Beszámoló a Pénztári szektor évi fejlődéséről

Átírás

1 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Közgazdasági Kockázatkezelési és Szabályozási Igazgatóság Közgazdasági fő osztály Beszámoló a Pénztári szektor 25. évi fejlődéséről 26. március

2 NYUGDÍJPÉNZTÁRAK Hazánkban a nyugdíjpénztári megtakarítások növekvő hányadát teszik ki a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának - 25-ben majd egytizedét adják. 25-ben a nyugdíjpénztári tartalékok 3%-kal gyarapodtak az előző évhez képest, ez az éves növekedési dinamika továbbra is meghaladja a bruttó pénzügyi vagyonét. A nyugdíjpénztári díjtartalék és aránya a lakosság bruttó pénzügyi vagyonán belül A nyugdíjpénztári és a lakosság bruttó pénzügyi vagyonának növekedési dinamikája milliárd forint Nyugdíjpénztári díjtartalékok Nyugdíjpénztári díjtart./háztartások bruttó vagyona % 1% 8% 6% 4% 2% % 16% 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % Nyugdíjpénztári díjtart. Háztartások bruttó vagyona 21/2 22/21 23/22 24/23 25/24 Forrás: MNB Forrás: MNB A nyugdíj szektor 1 jelentősége a gazdaságon belül is jelentős növekedést mutat, 2 és 25 között a nyugdíjbiztosítási tartalékok a GDP arányában megtriplázódtak. Ha nemzetközi 2 összehasonlítást végzünk, elmondható, hogy a környező csatlakozó országokhoz viszonyítva ez arány csak a középmezőnyhöz elegendő, az Euro övezethez, a G1 vagy OECD átlaghoz képest pedig alacsonynak mondható 3. % A nyugdíjbiztosítási tartalékok a GDP arányában Szlovénia Észtország Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország Teljes G1 Euro övezet Teljes OECD Forrás: OECD, Pension Newsletter 1 A használt OECD statisztika a funded pension plan -ek adatait foglalja magában. Magyarország esetében az önkéntes és magánnyugdíjpénztári adatokat tartalmazza. A biztosítóknál kötött nyugdíjbiztosítások nem képezik részét a nyugdíj célú statisztikának. 2 Az OECD statisztikában nem állnak még rendelkezésre 25-s adatok. 3 Igaz, ez betudható részben annak is, hogy azokhoz képest rövidebb ideje működik.

3 MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK 25. év folyamán nem változott a magánnyugdíjpénztárak száma, továbbra is 18 működött. 25-ben a hat legnagyobb pénztár a tagok 87,56%-át, illetve a vagyon 4 83,64%-át tudhatták magukénak. (A Herfindahl-index a koncentráció emelkedéséről tesz tanúságot- vagyonra kalkulált 25-s értéke,1514, a létszámra nézett értéke,1669, szemben a 24-ben felvett,1493 vagyon és a,1638 létszám értékkel.) 25. év végén a magánnyugdíjpénztárak taglétszáma 2,5 millió fő volt, amely az előző év végéhez képest 4%-os növekedést mutat. A magánnyugdíjpénztári tagok korcsoport szerinti megoszlását részletező ábra jól mutatja, hogy az aktív keresők között a 2-29 évesek aránya folyamatosan csökken. A keresetmegoszlás kimutatás szerint tendenciaszerűen csökken az alacsony keresetűek aránya. A magánnyugdíjpénztári tagok korcsoport szerinti megoszlása A magánnyugdíjpénztári tagság kereseti kategóriák szerinti megoszlása 4% 35% 1% 3 felett 3% 25% 2% 15% 1% 5% % % 6% 4% 2% % Forrás: PKN Forrás: PKN 25. év során összesen 245,1 milliárd forint befizetés történt a magánnyugdíjpénztárakba, amely 14,3%-os éves növekedési ütemet jelent. A 25-s befizetések 93%-át az azonosított tagdíjbevételek tették ki, amelyek továbbra is 99%-ban a kötelező tagdíjbevételekhez köthetőek. A szolgáltatási kiadások abszolút nagysága még mindig alacsony, 25 évben a magánnyugdíjpénztárak 487 millió kifizetést teljesítettek. A kifizetések (25/24) éves növekedési üteme viszont figyelemre méltó- 42%. A nyugdíjpénztárak 25 évben (24-hez hasonlóan) rendkívül magas 131,6 milliárd forint befektetési tevékenységből származó bevételt számoltak el. A korábbi évek tendenciáival megegyezően a befektetési bevétel legmeghatározóbb összetevőjének a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamnyeresége bizonyultak. A befektetési tevékenységből származó ráfordítás 14 milliárd forint volt, ami 2%-kal kevesebb a tavalyi értéknél. Így összességében elmondható, hogy a 25. évi befektetési nyereség 4%-kal haladja meg a 24. évit. 4 Piaci értéken.

4 25-ben a vagyonkezelői és letétkezelői díjak a 41%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A következő ábra jól mutatja, hogy az egy év alatt a vagyonhoz képest súlyúk nem változott számottevően, megtörve az eddigi csökkenő 5 tendenciát. A magánnyugdíjpénztárak befektetésből származó bevételei és ráfordításai A magánnyugdíjpénztári vagyon- és letétkezelői díjak alakulása milliárd forint Befektetési tevékenység bevétele Befektetési tevékenység ráfordítása millió Vagyon- és letétkezelői díjak Vagyon- és letétkezelői díjak / Befektetett vagyon (piaci értéken) ,95%,9%,85%,8%,75% 25. év végére a magánnyugdíjpénztári szektor befektetéseinek (piaci értéke 1222 milliárd forint) nyilvántartási értéke 1128 milliárd forint volt, ami 4%-os vagyongyarapodást jelent az előző évhez képest. (Ennek jelentős része, árfolyamnövekedéshez köthető.) Tovább folytatódott az a tendencia, miszerint a magánnyugdíjpénztárak által felhalmozott vagyon jelentős mértékben, de csökkenő dinamikával növekszik. A nyugdíjpénztárak befektetési politikájában a kötvények továbbra is preferenciát élveznek, részük a teljes portfolióból nem változott számottevően. Az államkötvények 2/3-os súlya nemzetközi viszonylatban is magasnak mondható. 25-ben a részvények súlya (7,7%) a magánnyugdíjpénztárak befektetéseiben csekély mértékben csökkent, a befektetési jegyek aránya (9,8%) viszont látható növekedést mutatott. A magánnyugdíjpénztárak 25-ben a kedvező tőkepiaci folyamatok kiaknázásával magas hozamot realizáltak. A jó teljesítményt igazolja a bruttó hozamok referenciahozamokkal való összevetése is. A magánnyugdíjpénztárak által elért 25. éves legmagasabb nettó hozam 15,82%, míg a legalacsonyabb 7,44% volt, a szektorra számított átlagos nettó hozam 6 pedig 12,48 %-ra tehető. A magánnyugdíjpénztárak hozamai 25-ben Bruttó hozam Referencia hozam 2 15 % évben a magánnyugdíjpénztárak összesen 13,5 milliárd forintot számoltak el a működési tartalék javára és 12,6 milliárd forintot tettek ki a működési költségeik finanszírozására, (amely az előző évinél 1%-kal több szemben a működési bevételek 7%-os 5 A vagyonkezelői díjak a sikerdíjak miatt megemelkedhettek. 6 Súlyozva a vagyonnal piaci értéken. 4

5 növekedésével). A működési költségeknek a befolyt és azonosított tagdíjakhoz viszonyított mértéke 5,5%-ot tett ki - tehát folytatódott az évek óta tartó csökkenő tendencia. 24-ről 25-re megduplázódott a tagszervezésekkel kapcsolatos ügynöki költségek nagysága, de 7%-kal kevesebbet költöttek a pénztárak marketing-, hirdetés- és reklám kiadásokra. Az intenzív tagszerzési politika célpontjában főleg új tagok álltak, a régi tagokból az átlépők aránya a teljes taglétszámhoz közel azonos maradt a 24. évihez. 25-ben tovább csökkent a működési költségek aránya a felhalmozott vagyon százalékában. Megfigyelhető a csökkenő tendencia az éves működési költségek éves befizetésekhez mért arányában is. (Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjak kereset-arányos befizetések, és mivel a nominális bruttó kereset éves növekedési indexe mindig meghaladta a pénztári működési költségek éves növekedési ütemét, ez csökkenő arányt eredményezett.) Az egy főre jutó működési költség viszont folyamatos növekedést mutat, 25-ban 588 forint esett egy főre. ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK 25-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak száma 72-re tehető, amelynek többsége továbbra is jellemzően munkáltatói háttérrel rendelkezik. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban a 15 legnagyobb (elsősorban banki illetve biztosítói hátterű) pénztár koncentrációja tovább növekedett - 25-ben a taglétszám 88,11%-a és a vagyon 7 82,34%-a köthető hozzájuk. 25. év végén az önkéntes nyugdíjpénztári szektor 8 1,3 millió tagot tartott nyilván, amely 4,5%-os éves létszámnövekedést jelent. A tagok továbbra is jelentős hányadát (22,5%-a) adja az a csoport, akik tagdíjat nem fizetnek év során az önkéntes nyugdíjpénztárakba 91 milliárd forint befizetés történt, amely 1%-os növekedést mutat az egy évvel korábbhoz képest. Az azonosított befizetések legnagyobb részét továbbra is munkáltatói hozzájárulások adják, ami jól mutatja, hogy a munkáltatók körében kedvelt juttatási forma. Az önkéntes nyugdíjpénztárak (tagi és munkáltatói) tagdíjbefizetései Tagok által fizetett tagdíj Munkáltatói tagdíjhozzájárulás 6 5 milliárd forint Az önkéntes nyugdíjpénztárak a magánnyugdíjpénztárakkal ellentétben már teljesítenek szolgáltatást, az ehhez kapcsolódó kiadás pedig növekedő tendenciát mutat. 25. folyamán 32 milliárd forint szolgáltatáshoz kapcsolódó kifizetést teljesítettek (dupláját, mint 23-7 Piaci érték szerint. 8 Jelentésküldők szerint.(a pénztárak száma és a jelentésküldők száma eltér - a különbség abból adódik, hogy a pénztárak száma tartalmazza azokat a pénztárakat amelyek megalakultak (de esetleg még PSZÁF engedélyezés alatt vannak), illetve nem tartalmazza azokat, amelyek döntöttek a megszűnésről (de esetleg a megszűnés PSZÁF engedélyezés alatt van). 9 Ezen tagok többsége korábban munkáltatói hozzájárulásban részesült, de a munkahelyváltás után az új munkáltató már nem teljesít ilyen jellegű támogatást. 5

6 ban). A kifizetések továbbra is gyakorlatilag teljes egészében (99%-ban) egyösszegű kifizetés formában kerültek folyósításra. A tagok tehát az egyösszegű kifizetéseket preferálják, hogy minél hamarabb hozzájussanak pénzükhöz- az adókedvezménynek ebben nincs szerepe, mert azonos mind az egyösszegű, mind a járadékszolgáltatás esetében. 25- ben a tagok,4%-a kért járadékszolgáltatást. (A pénztárak az ilyen igények kielégítését esetileg kezelik, a meghatározott tartamra szolgáló járadékszolgáltatásra külön tartalékot nem képeznek. Élethosszig tartó járadék 1 esetében viszont kötelesek tartalékot képezni, a törvény általi szabályozás a biztosítótól vásárlás lehetőségét még nem kezeli. Az élet hosszig tartó életjáradék választása azért lenne fontos, mert az egyfajta védelmet nyújt az időskori pénzügyi kiszolgáltatottság ellen. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagdíjbevételeinek és szolgáltatási kiadásának alakulása milliárd Bevételek (befizetések) összesen Szolgáltatási kiadások összesen ben az önkéntes nyugdíjpénztárak 73,8 milliárd forint befektetési tevékenységből származó bevételt (szemben az előző évi 87 milliárddal) könyveltek el. A befektetési bevételek döntő többségét (91%-át) továbbra is a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve az eladott értékpapírok utáni árfolyamnyereségek adták. Amíg a befektetési tevékenységből származó bevételek 15%-kal csökkentek, addig a befektetési tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások 5%-kal lettek kisebbek a tavalyi évinél. 25-ben ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak 7 milliárd forint befektetési tevékenységből származó ráfordítást könyveltek el. 25-ben a vagyonkezelői és letétkezelői díjak az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési ráfordításainak 61%-át tették ki, abszolút összegük 4,3 milliárd forint volt, amely 13%-kal haladta meg a 24. év ezen díjait. Összességében elmondható, hogy a befektetési tevékenységnek 66,7 milliárd forintos nettó bevétele lett, amely 1%-kal kevesebb a tavalyi nettó eredménynél. 25. év végén az önkéntes nyugdíjpénztári szektor befektetéseinek piaci értéke 642 milliárd forint volt, ami az előző évhez képest 16 %-os vagyongyarapodást jelentett. Azon hat pénztár, aki választható portfoliót kínál a tagok számára, az önkéntes nyugdíjpénztári szektor teljes vagyonának 21%-át adja 25-ben. A választható portfoliót kínáló pénztárak befektetéseiben is igen nagy hányadot képeznek a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ami azzal magyarázható, hogy sokan a konzervatív vagy a mérsékelt alternatívába tartják a pénzüket, aminek nagy hányadát kötvénybe fektetik. 1 A pénztár alapszabályától is függ, hogy teljesít e ilyen szolgáltatást. 6

7 Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon portfolió-megoszlása (25. dec.) 1% 8% 6% 4% 2% Egyéb Befektetési jegyek Részvények Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok % Választható portfóliót nem kínáló pénztárak Választható portfóliót kínáló pénztárak A szárnyaló Bux és a kötvénypiacok kedvező alakulása miatt, az önkéntes nyugdíjpénztárak a 25-ben is magas hozamra tettek szert. A jó teljesítményt igazolja a bruttó hozamok referenciahozamokkal való összevetése is. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért 25 éves legmagasabb nettó hozam 15,7%, míg a legalacsonyabb 6,49% volt, a szektorra számított átlagos nettó hozam 11 pedig 12,8%-ra tehető. Az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai 25-ben % Bruttó hozam Referencia hozam 25-ben az önkéntes nyugdíjpénztárak összesen 4,7 milliárd forintot számoltak el a működési tartalék javára, de 4,8 milliárd forintot fizettek ki a tényleges működési költségekre. A működési ráfordítások 15 %-os éves növekedése több tényezőnek tudható be- 6%-kal megnövekedtek a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek, és figyelemreméltó (26%-os) a pénztári dolgozók munkabér kifizetéseihez köthető költségek megemelkedése is. Nem nőttek számottevően (csak 4%-kal) viszont az egy év alatt a marketingre, hirdetésre, és reklámra fordított kiadások. Elmondható, hogy az akvizíciós tevékenységének erősödése ellenére, nem emelkedett meg az átlépések száma. A működési költségek vagyonarányosan folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, azonban az egy tagra jutó költség kiemelkedően (1%-kal) megemelkedett az egy év alatt (25/24). 11 Súlyozva a vagyonnal piaci értéken.

8 ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG PÉNZTÁRAK 25-ben az egészségpénztári szektor szereplőinek száma 48 volt. Az egészségpénztárak 12 dinamikus növekedése jól érzékelhető a taglétszám rohamos emelkedéséből- 25. év végén 49,9 ezer tagot tartottak nyilván, amely 36,9%-os növekedést jelent az előző évi létszámhoz képest. A taglétszám 23 év vége óta megduplázódott. Ez jól mutatja, hogy az egészségpénztárakba fizetés továbbra is népszerű maradt a munkáltatói jóléti juttatások körében. Az éles verseny miatt az egészségpénztárak bővülő szolgáltatásokkal és rugalmas megoldásokkal próbálják a tagokat maguknak megnyerni. 25. év végén valamelyest csökkent a koncentráció az egészségpénztári piacon, a 9 piacvezető pénztár a tagság 74,7%-át tudhatja magáénak. 25. év folyamán 31 milliárd forint tagdíj jellegű bevétel folyt be, amely 33,4%-kal több mint ugyanezen bevétel értéke egy évvel korábban. (Ez a növekedési ütem jóval meghaladja a taglétszám éves növekedési ütemét.) 25-ben az összes tagdíj jellegű bevétel 7%-a folyt be a munkáltatótól, 16,6 %-a tagi befizetésekhez kapcsolható és a fennmaradó összeg támogatás volt. 25-ben a szolgáltatásra történő kifizetések értéke az egészségpénztári szektorban 21,8 milliárd forint volt, ami 44%-kal volt magasabb az előző évinél. (Ez a növekedési ütem a 24/23-as 63,7%-nál jóval alacsonyabb.) 25-ben a kifizetések 13 több mint fele (6%-a) gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatásához köthető. A szolgáltatási kiadások 16 %-át tették ki az aktív testmozgást segítő sporteszközvásárlások és a sporttevékenységhez kapcsolódó (pl. bérlet) kiadások. Az egészségpénztári szolgáltatási (specifikált) kifizetések megoszlása 25-ben gy ógyászati segédeszköz árának támogatása 22% egészségügyi szolgáltatások 13% egyéb 4% rekreációs üdülés, gyógyüdülés és egészségügyi üdülés 7% sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások (pl. bérlet) 3% gyógyszer árának támogatása 38% aktív testmozgást segítő sporteszköz vásárlásának támogatása 13% Az egészségpénztárak vagyona 25. folyamán 36%-kal, 27,54 milliárd forintra gyarapodott. A folyamatos szolgáltatásnyújtás és ezáltal a folyamatos likviditási igény biztosítása miatt magas a bankszámla, bankbetét és készpénz állomány (23%). 25. évben a kötvények továbbra is a befektetett vagyon több, mint 2/3-át adták. 12 Jelentést küldők szerint. 13 A beküldött szolgáltatás-megoszlás kimutatások alapján. 8

9 Az egészségpénztárak 25. év folyamán 3,6 milliárd forintot számoltak el a működési ráfordításokra, amely összeg jelentősen 41%-kal haladja meg az előző évben elszámolt összeget. A működési költségek legnagyobb része továbbra is (53,5%-a) az igénybe vett szolgáltatáshoz köthető, de jelentős (28,8%) hányadot képviselnek a személyi jellegű kiadások is. Az egy tagra jutó költségek csak alig, 3%-kal emelkedtek az év alatt. ÖNKÉNTES ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRAK 25-ben az önsegélyező pénztárak száma 42 darab volt. A önsegélyező pénztárak 14 taglétszáma 25. év végére 119,4 ezer fő lett, amely 1,8%-os bővülést jelent az előző évihez képest. 25. év folyamán az önsegélyező pénztárakba összesen 1,6 milliárd forint tagdíjjellegű és támogatóktól származó bevétel folyt be, amely 63%-kal haladja meg az előző év ugyanezen bevételét. Figyelmet érdemel, hogy ebben a szektorban egyre jelentősebb szerepet játszanak a tagok által fizetet tagdíjak a munkáltatói hozzájárulások mellett. 25-ben ennek mértéke 35,6% volt. Az önsegélyező pénztárak esetében a szolgáltatási kiadások értéke 25. év folyamán 8,3 milliárd forintot volt, amely 58%-kos növekedést mutat az egy év alatt. Látható, hogy ez a növekedés elmarad a tagdíjbevétel növekedési dinamikája mellett. Ezen kiadások főleg a jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátásokhoz (pl. lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély) és gyermeknevelési támogatásokhoz kapcsolódnak. 25. év végén az önsegélyező pénztárak 3,4 milliárd forint pillanatnyi vagyonnal rendelkeztek. (Ez 53 %-kal magasabb a 24. december végi állapothoz hasonlítva.) A folyamatos szolgáltatásnyújtás és ezáltal a folyamatos likviditási igényhez szükséges bankszámla és készpénzállomány tovább növekedett év végén a befektetett vagyon 55%-át adta (szemben a 24 év végi 45%-kal). A 25 december végi portfoliómegoszlás szerint, 4% kötvénybe, 8,7% pedig részvénybe került. Az önsegélyező pénztárak működési kiadásként 25-ben 1 milliárd forintot számoltak el, amely 56,4%-kal haladta meg a 24. évi értéket. (Ami jelentős növekedésnek mondható a 24/23 évi 36%-hoz képest.) A működési költségtípusok legnagyobb hányadát továbbra is az (egészségpénztárakhoz hasonlóan) az igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek adják, de jelentős tételnek mondható, a teljes költség negyede a személyi jellegű kiadások is. 14 A jelentést küldők szerint. 9