MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Művészettörténet középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 29. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók A feleletválasztó vagy egyszerű feleletalkotó feladatok esetében a választ csak akkor lehet helyesnek tekinteni, ha azonos vagy egyenértékű a javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válasszal. Az olvashatatlan válaszok hibásnak minősülnek. Ha az adott választ nem a megfelelő helyre írja be, vagy a feladatban megadotthoz képest máshogy jelöli a vizsgázó, de a megoldás teljesen egyértelmű, a válasz elfogadható. Hosszabb feleletalkotó, esszékérdések esetében a feladatmegoldásban úgynevezett kulcskifejezéseket vagy fontos válaszelemeket kell keresni. A javítási-értékelési útmutató ebben az esetben ezeket a fontos válaszelemeket tünteti fel. Elfogadható helyes válaszként minden olyan válaszelem is, amely a javítási-értékelési útmutatóban szereplő adott kulcskifejezéssel (vagy szinonimájával) azonos értékű, illetve azonos a jelentése (pl. a kulcskifejezés körülírása, jellemzése). Hosszabb feleletalkotó, illetve esszékérdések esetében gyakran lehetősége van az értékelőnek az útmutatóban nem szereplő, de az értékelő által helyesnek ítélt válaszelem elfogadására is 1 2 pont erejéig. Az azonos értékű, azonos jelentésű kulcsfogalmakat / jel választja el a javítási-értékelési útmutatóban. A részletes útmutatóban zárójelbe ( ) tett részek nem képezik feltétlenül a megoldás részét, hanem további magyarázatokkal segítik az értékelőt. Azon feladatoknál, ahol alkotókat kell felismerni és megnevezni a magyar nevek esetében csakis a teljes, hibátlanul írt név fogadható el. Az idegen művésznevek írásánál elfogadható csak a vezetéknév és a helyesírási hibákért nincs pontlevonás, ha az nem okoz félreértést. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható írásbeli vizsga 2 / október 29.

3 1. feladat Összesen 6 pont Ókori Egyiptom Antik Görögország Ókori Róma F, G A, E B, I 2. a) 2. feladat Összesen 9 pont 2. b) A módszer fogalma: Izokefália (a görög iszosz "egyenlő" és a kephalé "fej" szóból): síkművészetben, domborműveknél alkalmazott kompozíciós módszer, amelynél az ábrázolt alakok a feje azonos magasságba kerül. A) Athén / London Parthenon / British Museum klasszikus görög műv / Kr.e. V. század B) Ravenna San Vitale bizánci művészet / Kr.u. VI. század 2. a) 3 pont 2. b) 6 pont 3. feladat Összesen 11 pont 3. a) Hazánkban az 1867-es Kiegyezés után legfőbb célja az építészetnek és a kapcsolódó művészeteknek (épületszobrászat, falfestészet, iparművészet) a közelgő millenniumi ünnepségek méltó arculatának kialakítása. A városépítészeti tervek alapján ekkor épül ki a Sugár út (mai Andrássy út), amelynek máig nagyra becsült épülete a Nemzeti Dalszínház (mai nevén Operaház, amely a kor egyik legismertebb építésze, Ybl Miklós tervei alapján épült meg. Az épület főhomlokzatának bal és jobboldali fülkéjében helyezték el a nemzeti zeneirodalom két nagyjának, Liszt Ferencnek és Erkel Ferencnek egész alakos portréját, Stróbl Alajos szobrászművész alkotását. Belső terének látványossága az Olümposz világát elénk időző kupolafreskó, Lotz Károly alkotása. 3. b) Szabadság híd (egykor Ferenc József híd) Műcsarnok Iparművészeti Múzeum Országház 3. a) 7 pont 3. b) 4 pont 1712 írásbeli vizsga 3 / október 29.

4 4. a) 4. feladat Összesen 10 pont XV-XVI. század: reneszánsz stílus XVII-XVIII. század: barokk stílus 4. a) 2 pont 4. b) XV-XVI. század: pl. Firenze: Palazzo Medici / Palazzo Strozzi / egyéb elfogadható válaszelem XVII-XVIII. század : pl. Versailles-i palota / Fertőd: Esterházy-kastély / egyéb elfogadható válaszelem 4. b) 2 pont 4.c) A) Zárt tömegalakítású épület, amelynek külső homlokzata kváderkő borítású. Jellegzetes része a cortile / díszudvar., amely nyitott fogadótérként funkcionál. Reprezentatív része a piano nobile / főemelet.. néven számon tartott első emelet. B) Nyitott tömegalakítású épületegyüttes, amelynek központi része U alakú cour d'honneur/díszudvar., a főhomlokzat mögött díszes park.helyezkedik el, gazdagon ellátva a levegőt frissítő és az épület látványát megduplázó medencékkel / díszmedencékkel. 4. c) 6 pont 5. feladat Összesen 10 pont 1. I 2. H 3. I 4. H 5. I 6. I 7. H 8. H 9. I 10. I 1712 írásbeli vizsga 4 / október 29.

5 6. feladat Összesen 10 pont Munkácsy Mihály ( ) a realizmus legjelentősebb magyar képviselője volt. A francia realizmus kiemelkedő egyénisége, Gustave Courbet, valamint a barbizoni iskola mesterei gyakorolták rá a legjelentősebb hatást. Festészetének legjellemzőbb műfaja a sokalakos életkép volt (Siralomház, Tépéscsinálók), amelyeken megfigyelhető a Courbet által is alkalmazott additív kompozíció, valamint a Munkácsy stílusára nagyon jellemző pasztózus festésmód, illetve az erőteljes sötét-világos kontraszt használata. Életének nagy részét Párizsban töltötte, ahol jelentős elismertségre tett szert. Az itt készített művek sajátos csoportját alkotják az ún. szalonképek. Nagyméretű bibliai tárgyú kompozíciói a világhírnevet is meghozták a mesternek. A Párizsi szobabelső c. alkotás a szalonképek csoportjába sorolható gazdag enteriőrben ábrázolt polgári zsánerkép. A kompozíció középpontjában egy elegánsan öltözött ülő nő kapott helyet. Az előtér és a háttér határozottan elkülönül egymástól. A nagypolgári környezetet bravúros anyagfestéssel és részletgazdagsággal jeleníti meg a művész. Ezen a kompozíción a korábbi képek komor színvilágát világosabb színek váltják fel. Egyéb elfogadható válaszelem. Rippl-Rónai József ( ) művészete a posztimpresszionizmushoz, valamint a szimbolizmushoz és szecesszióhoz is kapcsolódik. Rippl-Rónai Münchenben és Párizsban tanult, ahol rövid ideig Munkácsy műhelyében is dolgozott. Franciaországi tartózkodása idején és Munkácsytól való eltávolodása után elsősorban a századvég stilizáló, dekoratív szemléletű irányzataihoz kapcsolódott, és egy ideig a Nabis-csoport tagja is volt. Az ún. fekete korszak képein a vonalritmus, a sík hangsúlyozása került előtérbe. Rippl-Rónai 1900-ban történő Magyarországra való hazatérését követően Kaposváron telepedett meg, ahol számos enteriőrt festett. A Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van c. kompozíció a Rippl-Rónai által kialakított sajátos kukoricás stílus alkotása. Rippl-Rónai festménye Munkácsy kompozíciójához hasonló módon fekvő téglalap formátumú, a középpontban két álló nőalakkal, a művész családjával. A festő felesége Lazarine, és Lazarine testvérének kislánya, Anella látható a festményen kaposvári otthonuk kertjében. A Munkácsy-képen megfigyelhető mély térábrázolással szemben Rippl-Rónai alkotása síkszerű. A kukoricás stílus előadásmódjához híven a figurákat határozott kontúr veszi körül, amelyeket vastagon felrakott, mozaikszerű festékfoltok töltenek ki. A színek harsogó, élénk, tiszta, keveretlen színpöttyök. Ezen megoldások a fauvizmus irányzatával is rokonítják a képet. Egyéb elfogadható válaszelem írásbeli vizsga 5 / október 29.

6 7. feladat Összesen 4 pont Esztergom, Keresztény Múzeum 1 Nemzeti Múzeum 4 Szépművészeti Múzeum - Győr, Egyházmegyei Kincstár 2 Magyar Nemzeti Galéria 3 8. feladat Összesen 5 pont főszínek főszínek másodlagos színek komplementer színpár sárga kék zöld piros sárga piros narancssárga kék kék piros lila sárga 8. a) 3 pont 8. b) 2 pont 9. a) 9. feladat Összesen 10 pont Gótika: csillagboltozat, huszártorony, vimperga, fiálé / fiatorony, csúcsíves keresztboltozat Reneszánsz: kupola, palazzo, Colosseum-motívum, centrális alaprajz 9. b) 9. a) 9 pont Piazza San Pietro, Sant Andrea al Quirinale, egyéb elfogadható válaszelem 9. b) 1 pont 1712 írásbeli vizsga 6 / október 29.

7 10. feladat Összesen 9 pont 10. a) kubizmus impresszionizmus posztimpresszionizmus gótika / reneszánsz fauvizmus szürrealizmus 10. a) 6 pont 10. b) koponya memento mori / figyelmeztetés a halálra / elmúlásra / idő múlása / egyéb elfogadható válasz felborult pohár idő múlása / az élet törékenysége / rövidsége / egyéb elfogadható válasz kioltott mécses idő múlása / az élet rövidsége / egyéb elfogadható válasz pénzérme világi célok hiábavalósága / gyűjtögetés értelmetlensége / egyéb elfogadható válasz könyv - világi célok hiábavalósága / egyéb elfogadható válasz koponya köré font szalmaszál Krisztus feltámadása virág / leszakított virág - idő múlása / az élet rövidsége / illatozó, élettől duzzadó virág és koponya kontrasztja / egyéb elfogadható válasz egyéb elfogadható válaszelem 10. b) 3 pont 1712 írásbeli vizsga 7 / október 29.

8 11. feladat Összesen 10 pont 11. a) 11. b) 11. c) 1874 Claude Monet Alfred Sisley Edgar Degas Pierre Auguste Renoir 11. a) 1 pont 11. b) 4 pont Az impresszionizmus irányzatához sorolható festők legkedveltebb témái közé tartozott a táj, a nyüzsgő nagyváros, elsősorban Párizs, valamint az opera, a kávéházak, és a zenés mulatók világa. Céljuk az volt, hogy a pillanatnyi benyomást rögzítsék, és felszámolják a festészetben hosszú idő alatt kialakult, és a 19. századra megmerevedett konvenciókat. A realizmushoz köthető Barbizoni iskola mesterei által először alkalmazott plein air következetes használata jellemezte festészetüket. A tájakat ábrázoló kompozícióikat teljes egészében a szabadban készítették és fejezték be. Gyors, lendületes ecsetvonásokkal vitték fel a vászon felületére a tiszta színeket és a légkör, az atmoszféra megragadására, a színek fénnyel való telítettségének (valőr) és a reflexeknek visszaadására törekedtek. A kontúrokat, a formák körvonalát fellazították, elmosták. Kompozíciós megoldásaikra nagy hatást gyakorolt az ekkoriban mind népszerűbbé váló japán fametszet és a születőben lévő fotográfia. Tudatosan dekomponált kompozícióik gyakran keltik az esetlegesség, a befejezetlenség képzetét. Az állandóan változó látványt az egy motívumról különböző napszakokban és fényviszonyok között készített sorozatok készítésével rögzítették. 11. c) 5 pont 1712 írásbeli vizsga 8 / október 29.

9 12. feladat Összesen 6 pont 12. a) (Caspar David) Friedrich 12. a) 1 pont 12. b) A romantika a klasszicizmust felváltó irányzat a 19. század első felében. Ez a felvilágosodás és a szentimentalizmus kora. Elnevezése a francia roman regény szóból ered. Maga a stílus az irodalomból fejlődik ki. Alapja a kiábrándulás a polgári társadalom eszmerendszeréből. Jellemzője a tudatos szembefordulás a klasszicista mértéktartással. A képzelet és az érzelem az alkotói munka fő ihletforrása. Előtérbe kerül az egyén, a művészi ego szubjektív világlátása. Jellemzője a múltba fordulás, de az antik világ helyett a misztikus középkor, főként a gótika kerül az érdeklődés középpontjába. Témaválasztásában megjelenik az egzotikum (különleges távoli tájak) és az orientalizmus (keleti tájak, őshaza keresés). Egyéb elfogadható válaszelem. 12. b) 5 pont 1712 írásbeli vizsga 9 / október 29.