntetésről szóló megállapodással. Az Ávr. 167/C. (3) bekezdés b) pontjából következően a társulás törzskönyvi nyilvántartásból történő törlése a törlési kérelemnek, a társulás megszüntetésére vonatkozó megállapodásnak és az azt elfogadó tagönkormányzatok képviselő-testületi határozatainak csatolásával kérhető. Az Ávr. 167/C. (5) bekezdése szerint a kérelmet az adat keletkezésétől, illetve megváltozásától számított nyolc napon belül, az (1) (4) bekezdésben és a 167/E. -ban meghatározott dokumentumok egy példányának csatolásával kell a Kincstárhoz benyújtani. A megszűnés napjával a Kincstár adatszolgáltatása alapján az adóhatóság hivatalból megszünteti a Társulás adószámát. 3

4 A Társulás megszűnésének napját követő 60 napon belül el kell készíteni a Társulás költségvetési beszámolóját az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz. ) 34. (1) bekezdése alapján. Az Áhsz. 7. (1) és (3) bekezdése értelmében a költségvetési beszámolót a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra kell készíteni. A mérleg fordulónapja a Társulás megszűnésének napja. Az éves költségvetési beszámolót társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv készíti el, vagyis esetünkben a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal. Az Áhsz. 34. (2)-(4) bekezdése szerint a megszűnő Társulás vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve felosztásra. Az éves költségvetési beszámoló és a vagyon átadásáról-átvételéről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát a 7. (3) bekezdése szerinti szervnek, azaz a Kistarcsai Polgármesteri Hivatalnak kell megőriznie. Az Áhsz. 49/B. (1) (2) bekezdése értelmében a megszűnő Társulásnak a könyvviteli számlák záró beszámoló elkészítése előtti lezárását megelőzően az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat ki kell vezetnie a felhalmozott eredménnyel szemben. A Társulás záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat az alapítók a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, a megszűnés napját követő nappal veszik át. Az Áhsz. 30/A. c) pontja alapján a Társulás mérlegét a megszűnését követő 60. napig kell elkészíteni. A Társulás megszüntetéséről hozott döntéseket követően a Társulás pénzforgalmi számláit meg kell szüntetni. A Társuláshoz kapcsolódó irattári anyagokra a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. E jogszabályok előírják, hogy választ kell adni a keletkezett iratok további sorsára, archiválására, selejtezésére, stb. Az évi LXVI. törvény 9/A. (1) bekezdése kimondja, hogy közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv, vagyis a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal köteles intézkedni az érintett szerv irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és használhatóságáról. Az Mötv. 90. (4) bekezdése szerint a társulás megszűnése esetén eltérő megállapodás hiányában a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Mötv (3) bekezdése alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Társulás jelenleg nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelyet a tag önkormányzatok bocsátottak rendelkezésre, hiszen a Társulás által megvalósított projekt 100%-os támogatottságú volt, az előfinanszírozáshoz szükséges önerő, amelyet a projekt megvalósítására az önkormányzatok a Szilasvíz Kft. útján rendelkezésre bocsátottak a projekt során már felhasználásra került. 4

5 A Társulás számláján lévő összeg a Társulás saját vagyonát képezi, mint ahogy a Társulás által beszerzett egyéb vagyontárgyak (laptop, lajtos kocsi) is. Jelenleg a Társulás könyveiben vannak nyilvántartva az ívóvízminőség-javító projekt során kivitelezett további víziközmű beruházások is. A Társulás Társulási Megállapodásának XIII. pontja szerint a Társulás megszűnése esetén a tagok a megszűnés időpontjával bezáróan egymással elszámolni kötelesek. A Társulási Megállapodás VIII/1.1. pont d. alpontja alapján a Társulási Tanács feladatkörébe tartozik, hogy a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntsön. A fentiek alapján a Társulás Társulási Tanácsa az alábbiak szerint határozott a vagyonfelosztás módjáról: Az ivóvízminőség-javító projekt keretében megvalósított víziközművek a Kerepes 0225 hrsz.-ú vízműtelepen megvalósított beruházás kivételével üzembe helyezésük időpontjában a Víziközmű törvény 8. (1) bekezdése alapján a Társulást alapító önkormányzatok tulajdonába kerülnek. A Projekt keretében beszerzett lajtos kocsi kivételével a víziközművek 50-50%-os arányban kerülnek az önkormányzatok tulajdonába. A lajtos kocsi 100%-os tulajdonjogát Kistarcsa Város Önkormányzata szerzi meg. A fentiekről a Társulás és az önkormányzatok külön megállapodást kötnek. A Társulás számláján jelenleg meglévő ,- Ft-ból 68 millió forintot 50-50%-ában (34-34 millió forint összeg) a két tag Önkormányzat számára bocsát a Társulás rendelkezésre, a fennmaradó összeg pedig visszatartásra kerül a járulékos banki költségek és a bankszámla megszüntetés költségeinek fedezésére. A járulékos költségek kiegyenlítését követően megmaradó összeg a Társulás bankszámlájának megszüntetésével egy időben átvezetésre kerül a két tag önkormányzat számlaszámára 50-50%-os arányban. A Társulás tulajdonában álló laptop tulajdonjoga Kistarcsa Város Önkormányzata számára kerül átruházásra a Társulás megszűnését követő fenntartási időszakban ellátandó feladatok végrehajtásához. A laptop Társulás megszűnését követő önkormányzati tulajdonba kerülése ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül az Áfa tv. 11. (2) bekezdés d) pontja értelmében, így a tulajdonba kerülés áfa fizetési kötelezettséget von maga után. A Társulásnak munkavállalója nincs, így munkajogi kérdések a megszűnéshez kapcsolódóan nem merülnek fel. A Társulás megszüntetéséről szóló megállapodást, amely a vagyonfelosztásról szóló döntést is tartalmazza, jelen előterjesztés 3. számú mellékleteként csatolom. Tekintettel arra, hogy az ivóvízminőség-javító projekt hivatalos lezárulását követő naptól számított 5 éves időszakban még a projekt tekintetében fenntartási kötelezettség áll fenn, ezért a Társulás megszűnésével párhuzamosan módosítani szükséges a vonatkozó támogatási szerződést oly módon, hogy abban a Társulás helyett a tag önkormányzatok szerepeljenek kedvezményezettként. A módosítás előfeltétele, hogy a tag önkormányzatok konzorciumi megállapodást kössenek, amelyben rögzítik a tulajdonviszonyokat, és amelyben egyetemleges felelősséget írnak elő a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítésére. A megállapodásban az önkormányzatoknak ki kell jelölniük maguk közül egy gesztor önkormányzatot, aki a támogatóval tartja a kapcsolatot a fenntartási időszak alatt. Javasolt, hogy a Társulásban eddig is gesztor feladatokat ellátó Kistarcsa Város Önkormányzata legyen továbbra is a gesztor. 5

6 A konzorciumi megállapodásban szükséges rögzíteni továbbá a projekt fenntartása kapcsán felmerülő feladatokat és kötelezettségeket, és azt, hogy a feladatok kapcsán ki a felelős (pl.: a fenntartási jelentést a gesztor önkormányzat adja be, de az ellenőrzést mindkét önkormányzat tűrni köteles, mivel mindkét önkormányzat könyveiben megjelenik a vagyon). A konzorciumi megállapodás a támogatási szerződés melléklete lesz. A konzorciummal kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a Kúria döntése által is megerősítetten a konzorcium nem minősül jogalanynak, aki saját neve alatt jogokat szervezhetne, vagy kötelezettségvállalásra jogosult lenne. Az a körülmény, hogy a konzorcium nevében egy a szerződésben rögzített személy jár el, személyközösséget a szerződésben résztvevők között nem eredményez. Az adott cél érdekében való közös fellépés a szerződésben részt vevő önkormányzatok belső függetlenségét nem érinti. A konzorciumi megállapodás tervezetét szintén csatolom az előterjesztés 4. számú mellékleteként. A Társulás Társulási Megállapodásának VIII/1.1. pont l. alpontja szerint a támogatási szerződés módosítása a Társulási Tanács hatáskörébe tartozik, azonban mivel a módosítás következtében Kistarcsa Város Önkormányzata szerződő féllé válik, így a módosításhoz a Képviselő-testület jóváhagyása is szükséges. A fentiekre tekintettel az alábbi határozati javaslatokat teszem. Határozati javaslat I. Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határoz, hogy Kistarcsa Város Önkormányzata a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény 8. (1) bekezdése alapján a Kerepes 0225 hrsz.-ú vízműtelepen megvalósított beruházás kivételével térítésmentesen tulajdonába veszi a Szilas-Menti- Ivóvízminőség-Javító Önkormányzati Társulás által megvalósított projektben kivitelezett víziközmű beruházást, a projekt keretében beszerzett lajtos kocsi kivételével, 50%-os tulajdoni arányban. A lajtos kocsit Kistarcsa Város Önkormányzata 100%-os tulajdoni arányban veszi tulajdonába. A Képviselő-testület a Szilas-Menti-Ivóvízminőség-Javító Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás ) Társulási Tanácsának döntése alapján elfogadja a megszűnő Társulás által számára rendelkezésre bocsátott 34 millió forint összeget, és a tulajdonába veszi a jelenleg a megszűnő Társulás tulajdonában álló laptopot, azzal, hogy a laptop átadáskori nettó piaci értéke ,- Ft. A Képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert a víziközművek átruházásról szóló, jelen előterjesztés mellékletét képező megállapodás, és a lajtos kocsi tulajdonjogának átírásához szükséges, vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat aláírására, egyben felkéri Kistarcsa Város Jegyzőjét, hogy gondoskodjon arról, hogy a lajtos kocsi tulajdonjogában bekövetkező változás annak a járműnyilvántartásban történő átvezetése céljából 15 napon belül bejelentésre, és a változás bejegyzésére irányuló kérelem ugyanezen határidőben benyújtásra kerüljön az illetékes okmányirodánál. Határidő: azonnal, illetve a határozat szerint Felelős: Solymosi Sándor, polgármester, Czukkerné dr. Pintér Erzsébet jegyző A határozat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. 6

7 Határozati javaslat II. Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja az előterjesztés mellékletében szereplő, a DPMV Zrt.-vel megkötendő bérleti-üzemeltetési szerződésmódosítást, egyben felhatalmazza a polgármestert a szerződés-módosítás aláírására. A Képviselő-testület a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény 22. (1) bekezdése alapján felkéri a DPMV Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy a szerződésmódosítást az aláírást követő 30 napon belül jóváhagyásra küldje meg a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal részére. Határidő: azonnal, ill. a szerződés-módosítás aláírását követő 30 napon belül Felelős: Solymosi Sándor, polgármester, Sárosi István a DPMV Zrt. elnök-vezérigazgatója A határozat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. Határozati javaslat III. Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a Szilas-Menti- Ivóvízminőség-Javító Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás ) június 30. napjával történő megszüntetését, egyben felhatalmazza a polgármestert a jelen előterjesztés mellékletét képező vagyonfelosztási határozatot is tartalmazó megszüntető megállapodás aláírására. Határidő: azonnal, ill. a határozat szerint Felelős: Solymosi Sándor, polgármester, A határozat elfogadása minősített szótöbbséget igényel. Határozati javaslat IV. Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a Szilas-Menti- Ivóvízminőség-Javító Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás ) által megkötött támogatási szerződés oly módon módosuljon, hogy annak kedvezményezettje a Társulás helyett Kistarcsa Város Önkormányzata és Kerepes Város Önkormányzata legyen. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a vonatkozó támogatási szerződés módosítás aláírására. A Képviselő-testület jóváhagyja a jelen előterjesztés mellékletét képező konzorciumi megállapodást, egyben felhatalmazza a polgármestert a megállapodás és az esetlegesen szükséges módosításának aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Solymosi Sándor, polgármester Kistarcsa, május 13. A határozat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. Solymosi Sándor polgármester 7