Szent Korona Értékrend Akadémia

Átírás

1 Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. (Széchenyi István) Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga dr. Halász József közvetítésével Szent Korona Szolgálat 2012

2

3 Tartalom: Bevezető. 5. oldal Miért. 9. oldal Eszmei paradigmaváltás. 11. oldal Jogi paradigmaváltás oldal Gazdasági paradigmaváltás oldal Mit oldal Hogyan oldal I. Előkészítés oldal II. Településeken végzett tevékenységek oldal III. Járásokban végzett tevékenységek 79. oldal IV. Megyékben végzett tevékenységek 87. oldal V. Országos összehangoló tevékenység 97. oldal VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés oldal - 3 -

4 - 4 -

5 Bevezető Én úgy látom, hogy Árpád feledése a magyar halál. Ezeréves szolgaságunk utolsó, sovány bére a művelt nyugat kegyelem döfése. Ébredjünk végre rá, hogy a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet. Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy Árpádhoz. Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesül európai erőt. Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése, sárba tiprása viszont annak a népnek önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi, hiszen akinek nincs gyökere annak jövője sincs. Hát válasszatok Magyar Testvérek. A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és magatokévá tesztek az lesz a Tiétek. Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy kegyelmével, hogy ismét beállhassunk a Fénybe. Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk. (Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók - Badiny Jós Ferenc 1986-os gondolatai tökéletesen meghatározzák a Szent Korona Értékrend szerinti összehangolt munka célját: a Feltámadás Fényét választva kivédeni a művelt nyugat kegyelem döfését, Árpád apánk tiszta kereszténységének hagyományként követésével. A művelt nyugat válságba vezette a világot, helytartói megosztással, félrevezetéssel, a tájékoztatási monopólium segítésével tartják fenn hatalmukat itthon és világszerte. Egyre több kérdés fogalmazódik meg az emberekben, életfeltételeik beszűkülését tapasztalva. Miért kell olyan terheket vállalni, amelyek nem a mi érdekeinket szolgálják? Miért kell nekünk kirekesztettnek lennünk saját országunkban? Miért kell magyar vért és életet áldozni azért, hogy mások gazdasági és politikai hatalmat szerezzenek számukra is idegen országokban? A helytartók figyelemeltereléssel válaszolnak. Úgy tesznek, mintha nem közös megegyezéssel adták volna el Magyarország és a magyar emberek szabadságát. Úgy tesznek, mintha a nemzetközi szerződések aláírásakor nem látták volna előre annak következményeit. És a megosztottság tényleges értelmét is látjuk akkor, amikor azok, akik közös megegyezéssel megosztották a társadalmat, most egymásra mutogatnak miközben érdekeik azonosak -, hogy önmaguk felelősségéről eltereljék a figyelmet. Óvatosan felvetődik a közszereplők megnyilvánulásaiban és a hivatalos médiában a birodalmi tagságunk hátrányainak általános említése, de amikor jól felfogott önvédelemként - 5 -

6 Bevezető megfogalmazzuk a birodalomból kiválás jogszerű lépéseit, akkor minden közszereplő és média hallgat, követve azt az aranyszabályt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. A hatalom célja az, hogy leplezze, a ténylegesnél kisebb hatásúnak állítsa be a birodalom erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági válságot és társadalmi feszültséget, ehhez használja fel a mindannyiunk pénzéből fenntartott médiát, és a bérmagyarokat. Ezzel mindannyiunkat saját kivégzésük társtetteseivé akarnak tenni. A magyarországinál sokkal súlyosabb a nemzetközi figyelemelterelés, amely nemcsak Európa, hanem a világ békéje súlyos veszélyeztetésének leplezésére szolgál. Ez pedig nem kisebb, mint a III. világháború kirobbantásának potenciális lehetősége. Iránban nem tudott a birodalom olyan belső ellenállást szítani a számára ellenséges rendszer megbuktatására, mint pl. Líbiában (legfeljebb néhány atomtudós meggyilkolását érte el), ezért az irakihoz hasonló koholt vádakkal akarja igazolni egy támadás jogszerűségét. Ezek a koholt vádak részben az irakihoz hasonlóak: a tömegpusztító fegyver birtoklásának vádja 1. A másik része viszont az eddigi terrortámadások indoklásához képest új: az Izraelt fenyegető újabb holokauszt rémképe 2 Amikor a válság gazdasági és biztonságpolitikai hatásainak megszűntetését követeljük, akkor jogállamiságra, demokráciára hivatkoznak azok, akik jogállamiságon a diktatúra szabályrendszerét, demokrácián a kiválasztottak kirekesztettek fölött gyakorolt korlátlan elnyomását értik. A gépezet, amely nem természetes úton, hanem egy természetellenesen felépülő mesterséges kultúra a nyugati civilizáció eredményeként jött létre, szerkezeti hibákat rejt magában. Ezek jelentik azt a lehetőséget, amit fel tudunk használni arra, hogy a birodalmi függőségünk ellen a jogállamiság és a demokrácia szabályai szerint lépni tudjunk. A január elsején hatályba lépett Alaptörvény 8. cikke 3 lehetővé teszi népszavazás kiírását. A népszavazás köréből a (3) bekezdés d) pontja kizárja a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről szóló tárgykört, de a nemzetközi szerződésből eredő jogok gyakorlását nem. Így marad kritériumként az, hogy a népszavazás tárgya az Országgyűlés 1 Irán atomfegyver-fejlesztési törekvései "nukleáris hidegháború" kialakulásának veszélyével járnak a térségben Hague: "Irán nukleáris hidegháborút kockáztat a Közel-Keleten" Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor. Az izraeli miniszterelnök és védelmi minisztere, Ehud Barak úgy véli, hogy Izraelnek egy "újabb holokauszt" elkerülése érdekében meg kell támadnia Iránt. (Le Figaro: Egyre valószínűbb az Irán elleni izraeli csapás cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; (Magyarország Alaptörvénye

7 Bevezető feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés, a nemzetközi szerződések pedig ebbe a jogkörbe tartoznak 4. A birodalom mindhárom szervezetének (amelynek tagjai vagyunk) alapszerződése jogként határozza meg bármely tagország számára a kilépés lehetőségét (EU 5, IMF 6, NATO 7 ), tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása a jogállamiság részét alkotják. Mivel a én az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő lapok egyike sem a kilépést kezdeményezi az EU-ból, az IMF-ből, a NATO-ból (tehát nem a kötelezettségek teljesítését érint), hanem ezen szervezetek alapszabályában szereplő jog gyakorlására vonatkozik, és történetesen azt indítványozza, hogy a választók szabad akaratukból döntsenek arról, hogy ezen szervezetek tagjai akarnak-e maradni. Ez nem jogértelmezési kérdés, mert a jogszabályok szövegéből egyértelműen ered. A NATO-val kapcsolatosan lehet egyedül jogértelmezést felvetni, a szerződés életbelépését illetően. Egyik lehetséges jogértelmezés sem zárja ki a népszavazás kiírását, tekintettel arra, hogy a belépésünk több mint tíz évvel ezelőtt történt. A Lisszaboni Szerződés 8 és a én hatályba lépett rendelet) 9 pedig egyértelműen lehetőséget arra, hogy európai polgári kezdeményezéssel a föderatív (tehát összeolvasztó, 4 1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; (Magyarország Alaptörvénye I. CIKK 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája (Lisszaboni Szerződés) 6 XXVI. cikk 1. szakasz. A tagok kilépési joga Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe. (1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről cikk: A szerződés életbelépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi időpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő tényezőket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások fejlődését is. 13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél kormányát. (Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, április II. CIKK 11. cikk (4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. (Lisszaboni Szerződés

8 Bevezető integráló) Európai Unió konföderatív (összehangoló, koordináló) Európai Államszövetséggé alakuljon át. A feladat- és hatáskör vonatkozásában az Európai Bizottságról a Lisszaboni Szerződés ugyanúgy rendelkezik, mint az Országgyűlésről az Alaptörvény, tehát értelmezési vita érdemben itt sem lehetséges cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat; (Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről

9 Miért A diktatórikus birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatását összehasonlítva szakterületenként a Szent Korona Értékrenddel az I. fokozat A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal) c. második része tartalmazza. Természetesen ez az az ok, ami nélkülözhetetlenné teszi a gondolkodási mód minta (paradigma) váltást. Most azt kell egyértelművé tenni, hogy nem a zsidókereszténység által támogatott Szent Korona Tan ideológiai alapjára épülő megoldást kell választani, hanem ősi hagyományaink tiszta keresztény eszméjén alapuló Szent Korona Értékrendet. Az eszmei paradigmaváltás szükségességének további bizonyítékait, és ennek hatását kell most átgondolnunk a szabályozásra (jogrendszerre és törvényhozásra), valamint a gazdaságra. Vagyis annak kell mindenkiben egyértelműnek lennie, hogy a Szent Korona az Új világtörténelmi korszak paradigmája. Az eszmei, a szabályozási (jogi) és a gazdasági rész szerves egységet alkot

10 Miért

11 Miért - Eszmei paradigmaváltás Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Szent Korona Tan Szent Korona Értékrend 1. fejezet Ezeregyszáz év Több ezer (legalább 6000) év 2. fejezet Az egy és ugyanazon szabadság elvét Közszabadság elve érvényesül nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése 3. fejezet Egyszemélyes vezetés A vezetés kettős egysége (kündü és gyula) 4. fejezet Dogmatizmus (agnoszticizmus) Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus) 5. fejezet 1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság március 19. szakadt meg A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg Összefoglalva: A magyar szabadság alapja az az értékrend, amely a közszabadság alapját adja vissza. Az ezeregyszáz év alapja a társadalmi, gazdasági, politikai megosztottság. A zsidókereszténység ennek a kiszolgálója. Ez az eszmei (ideológiai) gátja annak, hogy a világot válságba sodró paradigmát a zsidókereszténység eszmeiségére alapuló gondolkodási mód váltsa fel, hiszen a kettő ugyanaz! Sok vád éri a Szent Korona Értékrendet az eszmei alappal kapcsolatban. Pogánynak, koppányosnak nevezik sokan. Szeretném, ha ez a vádaskodás befejeződne, ezért egy idézettel bővítem az eddigi bizonyítékokat, annak eldöntésére, hogy Pogányok vagyunk-e? Az idézetet Dr. Zakar Andrástól veszem, aki mérnök, katolikus pap, hittudós, Mindszenty József bíboros egykori személyi titkára és az üldöztetésben sorstársa volt, egyben a magyarság igaz őstörténete megismerésének elkötelezettje, aki az Igaz katolikusokról c. munkájában hivatkozik arra a XXIII. János által a II. Vatikáni zsinat megnyitásaként elmondott beszédére, (és benne Paralel Bibliára), ami a vádaskodók szerint nincs. A Sumér hitvilág és a Biblia ( c. könyvének összefoglalásaként a következőt írja: Befejezésképpen foglaljuk össze a sumér bibliai párhuzamok fokozatos megismerése során adódó következtetéseket, melyeket ezután mind a hittudományban mind a történetírásban, nyelvészetben, művészettörténetben, néprajzban stb. különösen figyelembe kell vennünk az Isteni Kinyilatkoztatásra vonatkozó II. vatikáni zsinati dogmatikus konstitúció szellemében. 1. Az ószövetségi kinyilatkoztatást tartalmazó szent és sugalmazott könyvek - még ha azokat csak történeti forrásokként használjuk is -, sok olyan nemes emberi eszmét, örök igazságot, isteni kinyilatkoztatás-részletet, különösképpen az egész emberi nem összetartozását, testvériségét valló részletet foglalnak magukban, melyek több száz, esetleg több ezer évvel azelőtt már megtalálhatók a környező keleti népek - főként a sumérok -- irodalmi emlékeiben

12 Miért - Eszmei paradigmaváltás 2. Tévesnek és legalább is nacionalista túlzásnak kell tehát mondanunk azt az álláspontot, melyet pl. Goldziher Ignác így fejezett ki 1887-ben: "Szó lesz azokról az örök eszmékről; melyek a zsidóság kebelében születtek meg és az emberiség e parányi köréből indultak ki fáklyát gyújtani a sötétségben". (11. 1.) "Bátran elmondhatjuk, hogy felekezetünk előrehaladásának több évezredes menetében e nagy erkölcsi eszmének, mely legelőször az emberiség történetében a mi őseinknek nyilatkozott meg..." ( ). "Ellentétben a pogány ókor korlátolt isteneszméjéhez, mely az emberiséggel csakis külső kötelékkel van kapcsolva, a prófétizmus az istenség eszméjének etikai tartalmat adott és az etikai tartalomból, mint az erkölcsös élet forrásából vezeti le a társadalom és az egyén erkölcsös kötelességeit" (46. l.). 3. Ezt a túlzó nacionalista felfogást az ószövetségi könyvek szövegei is, helyenként kifejezésre juttatták. Ez azonban éppúgy nem volt tárgya a kinyilatkoztatott igazságnak, mint azok a részek, melyek a szent szerzők korabeli tudásának megfelelően tájékoztatnak földrajzi, természettudományi stb kérdésekről: Kinyilatkoztatott igazságok azok, melyeket a szent szerzők, mint ilyeneket adnak elő a hit és erkölcs dolgában a tanító egyház értelmezése szerint. 4. Ez az ószövetségi könyvek stílusában helyenként kifejezésre jutó zsidó nacionalizmus koronként uralomra jutott egyes újszövetségi papok és hívók fölfogásában is és oka volt annak a lenézésnek, sőt rombolásnak, melynek az ősnépek és őskultúrák értékes emlékei helyenként áldozatul estek. Mindezek jóvátételére az Egyház a II. Vatikáni Zsinaton ünnepélyes ígéretet tett és megfelelő utasításokat adott. 5. Történeti tényként meg kell azt is állapítanunk, hogy Goldziher és társai a múlt század vége felé már tudták és később még jobban megbizonyosodhattak róla, hogy a sumér nyelv és nép nem semita és nem indoeurópai nyelv és nép és ősi emlékei tanúskodnak olyan ismeretekről, melyekről ők azt állították, hogy az ószövetségi szentírás közli azokat először. 6. Ez a nem tudományos, hanem soviniszta magatartás fő oka volt annak, hogy a sumér kutatást ilyen soviniszták lefékezték, gátolták, megnehezítették, sőt sokszor gúnyolták és egyes követőik ugyanezt teszik mind máig. Ezeknek a nem tudományos indítékokból eredő nehézségeknek részben az is volt az oka, hogy nem fedezték fel a sumérnak az ural-altájival való rokonságát kellő világossággal, "részben pedig mesterséges akadálynál - egy paradoxonnál - fogva, melyet főleg Halévy tartott fenn makacsul, az a vélemény; hogy a sumér nem is valódi nyelv, csak mesterséges rendszere egy titkos írásnak, amelyet a köznép misztifikálója végett találtak fel az asszír papok. Ez a második akadály végül is megdőlt, mert fölfedeztek olyan emlékműveket, amelyeken ezen a nyelven találtak föliratokat olyan időkből amelyben még sémi nyelven nem is írtak Mezopotámiában" (Encyclopedia Britannica kötet 553. old.). 7. Ez a soviniszta, zsidó nacionalista magatartás, mely legvilágosabban a Babiloni Talmud eredeti és teles héber szövegéből és ennek hebraisták által készített hiteles fordítás kiadásaiból tűnik ki, az emberiség kultúrtörténeti fejlődési képét és öntudatát, valamint biológiai és erkölcsi egészségét elvi alapon katasztrofálisan megnyomorítja, nem tudományos és szemben áll az alapvető emberi jogegyenlőség ENSZ deklarációjával, melyet az államok különben törvénykönyvükbe is iktattak

13 Miért - Eszmei paradigmaváltás 8. Az szövetség már eddig is tanúsította, hogy Ábrahám előtt is volt isteni kinyilatkoztatás. Az ókori keleti népek, főként és legkorábban a sumérok egyre nagyobb számban megfejtett emlékei pedig jogos alapot adnak annak a feltételezésére, hogy a náluk talált és a kinyilatkoztatott igazságokkal egybecsengő tanítások főként az isteni kinyilatkoztatás segítségével vezették az emberiséget a szellemi fejlődés és az Istennel való személyes kapcsolat útján. Mostantól nem tartom vitathatónak, hogy pogányok vagyunk-e, hiszen egyértelmű: mi azt az ősi, tiszta kereszténységet követjük, amit Hamvas Béla így határoz meg: A kereszténység nem vallás. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás. (Patmosz II. Kiengesztelődés - Tehát a Szent Korona Értékrend eszmei alapja az az ősi hagyomány, amihez való hútlenség szelletje szétszorja a Szent Korona virágait (István Intelmei) és amit a Quedlinburgi Szerződés szét akart tiporni

14 Miért - Jogi paradigmaváltás

15 Miért - Jogi paradigmaváltás Az I. fokozat Átadó Szere ide vonatkozó részének vázlata: Bevezetés Liberális-kapitalizmus Szent Korona Értékrend 1. fejezet Történelmi fejlődés eredménye Örök és változtathatatlan 2. fejezet Függetlenségvesztés Örök szabadság 3. fejezet A tőke szabad áramlása A nemzeti vagyon önérték-növelése 4. fejezet Az áru és a szolgáltatások szabad áramlása Az önellátás alapja a nemzeti termék 5. fejezet A szabad letelepedés A nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége Összefoglalva: A nyugati civilizáció liberális-kapitalista szabályozási rendszere a birodalmi érdeket szolgálja ki, ezért az állam és az emberek érdekeit alárendeli a birodalom anyagi érdekeinek. A Szent Korona Értékrend a társadalmi együttélést szabályozza a jogrendszerben, az emberek és az őket képviselő állam érdekeinek mindent alárendelve, így a gazdaságot is. A nyugati civilizáció a birodalom iránymutatását tekinti Alkotmánynak (Lisszaboni Szerződés) és ennek alárendelve készítik el a helytartóságok a saját irányelveiket tartalmazó Alaptörvényeket. Ezekből eredő részletes szabályozást (a végrehajtási utasításokat, amelyeket érdemtelenül neveznek törvénynek) a hatalom központi szervezetei végzik. A Szent Korona Értékrend a Teremtő iránymutatását (az Alkotó Alkotásának a Világmindenségnek működtetésére vonatkozó akaratnyilvánítását) tekinti Alkotmánynak (a magyar szó kifejező értelmével azonosan), ami ebből eredően örök és változtathatatlan. A mindenkori történelmi időszak fejlettségi foka határozza meg, hogy az iránymutatás milyen irányelveken keresztül érvényesül, vagyis mi az Alkotmányból eredő Alaptörvény. Az irányelvek mindennapi életre történő alkalmazása egy döntési folyamat, amelyet a döntési helyzet indít el. Mivel a döntési helyzet ott keletkezik, ahol a mindennapi életet éljük, ennek a szabályozásnak a településeken kell történnie. Ez jelenti a szubszidiaritást, vagyis annak biztosítását, hogy a döntés hatásának helyén szülessen a döntés. Két szabályozási területet kell különösen kiemelni, mint a jogi paradigmaváltás alapját: a választási és a hatalomgyakorlási rendszert. 1. A választási rendszer (Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény - Fő eltérések a nyugati civilizáció választási rendszerrel szemben:

16 Miért - Jogi paradigmaváltás a./ A választás formája: nyílt szavazás 10, ebből eredően a képviselők és elöljárók kötött megbízatást kapnak, akiket bizalomvesztés esetén a választók visszahívhatnak 11. b./ Választási és választhatósági joggal csak a Szent Korona tagjai rendelkeznek (1) Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják. (2) A Szent Korona Önigazgatási rendszerének alapja a települések és a társadalmi csoportok érdekeit kifejező önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely a társadalom legszentebb alapkövére, a családra épül. (3) A Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint a hatalmat a Szent Korona minden tagja, választójogának érvényesítésével gyakorolja a./ választással, ahol a hatalomgyakorlás irányítására és végrehajtására vonatkozó megbízást ad, b./ népszavazással, ahol az államhatalom gyakorlásának egyes kérdéseivel kapcsolatban kinyilvánítja akaratát, és c./ népi kezdeményezéssel, ahol a megbízott elöljáróságok és elöljárók érdekérvényesítő tevékenységét minősíti. (4) Magyarországon az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságok és elöljárók a Szent Korona tagok megbízása alapján, kettős egységben végzik tevékenységüket. (5) A Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai hatalomgyakorlási jogukat a./ irányító elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - a Nemzetgyűlésen, - a Nemzeti Tanácson keresztül, illetve - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával, b./ végrehajtó elöljáróságok és elöljárók vonatkozásában - népi kezdeményezési joguk gyakorlásával is érvényesítik Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. szerint A választás és választhatóság joga (1) Az Alaptörvény (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával. (2) A Szent Koronát alkotó a./ államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. -a 22, b./ államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. -a 23 határozza meg. (Alaptörvény A közügyekben való részvétel joga (1) A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az Államhatalom gyakorlásról szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet. (2) Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon Az állam vezetéséről szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt Az államalapító magyarság (1) Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam alapvető kötelezettsége. (2) A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei: a./ Magyarországi magyar b./ Felvidéki magyar c./ Kárpátaljai magyar d./ Székelyföldi, erdélyi magyar e./ Délvidéki magyar f./ Kárpát-medencén kívül élő magyar

17 Miért - Jogi paradigmaváltás c./ A választás a települési választócsoportokon (nem pártokon) keresztül történik. A választás módja egyéni vagy együttes (családi) 13. (3) A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha Az állam vezetéséről, vagy A büntetésről szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk. (4) Kettős vagy többes állampolgárságú a./ Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha - politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és - a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond; b./ a Magyarországon vendégjoggal élő személy, továbbá a Magyarországon Az állam vezetéséről szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond Államalkotó nemzetiségek (1) Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában. (2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (3) Felsőházi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek: a./ a Szent Korona területén önhonos nemzetek - cigányok/romák - horvátok - lengyelek - németek - románok - ruszinok - szerbek - szlovákok - szlovének - ukránok b./ a magyarsággal rokon népek - bolgárok - görögök - örmények (1) Az e főtörvényben meghatározott elöljáróságokat és elöljárókat (népképviseleti megbízottakat) a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint választócsoportok választják. (2) Azonos településen élő együttes és egyéni választókból állnak a./ a települési választócsoportok, ha a település azonos települési egységén (utca, tér, tanyacsoport) belül élnek, b./ a társadalmi csoporthoz tartozó választócsoportok, ha abban ugyanazok a társadalmi csoportok (nemzetiség, vallás, korcsoport, szakma) vannak képviselve. (3) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása szavazati pontérték-többséggel, nyílt szavazással történik. (4) Az elöljáróságok tagjai és az elöljárók kiválasztása során a pontérték számítás a következők szerint történik: a./ együttes választójog (család) alkalmazása esetén a pontérték azonos az együttesen választójogot gyakorló azon Szent Korona tagok számával, akikre nem vonatkozik a 2. (3) bekezdés b./, d./ és e./ pontok szerinti kizáró okok egyike sem, b./ egyéni választójog esetén a pontértékszám egy. (5) A választócsoportok közvetlenül a következő elöljárókat választják:

18 Miért - Jogi paradigmaváltás d./ A megválasztott elöljáró vagy képviselő megbízatása haláláig, egészségi alkalmatlanságának megállapításáig, önkéntes lemondásáig vagy visszahívásáig tart Hatalomgyakorlási rendszer ( Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény - a./ Az érdekérvényesítés alapja a közszabadság 15 (nem a pártrendszeren) b./ A hatalomgyakorlással megbízott személyek közvetlenül a választóknak tartoznak felelősséggel 16 a./ települési önkormányzati képviselő, b./ polgármester, c./ alsóházi képviselő, d./ társadalmi csoport önkormányzati tag, e./ társadalmi csoport elnöke, f./ felsőházi képviselő, g./ nemzetgyűlési tag, h./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő megbízott, i./ Nemzeti Tanács tagja, j./ Magyarország elnöke, k./ Magyarország miniszterelnöke (1) Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlést létrehozó elöljáróság- és elöljáróválasztás ad megbízatást az államhatalmat irányító és végrehajtó elöljáróságoknak és elöljáróknak. (2) A választócsoportok folyamatosan végzik ellenőrző feladatunkat a 8. szerint. 3. szakasz Rendkívüli választás 10. (1) Rendkívüli választást kell tartani a 3. (5) bekezdésében meghatározott elöljáró a./ halála, b./ egészségi alkalmatlanságának megállapítása, c./ önkéntes lemondása, d./ visszahívása esetén. (2) A rendkívüli választást azok a választócsoportok végzik, amelyek jogosultságát a ban meghatározott elöljáró megbízatásának megszűnése érinti (1) Magyarország az állam és a Szent Korona tagjainak szabadságát a szabadság feltételeinek megteremtésével biztosító és védő, örökké független állam. (2) Magyarország a társadalmi együttélés szabályait jogrendszerén keresztül betartó és betartató jogállam. (3) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény szerint történik (1) Magyarországon minden hatalom a Szent Koronáé, amelyet a Szent Korona tagjai gyakorolnak a./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszere szerint, kötött mandátummal választott - Nemzetgyűlési képviselőkon, - a Nemzeti Tanács tagjain,

19 Miért - Jogi paradigmaváltás c./ Az irányítás és a vezetés kettős egységében épül fel a hatalomgyakorlás 17 - Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselőkön, valamint - Országgyűlési- és - Önkormányzati - Magyarországot nemzetközi szervezetekben, képviselőkön keresztül, illetve b./ a népszavazással gyakorolt közvetlen akaratnyilvánítással. (2) Az Alkotmány (2) bekezdésben meghatározott, megalapozott esetekben mindenkinek kötelessége a Szent Korona értékrendjét veszélyeztető tevékenység megszűntetése érdekében a./ azonnali tevékenységgel fellépni, akár egyedül, akár csoportosan, a fellépés tényének hatósági bejelentésével egyidejűleg, b./ eljárást indítani az értékrendet sértő vagy veszélyeztető ellen, c./ népszavazást indítani. (3) Aki(k) a (6) bekezdésben meghatározott ellenállás jogával visszaél(nek), bűncselekményt követnek el, és a megállapított büntetési tétel mellett az ellenállási jog gyakorlásának örökös elvesztésével. (4) A (2) és (3) bekezdésben az Alkotmány 5. -nak megfelelően meghatározott ellentmondás és ellenállás joga gyakorlásának részletes szabályait a HARMADIK RÉSZ tartalmazza (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. (A Szabadság Alkotmánya Az államhatalom gyakorlás kettős egysége 8. (1) Az irányítás és a végrehajtás egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él. (2) Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom irányítása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja. (3) Az irányítás szervezetei: a./ a Nemzetgyűlés, b./ Magyarország elnöke, c./ a Nemzeti Tanács, d./ a Honvédelmi Tanács, e./ a Bíróság, f./ az Ügyészség, g./ az Állami Számvevőszék és h./ a Magyar Nemzeti Bank. (4) A végrehajtás szervezetei: a./ Magyarország miniszterelnöke, b./ Magyarország Kormánya, c./ az Országgyűlés alsóháza, d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke, e./ az Országgyűlés felsőháza, f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke, g./ a települések önkormányzata, h./ a polgármester, i./ Társadalmi csoportok önkormányzata, j./ Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke

20 Miért - Jogi paradigmaváltás (5) Az államhatalmat gyakorló elöljáróságok és elöljárók választásának és működésének összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza