Veled Európa, de nélküled EU! Halász József. Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga

Átírás

1 Veled Európa, de nélküled EU! Halász József Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2017

2

3 Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. (Széchenyi István) Veled Európa, de nélküled EU! Halász József Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga

4 DR. HALÁSZ JÓZSEF dr. Halász József 6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a +36/30/ ISBN PRINTED IN HUNGARY

5 Tartalom: Bevezető. 1. oldal Miért. 7. oldal Mit oldal Hogyan oldal

6

7 Bevezető Én úgy látom, hogy Árpád feledése a magyar halál. Ezeréves szolgaságunk utolsó, sovány bére a művelt nyugat kegyelem döfése. Ébredjünk végre rá, hogy a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet. Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy Árpádhoz. Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesül európai erőt. Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése, sárba tiprása viszont annak a népnek önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi, hiszen akinek nincs gyökere annak jövője sincs. Hát válasszatok Magyar Testvérek. A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és magatokévá tesztek az lesz a Tiétek. Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy kegyelmével, hogy ismét beállhassunk a Fénybe. Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk. 1 Badiny Jós Ferenc 1986-os gondolatai tökéletesen meghatározzák a Szent Korona Értékrend szerinti összehangolt munka célját: a Feltámadás Fényét választva kivédeni a művelt nyugat kegyelemdöfését, Árpád apánk tiszta kereszténységének hagyományként követésével. A művelt nyugat válságba vezette a világot, helytartói megosztással, félrevezetéssel, a tájékoztatási monopólium segítésével tartják fenn hatalmukat itthon és világszerte. Egyre több kérdés fogalmazódik meg az emberekben, életfeltételeik beszűkülését tapasztalva. Miért kell olyan terheket vállalni, amelyek nem a mi érdekeinket szolgálják? Miért kell nekünk kirekesztettnek lennünk saját országunkban? Miért kell magyar vért és életet áldozni azért, hogy mások gazdasági és politikai hatalmat szerezzenek számukra is idegen országokban? 1 Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók - -

8 Bevezető A helytartók figyelemeltereléssel válaszolnak. Úgy tesznek, mintha nem közös megegyezéssel adták volna el Magyarország és a magyar emberek szabadságát. Úgy tesznek, mintha a nemzetközi szerződések aláírásakor nem látták volna előre annak következményeit. És a megosztottság tényleges értelmét is látjuk akkor, amikor azok, akik közös megegyezéssel megosztották a társadalmat, most egymásra mutogatnak miközben érdekeik azonosak -, hogy önmaguk felelősségéről eltereljék a figyelmet. Óvatosan felvetődik a közszereplők megnyilvánulásaiban és a hivatalos médiában a birodalmi tagságunk hátrányainak általános említése, de amikor jól felfogott önvédelemként megfogalmazzuk a birodalomból kiválás jogszerű lépéseit, akkor minden közszereplő és média hallgat, követve azt az aranyszabályt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. A hatalom célja az, hogy leplezze, a ténylegesnél kisebb hatásúnak állítsa be a birodalom erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági válságot és társadalmi feszültséget, ehhez használja fel a mindannyiunk pénzéből fenntartott médiát, és a bérmagyarokat. Ezzel mindannyiunkat saját kivégzésük társtetteseivé akarnak tenni. A magyarországinál sokkal súlyosabb a nemzetközi figyelemelterelés, amely nemcsak Európa, hanem a világ békéje súlyos veszélyeztetésének leplezésére szolgál. Ez pedig nem kisebb, mint a III. világháború kirobbantásának potenciális lehetősége. Iránban nem tudott a birodalom olyan belső ellenállást szítani a számára ellenséges rendszer megbuktatására, mint pl. Líbiában (legfeljebb néhány atomtudós meggyilkolását érte el), ezért az irakihoz hasonló koholt vádakkal akarja igazolni egy támadás jogszerűségét. Ezek a koholt vádak részben az irakihoz hasonlóak: a tömegpusztító fegyver birtoklásának vádja 2. A másik része viszont az eddigi terrortámadások indoklásához képest új: az Izraelt fenyegető újabb holokauszt rémképe 3 2 Irán atomfegyver-fejlesztési törekvései "nukleáris hidegháború" kialakulásának veszélyével járnak a térségben Hague: "Irán nukleáris hidegháborút kockáztat a Közel-Keleten" Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor. Az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere, Ehud Barak úgy véli, hogy Izraelnek egy "újabb holokauszt" elkerülése érdekében meg kell támadnia Iránt. (Le Figaro: Egyre valószínűbb az Irán elleni izraeli csapás

9 Bevezető Amikor a válság gazdasági és biztonságpolitikai hatásainak megszűntetését követeljük, akkor jogállamiságra, demokráciára hivatkoznak azok, akik jogállamiságon a diktatúra szabályrendszerét, demokrácián a kiválasztottak kirekesztettek fölött gyakorolt korlátlan elnyomását értik. A gépezet, amely nem természetes úton, hanem egy természetellenesen felépülő mesterséges kultúra a nyugati civilizáció eredményeként jött létre, szerkezeti hibákat rejt magában. Ezek jelentik azt a lehetőséget, amit fel tudunk használni arra, hogy a birodalmi függőségünk ellen a jogállamiság és a demokrácia szabályai szerint lépni tudjunk. A január elsején hatályba lépett Alaptörvény 8. cikke 4 lehetővé teszi népszavazás kiírását. A népszavazás köréből a (3) bekezdés d) pontja kizárja a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről szóló tárgykört, de a nemzetközi szerződésből eredő jogok gyakorlását nem. Így marad kritériumként az, hogy a népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés, a nemzetközi szerződések pedig ebbe a jogkörbe tartoznak 5. A birodalom mindhárom szervezetének (amelynek tagjai vagyunk) alapszerződése jogként határozza meg bármely tagország számára a kilépés lehetőségét (EU 6, 4 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; (Magyarország Alaptörvénye cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; (Magyarország Alaptörvénye I. CIKK 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (Az Európai Unióról szóló szerződés és - 3 -

10 Bevezető IMF 7, NATO 8 ), tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása a jogállamiság részét alkotják. Mivel a én az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő lapok egyike sem a kilépést kezdeményezi az EU-ból, az IMF-ből, a NATO-ból (tehát nem a kötelezettségek teljesítését érint), hanem ezen szervezetek alapszabályában szereplő jog gyakorlására vonatkozik, és történetesen azt indítványozza, hogy a választók szabad akaratukból döntsenek arról, hogy ezen szervezetek tagjai akarnak-e maradni. Ez nem jogértelmezési kérdés, mert a jogszabályok szövegéből egyértelműen ered. A NATO-val kapcsolatosan lehet egyedül jogértelmezést felvetni, a szerződés életbelépését illetően. Egyik lehetséges jogértelmezés sem zárja ki a népszavazás kiírását, tekintettel arra, hogy a belépésünk több mint tíz évvel ezelőtt történt. A Lisszaboni Szerződés 9 és a én hatályba lépett rendelet) 10 pedig egyértelműen lehetőséget arra, hogy európai polgári kezdeményezéssel a föderatív az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája (Lisszaboni Szerződés) 7 XXVI. cikk 1. szakasz. A tagok kilépési joga Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe. (1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről cikk: A szerződés életbelépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi időpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő tényezőket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások fejlődését is. 13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél kormányát. (Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, április II. CIKK 11. cikk (4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. (Lisszaboni Szerződés - re02.hu08.doc) - 4 -

11 Bevezető (tehát összeolvasztó, integráló) Európai Unió konföderatív (összehangoló, koordináló) Európai Államszövetséggé alakuljon át. A feladat- és hatáskör vonatkozásában az Európai Bizottságról a Lisszaboni Szerződés ugyanúgy rendelkezik, mint az Országgyűlésről az Alaptörvény, tehát értelmezési vita érdemben itt sem lehetséges cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat; (Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről

12 Bevezető - 6 -

13 Miért - 7 -

14 Miért - 8 -

15 Miért Miért cím tartalma Bevezetés 11. oldal I. Eszmei paradigmaváltás. 13. oldal Pogányok vagyunk-e?. 14. oldal II. Jogi paradigmaváltás oldal 1. A választási rendszer 19. oldal 2. Hatalomgyakorlási rendszer 23. oldal III. Gazdasági paradigmaváltás oldal Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések:. 27. oldal 1. A Római Szerződés aláírása 2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása. 29. oldal 3. Kvóták. 30. oldal 4. EU-sarc. 31. oldal - 9 -

16 Miért

17 Miért Bevezető A diktatórikus birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatását összehasonlítva szakterületenként a Szent Korona Értékrenddel az I. fokozat A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal) c. második része tartalmazza. Természetesen ez az az ok, ami nélkülözhetetlenné teszi a gondolkodási mód minta (paradigma) váltást. Most azt kell egyértelművé tenni, hogy nem a zsidókereszténység által támogatott Szent Korona Tan ideológiai alapjára épülő megoldást kell választani, hanem ősi hagyományaink tiszta keresztény eszméjén alapuló Szent Korona Értékrendet. Az eszmei paradigmaváltás szükségességének további bizonyítékait, és ennek hatását kell most átgondolnunk a szabályozásra (jogrendszerre és törvényhozásra), valamint a gazdaságra. Vagyis annak kell mindenkiben egyértelműnek lennie, hogy a Szent Korona az Új világtörténelmi korszak paradigmája. Az eszmei, a szabályozási (jogi) és a gazdasági rész szerves egységet alkot

18 Miért

19 I. Eszmei paradigmaváltás Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Szent Korona Tan Szent Korona Értékrend Fejezet Cím Oldal Cím Oldal 1. Ezeregyszáz év 370 Több ezer (legalább 6000) év Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése Egyszemélyes vezetés Összefoglalva: Dogmatizmus (agnoszticizmus) 1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság március 19. szakadt meg Közszabadság elve érvényesül A vezetés kettős egysége (kündü és gyula) Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus) A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg A magyar szabadság alapja az az értékrend, amely a közszabadság alapját adja vissza. Az ezeregyszáz év alapja a társadalmi, gazdasági, politikai megosztottság. A zsidókereszténység ennek a kiszolgálója. Ez az eszmei (ideológiai) gátja annak, hogy a világot válságba sodró paradigmát a zsidókereszténység eszmeiségére alapuló gondolkodási mód váltsa fel, hiszen a kettő ugyanaz! Sok vád éri a Szent Korona Értékrendet az eszmei alappal kapcsolatban. Pogánynak, koppányosnak nevezik sokan. Szeretném, ha ez a vádaskodás befejeződne, ezért egy idézettel bővítem az eddigi bizonyítékokat, annak eldöntésére, hogy

20 Miért I. Eszmei paradigmaváltás Pogányok vagyunk-e? Az idézetet Dr. Zakar Andrástól veszem, aki mérnök, katolikus pap, hittudós, Mindszenty József bíboros egykori személyi titkára és az üldöztetésben sorstársa volt, egyben a magyarság igaz őstörténete megismerésének elkötelezettje, aki az Igaz katolikusokról c. munkájában hivatkozik arra a XXIII. János által a II. Vatikáni zsinat megnyitásaként elmondott beszédére, (és benne Paralel Bibliára), ami a vádaskodók szerint nincs. A Sumér hitvilág és a Biblia 11 c. könyvének összefoglalásaként a következőt írja: Befejezésképpen foglaljuk össze a sumér bibliai párhuzamok fokozatos megismerése során adódó következtetéseket, melyeket ezután mind a hittudományban mind a történetírásban, nyelvészetben, művészettörténetben, néprajzban stb. különösen figyelembe kell vennünk az Isteni Kinyilatkoztatásra vonatkozó II. vatikáni zsinati dogmatikus konstitúció szellemében. 1. Az ószövetségi kinyilatkoztatást tartalmazó szent és sugalmazott könyvek - még ha azokat csak történeti forrásokként használjuk is -, sok olyan nemes emberi eszmét, örök igazságot, isteni kinyilatkoztatás-részletet, különösképpen az egész emberi nem összetartozását, testvériségét valló részletet foglalnak magukban, melyek több száz, esetleg több ezer évvel azelőtt már megtalálhatók a környező keleti népek - főként a sumérok -- irodalmi emlékeiben. 2. Tévesnek és legalább is nacionalista túlzásnak kell tehát mondanunk azt az álláspontot, melyet pl. Goldziher Ignác így fejezett ki 1887-ben: "Szó lesz azokról az örök eszmékről; melyek a zsidóság kebelében születtek meg és az emberiség e parányi köréből indultak ki fáklyát gyújtani a sötétségben". (11. 1.) "Bátran elmondhatjuk, hogy felekezetünk előrehaladásának több évezredes menetében e nagy erkölcsi eszmének, mely legelőször az emberiség történetében a mi őseinknek nyilatkozott meg..." ( ). "Ellentétben a pogány ókor korlátolt isteneszméjéhez, mely az emberiséggel csakis külső kötelékkel van kapcsolva, a prófétizmus az istenség eszméjének etikai tartalmat adott és az etikai tartalomból, mint az erkölcsös élet forrásából vezeti le a társadalom és az egyén erkölcsös kötelességeit" (46. l.). 3. Ezt a túlzó nacionalista felfogást az ószövetségi könyvek szövegei is, helyenként kifejezésre juttatták. Ez azonban éppúgy nem volt tárgya a kinyilatkoztatott igazságnak, mint azok a részek, melyek a szent szerzők korabeli tudásának megfelelően tájékoztatnak földrajzi, természettudományi stb 11 Zakar András: Sumér hitvilág és a Biblia

21 Miért I. Eszmei paradigmaváltás kérdésekről: Kinyilatkoztatott igazságok azok, melyeket a szent szerzők, mint ilyeneket adnak elő a hit és erkölcs dolgában a tanító egyház értelmezése szerint. 4. Ez az ószövetségi könyvek stílusában helyenként kifejezésre jutó zsidó nacionalizmus koronként uralomra jutott egyes újszövetségi papok és hívók fölfogásában is és oka volt annak a lenézésnek, sőt rombolásnak, melynek az ősnépek és őskultúrák értékes emlékei helyenként áldozatul estek. Mindezek jóvátételére az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton ünnepélyes ígéretet tett és megfelelő utasításokat adott. 5. Történeti tényként meg kell azt is állapítanunk, hogy Goldziher és társai a múlt század vége felé már tudták és később még jobban megbizonyosodhattak róla, hogy a sumér nyelv és nép nem semita és nem indoeurópai nyelv és nép és ősi emlékei tanúskodnak olyan ismeretekről, melyekről ők azt állították, hogy az ószövetségi szentírás közli azokat először. 6. Ez a nem tudományos, hanem soviniszta magatartás fő oka volt annak, hogy a sumér kutatást ilyen soviniszták lefékezték, gátolták, megnehezítették, sőt sokszor gúnyolták és egyes követőik ugyanezt teszik mind máig. Ezeknek a nem tudományos indítékokból eredő nehézségeknek részben az is volt az oka, hogy nem fedezték fel a sumérnak az ural-altájival való rokonságát kellő világossággal, "részben pedig mesterséges akadálynál - egy paradoxonnál - fogva, melyet főleg Halévy tartott fenn makacsul, az a vélemény; hogy a sumér nem is valódi nyelv, csak mesterséges rendszere egy titkos írásnak, amelyet a köznép misztifikálója végett találtak fel az asszír papok. Ez a második akadály végül is megdőlt, mert fölfedeztek olyan emlékműveket, amelyeken ezen a nyelven találtak föliratokat olyan időkből amelyben még sémi nyelven nem is írtak Mezopotámiában" (Encyclopedia Britannica kötet 553. old.). 7. Ez a soviniszta, zsidó nacionalista magatartás, mely legvilágosabban a Babiloni Talmud eredeti és teles héber szövegéből és ennek hebraisták által készített hiteles fordítás kiadásaiból tűnik ki, az emberiség kultúrtörténeti fejlődési képét és öntudatát, valamint biológiai és erkölcsi egészségét elvi alapon katasztrofálisan megnyomorítja, nem tudományos és szemben áll az alapvető emberi jogegyenlőség ENSZ deklarációjával, melyet az államok különben törvénykönyvükbe is iktattak. 8. Az szövetség már eddig is tanúsította, hogy Ábrahám előtt is volt isteni kinyilatkoztatás. Az ókori keleti népek, főként és legkorábban a sumérok egyre nagyobb számban megfejtett emlékei pedig jogos alapot adnak

22 Miért I. Eszmei paradigmaváltás annak a feltételezésére, hogy a náluk talált és a kinyilatkoztatott igazságokkal egybecsengő tanítások főként az isteni kinyilatkoztatás segítségével vezették az emberiséget a szellemi fejlődés és az Istennel való személyes kapcsolat útján. Mostantól nem tartom vitathatónak, hogy pogányok vagyunk-e, hiszen egyértelmű: mi azt az ősi, tiszta kereszténységet követjük, amit Hamvas Béla így határoz meg: Tehát A kereszténység nem vallás. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás. 12 a Szent Korona Értékrend eszmei alapja az az ősi hagyomány, amihez való hűtlenség szelletje szétszorja a Szent Korona virágait (István Intelmei) és amit a Quedlinburgi Szerződés szét akart tiporni. 12 Hamvas Béla: Patmosz II. Kiengesztelődés

23 II. Jogi paradigmaváltás Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Oldal Bevezetés 399 Liberális-kapitalizmus Szent Korona Értékrend Fejezet Cím Oldal Cím Oldal Alkotmány Történelmi fejlődés eredménye 402 Örök és változtathatatlan Függetlenségvesztés 406 Örök szabadság A tőke szabad áramlása 411 A nemzeti vagyon önérték-növelése Az áru és a szolgáltatások Az önellátás alapja a 415 szabad áramlása nemzeti termék 419 A nemzeti vagyon 4. A szabad letelepedés 420 növelésének 422 kötelezettsége 5. Az EU-alapelvek 423 Szakrális alapú alkotmányosság Összefoglalva: A nyugati civilizáció liberális-kapitalista szabályozási rendszere a birodalmi érdeket szolgálja ki, ezért az állam és az emberek érdekeit alárendeli a birodalom anyagi érdekeinek. A Szent Korona Értékrend a társadalmi együttélést szabályozza a jogrendszerben, az emberek és az őket képviselő állam érdekeinek mindent alárendelve, így a gazdaságot is. A nyugati civilizáció a birodalom iránymutatását tekinti Alkotmánynak (Lisszaboni Szerződés) és ennek alárendelve készítik el a helytartóságok a saját irányelveiket tartalmazó Alaptörvényeket. Ezekből eredő részletes szabályozást (a végrehajtási utasításokat, amelyeket érdemtelenül neveznek törvénynek) a hatalom központi szervezetei végzik. A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatását (az Alkotó Alkotásának a Világmindenségnek működtetésére vonatkozó akaratnyilvánítását) tekinti Alkotmánynak (a magyar szó kifejező értelmével azonosan), ami ebből eredően örök és változtathatatlan. A mindenkori történelmi időszak fejlettségi foka határozza meg, hogy az iránymutatás milyen irányelveken keresztül érvényesül, vagyis mi az Alkotmányból eredő Alaptörvény

24 Miért - Jogi paradigmaváltás Az irányelvek mindennapi életre történő alkalmazása egy döntési folyamat, amelyet a döntési helyzet indít el. Mivel a döntési helyzet ott keletkezik, ahol a mindennapi életet éljük, ennek a szabályozásnak a településeken kell történnie. Ez jelenti a szubszidiaritást, vagyis annak biztosítását, hogy a döntés hatásának helyén szülessen a döntés. Két szabályozási területet kell különösen kiemelni, mint a jogi paradigmaváltás alapját: a választási és a hatalomgyakorlási rendszert

25 Miért - Jogi paradigmaváltás 1. A választási rendszer 13 Fő eltérések a nyugati civilizáció választási rendszerrel szemben: a./ A választás formája: nyílt szavazás 14, ebből eredően a képviselők és elöljárók kötött megbízatást kapnak, akiket bizalomvesztés esetén a választók visszahívhatnak 15. b./ Választási és választhatósági joggal csak a Szent Korona tagjai rendelkeznek Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény oldal (1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül. (3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti. (4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket. (5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat a./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával, b./ végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával is érvényesítik Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. szerint A választás és választhatóság joga

26 Miért - Jogi paradigmaváltás (1) Az Alaptörvény (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával. (2) A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. -a 15.2, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. -a 15.3 határozza meg. (Magyarország Alaptörvénye oldal) A közügyekben való részvétel joga (1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az Államhatalom gyakorlásról szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet. (2) Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon Az állam vezetéséről szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt Az államalapító magyarság (1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége. (2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ Magyarországi magyar b./ Felvidéki magyar c./ Kárpátaljai magyar d./ Székelyföldi, erdélyi magyar e./ Délvidéki magyar f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar (3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha Az állam vezetéséről, vagy A büntetésről szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk. (4) Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon Az állam vezetéséről szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond Államalkotó nemzetiségek (1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában

27 Miért - Jogi paradigmaváltás c./ A választás a települési választócsoportokon (nem pártokon) keresztül történik. A választás módja egyéni vagy együttes (családi) 17. (2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok b./ a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények (1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják. (2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek, b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve. (3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik. (4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik: a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem, b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy. (5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják: a./ települési önkormányzati képviselő, b./ polgármester, c./ alsóházi képviselő, d./ társadalmi csoport önkormányzati tag, e./ társadalmi csoport elnöke,

28 Miért - Jogi paradigmaváltás d./ A megválasztott elöljáró vagy képviselő megbízatása haláláig, egészségi alkalmatlanságának megállapításáig, önkéntes lemondásáig vagy visszahívásáig tart 18. f./ felsőházi képviselő, g./ nemzetgyűlési tag, h./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott, i./ Nemzeti Tanács tagja, j./ Magyarország elnöke, k./ Magyarország miniszterelnöke (1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak. (2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. szerint. 3. szakasz Rendkívüli választás 10. (1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. (5) bekezdésében meghatározott elöljáró a./ halála, b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása, c./ önkéntes lemondása, d./ visszahívása esetén. (2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti

29 Miért - Jogi paradigmaváltás 2. Hatalomgyakorlási rendszer 19 a./ Az érdekérvényesítés alapja a közszabadság 20 (nem a pártrendszeren) b./ A hatalomgyakorlással megbízott személyek közvetlenül a választóknak tartoznak felelősséggel Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény oldal (1) Magyarország az állam és a Szent Korona tagjainak szabadságát a szabadság feltételeinek megteremtésével biztosító és védő, örökké független állam. (2) Magyarország a társadalmi együttélés szabályait jogrendszerén keresztül betartó és betartató jogállam. (3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény szerint történik. (Magyarország Alaptörvénye oldal) (1) Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai gyakorolnak a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott - Nemzetgyűlési képviselőkön, - a Nemzeti Tanács tagjain, - Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint - Országgyűlési- és - Önkormányzati - Magyarországot nemzetközi szervezetekben, képviselőkön keresztül, illetve b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással. (2) Az Alkotmány (2) bekezdésben meghatározott, megalapozott esetekben mindenkinek kötelessége a Szent Korona értékrendjét veszélyeztető tevékenység megszűntetése érdekében a./ azonnali tevékenységgel fellépni, akár egyedül, akár csoportosan, a fellépés tényének hatósági bejelentésével egyidejűleg, b./ eljárást indítani az értékrendet sértő vagy veszélyeztető ellen, c./ népszavazást indítani. (3) Aki(k) a (6) bekezdésben meghatározott ellenállás jogával visszaél(nek), bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az ellenállási jog gyakorlásának örökös elvesztésével. (4) A (2) és (3) bekezdésben az Alkotmány 5. -nak megfelelően meghatározott ellentmondás és ellenállás joga gyakorlásának részletes szabályait a HARMADIK RÉSZ tartalmazza

30 Miért - Jogi paradigmaváltás c./ Az irányítás és a vezetés kettős egységében épül fel a hatalomgyakorlás 22 ( Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény oldal) (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. (Szabadság Alkotmánya oldal) 22 Az államhatalom gyakorlás kettős egysége 8. (1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él. (2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja. (3) Az irányítás szervezetei: a./ a Nemzetgyűlés, b./ Magyarország elnöke, c./ a Nemzeti Tanács, d./ a Honvédelmi Tanács, e./ a Bíróság, f./ az Ügyészség, g./ az Állami Számvevőszék és h./ a Magyar Nemzeti Bank. (4) A végrehajtás szervezetei: a./ Magyarország miniszterelnöke, b./ Magyarország Kormánya, c./ az Országgyűlés alsóháza, d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke, e./ az Országgyűlés felsőháza, f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke, g./ a települések önkormányzata, h./ a polgármester, i./ Társadalmi csoportok önkormányzata, j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke. (5) Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza. ( Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény oldal)

31 III. Gazdasági paradigmaváltás Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Oldal Bevezetés 426 Fejezet Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 1. Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona Kizárólagos hatáskörbe utalt Minden magyar érték a magyar területek érdeket szolgálja 432 A kizárólagos hatáskörrel 3. megcsonkított önrendelkezés Alulról épülő közszabadság 433 (szubszidiaritás) 4. Tiltó rendelkezések Kötelezettségek és jogok összhangja Kozmopolitizmus (világpolgárság) Szent Korona tagság 437 Összegzés 439 A liberális-kapitalizmus és a Szent Korona Értékrend gazdasági gondolkodási mód mintája (paradigmája) közötti alapvető különbség abban mutatkozik, hogy 1. - a liberális-kapitalizmus lehetőség-monopóliumot hoz létre, amin keresztül kínálatot termel, amelyhez manipulációval hozza létre a keresletet, így felülről irányítja a gazdaságot, - a Szent Korona Értékend az igények és a lehetőségek összhangját teremti meg, alulról, a településektől felépített rendszert alkotva; 2. - a liberális-kapitalizmusban az állam a gazdaság kiszolgálója, - a Szent Korona Értékrendben a gazdaság éppúgy, mint minden életfeltételbiztosítás az embert szolgálja, ennek a szolgálatnak az összehangolását végzi az állam. Ez a két alapvető különbség visszavezethető a társadalomszervezési gondolkodási mód minta (paradigma) tábla (mátrix) elmélete közötti különbségre. Azt, hogy a liberális-kapitalista gondolkodási mód minta (paradigma) az állam érdekei fölé rendeli a gazdaságot, Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja 23 bizonyítja, amelynek alapját 23 Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga oldal

32 Miért - Gazdasági paradigmaváltás az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés jelenti. 1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése EUM 26, EUM 38, EUM A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34., EUM 35., EUM 63., EUM 101., EUM 107. cikkek 3. Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282., EUM 295. cikk 4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106., EUM 207. cikk 5. Vám elvesztése EUM 28. cikk 6. Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk 7. Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk 8. Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk 9. Közigazgatás elvesztése EUSZ 5. cikk, EUM 7. cikk 10. Belbiztonság elvesztése EUM 88., EUM 89. cikk 11. Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19., EUM 86. cikk 12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt EUM 49., EUM 77., EUM 78., EUM 79., EUM 80. cikk Az Európai Egyesült Államok (EU) által tőlünk megvont szabadságjogok többsége a gazdasági függetlenségünk megszűnését jelenti. Szabadságjogaink elvételének előkészítése történt meg az EU-csatlakozás felkészülési időszakában. Ezek a következők:

33 Miért - Gazdasági paradigmaváltás Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: 1. A Római Szerződés 24 aláírása ELSŐ RÉSZ: Alapelvek 3. cikkely Közösségnek a 2. cikkelyben kitűzött célok érdekében folyó tevékenysége az ebben a Szerződésben előírt feltételekkel és időrendben magában foglalja a) a tagállamok között az áruk kivitele és behozatala tekintetében a vámok és mennyiségi korlátozások, illetve valamennyi ezekkel egyenértékű hatású intézkedés eltörlését; b) a közös kereskedelmi politikát; c) a belső piacot, amelyet a tagállamok között az áruk a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése jellemez; d) a személyeknek a belső piacra való belépésére és azon belüli mozgására vonatkozó intézkedéseket, a 100c. cikkely által meghatározott módon; e) a közös politikát a mezőgazdaság és a halászat területén; f) a közös politika bevezetését a közlekedés területén; g) olyan rendszer létrehozását, amely a belső piac területén folyó versenyt megóvja a torzítástól; h) a tagállamok jogszabályainak közelítését abban a mértékben, ahogy az a közös piac működéséhez szükséges; i) a szociálpolitikát, beleértve az Európai Szociális Alapot; j) a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését; II. CÍM: A MEZŐGAZDASÁG 38. cikkely (1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül származó félkész termékek. (2) A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak, ha a cikkely rendelkezései másként nem rendelkeznek. 24 Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, március

34 Miért - Gazdasági paradigmaváltás (3) A Szerződés 2. számú melléklete sorolja fel azokat a termékeket, amelyekre a cikkely rendelkezései vonatkoznak. (4) A mezőgazdasági termékek közös piacának működése együtt jár a tagállamok közös mezőgazdasági politikájának megteremtésével. 2. FEJEZET: A LETELEPEDÉS JOGA 56. cikkely (1) Ez a fejezet és az ennek alapján hozott intézkedések nem korlátozhatják azoknak a jogi és közigazgatási előírásoknak az alkalmazását, amelyek külföldiekre vonatkozó külön szabályozást tartalmaznak, és amelyek a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy alapján indokoltak. (2) Az átmeneti időszak vége előtt a Tanács - a Bizottság javaslatára, az Európai Parlament meghallgatása után - egyhangú szavazással irányelveket bocsát ki ezeknek a törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási előírásoknak a harmonizálására. A második szakasz vége után a Tanács - a 189b. cikkelyben meghatározott eljárás szerint - minősített többséggel irányelveket bocsát ki azoknak a rendelkezéseknek a harmonizálására, melyek a tagállamokban a rendeleti szabályozás, illetve a közigazgatási előírások területére tartoznak

35 Miért - Gazdasági paradigmaváltás 2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat, amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza A Koppenhágai Kompromisszum hatásának részletezését az Első Fokozat EU-sarc című része tartalmazza. 25 Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy - -

36 Miért - Gazdasági paradigmaváltás 3. Kvóták A területi támogatás alapja Magyarország termőterületének 77,5 %-a. A mennyiségi támogatás átlagosan a megtermelhető mennyiség kevesebb, mint felére vonatkozik. A kvóta teljes hatásának elemzése az Első Fokozat Mezőgazdaság, élelmiszeripar cím alatt szerepel. A tételes kvóta tábla: Mg-i területek Magyar adottság Magyar igény Aláírt kvóta Elért szint %-ban adottsághoz - igényhez Szántóföldi bázisterület (ha) Regionális hozam (t/ha) * * 93.8 Tradicionális durumbúza (ha) Nem tradicionális durumbúza (ha) Rizs (ha) Szárított takarmány (t) Cukor A (t) Cukor B (t) Izoglükóz A (t) Izoglükóz B (t) Kender (t) Len (t) Paradicsom (t) Őszibarack (t) Körte (t) Dohány (t) Beszállított tej (t) Közvetlenül eladott tej (t) Szarvasmarha kiegészítő tám. (Euro) Vágási prémium (állat) Húsmarha prémium (állat) Anyatehén (állat) Juh (állat) ** Kecske (állat) Benne a juhkvótában *1991-ben a kukorica és a búza hektáronkénti hozama: 6710 és 5190 kg volt

37 Miért - Gazdasági paradigmaváltás **A juh és kecske kvótát egyben határozták meg ezért annak együttes igény-értéke a viszonyítási alap. ( ) 4. EU-sarc Az EU csatlakozással kapcsolatos elvonás és támogatás egyenlege csatlakozás előtti és utáni adatainak elemzését az EU-sarc című rész tartalmazza. Jellemzőként itt csak egy fontos bizonyítékot tartok szükségesnek kiemelni: Az EU a tagországoktól évi hatmilliárd eurót visznek ki, miközben a nettó forrásbevonás az uniós támogatás egymilliárd euró körül járhat. mondta Lóránt Károly, az Európai Parlament gazdasági tanácsadója a Fixtv Veled Európa, de nélküled EU sorozatának március 14-i adásában. Különösen a gazdaságra vonatkoztatható a közelmúlt egyik vezető politikusának a véleménye, amely így hangzik: Mivel a szocializmus megbukott, azt lehetett mondani, hogy azért kell a neoliberalizmust megreformálni, mert nincs alternatívája. Ezt cáfoltad a nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezeteiddel. A hivatkozott jogszabálygyűjtemény: Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona Püski Kiadó Barroso is nyilván ezt érezte meg, amikor az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet megismerése után október 4-én a következőt üzente: A középkori, vallásos Szent Koronára épülő Európai Konföderáció tervezet a legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra. Természetes, hogy nemcsak ő, hanem a liberális-kapitalista rendszer minden helytartója fél a Szent Korona Értékrend tisztaságától, hiszen egyértelmű számukra is: a jelenlegi világtörténelmi korszak sírba ereszkedik pénzközpontúságával, a diktatúra szolgájává alázott mátrix-elméletével együtt, és az új világtörténelmi korszaknak az erkölcsi, gondolati és gazdasági tisztaságot megvalósító Szent Korona értékrend lehet a gondolkodási mód mintája, vagyis paradigmája

38 Miért - Gazdasági paradigmaváltás

39 Mit

40 Mit

41 Mit Mit cím tartalma Bevezető oldal A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) oldal 1. Alapértelmezések oldal Gazdaság közgazdaság Az önellátás A gazdaság szerkezete A gazdaság szabályrendszere. 43. oldal 2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) 45. oldal A természetellenes mátrix-elmélet A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió. 47. oldal 3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) 48. oldal A természetes mátrix-elmélet A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország 50. oldal

42 Mit

43 Bevezető A Mit kérdésre adott válasszal válik egyértelművé, hogy a paradigmaváltás mit jelent a gyakorlatban. A válasz bizonyítja be, hogy az eszmei gondolkodási mód azért alap, mert a szkíta-hun gondolkodási mód biztosítja a kötelezettség és jog kettős egységében érvényesülő egy és ugyanazon szabadságot, amit ma úgy mondunk: esélyegyenlőség. Ezt a második Vérszerződéssel (Szeri Szerződéssel) erősítették meg őseink, egy atyától és egy anyától származónak (Kézai), vagyis testvérnek fogadva el egymást, rangtól és származástól függetlenül. (A Quedlinburgi Szerződés után a jövevény nemesek - ugyancsak Kézai mintájára oszlott meg a szabad magyarság nemesekre és nem-nemesekre.) Ennek továbbgondolásával jutunk el arra a következtetésre, hogy a szabályozásnak is az esélyegyenlőséget kell biztosítania. Azt, hogy a szabályozás biztosítja-e az esélyegyenlőséget, az a szegletkő határozza meg, amire a szabályozás épül. Ez a szegletkő az iránymutatás, ami, ha a Teremtőtől származik, akkor a szerves egységben élést jelenti, ha nem, akkor megosztottságot, mert egy kisebbség érdekeinek erőszakos érvényesítése valósul meg a többség érdekeivel szemben. Az iránymutatást vagy a Teremtő akaratának megfelelő Szabadság Alkotmánya adja, vagy egy diktátum-rendszer, amely annyi diktátumból áll, amennyi - egymást erősítve - a diktatúra fennmaradásához szükséges. Korunkban három szervezet kell a diktatúra érdekeinek védelméhez, ennek megfelelően három diktátum van: az EU-é a Lisszaboni Szerződés, az IMF-é a Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya és a NATO-é, az Észak-atlanti Szerződés. Az iránymutatás államok feletti. Ha a Teremtő akaratát közvetíti, akkor örök és változtathatatlan, ha nem, akkor a diktátorok akarata szerint változó (az utóbbi időkben: szocialista-kommunizmus vagy liberális kapitalizmus). Az iránymutatás határozza meg egy történelmi időszakra az irányelveket, amelyek egy-egy államra vonatkozó Alaptörvények. A mindennapi élet szabályozása és összehangolása (vagyis az irányítás és a végrehajtás) a Teremtő iránymutatását követve az egység irányelveire épülő Alaptörvények alapján döntési folyamatként, az önrendelkezés alapján, alulról építkezik, míg diktatúra alatt a diktátum végrehajtási utasításaként, felülről lebontva szabályozza a mindennapokat. Az iránymutatás forrása határozza meg a hatalomgyakorlás módját. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az irányítás a Teremtő akaratának érvényelülését biztosítja ellenőrizve a végrehajtást. Őseink

44 Mit hagyományában ennek a kettős egységben élő kapcsolatnak a jelképe a Nap (kündü) és a Hold (gyula). A most megbukott diktatúra irányítását azok végzik, akiknek érdeke a megosztottság fenntartása. Az iránymutatás szerinti végrehajtás azoknak a helytartóknak a tisztje, akik vállalták saját nemzetük elárulását. A hatalom gyakorlóinak kiválasztását is az iránymutatása forrása határozza meg. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben a közszabadság elve érvényesül a hatalmat gyakorlók kiválasztásában. A rátermettségüket bizonyító emberek megbízást kapnak a többi embertől érdekeik képviseletére, akik jogosultak a megbízatást visszavonni, amennyiben a megbízott nem az ő érdekeiket képviseli. A most megbukott diktatúra rendszerében a nyugati civilizáció polgári demokráciának nevezett elve szerint történik a hatalmat gyakorlók kiválasztása. A társadalmat megosztják rész-érdekek egymással szembeállításával. Az egyes rész-érdekeket a pártok képviselik, amelyek programokat ténylegesen ígéretlistát - készítenek, hiszen annak betartása rájuk sem kötelező 26, hiszen bármit is ígérnek, hatalomra kerülésük esetén az diktatúra iránymutatásaként kell a helytartóságot kormányozni. A választási kampányidőszakban megtévesztéssel azt sugallják, hogy hatalomra kerülésük esetén az ígéretlistájukban leírtakat valóra váltják. A jelölteknek, akik a párt színében indulnak a választásokon, a megtévesztés elfogadtatása és hatalomra kerülés esetén az ígéret megszegése a feladatuk. A Teremtő iránymutatását követő rendszerben az értékek teremtése és felhasználása, vagyis az igény és a lehetőség összhangja a lelki, szellemi és anyagi életfeltételek kielégítésének módszere. A pénz kizárólag értékcsereeszköz, ezért fedezete az anyagtalan és anyagi értéknövekedés. A most megbukott diktatúra rendszere a kínálat-monopóliumokat szolgálja ki. Ennek megfelelően a kínálat által manipulált kereslet összhangnélkülisége 26 A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik. Az ilyen, akár megtévesztő, akár nem megtévesztőnek ítélt nyilatkozatok a választó érdemi szavazási döntését befolyásolják és nem a már kialakult szavazói döntésnek megfelelő, a szavazat leadásához szükséges (és így a büntetőjog által védett) választási eljárási rend biztonságát sértik. (KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG Nyom. 44/2007. sz. határozata

45 Mit működteti. Ez az összhangnélküliség váltotta ki az erkölcsi bukást, ami gazdasági és társadalmi válságot okozott. A látszat-értéket képviselő (tehát érték-fedezettel nem rendelkező) pénz önmagát növeli, ezzel törvényszerűen elszakad a létrehozott és létrehozható értéktől. (Már legalább tíz éve átlépte a fedezetnélküliség a kritikus 50 %-os határt.) Mindezeket a mátrix-elmélet fogalja össze, ezért annak leírását önmagam plagizálásával az Első Fokozat anyagából másolom ide:

46 Mit A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) 1. Alapértelmezések Gazdaság - közgazdaság Az önellátás A gazdaság szerkezete A gazdaság szabályrendszere 2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetellenes mátrix-elmélet A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió 3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetes mátrix-elmélet A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország

47 Mit 1. Alapértelmezések Ahhoz, hogy megértsük az irányítási és vezetési feladatok összefüggésrendszerét (Mátrix-elméletet), ismerni kell azokat a fogalmakat, amelyek ezt a rendszert alkotják, kiemelten a közgazdaság és az önellátás fogalomkörét, szorosan vett kapcsolataikkal együtt. Mindkét fogalom értelmezésénél a magyar nyelvből indulok ki. Gazdaság - közgazdaság A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét jelenti. Tehát a gazdaság az értékhez kötődik. Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki, szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték és az ezt teremtő, őrző és használó gazdaság nem korlátozódik kizárólagosan annak egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a gazdaság vagyonát alkotja. Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága. A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát. Az önellátás Minden gazdaság arra törekszik, hogy az önmaga által létrehozott értékek biztosítsák életfeltételeit. Az ember életfeltételei lelkiek, szellemiek és anyagiak, vagyis ugyanazt a hármas egységet mutatják, mint a gazdaságban létrehozott, őrzött és felhasznált értékek. A gazdaság működtetésének lehetőségeit (vagyis a gazdálkodást ökonómiát) meghatározza az az élettér (környezet ökológiai), amelyben tevékenységét kifejti. A családi gazdaságok határozzák meg azokat az igényeket, amelyek az életfeltételekből erednek, és azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek teljesítéséhez

48 Mit szükségesek, függetlenül attól, hogy életterük lehetővé teszi-e igényeik kielégítését saját lehetőségeivel. A különböző szintű és élettér-jellemzőkkel rendelkező gazdaságok különböző mértékben tudják az életfeltételek által meghatározott igényeiket önmaguk kielégíteni, ezért alakul ki természetes módon a különböző gazdaságok közötti értékcsere-rendszer. A gazdaságok közötti értékcsere legegyszerűbb módja a közvetlen csere az értékazonosság elve alapján. Abban az esetben, amikor nem lehetséges a közvetlen csere, az értékek cseréje közvetett módon, egy értékközvetítő eszköz, a pénz közbeiktatásával történik. Az alapértelmezések összefoglalása a gondolkodási mód minta (paradigma) váltás megalapozása érdekében: 1. A gazdaság a lelki, szellemi és anyag értékek teremtésének, őrzésének és használatának szerves egysége, tehát nem az anyagi értékekre vonatkozik kizárólagosan. Mivel a vagyon a teremtett, őrzött és használt értékek összessége, a fogalma nem korlátozódik az anyagi értékekre. 2. Az önellátás az értékek értékazonos cseréjének összehangolt rendszere. 3. A pénz értékközvetítő eszköz, tehát csereértékét az általa közvetített érték (fedezet) határozza meg. A gazdaság szerkezete A gazdáság működtetését (a gazdálkodást) két részének szerves egysége határozza meg: - az élettér, amely a gazdálkodás színtere, a gazdálkodás alapfeltételeinek meghatározója alapvetően a földrajzi terület, - az ember, aki lelki, szellemi és anyagi értéket teremt, őriz és használ. Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó (dinamikus) része pedig az ember. Az egy gazdaságban élő emberek döntik el egyéni jellemzőik által csoportokat (társadalmi csoportokat) alakítva ki -, hogy életterüket hogyan használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra

49 Mit A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós táblában (mátrixban) foglalható össze: Az iránymutatás a társadalmi csoportokon (vagy diktatúrában - egy társadalmi csoporton) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát. A gazdaság szabályrendszere Az iránymutatás határozza meg a társadalom együttélési szabályait (a jogrendszert), vagyis azt, hogy az ember hogyan alakítja ki gazdálkodását, a családtól az államig. Ebből eredően a jogrendszer szintjei a következők: a szabályozás vezérelve az iránymutatás, amely egy korszak fejlettségnek megfelelő irányelv-rendszert jelöl ki, és az azt megvalósító mindennapi élet együttélését meghatározó szabályozásban válik az irányítás-vezetés gyakorlati eszközévé. A magyar nyelv kifejezi ezeket a szinteket: Alkotmánynak nevezi az iránymutatást (az alkotó alkotásának használatára vonatkozó alapszabályokat), Alaptörvénynek az irányelveket és törvénynek a mindennapi élet együttműködési szabályait. A gazdálkodást meghatározó iránymutatás dönti el, hogy önellátó szabadságot ad-e az államnak, és a kötelességek és jogok egységében megmutatkozó szabadságot ad-e az embernek, vagy elvonja azt az államtól és az embertől egyaránt a szabadság jogát. Amennyiben az iránymutatás a föld egészét és annak részeit (földrészeket, országokat) a teremtés, megőrzés, használat hármas egységében működteti, akkor érvényesül a gazdaság minden élő és élettelen alkotóelemének szabadsága. Amennyiben az iránymutatás megbontja az eredendő hármas egységet, akkor a gazdaság minden szintje elveszíti önállóságát, ezzel megszűnik az alkotórészek szabadsága, ami a szeretettel megvalósuló természetes életmódot jelent

50 Mit A megbontott hármas egység azt jelenti, hogy az iránymutatással egy társadalmi csoport saját érdekeinek rendeli alá a gazdaságot, és ezzel elveszi a többi társadalmi csoport természetes gazdálkodáshoz való jogát. Ez a természetellenesség kihat az emberiség életterének minőségére is, hiszen mint a jelenlegi válság is mutatja az értékek őrzése alárendelődik az életfeltételt biztosító z termelésnek (ami a teremtés helyébe lép) és a használatnak. A szabadságától megfosztott államok kiszolgáltatottak, ezért össze lehet vonni azokat egy szövetségi államba (föderációba), ahol a gazdaság irányításának alulról épülő természetes szintjei helyébe lép a felülről leosztó, diktatórikus irányítási-vezetési rendszer. A szabadságukat megőrző államok az önellátás által meghatározott igénylehetőség összhang megteremtésre államszövetséget (konföderációt) hoznak létre

51 Mit 2. A válságot okozó gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetellenes mátrix-elmélet Az ezeregyszáz év alatt hadsereggel kiépített gyarmatbirodalom gazdasági politikáját ideologizálta meg Paul Samuelsen 1970-ben a megbomlott hármas egységet magyarázó mátrix-elmélettel, amelyben a gazdaság iránymutatását a dinamikus (változó) elem fölé helyezett, értékközvetítőből értékteremtővé torzított pénz uralma gyakorolja. Simon Peresz fejtette ki ezt hírhedt, október 10-i beszédében: manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot és Romániát 27. Nem a szerves egységben élő emberiséget tette meg iránymutatása közvetítőjének, hanem egy társadalmi csoportot, azt, amelyik alkalmas arra, hogy helytartója legyen a természetellenes gondolkodási módnak. Ezzel meghamisította a mátrix valódi felépítését: Az embertől elvette azt a jogot, hogy önmaga gazdája legyen. Természetes életterével együtt kiszolgáltatottá tette, és eladható áruként megfosztotta lelki, szellemi és anyagi értékek teremtésének, őrzésének és használatának jogától. Az Ember helyébe a befektetők nyereséget termelő kínálat-monopóliuma lépett, az Élettér helyébe az a karantén, amelyben a kereslet manipulációjának elfogadására idomított rabszolgák termelnek és fogyasztanak. A változó elemeket nem az emberiség alkotja, amely önmaga igényeinek kielégítésére lehetőségeket határoz meg az állandó élettér adottságai szerint, 27 Simon Peresz és a mélymagyarok november 09., péntek, 12:

52 Mit hanem egy, önmagát kiválasztottnak nevező embercsoport tagjai, akik önmaguk érdekeinek megfelelő termék- és szolgáltatás kínálatot erőszakolnak a kirekesztettekre. Az állandó elemek nem az igényeket kielégíteni képes lehetőségek alapját jelentik, hanem a kirekesztett emberek és kordába terelt életterük önmaguk elleni terroreszközeit. A kínálat-monopólium kialakulása kínálat-diktatúrát hozott létre, amely azt jelenti, hogy a samuelseni mátrix-rendszer a kínálat által manipulált kereslet elvét képviseli. Az a gazdasági irányítási rendszer, amely a világválságot előidézte, szövetségi államként (föderációként) automatikusan vészhelyzetbe sodorta a szabadságuktól megfosztott államokat, és az azokban élő embereket. Mi ezt az Európai Unió tagjaiként szenvedtük, szenvedjük el

53 Mit A természetellenes mátrix-elméletet követő Európai Unió A föderáció elveszi a tagállamok legfontosabb függetlenségi jogait, ténylegesen szövetségi államként működik. Választási rendszere a választók megtévesztésével létrejött, a diktatúra helytartóságaként működő képviseleti- törvényhozói rendszert alakít ki. A pártrendszer lényege a megosztottság fenntartása. A választáson induló pártok a liberális-kapitalista gondolkodási módot fogalmazzák meg, súlyponteltolódással, támogatóik kívánsága szerinti ígéretlistát összeállítva, amelyet természetesen hatalomgyakorlási helyzetbe kerülve nem teljesítenek. Az irányítási feladatokat a föderáció vezető testülete végzi (az EU esetében az Európai Bizottság), amely döntései kötelező érvényűek a tagállamokra. A végrehajtás a tagállamok törvényhozó és hatalomgyakorló szervei kezében van, amelyek a föderáció vezetésének irányítása szerint lebontják a települések, állampolgárok és szervezetek részére a feladatokat. A vagyonnövelés a befektetők (a bankok és a multinacionális cégek) érdekeinek kiszolgálása érdekében történik. Ennek megfelelően az államok kiszolgálják az idegen érdeket képviselő gazdaságot. Összefoglalva: a föderáció központosított hatalomgyakorlás, amely a hatalomgyakorlás eszközeinek összevonásával (integrálásával) a felülről leosztott feladatokon keresztül működik

54 Mit 3. A válságot megszüntető gazdasági gondolkodási mód minta (paradigma) A természetes mátrix-elmélet A természetes mátrix-elmélet alapját Kmety Károly 1926-ban megjelent alkotmányjogi tankönyve tartalmazza: A Szent Korona testének két része van: a terület és az ember. Ezért mondható, hogy a természetes mátrix-elméletet a Szent Korona Értékrend jelenti, amelyben az állandó (statikus) elem a terület, amely településekből felépülő elidegeníthetetlen egység, a változó elem pedig a társadalmi csoportokból alkotott szerves egységben élő ember. Lényege, hogy az irányítás-vezetés a mátrix oszlopainak és sorainak találkozási pontjain keresztül működik. Minden döntés visszacsatol az illetékes vezetőhöz (a választók érintett csoportjához). Amennyiben egy adott helyzetben nem azonos az állandó és változó érdek szerinti döntés, akkor kell a közös vezetőnek (népakaratnak) beavatkozni. Ennek egyenes következménye, hogy az elöljáró és képviselő megválasztásától haláláig terjedő időszakban mindaddig betölti ezt a tisztséget, amíg - egészségi állapota miatt le nem kell mondania, - önként le nem mond, vagy - a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt vissza nem hívják

55 Mit A visszahívás következményei a történelem során egyaránt súlyosak, de különbözőek voltak, tekintettel arra, hogy a képviselői tisztség elvesztésének oka a választók (kivetítve: a Haza) elárulása. Hagyományainkban ez így érvényesült: ha a bíró, vagy a kapitány elvesztíti a bizalmat, leteszik: karddal, száműzetéssel, vagy szolgává alázással. (Kézai Simon után)

56 Mit A természetes mátrix-elméletet követő Gondoskodó Magyarország A Gondoskodó Magyarország adja a mintát az emberi életre (Németh László)

57 Mit A Szent Korona Értékrend szerinti természetes mátrix-elmélet - hatalomgyakorlásának szabályozását Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény tartalmazza ( oldal), - az elöljárók és képviselők választásának szabályozása Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényben szerepel ( oldal). A Szent Korona Értékrend Akadémia Második Fokozata Hogyan címében foglalkozunk ennek részletes kifejtésével. Témajegyzékét a Szent Korona Értékrend honlapja ( tartalmazza. A Szent Korona Értékrend szerinti Európai Konföderáció természetes mátrixelméletet vagyis a gondolkodási mód minta (paradigma) váltással az Európai Uniót felváltó Európai Konföderáció Teremtő iránymutatására (Alkotmányára) épülő Irányelvek (Alaptörvény) leírása Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezetben olvasható (magyarul: oldal, angolul: Treaty Project of the European Confederation oldal, németül: Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes oldal). Az Európai Konföderációhoz vezető mintafogadás előkészítésének eszköze az EU-no-EK-yes honlap

58 Mit

59 A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE (a Választási főtörvény 28 ideiglenes végrehajtási utasítása) 28 Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény ( oldal)

60 - 54 -

61 Hogyan Hogyan cím tartalma Bevezető oldal Az adatbázis áttekintése oldal A munkaterv vázlata oldal I. Előkészítés oldal II. Településeken végzett tevékenységek. 67. oldal 1. Felkészülés 2. A települések adatai az adatbázisban. 69. oldal a./ Általános adatok b./ Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye 70. oldal c./ Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint 71. oldal d./ Az adatbázis adatai szakágazatonként oldal Közintézmények Művészet Tudomány oldal Egészségügy oldal Nevelés oktatás oldal Védelem oldal Család oldal Korosztályok és nemek adatai Családok általános adatai. 80. oldal Ifjúkor. 81. oldal Ifjúkorúak általános adatai Ifjúkorúak korcsoportonkénti adatai oldal Aktívkor. 83. oldal Aktívkorúak általános adatai Aktívkorúak korcsoportonkénti adatai Időskor. 85. oldal Időskorúak általános adatai Időskorúak nemenkénti adatai Nők oldal Nők korcsoportonkénti adatai Nők általános adatai Férfiak oldal Férfiak korcsoportonkénti adatai Férfiak általános adatai Nemzetiségek oldal Nemzetiségenkénti általános adatok

62 Hogyan Korcsoportonkénti adatok Vallás oldal Vallásonkénti általános adatok A vallásgyakorlás feltételei Környezetvédelem oldal Mezőgazdaság és élelmiszeripar oldal Tulajdon-adatok Földterület felhasználása és növénytermesztés oldal Állattenyésztés oldal Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása oldal Ipar oldal Könnyűipar Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása Nehézipar oldal Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása Energiaipar oldal Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása Szolgáltatás oldal Közellátó szolgáltatás adatai Szociális szolgáltatás adatai oldal Idegenforgalom oldal Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok Kereskedelem oldal Kereskedelmi adatok Szállítás, közlekedés oldal Szállítás Szállítási adatok Közlekedés oldal Közlekedési adatok Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája 105. oldal 3. Települési elöljárók és követek jelölése és választása oldal III. Járásokban végzett tevékenységek oldal 1. A Járási Általános Jelölőgyűlés 2. Területi és szakmai jelölés oldal Járási (kerületi) általános adatok

63 Hogyan A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint oldal Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság 113. oldal Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság oldal A járásra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása településenként oldal IV. Megyékben végzett tevékenységek oldal 1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés 2. Területi és szakmai jelölés oldal Megyei (budapest) általános adatok oldal A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint oldal Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság 124. oldal Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság oldal A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása járásonként oldal V. Országos összehangoló tevékenység 131. oldal 1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés 2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések oldal Országos általános adatok oldal A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint oldal Felsőházi tagok száma szakterületenként 135. oldal Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság 137. oldal Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság oldal Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása járásonként oldal VI. Országgyűlési képviselőválasztás oldal VII. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés oldal 1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei 2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai oldal 3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai 143. oldal

64 Hogyan

65 Hogyan Bevezető Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona Értékrendet az emberi élet alapjaként. A munkaterv - módszere a településektől (alulról) építkezés 29, - eszköze a teljes önellátás-szervezés 30, - ismeretátadó anyagai a miért-mit-hogyan arisztotelészi kérdésre adott válaszok 31, - irányító adatai a Települések összehangolása adatállományban 32 szerepelnek. 29 Időszerű adatai Települési Önellátó Rendszer ( folyamatosan frissített honlapon 30 Települési Önellátó Rendszer

66 Hogyan Az adatbázis áttekintése Rendelkezésünkre áll az az adatbázis, amely minden település (kerület) adatainak egy jelentős részét magában foglalja, szükséges és elégséges alapot ad Települési Törvény elkészítéséhez és ezzel az elöljárók és képviselők kiválasztódásához. Az adatbázis a Szent Korona Értékrend mátrixa szerint a terület és a társadalmi csoportok kettős egységét jelenti, az alábbiak szerint: Budapest esetében a kerületek jelentik a választási egységeket, egyéb települések járásonként képeznek választási egységeket. A két típusú választási egységet Budapest XVIII. kerületén és Borsodnádasdon keresztül mutatom be (a csonkaországi összes település adata elérhető a honlapon)

67 Hogyan A munkaterv vázlata Tevékenység Neve Végzője Leírása I. Előkészítés Tanítók A Szent Korona Értékrend ismertetése (Átadó és Gyakorlati Szerek) II. Településeken végzett tevékenységek III. Járásokban végzett tevékenységek IV. Megyékben végzett tevékenységek V. Országos összehangoló tevékenység VI. Országgyűlési képviselőválasztás VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Települési előkészítők Járási Önkormányzatok Megyei Önkormányzatok Országos Önkormányzatok Települési előkészítők Nemzetgyűlés Tagjai Települési Törvény elkészítése Nemzetgyűlési képviselők választása Követek jelölése a Járási Önkormányzatokba Járási Törvény elkészítése Alsóházi képviselők, követek jelölése a megyei Önkormányzatokba Megyei Törvény elkészítése Nemzeti Tanács tag, Felsőházi képviselők, követek jelölése az Országos Önkormányzatokba Államelnök, Miniszterelnök, Miniszterek, minisztériumi elöljárók és nemzetközi szervezetek követeinek jelölése Települési- és társadalmi csoportonkénti önkormányzat megalakítása településenként, járásonként, megyénként és országosan A jelenlegi Alaptörvény hatályon kívül helyezése, Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának Visszaállítása a Szabadság Alkotmányával, Alaptörvény elfogadása, Elöljárók és képviselők megbízatásának megerősítése

68 Hogyan I. Előkészítés Azok, akik vállalják, hogy összehangolói lesznek az Szent Korona Értékrend szerinti Gondoskodó Magyarország előkészítésének, Továbbadó Szert tartanak. 1. A Továbbadó Szer helye és időpontját az igényeknek megfelelően szervezzük 2. A Továbbadó Szeren a résztvevők által vállalt feladatok: - a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének kialakítása cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona rezgését; - a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek érdekcsoportonkénti megismertetése cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére, vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára vonatkozóan; - a megismertek gyakorlattá tétele cél: a települések önellátásra történő felkészülését jelentő Települési törvény elkészítése és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok, szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása. 3. A Továbbadó Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel A Szent Korona Értékrend Akadémia 33 első, második és harmadik fokozata. 3.1 Első fokozat 34 Első nap A nap címe: A Szent Korona Értékrend általános ismertetése Az Átadó Szer ünnepélyes megnyitása 33 Szent Korona Értékrend Akadémia Szent Korona Értékrend Akadémia Első Fokozat A Szent Korona Értékrend általános ismertetése

69 Hogyan Gondoskodó Magyarország Közben ebédszünetet és óránként kávészünetet tartunk Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell Közben óránként szünetet tartunk Második nap A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód elemző és gyakorlati összevetése A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk Emberi környezet: A részterületek elérhetősége Szakterület Települések összehangolása - Települési törvény Jog és közigazgatás - Vallás - Kultúra és tudomány - Egészségügy - Nevelés, oktatás - A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? - Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás? Természetesség vagy természetellenesség? A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének eszköze? A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság? Egészség, vagy használható állapot? Nevelés vagy idomítás? 36 A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód elemző és gyakorlati összevetése

70 Hogyan Szakterület Védelem - Család, korosztályok - Nemzetiség - A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója? A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? - Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság, szétszakítottság forrása? Gazdaság Szakterület Gazdaság általános jellemzői - Államháztartás (költségvetés) - Környezetvédelem - Mezőgazdaság és élelmiszeripar - A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől? Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze? (3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. (Szabadság Alkotmánya) A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az

71 Hogyan Szakterület Ipar - Szolgáltatás - Idegenforgalom - Kereskedelem - Szállítás, közlekedés - A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt? A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás? Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés? A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése? A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz? Harmadik nap A nap címe: A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk EU-sarc Közben óránként szünetet tartunk Negyedik nap A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód részeinek összevetése Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás Közben óránként szünetet tartunk 37 A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód részeinek összevetése

72 Hogyan Ebédszünet Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás Közben óránként szünetet tartunk Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás (településektől induló, teljes önellátás) Közben óránként szünetet tartunk Az Akadémia zárása Összegzés 3.2 Második (gyakorlati) fokozat Megnyitás, bevezető Miért A jelenlegi helyzet általános értékelése, a birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatása Ebéd Mit Alulról építkező hatalmi, képviseleti rendszer ideológiai, jogi és gazdasági rendszere. A település járás - megye ország, állandó rész, valamint az emberi környezet és a gazdaság által meghatározott változó rész összehangolása, vagyis a Gondoskodó Magyarország általános jellemzése Hogyan A Települési Törvények, mint az állam önszerveződésének alapjai. A Szent Korona Értékrend mátrix-rendszerének gyakorlati felépítése. A rendszer kialakulását - a képviseletüket előre jelző települések (kerületek) adatain keresztül gyakorlatban mutatom be. 3.3 Harmadik (alkalmazó) fokozat Megnyitás, bevezető A mátrix-elmélet érvényesülése a Gondoskodó Magyarországon Ebéd A Gondoskodó Magyarország szabályrendszere (jogrendszere) 39 Szent Korona Értékrend Akadémia Második (gyakorlat) Fokozat Szent Korona Értékrend Akadémia Harmadik (alkalmazó) Fokozat

73 Hogyan A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere A Gondoskodó Magyarország választási rendszere A Gondoskodó Magyarország állandó része: a magyar anyaföld A Gondoskodó Magyarország változó része: a magyar ember

74 Hogyan II. Településeken végzett tevékenységek A küldetésüket a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok (MAG-ok) saját településen kezdik el tevékenységüket. 1. Felkészülés Az egy településen élő MAG-ok előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen. a./ A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti. Amennyiben egy adott településen csak egy MAG kezdi a feladat végrehajtását, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó anyagainak felhasználásával. b./ A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi. c./ Az adatlapon szereplő adatokat 41 az egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik. Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét. 41 Települési Önellátó Rendszer

75 Hogyan 2. A települések adatai az adatbázisban a./ Általános adatok Borsodnádasd Polgármester Irsz. Helység Utca, hsz. Telefon Honlap Országgyűlési képviselő Kormos Krisztián 3671 Borsodnádasd Alkotmány u Riz Gábor (FIDESZ) január 1. - Forrás: EU Választók Lakós/tha Fő/lakás Ogy.kop. kop. Lakósok Terület Lakás , ,

76 Hogyan b./ Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye Borsodnádasd EU csatlakozási népszavazás Forrás: Szavazó Igen Nem Nem sz EU sarc (mft) - Forrás: május 1-ig május 1-től Összes

77 Hogyan c./ Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint Borsodnádasd összes fő Vagyonnövekedés Összes nem vagyonnövekedés ebből Nemzeti ebből életfeltétel anyagi biztosításnál: lakás megosztása % anyagi megosztása millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő nevelés, oktatás 10% /fő egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás 10% /fő nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő Fejlesztés, kiegészítés tartalék 2% /fő 25% /fő közlekedés (áruszállítás) 20% /fő kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen érdekében 40% /fő fejlesztés település közvetett érdekében 10% /fő

78 Hogyan d./ Az adatbázis adatai szakágazatonként Közintézmények Típus Önkormányzat Tűzoltóság Rendőrség Posta Helyi közlekedés Energia-, víz- és csatornaszolgáltatás Szervezet (kirendeltség) száma 42 Szakképzett foglalkoztatott 43 Szakképzetlen foglalkoztatott 44 Népművész Iparművész Festő Grafikus Szobrász Építész Művészeti ág Művészet Intézmények száma 45 Szakképzett foglalkoztatott 46 Egyéb foglalkoztatott Szervezet (kirendeltség) száma: A közintézmény típus feladatát ellátó szervezetek (intézmények) száma 43 Szakképzett foglalkoztatott: a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 44 Szakképzetlen foglalkoztatott: nem a közintézmény típusa által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott 45 Intézmények száma: A művészeti ághoz tartozó intézmények száma 46 Szakképzett foglalkoztatott: a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű 47 Egyéb foglalkoztatott: nem a művészeti ág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott

79 Hogyan Tudományág Társadalom-tudomány Természet-tudomány Tudomány Intézmények száma 48 Szakképzett foglalkoztatott 49 Egyéb foglalkoztatott Intézmények száma: A tudományághoz tartozó intézmények száma 49 Szakképzett foglalkoztatott: a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű 50 Egyéb foglalkoztatott: nem a tudományág által meghatározott szakirányú végzettségű foglalkoztatott

80 Hogyan Egészségügy Típus Családorvosi rendelő Szakrendelő Kórház, klinika Menőszolgálat Állatorvosi rendelő Állatkórház Szakirányú végzettségű orvos 51 Nem szakirányú végzettségű orvos 52 Szakképzett ápoló 53 Egyéb foglalkoztatott 54 Ellátottság 55 Egészségügyi helyzet 56 Kórházi ágy (db) Háziorvos (fő) Tüdőszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) Rákszűrő vizsgálaton résztvevők (fő) AIDS szűrésen résztvevők (fő) Állatorvos (fő) Állatkórház férőhely (állat db) Érrendszeri beteg Daganatos beteg Alkoholista Drogfogyasztó AIDS fertőzött Nő Férfi 51 Szakirányú végzettségű orvos: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 52 Nem szakirányú végzettségű orvos: nem az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező orvosok száma 53 Szakképzett ápoló: az intézménytípus jellege által meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező ápolók száma 54 Egyéb foglalkoztatott: egészségügyi szakirányú végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 55 Ellátottság tábla: a település egészségügyi ellátottságának regisztrálása A sor megnevezése szerinti adatokat kell beírni, a zárójelben szereplő egység szerint. 56 Egészségügyi helyzet: a település egészségügyi helyzetét jellemzi, nemenkénti megoszlásban. Az adatokat a sorokhoz tartozó személyek számának megfelelően kell megadni

81 Hogyan Nevelés - oktatás Oktatási intézmények: a./ Bölcsőde Típus 57 Gyerek 58 Szakképzett óvónő 59 Egyéb foglalkoztatású 60 b./ Óvoda Típus 61 Gyerek 62 Szakképzett óvónő 63 Egyéb foglalkoztatású Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 58 Gyerek: A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 59 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű nevelő 60 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatású személy 61 Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 62 Gyerek: Az óvodába beíratott gyermekek száma 63 Szakképzett óvónő: Pedagógus végzettségű óvónő 64 Egyéb foglalkoztatású: Pedagógus végzettséggel nem rendelkező ápoló, gondozó, egyéb foglalkoztatott

82 Hogyan c./ Általános iskola Típus 65 Tanuló 66 pedagógus, Szakképzett szakoktató 67 Egyéb foglalkoztatású 68 d./ Középiskola Típus, szak 69 Tanuló 70 pedagógus, Szakképzett szakoktató 71 Egyéb foglalkoztatású Típus: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve 66 Tanuló: beíratott tanulók száma 67 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanító, tanár vagy szakoktató 68 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott 69 Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (gimnázium, szakközépiskola stb.) 70 Tanuló: beíratott tanulók száma 71 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 72 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

83 Hogyan e./ Felsőfokú Típus, szak 73 Hallgató 74 pedagógus, Szakképzett szakoktató 75 Egyéb foglalkoztatású Típus, szak: Önkormányzat, üzemeltető intézmény, vallási felekezet, alapítvány neve és az intézmény jellege (egyetem, főiskola, kar, szak) 74 Hallgató: beiratkozott hallgatók száma 75 Szakképzett pedagógus, szakoktató: az általa tanított szaktárggyal kapcsolatos végzettségű tanár vagy szakoktató 76 Egyéb foglalkoztatású: pedagógus vagy szakoktató végzettséggel nem rendelkező foglalkoztatott

84 Hogyan Védelem 1. Események 77 Személy elleni támadás 78 Zsebtolvajlás 79 Személyi tárgy elleni bűncselekmény 80 Lakás elleni bűncselekmény 81 Rablás 82 Betöréses lopás Védelmi eszközök 84 Típus Magánszemély 85 Vállalkozás 86 Közintézmény 87 Összes 88 Személyi riasztó Személyi tárgyőrző Kerékpár és motorkerékpár riasztó Gépkocsi riasztó Gépkocsi indításgátló Lakásvédelmi rendszer Épületvédelmi rendszer 77 Események: A táblázat a település közbiztonsági helyzetének alakulását mutatja be. 78 Személy elleni támadás: gyilkosság, fizikai bántalmazás, becsületsértés, rágalmazás; 79 Zsebtolvajlás: közterületen, tömegközlekedési eszközön ruhából, vagy táskából történő lopás; 80 Személyi tárgy elleni bűncselekmény: ingatlan rongálás, illetve közlekedési eszköz eltulajdonítás, vagy rongálás, amelynek helyszíne közterület; 81 Lakás elleni bűncselekmény: lakás, lakóház, telek elleni, annak megrongálására, vagy megsemmisítésére irányuló cselekmény (gyújtogatás, robbantás); 82 Rablás: személyes tárgy erőszak alkalmazásával történő eltulajdonítása; 83 Betöréses lopás: más tulajdonát képező ingatlanba történő behatolás és az abban lévő ingóságok eltulajdonítása. 84 Védelmi eszközök: A táblázat azt fejezi ki, hogy a személy- és vagyonvédelem eszközeit a településen milyen mértékben alkalmazzák. Az adatok a védelmi eszköz használati arányát fejezik ki a teljes potenciális alkalmazó %-ában. 85 Magánszemély: természetes személy, kortól, nemtől függetlenül; 86 Vállalkozás: gazdasági társaság, profiltól függetlenül; 87 Közintézmény: önkormányzat, rendőrség, iskola, könyvtár, múzeum, templom (imaház) stb. 88 Összesen: az előző oszlopok összesítése

85 Hogyan Család Korosztályok és nemek adatai Nemek és korosztályok évi adatok forrás: Ifjú kor 0 Nők Aktív kor 0 Idős kor 0 Összes 0 Ifjú kor 0 Férfiak Aktív kor 0 Idős kor 0 Összes

86 Egy főre eső jövedelem 93 Férfi Nő Nem dolgozik Dolgozik Nem dolgozik 96 Dolgozik 95 Egy háztartásban élők Hogyan Családok általános adatai 89 Gyermekek 90 Aktív korú 91 Nyugdíjas 92 Nő Férfi Lakás típus >10 89 Családok adatai: A táblázat a háztartások adatait tartalmazza. Háztartás itt az egy lakásban élők összességét jelenti, akik a lakás helyiségeit közösen használják, és jövedelmükkel közösen gazdálkodnak. A sorok az azonos számú személyt magában foglaló háztartásokra vonatkoznak. 90 Gyermekek: kiskorú, vagy nappali tagozatos tanulmányokat folytató fiatal felnőtt; 91 Aktívkorú (nemenkénti megoszlásban) 92 Nyugdíjas: nyugellátásban részesül; 93 Egy főre eső jövedelem: = a sor szerinti háztartások átlagos háztartásonkénti egy főre eső jövedelme. 94 Lakás-típus 1 = családi ház 2 = társasházi főbérleti lakás 3 = idegen tulajdonú házban főbérleti lakás 4 = szolgálati lakás 5 = albérlet 95 Dolgozik: nem nyugdíjas és rendszeres munkanélküli segélyen kívüli jövedelemmel rendelkezik; 96 Nem dolgozik: jövedelem nélkül (munkanélküli segélyben részesül, vagy a nélküli);

87 Hogyan Ifjúkor Ifjúkorúak általános adatai Ifjúkorúak általános adatai évi adatok forrás: éves éves éves 0 14 éves éves 0 Összesen: a. 14 év alatti fiatalok 97 Ifjúkorúak korcsoportonkénti adatai Korcsoport Intézménybe Intézménybe beíratott 101 Összes beíratott 98 Lány Fiú Összes Mindösszesen 100 Intézménybe Összes beíratott év alatti fiatalok: A táblázat a 14 év alatti (óvodás és általános iskoláskorú) gyermekek adatait tartalmazza. 98 Korcsoport: A sorok a korcsoportot jelentik. 99 Nemenként kell beírni, hogy hány gyerek tartozik összesen az adott korcsoportba, és közülük hányan járnak óvodába vagy iskolába. 100 A nemenkénti adatokat a mindösszesen rovatban kell összegezni. 101 Intézménybe beíratott: A korcsoportnak megfelelő intézménybe (bölcsőde, óvoda, általános iskola) beíratott gyermekek száma

88 Összesen 113 Munkanélküli 112 Szállítás 110 Szolgáltatás 109 Kereskedelem 107 Mgazd. 105 Nem Hogyan b éves 102 : Típus 103 Gimn. 104 Ipar 106 Vendéglátás 108 Egyéb 111 Középiskola Szakmunkásképző éves nem tanul Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú éves: A táblázat az általános iskoláskort betöltött gyermekekre vonatkozik, nemenkénti sorpáronként. 103 Típus: Az első két sorpár a nappali tagozaton tanulók adatait tartalmazza. A továbbtanulás intézménytípusának megfelelően kell beírni az ott tanuló gyermekek számát. A harmadik sorpárba (15-18 éves nem tanul) azoknak a gyerekeknek a számát kell beírni, akik oktatási intézményben nem folytatják tanulmányaikat. 104 Gimn: gimnázium, művészeti, ipari szakközépiskola; 105 Mgazd.: 1-2 sorpárnál: mezőgazdasági szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: a mezőgazdaságban (családi gazdaságban) dolgozik; 106 Ipar: 1-2 sorpárnál: ipari szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: iparban (családi vállalkozásban) dolgozik; 107 Keresk: 1-2 sorpárnál: közgazdasági, kereskedelmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: kereskedelemben (családi vállalkozásban) dolgozik; 108 Vendéglátás: 1-2 sorpárnál: vendéglátó, idegenforgalmi szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: vendéglátásban (családi vállalkozásban) dolgozik; 109 Szolgáltatás: 1-2 sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatással kapcsolatos szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: közellátó, vagy szociális szolgáltatásbansal (családi vállalkozásban) dolgozik; 110 Szállítás: 1-2 sorpárnál: szállítási, közlekedési szakközépiskola, szakmunkásképző; 3. sorpárnál: szállítási, közlekedési szakmában (családi gazdaságban) dolgozik; 111 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 112 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 113 Összesen: az előző oszlopok összesítése

89 Pedagógusképzés 123 Egészségügy 122 Jog, közgazd. 121 Kereskedelem 117 Mezőgazdaság 115 Hogyan Aktív kor Aktívkorúak általános adatai évi adatok forrás: Nők 0 Férfiak 0 Összes: Aktívkorúak korcsoportonkénti adatai a. Tanulók 114 Nem Ipar 116 Vendéglátás 118 Szolgáltatás 119 Szállítás 120 Összesen 125 Egyéb 124 Nő Férfi 114 Tanulók: Ebben a táblázatban a nappali felsőfokú képzésben részt vevő fiatalok adatai szerepelnek nemenkénti sorpárban (az intézmény fokozat nincs megbontva). Az oszlopok fejrészében szereplő megnevezések a következőket jelentik (a kitöltés helyét annak az intézményen belüli karnak a jellege határozza meg, amelynek a fiatal hallgatója): 115 Mezőgazdaság: mezőgazdasági vagy élelmiszeripari képzést adó intézményben tanul; 116 Ipar: műszaki és építőipari képzést adó intézményben tanul; 117 Kereskedelem: kereskedelmi képzést adó intézményben tanul; 118 Vendéglátás: vendéglátóipari képzést adó intézményben tanul; 119 Szolgáltatás: közellátó vagy szociális szolgáltatási képzést adó intézményben tanul; 120 Szállítás: szállítási és közlekedési végzettséget adó intézményben tanul; 121 Jog, közgazd.: jogi, pénzügyi, közgazdasági képzést adó intézményben tanul; 122 Egészségügy: egészségügyi képzést adó intézményben tanul; 123 Pedagógus-képzés: pedagógus végzettséget adó intézményben tanul; 124 Egyéb: az előzőektől eltérő oktatási formában tanul; 125 Összesen: az előző oszlopok összesítése

90 Munkanélküli 132 Egyéb 130 Vállalkozó 129 Szállítás 138 Szolgáltatás. 137 Idegenforgalom 136 Kereskedelem 135 Mezőgazd. 133 Közalkalmazott 127 Hogyan b. Nem tanuló felnőttek adatai 126 : Alkalmazott 128 Nem dolgozik 131 Életkor Nem Ipar éves éves éves éves 55. év fölötti Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi 126 Nem tanulók felnőttek adatai: A táblázat az aktív felnőtt korú (19 fölötti, nem nyugdíjas) lakósok foglalkozási adatait tartalmazzák, nemenkénti sorpárban. 127 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 128 Alkalmazott: (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában): 129 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 130 Egyéb: az előzőektől eltérő típusú munkát végez; 131 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 132 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 133 Mgazd: mezőgazdasági, élelmiszeripari alkalmazott; 134 Ipar: könnyű-, nehéz- és energiaipari alkalmazott; 135 Keresked: kereskedelmi alkalmazott; 136 Idegenf.: Idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 137 Szolgáltat: közellátó- vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 138 Szállítás: szállítási, közlekedési alkalmazott;

91 Csak nyugdíjból él 144 Egyéb 143 Szállítás 151 Szolgált. 150 Idegenf. 149 Keresk. 148 Mgazd. 146 Közalkalmazott 140 Hogyan Időskor Időskorúak általános adatai évi adatok forrás: Nők 0 Férfiak 0 Összes: Időskorúak nemenkénti adatai 139 Alkalmazott 141 Összesen 145 Nem Ipar 147 Vállalkozó 142 Nő Férfi 139 Az időskorúak adatai: A táblázat a bármilyen jogcímű nyugellátásban részesülő személyek adatait tartalmazza, nemenkénti sorpárban. 140 Közalkalmazott: Közalkalmazotti, köztisztviselői munkakört betöltő; 141 Alkalmazottak (nem saját családja gazdaságában, vagy vállalkozásában) 142 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja; 143 Egyéb: az előző jogcímekbe nem sorolható forrásból származó, rendszeres jövedelme van; 144 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. 145 Összesen: az előző oszlopok összesítése. 146 Mgazd.: mezőgazdasági alkalmazott; 147 Ipar: ipari alkalmazott; 148 Keresked.: kereskedelmi alkalmazott; 149 Idegenf.: idegenforgalmi, vendéglátóipari alkalmazott; 150 Szolgált.: közellátó vagy szociális szolgáltatást végző alkalmazott; 151 Szállítás: szállítási vagy közlekedési alkalmazott;

92 Csak nyugdíjból él 159 Nem dolgozik 158 Munkanélküli 157 Alkalmazott 155 Hogyan Nők Nők korcsoportonkénti adatai évi adatok forrás: Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Nők általános adatai Foglalkozás 2012 Aktív korú Nyugdíjas Korcsoport Tanul 154 Vállalkozó 156 Egyedül él 152 Családban él 153 Ifjúkor Aktívkor Időskor 152 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 153 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 154 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 155 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 156 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 157 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 158 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 159 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme

93 Csak nyugdíjból él 167 Nem dolgozik 166 Munkanélküli 165 Vállalkozó 164 Alkalmazott 163 Hogyan Férfiak Férfiak korcsoportonkénti adatai évi adatok forrás: Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Ifjúkorú Aktív korú Nyugdíjas Férfiak általános adatai Foglalkozás Korcsoport Tanul 162 Családban él 161 Egyedül él 160 Ifjúkor Aktívkor Időskor 160 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 161 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 162 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 163 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 164 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 165 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 166 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 167 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme

94 Családban él 169 Csak nyugdíjból él 175 Nem dolgozik 174 Munkanélküli 173 Vállalkozó 172 Alkalmazott 171 Tanul 170 Hogyan Nemzetiség Nemzetiségenkénti általános adatok Államalapító- és államalkotó nemzetiségek nemzet Forrás: % fő magyar 100,00% 0 bolgár 0,00% 0 cigány 0,00% 0 görög 0,00% 0 horvát 0,00% 0 lengyel 0,00% 0 német 0,00% 0 örmény 0,00% 0 román 0,00% 0 ruszin 0,00% 0 szerb 0,00% 0 szlovák 0,00% 0 szlovén 0,00% 0 ukrán 0,00% 0 vendég 0,00% 0 Összesen: 100,00% 0 Korcsoportonkénti adatok Foglalkozás Egyedül él 168 Korcsoport Nem Ifjúkor Aktívkor Időskor Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi 168 Egyedül él: egyszemélyes háztartást vezet 169 Családban él: Többszemélyes háztartásban él 170 Tanul: Oktatási intézményben beiratkozottként tanul (bölcsődétől egyetemig) 171 Alkalmazott: Állandó munkahelye van alkalmazottként 172 Vállalkozó: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató önálló gazdasági szervezet tulajdonosa, vagy tulajdonosának családtagja 173 Munkanélküli: munkanélküli segélyben részesül. 174 Nem dolgozik: nincs rendszeres jövedelme (munkanélküli segélyben sem részesül); 175 Csak nyugdíjból él: a nyugdíjon kívül nincs jövedelme

95 Hogyan Vallás Vallásonkénti általános adatok Vallások Forrás: Vallás % fő Római katolikus 0,00% 0 Görög katolikus 0,00% 0 Református 0,00% 0 Evangélikus 0,00% 0 Unitárius 0,00% 0 Egyéb 0,00% 0 Összes: 0,00% 0 A vallásgyakorlás feltételei Felekezet, templom, imaház 176 Hívők száma 177 Szakképzett lelkész 178 Szakképzetlen segéderő 179 Egyéb foglalkoztatottak Felekezet, templom, imaház: Felekezet megnevezése, templom, imaház neve, címe 177 Hívők száma: Az egyházi intézmény közösségéhez tartozó hívek száma 178 Szakképzett lelkész: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, szakképzett lelkészek száma 179 Szakképzetlen segéderő: Az egyházi intézményben foglalkoztatott, hitélettel kapcsolatos munkát végző személyek száma 180 Egyéb foglalkoztatottak: Az egyházi intézmény fenntartására foglalkoztatott, nem hitéleti munkát végző személyek száma

96 Hogyan Környezetvédelem Csatornázottság 181 (km) Szennyvízemésztő 182 (ház db) Háztartási hulladékgyűjtés 183 (ház db) Hulladék elhelyezés 187 (x) Közterület gondozás 191 (x) Tisztítószer használat 195 (család) Rendszeres 184 Eseti 185 Nincs 186 Tároló 188 Megsemmisítő 189 Nincs 190 Mindenütt 192 Csak belterületen 193 Sehol 194 Környezetbarát 196 Környezetkárosító 197 Vegyes Csatornázottság: a település csatornahálózatának hosszát kell megadni km-ben. 182 Szennyvíz emésztő: azoknak a házaknak a számát kell megadni, amelyek rendelkeznek szennyvízemésztővel. 183 Háztartási hulladékgyűjtés: A megfelelő szöveg mellé azoknak a házaknak a számát kell írni, amelyekre a szöveg vonatkozik. 184 Háztartási hulladékgyűjtés rendszeres: minden hét azonos napján (napjain) történő háztartási hulladékgyűjtés; 185 Háztartási hulladékgyűjtés eseti: havonta legalább egyszer, hirdetéssel jelzett hulladékgyűjtés; 186 Háztartási hulladékgyűjtés nincs: a hulladékgyűjtés nincs, vagy rendszertelenül van megoldva. 187 Hulladék elhelyezés: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 188 Hulladék elhelyezés tárolóban: a település rendelkezik hulladéktárolóval 189 Hulladék elhelyezés megsemmisítéssel: a település rendelkezik hulladékmegsemmisítővel; 190 Hulladék elhelyezés nincs: a településen nincs sem hulladéktároló telep, sem hulladékmegsemmisítő. 191 Közterület gondozás: A megfelelő szöveg mellé X-et kell írni. 192 Közterület gondozás rendszeres: A közterület gondozását (söprés, mosás, hó-eltakarítás, csúszásgátlás, folyamatos javítás, parkosítás) a település minden közterületén rendszeresen végzik. 193 Közterület gondozás eseti: A közterület gondozást a belterületen rendszeresen végzik, a külterületeken esetenként, vagy nem. 194 Közterület gondozás nincs: A közterület gondozását rendszeresen és tervezetten nem végzik. 195 Tisztítószer használat: A megfelelő szöveg mellé a tisztítószerek használati arányát kell beírni a teljes tisztítószer-használat %-ában. 196 Tisztítószer használat környezetbarát: kizárólag természetes anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 197 Tisztítószer használat környezetkárosító: kizárólag mérgező és természetkárosító anyagokat tartalmazó tisztítószereket használ; 198 Tisztítószer használat vegyes: környezetkímélő és környezetkárosító tisztítószereket egyaránt használ (nem figyeli)

97 Hogyan Mezőgazdaság és élelmiszeripar Tulajdon-adatok 199 Tulajdonos Tulajdon Hektár 200 és (birtokjog) típus családtag 201 Családi birtok Szervezet Nagybirtok Állami földalap Alkalmazott 202 Magyar használat Külföldi használat < >50 < >50 ha 203 ha 204 ha 205 ha 206 ha 207 ha Tulajdon-adatok: A táblázat a mezőgazdasági hasznosítású földtulajdon-használók elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes tulajdontípusok adatait tartalmazzák. 200 Hektár: a tulajdontípushoz tartozó összes terület hektárban; 201 Tulajdonos és családtag: a mezőgazdasági földtulajdon tulajdonosainak és azok családtagjainak a száma; 202 Alkalmazott: a mezőgazdasági földtulajdon-típuson dolgozó összes alkalmazott száma; 203 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 205 >50 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, magyar állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe; 206 <20 ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 20 hektárnál kisebb birtokok összes területe; ha: a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 21 és 50 hektár közötti birtokok összes területe; 208 >50 ha = a mezőgazdasági földtulajdon-típushoz tartozó, külföldi állampolgár által használt, 50 hektárnál nagyobb birtokok összes területe;

98 Hogyan Terület típusa 210 Földterület felhasználása és növénytermesztés 209 : Növény -típus Magángazdaság Ter. (ha) 211 Átl. term. t/ha 212 Szervezeti kisbirtok Ter. Átl. (ha) term. 213 t/ha 214 Nagybirtok Ter. (ha) 215 Átl. term. t/ha 216 Ter. (ha) 217 Állami földalap Átl. term. t/ha 218 Belterület X X X X Szántó Földterület használata és növény-termesztés: A táblázat a földtulajdon-használat elosztását mutatja a településen. A sorok az egyes növénytípusok, illetve egyéb területek adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. 210 Terület típusa: A sorok a növényfajtákra vonatkoznak, belterületi (jele: b) és külterületi (jele: k) megoszlásban 211 Magángazdaság terület: A növényfajta családi birtokú termesztésének összes területe hektárban. 212 Átlagos termés magángazdaságon: A családi birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 213 Szervezet tulajdonában lévő terület: A növényfajta szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 214 Átlagos termés a szervezet tulajdonában lévő területen: A szervezet tulajdonában lévő kisbirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 215 Nagybirtok területe: A növényfajta nagybirtokon történő termesztésének összes területe hektárban. 216 Nagybirtok átlagos termés: A nagybirtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 217 Földalap terület: A növényfajta állami földalaphoz tartozó területen történő termesztésének összes területe hektárban. 218 Átlagos termés a nemzeti földalapon: A szövetkezeti birtokon termesztett növényfajta átlagtermése tonna/hektárban. 219 Belterületi magánterület: A magántulajdonú, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 220 Szervezet tulajdonában lévő kisbirtok terület: Szervezet tulajdonában lévő, 50 hektárnál kisebb mezőgazdasági terület hektárban. 221 Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő nagybirtok terület: Szervezet vagy magánszemély tulajdonában lévő, 50 hektárnál nagyobb mezőgazdasági terület hektárban. 222 Állami földalap terület: Az önkormányzati és állami tulajdonú mezőgazdasági terület hektárban

99 Hogyan Terület típusa 210 Növény -típus Magángazdaság Ter. (ha) 211 Átl. term. t/ha 212 Szervezeti kisbirtok Ter. Átl. (ha) term. 213 t/ha 214 Nagybirtok Ter. (ha) 215 Átl. term. t/ha 216 Ter. (ha) 217 Állami földalap Átl. term. t/ha 218 Zöldség és gyümölcs Szőlő Rét, legelő Erdő Bánya Élelmiszeripari Könnyúipari Nehézipari Energiaipari Víz (folyó, tó) Összesen:

100 Hogyan Állattenyésztés 223 Állatfajta Szarvasmarha 227 Sertés 228 Juh 229 Kecske 230 Liba 231 X 232 húshasznú (db) tejhasznú (db) napi tejhozam (hl) darab darab napi tejhozam (hl) éves gyapjúmennyiség (q) darab napi tejhozam (hl) darab napi tojáshozam (1000 db) Évi tollmennyiség (q) darab napi tojáshozam (1000 db) Magángazdaság 224 Szervezeti kisbirtok 225 Nagybirtok A táblázat a haszonállat tartást mutatja a településen. A sorokban lévő hasábok az egyes haszonállatfajták és azok másodlagos termékei adatait tartalmazzák. A táblázat kitöltésénél a magángazdaság kifejezés az 50 hektárnál kisebb, míg a nagybirtok kifejezés az 50 hektárnál nagyobb, azonos magánszemély(ek) tulajdonában (használatában) lévő mezőgazdasági területet jelenti. Haszonállat: Az élelmezésre tartott állatokat jelenti ebben a felmérésben. 224 Magángazdaság: A magángazdaságokban nevelt állatok adatai; 225 Szervezeti kisbirtok: A szervezetek tulajdonában lévő gazdaságokban nevelt állatok adatai; 226 Nagybirtok: A nagybirtokokon nevelt állatok adatai. 227 A szavasmarhákra vonatkozó adatok négy sorban szerepelnek: az első sor a húshasznú állomány (bika és tehén együtt) darabszámát, a második sor a tejhasznú állomány darabszámát, a harmadik sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 228 Sertés darabszám 229 A juhokra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tejhozamot hektoliterben, a harmadik sor az éves gyapjúmennyiséget mázsában tartalmazza. 230 A kecskékre vonatkozó adatok két sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tejhozamot hektoliterben tartalmazza. 231 A libákra vonatkozó adatok három sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban, a harmadik sor az évi tollmennyiséget mázsában tartalmazza. 232 Az egyéb baromfira vonatkozó adatok két sorban szerepelnek: az első sor a darabszámot, a második sor a napi tojáshozamot ezer darabban tartalmazza

101 1990 előtti 246 Privatizált 245 fő előtti 243 Privatizált 242 fő előtti 240 Privatizált 239 fő 238 Hogyan Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 233 Iparág 234 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- száma tottak száma Üzemek száma 235 Üzemek száma 236 Üzemek száma 237 Foglalkozta-tottak száma 233 Élelmiszeripari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az élelmiszeripar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 234 Iparág: Élelmiszeripari alágazat (konzervipar, növényolajipar, húsipar, cukoripar stb. és gyógyszeripar) 235 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 236 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 237 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 238 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 239 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 240 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 241 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 242 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 243 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 244 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 245 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 246 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

102 1990 előtti 260 Privatizált 259 Fő előtti 257 Privatizált 256 fő előtti 254 Privatizált 253 fő 252 Hogyan Ipar Könnyűipar Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 247 Iparág 248 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 249 Üzemek száma 250 Üzemek száma Könnyűipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a könnyűipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 248 Iparág: Könnyűipari alágazatok (textilipar, bútoripar, faipar, építőipar, építőanyag-ipar stb.) 249 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 250 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 251 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 252 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 253 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 254 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 255 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 256 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 257 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 258 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 259 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 260 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

103 1990 előtti 274 Privatizált 273 fő előtti 271 Privatizált 270 fő előtti 268 Privatizált 267 fő 266 Hogyan Nehézipar Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 261 Iparág 262 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 263 Üzemek száma 264 Üzemek száma Nehézipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a nehézipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 262 Iparág: Nehézipari alágazatok (gépipar, járműipar stb.) 263 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 264 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 265 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 266 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 267 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 268 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 269 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 270 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 271 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 272 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 273 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 274 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

104 1990 előtti 288 Privatizált 287 fő előtti 285 Privatizált 284 fő előtti 282 Privatizált 281 fő 280 Hogyan Energiaipar Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása 275 Iparág 276 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 277 Üzemek száma 278 Üzemek száma Energiaipari üzemek és a foglalkoztatottak számának változása: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az energiaipar tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 276 Iparág: Energiaipari alágazatok (villamos-ipar, gázipar, olajipar stb.) 277 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 278 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 279 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 280 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 281 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 282 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 283 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 284 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 285 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 286 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 287 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 288 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

105 1990 előtti 302 Privatizált 301 fő előtti 299 Privatizált 298 fő előtti 296 Privatizált 295 fő 294 Hogyan Szolgáltatás Közellátó szolgáltatás Közellátó szolgáltatás adatai 289 Szolgáltatá s típusa 290 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 291 Üzemek száma 292 Üzemek száma Közellátó szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közellátó szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 290 Szolgáltatás típusa: Közellátó szolgáltatási típusok: elektromos energia, gázenergia, fűtési energia, víz- és csatorna stb. 291 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 292 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 293 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 294 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 295 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 296 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 297 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 298 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 299 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 300 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 301 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 302 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

106 1990 előtti 316 Privatizált 315 fő előtti 313 Privatizált 312 fő előtti 310 Privatizált 309 fő 308 Hogyan Szociális szolgáltatás Szociális szolgáltatás adatai 303 Szolgáltatá s típusa 304 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 305 Üzemek száma 306 Üzemek száma Szociális szolgáltatás adatai: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szociális szolgáltatás tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 304 Szolgáltatás típusa: Szociális szolgáltatási típusok: idősgondozás, gyermekgondozás, hajléktalanok gondozása, egészségügyileg károsodottak gondozása stb. 305 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 306 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 307 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 308 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 309 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 310 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 311 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 312 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 313 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 314 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 315 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 316 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

107 1990 előtti 330 Privatizált 329 fő előtti 327 Privatizált 326 fő előtti 324 Privatizált 323 fő 322 Hogyan Idegenforgalom Idegenforgalmi, vendéglátó-ipari adatok 317 Tevékenység típusa 318 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 319 Üzemek száma 320 Üzemek száma Idegenforgalmi és vendéglátóipari adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 318 Tevékenység típusa: Idegenforgalmi és vendéglátó-ipari tevékenységek: étterem, szálloda, szabadidőközpont stb. 319 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 320 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 321 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 322 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 323 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 324 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 325 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 326 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 327 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 328 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 329 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 330 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

108 1990 előtti 344 Privatizált 343 fő előtti 341 Privatizált 340 fő előtti 338 Privatizált 337 fő 336 Hogyan Kereskedelem Kereskedelmi adatok 331 Kereskedelmi típus 332 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 333 Üzemek számaíl 334 Üzemek száma Kereskedelmi adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a kereskedelmi tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 332 Kereskedelmi típus: Bevásárlóközpont, vegyesáru- és szakosodott kis- és nagykereskedelem, élelmiszer kis- és nagykereskedelem, vegyiáru kis- és nagykereskedelem stb. 333 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 334 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 335 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 336 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 337 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 338 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 339 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 340 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 341 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 342 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 343 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 344 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

109 Hogyan

110 1990 előtti 358 Privatizált 357 fő előtti 355 Privatizált 354 fő előtti 352 Privatizált 351 fő 350 Hogyan Szállítás, közlekedés Szállítás Szállítási adatok 345 Szállítási típusok 346 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 347 Üzemek száma 348 Üzemek száma Szállítási adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a szállítási tevékenység tulajdonos-változása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 346 Szállítási típusok: Élelmiszerszállítás, vegyi-áru szállítás, építőanyag szállítás, energiahordozó szállítás stb. 347 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 348 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 349 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 350 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 351 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 352 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 353 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 354 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 355 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 356 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 357 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 358 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

111 1990 előtti 372 Privatizált 371 fő előtti 369 Privatizált 368 fő előtti 366 Privatizált 365 fő 364 Hogyan Közlekedés Közlekedési adatok 359 Közlekedési típusok 360 Üzemek száma és foglalkoztatott létszám Magyar tulajdon Külföldi tulajdon Vegyes tulajdon Foglalkoztatottak Foglalkozta- Foglalkozta- száma tottak száma tottak száma Üzemek száma 361 Üzemek száma 362 Üzemek száma Közlekedési adatok: A táblázat azt mutatja meg, hogy a településen a közlekedés tulajdonosváltozása hogyan hatott a foglalkoztatottságra. 360 Közlekedési típusok: Vasúti, közúti, légi és vízi helyi, helyközi és távolsági menetrendszerű tömegközlekedés, illetve alkalmi személyszállítás. 361 Magyar tulajdonú üzemek száma: összes magyar tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 362 Külföldi tulajdonú üzemek száma: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 363 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemek száma: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban működő üzemek száma a felmérés időpontjában; 364 Magyar tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes magyar tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 365 Magyar tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: magyar tulajdonos által privatizált vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 366 Magyar tulajdon 1990 előtt: a jelenleg magyar tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 367 Külföldi tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes külföldi tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 368 Külföldi tulajdonos által privatizált üzemek létszáma: privatizált külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a privatizáláskor; 369 Külföldi tulajdon 1990 előtt: a jelenleg külföldi tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben. 370 Vegyes (magyar és külföldi) tulajdonú üzemekben foglalkoztatott létszám: összes vegyes tulajdonú vállalkozásban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 371 Magyar és külföldi tulajdonosok által privatizált üzemek létszáma: privatizált vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a felmérés időpontjában; 372 Vegyes tulajdon 1990 előtt: a jelenleg vegyes tulajdonú vállalkozásokban foglalkoztatottak száma a 1990-ben

112 Döntés-előkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése Hogyan Jogszabályalkotás folyamatának áttekintő táblája Kezdeményező Elfogadó Döntéshozó Ellenőrző Települési önkormányzati rendelet Önkormányzat, Népi kezdeményezés Polgármester Települési Önkormányzat Polgármester Nemzeti Tanács

113 Hogyan 4./ Települési elöljárók és követek jelölése és választása A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény 373 szerint. Magyarország elnöke Nemzeti Tanács Magyarország miniszterelnöke Kormány Országgyűlés alsóházának tagja Települési önkormányzatok Országgyűlés felsőházának tagja Társadalmi csoportok önkormányzatai Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása. Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása. Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 374 kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot. A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített önkormányzati terv a Település Törvényévé válik. A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai. 373 Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény oldal 374 Jogérvényesítési szerződés

114 Hogyan A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró

115 Hogyan III. Járásokban végzett tevékenységek Járás kifejezésen a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba lépéséig a választókörzeteket értjük. A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát. 1. A Járási Általános Jelölőgyűlés a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában, Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 370 kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás Törvényévé. Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek. b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik. c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre

116 Hogyan 2. Területi és szakmai jelölés Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre. Járási (kerületi) általános adatok Ózdi járás Település január 1. - Forrás: Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy. kop. Lakós Terület Lakás Arló , , Bánréve , , Borsodbóta , , Borsodnádasd , , Borsodszentgyörgy , , Bükkmogyorósd , , Csernely , , Csokvaomány , , Domaháza , , Dubicsány , , Farkaslyuk , , Gömörszőlős , , Hangony , , Hét , , Járdánháza , , Kelemér , , Királd , , Kissikátor , , Lénárddaróc , , Nekézseny , , Ózd , , Putnok , , Sajómercse , , Sajónémeti , , Sajópüspöki , , Sajóvelezd , , Sáta , , Serényfalva , , Uppony , , Ózdi járás , ,

117 Hogyan Budapest XVIII. kerület Irsz. Ughy Attila 1184 Helység Budapest XVIII. kerület Utca, hsz. Üllői út 400. Telefon Honlap 1/ Polgármester Országgyűlési képviselő Kucsák László (FIDESZ), Ughy Attila (FIDESZ) január 1. - Forrás: EU Választók Lakós/tha Fő/lakás Ogy.kop. kop. Lakósok Terület Lakás , ,

118 Járási szakmai önkormányzati tag Járási önkormányzati tag Elöljáró és képviselőjelölt támogatók Nemzetgyűlési tag (legalább) Hogyan A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint Településenkénti (kerületi) nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma Ózdi járás Választásra jogosultak Terület Lakósok Település száma %-a hektár % száma %-a Arló ,91% ,52% ,48% 3 Bánréve ,93% ,20% ,89% 1 Borsodbóta 727 1,22% ,48% ,24% 1 Borsodnádasd ,84% ,11% ,71% 2 Borsodszentgyörgy ,81% ,92% ,81% 1 Bükkmogyorósd 161 0,27% ,80% ,24% 1 Csernely 779 1,31% ,75% ,31% 1 Csokvaomány 788 1,32% ,73% ,25% 1 Domaháza 733 1,23% ,24% ,31% 1 Dubicsány 245 0,41% ,37% ,42% 1 Farkaslyuk ,33% ,03% ,55% 1 Gömörszőlős 85 0,14% ,60% ,12% 1 Hangony ,21% ,11% ,32% 1 Hét 424 0,71% ,68% ,74% 1 Járdánháza ,47% ,05% ,57% 1 Kelemér 396 0,66% ,42% ,74% 1 Királd 759 1,27% ,43% ,25% 1 Kissikátor 298 0,50% ,89% ,47% 1 Lénárddaróc 304 0,51% ,94% ,49% 1 Nekézseny 678 1,14% ,57% ,19% 1 Ózd ,50% ,66% ,07% 30 Putnok ,43% ,32% ,96% 5 Sajómercse 225 0,38% ,03% ,34% 1 Sajónémeti 448 0,75% ,34% ,78% 1 Sajópüspöki 422 0,71% ,72% ,78% 1 Sajóvelezd 668 1,12% ,19% ,19% 1 Sáta ,90% ,99% ,86% 1 Serényfalva 841 1,41% ,57% ,39% 1 Uppony 353 0,59% ,33% ,53% 1 Ózdi járás ,00% ,00% ,00%

119 Budapest szakmai önkormányzati tag Budapesr önkormányzati tag Elöljáró és képviselőjelölt támogatók Nemzetgyűlési tag (legalább) Alsóházi képviselő Hogyan Budapest XVIII. kerület Választásra jogosultak Terület Lakósok száma %-a hektár % száma %-a ,51% ,35% ,44%

120 Hogyan Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye Ózdi járás EU csatlakozási népszavazás - Forrás: Település Szavazó Igen Nem Nem sz. Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony Ózdi járás Budapest XVIII. kerület EU csatlakozási népszavazás Forrás: Szavazó Igen Nem Nem sz

121 Hogyan Település 2004 május 1-ig (mft) Ózdi járás EU sarc (mft) - Forrás: május 1-től Összes Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony Ózdi járás Budapest XVIII. kerület EU sarc (mft) - Forrás: május május Összes ig (mft) től

122 Hogyan Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: Ózdi járás összes fő Vagyonnövekedés Összes nem vagyonnövekedés ebből Nemzeti ebből életfeltétel anyagi biztosításnál: lakás megosztása % anyagi megosztása millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő nevelés, oktatás 10% /fő Fejlesztés, kiegészítés egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás 10% /fő nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő tartalék 2% /fő 25% /fő közlekedés (áruszállítás) 20% /fő kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen 40% /fő érdekében fejlesztés település közvetett érdekében 10% /fő

123 Hogyan Budapest XVIII. kerület összes fő Vagyonnövekedés Összes nem vagyonnövekedés ebből Nemzeti ebből életfeltétel anyagi biztosításnál: megosztása % anyagi megosztása lakás millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő nevelés, oktatás 10% /fő Fejlesztés, kiegészítés egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás 10% /fő nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő tartalék 2% /fő 25% /fő közlekedés (áruszállítás) 20% /fő kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen 40% /fő érdekében fejlesztés település közvetett érdekében 10% /fő

124 Hogyan A járásra (kerületre) vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása településenként Ózdi járás Nemzeti jöv. növekedés/év mft - Forrás: oldal Település Életfeltétel Összesen Közkiadás Fejlesztés biztosítás Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony Ózdi járás Budapest XVIII. kerület Nemzeti jöv. növekedés/év mft - Forrás: Összesen Életfeltétel biztosítás Közkiadás Fejlesztés

125 Hogyan IV. Megyékben végzett tevékenységek Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát. 1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre. a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 370 kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye Törvénye. A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja. b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek

126 Hogyan 2. Területi és szakmai jelölés A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak a./ megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag, b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke, c./ felsőházi képviselő. elöljárói tisztségekre. A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 370 kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye - szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke. A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának. A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja

127 Hogyan Megyei (budapest) általános adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megyei közgyűlés elnöke Dr. Mengyi Roland Cím Utca, hsz. Telefon, Miskolc, Városház tér 1. 46/ Járás január 1. - Forrás: Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.k op. Lakós Terület Lakás Gönci , , Cigándi , , Edelényi , , Encsi , , Kazincbarcikai , , Mezőcsáti , , Mezőkövesdi , , Miskolci , , Ózdi , , Sárospataki , , Sátoraljaújhelyi , , Szerencsi , , Szikszói , , Tiszaújvárosi , , Tokaji , , Borsod-Abaúj- Zemplén megye , ,

128 Hogyan Budapest Főpolgármester Cím Utca, hsz. Telefon, Tarlós István 1052 Budapest, Városház u / , tarlosistvan@budapest.hu Kerület január 1. - Forrás: Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop. Lakós Terület Lakás I , , II , , III , , IV , , V , , VI , , VII , , VIII , , IX , , X , , XI , , XII , , XIII , , XIV , , XV , , XVI , , XVII , , XVIII , , XIX , , XX , , XXI , , XXII , , XXIII , , Budapest , ,

129 Megyei szakmai önkormányzati tag Megyei önkormányzati tag Elöljáró és képviselőjelölt támogatók Nemzetgyűlési tag (legalább) Alsóházi képviselő Település Hogyan A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint Járásonkénti (kerületenkénti) nemzetgyűlési és önkormányzati tagok száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye Választásra jogosultak Terület Lakósok Járás száma %-a hektár % száma %-a Gönci ,04% ,08% ,94% 1 Cigándi ,46% ,53% ,26% 1 Edelényi ,90% ,80% ,83% 3 Encsi ,03% ,21% ,20% 1 Kazincbarcikai ,80% ,35% ,08% 5 Mezőcsáti ,02% ,22% ,08% 1 Mezőkövesdi ,21% ,38% ,19% 4 Miskolci ,31% ,88% ,20% 22 Ózdi ,28% ,58% ,40% 7 Sárospataki ,69% ,59% ,81% 2 Sátoraljaújhelyi ,38% ,29% ,48% 2 Szerencsi ,96% ,88% ,21% 4 Szikszói ,49% ,14% ,66% 1 Tiszaújvárosi ,51% ,53% ,61% 3 Tokaji ,90% ,53% ,06% 1 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,00% ,00% ,00%

130 Budapest szakmai önkormányzati tag Budapesr önkormányzati tag Elöljáró és képviselőjelölt támogatók Nemzetgyűlési tag (legalább) Alsóházi képviselő Hogyan Budapest Választásra jogosultak Terület Lakósok Kerület száma %-a hektár % száma %-a I ,64% ,65% ,43% 1 II ,14% ,92% ,11% 3 III ,44% ,56% ,18% 4 IV ,80% ,58% ,72% 3 V ,81% ,49% ,57% 1 VI ,53% ,45% ,48% 1 VII ,52% ,40% ,74% 2 VIII ,35% ,30% ,85% 2 IX ,47% ,39% ,64% 2 X ,45% ,19% ,67% 2 XI ,97% ,38% ,13% 4 XII ,62% ,08% ,25% 1 XIII ,27% ,56% ,70% 4 XIV ,75% ,45% ,07% 4 XV ,87% ,13% ,65% 2 XVI ,07% ,38% ,97% 2 XVII ,57% ,44% ,56% 2 XVIII ,51% ,35% ,44% 3 XIX ,68% ,79% ,59% 2 XX ,75% ,32% ,69% 2 XXI ,60% ,90% ,45% 2 XXII ,98% ,52% ,95% 1 XXIII ,20% ,76% ,16% 1 Budapest ,00% ,00% ,00%

131 Hogyan Járás Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye Borsod-Abaúj-Zemplén megye EU csatlakozási népszavazás Forrás: Járás Szavazó Igen Nem Nem sz. Gönci Cigándi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Borsod-Abaúj- Zemplén megye május 1-ig (mft) EU sarc (mft) - Forrás: május 1-től Összes Gönci Cigándi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Borsod-Abaúj- Zemplén megye

132 Hogyan Budapest EU csatlakozási népszavazás Forrás: Kerület Szavazó Igen Nem Nem sz. I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII Budapest EU sarc (mft) - Forrás: Kerület május 1- május Összes ig (mft) 1-től I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI

133 Hogyan EU sarc (mft) - Forrás: Kerület május 1- május Összes ig (mft) 1-től XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII Budapest

134 Hogyan Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (település háztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: Borsod-Abaúj-Zemplén megye összes fő Vagyonnövekedés Összes nem vagyonnövekedés ebből Nemzeti ebből életfeltétel anyagi biztosításnál: lakás megosztása % anyagi megosztása millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő nevelés, oktatás 10% /fő egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás 10% /fő nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő Fejlesztés, kiegészítés tartalék 2% /fő 25% /fő közlekedés (áruszállítás) 20% /fő kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen érdekében 40% /fő fejlesztés település közvetett érdekében 10% /fő

135 Hogyan Budapest összes fő Vagyonnövekedés Összes vagyonnövekedés Nemzeti ebből ebből nem életfeltétel anyagi anyagi biztosításnál: lakás megosztása % megosztása millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő nevelés, oktatás 10% /fő egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás 10% /fő nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő Fejlesztés, kiegészítés tartalék 2% /fő 25% /fő közlekedés (áruszállítás) 20% /fő kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen érdekében 40% /fő fejlesztés település közvetett érdekében 10% /fő

136 Hogyan A megyére vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása járásonként Járás Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nemzeti jöv. növekedés/év mft - Forrás: Összesen Életfeltétel Közkiadás Fejlesztés biztosítás Gönci Cigándi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Borsod-Abaúj- Zemplén megye

137 Hogyan Budapest Nemzeti jöv. növekedés/év mft - Forrás: Kerület Életfeltétel Összesen Közkiadás Fejlesztés biztosítás I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII XXIII Budapest

138 Hogyan V. Országos összehangoló tevékenység Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát. 1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a./ Magyarország elnöke, b./ Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségekre. ad a./ A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 370 kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító Törvénye. Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek. ad b./ A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 370 kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország miniszterelnöke, az általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási Törvénye

139 Hogyan 2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke, b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségekre. ad a./ Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 370 kötnek. Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke. A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja. ad b./ Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést 370 kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben

140 Hogyan Országos általános adatok Megye Lakósok január január 1. - Forrás: * Lakós/tha Fő/lakás EU kop. Ogy.kop. Lakós Terület Lakás Baranya , , Bács-Kiskun , , Békés , , Borsod-Abaúj-Zemplén , , Budapest , , Csongrád , , Fejér , , Győr-Moson-Sopron , , Hajdú-Bihar , , Heves , , Jász-Nagykun-Szolnok , , Komárom-Esztergom , , Nógrád , , Pest , , Somogy , , Szabolcs-Szatmár-Bereg , , Tolna , , Vas , , Veszprém , , Zala , , Összes , , * =

141 Hogyan A hatalomgyakorlás felépítése a Szent Korona Értékrend szerint Nemzetgyűlési, alsóházi és önkormányzati tagok száma megyénként (A 2011-es népszámlálás szerinti adatok)

142 Hogyan Szakterület Felsőházi tagok száma szakterületenként Szakterület rész Szakterület rész Szakterület összes fő Emberi környezet Jog és közigazgatás 5 Kultúra, tudomány Művészet 5 Tudomány 5 Kultúra, tudomány összes Egészségügy 20 Nevelés-oktatás 20 Védelem 20 Család Ifjúkor 5 Aktívkor 5 Időskor 5 Nők 5 Férfiak 5 Család összes 25 Nemzetiség magyar 20 szlovák 1 ukrán ruszin 1 román 1 szerb 1 szlovén 1 horvát 1 német 1 lengyel 1 cigány 3 bolgár görög örmény Nemzetiség összes 32 Vallás 5 Emberi környezet összes: Gazdaság Mezőgazdaság és élelmiszeripar Mezőgazdaság 21 Élelmiszeripar 21 Mezőgazdaság és élelmiszeripar összes 42 Ipar Könnyűipar 5 Nehézipar 5 Energiaipar 5 Ipar összes

143 Hogyan Szakterület Szakterület rész Szakterület rész Szakterület összes fő Szolgáltatás Közellátó szolgáltatás 5 Szociális szolgáltatás 5 Szolgáltatás összes 10 Idegenforgalom 5 Kereskedelem 5 Szállítás és közlekedés Szállítás 5 Közlekedés 5 Szállítás és közlekedés összes 10 Gazdaság összes: 87 Mindösszes:

144 Hogyan Gazdasági alapadatok - Liberális-kapitalista gazdaság Az EU csatlakozási népszavazás adatai és következménye: EU csatlakozási népszavazás Forrás: Megye Szavazó Igen Nem Nem sz. Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összes EU sarc (mft) - Forrás: Megye május 1- május Összes ig (mft) től Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összes

145 Hogyan Gazdasági alapadatok - nemzeti vagyonnövekedésre épülő gazdaság Nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása (Magyarország államháztartása) az Alaptörvény tervezet szerint: összes fő Vagyonnövekedés Összes vagyonnövekedés Nemzeti ebből ebből nem életfeltétel anyagi anyagi biztosításnál: lakás megosztása % megosztása millió ft Ft. Nemzeti vagyonnövekedés/év /fő Életfeltétel biztosítás 41% /család családfenntartás 20% /család élelmezés 30% /család egyéb ellátás 30% /család lakásfenntartás 20% /család Közkiadás 34% /fő állam működtetés 10% /fő nevelés, oktatás 10% /fő Fejlesztés, kiegészítés egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás 10% /fő nyugdíj 18% /fő közlekedés (személyszállítás) 10% /fő energiaellátás, közellátó szolgáltatás 10% /fő védelem 10% /fő kultúra, művészet 10% /fő települési működtetés (közigazgatás) 10% /fő tartalék 2% /fő 25% /fő közlekedés (árúszállítás) 20% /fő kereskedelem 20% /fő idegenforgalom 10% /fő fejlesztés település közvetlen 40% /fő érdekében fejlesztés település közvetett érdekében 10% /fő

146 Hogyan Magyarországra vonatkozó nemzeti vagyonnövekedés keletkezése és elosztása megyénként: Nemzeti jöv. növekedés/év mft - Forrás: Megye Életfeltétel Összesen Közkiadás Fejlesztés biztosítás Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összes

147 Hogyan VI. Országgyűlési képviselőválasztás Akkor kell a hatalomátvétel eszközeként használni, ha az Alkotmányozó Nemzetgyűlés valamelyik feltétele nem teljesül. Az elöljárók természetesen csak közvetve töltik be hivatalukat. A részterületek felsőházi képviselőjelöltjei a megyei és országos listát alkotják. Az alsóházi képviselőjelöltek egyéni jelöltként indulnak a választáson. Amennyiben Országgyűlési képviselőválasztáson történik a hatalmat gyakorló erő meghatározása, akkor Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell kiírni, a pártrendszer nélküli hatalomgyakorlás létrehozására

148 Hogyan VII. Alkotmányozó Nemzetgyűlés Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó Szeren létrehozott Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa végzi. Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával. Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie: a./ a 2014-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók számánál ( ) nagyobb választói támogatottság, valamint b./ az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént. 375 Ki a törvényellenes? évi Országgyűlési Képviselő Választás

149 Hogyan a/ Kimondja, hogy 2. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai - a Lisszaboni Szerződés, a nemzetek feletti érdekérvényesítés iránymutatása, így nem Magyarország Alkotmánya, ezért annak hatálya megszűnik, - a január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye a Lisszaboni Szerződés szerinti idegen érdekeket képviselő irányelveket tartalmaz, ezért megszűnik annak hatálya. b./ Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát 377 Magyarország alkotmányaként meghatározva. c./ Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként 378. d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere 379 szerint, a választók által kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását 380, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit. 377 Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. - Magyarország Szabadság Alkotmánya (9 16. oldal) és Magyarország Szabadság Alkotmánya rövid változata (17. oldal) Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. Magyarország Alaptörvénye ( oldal) Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény ( oldal) Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona I. Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény ( oldal)

150 Hogyan 3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai a./ Ismeretátadás Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni. b./ A Szent Korona Értékrend ismertté tétele azokon a településeken, ahol nem volt ismertetés Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk. c./ Jogszabálytervezetek vitára előkészítése Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése. Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival. d./ Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét. e./ Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek

151 Hogyan A Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap könyvei az interneten Gondoskodó Magyarország Program és programpontok Paradigmaváltás Az ősi civilizáció és a nyugati civilizáció közötti különbség, gondolkodási mód minta (paradigma) részenként Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. - Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei A Szent Korona Értékrend miért, mit és hogyan kérdésre adott válasza a Világtörténelmi Korszakváltáshoz Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe Kiút a válságból a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga Alulról fel és felülről le - A Szent Korona Értékrend Akadémia Harmadik Fokozatának Átadó Szere Útmutató az Összehangolt Önellátó rendszer felépítéséhez Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás Emberközpontú közgazdaságtan A Szent Korona Értékrend társadalomszervezési rendszere (Összefoglaló)

152 Hogyan

153

154 (1) Magyarország örökké szabad. Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek 3. (1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. 4. (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. 5. (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.