Megbízó: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Polgármester. Az előzetes szakértői állásfoglalást készítette:

Átírás

1 Szakértői vélemény a Budapest Galvani utca Illatos út vonalában építendő útra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány 6. számmal jelölt (Határ út melletti) szakasza környezeti állapotáról, a javasolt nyomvonalakról Megbízó: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Polgármester Az előzetes szakértői állásfoglalást készítette: A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Szakmai Tagozat felkérésére: Bobay István igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő Jancsó Béla igazságügyi mélyépítési szakértő Pataki Károly igazságügyi környezetvédelmi szakértő Tarján Lászlóné Dr. Tajnafői Anna igazságügyi erdész és élővilágvédelmi szakértő szeptember 1

2 ELŐZMÉNY Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának polgármestere Gajda Péter felkéréssel fordult a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökéhez, amelyben kérte a kamara közreműködését a cím szerint tanulmány kerületet érintő tervrészeivel kapcsolatos szakértői állásfoglalás kialakításához, amelyet a kerületi álláspont kialakításához, az egyre nagyobb nyilvánosságot kapott egyeztetésekhez kíván felhasználni. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke felkérte a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Szakmai Tagozat elnökét, hogy amennyiben erre hajlandók, akkor a szakterületen kompetenciával rendelkező igazságügyi szakértőkből álló szakértői csoport bevonásával készítsen szakértői véleményt, amely értelemszerűen igazságügyi szakértők által készített magánszakértői véleménynek tekintendő. A Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Szakmai Tagozat elnöke az érintett szakértőkkel lefolytatott konzultációt követően felkérte a címlapon szereplő, kompetenciával rendelkező igazságügyi szakértő kollégákat a szakértői vélemény elkészítésében való közreműködésre. A szakértői csoport koordinátora Pataki Károly, a szakmai tagozat elnöke. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Szakmai Tagozat (korábban Környezettudományi Szakbizottság) ajánlásai a gyakorlati igazságügyi szakértői munka tapasztalatainak felhasználásával a szakmai szempontból egységes szakértői szemléletet hivatottak elősegíteni. Az ajánlások elsősorban a szakértői vizsgálati módszerekkel, a vizsgálati eredmények minősítésével kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak. Céljuk az érvényben lévő szakmai szabályozás esetleges fogyatékosságaiból fakadó eltérő tartalmú szakmai értékelések és döntések okozta bizonytalanság megszüntetése, valamint a szakértői munkát érintő jogszabályi háttér módosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazása. Értelemszerűen abban az esetben mint például a jelenlegi ha a megkeresés konkrét projektet érint, akkor nem általános jellegű ajánlás, hanem szakértői magánszakértői vélemény készül. 2

3 A VIZSGÁLT TERÜLET JELLEMZŐ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA A tervezett beruházással érintett ingatlan: Budapest, IX. kerület 38236/373 hrsz. alatti un. kiserdő. 3

4 A BUDAPEST IX. kerület 38236/373 hrsz alatti ingatlan erdészeti leírása. Az ingatlan erdészetileg a Budapest IX kerület 1. tagja. A 38236/373 hrsz ingatlan a NATURA-2000 hálózatnak nem része. Az érintett erdő Erdőtervi térképe alapján a 1.B, 1.D, 1.E, 1.F, és a 1.G részletek erdőnek minősülnek. A főbb jellemzők: 1.B részlet védettségi fok: nem védett, NATURA 2000 hálózatnak nem része elsődleges rendeltetés: parkerdő természetesség: kultúrerdő a faállomány elegyarány: 82 % akác-sarj. 9% lepényfa, 9% korai juhar 1.D részlet: védettségi fok: nem védett, NATURA 2000 hálózatnak nem része elsődleges rendeltetés: parkerdő természetesség: kultúrerdő a faállomány elegyarány: 49% akác-sarj, 27% korai juhar, 24% nyugati ostorfa 1.E részlet: védettségi fok: nem védett, NATURA 2000 hálózatnak nem része elsődleges rendeltetés: parkerdő természetesség: kultúrerdő a faállomány elegyarány: 88% akác-sarj, 8% nyugati ostorfa, 4% korai juhar 1.F részlet: védettségi fok: nem védett, NATURA 2000 hálózatnak nem része elsődleges rendeltetés: parkerdő természetesség: kultúrerdő a faállomány elegyarány: 86% akác-sarj, 6%lepényfa, 4% magas kőris, 4% nyugati ostorfa 4

5 1.G részlet: védettségi fok: nem védett, NATURA 2000 hálózatnak nem része elsődleges rendeltetés: parkerdő természetesség: kultúrerdő a faállomány elegyarány: 100% akác-sarj A T11 részlet nem erdő A tervlap alapján játszótér, focipálya, pihenőpadok hogy ez a kialakítás erdészeti javaslat, a jelenlegi állapota ennek nem felel meg, mint az a következő fényképfelvételen is látható: 5

6 A tervezett beruházással érintett területtel határos területek: A vizsgálattal érintett terület építési övezetei a Fővárosi Településszerkezeti Terv alapján Ln-T Nagyvárosias terület Ev Erdő (védelmi) terület Lk-2 Kertvárosias lakóterület Zkp Zöld (közpark) terület A kiserdőt a XIX. kerülettől a Határ út választja el. A Határ út XIX. kerületi részén lévő terület építési övezeti besorolása a helyi építészeti szabályzat alapján: L3-XIX/WSZ jelű Wekerle telep jellemzően szabadonálló beépítésű kisvárosias lakóterület A kiserdőt a IX. kerületi oldalon a József Attila lakótelep határolja. A IX. kerületi helyi építészeti szabályzat alapján a terület építési övezeti besorolása: Ln-T Nagyvárosias telepszerű lakóterület A vizsgálattal érintett lakóterület szerves része a megközelítőleg 1,7 négyzetkilométeren elterülő, mintegy 11 ezer lakónak otthont adó, közismert Wekerletelepnek. Egy környezeti állapot értékelésével fogalakozó tanulmánynál nem kerülhető meg ennek a városképi szempontból kivételes jelentőségű lakótelepnek a rövid történeti áttekintése. 6

7 Wekerletelep Budapest egyik városrésze a XIX. kerületben. A sajátos karakterű városrész a 20. század elején keletkezett a Kispesthez tartozó területen végrehajtott tervszerű állami építkezés eredményeként. Kispest részeként január 1-jén csatolták Budapesthez. A Kispest nyugati részén fekvő sík terület legmagasabb pontja a Kós Károly téri kis dombocska. A Nagykőrösi út, a Határ út, az Ady Endre út, valamint a Bercsényi utca és Rákóczi utca határolják. A Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök (és egyben egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére. A munkástelepen az év végéig összesen 1007 ház épült 4412 lakással. Kettő, három és négylakásos földszintes, valamint hat, nyolc és tizenkét lakásos kétszintes épületeket terveztek. Ez a lakáselosztás meghatározóvá vált nemcsak a telep arculata, hanem a társas kapcsolatok kialakulásának szempontjából is. A kisebb utcákban földszintes beépítés szerint telepítettek házakat, míg a legszélesebb utakat emeletes épületek határolták. Az építkezés irányítását Kós Károly, majd az ő Erdélybe történt hazatérése után, 1913-tól Tornallyay Zoltán végezte. Mai mércével mérve is modern lakótelepet kaptak a beköltözők, a lakások kertje aktív tevékenységre adott lehetőséget. A kisméretű telkeket eredetileg munkásoknak szánták. A telepen tervezett középületek közül mindenekelőtt a népoktatás-ügyet szolgáló épületeket emelték fel től 1914-ig négy iskolát és két különálló óvodaépületet létesítettek 48 tanteremmel, 18 óvodahelyiséggel és két fedett tornacsarnokkal ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a lovasrendőri laktanyát, a következő évben pedig a postamesteri hivatal készült el. Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni, amit Kós Károly, mint meghívott építész nyert meg. A Wekerletelep különleges, egyben fontos történeti érdeme és településszerkezeti sajátossága, hogy a méltán elismerésre méltó Ebenezer Howard nevével fémjelzett kertváros mozgalom (Garden city movement) egyetlen magyar példája. Howard koncepciója szerint a kertváros önfenntartó, ötvözi a nagyvárosi és a vidéki élet előnyeit, sőt egyfajta közösségi kategóriát képvisel. A kisméretű telkekből álló telep településszerkezete szabályos, mértani alapú. A mértanilag kijelölt Fő térre Kós Károly erdélyi 7

8 stílusjegyeket mutató díszkaput tervezett. A teret a Heintz Béla által 1930-ban tervezett Budapesti Munkás Szent József katolikus templom zárja le, amelynek tornyáról messziről megállapítható a központ helye. A Wekerletelep év szeptemberében vált véglegesen műemléki jelentőségű területté (MJT). Az ezt megelőző időszak évtizedei, különösen évtől kezdődően a Wekerletelep történetének gyászos évtizedeiként kerülnek be a telep krónikájába. A környezeti minőség és a Wekerletelepen élő többezres lakosság életminőségét felelőtlen állami döntések sorozata jóvátehetetlen módon tönkretette, mégpedig a civilizációs fejlődés hamis ideológiájával mentegetve a menthetetlent. Az érintett Wekerletelepi lakosság érdekérvényesítési képességét nagymértékben meghatározta, hogy a lakások jellemzően önkormányzati tulajdonban voltak, a lakók pedig kiszolgáltatott helyzetben. A lakások privatizációjának időpontjában pedig már nem volt lehetőség a környezeti érdeksérelem jogi úton történő orvoslására. A vizsgált terület környezeti minőségének érzékelhető romlása az M5 autópálya fővárosi bevezető szakaszának építésével kezdődött. A nyomvonal végleges kijelölésénél a hatásterületen élők környezeti érdekei teljes mértékben háttérbe szorultak, ennek eredményként megszületett egy városképi szégyenfolt, amelyet tovább rontott a kényszerűségből megépített zajvédő fal. Az M5 autópálya városi bevezető szakaszának létesítési és üzemeltetési folyamata ebből a szempontból egy állatorvosi lónak tekinthető, mivel ezen keresztül bemutatható minden, ami egy környezetvédelmi szempontból teljes mértékben elhibázott döntést és annak végrehajtását jellemezheti. A Wekerletelep kimutatható környezeti minőségromlása évben, az M5-ös autópálya bevezető szakaszának építésével kezdődött, amelynek eredményképpen a Nagykőrösi út és a Határ út rendkívül megnövekedett forgalma révén a telepet egyre nagyobb és nagyobb mértékű szennyezés érte és mára már olyan mértékben vált veszélyes mértékűvé, amely a Nagykőrösi és Határ út melletti többezres nagyságrendű lakos egészségét közvetlenül veszélyezteti. A Határ út melletti lakásokban ilyen módon veszélyeztetett lakók száma közel félezer. A Wekerletelep ellehetetlenült környezeti állapotával már számtalan vizsgálat, tanulmány foglalkozott, amelyek kivétel nélkül azonnali intézkedéseket javasoltak. A megvalósított intézkedések nem 8

9 hoztak érdemi változást, a környezeti minőség miatti érdeksérelem nem változott. A tanulmányok sorában a Fővárosi Önkormányzat megbízásából évben átfogó vizsgálatra került sor, amelynek feladata volt a Határ út kiváltására szolgáló 2x2 sávos autóút legkedvezőbb nyomvonalának kijelölése is. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor a kiserdővel másik oldalon határos IX. kerületi és a XIX. kerületi Önkormányzat tisztségviselőivel és szakbizottságaival történt együttműködés eredményeképpen egy kompromisszumon alapuló nyomvonal kijelölésére került sor. Megállapítható, hogy az akkor készült tanulmányhoz képest az alapadatok vonatkozásában érdemi változásra nem került sor, az ott megfogalmazottak ma is érvényesek, illetőleg aktualizálhatók. Jelen előzetes szakértői állásfoglalás elkészítésében feladatot vállaló szakértők az aktualizálással kívánnak szakmai segítséget adni a döntéshozóknak. A évi Környezetvédelmi hatástanulmány a körvasút menti körút kispesti szakasza nyomvonalát megalapozó tanulmányhoz című vizsgálatban részvett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszékéről Dr. Lajos Tamás, a műszaki tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. Goricsán István, egyetemi adjunktus, Balczó Márton, doktorandusz, továbbá a KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. részéről Dobrocsi Tamás vezető tervező, Kelen Csaba és Vajda Tamás tervezők. Az elvégzendő szakértői feladatok koordinálását akkor is Pataki Károly igazságügyi környezetvédelmi szakértő végezte el. A megbízás célja kettős volt. Egyrészt a környezetvédelmi hatóság által elrendelt forgalomkorlátozásokra való tekintettel meg kellett állapítani a Határ úti teherforgalom nagyságrendjét és időbeli lefolyását. Ehhez igazodóan, hogy a teherforgalom teljes vagy szakaszos korlátozása milyen hatást gyakorol a térség teherforgalmára, illetve a forgalom lebonyolítására milyen forgalomtechnikai intézkedések szükségesek. Másrészt a Határ út tehermentesítése érdekében meg kellett vizsgálni a Körvasút menti körút kispesti szakaszára addig kidolgozott nyomvonalváltozatokat. Ezzel összhangban javaslatot tenni a legcélszerűbb, a környezeti minőség javítását is eredményező vonalvezetésre. 9

10 Határ út (Nagykőrös i út- Soroksári út) Határ út (Üllői út- Nagykőrösi út) A évi megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb vizsgálati eredményei: Forgalom: A Határ út két jellemző szakaszára került kiszámításra a nappali, esti és éjszakai forgalom a jelenlegi és a évi várható forgalomra. Az ehhez szükséges szorzótényezők Budapest különböző területein végzett 24 órás forgalomszámlálásokból kerültek előállításra. Nappali forgalom [jármű] Esti forgalom [jármű] Éjszakai forgalom [jármű] (06-18 óra között) (18-22 óra között) (22-06 óra között) Útszakasz Ráterhelési alternatíva Szgk Köz.Tgk Neh. Tgk Szgk Köz.Tgk Neh. Tgk Szgk Köz.Tgk Neh. Tgk Jelenlegi (2006) Határ út bővítése nélkül (2018) Határ út terepszinten vezetve (2018) Határ út bevágásban vezetve (2018) Jelenlegi (2006) Határ út bővítése nélkül (2018) Határ út terepszinten vezetve (2018) Határ út bevágásban vezetve (2018) A jelenlegi és 2018-re előrebecsült nappali, esti és éjszakai forgalmak járműtípus és jellemző útszakasz szerinti bontásban Lényegesnek tartjuk a tanulmány megállapítását, miszerint a Határ út 2x2 forgalmi sávon, új nyomvonalon történő kiépítése esetén a forgalmak jelentős növekedése várható, melynek oka a városi forgalom lassú növekedésén túl a kapacitásbővítés, illetve a hálózati kapcsolatoknak a Körvasút sori körút kiépítésével kapcsolatos javulása. Ennek megfelelően a Határ út napi forgalma a 2x2 sávos forgalmi sáv esetében a vonalváltozattól függetlenül napi ezer Ej/nap/2 irány között várható. Az akkor vizsgált nyomvonal változatok megegyeztek abban, hogy a Határ út akkori (valójában a jelenlegi is) nyomvonala egyirányú gyűjtőútként fog funkcionálni (Üllői út felé vezető irányban). Az új útpályának a meglévő úthálózattal való kapcsolat a következő keresztmetszetekben lesz biztosítva: o Gubacsi út (körforgalom minden kapcsolat megadásával) o Kinizsi utca (kapcsolatok részleges megadásával) o Mártírok útja (kapcsolatok részleges megadásával) o Zalaegerszegi út (minden kapcsolat megadásával) o Távíró köz (minden kapcsolat megadásával) 10

11 Zajterhelés: A változat B változat C változat D változat Keresztmetszetek 11

12 Zajvizsgálati eredmények terjedési modellszámítás alapján A változat a Wekerletelepi lakóépület előtt 1,5 m magasságban B változat a Wekerletelepi lakóépület előtt 1,5 m magasságban C változat a Wekerletelepi lakóépület előtt 1,5 m magasságban D változat a József Attila lakótelep előtt 4 m magasságban 12

13 Egyenértékű A-hangnyomásszint a kijelölt homlokzatok előtt (db) Változatok Vekerle lakótelep felőli kijelölt homlokzat József A. lakótelep felőli kijelölt homlokzat nappal este éjjel nappal este éjjel Jelenlegi nyomvonalon a jelenlegi 72,2 72,9 65,2 51,3 52,2 44,1 forgalom mellett A Határ út bővítése nélkül 2018-ban 73,3 74,3 66,8 52,9 53,3 45,8 várható A Határ út bővítésével az "A" jelű 67,3 65,3 60, ,9 50,9 változat esetében A Határ út bővítésével a "B" jelű 63,5 61,5 56,4 56,7 54,6 49,7 változat esetében A Határ út bővítésével a "C" jelű 61,7 59,6 54,6 61,8 60,0 54,8 változat esetében A Határ út bővítésével a "D" jelű változat esetében 71,2 69,3 64,1 58,4 56,3 51,4 A fenti táblázatban szereplő adatok a Wekerletelep egyik, a közúti zajterhelés szempontjából jellemző lakóépület, illetőleg a József Attila lakótelep tervezett nyomvonalakhoz legközelebbi lakóépület tervezett út felöli homlokzatát érő zajterhelést mutatják a nappali ( óra), az esti ( óra) és az éjszakai ( óra) időszakra jellemző forgalom esetén. Megjegyzés: jelen előzetes szakértői állásfoglalás szempontjából kedvező, hogy a jelenleg vizsgált tervismertetőben szereplő nyomvonal változatok között szerepel a évi vizsgálathoz hasonló B jelű nyomvonal is. 13

14 A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet alapján a Budapest és agglomerációra, évben készült konfliktus térkép az egész napra jellemző L DEN napi és az éjszakai időszakra jellemző L éjjel értékek alapján. A konfliktustérkép a zajterhelés és a stratégiai küszöbértékek (L DEN = 63dB, L éjjel = 53 db) összehasonlításával készült stratégiai zajtérkép; Konfliktus térkép az L DEN alapján Konfliktus térkép az L éjjel alapján Látható, hogy a közúti zajterhelés a Wekerletelepi Határ út mellett mind a napi, mind az éjjeli küszöbértéket lényegesen meghaladja. 14

15 Légszennyezettség: A számításhoz olyan szélsebesség- és szélirány kombinációk kiválasztására került sor, amelyek esetén a közeli lakóépületek, elsősorban a Wekerle-telep Határ út és Álmos utca közti részén a szennyezőanyag terhelés feltehetőleg a legnagyobb és amelyeknek előfordulása gyakori. Tekintettel a leggyakoribb szélirányokra és a vizsgált terület adottságaira É és ÉNY szélirányokra került elvégzésre a számítás. A D és DK előfordulási valószínűsége csekély. A szélsebesség gyakoriság alapján a 10 méteres magasságban uralkodó 1,25 m/s- os szélsebesség volt a referencia szélsebesség. A vizsgált nyomvonal változatok: A Határ út melletti nyomvonal szintben, B Határ út melletti nyomvonal süllyesztve zajvédő töltéssel, C1 Középen, szintben vezetett nyomvonal, C2 Középen, süllyesztve vezetett nyomvonal zajvédő töltéssel (Megjegyzés: a D jelű nyomvonal eleve elvetésre került) 15

16 A számítási modell alapján meghatározott NO 2 és PM10 koncentráció NO 2 koncentráció változása PM10 szállópor koncentráció változása 16

17 A évben készült megvalósíthatósági tanulmány összefoglalója szerint a környezeti zajterhelés szempontjából megállapítható volt, hogy a jelenlegi nyomvonalon zajló forgalom már évben is jelentős zajhatárérték túllépést eredményezett. A vizsgálati eredmények alapján az is megállapítható volt, hogy környezeti zajvédelmi szempontból az "A" és "D" jelű változat semmiképpen sem fogadható el. A "B" és "C" jelű változat esetében még a jelentős mértékű forgalom-növekedés esetében is zajhatárérték közeli terhelésre lehet számítani. A vizsgált hatásterület környezeti zajterhelése szempontjából a "C" jelű nyomvonal süllyesztett "C2" változata volt a legkedvezőbb. Légszennyezettség szempontjából megállapítható volt, hogy NO 2 -re vonatkozóan bármely nyomvonal választása esetén valószínűsíthető az órás határérték túllépése a nappali időszakra (06-18) vetítve (legkisebb mértékben a középen vezetett, süllyesztett változat "C2" esetében), míg szálló por (PM) esetén ugyanez nem várható. A évi tanulmány időpontjában a Körvasút menti körút kispesti szakaszán zajló forgalom által keltett és a közvetlen hatásterülethez tartozó lakóterületet érintő környezetterhelés szempontjából a "C" jelű nyomvonal süllyesztett "C2" jelű változata, illetőleg némi kompromisszummal a "B" jelű változata volt támogatható. Az érintett Wekerletelepi lakosság környezeti érdeksérelme: Bármely tevékenység, amely a környezet használatával jár együtt, okozhat környezeti érdeksérelmet. Jellemző környezeti érdeksérelmek: - Az egészség károsodása, veszélyeztetése miatti környezeti érdeksérelem. A hatályos jogszabályokban megfogalmazott határértékek ebből a szempontból semmiképpen nem értelmezhetők olyan módon, mintha teljesülésük biztosítaná a teljes körű értelemben vett egészségkárosodási kockázat kizárását. A környezeti zaj olyan stressz tényező, ahol az egészségkárosodás csak hosszabb idő alatt alakul ki. A zavaró környezeti zajhatások egy lassan ható méreghez hasonlíthatók. Abban az esetben is bekövetkezhet jogosnak ítélhető zavarás, ha egyébként az adott tevékenységre és építési övezetre előírt zajterhelési határérték teljesül. A zavaró 17

18 hatás vizsgálatára és értékelésére hatályos jogszabályi előírás nincs. A szakértői feladat a zavaró tevékenység nélküli alapállapot változásának vizsgálata és szakértői mérlegeléssel történő értékelése. Jelen esetben nem vitatható, hogy a Wekerletelep Határ úti szakasza mellett lakókat veszélyes mértékű környezeti hatás éri, amely közvetlen egészségkárosító kockázatot jelent. Tehát kétséget kizáró szakértői eszközökkel alátámasztható módon megállapítható, hogy az itt élő emberek legalapvetőbb érdekük, nevezetesen az egészségük megőrzéséhez, az egészségesen eltöltött életévek számának növeléséhez fűződő érdekük súlyosan sérül. - Az ingatlantulajdonban bekövetkezett környezeti érdeksérelem. Közismert tény, hogy bármilyen mesterséges építmény, tevékenység a környezet minőségére valamilyen hatást gyakorol. Köztudott, hogy egy ingatlan forgalmi értékét alapvetően az ingatlan helye, ezen belül a környezet minősége határozza meg. Ennek szakszerű megítélése az ingatlan értékbecslő szakértő kompetenciája. Egy adott létesítmény, vagy tevékenység környezethasználata, a már meglévő ingatlanok vonatkozásában érdeket sérthet, még akkor is, ha a megvalósult létesítmény egyébként minden, a közigazgatási jogterülethez tartozó jogszabálynak, és/vagy szabványnak megfelel, amit az is bizonyíthat, hogy a szükséges engedélyekkel jogerősen egyébként rendelkezik. Az ingatlan értékének csökkenése miatt bekövetkezett környezeti érdeksérelem kérdésénél fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet az egyik legfontosabb környezetvédelmi alapelvre, az elővigyázatosságra és a megelőzésre is. A preventív eszközök között kiemelkedő jelentősége van a településrendezésnek, a helyi építési szabályzatoknak. Jelen esetben nem vitatható, hogy a Wekerletelepi Határ út forgalma miatti hatásterületen lévő ingatlanok értékét differenciált módon, de befolyásolja a Határ út miatti környezeti állapot. 18

19 Különösebb indoklás nélkül is megállapítható, hogy a Határ út mellett közvetlenül elhelyezkedő ingatlanok (közel 50 lakás) lakófunkcióra alkalmatlan, forgalomképtelen, csupán eszmei értéket képvisel. - A tulajdon használatának korlátozása miatt bekövetkezett környezeti érdeksérelem Szakértői tapasztalatunk szerint ez az érdeksérelem tipikusan a szomszédjogi és birtokvédelmi eljárásokban ölt testet. A környezeti érdeksérelem e formájánál ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet a korábban már említett településrendezési tervek, a helyi építési szabályzatok kiemelkedő szerepére. Itt is szeretnénk tudatosítani, hogy ennél az érdeksérelemnél a határértéknek még akkor sincs döntő, meghatározó szerepe, ha olyan környezeti jellemzőről és hatásról van szó, amely reprodukálható és határértékhez hasonlítható. Egy kertvárosias lakóterületen vannak olyan környezeti hatások, ilyeneknek tekinthetők a vizsgált Határ úti forgalom miatti környezeti hatások is, amelyek szintén differenciált módon, de korlátozhatják a hatásterületen lévő lakóingatlanok, az ingatlanokon lévő lakások lakóhelyiségeinek, a lakásokhoz tartozó kertek rendeltetésszerű használatát. Egy adott terület környezeti minőségének komplex értékelésénél az esetleges környezeti érdeksérelem kérdéskörét teljes körűen kell feltárni és értékelni. Ez azt is jelenti, hogy a környezeti minőség vizsgálata és értékelése nem csupán műszaki és természettudományos kérdés, hanem jellege miatt érinti az egészségtudomány és a társadalomtudományok (például a környezetpszichológia) különböző területeit is, különös tekintettel arra, hogy az ember egészségét nem csupán a fizikai egészsége, de a teljes értékű egészség többi összetevője határozza meg. Jelen vizsgálatnál a környezeti minőséget meghatározó jellemzők közül azért kell kiemelni a zajhatásokat, mivel a környezetpszichológia legújabb kutatási eredményei egyértelműen és aggálymentesen igazolják a környezeti stressz szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az ambiens stressz fogalma az egyik legfontosabb ebben a szemléletben. Az egyik legjellemzőbb ambiens stresszor a környezeti zaj. 19

20 SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY A projekt megvalósításának indokoltsága a tervismertetőben 6. számmal jelölt szakasz szempontjából: Megállapítható, hogy a Wekerletelepi Határ út forgalma olyan mértékű környezetterhelést eredményez, amely az út hatásterületén lévő ingatlanokon élő lakosság egészséges környezethez fűződő jogát jelentősen sérti, ezen belül a közvetlenül az út mellett lévő lakóépületek lakóit érő környezetterhelés veszélyes mértékű. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 6. (1) bekezdése szerint A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. Nem vitatható, hogy e jogszabályi követelmény a Határ út vonatkozásában nem teljesül. Ez azt jelenti, hogy a veszélyes mértékű környezetveszélyeztetés azonnal megszüntetendő. Az illetékes állami szervek súlyos mulasztásban vannak a tekintetben is, mivel a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet 9. (5) bekezdése szerint Az intézkedési tervben 5 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket kell rangsorolva meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzők a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladják: b) közlekedési zajforrás esetén L den = 73 db, L éjjel = 65 db A Budapest és agglomerációjára vonatkozó stratégiai zajtérképet, amely az intézkedési terv megalapozottságát bizonyítja, a Fővárosi Közgyűlés már évben fogadta el. A kormányrendelet szerint 5 évente felül kell vizsgálni és aktualizálni. A felülvizsgálat és aktualizálás mind a mai napig elmaradt, holott már a második felülvizsgálatnak is meg kellett volna történnie. Kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a Határ út forgalma által keltett környezetterhelés több szempontból is hatályos jogszabályt sért. A hatályos jogszabályok alapján az érdemi és hatékony intézkedés nem halasztható. Szakértői álláspontunk szerint a tervismertető szerinti projekt Határ útra vonatkozó fejezete az aktuális feladatot szakszerűen fogalmazza meg, alkalmas az illetékes állami 20

21 szervek mulasztásának pótlására, továbbá a tényleges tervezési munka elindítására. A projekt értékelése az elővigyázatosságra, a megelőzésre és a helyreállítás megvalósítására vonatkozó környezetvédelmi alapelv alapján A szakértői csoport rendelkezésére bocsátott tervismertető szakmai szempontból aggálymentes, a 6. számmal jelölt szakaszra olyan nyomvonal változatot is tartalmaz, amely képes helyreállítani a Wekerletelep Határ úti szakaszának korábbi, a 70-es évekre jellemző környezeti minőségét. A változatok között érintőlegesen szerepel az a változat is, amely a Határ út előtti szakaszt kéreg alatt vezetve képzeli el. A környezet védelméről szóló törvény szerint a környezeti elemeket egységesen kell védeni. A13. szerint (1)Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni. (2)A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét. (3) Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése. Azért tartjuk fontosnak azt a körülményt, hogy a tervismertető szerepelteti a kéreg alatt vezetett nyomvonal változatot, mivel ez a változat az egyetlen, amely teljesíti az Alaptörvény és a hatályos környezetvédelmi jogszabályok követelményeit. Ez a megoldás olyan módon csökkentené le a Wekerletelepi Határ úti ingatlanok környezetterhelését, hogy nem nőne meg a József Attila lakótelep környezetterhelése. Sajnálatos módon a hazai területrendezési gyakorlatban még nincs igazi hagyománya a fejlett nagyvárosokban már elterjedt gyakorlatnak, amely a lakóterületekkel zsúfolt nagyvárosokban a forgalmas utakat, beleértve a bevezető utakat is, felszín alá viszi. Bizonyos szempontból elfogadható a lakossági aggály, amely a kiserdőn keresztül vezetett nyomvonallal szemben fogalmazódik meg. Ugyanakkor szakértői szempontokkal alátámasztható, hogy a kiserdő igénybevétele nem jelent oly mértékű környezeti érdeksérelmet, mint a jelenlegi, súlyosan jogellenes környezeti állapot fenntartása. 21

22 Megjegyzendő, hogy ez az aggály is a kéreg alatt vezetett nyomvonal változatot erősíti, mivel a kiserdő korábban már ismertetett jellegzetességei miatt a kiserdő viszonylag egyszerűen és gyorsan nem csupán helyreállítható, de végre olyan sok célt kiszolgáló módon fejleszthető is, amely a kulturált és egészséges tartózkodást teszi lehetővé. Kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a tervismertető HE j jelű süllyesztett változata is jelentős előrelépés lenne az illetékes állami szervek korábbi mulasztása miatti környezetveszélyeztetés enyhítése szempontjából, ugyanakkor ennek továbbfejlesztésével az út kéreg alatti vezetése nem csupán enyhítené, hanem meg is szüntetné a Wekerlei Határ út mellett élők környezeti érdeksérelmét. A kéreg alatti vezetés lendületet adhatna a kiserdő régen várt, a kulturált és valódi pihenést szolgáló fejlesztéséhez is, azáltal, hogy a kiserdő teljes területe a jelenleginél értékesebb zöldterületté válna. A kéreg alatti útvonalvezetés megvalósításának költségtöbblete a projekt egésze költségéhez képest elhanyagolható. ÁLTALÁNOS SZAKMAI SZEMPONTOK - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉSRE, ÉS A MŰEMLÉKI LAKÓTERÜLETRE ALAPJÁN NEM CSUPÁN FONTOS ÉS IDŐSZERŰ, DE TÖRVÉNYILEG ELŐÍRT FALADAT A HATÁR ÚT KÖRNYEZETMINŐSÉGET RONTÓ HATÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE. EHHEZ A KÉREG ALATT VEZETETT ÚT KIALAKÍTÁSA LÉNYEGÉBEN AZ EGYETLEN ÉSSZERŰ, EGYBEN REFERENCIA ÉRTÉKŰ KORSZERŰ MEGOLDÁS. 22