RAS-Design Kft. MEGBÍZÓ. C.D.C. Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft. TERVEZŐ TERVEZŐI LISTA

Átírás

1 2018.

2 MEGBÍZÓ TERVEZŐ RAS-Design Kft Budapest, Stefániá út 77. képviseli: Rosta S. Csaba 1027 Budapest, Varsányi Irén utca 1. képviseli: Kerekes György TERVEZŐI LISTA Kerekes György (TT/ ) településtervezési vezető tervező Cs. Kelemen Ágnes (TT/ ) (TR ) településtervezési vezető tervező Verebély-Papp Tibor okleveles településmérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1.1. BEVEZETÉS... 4 ELŐZMÉNYEK, A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA AZ ÉRINTETT TERÜLET RÖVID BEMUTATÁSA BEÉPÍTÉSI TERV A MÓDOSÍTÁS SORÁN ELÉRENDŐ CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA, A SZABÁLYOZÁS E CÉLBÓL MÓDOSÍTANDÓ ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A JELENLEG HATÁLYOS KERÜLETI SZABÁLYOZÁS BEMUTATÁSA A MEGVÁLTOZOTT FŐVÁROSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK BEMUTATÁSA SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZET ÉS A SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETRE VONATKOZÓ EGYÉB ELŐÍRÁSOK A KÉSZ RENDELET-TERVEZETÉBE JAVASOLT ELEMEK ÖSSZEFOGLALÁSA A JAVASOLT BEÉPÍTÉS, VÁLTOZÁS VÁRHATÓ INFRASTRUKTURÁLIS IGÉNYEI KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰFEJLESZTÉS, HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, IGÉNYE ÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉS KÖZMŰ FEJLESZTÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA A JAVASOLT BEÉPÍTÉS, VÁLTOZÁS VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSA ÖRÖKSÉGI VAGY KÖRNYEZETI ÉRTÉK SÉRÜLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

4 1.1. BEVEZETÉS Budapest XIV. kerület Egressy út Francia út Jurisich Miklós utca Hungária körút által határolt területen a hrsz.-ú, jelenleg beépítetlen telek beépítését, fejlesztését tervezi a tulajdonos. A beruházás részeként felmerült további két szomszédos telek (32386, hrsz.) beépítési lehetősége, melyet a jelent tervezés során is figyelembe veszünk. Az építészeti tervek elkészítésével a tulajdonos a RAS-Design Kft.-t bízta meg. Az építészeti koncepció és vázlatterv készítésével párhuzamosan a városrendezési kérdéseket, a szabályozási feltételek lehetséges kialakítását a RAS-Design Kft. telepítési tanulmányterv keretében tervezi tisztázni. A tanulmány készítésével a C.D.C. Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft.-t bízta meg. Jelen telepítési tanulmányterv a 314/2012. (XI.8.) Kormány rendelet 7. melléklete szerinti tartalommal készült ábra: A tervezési terület elhelyezkedése Budapesten belül 1.2. ábra: A tervezési terület a tágabb környezetével (forrás: googlemaps.hu) Előzmények, a szabályozási környezet változása 2012-ben jelentős jogszabályi változás történt a településrendezés, településfejlesztés és az építési követelmények tekintetében. A Kormány egyes elemeket kiemelt a korábbi szabályokból, s megalkotta a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (továbbiakban Kormányrendelet). A Kormányrendelet jelen dokumentáció készítésének időpontjában hatályos átmeneti rendelkezései alapján a december 31-én hatályban lévő, valamint a december 31-ig elfogadott településrendezési eszközök melyek az OTÉK augusztus 6-án hatályos (továbbiakban: régi OTÉK) településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével készültek december 31-ig alkalmazhatók. Azonban a december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközök a régi OTÉK tartalmi követelményei szerint csak december 31-ig voltak módosíthatóak, azonban már a Kormányrendelet VI. fejezetének eljárási szabályai szerint. 4

5 Az Étv. a főváros vonatkozásában sajátos rendelkezéseket tartalmaz, s a kétszintű önkormányzatiságnak megfelelően az egyes tervműfajokat két szinten határozza meg. A településrendezési tervek esetében ez azt jelenti, hogy a főváros településrendezési eszközei a következőek (Étv.: 14/A alapján): fővárosi településszerkezeti terv (TSZT), fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ), a fővárosi kerületi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat, a fővárosi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területére megállapított Duna-parti építési szabályzat, valamint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó területre megállapított Városligeti építési szabályzat. A megváltozott jogszabályi háttér értelmében tehát szükségessé vált Budapest új településrendezési eszközeinek az elkészítése is. Az új terveket és szabályokat a Főváros 2013 áprilisában (767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. hat.) elfogadott új Hosszú távú Városfejlesztési Koncepciójában (Budapest 2030) lefektetett céloknak és irányoknak megfelelően kellett kidolgozni. A Fővárosi Közgyűlés az új TSZT-t (50/2015. (I.28) Főv. Kgy határozat) és az FRSZ-t (5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet) 2015 elején elfogadta. A korábbi Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzat (BVKSZ) a jogszabály értelmében tehát megszűnt során a Főváros elindította a TSZT és az FRSZ felülvizsgálatát december 6.-án a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a felülvizsgálat során bekerült módosításokat és korrekciókat. Az új rendszerben a régi OTÉK és a korábbi BVKSZ és FRSZ alapú kerületi városrendezési és építési szabályzatok (KVSZ) és kerületi szabályozási tervek (KSZT) már sok esetben nem értelmezhetőek. Az Étv.: 14/A alapján a TSZT és az FRSZ alapján az új kerületi településrendezési eszköz a kerületi építési szabályzat (KÉSZ), ez váltja a korábbi KVSZ-t és KSZT-ket. A KÉSZ tehát lényegében új terv készítését jelenti, melynek egyik alapja természetesen a korábbi terveszköz. Azonban számos metodikai változás, megváltozott tartalmi követelmény és figyelembe veendő szabály miatt a régi KVSZ-ek sok eleme és szabálya nem, vagy csak másképpen éltethető tovább. A XIV. kerület Önkormányzata követve a jogszabályt az egész területére vonatkozó új KÉSZ készítése folyamatban van. Az egész kerületre vagy városra készülő KÉSZ-ek készítése során alapvetően az új rendszer kiépítése a feladat, amelyet később kisebb egységekben egy-egy felmerülő beruházási terv vagy változtatási igény esetében könnyebb módosítani. Változott például az övezeti rendszer, több BVKSZ és FSZKT által használt keretövezet megszűnt (pl. munkahelyi terület), vagy változott. Ugyanakkor egy egész kerületre egységesen készülő KÉSZ esetében nincs lehetőség telekről telekre megvizsgálni a változtatási igényeket, mivel ez részletesebb elemzést igényel a döntés meghozatala előtt. Az önkormányzati döntést segíti ezért a telepítési tanulmányterv. Bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát, valamint a településrendezési eszközök tervi koncepcióját, amely ez alapján kerülhet az egységes rendszerbe. 5

6 1.2. AZ ÉRINTETT TERÜLET RÖVID BEMUTATÁSA A tervezés helyszíne a Budapest XIV. kerület Egressy út Francia út Jurisich Miklós utca Hungária körút által határolt területen a hrsz.-ú telek, valamint a vele szomszédos és hrsz. telkek. A hrsz.-ú telek jelenleg beépítetlen, s a mérete m 2. Korábban a teleken egy rossz állapotú és elhanyagolt négy szintes épület állt. A történeti térképek alapján a telken korábban a Községi Temetkezési Intézet telepe volt, ennek Egressy útra nyíló utolsó épületrészét az elmúlt időszakban bontották le. A további két telek jelenleg beépített. A hrsz. telken egy földszint és három szintes lakóház áll, állapota közepes, a felújítás hiányában folyamatosan romló. A hrsz. telken egy földszintes, magastetős, rossz állapotú épület van. Összességében elmondható, hogy városkép szempontból a hrsz. telek beépülése esetén mindenképp szerencsés lenne a sarki két telek bevonása az átalakulásba. A telkeket tartalmazó tömböt a Hungária körút, az Egressy út, a Francia út és a Jurisich Miklós határolja. A Zászlós utcát a 20. század közepi szabályozások idejében eredetileg az Egressy útig tervezték vezetni, ez azonban éppen a Temetkezési Intézet telepe miatt nem volt lehetőség. A Zászlós utca kikötése mára elvesztette jelentőségét, s a lakóterületek védelme miatt már nem is kívánatos. A tömb egy része azonban zsákutcás rendszerben innen is feltárható. A Francia út és a Jurisich Miklós utca telek menti szakaszai azonban csak telekjogilag léteznek, fizikailag az utak nincsenek kialakítva ábra: A tervezési terület és környezete - alaptérkép légifotón (forrás: googlemaps.hu) 6

7 A területtől keletre van a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal (100a vonal) és Budapest Lajosmizse Kecskemét-vasútvonal (142-es vonal) közös városi szakasza. A vasútvonal a környezetéhez képes kb. 5 méterrel magasabban rézsűn halad, az Egressy útnat különszintű csomópontban keresztezi vasúti hídon. A területtől kb. 700 méterre, észak nyugati irányba a Francia úton keresztül érhető el Budapest-Zugló vasútállomás. A terület a közösségi közlekedéssel jól ellátott. A Hungária körúton halad az 1-es villamosvonal, melyet az elmúlt időszakban korszerűsítettek. Az Egressy úti megálló középperonos kialakítású, a telek sarkától mérve 80 méteren belül elérhető. Az Egressy úton közlekedik a 77-es trolibusz, melynek megállója az érintett telek előtt van. A járat a Puskás Ferenc Stadiontól Kiszugló városrészen keresztül Alsórákos városrészig közlekedik, a végállomása a Kála utcánál van. A tömb további telkein zártsorú, keretes beépítésű terület található, mely az 1937-es szabályozás alapján külön tömb lett volna. A beépítés jellemzően F+3 F+4 szintes épületekből áll, azonban egy egy telek beépítése ennél még alacsonyabb. Ebben a vonatkozásban a tömb beépítése még kialakulatlan, egyes alacsonyabb beépítések várhatóan ki fognak cserélődni, mivel a jelenlegi KVSZ ebben az övezetben 18 méter maximális építménymagasságot határoz meg ábra: A tervezési terület és környezete térbeli nézet (forrás: googlemaps.hu) 7

8 1.3. BEÉPÍTÉSI TERV A telepítési tanulmányterv részeként a beépítési terv a RAS Design Kft. által készített építészeti koncepció alapján, és a 314/2012. (XI.8.) Kormány rendelet 7. melléklet 2. pont szerinti készült. A beépítési terv kivágatát a B-1 tervlap tartalmazza. A telkek (32375 hrsz., valamint 32386, hrsz. telkek) beépítése egységes építészeti koncepció alapján tervezett. A szabályozhatóság miatt azonban két egységben kerül bemutatásra a tervezett beépítés hrsz telek beépítése A jelenleg beépítetlen, 13921,95 m 2 es telken egy vegyes funkciójú épületet kívánnak elhelyezni. Az épületben kereskedelmi, lakó és iroda rendeltetésű részeket is terveznek kialakítani. A beépítésen belül a tervezett funkciók egymástól térben elválnak. A kereskedelmi részek az utcaszinten és az első szinten kerülnek kialakításra. A második szinten (a terepszinttől mérve kb. 7,20 méter padlómagasságban) a kereskedelmi részek fedéseként zöldtetőként kialakított lapostető tervezett. A lakó és iroda rendeltetések e fölött helyezkednek el, egymástól különálló épületrészekben. A telek beépítettsége a kereskedelmi részeken ugyan kb. 80% azonban a második szinttől - az épület tervezett kialakítása miatt - lényegesen lazább (kb %). A rendeltetések kialakításához szükséges parkolók az épület több szintjén kerülnek elhelyezésre. A terepszint alatti -1. és -2 szinteken mélygarázs épül. A Francia út felé eső épületrész oszlopokon ál, ahol a földszinten felszíni parkoló, e felett pedig homlokzattal kialakított- egy szint parkolófelület tervezett , hrsz telkek beépítése A két telek jelenleg beépített, a hrsz. telken egy földszint és három szintes lakóház, míg a hrsz. telken egy földszintes, magastetős, rossz állapotú épület áll. A telkek beépítése a meglévő épületek bontása után lehetséges, valamint javasolt a két telket azonos helyrajzi számön összevonni. A két telek így összesen egy 1342 m 2 -es telket ad. A terület kapcsolódva a hrsz. telek beépítéséhez, további iroda rendeltetéseket és hozzájuk tartozó parkoló szinteket tartalmaz. Ennek megfelelően a földszint és az első szint beépítési mértéke itt is magasabb (kb %), míg ettől feljebb valamivel alacsonyabb, a saroktelek esetében 60-65% ábra: Tömbmetszet a tervezett rendeltetésekkel (forrás: RAS Design Kft.) 8

9 / /1) 71 3 ( F+1 F+1 F+1 F+5 F F+4 ( a /2) 71 3 ( / F+6 ) / F F F ) / ( ( F EM EL ED SK RE KE ) b ) 482 (32 ) 5 39 ( / b / a / / / / /3 a -4 1

10 A beépítések nagyságrendje a tervezett szintterületek A tervezett beépítések volumenét, és ezen belül az egyes rendeltetések eloszlását az alábbi táblázatok tartalmazzák: TERVEZETT BRUTTÓ SZINTTERÜLET PARKOLÓ KERESKEDELEM HRSZ.:32375 ÁLTALÁNOS RENDELTETÉSEK LAKÁS IRODA A épület B épület C épület D épület (m 2 ) (m 2 ) (m 2 ) (m 2 ) (m 2 ) (m 2 ) 2660, , , , ,78 összesen 26916, , , ,23 Rendeltetések százalékos eloszlása az összes bruttó szintterülethez képest: 53% 23% 10% 14% HRSZ.:32386, ÁLTALÁNOS RENDELTETÉS TERVEZETT BRUTTÓ PARKOLÓ SZINTTERÜLET IRODA (m 2 ) (m 2 ) összesen 1927, ,88 Rendeltetések százalékos eloszlása az összes bruttó szintterülethez képest: 29% 71% 3.2. ábra: Látványtervek (forrás: RAS Design Kft.) 9

11 A beépítések tervezett mértéke A beépítés tervezett mértéke az egyes szinteken, mindkét telek esetében változik. A legnagyobb az első szinten, így a telekre számított beépítési mérték ebből számolható. A második szinttől számítva ez az érték csökken. A beépítés tervezett mértékét az alábbi táblázatok tartalmazzák: HRSZ.:32375 Telek területe (m 2 ) : ,33 BEÉPÍTÉS MÉRTÉKE (m2) (%) terepszint alatt 10271,82 74% terepszint felett földszinten és első emeleten terepszint felett második emelettől 10284,95 74% 2666,94 19% HRSZ.:32386, Telek területe (m 2 ) : 1342 BEÉPÍTÉS MÉRTÉKE (m2) (%) terepszint alatt 963,97 72% terepszint felett földszinten és első 937,82 70% emeleten terepszint felett második emelettől 822,06 61% A tervezett zöldfelületek A telkeken a beépítés mellett jelentős zöldfelületek kialakítása is tervezett. A terepszinten kialakítható teljesértékű zöldfelületek mértéke a viszonylag magas beépítési mérték ellenére kicsivel több mint 20 %. Ezen felül a beépítés második szintjén jelentős, az építészeti koncepcióterv alapján intenzív zöldfelületekkel kialakított tetőkert tervezett. A tetőkert a zöldfelületi mértéket (aktivitást) növeli, és jelentősen csökkenti a városi hősziget-hatás kialakulását. A tervezett zöldfelületek számítását az alábbi táblázatok mutatják be (a tetőkertek esetén a kialakítás függvényéban az OTÉK szerinti beszámíthatóság is kimutatásra került): HRSZ.:32375 Telek területe (m 2 ) : ,33 ZÖLDFELÜLET MÉRTÉKE (m2) (%) 100%-os zöldfelület 2792,15 20,06 10

12 Tervezett zöldfelület zöldtetőn (m2) : 6872,00 OTÉK szerinti beszámíthatóság kialakítás függvényében: 81 cm termőréteg felett - háromszintes növényállományú intenzív zöldtető (pl. mélygarázs felett, járószinten) cm termőréteg - kétszintes növényállományú intenzív zöldtető cm termőréteg - egyszintes növényállományú félintenzív zöldtető 8 20 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát) - egyszintes növényállományú, extenzív zöldtető beszámítási arány: 75% 40% 25% 15% Beszámítható felület mérete (m 2 ): 5154,0 2748,8 1718,0 1030,8 Zöldfelület mértéke 37,02% 19,74% 12,34% 7,40% HRSZ.:32386, Telek területe (m 2 ) : 1342 ZÖLDFELÜLET MÉRTÉKE (m2) (%) 100%-os zöldfelület 275,31 20,51 Tervezett zöldfelület zöldtetőn (m2) : 160,4 OTÉK szerinti beszámíthatóság kialakítás függvényében: 81 cm termőréteg felett - háromszintes növényállományú intenzív zöldtető (pl. mélygarázs felett, járószinten) cm termőréteg - kétszintes növényállományú intenzív zöldtető cm termőréteg - egyszintes növényállományú félintenzív zöldtető 8 20 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát) - egyszintes növényállományú, extenzív zöldtető beszámítási arány: 75% 40% 25% 15% Beszámítható felület mérete (m 2 ): 120,3 64,16 40,1 24,06 Zöldfelület mértéke 8,96% 4,78% 2,99% 1,79% Parkolás A rendeltetésekhez szükséges minimális parkolók számát az OTÉK 4. számú melléklete határozza meg, amennyiben a helyi sajátosságokat figyelembe véve a KÉSZ ettől eltérően nem rendelkezik. Amennyiben az OTÉK-tól eltérő rendelkezések tervezettek, akkor a szabályozást az egyes rendeltetésekre az OTÉKhoz hasonlóan teljes körűen javasolt megadni az egyszerűbb kezelhetőség érdekében. 11

13 A szükséges parkolók kialakítása a lakó rendeltetés esetében darabszámra, a kereskedelem és az iroda esetében pedig nettó szintterületre szükséges számolni. A két telken a rendeltetésekhez tervezett/kialakítható parkolók mennyiségét az alábbi táblázat mutatja: TERVEZETT / KIALAKÍTHATÓ PARKOLÓK SZÁMA HRSZ.:32375 HRSZ.:32386, (db) -2 szint szint szint szint 93 - (db) összesen: A tervezett rendeltetésekhez szükséges parkolók mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: TERVEZETT RENDELTETÉSEKHEZ OTÉK SZERINT SZÜKSÉGES PARKOLÓK SZÁMA HRSZ.:32375 HRSZ.:32386, (db) LAKÁS 43 - IRODA KERESKEDELEM (db) összesen: A parkolási mérlegből látható, hogy bár a sarokteleknél a szükséges parkoló csak részben teljesíthető, a két telken összeségében még így is kb. 29 parkolóhellyel több biztosítható. 12

14 1.4. A MÓDOSÍTÁS SORÁN ELÉRENDŐ CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA, A SZABÁLYOZÁS E CÉLBÓL MÓDOSÍTANDÓ ELEMEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tervkészítés egyik oka az érintett telek tervezett beépítése, azonban a megváltozott szabályozási rendszer is indokolja. Az alábbi fejezetben ezért bemutatásra kerül a jelenleg hatályos kerületi szabályozási terv a tervezett fejlesztési szándék függvényében. Ezután pedig a megváltozott fővárosi településrendezési eszközök (TSZT és FRSZ) vonatkozó részeit foglaltuk össze. A jelenleg hatályos kerületi szabályozás bemutatása A kerületben jelenleg hatályos településrendezési eszköz. a Budapest Főváros XIV. Került Zugló Önkormányzat Képviselő testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003. (VII.08.) sz. önkormányzati rendelete, mely egyes részeket időbeni hatállyal határoz meg. A tervezési területre a 2012-es ZKVSZ-ZKSZT állapot az irányadó ábra: 19/2003. (VII.08.) sz. rendelet 2. melléklete (Szabályozási terv kivágat) Ez alapján Szabályzat 2. melléklete (Szabályozási terv 10 szelvény) a hrsz.-ú telket 3 külön övezetre osztja. A szabályozás értelmében az övezethatárok mentén telekosztást kéne végrehajtani, vagyis ebben a formában a területet csak részekben lehet beépíten és fejleszteni. Ezen felül az egyes külön övezetek-ben 13

15 a terv jelöli az építési helyeket is. Azonban a terület hasznosítását és beépítését a terület tulajdonosa egy egységként tervezi végrehajtani, amely a jelenleg hatályos állapot alapján nem lehetséges. Az építési övezetek hatályos paraméterei az alábbiak: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb / legnagyobb telekterület [m2] Beépítési mód Beépítés megengedett legnagyobb mértéke [%] Építménymagasság legkisebb / legnagyobb [m] Zöldfelület legkisebb mértéke [%] Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke [%] Szintterületi mutató legnagyobb mértéke [m2 /m2] L2/1 800/2000 Z 50 - / 18, ,5 I/ SZ 50 - / 13, ,0 M/1 - /1500 K 45 - / 18, ,4 A 2012-es a tervrendszerben történt változások miatt új kerületi terveszköz készítése folyamatban van. Az új Kerületi Építési Szabályzat készítése során már az új kerületi terveszközöket (TSZT-FRSZ) kell figyelembe venni. Ennek megfelelően új övezeti rendszer kialakítására van szükség, amely a TSZT területfelhasználási egységei alapján kell, hogy történjen, valamint egyes szabályozási paraméterek tekintetében (szintterületi mutató, minimális zöldfelület, beépítések magassága) is meg kell felelni a TSZT-nek (zöldfelületi átlagérték) és az FRSZ-nek(beépítési sűrűség, párkánymagassági szabályok). Azon szabályozási paraméterek esetében amelyeket a TSZT vagy az FRSZ szabályai nem befolyásolnak (az OTÉK-hoz képest nem szabályoz eltérően vagy szigorúbban) ott az OTÉK az irányadó, vagy tervezői javaslat alapján kerületi döntés függvénye lehet. A megváltozott fővárosi településrendezési tervek bemutatása Mivel az új KÉSZ a TSZT és az FRSZ alapján készül (Étv.: 14/A alapján), ezért a módosítás egyik alapját is ezek képezik. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be a tervezési terület vonatkozásában. A megváltozott jogszabályi háttér szükségessé tette tehát Budapest új Településszerkezeti Tervének (TSZT) és a Főváros Rendezési Szabályzatának (FRSZ) elkészítését a főváros teljes közigazgatási területére. Budapest esetében az új TSZT (a rendezési szabályzattal együtt) nem csak a korábban hatályos TSZT-t váltotta fel, hanem az egységes fővárosi szabályozást biztosító FSZKT-t és a BVKSZ-t is. AZ 50/2015. (I.28) Főv. Kgy. határozattal elfogadott TSZT és az 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott FRSZ az Étv.-ben rögzített követelmények és a főváros 2013 áprilisában elfogadott új hosszú távú városfejlesztési koncepciójában (Budapest 2030) lefektetett célok teljesítése érdekében határoz meg egyes jellemzőket és paramétereket, amelyeket a kerületi szabályozás során figyelembe kell venni. A TSZT-t és az FRSZ-t 2017 során felülvizsgálták, s a módosításokat a Fővárosi Közgyűlés december 6.-ai ülésén jóváhagyta. A TSZT esetében a módosításokat a 165/2017. (XII.6.) Főv. Kgy határozattal fogadták el, míg az FRSZ-t a 48/217. (XII.20.) Főv. Kgy rendelettel módosították, de egységes szerkezetbe foglalva az eredeti rendeletszámon január 19.-étől hatályos. A dokumentációban már a változásoknak megfelelő aktuális állapot kerül bemutatásra és elemzésre. 14

16 Fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT) A TSZT az Étv. 2. és 10. alapján a a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok figyelembe vételével meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait. Ennek megfelelően rögzíti: az egyes településrészek felhasználási módját (tervezett területfelhasználási egységeit), a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Szerkezeti Tervlap 1. Területfelhasználás 4.2. ábra: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, Szerkezeti Tervlap 1. Területfelhasználás- részlet (forrás: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve ) 15

17 A tervezési területet érintő területfelhasználási egységek: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK AZ ÉRINTETT TÖMBBEN Ln-2 Vi-1 Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (érintett telek) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖu KÖk Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési területek A KÉSZ készítése során a TSZT által meghatározott területfelhasználási egységnek megfelelően kell az övezeteket rendszerét kialakítani. Ettől függetlenül mivel a területfelhasználási egységek a közterületeket is tartalmazzák, ezért közterületi övezetek a beépítésre szánt egységeken belül meghatározhatóak, sőt kifejezetten szükséges is. Így például a TSZT leírása alapján: A meglévő zöldterületek védelme és a megfelelő zöldterületi ellátottság érdekében a hatályos kerületi településrendezési eszközökben szereplő zöldterületként besorolt övezetek nagysága (a fásított közterek kivételével) új kerületi településrendezési eszköz készítése során összességében csak azon területek nagyságával csökkenhet, ahol a TSZT tervezett infrastruktúra elemeket, kertvárosias sziluettérzékeny hegyvidéki lakóterületet (Lke-3), erdőterületet, vízgazdálkodási területet, természetközeli területet, vagy különleges beépítésre nem szánt, rekreációs célú, jelentős zöldfelületű területet határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a TSZT-ben nem jelölt zöldterületek helye, geometriai formája változhat, de összességében területük a kerület közigazgatási területét tekintve csak az előzőekben felsorolt esetek miatt lehet kisebb. Ennek megfelelően a korábbi közparkok és közkertek a KÉSZ-ben továbbra is ebbe a területfelhasználásba kell, hogy kerüljenek. Zöldfelületi átlagérték TSZT A TSZT azon területfelhasználási egységekre ahol az OTÉK a fővárosi jellemzőkhöz képest alacsonyabb zöldfelületi arányt határoz meg legkisebb zöldfelületi átlagértéket állapított meg, melyet a KÉSZ készítése során figyelembe kell venni. Egy-egy területfelhasználási egységen belül meghatározásra kerülő építési övezetek, övezetek OTÉK szerinti legkisebb zöldfelületi értéke a KÉSZ-ben differenciáltan állapítható meg, viszont összeségében nem lehet alacsonyabb a területfelhasználási egységre számított, TSZT-ben meghatározott legkisebb zöldfelületi átlagértéknél. A területfelhasználási egységre való számítás azt jelenti, hogy a meghatározott érték alapján számított zöldterület nagyságot a közterületekre is számítani 16

18 szükséges. Az övezetben szabályozott minimális zöldfelület mértékét pedig ezt az értéket figyelembe véve kell megállapítani. Az érintett területfelhasználási egységekre TSZT által meghatározott legkisebb zöldfelületi átlagértékek és az OTÉK mutatói (kiemelve a területen releváns területfelhasználási egységeket. Lakó Vegyes Különleges beépítésre nem szánt Területfelhasználási egység TSZT területfelhasználási egység területére vonatkozó legkisebb zöldfelületi átlagérték (%) Nagyvárosias, telepszerű lakóterület Ln-T 35 Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Ln-3 30 Kisvárosias, jellemzően szabadonálló, intenzív beépítésű lakóterület Lk-2 35 Kisvárosias, telepszerű lakóterület Lk-T 35 Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület Mellékközpont területe Vt-M 15 Kiemelt jelentőségű helyi központ területe Intézményterület városias, intenzív beépítésű része Intézményterület városias, laza beépítésű része Intézményterület jellemzően alapellátást biztosító része Rekreációs célú, jelentős zöldfelületű terület Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület OTÉK Az építési telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület (%) Lke Vt-H 20 Vi-1 10 Vi-2 25 Vi a be nem épített terület 50%-a Kb-Rek 60 - Kb-Ez 75 - Egyéb szerkezeti elemek. Jelentős változással érintett területek. Összhangban a Főváros Városfejlesztési Koncepciójával, a város belső tartalékterületein meghatározásra kerültek a fejlesztésre kijelölt, jelentős mennyiségi fejlesztési potenciállal rendelkező területek. A területek jelenleg részben használaton kívüliek, részben alulhasznosítottak. A területek belső tagolását, differenciált használatát a kerületi építési szabályzatban kell meghatározni, a tervezett területhasználattal összhangban a közlekedési célú területekkel és zöldterületekkel együtt. A TSZT tehát elsősorban a jelentős változással érintett területek fejlesztését preferálja. Új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján A változással érintett lakó- és intézményterületeken a TSZT szimbolikusan jelölte azokat a területsávokat, ahol a környezeti terhelés alapján a lakófunkció új funkcióként nem kívánatos. Ez vonatkozik jellemzően a főutak és vasútvonalak menti fejlesztési területekre. A terhelés mértékétől függően a kerületi építési 17

19 szabályzatban kell lehatárolni az érintett területet. Jelen esetben a vasút menti területek érintettek a jelöléssel. Jelentős kondicionáló közterületi zöldfelület A TSZT Szerkezeti tervlapjaszntén rögzíti az un. jelentős kondicionáló közterületi zöldfelületek helyét. A leírás alapján ezeken a közterület szakaszokon közterületi zöldfelületi kapcsolatok biztosítása érdekében a jelölt területeken magasabb zöldfelületi intenzitás biztosítása indokolt a területhasználat figyelembevétele mellett. Az elsősorban közutak vonalában jelölt szakaszokon az út keresztmetszeti kialakításától függően, szélesebb, lehetőleg fásított zöldsávot kell kialakítani, a zöldfelületek védelmét a kerületi szabályozási tervben kell biztosítani. A tervezési terület vonatkozásában a TSZT ilyen tengelyt az Egressy út mentén jelöl. 18

20 Szerkezeti Tervlap 2. Közlekedési infrastruktúra 4.3. ábra: : Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, 2. Közlekedési infrastruktúra részlet (forrás: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve ) Meglévő Tervezett A tervezési területet tartalmazó területfelhasználási egységet érintő közlekedési infrastruktúrák: I. rendű főút Hungária körút (meglévő elem) KÖu-2 II. rendű főút Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút, egyéb agglomerációs közút Vasútvonal felszínen Közúti vasút (villamos) vonal felszínen Településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala Thököly út (meglévő elem) - KÖu-3 Mogyoródi út (meglévő elem) KÖu-4 Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal (100a vonal) és Budapest Lajosmizse Kecskemétvasútvonal (142-es vonal) közös városi szakasza (meglévő elem) 1-es villamosvonal a Hungária körúton Kerékpáros nyomvonal a Hungária körúton (tervezett elem) 19

21 Szerkezeti Tervlap 3.a. Az épített környezet értékeinek védelme Más jogszabállyal érvényesülő művi értékvédelmi, örökségvédelmi elemek 4.4. ábra: : Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, 3.a. Az épített környezet értékeinek védelme - részlet (forrás: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve ) A TSZT tervlapja elsősorban az örökségvédelemmel kapcsolatos elemeket jelöli, műemlékek telkét és a műemlékek környezet területét, a fővárosi rendelet által védett épületeket és épületegyütteseket, régészeti területeket. A tervezési területen sem műemlék, sem fővárosi védelem alatt álló építmény nincs, valamint régészeti területtel sem érintett. 20

22 Szerkezeti Tervlap 3.b. Az épített környezet értékeinek védelme Épített környezet védelmével kapcsolatos magassági korlátozások területi lehatárolása ábra: : Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, 3.b. Épített környezet védelmével kapcsolatos magassági korlátozások területi lehatárolása - részlet (forrás: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve ) A tervezési területet tartalmazó területfelhasználási egységet érintő elemek: ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MAGASSÁGI SZABÁLYOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEI: Karakterőrző terület (II. párkánymagassági kategória) A TSZT leírása alapján azon területek tartoznak ide, ahol a magasság szempontjából nem teljesen kialakult területek találhatók. Ez alapvetően a történeti városmag és az azt körülvevő, zártsorú beépítésű, jellemzőiben a városmaghoz hasonló karakterű, de az egyes épületek szempontjából kevésbé értékes terület. A szabályok itt kevésbé szigorúak, ugyanakkor a légtérarány tekintetében kedvezőbb, 1,5-1,6 közötti érték kerül meghatározásra. A megengedett legnagyobb párkánymagasság 21,0 méter lehet, ami bizonyos utcaszélesség (közterület átlagos szélessége) felett elérheti a szomszédos meglévő épületét, amennyiben az magasabb, vagy meghatározott főutak mentén a 25 métert. Az épülettömeget befolyásoló ferde sík 60 fokos. 21

23 Szerkezeti Tervlap 4. Zöldfelület-, táj- és természetvédelem ábra: : Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, 4. Zöldfelület-, táj- és természetvédelem - részlet (forrás: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve ) A tervlap elsősorban a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos más jogszabályokkal érvényesülő elemeket, s ezen felül egyéb tervi elemeket is tartalmaz. TERVI ELEMEK: A tervezési területet tartalmazó területfelhasználási egységet érintő elemek: Településképvédelmi jelentőségű fasor (meglévő/tervezett) Ide tartoznak azok a szerkezeti jelentőségű, településképi szempontból megtartásra és fejlesztésre érdemes egy- vagy kétoldali fasorok, illetve azok a fásítandó utak, útszakaszok, amelyek a települési zöldhálózat szerves részei. A kijelölt útszakaszok mentén a közlekedési és közmű infrastruktúrák figyelembe vétele mellett biztosítani kell a faegyedek fennmaradásához szükséges életteret. Ez alapján: településképvédelmi jelentőségű meglévő fasorok (Egressy úton, Mexikói úton, Hungária körúton a Semsey Andor utcától délre), településképvédelmi jelentőségű tervezett fasor (Hungária körúton a Semsey Andor utcától északra). 22

24 Szerkezeti Tervlap 5. Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek ábra: : Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, 5. Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek - részlet (forrás: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve ) A tervlap jellemzően a környezetvédelemmel kapcsolatos más jogszabállyal érvényesülő elemeket, valamint ezen felül egyéb korlátozással érintett tervi elemeket tartalmaz. A tervezési területet tartalmazó területfelhasználási egységet érintő elemek: TERVI ELEMEK korlátozással érintett területek: Kibocsátás-csökkentési zóna A TSZT-ben lehatárolásra került a környezeti terhelések által leginkább terhelt belvárosi térség, amelyen belül indokolt az elsősorban közlekedési eredetű levegő, hő, zaj és rezgésterhelések csökkentése. Ennek lehetséges eszközei a forgalomszervezés, a térségi forgalomkorlátozás, a közlekedési infrastruktúra (utak, tömegközlekedés) fejlesztése, a konfliktuszónákban az egyes funkciók izolációja biológiailag aktív felületekkel, valamint szükség szerint az összeférhetetlen funkciók kitelepítése. Fontos feladat továbbá a zöldfelület növelése, a lokális klíma javítása. A tervezési terület a zóna külső peremén helyezkedik el. 23

25 Szerkezeti Tervlap 6. Védelmi, korlátozási területek ábra: : Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, 6. Védelmi, korlátozási területek - részlet (forrás: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve ) A tervlap elsősorban a főhálózati közmű infrastruktúrák nyomvonalait valamint a közlekedési nyomvonalak vdőtávolságait tartalmazza. MÁS JOGSZABÁLLYAL ÉRVÉNYESÜLŐ ELEMEK: A tervezési területet érintő elemek: Meglévő Tervezett Vasútvonalak védőtávolsága (253/1997 (XII.20.)Korm. rendelet alapján - OTÉK) 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 38. (10) bekezdése meghatározza a vasútvonalak működése miatt a szomszédos területeken korlátozással érintett sáv szélességét. Ez az országos törzshálózati vasúti pályák szélső vágányától számított 50 m, mely távolságon belül építmény csak a vasúti üzemeltető és a közlekedési szakhatóság hozzájárulása szerint helyezhető el a vasúti közlekedésből fakadó elektromos és rövidhullámú zavarás, por, rezgés és zajterhelésre figyelemmel. 24

26 Fővárosi Rendezési Szabályzat Az FRSZ a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az OTÉK, valamint a TSZT előírásainak megfelelően: a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, a TSZT-ben meghatározott egyes területek beépítési magasságának korlátozásaival kapcsolatos előírásokat, valamint főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezéseket határoz meg. Az FRSZ a tervek hierarchiájának megfelelően egyes a TSZT-ben meghatározott szabályozandó elemet rendelet szinten is rögzít ábra: Budapest Főváros Rendezési Szabályzata, A területfelhasználási egységek beépítési sűrűsége és az infrastruktúra elemek tervlap - részlet (forrás: FRSZ ) Az FRSZ elsődleges feladata tehát a TSZT által meghatározott területfelhasználási egységek beépítési sűrűségének megállapítása. 25

27 Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma. (OTÉK) Az OTÉK alapján tehát a beépítési sűrűséget minden építményszintet számításba véve kell meghatározni, vagyis a BVKSZ szabályaitól eltérően a lakossági tárolók és a garázsszintek is figyelembe veendők. Az FRSZ ezért a beépítési sűrűségi értékeket ennek megfelelően állapítja meg, továbbá a parkolást célzó, kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkoló-területre a területfelhasználási kategóriának megfelelő többletértéket számol. Annak érdekében, hogy ez a többletérték kizárólag parkolásra (vagyis garázsok létesítésére) legyen felhasználható, a beépítési sűrűséget két tényezővel (értékkel) határozza meg: a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető funkciók (bsá) érték és, a kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló férőhelyek számára igénybe vehető (bsp) terület érték. A kerületi szabályozás a parkolási többlet értéket tovább szigoríthatja, mind nagyságrendben, mind pedig térben. A tervezési területet is tartalmazó Vi-1 és Ln-2 területfelhasználási egységeken a mérete és a szabályozott beépítési sűrűségek alapján az alábbi össz szintterületig szabályozhat a KÉSZ: Terület Területfelhasználási egység Bs Bsá Bsp Beépíthető szintterület (Bs) Beépíthető szintterület (Bsá) Beépíthető szintterület (Bsp) (m2) (m2) (m2) (m2) ,8 Vi-1: 4,00 2,75 1, , , , ,8 Ln-2: 4,25 3,00 1, , , ,5 26

28 Az FRSZ ezen felül (a TSZT-vel párhuzamosan) a beépítések magassági szabályozására vonatkozó elemeket, rendeleti szinten pedig előírásokat tartalmaz, melyeket a KÉSZ tervezésénél figyelembe kell venni. (FRSZ 3. melléklet) ábra: : Budapest Főváros Rendezési Szabályzata 3. melléklet Egyes területek beépítési magassága és magasépítmények számára kijelölt területek (forrás: FRSZ ) A tervezési területet tartalmazó területfelhasználási egységet érintő elemek: KÖTELEZŐ ELEMEK I. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MAGASSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TERÜLETE Karakterőrző terület (II. párkánymagassági kategória) A tervlapon rögzített elemhez tartozó szabályokat az FRSZ rendelet 6. -a és 8. -a tartalmazza (kiemelve a II. párkánymagassági kategóriára vonatkozó részek): Az I-II. párkánymagassági kategória területei 6. (1) Az I-II. párkánymagassági kategóriájú terület rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 8. kiegészítő rendelkezéseivel. (2) A legnagyobb párkánymagasságra vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyhatók a 3. mellékleten lehatárolt I-II. párkánymagassági kategóriájú területeken, ha a beépítés a) 12,5 méternél alacsonyabb beépítési magassággal tervezett, vagy b) már kialakult szabadonálló, vagy telepszerű jellemzőkkel rendelkezik. 27

29 A b) pont esetében az I. párkánymagassági kategóriájú területen a beépítési magasság nem haladhatja meg a 33,0 métert. (3) Ahol a 3. mellékleten az I. és II. párkánymagassági kategóriájú terület közterületen találkozik, ott a közterület menti egy-egy teleksoron a kettő közül bármelyik párkánymagassági kategóriájú terület szabálya alkalmazható. (4) Az utcai légtérarányt és a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékét a közterület átlagos szélességének függvényében a 6. melléklet rögzíti, amelynek keretein belül a KÉSZ meghatározza a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékét. (5) A megengedett legnagyobb párkánymagasságot arra az utcára kell vonatkoztatni, amely felé az adott épület homlokzata tekint. Saroktelek esetén a szélesebb utcát lehet figyelembe venni, alacsonyabb épülethez való megfelelő illeszkedés mellett a (7)-(8) bekezdések figyelmen kívül hagyásával. (6) A megengedett legnagyobb párkánymagasság az adott tömb érintett teleksora előtti közterület átlagos szélességének és a 6. mellékletben rögzített utcai légtéraránynak a szorzata, amely a (7) bekezdés figyelembevétele mellett nem lehet nagyobb az ott meghatározott maximált értéknél sem. (7) Az I. párkánymagassági kategóriájú területen: a) az épület párkánymagassága a 6. mellékletben meghatározottak figyelembevételével sem lehet nagyobb az adott épülethez csatlakozó magasabb épület közterület felőli párkánymagasságánál; b) a Duna-part menti épületsor meglévo épületeinek párkánymagassága nem növelhető, kivéve a 8. (5) bekezdésben foglalt eseteket. (8) A (6) bekezdésben meghatározott értéktől a II. párkánymagassági kategóriájú területen eltérni akkor lehet, a) ha a közterület átlagos szélessége és a szomszédos csatlakozó épület közterület felőli párkánymagassága nagyobb, mint 21,0 méter, ez esetben a megengedett legnagyobb párkánymagasság növelhető, de a magasabbik szomszédos épület párkánymagasságát nem haladhatja meg; b) ha az adott ingatlan a 3. mellékletben jelölt főút menti egy-egy teleksávban helyezkedik el, ez esetben a főút felé a megengedett legnagyobb párkánymagasság 25,0 méter. Az I., II. és III. párkánymagassági kategória területeinek kiegészíto rendelkezései 8. (1) Az épület építményrészei nem nyúlhatnak túl - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a megengedett legnagyobb párkánymagasság meghatározásánál figyelembe vett felső metszésvonaltól a) a telek irányába emelkedő ferde síkon, és b) e metszésvonal felett 7,0 méteres távolságban lévő vízszintes síkon (a továbbiakban együtt: magassági síkok). (2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti ferde sík hajlásszöge a) az I. párkánymagassági kategóriájú területen aa) legfeljebb 45 fok, ab) műemléki védelem alatt álló épületek esetén - ha az eredeti tetőszerkezet ezt indokolja - legfeljebb 60 fok, b) a II. és III. párkánymagassági kategóriájú területen legfeljebb 60 fok. (3) Az I. és II. párkánymagassági kategória területén megengedett legnagyobb párkánymagasságtól a (3a) bekezdés figyelembevételével el lehet térni, ha 28

30 a) az adott közterület felől - a saroképület kivételével - a meglévő épületek többségének párkánymagassága a megengedett értéket meghaladja, és b) az adott ingatlannal - ugyanazon közterület felől - közvetlenül szomszédos épületek valamelyikének párkánymagassága a megengedett értéknél legalább 3,0 méterrel nagyobb. (3a) A (3) bekezdés szerinti esetben az ingatlanon tervezett épület párkánymagassága a (3) bekezdés a) pont szerinti épületek közül a megengedett értéket a legkisebb mértékben meghaladó épület párkánymagassága lehet, a műemlék épületek figyelmen kívül hagyhatók. (4) Az (1) bekezdés szerinti magassági síkok fölé emelkedő épületrészek esetében a) nem falazott kémény, vagy szellőző a magassági síkokon való túlnyúlása nem lehet nagyobb 2,0 méternél, a műszakilag szükségessé váló kéménymagasítást is beleértve, b) tetőfelépítmény legfeljebb 3,0 méterrel lehet magasabb a vízszintes magassági síknál, c) torony, kupola, egyéb építészeti hangsúlyt képező épületrész, épületdísz, tetődísz legfeljebb 3,0 méterrel lehet magasabb a vízszintes magassági síknál és ca) az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb harmadán alkalmazható, cb) az I. és II. kategóriájú területeken a ferde magassági sík feletti térrészbe csak akkor nyúlhat, ha a közterület átlagos szélessége legalább 15,0 m. (5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti magassági síkok figyelmen kívül hagyhatók a következő esetekben a) sérült, elpusztult építményszint, tetőzet, vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása - beleértve a pesti és a budai Duna-parti épületsort is, b) a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőzetének helyreállítása, c) a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés során, ha ahhoz szomszédos új épület csatlakozik. 6. melléklet A megengedett legnagyobb párkánymagasság megállapításához szükséges határértékek és egyes feltételek A B C D 1 terület a közterület átlagos szélessége = sz utcai légtérarány a megengedett legnagyobb párkánymagasság nem lehet magasabb, mint 2 (m) (m/m) (m) 3 sz <10 m 1,7 16, m _ sz <12 m 1,6 17,0 I. párkánymagassági 5 kategória Pesten: 12 m _ sz 1,5 24,0 6 Budán: 12 m _ sz<20 m 21,0 7 Budán: 20 m _ sz 24,0 8 II. párkánymagassági sz <12 m 1,6 17,0 9 kategória 12 m _ sz 1,5 21,0 29

31 1.5. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Az építési övezet és a szabályozási határértékek meghatározása Az építési övezet meghatározása Az új tervrendszerben az építési övezetet a TSZT területfelhasználási egysége alapján lehet meghatározni, az egyes övezetek ezen belül differenciálhatóak. A tervezési területen ez a hrsz. esetében Vi-1 Intézményi, jellemzően zártsorú jellegű terület, a 32386, hrsz. esetében pedig Ln-2 nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület. Ennek megfelelően a javasolt építési övezet Vi-1/A1, valamint Ln-2/A1 ahol az A1 a telepítési tanulmánytervben használt megkülönböztető jelölés (az egységes rendszerbe dolgozás során külön sorszám adható). HRSZ.:32375 HRSZ.:32386, Vi-1/A1 Kialakítható legkisebb telek terület 30 Ln-2/A1 A kialakítható legkisebb telekterületet elsősorban a helyi sajátosságok, a tervezett rendeltetések és a tervezett beépítés alapján állapítható meg. A hrsz. telek alapvetően intézményi rendeltetésű, a korábbi szabályozás a telek intézményi részén 1500 m 2 -t szabályozott. A 32386, hrsz. telkek esetében a korábbi szabályozás kialakítható legkisebb méreteként 800 m 2 -t, a legnagyobb méreteként 2000 m 2 -t szabályozott.ezeket az értékeket a továbbiakban is megtartásra javasoltak. Beépítési mód HRSZ.:32375 HRSZ.:32386, m m 2 / 2000 m 2 Az érintett telkeket tartalmazó tömbben a jellemző beépítés zártsorú, melyet a tervezett beépítések is követnek. A beépítési módot ezért egységesen zártsorúként javasolt maghatározni. HRSZ.:32375 HRSZ.:32386, zártsorú (Z) zártsorú (Z) Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke terepszint felett és terepszint alatt A beépítési terv alapján a hrsz. telken a tervezett beépítés maximális mértéke terepszint felett kb. 74%. E mellett az érték mellett az építési övezetben szabályozott többi paraméter is tartható. A javasolt legmagasabb beépítés mértéke terepszint felett azért 80%-ban javasolt megadni. A javasolt érték az OTÉK 2. számú mellékletében, az intézményi területekre meghatározható legnagyobb értéknek is megfelel, a zöldfelületi minimumot is figyelembe véve. A beépítési tervben javasolt beépítés sajátossága, hogy a második épületszinttől a beépítés mértéke már csak nagyjából 20 %. A szabályzatban ez a beépítési magassággal összefüggésben külön (szövegesen) szabáylozható, a javasolt érték 25%. A terepszint alatti beépítés mértéke a beépítési terv alapján 74%. Figyelembe véve a tervezett beépítés szerkezetét és a zöldfelületi mutatókat a terepszint alatti beépítés mértékét is 80%-ban javasolt szabályozni.

32 HRSZ.:32375 Telek területe (m 2 ) : ,33 JAVASOLT BEÉPÍTÉS MÉRTÉKE (m2) (%) terepszint alatt 11137,56 80% terepszint felett földszinten és első emeleten terepszint felett második emelettől 11137,56 80% 3480,49 25% A 32386, hrsz. telkeken a tervezett beépítés maximális mértéke terepszint felett kb. 72%. A javasolt legmagasabb beépítés mértéke terepszint felett azért 80%-ban javasolt megadni, némi tartalékkal is számolva. A javasolt érték az OTÉK 2. számú mellékletében, a nagyvárosias lakó területekre meghatározható legnagyobb érték, így ennél magasabb nem adható. A beépítési tervben a második épületszinttől a beépítés mértéke itt is valamivel kisebb, kb 61%. A szabályzatban amennyiben ezt az Önkormányzat szükségesnek tartja külön szabályozni a beépítési magassággal összefüggésben külön (szövegesen) szabáylozható, a javasolt érték 65%. A terepszint alatti beépítés mértéke a beépítési terv alapján 70%. Figyelembe véve a terepszint feletti kialakítást, a terepszint alatti beépítés mértékét is javasolt azonos mértékben, 80%-ban szabályozni. HRSZ.:32386, Telek területe (m 2 ) : 1342 JAVASOLT BEÉPÍTÉS MÉRTÉKE (m2) (%) terepszint alatt 1073,6 80% terepszint felett földszinten és első emeleten 1073,6 80% terepszint felett második emelettől Zöldfelület legkisebb mértéke Mivel a tervezett beépítés a második emelettől felfelé jelentősen nem tér el az alatta lévő szintektől, ezért ennek külön szabályozása nem feltétlenül szükséges. Amennyiben ennek korlátozását az Önkormányzat fontosnak tartja, úgy azt 65%-ban javasolt megadni. A beépítési tervjavaslat alapján a telken kb. 20% teljes értékű (nem zöldtetőn kialakított) zöldfelületet lehet biztosítani. Ez alapján a javasolt érték minimuma 20% lehet. Amenniyben a szabályozás alapján a tervezett zöldtetők területét az OTÉK 5. számú melléklete alapján be lehet számítani, ez az érték magasabb is lehet, bár szabályozás szempontjából nem szerencsés magasabb érték megadása, figyelembe véve a beépítés mértékét. HRSZ.:32375 HRSZ.:32386, % 20% 31

33 Az építési övezetben meghatározandó minimális zöldfelület mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a TSZT által megadott zöldfelületi átlagértéket. A Vi-1 területfelhasználási egységen ez az érték 10%, a számításnál azonban az egységen lévő közterületeket is figyelembe kell venni. Az Ln-2 területfelhasználási egység esetében a TSZT ilyen értéket nem ad meg, így itt ezzel külön nem kell számolni. MEGFELELÉS SZÁMÍTÁS - TSZT ZÖLDFELÜLETI ÁTLAGÉRTÉK: FRSZ Vi-1: 4.0( ) KÉSZ TSZT Vi-1 10% Építési övezet, övezet jele Terület Zöldfelület mértéke az építési övezetben Zöldfelület területe KÉSZ m 2 % m2 1 Vi-1/ ,07 45,0% 2 208,63 2A Vi-1/ ,88 35,0% 3 634,36 2B Vi-1/L ,90 35,0% 2 431,41 3A Vi-1/ ,39 25,0% 2 583,10 3B Vi-1/L ,21 35,0% 920,92 4. Vi-1/ ,46 25,0% 4 198,86 5. Vi-1/A ,33 20,0% 2 784,47 6. Vi-1/L ,08 35,0% 7 880,98 KÖZTERÜLETEK ,45 0,0% 0, ,77 23,7% ,73 MEGFELEL 32

34 A megfelelés igazolásánál a területfelhasználási egységen található többi tömbre vonatkozó, KÉSZ-ben szabályozott zöldfelületi minimum értékekkel számoltunk. A számítás alapján megállapítható, hogy amennyiben 20%-os érték kerül meghatározásra, a megfelelés akkor is igazolható. 33

35 Beépítési sűrűség szabályozása szintterületi mutatóval A korábbi OTÉK a területek beépítésének sűrűségére a szintterületi-sűrűség fogalmat használta az új OTÉK azonban már a beépítési sűrűséget alkalmazza, s a korábbihoz képest a különbség elsősorban a közterületek beszámításából adódik: 13. Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma. A Fővárosban az FRSZ egyik feladata (a TSZT-ben meghatározott egyes területek beépítési magasságának korlátozásaival kapcsolatos előírások, és a Főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezések meghatározása mellett) a TSZT-ben rögzített területfelhasználási egységek beépítési sűrűségének meghatározása. Az OTÉK szerinti meghatározást összeségében az FRSZ által alkalmazott bs érték fedi le, azonban a parkolás épületen belüli támogatása céljából a bs értéket az FRSZ két részből határozza meg. Ennek megfelelően a bsá jelű általános sűrűségi érték az általánosan elhelyezhető funkciók számára így a parkolás céljára is igénybe vehető, a bsp jelű parkolási sűrűségi érték viszont kizárólag az épületen belüli parkolás céljára vehető igénybe, vagyis a bsá-n felüli bónuszérték, csak gépkocsik elhelyezésére. A beépítési sűrűség alkalmazásával a Fővárosban korábban alkalmazott gyakorlat is megváltozott. Az OTÉK korábbi fogalommagyarázata alapján a szintterület: 90.Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét. Az új OTÉK alapján azonban: 110.Szintterület: az összes építményszint bruttó alapterülete. Budapest esetében a BVKSZ 3. (2) bekezdése ezzel kapcsolatban az alábbiakat határozta meg: (2) Épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani: a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit, b) az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit, c) a személygépjármű-tároló területét az OTÉK, illetőleg a fővárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig, d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét. A kerületi építési szabályzatban az övezeti paraméterek azonban az egyes övezetekben lévő telkekre határoz meg érvényesíthető értékeket (közterületek nélkül), vagyis ebben a tekintetben a beépítési sűrűség a KÉSZ-ek esetében nem használható mutató. Ezért a Fővárosban és a kerületi szabályozásokban már korábban is alkalmazott szintterületi mutató a lehetséges paraméter, azonban a számításánál már nem lehet figyelembe venni a BVKSZ-ben alkalmazott meghatározást. Fontos változás tehát, hogy az eddigi 34

36 gyakorlattal ellentétben a szintterület számítást az OTÉK mindenkori előírásai szerint kell megtenni, így egyes korábban figyelmen kívül hagyandó területek a szintterület értékét most növelik. Ebből adódóan az új TSZT és FRSZ alapján készülő tervekben a szintterületi-mutató értékek annak ellenére magasabbak lesznek, hogy a ténylegesen a korábbi tervek alapján beépíthető bruttó szintterület nem változik, a metodika változása miatt. Az OTÉK a szintterület számítás során figyelmen kívül hagyható elemeket a 7. (6) bekezdésben adja meg: (6) A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, a tornác, a fedetlen terasz és udvar, a közterülethez csatlakozó árkád bruttó alapterületét. A szintterületi mutató sem a Étv-ben., sem a Trk-ban, sem az OTÉK-ban nem meghatározott fogalom, korábban csak a BVKSZ alkalmazta, és ennek megfelelően a KVSZ-ekben, KSZT-ekben is szerepel. Kerületi szinten az övezeti paraméterek meghatározásánál a beépítési sűrűség nem alkalmazható, mivel annak számításánál a közterületek területét is figyelembe kellene venni. A sűrűség igazolására éppen ezért a KÉSZ szintjén továbbra is megfelelő mutatószám a szintterületi mutató. A BVKSZ megszűnését követően tehát javasolt továbbra is alkalmazni a beépítési paraméterek között a jogbiztonság, az építéshatósági munka megkönnyítése érdekében (is). Mivel a szintterületi mutató fogalmát sem az OTÉK, sem pedig a Trk. nem használja, így a KÉSZ-ben kell újradefiniálni (Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat résznél), figyelembe véve az OTÉK-ot és az FRSZ szerinti sűrűségi osztást is. Az Önkormányzat tervei szerint a Kerületben egy szintterületi mutató érték kerül meghatározásra, melyet általánosan minden rendeltetésre (általános szintterületi mutató - szmá) lehet felhasználni. Egyes övezetek esetében pedig plusz értékként kizárólag parkoló számára felhasználható szintterület is megadásra kerülne (parkolási szintterületi mutató - szmp). A beépítési terv alapján a telkeken az egyes rendeltetések mutatóit az alábbi táblázatok tartalmazzák: HRSZ.:32375 Telek területe (m 2 ) : ,33 TERVEZETT BEÉPÍTÉS ALAPJÁN SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEK általános rendeltetés össz.: 23529,23 szmá 1,69 parkoló rendeltetés össz.: 26916,49 szmp 1,93 össz.: 50445,72 3,62 SZABÁLYOZÁSBAN JAVASOLT ÉRTÉKEK általános rendeltetés össz.: 34804,88 szmá 2,50 parkoló rendeltetés össz.: 20882,93 szmp 1,50 össz.: 55687,80 4,00 SZABÁLYOZOTT TÖBBLET 5242,08 0,38 35

37 A szintterületi mutató szabályozásánál az általános szintterületi mutató értékből bármely az övezetben meghatározott rendeltetés és parkoló is építhető, a parkoló szintterületi mutató értékből csak parkoló és azok közlekedő része alakítható ki. (A parkoló szintterület számításnál a terepfelszínen nem épületben kialakított parkolókat nem kell beszámítani) A tervezett épülettömegben összesen 23529,23 m 2 általános rendeltetés (kereskedelem, lakó, iroda), és 26916,49 m 2 parkoló rendeltetés tervezett. A tervezett területek alapján a telekhez mérten ezek szintterületi mutatója általános rendeltetésre 1,69 m 2 /m 2, parkoló rendeltetésre 1,93 m 2 /m 2. A tervezett épület megvalósításához ezért 2,50 m 2 /m 2 szintterületi mutató általános rendeltetésre, valamint 1,50 m 2 /m 2 szintterületi mutató parkoló rendeltetésre elegendő. A tervezett beépítés alapján számolt és a javasolt értékekből számolt építhető szintterület különbsége 5242,08 m 2 vagyis a szabályozás ráadásul ennyi többletet enged. HRSZ.:32386, Telek területe (m 2 ) : 1342 TERVEZETT BEÉPÍTÉS ALAPJÁN SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEK általános rendeltetés össz.: 4733,88 szmá 3,53 parkoló rendeltetés össz.: 1927,94 szmp 1,44 össz.: 6661,82 4,96 SZABÁLYOZÁSBAN JAVASOLT ÉRTÉKEK általános rendeltetés össz.: 5368,00 szmá 4,00 parkoló rendeltetés össz.: 2013,00 szmp 1,50 össz.: 7381,00 5,50 SZABÁLYOZOTT TÖBBLET 719,18 0,54 A tervezett épülettömegben összesen 4733,88 m 2 általános rendeltetés (iroda), és 1927,94 m 2 parkoló rendeltetés tervezett. A tervezett területek alapján a telekhez mérten ezek szintterületi mutatója általános rendeltetésre 3,53 m 2 /m 2, parkoló rendeltetésre 1,44 m 2 /m 2. A területfelhasználási egységen található övezetekben a szintterületi mutató értéke minden esetben 3,50 m 2 /m 2 szintterületi mutató érték van szabályozva. Az érintett tömbben azonban szintén csak 3,5 m 2 /m 2 általános szintterületi mutató érték javasolható, mivel csak így tud megfelelni a fővárosi településrendezési tervnek (FRSZ-beépítési sűrűség). A beépítési terv alapján tervezett épület éppen bele tud férni a 3,50 m 2 /m 2 általános és 1,50 m 2 /m 2 szintterületi mutató értékbe, de csak minimális tartalékkal. Ennél magasabb értéket csak abban az esetben lehet meghatározni, ha az érintett két telket (összevonás után egy telek) külön övezetbe soroljuk, vagy az övezetben a saroktelekre külön övezetet határozunk meg. A tömbön belüli telkenkénti övezetesítést az országos építési szabályok alapvetően tiltják. Általános esetben az azonos adottságú telkeket úgy kell építési övezetekbe sorolni, hogy azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg, melyet az OTÉK 7. (2) bekezdése szabályoz. Az OTÉK ugyan ezen 36

38 bekezdése azonban zártsorú beépítés esetén saroktelekre vonatkozóan eltérő építési jogok megállapítását is lehetővé teszi. A két telek egyesítésével az egyben saroktelekké válik, így ezzel a külön övezetesítés is indokolhatóvá válik. Ebben az esetben a szintterületi mutató értékét a tömbben továbbra is 3,50+1,50 m 2 /m 2 -ben határoznánk meg, míg az érintett telkeken (saroktelken) 4,00+1,50 m 2 /m 2 -ben. Ez a beépítési tervhez képest kb. 10%- os többletet tenne lehetővé (719,18 m 2 ). A terület tulajdonosa a számított értékekhez képest szeretne több biztosítékot a szintterületi mutató értékekben, hogy a megvalósítás alatt nagyobb tartalékkal számolhasson. Erre vonatkozóan az egyéb feltételeket is figyelembe véve az Önkormányzattal kötött településrendezési szerződés alapján lehetőség lehet. A hrsz. telek esetében ez az érték 3,5+1,5 p m 2 /m 2, míg a 32386, hrsz. telkek esetében 4,5+1,5 p m 2 /m 2. 37

39 MEGFELELÉS SZÁMÍTÁS FRSZ BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG: FRSZ SZINTTERÜLETI SŰRŰSÉG FRSZ KÉSZ FRSZ KÉSZ Területfelhasználási egység Terület Beépítési sűrűség Építhető szintterület m 2 m 2 Bsá Bsp általános parkoló Vi ,77 2,75 1, , ,21 Építési övezet, övezet jele Terület Szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke m 2 Szmá Szmp Szm (Szmá+Szmp) Építhető szintterület m 2 általános parkoló 1 Vi-1/ ,07 3,00 3, ,21 0,00 2A Vi-1/ ,88 3,50 3, ,59 0,00 2B Vi-1/L ,90 3,50 3, ,15 0,00 3A Vi-1/ ,39 2,40 2, ,74 0,00 3B Vi-1/L ,21 3,50 3, ,22 0,00 4. Vi-1/ ,46 2,40 2, ,10 0,00 5. Vi-1/L ,33 2,50 1,50 4, , ,50 6. Vi-1/L ,08 2,75 2, ,97 0,00 38

40 KÖZTERÜLETEK ,45 0,00 0,00 0,00 0,00 0, , , ,50 FRSZ ÉPÍTHETŐ SZINTTERÜLET (m2) KÉSZ általános , ,80 parkolás , ,50 összesen: , ,30 MEGFELEL FRSZ Területfelhasználási egység Terület Beépítési sűrűség Építhető szintterület m 2 m 2 Bsá Bsp általános parkoló Ln ,85 3,00 1, , ,56 KÉSZ Építési övezet, övezet jele Terület Szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke m 2 Szmá Szmp Szm (Szmá+Szm p) Építhető szintterület m 2 általános parkoló 7A Ln-2/A ,23 4,50 1,50 6, , ,35 7B Ln-2/ ,43 3,50 3, ,00 0,00 8. Ln-2/ ,89 3,50 3, ,60 0,00 9.A Ln-2/ ,03 3,50 3, ,60 0,00 9.B Ln-2/ ,18 3,50 3, ,13 0,00 KÖZTERÜLETEK 5 709,09 0,00 0,00 0,00 0,00 0, , , ,35 FRSZ ÉPÍTHETŐ SZINTTERÜLET (m2) KÉSZ általános , ,38 parkolás , ,35 összesen: , ,73 MEGFELEL 39

41 A beépítési magasság szabályozása A korábbi OTÉK a beépítés magasságát az un. építménymagassággal állapította meg, s rögzítette a számítás során figyelembe veendő elemeket. Az új OTÉK fogalommeghatározása alapján azonban a beépítési magasság gyűjtőfogalmába az alábbiak értendőek: 12a. Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma. Ezen belül a három további fogalom: 33. Épületmagasság ( Ém ): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. 52. Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak, cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények ( tetőépítmények ) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. 98. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság. A beépítési magasság esetében az OTÉK úgy fogalmaz, hogy a helyi építési szabályzatban egységesen kell meghatározni a megengedett beépítési magasságot, vagyis egy szabályzatban egy féle kategória használható. Heterogén városszerkezet és beépítési karakter esetében ez azonban problémákat vet fel, ezért az FRSZ az OTÉK-tól eltérően szabályoz (ÉHAT/112/1/2014. számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján): FRSZ 4. (2) bekezdés: A KÉSZ-ben a beépítési jellemzőknek legjobban megfelelő, a beépítési magasság gyűjtőfogalma alá tartozó épületmagasság, homlokzatmagasság és párkánymagasság vegyesen is alkalmazható. 40

42 További lehetőség az épületek magasságának a szabályozására az épület legmagasabb pontjának meghatározása, amely hatékonyan az épületmagassággal együtt alkalmazható pl. magasházak esetében. A fogalom OTÉK szerinti az alábbi: 32.Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak kupola, saroktorony valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók. Az eltérő típusú beépítések magassági szabályozása eltérő eszközökkel lehetséges hatékonyan. A párkánymagasság pl. a telkenként felosztott és zártsorúan beépülő területek szabályozására alkalmas. A terület a fővárosi tervek alapján un. II. párkánymagassági területbe esik, ahol az utca légtérarány függvényében (1,5), de a párkánymagasság maximum 21 méter lehet. A tervezett beépítés azonban egy mozgalmasabb tömeg kialakításával számol, ahol a környezetéhez zártsorúan csatlakozó részek kb. 8 méter magasságban vannak. Az e fölött kialakuló magasabb épületszintek azonban lényegesen lazább beépítésűek (15-20%). A javasolt beépítés a meglévő beépítések irányába 5 méteres előkerttel számol, vagyis az utca és az előkert együttes szélessége 20 méter. Az II.párkánymagasság esetében 1,5-ös légtérarányt nézve a beépítés magassága elméletben 30 méter is lehetne, ha az FRSZ ezt nem maximalizálná 21 méterben. A beépíthetőség rugalmasságát figyelembe véve, hogy szabadabb építészeti formálásra is lehetőség legyen ezért a beépítés magasságát differenciáltan javasolt szabályozni. Általános esetre, ha a telek azonos magasságon zártsorúan épül be akkor párkánymagassággal, melynek maximális értéke 21 méter, vagy ettől eltérő, mozgalmasabb beépítés esetén, ha a telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke a rendezett tereptől mért 8,0 méter sík felett maximum 20%, abban az esetben az övezetben megadott épületmagassággal (18,0 m) és épület legmagasabb pontjának megadásával (26 méter). Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások Rendeltetés korlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) A fővárosi TSZT Szerkezeti Tervlapja ahogy az már korábban bemutatásra került - a jelentős változással érintett intérményterületeken szimbolikusan jelölte azokat a területsávokat, ahol a környezeti terhelés alapján az új lakó funkció elhelyezése nem kívánatos. Mivel a további pontosítás a KÉSZ-ekben lehetséges, ezért vagy a rendelet szövegében vagy rajzi formában alkalmazni kell valamilyen formában. Erre lehetőség: 1. Az építési övezetekben meghatározhatóak az egyes elhelyezhető rendeltetések, így amennyiben a szabály az egész övezet területére vonatkozik úgy övezeti előírásként is teljesíthető a szabály, rajzi jelölés alkalmazása nélkül. Ebben az esetben a lakó rendeltetés kialakítást meg kell tiltani az adott övezetben. 41

43 2. Amennyiben azonban egy adott építési övezet csak egy részére (sávjára) érvényes a szabály, úgy javasolt a szabályozási tervlapon külön jelkulccsal és méretezéssel ábrázolni az érintett területet. Ezzel együtt peidg a rendelet szövegében az építési övezet szabályi között kizárni a lakó rendeltetést, az alábbiak szerint: Az Vi-1/A1 jelű építési övezetben az 1.A mellékleten rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jelöléssel megadott sávban lakó rendeltetés nem helyezhető el. Jelen esetben a 2. megoldást javasoljuk, mivel a területet/telket egy egységként kívánják hasznosítani, s annak csak a vasút felőli része érintett. A területsáv szélességének a megállapításánál - több tényezőt is mérlegelve - az a telek határától mérve méterben adható meg: A korábbi szabályozási terv a Francia út mentén kb. 25 méteres sávban munkahelyi övezetet jelölt, ahol a lakó funkció elhelyezése nem volt lehetséges. Ebben a formában a területen a szabály korábban is teljesült. Ezt leképezve a területsáv 25 méterben meghatározható. Tapasztalatok alapján a szükséges kijelölendő sáv az érintett infrastruktúra (jelen esetben a vasút, mint a környezetét terhelő elem) telkétől mért 40 méter. Mivel jelen esetben a Francia út is a vasút mellett fut, mely kialakult szabályozási szélessége 11 méter, úgy az érintett sáv az érintett telek határától 30 méterben határozható meg. A Beépítési terven bemutatott beépítés a 30 méteres sáv esetén is meg tud felelni a szabálynak ábra: Védőtávolságok és a beépítést korlátozó területek 42

44 Vasút védőtávolsága Az OTÉK 38. (10) bekezdése alapján a vasútvonalak működése miatt a szomszédos területeken korlátozással érintett sáv szélességét a TSZT is meghatározza. Ez az országos törzshálózati vasúti pályák szélső vágányától számított 50 m, mely távolságon belül építmény csak a vasúti üzemeltető és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el. Mivel az építési jogokat a KÉSZ keletkezteti, s az elem szorosan összefügg az építési engedélyezéssel ezért a KÉSZ-ben külön (Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei) tervlapon javasolt ábrázolni a védőtávolságot. A TSZT további tervi elemei A Szabályozási terv - Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei tervlapon javasolt továbbá ábrázolni a TSZT tervi elemei közül a jelentős változással érintett területeit illetve a városképi jelentőségű meglévő fasorokat. Közlekedési célú területek közúti közlekedési területek szabályozása Fővárosi TSZT által meghatározott, Fővárosi jelentőségű közutak: KÖu-1 jelű övezet, gyorsforgalmi utak esetében (a XIV kerület nem érintett) KÖu-2 jelű övezet, a fővárosi jelentőségű I. rendű főutak esetében(hungária körút) KÖu-3 jelű övezet, a fővárosi jelentőségű II. rendű főutak esetében (a tervezési terület nem érintett) KÖu-4 jelű övezet, településszerkezeti jelentőségű főútak esetében (a tervezési terület nem érintett) Kerületi jelentőségű közutak: Kt-Kk jelű övezet, lakó és kiszolgáló utak, a TSZT területfelhasználási egységein belüli közutak területe (Egressy út, Zászlós utca, Jurisich Miklós utca, Francia út) A KÉSZ rendelet-tervezetébe javasolt elemek összefoglalása Az Ln-2 jelű nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület építési övezetei ( ) Az Ln-2/A1 jelű építési övezetek telkein kizárólag a) kereskedelmi, szolgáltató, b) hitéleti, c) nevelési, oktatási, d) egészségügyi, szociális, e) kulturális, közösségi szórakoztató, f) szállás jellegű, g) igazgatási, h) iroda és i) sport rendeltetés helyezhető el. 43

45 A Vi-1 jelű intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezetei ( ) Az Vi-1/A1 jelű építési övezetek telkein kizárólag a) lakó, egyéb kizáró szabály hiányában, b) kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti, d) nevelési, oktatási, e) egészségügyi, szociális, f) kulturális, közösségi szórakoztató, g) szállás jellegű, h) igazgatási, i) iroda és j) sport rendeltetés helyezhető el. ( ) Az Vi-1/A1 jelű építési övezetben a) az 1.A mellékleten rendeltetéskorlátozással érintett terület (lakó rendeltetés elhelyezésének kizárása) jelöléssel megadott sávban lakó rendeltetés nem helyezhető el, b) lévő telkeken kereskedelmi, szolgáltató, szállás rendeltetés a bruttó szintterület legfeljebb 50%- án létesíthető, c) a párkánymagasság legnagyobb mértéke max. 21. méter, d) ha telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke a rendezett tereptől mért 8,0 méter sík felett maximum 25%, abban az esetben a d) ponttól el lehet térni, azonban ebben az esetben az épületmagasság maximum 18 méter, az épület legmagasabb pontja maximum 26 méter lehet. 1. melléklet Szabályozási koncepció Szabályozási terv 1.A. melléklet: Szabályozási terv Szabályozási elemek 1.B. melléklet: Szabályozási terv Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei 2. melléklet Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei Intézményi, jellemzően zártsorú jellegű terület (Vi-1) A B C D E F G H I J Építési övezet jele Telek kialakítható legkisebb területe (m 2 ) Telek kialakítható legnagyobb területe (m 2 ) Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke (%) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke (%) Vi-1/A Z 80* Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) 3,5 Beépítési magasság megengedett legkisebb mértéke (m) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) +1,5 P 6,0 21,0 P : kizárólag parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területére felhasználható érték *: terepszint felett a második szinttől a beépítés megengedett maximális mértéke 25% 44

46 Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület (Ln 2) A B C D E F G H I J Építési övezet jele Telek kialakítható legkisebb területe (m 2 ) Telek kialakítható legnagyobb területe (m 2 ) Beépítési mód Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke (%) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke (%) Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) Beépítési magasság megengedett legkisebb mértéke (m) Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) 4,5 Ln-2/A Z 80* ,0 21,0 +1,5 P P : kizárólag parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területére felhasználható érték *: terepszint felett a második szinttől a beépítés megengedett maximális mértéke 65% 45

47 Vi-1/ m Egressy út (32371/1) 32304/ /6 Mexikói út(32091/3 6,0 m KÖk Vi-1/ b m 2371/2) 9a Ln-2/A Francia út Hungária körút (32482) Hung 32491/ Vi-1/A b Ln-2/ KÖu Ln-2/ Zászlós utca / Kt-Kk b 46a 32377/ (32376) Kt-Kk 15 m (32395) Jurisich Miklós utca Zá Kt-Kk m /1 43 Kt-Kk (32372/5) Vi-1/L / KÖk 32374/ Fra

48 (32371/1) Egressy út / /6 Mexikói út(32091/ b /2) 9a Francia út Zászlós utca (32372/5) (32376) b 46a 32377/ / (32395) Jurisich Miklós utca / /2 Fra Hungária körút (32482) Hung b 32491/ Zá /3

49 1.6. A JAVASOLT BEÉPÍTÉS, VÁLTOZÁS VÁRHATÓ INFRASTRUKTURÁLIS IGÉNYEI KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰFEJLESZTÉS, HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, IGÉNYE Úthálózat fejlesztés A tervezett beépítés a Zászlós utca, a Francia út, a Jurisich Miklós utca és az Egressy út által határolt területen van. A telek gépjárművel való megközelítése azonban a Zászlós utca, a Francia út és a Jurisich Miklós utca irányából tervezett. Ezek közül a Zászlós utca átalakítása, míg a Jurisich Miklós utca és a Francia út kiépítése szükséges. A tervezett új utakhoz három csomópont kiépítése tervezett: Jurisich Miklós utca - Zászlós utca csomópont, Jurisich Miklós utca - Francia út csomópont, Francia út Egressy út csomópont. Ebből az első kettő hagyományos, egyszerű csomóponti kialakítással, jelzőtáblás forgalomirányítással javasolt. Mivel azonban az Egressy útnak magasabb a forgalma a Francia úti csomópontnál jelzőlámpás szabályozású csomópont javasolt. A csatlakozás kialakítása az Egressy út meglévő nyomvolanának az átépítését teszi szükségessé, a vasúti hídpálya alatt. 1 A tervezett utak jelenleg meglévő szabályozási szélessége a szükséges közlekedési infrastrukturák kiépítéséhez elegendő, az utak telkeinek szélesítése nem szükséges: Útszakasz Meglévő szabályozási szélességek Kiépítendő új szakasz hossza Egressy út 23 méter - Zászlós utca 15 méter 132 méter Jurisich Miklós utca 15 méter 109 méter Francia út 11 méter 201 méter Zászlós utca A Zászlós utca jelenleg egy oldalon beépített lakóterületi kiszolgáló utca a lakóterületi oldalon járdával és zöldfelülettel. A burkolat szélessége egy oldali parkolást és egy forgalmi sávot tartalmaz. Az utca végén kavicsszórással stabilizált felület található melyet parkolásra használnak. A Zászló utca esetében javasolt a 2x1 forgalmi sáv szélességű útpálya, kétoldali járda és zöldsáv minimális kiépítése. A meglévő 15 méteres telekszélességben a 6 méter széles útpálya mellett mindkét oldalon kb. 2,5 méter széles járda és további 2 méter zöldsáv kialakítása lehetséges. Mivel a tervezett beépítés oldalán az épületet 5 méteres előkerttel tervezett kialakítani, ezen az oldalon 2 méteres járda kialakítása esetén a fennmaradó 2,5 méterben fasor és közterületi parkolók kialakítására van lehetőség. A Zászlós utca ezen szakasza zsákutcában végződik, így itt egy forduló kialakítása szükséges. 1 forrás: Budapest, XIV. kerület Egressy út Francia út Mexikói út 100a vasútvonal által határolt területek mentén létesülő ingatlan beruházás építési engedélyezési terve hszr.:32375 Közlekedési alátámasztó munkarész (Zemplén Market Zrt.) 46

50 Jurisich Miklós utca A Jurisich Miklós utca lakóterületet kiszolgáló út, mely a Hungária körútra biztosít kapcsolatot, a kikanyarodás azonban csak észak felé az Árpád híd irányába lehetséges. Az utca a Hungária körút és a Zászlós utca között kiépített 2x1 sáv széles, az északi oldalán parkolósávval és zöldfelülettel, míg a déli oldalt az útra merőleges parkolásra használják. A tervezési terület melletti további szakasz ugyan telekjogilag létezik azonban nincs kiépítve. A meglévő szakasz folytatásaként javasolt a 2x1 forgalmi sáv továbbvezetése valamint kétoldali járda és zöldsáv kialakítása. A meglévő 15 méteres telekszélességben a 6 méter széles útpálya mellett mindkét oldalon kb. 2,5 méter széles járda és további 2 méter zöldsáv fér el. Az utca kiépítése során egyes közmű ellátási hálózatok kialakítása is javasolt (közmű csatorna, villamosenergia hálózat, közvilágítás, kisnyomású gázvezeték, hírközlési kábelek) Francia út A Francia út Thököly út és Mogyoródi út közti szakaszának jelentős része kiépítetlen. A tervezési terület melletti rész a Mogyoródi út irányából jelenleg zsákutca. Az út telke telekjogilag kialakított és 11 méter széles, mely az egy irányú kiszolgálásra (a másik irányba vasúti terület és töltés van) elégséges, további szélesítése nem javasolt. Szintén 2x1 forgalmi sáv szélességű útpálya, és a tervezett beépítés irányába egy oldali járda és zöldsáv kiépítése javasolt. Egressy út Az út 2x1 forgalmi sávos kialakítású belterületi főút. A Hungária körút és Mexikói úttal való kereszteződésében jelzőlámpával szabályozott forgalomirányítás működik. Forgalomváltozási adatok A forgalomszámítási vizsgálatok alapján a feltételezett forgalomeloszlások szerint az Egressy út Francia út csomópontján 46 jármű, a Mogyoródi út Francia út csomópontjában 29 jármű, a Hungária körút Jurisich Miklós utca csomópontjában pedig 28 jármű jelenik meg csúcsórában irányonként. Ezek a forgalomnagysagok a jelenlegi forgalmi helyzetre nincsenek számottevő hatással. A vizsgálat ugyanakkor megjegyzi, hogy a jelenlegi állapotban az Egressy út, illetve a Mogyoródi út csúcsidőszakban jelentős forgalommal terhelt útszakaszok, különösen a Hungária körút felé vezető irány esetében. 2 2 forrás: Budapest, XIV. kerület Egressy út Francia út Mexikói út 100a vasútvonal által határolt területek mentén létesülő ingatlan beruházás építési engedélyezési terve hszr.:32375 Közlekedési alátámasztó munkarész (Zemplén Market Zrt.) 47

51 6.1. ábra:közlekedésfejlesztés újonnan kialakítandó úthálózat Meglévő kiépített út, utca Átalakításra tervezett utca/utcaszakasz Újonnan kiépítésre tervezett utca (a tervezett beépítéssel összefüggésben kialakítandó útszakaszok) Újonnan kiépítésre tervezett utca (egyéb csatlakozó útszakasz) Tervezett új csomópont 48

52 Közmű fejlesztés A tervezési terület és környezete közművekkel jól ellátott, a hálózatok többnyire kiépítetettek. Az ellátás az Egressy út és a Zászlós utca irányából is megoldható. A hálózatok további fejlesztése a konkrét kialakítás függvényében csak minimálisan javasolt. A tervezett beépítésen belül a rendeltetések elsősorban a Zászlós utca és a Jurisich Miklós utca irányába esnek, így a közműellátást főként ezekről az utcákról javasolt megoldani. A Jurisich utca kiépítésénél az esetleges közműveket az útpálya kiépítésével együtt javasolt ezért megoldani. A területen és környezetében a távhő ellátás nincs kiépítve ezért a fűtést és a használati melegvízellátást más módon szükséges megoldani. Víziközművek ábra: Meglévő közműhálózatok VÍZELLÁTÁS (forrás: ábra: Meglévő közműhálózatok SZENNYVÍZELVEZETÉS (forrás: Vízellátás. A vízellátást a területen a Fővárosi Vízművek Zrt. biztosítja. Kiépített vízvezeték van a Hungária körúton, az Egressy úton, a Zászlós utcában és a Jurisich Miklós utca teljes szakaszán (a jelenleg úttal kiépítetlen részén is). A beépítés lakó és egyes kereskedelmi részei a Zászlós utcáráról elláthatóak. A további kereskedelmi területek, amelyeik a Jurisich Miklós utca felé esnek az utcában lévő vízvezetékre tudnak csatlakozni. 49

53 A tűzivíz-ellátás a Zászlós utcában föld feletti tűzcsapokkal kiépített hálózatról megoldott Szennyvízelvezetés. A területen a szennyvizek és csapadékvíz elvezetését a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. végzi. Kiépített szennyvízcsatorna van a Hungária körúton, mely az Egressy úttól déli irányba vezeti a szennyvizeket. Szennyvízcsatorna ugyan az Egressy úton is halad, a tervezett beépítés szennyvizeinek elvezetését azonban javasolt a már meglévő Zászlós utca Jurisich Miklós utca nyomvonalon a Hungária körúti gyűjtőbe vezetni. A kiépülő Jurisich Miklós utcában javasolt a közműcsatorna kibővítése egy kb. 70 méteres szakaszon, csatlakozva a már kiépült hálózatokhoz. Energiaközművek ábra: Meglévő közműhálózatok VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS (forrás: ábra: Meglévő közműhálózatok FÖLDGÁZELLÁTÁS (forrás: Villamosenergia ellátási rendszer. A területen a villamosenergia ellátást és a közvilágítás ellátást az ELMŰ Hálózati Kft. végzi. A terület villamosenergia-ellátása a Zászlós utca és az Egressy utca irányából is megoldható (az érintett telek bekötése az Egressy út felől van). Javasolt azonban - a közvilágítással együtt a Jurisich Miklós utca kiépülő szakaszán is továbbvezetni a hálózatot, mivel így innen is elláthatóvá válik a terület, valamint innen az utca déli részének fejlesztési területei is elláthatóak a későbbiekben. Az esetleges meglévő felszín felett légvezetékkel vezetett szakaszokat javasolt földkábelbe kiváltani. 50

54 Az újonnan kiépülő Jurisich Miklós utcában és a Francia úton ki kell építeni a közvilágítási hálózatot új közvilágítási oszlopok elhelyezésével. A kialakítás szempontjából a vezeték kiépítése földkábeles formában javasolt. Földgázellátás. A földgáz ellátást a területen a Nemzeti Közművek Földgázhálózati Kft. (NKM Földgázhálózati Kft.) végzi. Az új beépítéssel érintett telek bekötése az Egressy út felől van, de a hálózat a Jurisich Miklós utca kiépített szakaszán és a Zászlós utca teljes szakaszán is megvan. A terület ellátása így az Egressy út és a Zászlós utca felől is megoldható. További vezeték kiépítése a Jurisich Miklós utca kiépítése mellett javasolható, mely a területtől délre lévő átalakuló területek ellátására is szolgálhat. Elektronikus hírközlés. A területen több szolgáltató vezetékei is megtalálhatóak, de elsősorban a UPC és a Canalcom Kft. vezetékei épültek itt ki. (az elektronikus közműnyilvántartás adatai alapján). További bővítés a Jurisich Miklós utca és a Francia út irányába javasolt ábra: Meglévő közműhálózatok ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS (forrás: 51