I. Fejezet. Hatásköri és eljárási szabályok

Átírás

1 Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 11/2011. (IX. 26.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Felcsút Község Önkormányzatának Képviselő- testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 26. -ában, 32. (3) bekezdésében, 38. (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 47. (2) bekezdésében, a 48. (4) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Hatásköri és eljárási szabályok 1. E rendelet hatálya kiterjed a Felcsút községben élő és ott állandó lakcímmel (tartózkodási engedéllyel) rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályban 1 meghatározottak szerinti személyekre. 2. (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az Szt a határozza meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. 3. A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. (1) bekezdése szerint kell alkalmazni. 4. A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik. 5. (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet, ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon, Felcsút Község Polgármesteri Hivatalához lehet benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára a külön jogszabályban meghatározottakat kell figyelembe venni. 1 szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. tv. 3. (1)-(4) bekezdése,

2 (3) A jövedelem igazolható: a.) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni; b.) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással, c.) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával; d.) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával; e.) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással; f.) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával; g.) alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az alkalmi munkavállalói kiskönyv fénymásolatával; h.) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával; i.) j.) ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával; a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül; k.) az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással; l.) amennyiben a c.), d.) és i.) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható. (4) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5.-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára. (5) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, a (4) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell. (6) Az egy főre jutó jövedelem helyett az egy fogyasztási egységre eső jövedelmet kell alkalmazni a gyermekintézményben fizetendő személyi térítési díj támogatása vonatkozásában.

3 6. (1) Az önkormányzat saját hatáskörében nyújtott ellátásaira az e rendeletben foglalt kivételekkel a külön jogszabályokban 1 foglaltak megfelelően irányadóak. (2) Az ellátatlan munkanélküli számára, aki megélhetésének biztosítására igényel támogatást, elsősorban az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás lehetőségét kell felajánlani. (3) Az önkormányzat saját hatáskörében megállapítható segélyezésére nem jogosult, és abból három hónapra kizárható az az ellátatlan munkanélküli, aki a (2) bekezdésben meghatározott munkát a külön törvényben 2 meghatározott feltételek megléte mellett elfogadható indok nélkül visszautasítja, továbbá vele szemben a különös méltányosság sem gyakorolható. (4) Azzal az ellátatlan munkanélkülivel, aki az együttműködést megtagadja, vagy valótlan tényt állít, megtévesztő adatot szolgáltat, illetve a számára előírt kötelezettségnek neki felróható okból nem tesz eleget, a külön jogszabályban 3 meghatározottak szerint kell eljárni. II. Fejezet Pénzbeli ellátások 1. Lakásfenntartási támogatás 7. (1) Az önkormányzat az Szt.-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (2) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást a Szt. 38. (2) bekezdésében meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként nyújtja. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó, kerekített összegét az alábbi módon és feltételek szerint egészíti ki: a.) egyedül élő személy, az albérletben élő, valamint a kizárólag 60 év feletti személyekből álló háztartás esetén, amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem aa.) a nyugdíjminimum 100 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 15 %-a, ab.) a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 10 %-a. b.) kizárólag szociális, nyugdíj vagy munkanélküli, továbbá családtámogatási ellátásokból élő háztartások esetén, amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem 1 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. tv., valamint a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 2 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló többször módosított évi IV. törvény 3 a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatási általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 51.

4 ba.) a nyugdíjminimum 100 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 15 %-a, bb.) a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 10 %-a. c.) az a.) - b.) pontba nem tartozó háztartások esetén, amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 10 %-a. (4) A (2) bekezdésben meghatározott helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell megállapítani. (5) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatást a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával azonos időtartamra kell megállapítani. (6) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás és a normatív lakásfenntartási támogatás együttes, egy hónapra jutó összege nem haladhatja meg a ,- Ft-ot. 8. (1) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell megállapítani és azt a határozatban megjelölt szolgáltatókhoz havonta kell átutalni. Azon kérelmezőnél, akinek valamely szolgáltató felé díjhátraléka áll fenn, a támogatás elsősorban az eladósodás mérséklésére fordítható. Szolgáltató hiányában a megállapított támogatás összegét a jogosult kezeihez kell kifizetni. (2) Amennyiben a kérelmező életkörülményei azt indokolják, a megállapított támogatás folyósítása a Szociális Szolgáltató családgondozója útján is történhet. (3) Ha a családban a támogatás folyósításának időtartama alatt az egy főre jutó havi nettó jövedelem, illetve más a jogosultságot és a támogatás összegét érintő lényeges változás következik be azt az ellátást igénybe vevőnek a változást követő 15 napon belül be kell jelentenie. (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a szociális ellátások igényléséről, megállapításáról és folyósításáról szóló jogszabályban 1 meghatározottakon túl csatolni kell: a.) albérletben élők esetében a bérleti szerződést, b.) a szolgáltató megállapítása, valamint a támogatás utalása érdekében a lakáscélú kiadások számláit, a fogyasztói szám feltüntetésével. (5) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. 2. Ápolási díj 9. (1) Az önkormányzat az Szt. 43/B. (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít. annak a hozzátartozónak, aki 1 a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kr. rendelet 20. (1)-(2) bekezdése

5 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem családtagjainak nincs. (2) Az ápolási díj összege az (1) bekezdésben meghatározott esetben tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (3) Az ápolási díj megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság felülvizsgálatakor az ápolási kötelezettség teljesítésére is tekintettel környezettanulmányt kell készíteni. (4) Az ápolási kötelezettség nem teljesítése esetén a külön jogszabályban 1 meghatározottak az irányadók. (5) Amennyiben az eljárás során egyértelműen nem dönthető el, hogy az ápoló az ápolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett-e, úgy meg kell keresni a Szociális Gondozási Központot, hogy annak ellenőrzésében működjön közre. (6) A Szociális Gondozási Központ az írásos felkérés alapján 15 napon belül: a.) a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, b.) szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségügyi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól, c.) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a döntésre jogosult szervet. 3. Átmeneti segély 10. (1) Az önkormányzat átmeneti segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Az átmeneti segély formái a) eseti átmeneti segély, b) kamatmentes kölcsön. Eseti átmeneti segély 11. (1) Eseti átmeneti segélyre jogosult a 10. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem családtagjainak nincs. 1 a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 27. (2) bek.

6 (2) Eseti átmeneti segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni. (3) Az egy alkalommal kifizetett segély legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél nem lehet magasabb.. (4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia és bizonyítania kell a segélyre való rászorultságát. (5) Az eseti átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. (6) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget az eseti átmeneti segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható. (7) Az eseti átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Képviselőtestület Szociális Bizottsága gyakorolja. (8) A polgármester eseti átmeneti segélyt állapíthat meg legfeljebb évi két alkalommal a veszélyhelyzetbe került kérelmező számára, különösen az alábbi esetekben: a.) ellátással, jövedelemmel nem rendelkező személy részére, b.) ha az azonnali megállapítás elmaradása elháríthatatlan kárt vagy veszélyt okozna. (9) A (8) bekezdés szerint megállapított eseti átmeneti segély összege nem haladhatja meg az alkalmankénti 6.000,- Ft-ot. (10) A segély részben vagy egészben természetben nyújtott ellátásként, tűzifa formájában is nyújtható. (11) A segély felhasználását a támogatást megállapító felhívására megfelelő módon igazolni kell. Kamatmentes szociális kölcsön 12. (1) Az Szt. 45. (1) bekezdése alapján kamatmentes szociális kölcsön annak az átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került kérelmezőnek nyújtható, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik vagy részére 3 hónapon belül igazolt rendszeres havi jövedelem folyósítása várható és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg és vagyona sem neki, sem családtagjainak nincs. (2) A kamatmentes kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni. A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a kérelmezőt, - és az együtt élő családtagokat - egyetemleges adóstársként kell feltüntetni. (3) Amennyiben az adós, vagy egyetemleges adóstársa bármely havi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelembe esik a hátralévő teljes kölcsön összeg egy összegben a törvényben meghatározott kamattal együtt

7 esedékessé és behajthatóvá válik. A kölcsönszerződésben biztosítékot kell kikötni. (4) A kamatmentes szociális kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskört a Képviselő- testület Szociális Bizottsága gyakorolja. Kérelmezővel kölcsönszerződést a polgármester köt. 13. (1) A kölcsön folyósításával és a visszafizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. (2) A kamatmentes szociális kölcsön felső határa a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladhatja meg, és legfeljebb huszonnégy havi időtartamra adható. (3) A megállapított kölcsön visszafizetési kötelezettsége a folyósítást követő harmadik hónap első napjától esedékes. 14. (1) A kölcsönt a megállapított időtartamot figyelembe véve havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A részletfizetési kötelezettségnek a tárgyhónapban kell eleget tenni. (2) A kamatmentes szociális kölcsön felhasználásáról a kérelmező a kölcsön felvételét követő 30 napon belül köteles a szerződésben foglaltak szerint elszámolni. A kölcsön összegének felhasználását a megállapító ellenőrizheti, és ha a kérelmező nem a kérelmében feltüntetett célra használta fel úgy az ellátást jogtalanul igénybevettnek kell tekinteni és egyösszegben 30 napon belül vissza kell fizettetni. (3) Kivételesen indokolt esetben a kölcsön visszafizetése részben vagy egészben elengedhető, ha a jogosult neki fel nem róható okból nem képes annak visszafizetésére. A visszafizetési kötelezettség alóli felmentést a Bizottság adhat. 15. (1) Nem részesíthető újabb szociális kölcsönben az a személy, aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét még nem fizette vissza. (2) Nem nyújtható szociális kölcsön annak a kérelmezőnek aki a korábbi kölcsön visszafizetési kötelezettségének neki felróható okból nem tett eleget. (3) Szociális kölcsön közüzemi díj tartozás, pénzintézeti vagy magánszemélytől felvett kölcsöntartozás megfizetésére nem adható. 4. Temetési segély 16. (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott a.) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b.) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

8 egyedül élő esetén annak 150 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-ánál. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: Ft. (4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb ,- Ft-nál, de elérheti a ,- Ft-ot, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban. (6) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait. (7) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Képviselő- testület Szociális Bizottsága gyakorolja. 5. Aktív korúak ellátása A bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételei 17. (1) Az Szt. 35. (2) bekezdése alapján az önkormányzat a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapításához az alábbi feltételeket határozza meg a) tiszta legyen aa) a lakás vagy a ház, ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje, ac) a kerítéssel kívül határos terület, a járda, b) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot, c) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta, b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete tiszta, c) a nyílászárók tiszták. (3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található, b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, c) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék, d) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra, e) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények. (4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

9 b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása, d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek, b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, kerítéseken nem lehet észlelni anyagi jellegű kiadást nem igénylő karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot. (6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlan tulajdonosa, vagy használója elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést, b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak, c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése. (7) A jegyző a 7. -ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel a meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor. Aktív korúak rendszeres szociális segélye 18. (1) Az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontja alapján az Szt. 37. (1) bekezdés a) c) pontján túl az önkormányzat az aktív korúak ellátására jogosult személy részére a) a családi körülményeire, b) az egészségügyi állapotára, c) a mentális állapotára való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg. (2) Az önkormányzat helyi rendelete alapján az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki a) legalább 40 %-os egészségkárosodást szenvedett, vagy munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette (egészségügyi állapot), b) várandós anya (családi körülmény), c) pszichiátriai, vagy szenvedélybetegsége miatt átmenetileg, vagy véglegesen munkavégzésre alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelésben részesül, terápián vagy rehabilitációban (a továbbiakban együtt: gyógykezelés) vesz részt, vagy az abban való részvételt vállalja, (mentális állapot) rendszeres szociális segélyre jogosult. (3) A (2) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolnia kell:

10 a.) egészségkárosodott személy vonatkozásában az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, b.) várandós anya esetén a nőgyógyász szakorvos igazolását vagy a terhesgondozási kiskönyvet, c.) pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy vonatkozásában a pszichiátriai-, vagy addiktológus szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésben való részvételről, illetve annak várható időpontjáról, vagy a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtó intézmény vezetőjének szakorvosi igazoláson alapuló javaslatát. (4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás keretében mikro társulás által fenntartott Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ (Bicske, Ady E. u. 2.), a továbbiakban: Szociális Szolgáltató. (5) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az Szt-ben meghatározott egészségkárosodott személy kivételével a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szociális Szolgáltatóval, illetve az általuk meghatározott esetekben egyéb szervezetekkel. (6) A (4) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles: a.) a Szt.-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni, b.) a Szociális Szolgáltatóval, illetve a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni. (7) A beilleszkedést segítő programok típusai a következők a) életvezetési tanácsadások, b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) a munkavégzésre történő felkészülést segítő programok. (8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a Szociális Szolgáltató, illetve az általa meghatározott szervezetek felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles hitelt érdemlő módon igazolni melynek megalapozottságát a Szociális Szolgáltató köteles megvizsgálni. (9) A Szociális Szolgáltató írásban tájékoztatja az önkormányzatot: a.) a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával, b.) a beilleszkedést segítő program módosításáról, annak egy példányával, c.) az (2) bekezdésben meghatározott rendszeres szociális segély felülvizsgálata során a gyógykezelés eredményéről, illetve annak további szükségességéről.

11 19. (1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a számára felróható okból: a.) jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a Szociális Szolgáltatónál, b.) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, c.) a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget, d.) akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy azt hitelt érdemlően igazolni nem tudja, e.) a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, vagy az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg, f.) ha a Szociális Szolgáltatónál, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg. (2) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén a Szociális Szolgáltató minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható úgy az együttműködési kötelezettség megszegését 3 munkanapon belül köteles jelezni. 20. (1) A rendszeres szociális segély a családban élő, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. (3) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájaként különösen élelmiszerre, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére, illetve a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerekre, étkezési térítési díjra, átmeneti gondozásért fizetendő térítési díjra, a kollégiumi elhelyezés díjára, speciális ellátást nyújtó intézmények térítési díjára használható fel a külön jogszabályban 1 meghatározott mértékig. (4) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátás formájaként történő biztosítására elsősorban a Szociális Szolgáltató családgondozója tesz javaslatot, illetve azt a segélyezett maga is kérheti. (5) A természetbeni ellátást a javaslat (kérelem) beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag, minden hó 5. napjáig az érintett intézményeknek, közüzemi szolgáltatóknak, illetve szolgáltató hiányában a (3) bekezdés szerinti családgondozó részére kell folyósítani. (5) A rendszeres szociális segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Képviselő- testület Szociális Bizottsága gyakorolja. 1 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. tv. 47. (2) bek.

12 6. Gyermekszületési támogatás 21. (1) Jövedelemtől függetlenül egyszeri, gyermekenként ,- Ft vissza nem térítendő gyermekszületési támogatásra jogosult az a felcsúti lakóhellyel rendelkező nő, aki gyermeket szült. A jogosult halála esetén a támogatás a gyermek apját illeti meg, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel és a gyermek születési anyakönyvi kivonatával igazolja szülői státuszát. (2) A támogatás folyósítása hivatalból történik, a helyi népességnyilvántartás adatai alapján. (3) A gyermekszületési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 7. Köztemetés 22. (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. (2) A polgármester különös méltányosságból az Szt. 48. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti. (3) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné. (4) Részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 120 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné. (5) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (3)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni. (6) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége között összeg tekintetében lehet a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni. (7) A köztemetéssel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

13 8. Közgyógyellátás 23. (1) Az Szt. 50. (1) (2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, feltéve, ha a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a nyugdíjminimum 25 %-át eléri, vagy meghaladja. (2) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. 9. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 24. (1) A kérelem elbírálásánál a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról a jegyző dönt. IV. Fejezet Szociális alapszolgáltatások 10. Étkeztetés 25. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az Szt. 62. (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150%-át nem haladja meg, b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 65. életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 70 évet, c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét. 26. (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Kastély Óvoda (Felcsút, Fő u. 56.) nevű intézmény meleg konyhás részlegének közreműködésével látja el.

14 (2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott intézményben igénybe vehető étel elvitelével, vagy az intézményből az étel házhoz szállításával biztosítja. (3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni. (4) Az ellátás iránti kérelemről a Képviselő- testület Szociális Bizottsága dönt. (5) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját a rendelet 1.számú melléklete tartalmazza. 11. Házi segítségnyújtás 27. (1) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat az Szt.- ben meghatározott ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosulti kör vonatkozásában. (2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal szociális gondozójával látja el. (3) Az ellátás iránti kérelemről a Képviselő- testület Szociális Bizottsága dönt. (4) A házi segítségnyújtást az önkormányzat térítésmentesen nyújtja. 12. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 28. (1) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat az Szt..-ben meghatározott ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosulti kör vonatkozásában. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal szociális gondozója útján látja el. (3) Az ellátás iránti kérelemről a Képviselő- testület Szociális Bizottsága dönt. (4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat térítésmentesen nyújtja. 13. Családsegítés 29. (1) A családsegítés keretében az önkormányzat az Szt..-ben meghatározott ellátásokat biztosítja. (2) A családsegítést az önkormányzat a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás keretében mikro társulás által fenntartott Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ (Bicske, Ady E. u. 2.) útján, Társulási Megállapodás keretében biztosítja.

15 (3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a (2) bekezdés szerinti szociális intézményhez kell benyújtani. (4) Az ellátás iránti kérelemről a (2) bekezdés szerinti szociális intézmény vezetője dönt., aki az ellátást térítésmentesen biztosítja. Méltányossági jogkör gyakorlása 30. Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester e rendeletben foglalt feltételektől az ügyfél javára eltérhet. V. Fejezet Záró rendelkezések 31. (1) E rendelet október 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 11/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 5/2010. (V. 1.) önkormányzati rendelet. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) E rendelet kihirdetéséről a Jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik. Felcsút, szeptember 26. Mészáros Lőrinc polgármester Dr. Petrin László jegyzõ Záradék: E rendelet szeptember 26-án a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kihirdetésre került. Dr. Petrin László jegyző

16 ../2011. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete ( Intézményi térítési díjak (1) szociális étkeztetés 83,- Ft/nap (2) házi segítségnyújtás 0,- Ft/óra

17 Felcsút Község Önkormányzatánál a szociális étkeztetés évi intézményi térítési díjának megállapítását szolgáló számítások A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvény 3. számú mellékletének 11.c. pontja és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a, valamint külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok alapján a szociális étkeztetésben részesülők vonatkozásában az alábbi intézményi térítési díjak kerültek kiszámításra/megállapításra: ,- Ft : 251 nappal = 227,- Ft/nap. A./ B./ Szociális étkeztetés intézményi térítési díja évre vonatkozóan (önköltség normatíva): 310,- 227,- = 83,- Ft/nap,