Dr. Halász József. Útmutató. az Összehangolt Önellátó rendszer felépítéséhez

Átírás

1 Dr. Halász József Útmutató az Összehangolt Önellátó rendszer felépítéséhez Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015

2 DR. HALÁSZ JÓZSEF dr. Halász József 6723 Szeged, Szilléri sgt. 49/a +36/30/ ISBN PRINTED IN HUNGARY

3 Tartalom Előszó 3. oldal Áttekintő.. 7. oldal Összehangolt Önellátási Rendszer 15. oldal I. A társadalomszervezés alapja a kettős egység oldal 1. A terület és az ember kettős egysége 2. Az igények és lehetőségek kettős egysége. 18. oldal 3. A hatalomgyakorlás és a jogalkotás oldal II. eken végzett tevékenységek 25. oldal III. Járásokban végzett tevékenységek oldal IV. Megyékben végzett tevékenységek. 29. oldal V. Országos összehangoló tevékenység 31. oldal VI. Országgyűlési képviselőválasztás. 33. oldal VII. Alkotmányozó Nemzetgyűlés 35. oldal Függelékek A. Jogérvényesítési szerződés. 39. oldal B. Családok. 43. oldal C. Nemzetiségek oldal D. Vallások oldal E. EU csatlakozás és következményei oldal F. Államháztartás oldal G. Képviselet oldal Magyarország Baranya megye oldal Bács-Kiskun megye oldal Békés megye oldal - 1 -

4 Tartalom Borsod-Abaúj-Zemplén megye oldal Budapest oldal Csongrád megye oldal Fejér megye oldal Győr-Moson-Sopron megye oldal Hajdú-Bihar megye oldal Heves megye oldal Jász-Nagykun-Szolnok megye oldal Komárom-Esztergom megye oldal Nógrád megye oldal Pest megye oldal Somogy megye oldal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye oldal Tolna megye oldal Vas megye oldal Veszprém megye oldal Zala megye oldal H. Hatalomgyakorlás 271. oldal I. Jogrendszer oldal J. A jogalkotás folyamata 288. oldal - 2 -

5 Előszó Tomory Zsuzsa Gyöngyfogak c. írásában figyelmeztet: a társadalomnak vissza kell háziasodnia ahhoz, hogy az emberiség továbbéljen. Ebben a folyamatban a magyarságnak mintát kell adnia. Hagyományaink, nyelvünk ennek a Küldetésnek a teljesítésére kötelez bennünket. Ez a Szent Koronával kapott és nekünk kegyelmezett istenszülői feladatrész. A visszaháziasodás feltétele a tisztulás, az én visszanemesedése személlyé, a társadalmi egymásrautaltság újra felfedezése, az emberi értékek uralma a társadalom koreszméjében. Ezek a feltételek a háziasítottság emberiség-központúságát alapozzák meg az elvadultság anyag-központsága helyett. Mi, magyarok is elvadultunk az utolsó ezerkétszáz évben. Szkíta őseink abban a korban voltak háziasítottak, amikor környezetükben már az elvadultak hatalma dühöngött, ami elvadítottá tette a leigázott áldozatokat is. A Szeri Szerződés még megőrizte háziasítottságunk nyomait, de már olyan rozsdafoltok jelentkeztek benne, amelyek utat nyitottak az alig száz évvel később elkezdődött elvadításunknak. Az elvadítottság eddigi mélypontját éljük. Ha tovább süllyedünk, elveszünk. Ha nem kezdjük el visszatérésünket a háziasítottsághoz, elveszünk. Aki nem érti, hogy elvadítottságunk miért nemzet (és emberiség) vesztő erejű, az figyeljen az eurostat előrejelzésére, mely szerint Magyarország lélekszáma 2013 és 2080 között több mint egymillió-kétszázezerrel csökken. 1 1 Lélekszám-változás ig Európai Unió Magyarország Év Változás Változás Az előző év Az előző év Lélekszám lélekszámban 2013-tól ban 2013-tól Lélekszám lélekszám- %-ában %-ában %-ában %-ában ,05% 101,05% ,90% 98,90% ,18% 102,24% ,77% 97,68% ,97% 103,23% ,36% 96,08% ,38% 103,62% ,21% 94,36% ,51% 103,11% ,02% 92,50% ,46% 102,56% ,22% 89,92% ,98% 102,54% ,48% 87,65% Main scenario - Population on 1st January by sex and single year age [proj_13npms]

6 Az eurostat prognózisából az is kiolvasható, hogy 2050-től a lélekszám-csökkenés egész Európában meghatározó lesz. A lélekszám-csökkenés oka a folyamatos anyagi elszegényedés, aminek elvadítottságunk miatt nem tudunk ellenállni. Az ok következménye a családok szétesése, az emberi kapcsolatok elsekélyesedése. Magyarország jelenkori helyzete azt mutatja 2, hogy társadalmi válságban élünk, hiszen a társadalom 23 %-a leszakadt és további 51 %-a jövőkép nélküli (együtt: a társadalom háromnegyede). 25,0% Magyarország osztály-megosztottsága Elit 20,0% 23,0% Felsőközép 15,0% 17,0% 18,0% 16,5% Feltörekvők, önmegvalósító fiatalok Vidéki értelmiség 10,0% 10,5% Kádári kisember Sodródók 5,0% 6,0% 7,0% Munkások Leszakadtak 0,0% 2,0% Ebből az olvasható ki, hogy a hatalomgyakorlásban és a döntési folyamatban lényeges torzulás tapasztalható. A torzulás oka az alternatíva nem ismerése, vagy fel nem ismerése. A hatalomgyakorlás döntés-előkészítői csőlátóan csak a nyugati civilizáció anyagcentrikus paradigmájában gondolkoznak, ennek megfelelően a döntések a társadalmi válságot eredményező ok fenntartása mellett keresnek megoldást. 2 ld. a GfK Piackutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Osztálylétszám 2014 c. tanulmánya (2014. június

7 Különösen elvadítottságunk miatt nem érzünk sorsközösséget egymással. A fenti diagram is csak annak megállapítását váltja ki a legtöbb magyar emberben, hogy Szerencsére én nem tartozom sem a sodródók, sem a leszakadtak közé. És arra nem gondol, hogy az emberidegen rendszer folyamatosan változtatja feltételeit saját fennmaradása érdekében, így senki nem tudja, hogy holnap sodrottá vagy leszakadóvá válik-e. A 2011-es népszámlálás adatainak elemzése testközelben mutatja a veszélyt. Persze, itt is lehet lelkiismeret-nyugtató önámításra okot adó körülményt találni, hiszen nem névre szólóan tartalmazza a nagyon lesújtó adatokat a népszámlálás, hanem csak a szélcsatornára, a közvetlen, települési környezetre. Aztán meg, már eltelt néhány év a népszámlálás óta, tehát az adatok nyilván nem pontosak. Ez igaz, csakhogy nem lettek rózsaszínűbbek, inkább sötétedtek, vagyis ha ezeket használjuk a helyzetfelmérés alapjaként, akkor nem tévedünk lényeges kérdésekben. Azért szerepelnek a családokra és a képviseletre (hatalomgyakorlásra), valamint az EU-sarcra vonatkozó részletes adatok a függelékekben, hogy szembesüljünk elvadítottságunk következményeivel. Az anyagtalan- és anyagi értékek kettős egysége családháztartás mintájára készült értékelésének ismerete azért fontos, hogy lássuk: visszaháziasítottságunk semmilyen hátrányt nem jelent, sőt, a kötelezettségek és jogok összehangolásával kiegyensúlyozott és fenntartható lelki- szellemi- és testi fejlődést tudunk biztosítani mindannyiunk számára. Az önháziasítás vagyis hagyományaink értékeinek felismerése és gyakorlattá tétele lassan épülő folyamat, amelyben fokozatosan alakulnak ki azok a közösségek, amelyek életét az emberi értékek központisága jellemzi. A folyamat céljának eléréséhez szükséges a háziasított társadalmat működtető eszközök megléte, ezért a koreszme (paradigma) váltás részeként azoknak a tudományos tételeknek a felülvizsgálatát, módosítását is el kell végezni, amelyek elvadítottságunkat okozták, és tartották fenn. Minél korábban kezdjük el a visszatisztulás folyamatát, annál hamarabb érjük el a társadalmi házíasítottságot. Ez a könyv egy döntési helyzetet világít meg és kijelöli a döntési folyamat lépéseit. Mindenki maga dönti el, hogy felismerve ezt, része lesz-e a folyamatnak, vagy továbbra is várja a sült galambot. Ez utóbbiak számára rossz hír: a sült galamb röppályája nem vezet át a Kárpát-medence fölött. Kelt Szegeden, Jégbontó havának 2. napján

8 - 6 -

9 Áttekintő Az Összehangolt Önellátás az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszere. Felépíti és működteti a közszabadság elvén, az irányítás és vezetés kettős egységében felépülő hatalomgyakorlást. Az Összehangolt Önellátás eszköze a települések és társadalmi csoportok érdekérvényesítésének, vagyis a konföderatív államszervezésnek. Az Összehangolt Önellátás teljes autarkiát jelent, más szóval: az igények és lehetőségek összhangját az élet minden területére vonatkozóan rendszerszemléletben valósítja meg. Az Összehangolt Önellátással felépített társadalmi rendszer nemzetközi kapcsolatainak alapja a nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása (konföderáció), ezért kibékíthetetlen (antagonisztikus) ellentétben áll a nyugati civilizációval, amely koreszméje (paradigmája) a nemzetek fölötti érdekérvényesítés (föderativizmus). Az antagonizmust a két koreszme tételes összehasonlítása 3 bizonyítja. Mivel a nyugati civilizáció koreszméjének két változata, a kapitalista liberalizmus és a szocializmus-kommunizmus egyaránt osztálydiktatúrát jelent, vagyis nem ellentéte egymásnak, hanem ugyanannak a koreszmének különböző megjelenési formája 4, a nyugati civilizáció osztálydiktatúrára épülő paradigmájának általános alternatívája a Szent Korona Értékrenddel közvetített, ősi civilizáció közszabadság elvén alapuló koreszméje. Ez a koreszme alapjaiban különbözik a nyugati civilizáció eszmei-, szabályozási- (jogi) és feltétel-biztosítási (benne: gazdasági) paradigma-részeitől 5, tehát gyökeres (radikális) változtatást jelent. A Szent Korona Értékrenden alapuló Összehangolt Önellátás az egyetemes magyarság őseinktől örökölt hagyatéka, megteremtése ezért nem új feladat, hanem visszatérés ahhoz a koreszméhez, amely gyakorlásától 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel megfosztottak bennünket. Az elmúlt ezerkétszáz év a magyarság túlélési korszaka volt, amelyben csak önazonosságunk szükséges és elégséges mértékének megmaradásáig fertőzött bennünket a lélek- és agymosás, ezért nem okozott visszafordíthatatlan torzulást a magyarság lelkében-szellemében. Önazonosságunk ereje megőrizte önbecsülésünket olyan mértékben, hogy képesek maradtunk újjáteremteni önmagunkat a 3 Az európai konföderáció Az európai konföderáció Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte Paradigmaváltás

10 Áttekintő bennünket történelmi kötelességként kegyelmező ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjében közvetített Iránymutatás szerint. A nyugati civilizáció koreszméjében, az Iránymutatás alkotmányossága (a teremtett Világ benne a Föld természetes működési rendje) természetellenesen átalakult, mivel a megosztottság eltorzította a kötelezettségek-jogok természetes egyensúlyát, ezzel - a kiválasztottak által létrehozott és monopolizált gazdaság szolgájává alázódott az ember, - a felülről lebontás vált a társadalomszervezés alapjává az alulról építkezés helyett, - egyre növekszik a társadalmi egyenlőtlenség. Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjének alapját az ezerkétszáz éve felfüggesztett hatályú alkotmányos jogfolytonosságot visszaállító Iránymutatás jelenti, amelyet a Teremtő az Emberrel alkotott Szövetség működési alapjaként határozott meg 6. Ennek az Alkotmánynak 7 (az Alkotó Alkotásának működésére adott Irányelvnek) a jelenkori érvényesülésekor (vagyis az Alapelvek Alaptörvény 8 és alaptörvény szintű főtörvények 9 meghatározásakor) figyelemmel kell lenni az elmúlt ezerkétszáz év természetes fejlődésének Szent Korona Értékrenddel összeegyeztethető eredményeire, valamint vissza kell állítani azoknak a közjogi és közigazgatási intézményeknek az ősi tartalmát, amelyek formai kereteit a túlélési korszak alatt megőriztünk. A nyugati civilizáció koreszméjéről az ősi civilizáció koreszméjére váltás csak békés hatalomátvétellel történhet meg. Ezt a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, mert nem használja a hatalomátvétel tiltott eszközeit 10. Ez azt jelenti, hogy a 6 Magyar Biblia Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - (továbbiakban: Jogszabályok) Alkotmány ( oldal) 8 Jogszabályok Alaptörvény ( oldal) 9 Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) A Választásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Jelképekről és ünnepekről szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) 10 (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) C) cikk - Megjegyzés: A hatalom erőszakos gyakorlása, illetve kizárólagos birtoklása a nyugati civilizáció koreszméjének jellemzője. Az ezzel szembeni fellépés törvényes úton nemcsak jog, hanem kötelesség

11 Áttekintő békés hatalomátvétel lehetséges, ha az ősi civilizáció koreszméje, mint eszmei tőke elegendő társadalmi tőkét tud mozgósítani ahhoz, hogy hatalomgyakorló politikai tőkévé váljon. Vagyis fel kell építeni az Összehangolt Önellátás rendszerét, és ezt ütköztetni kell a nyugati civilizáció koreszméjével és annak következményeivel a következő választásokon. Az ősi civilizációt közvetítő Szent Korona Értékrend szerinti Összehangolt Önellátást újjáteremtő folyamat részei 1. A legfőbb államhatalmi szervezet, a Nemzetgyűlés 11 tagjainak választása. 2. Elöljárók és elöljáróságok választása 12 - A települési népképviselők 13 kiválasztása 11 Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: 1. szakasz Nemzetgyűlés alszakasz A Nemzetgyűlés megalakulása és működése 12. A Nemzetgyűlés megalakulása 13. A Nemzetgyűlés működése 2. alszakasz A Nemzetgyűlés összehívása alszakasz Alkotmányozó Nemzetgyűlés Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai 4. alszakasz Az Időszaki Nemzetgyűlés feladatai alszakasz A Rendkívüli Nemzetgyűlés feladatai alszakasz A Kivételes Nemzetgyűlés feladatai alszakasz A Nemzetgyűlés által alkalmazott felelősségre vonás Jogszabályok A Választásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: II. RÉSZ Az elöljáróságok és elöljárók választása 1. szakasz A népképviselet gyakorlásának alapelvei A települési népképviselők kiválasztása 5. A társadalmi csoportok képviselőinek kiválasztása 6. A Nemzeti Tanács tagjainak kiválasztása 7. Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása 8. Népi kezdeményezére indított megbízatás-visszavonási eljárás 2. szakasz Alapválasztás szakasz Rendkívüli választás Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: - 9 -

12 Áttekintő - A társadalmi csoportok képviselőinek 14 kiválasztása - A Nemzeti Tanács 15 tagjainak kiválasztása - Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása = Magyarország elnökének 16 választása 8. szakasz A i Önkormányzatok 82. Általános rendelkezések 1. alszakasz A i Önkormányzatok megalakulása és működése 83. A i Önkormányzatok megalakulása 84. A i Önkormányzatok működése 2. alszakasz A i Önkormányzatok feladatai A települési önkormányzati rendelet 3. alszakasz A Polgármester alszakasz A i Önkormányzatok által alkalmazott felelősségre vonás Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: 9. szakasz A társadalmi csoportok önkormányzatai 89. Általános rendelkezések 1. alszakasz A társadalmi csoportok önkormányzatainak megalakulása és működése 90. A társadalmi csoportok önkormányzatainak megalakulása 91. A társadalmi csoportok önkormányzatainak működése 2. alszakasz A társadalmi csoportok önkormányzatainak feladatai A társadalmi csoportok önkormányzatának rendelete 3. alszakasz A társadalmi csoport önkormányzatának elnöke alszakasz A társadalmi csoport önkormányzata által alkalmazott felelősségre vonás Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: 3. szakasz Nemzeti Tanács alszakasz A Nemzeti Tanács megalakulása és működése 28. A Nemzeti Tanács megalakulása 29. A Nemzeti Tanács működése 2. alszakasz A Nemzeti Tanács feladatai 30. A jogszabály elfogadásának ellenőrzése 3. alszakasz A Nemzeti Tanács által alkalmazott felelősségre vonás Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: 2. szakasz Magyarország elnöke 1. alszakasz Általános rendelkezések 21. Magyarország elnökének jogállása 22. Magyarország elnökének megválasztása 23. Magyarország elnökének helyettesítése 24. Magyarország elnöki megbízatás megszűnése 25. Magyarország elnökének feladatvégzése 2. alszakasz Magyarország elnökének feladatai

13 Áttekintő = Magyarország miniszterelnökének 17 választása = Az Országgyűlés Felsőházának 18 választása = Az Országgyűlés Alsóházának 19 választása 17 Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: 1. szakasz Magyarország miniszterelnöke 1. alszakasz Általános rendelkezések 52. Magyarország miniszterelnökének jogállása 53. Magyarország miniszterelnökének megválasztása 54. Magyarország miniszterelnökének helyettesítése 55. Magyarország miniszterelnöki megbízatás megszűnése 56. Magyarország miniszterelnökének feladatvégzése 2. alszakasz Magyarország miniszterelnökének feladatai Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: 5. szakasz Az Országgyűlés Felsőháza 1. alszakasz Az Országgyűlés Felsőházának megalakulása és működése 72. Az Országgyűlés Felsőházának megalakulása 73. Az Országgyűlés Felsőházának működése 2. alszakasz Az Országgyűlés Felsőház feladatai alszakasz Az Országgyűlés Felsőháza elnökének feladata Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: 6. szakasz Az Országgyűlés Alsóháza 1. alszakasz Az Országgyűlés Alsóházának megalakulása és működése 76. Az Országgyűlés Alsóházának megalakulása 77. Az Országgyűlés Alsóházának működése 2. alszakasz Az Országgyűlés Alsóházának feladatai alszakasz Az Országgyűlés Alsóháza elnökének feladata

14 Áttekintő 3. Jogalkotás 20 A jelenlegi magyar jogrendszer Iránymutató alapja (Alkotmánya) egy diktátum, a Lisszaboni Szerződés 21, amely a magyar választópolgárok megtévesztésével lépett hatályba. Ennek Magyarországra vonatkozó Irányelveit a január 1-től hatályos Alaptörvény fogalmazza meg. Ez a két jogszabály a nyugati civilizáció koreszméje szerint követendő jogrendszert alapozott meg. A Szent Korona Értékrenddel közvetített magyar történelmi alkotmány (Szabadság Alkotmánya) jogfolytonosságát a 973-as Quedlinburgi szerződés felfüggesztette, és ezt sem az ezerkétszáz éves történeti alkotmány, sem a Lisszaboni Szerződés, sem a 2012-től hatályos Alaptörvény nem állította helyre, ezért az ősi civilizáció koreszméje szerint a jelenlegi magyar jogrendszernek nincs hatályos alapja. 20 Jogszabályok Alaptörvény ( oldal) Tartalom: B. fejezet Jogalkotás I. szakasz Általános rendelkezések 8. II. szakasz A jogrendszer felépítése 9. III. szakasz A jogszabály alkotás folyamata 10. Általános rendelkezések 11. Döntési helyzet 12. A jogszabály alkotás kezdeményezése 13. Jogszabály tervezet elkészítése 14. A jogszabály tervezet elfogadása 15. A jogszabály hatályba lépése 16. Jogszabály elfogadásának ellenőrzése 17. A jogszabály kihirdetése IV. szakasz Az Alkotmány 18. V. szakasz Az Alaptörvény Az Alaptörvény alkotási folyamata VI. szakasz A törvények Alaptörvény szintű főtörvények 23. Alaptörvényben meghatározott főtörvények 24. Résztörvény 25. Törvény végrehajtási utasítása 26. Kormányrendelet 27. Miniszteri rendelet 28. A i önkormányzati rendelete 29. A Társadalmi csoport önkormányzati rendelete 30. Országvédelmi terv és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet 31. Nemzetközi szerződés 21 Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, december 13-án írtak alá

15 Áttekintő Az ősi civilizáció koreszméje a jogalkotást döntési folyamatnak tekinti, amelyet a döntési helyzet indít el. A döntési helyzet a településeken jelentkezik a társadalmi együttélés egy vagy több elemének szabályozatlanságában, vagy túlhaladott szabályozásában. Ezért az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszere, az Összehangolt Önigazgatás felépítésében a választás alapját a jelölt alkalmassága jelenti a jelölés szerinti elöljáróságra, amit a települési törvény rá eső részének készítésével bizonyít

16 Áttekintő

17 Összehangolt Önellátó Rendszer 22 Az ősi civilizáció koreszméje (paradigmája) a közszabadság érvényesítésével összehangolja a különböző földrajzi területek és társadalmi csoportok érdekeit, vagyis érvényesíti a szeretet eredendő értelmezését: az érdekek kölcsönös tiszteletben tartására (érdekérvényesítés összehangolására) vonatkozó, hagyományokban kikristályosodott Isteni Iránymutatás alapján minden teremtmény számára biztosítja a szabadságot. A nyugat civilizáció koreszméje a megosztottság intézményesítésével (pártrendszer) látszat-érdekérvényesítést végez, ennek eszközeként használja a választási rendszert, amely az irányított káosz együttélési rendszerében és az ehhez tartozó szabályozásban válik az emberek fölötti érdekérvényesítés biztosítékává. 22 (1) Az életfeltételek szerinti igények (jogok) feltételeit a lehetőségek teljesítése (kötelezettség) biztosítja. (2) Az igények és lehetőségek szerves egységként működésének összhangját a teljes önellátás (autarkia) biztosítja. (3) A teljes önellátás működése: Fel kell mérni a belföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemi- vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a települési, megyei és országos lehetőségeket. a./ Az igényfelmérés településenként történik, az ott élők természetes adatai (kor, nem, szakma) alapján. b./ Az adatokat folyamatosan ki kell igazítani - az állampolgárok igényfejlődése és - a kutatások és a tapasztalatok alapján. c./ A kiigazított adatok alapján olyan termelési, szolgáltatási mennyiségi határértékeket (kontingenseket, kvótákat) kell megállapítani, amelyek figyelemmel vannak az igényfejlődés követelményeire is. d./ A települések - először közvetlen környezetükben (járásukban), - majd megyéjükben, a megyék - először a szomszédos, - majd a távolabbi megyékben végzik az igény-lehetőség egységének összehangolását. e./ Az országosan összehangolt igény és - a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás, mint - lehetőség összevetése alapján kell megállapítani a nemzeti vagyon felhasználásának hármas csoportját: - a saját termelésből kielégíthető igényeket, - az átadható (export) termékeket, szolgáltatásokat, végül - a behozatallal (importtal) kielégíthető igényeket. f./ Az átadható termékeknek és a behozatallal kielégíthető igényeknek értékegyenleget kell mutatniuk a külkereskedelmi forgalomban. Jogszabályok Alaptörvény 107. ( oldal)

18 Összehangolt Önellátó Rendszer Az egymással kibékíthetetlen (antagonisztikus) ellentétben álló koreszmét követő államok és államszövetségek működését biztosító közjogi és közigazgatási rendszer a különbségekből adódóan más-más hatalomgyakorlási módszert támogat. Az ősi civilizáció módszere az alulról épülő közszabadság, a nyugati civilizációé a felülről lebontó egyeduralom

19 Összehangolt Önellátó Rendszer I. A társadalomszervezés alapja a kettős egység 1. A terület és az ember kettős egysége Állam: Egy földrajzi terület érdekérvényesítő és érdekvédő egysége, ahol az emberek életterét adó földrajzi terület közvetlenül vagy közvetve biztosítja az ott élő emberek igényeinek lehetőségeit. Az állam teljes önrendelkezése (szabadsága) alapfeltétele annak, hogy a földrajzi terület és az ott élő emberek kettős egysége államot alkosson 23. Az állam érdekét (belső- és külső kapcsolatok szabályozását) az államalapító és államalkotó nemzetek együttesen elfogadott koreszméje határozza meg a Szabadság történelmi Alkotmányában 24. Ennek következményeként az állam elidegeníthetetlen életterének (területének) birtoklásában 25, valamint az állam irányításában és vezetésében kizárólagosan az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai vesznek részt, amelyek egyetemesen jelentik a Szent Korona tagjait (1) Magyarország örökké szabad. (2) Az állam szabadsága a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának, d./ a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, e./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő ok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti. (3) Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. Jogszabályok Szabadság Alkotmánya 1. (13. oldal)] 24 Jogszabályok Szabadság Alkotmánya ( oldal) 25 (1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak. (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot. Jogszabályok Szabadság Alkotmánya 3. (14. oldal) 26 (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén

20 Összehangolt Önellátó Rendszer Az érdekérvényesítés az igények és lehetőségek összhangját biztosítja a kötelezettségek és jogok egységén keresztül 27. Az érdekvédelem az állam földrajzi területe és az ott élő emberek szabadságát védő jog, amely kötelesség is. Ez a jog az értékvédelmet 28 és a szabadság-, valamint a szabadság feltételeinek védelmét 29 egyaránt magában foglalja. 2. Az igények és lehetőségek kettős egysége A terület és az ember kettős egységéhez kapcsolódik az igények és lehetőségek kettős egysége. Az ember határozza meg az igényt, amit a terület (élettér) lehetőségei elégítenek ki. (4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával. Jogszabályok Szabadság Alkotmánya 2. (13. oldal) 27 (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. Jogszabályok Szabadság Alkotmánya 2. (13. oldal) 28 (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. (2) Magyar érték minden olyan (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott. (3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. Jogszabályok Szabadság Alkotmánya 4. (14. oldal) 29 (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. Jogszabályok Szabadság Alkotmánya 5. (15. oldal)

21 Összehangolt Önellátó Rendszer A gazdaság és közgazdaság helyes értelmezése alapvető fontosságú az igények és lehetőségek kettős egységének értelmezéséhez 30. Csak a végkövetkeztetéseket másolom ide: - A lelki-, szellemi- és anyagi értékek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti a Világmindenség egyetemes értéket. - Az értékrendszer a családok (mint a legszentebb emberi közösség) értékteremtő, értékfelhasználó és értékőrző tevékenységéből (családi gazdaság) épül fel. - A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát. Ugyancsak az igények és lehetőségek összhangjával (kettős egységével) kapcsolatban kell felidézni a mátrix-elmélet helyes értelmezését 31. Jellegéből adódóan a gazdálkodás állandó (statikus) része az élettér, változó (dinamikus) része pedig az ember. Az egy gazdaságban élő emberek döntik el egyéni jellemzőik által (társadalmi) csoportokat alakítva ki -, hogy életterüket hogyan használják értékteremtésre, értékőrzésre és értékhasználatra. A két rész egymást erősítve önmagát erősítő (szerves) egysége egy kétdimenziós táblában (mátrixban) foglalható össze: 30 A gazdaság fogalma alapértelmezésben egy család értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét jelenti. Tehát a gazdaság az értékhez kötődik. Az érték, amit a család teremt, őriz és használ az emberből ered, az ő lelki, szellemi és testi tevékenysége hozza létre. Ennél fogva az érték és az ezt teremtő, őrző és használó gazdaság nem korlátozódik kizárólagosan annak egyetlen megnyilvánulási formájára sem, sem a lelki értékre, sem a szellemi értékre, sem az anyagi értékre. Ezek szerves (vagyis egymást erősítve önmagukat erősítő) egysége jelenti az értéket. Azoknak az értékeknek az összessége, amelyet egy gazdaság létrehozott, a gazdaság vagyonát alkotja. Ebből az alapértelmezésből épül fel az emberi közösségek különböző szintjeinek gazdasága, a település, a járás, a megye és az ország gazdasága. A családi gazdaságok feladatait különböző szinteken összehangoló egységek jelentik a köz(össég) gazdaságát. 31 Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga [A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában) ( oldal)] Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga (Alulról fel és felülről le) [A mátrix-elmélet érvényesülése a Gondoskodó Magyarországon (3-13. oldal)]

22 Összehangolt Önellátó Rendszer Ember Iránymutatás Élettér Társadalmi csoportok Földrajzi terület Gazdaság Az iránymutatás a társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összhangján (vagy diktatúrában - egy társadalmi csoport érdekérvényesítésének a többi fölé helyezésén) keresztül határozza meg egy földrajzi terület gazdaságát. Az elmúlt ezerkétszáz év alatt terrorisztikus eszközökkel (politikai és gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzésével és megtartásával) a nyugati civilizáció koreszmeisége alapján kiépített világuralom gazdaságcentrizmusát ideologizálta meg Paul Samuelsen 1970-ben a megbomlott hármas egységet (értékteremtő, értékőrző és értékhasználó feladatainak egységét) magyarázó mátrix-elmélettel, amelyben a gazdaság iránymutatását a dinamikus (változó) elem fölé helyezett, értékközvetítőből értékteremtővé torzított pénz uralma gyakorolja 32. A természetes mátrix-elmélet alapját Kmety Károly 1926-ban megjelent könyve 33 tartalmazza, a kettős hatalomgyakorlás alapjaként: A Szent Korona testének két része van: a terület és az ember. Ezért mondható, hogy a természetes mátrix-elméletet a Szent Korona Értékrend jelenti, amelyben az állandó (statikus) elem a terület, amely településekből felépülő elidegeníthetetlen egység, a változó elem pedig a társadalmi csoportokból alkotott szerves egységben élő ember. 32 Samuelson Paul A., Nordhaus William D.: Közgazdaságtan - bővített, átdolgozott kiadás, Akadémia kiadó Kmety Károly: Magyar közjog. Budapest, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1926 (6. kiadás) (- /kmety_07.pdf)

23 Összehangolt Önellátó Rendszer enként fel kell mérni az igényt és a lehetőségeket. A i Törvény elkészítésének ez a helyzetfelmérés szakasza. Ehhez a településen élő emberek jellemzőit, továbbá a lehetőségek feltételeinek felméréséhez szükséges adatok meghatározást a Szent Korona Értékrend honlap ( egy adott településre vonatkozó adatai tartalmazzák. A települési igény-lehetőség egyenleg eredménye egy-egy értékegység vonatkozásában: - a saját értékteremtésből kielégíthető igényeket, - az értékcsere alapját képező (nemzetközi kapcsolatban: exportálható) értékeket, végül

24 Összehangolt Önellátó Rendszer - az értékcsere alap ellenértékével (nemzetközi kapcsolatban: importtal) kielégíthető értékeket. Az igény-lehetőség egyenleg szintjei: - település, - járás, - megye, - ország. Az értékcsere alapra és annak ellenértékére egyaránt vonatkozik az ember és az élettér egészség-védelmének (környezetvédelem) kötelezettsége 34. Az ember- és természetidegen termék- és szolgáltatási igényt vissza kell változtatni a természetes igényekre. 3. A hatalomgyakorlás és a jogalkotás A terület és az ember kettős egysége az alapja a hatalomgyakorlás kettős egységének éppúgy, mint a szabályozás (jogalkotás) kettős egységének. Ugyanakkor a hatalomgyakorlás és jogalkotás szintén kettős egységet alkot, ahol a jogalkotás a hatalomgyakorlás szabályozását jelenti. a./ A hatalomgyakorlás módszere az irányítás és a vezetés kettős egysége 35, eszköze a közvetlen, kötött képviseletet 36 adó nyílt választás (3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. Jogszabályok Szabadság Alkotmánya 4. (14. oldal) 35 (1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él. Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 8. (123. oldal) 36 A. függelék Jogérvényesítési szerződés 37 (1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül. Jogszabályok Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló alaptörvény szintű főtörvény 1. (181. oldal)

25 Összehangolt Önellátó Rendszer A hatalomgyakorlást alaptörvény szintű főtörvény szabályozza 38 A kettős egységben gyakorolt 39 képviseleti hatalom szervezeti felépítését a H. függelék tartalmazza (hatáskörök, szabályozási, ellenőrzési feladatok). b./ A jogalkotás az Irányelvek és a mindennapi élet szabályozásának kettős egysége Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény ( oldal) Tartalom: II. RÉSZ Az államhatalom működése B. fejezet Az irányítás szervezetei 1. szakasz Nemzetgyűlés 2. szakasz Magyarország elnöke 3. szakasz Nemzeti Tanács 4. szakasz Honvédelmi Tanács 5. szakasz A bíróság 6. szakasz Ügyészség 7. szakasz Az Állami Számvevőszék 8. szakasz A Magyar Nemzeti Bank C. fejezet A végrehajtás szervezetei 1. szakasz Magyarország miniszterelnöke 2. szakasz Kormány 3. szakasz Miniszter 4. szakasz Az Országgyűlés 5. szakasz Az Országgyűlés Felsőháza 6. szakasz Az Országgyűlés Alsóháza 7. szakasz Az Önkormányzatok 8. szakasz A i Önkormányzatok 9. szakasz A társadalmi csoportok önkormányzatai 39 (2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja. Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 8. (123. oldal) 40 A jogszabály tervezet elfogadása (1) A jogszabály tervezetet a./ Alaptörvény esetén a Nemzetgyűlés, b./ Alaptörvény szintű főtörvény esetén a Nemzetgyűlés, c./ Alaptörvényben meghatározott főtörvény esetén az Országgyűlés Alsóháza, d./ Résztörvény esetén az Országgyűlés Alsóháza, e./ Jogszabály végrehajtási utasítása esetén az Országgyűlés Alsóháza, f./ Kormányrendelet esetén a Kormány, g./ Miniszteri rendelet esetén a Kormány, h./ i (budapesti kerületi) önkormányzati rendelet esetén a i (budapesti kerületi) önkormányzat, i./ Társadalmi csoport önkormányzati rendelete esetén a Társadalmi csoport Önkormányzata j./ Országvédelmi terv és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet esetén a Nemzetgyűlés, k./ Nemzetközi szerződés esetén a Nemzetgyűlés fogadja el a szervezet tagjainak több, mint fele nyílt, egyidejű szavazásával

26 Összehangolt Önellátó Rendszer A jogrendszer alapja az örök és változtathatatlan Iránymutatás, a Szabadság Alkotmánya. A legfőbb hatalmi szerv, a Nemzetgyűlés lépteti hatályba, vagy módosítja az egy történelmi időszakra vonatkozó általános (alaptörvény) és a hatalomgyakorlási (alaptörvény szintű) Irányelveket. A mindennapi élet társadalmi együttélésének szabályozását (szűk értelmű törvényhozást) az Irányelvek szerint a településeken keletkező döntési helyzettel induló döntési folyamatban a törvényhozó testület (Országgyűlés) végzi. A jogrendszer felépítését az I. függelék tartalmazza. 2. A jogalkotás és a választás kettős egysége A hatalomgyakorlás irányelveire (Alaptörvényt és alaptörvény szintű főtörvényekre), valamint a végrehajtás szabályozására (törvényekre) irányuló tevékenységet közvetlenül a választott képviselők (Nemzetgyűlés és Országgyűlés tagjai) végzik, kötött megbízatásuk 41 (mandátumuk) alapján. A jogalkotás folyamatát az I. függelék, a képviselet kiválasztásának alapadatait a G. függelék tartalmazza. Jogszabályok Alaptörvény 14. (38. oldal) 41 (3) A Szent Korona tagjai közvetlenül, vagy választott, kötött megbízással (mandátummal) rendelkező képviselőiken keresztül azok érdekvédelmi tevékenységét folyamatosa ellenőrizve, közvetve gyakorolják a hatalmat. Jogszabályok A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 7. (122. oldal)

27 Összehangolt Önellátó Rendszer II. eken végzett tevékenységek A küldetésüket a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok (MAG-ok) saját településen kezdik el tevékenységüket. 1. Az egy településen élő MAG-ok előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen. a./ A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti. Amennyiben egy adott településen csak egy MAG kezdi a feladat végrehajtását, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó anyagainak felhasználásával. b./ A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi. c./ Az adatlapon szereplő adatokat 42 az egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik. Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét. 2./ i elöljárók és követek jelölése és választása A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény 43 szerint. Az elöljáró-jelöltek i Törvényt készítenek 44. A helyzetfelméréshez szükséges alapadatokat a B. G. függelékek tartalmazzák. A településekre vonatkozó részletes adatok a Szent Korona Értékrend honlapcsoport ek honlapjain szerepelnek ( 42 i Önellátó Rendszer Jogszabályok Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény ( oldal) 44 i Törvény minta

28 Összehangolt Önellátó Rendszer Magyarország elnöke Nemzeti Tanács Nemzetgyűlés Magyarország miniszterelnöke Országgyűlés alsóházának tagja i önkormányzatok Országgyűlés felsőházának tagja Társadalmi csoportok önkormányzatai Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása. Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása. Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (ok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a i Elöljáróságot. A megválasztott i Elöljáró (polgármester) által készített önkormányzati terv a Törvényévé válik. A megválasztott i Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai. A i Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a i Elöljáró

29 Összehangolt Önellátó Rendszer III. Járásokban végzett tevékenységek Járás kifejezésen az alaptörvény szintű Választási főtörvény 45 hatályba lépéséig a hatályos kormányrendeletben 46 meghatározott területet értjük. A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát. 1. A Járási Általános Jelölőgyűlés a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában. Az alsóházi ek önrendelkezési tervet készítenek a járás településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás Törvényévé. Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek. b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik. c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre. 2. Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre. 45 Jogszabályok Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény 2. sz. melléklet ( oldal) /2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 1. melléklet

30 Összehangolt Önellátó Rendszer

31 Összehangolt Önellátó Rendszer IV. Megyékben végzett tevékenységek Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát. 1. A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre. a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye Törvénye. A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja. b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek. 2. A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak a./ megyei társadalmi csoport (szakma), b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke, c./ felsőházi képviselő elöljárói tisztségekre. A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye - szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja, - a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke

32 Összehangolt Önellátó Rendszer A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának. A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja

33 Összehangolt Önellátó Rendszer V. Országos összehangoló tevékenység Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát. 1. Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a./ Magyarország elnöke, b./ Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségekre. ad a./ A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító Törvénye. Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek. ad b./ A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási Törvénye. 2. Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke, b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségekre

34 Összehangolt Önellátó Rendszer ad a./ Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke. ad b./ Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra kal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést (A. függelék) kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben