4. Földművek szerkezeti kialakítása

Átírás

1 1 4. Földművek szerkezeti kialakítása

2 Földművek funkciója, követelményei 2 Biztosítsa az út vízszintes és függőleges vonalvezetését. Megfelelően tömör és teherbíró legyen, hogy megakadályozza az út idő előtti leromlását. Lehetőleg a projekt során kitermelt anyagokat használjuk földműépítésre.

3 Töltéstalp kialakítása 3 a terület járhatósága és a töltéstest megépíthetősége a tervezett építési időszakban lehetséges legyen, a töltéstalp anyaga és szerkezete összhangban legyen a tervezett töltésalapozási megoldásokkal, ha azok valamelyike szükséges, a töltéstestet tartósan óvja meg a felszíni és a felszín alatti vizek kedvezőtlen hatásaitól, a töltés ne csúszhasson le a terepen,

4 Töltéstalp kialakítása 4 TALAJJAVÍTÁS

5 Töltéstalp kialakítása 5 Tendertevekben megfelelő szakaszolással részletekbe menő tájékoztatás a növényzetről, letermelésének vagy meghagyásának lehetőségeiről, a talajvízről és belvízről, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról, a terep lejtéséről, egyenetlenségeiről, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességéről, a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.

6 Töltéstalp kialakítása 6 A terep és a feltalaj minősítésétől függően : a kedvező minősítés esetén a szokásos módszerekkel tömöríthető a felszín olyan mértékig, hogy rajta a töltés első rétege megépíthető, a bizonytalan terep járhatóságáról és a tömöríthetőségről célszerű próbajáratok és próbabeépítés nyomán döntést hozni vagy talajerősítést, esetleg részleges talajcserét kell alkalmazni, kedvezőtlen terepen csak georácsos (esetleg szőtt geotextíliás) talajerősítéssel biztosítható a járhatóság és a töltés tömöríthetősége, gyenge terepen speciális intézkedések szükségesek, melyeket az ilyen esetekben már bizonyosan felmerülő töltésalapozási megoldásokkal együtt kell megtervezni.

7 Töltéstalp kialakítása 7 A tendertervekben a pusztán csak a járhatóságot biztosító megoldásokat nem kell kötelezően előírni. Elfogadható, hogy a vállalkozó az ajánlat műszaki tervében határozza meg, hogy viszonylag kevés erősítést előirányozva kedvezőbb árral nagyobb eséllyel pályázik, viszont ezzel vállalja annak kockázatát, hogy néha nem tud dolgozni, vagy saját költségére mégis több erősítést alkalmaz, viszonylag sok talajerősítést előirányozva biztosítja a folyamatos járhatóságot, ám ezzel magasabb árat kínálva kockáztatja a munka elnyerését.

8 Töltéstalp kialakítása 8 A töltés alatti felületen (a terepen vagy a föléje épített szemcsés talajerősítésen) általában célszerű T rr 85% tömörségi fokot és E 2 20 MPa teherbírási modulust elérni, de ezeket a paramétereket általában nem kell minősítési, illetve továbbépítési feltételként előírni. Ilyen feltételként elegendő azt megszabni, hogy a tömörített felszínen vagy az erősített rétegen a töltés első rétege a kívánt tömörségre beépíthető legyen. Ha viszont kritikus esetben el akarják kerülni, hogy a töltésépítést a tömörítés nehézkessége és/vagy az első töltésréteg minőségének elégtelensége miatt sok helyen újra kelljen kezdeni, akkor az előbbi követelmények rendszeres ellenőrzése célszerű lehet.

9 Töltéstalp kialakítása 9 Biztosítsa a terep és töltés kapcsolatát (pl.:lépcsőzés) 5%-nál kisebb terephajlás esetén speciális intézkedés nem szükséges, 5%-10% terephajlás esetén a lehumuszolt felszín érdesítése elegendő, 10%-25% hajlású terep esetén 0,2-0,5 m magas, 5% oldalesésű lépcsőzés, 25% hajlás felett lejtőirányban eső, megfelelően víztelenített fogazás, 10%-25% hajlású terep 25% hajlás feletti terep

10 Töltéstalp kialakítása 10 Geoműanyagok tervezése a töltéstalp kialakításához

11 Töltéstest kialakítása 11 Áthidalja a magasságkülönbséget a terep és út szintje között.

12 Töltéstest kialakítása 12 Ne legyen erózió kár.

13 Töltéstest kialakítása 13 Egyéb követelmény híján a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni: autópályák, autóutak és főutak esetében T rr 90 %, egyéb utak esetében T rr 88%, alárendelt jelentőségű utak esetében T rr 86 %, a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, ha homok talaj esetén 1,75 < dmax < 1,85 g/cm3, vagy ha a 20 < I P < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (l) a tömörítés után l < 12%. a megadottak értékek 4 %-os növelése szükséges, ha homok talaj esetén dmax < 1,75 g/cm 3, vagy ha a 30 < I P < 40% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (l) a tömörítés után l < 12%.

14 Bevágások kialakítása 14 A tervezés alapja geológiai és hidrológia viszonyok megismerése, geotechnikai paraméterek meghatározása: Talajrétegződés, Rétegek dőlésiránya, Talaj anyaga, geotechnikai paraméterei, Vetők, más geológiai formációk, Felszíni és felszín alatti vizek.

15 Bevágások kialakítása 15 Alkalmazott rézsűgeometria: 0-6m mélység: 1:1,5; 1:2, 1:2,5; 6 m-nél mélyebb: min. 3 m széles osztópadka; Számítógépes tervezés.

16 Bevágások kialakítása 16 Rézsűvédelem tervezése és kivitelezése elengedhetetlen!

17 Védőréteg kialakítása 17 A pályaszerkezet alatt, a bevágások alján és a töltések tetején készülő cm vastag zónát, az ún. védőréteget, amit (teherbírás)javító- vagy fagyvédőrétegnek is szokás nevezni. Funkciója: a pályaszerkezet számára tartósan (a tavaszi olvadások után is) megfelelő alátámasztást, kellő teherbírást biztosítson, anyaga és tömörsége olyan legyen, hogy a forgalom alatti utántömörödés, a vízfelvétel okozta duzzadás és a fagyhatás ne okozzanak olyan deformációkat, melyek károsíthatják a burkolatot, a beépítéskori kedvező állapot és teherbírás az eltakarásig csak minimálisan romolhasson le. Anyaga: Kiváló földműanyag, Stabilizált anyag, Általánosságban min. 60% durvaszemcsés (kő, kavics) kőváz létrehozásához+folytonos szemeloszlás

18 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 18 A védőréteg, illetve a felső földmű-rész tervezése : a megengedett anyagfajták meghatározása, a tömörség előírása, a teherbírás tervezése, előírása, a fagyvédelmi követelmények teljesülésének ellenőrzése a beépítési technológia meghatározása, a minőségszabályozás tervezése.

19 Töltés felső részének kialakítása 19 A tervező a tömörségre általában az összehasonlítható tapasztalatok alapján egyezményesen elfogadott, pl. az ÚT előírásban ajánlott értékeket írjon elő, egyedi előírás, ha így kívánja a töltéstest szükséges mechanikai jellemzőit elérni. Egyedi tömörségi előírások akkor indokoltak, ha az alkalmazott speciális anyagok és technológiák azt megkívánják, a földmű felső részének, illetve a tükörszintnek a teherbírása csak így biztosítható, a pályaszerkezet különleges követelményeket támaszt. Egyéb követelmény híján a töltéstestekre az alábbi tömörségi értékeket kell előírni: a töltést tetején és a bevágás termett talaján (védőréteg alatt) T rρ 93 % a tükörszinten (a védőréteg tetején) T rρ 96 % a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, o ha a szemcsés talaj esetén 1,75 < dmax < 1,85 g/cm 3, vagy o ha a 20 < I P < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (l) a tömörítés után l < 12%

20 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 20 A teherbírás tervezése A teherbírási követelmény többféle módon teljesíthető: a pályaszerkezet tervezője egyedi előírást ad E 2m értékére, s a földmű tervezésekor, illetve kivitelezésekor azt kell biztosítani, típus-pályaszerkezet alkalmazásakor E 2m 40 MPa méretezési teherbírási modulust kell a földmű tervezésekor illetve kivitelezésekor teljesíteni, a pályaszerkezetet azon E 2m földmű-teherbíráshoz igazodva véglegesítik, amelyet a kivitelezés elején a már ismert földműanyagokkal végzett próbabeépítés alapján állapítanak meg.

21 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 21 A teherbírás tervezésekor és ellenőrzésekor különbséget kell tenni a következők között: egy talaj egy bizonyos állapotára jellemző E 2 érték, melyet laboratóriumi vagy terepi méréssel lehet megállapítani, vagy tapasztalati adatok alapján fel lehet venni, egy talajt a várható kritikus állapotában jellemző E 2d tervezési teherbírási modulus, melyet az előbbiből az állapotváltozások és hatásaik mérlegelése alapján lehet felvenni, vagy a várható változásokat szimulálva lehet a terepen közvetlenül megmérni, vagy értékét tapasztalati adatok alapján (esetleg) közvetlenül fel lehet venni, egy (rétegzett) földmű tetejét, a tükröt jellemző, a pályaszerkezet tervezésének alapját képező E 2m méretezési teherbírási modulus, melyet az E 2d értékekből a rétegződés figyelembevételével lehet számítani, vagy a tényleges rétegződésű földművön végzett mérésből az állapotromlások hatásának számításba vételével vagy szimulálásával megállapítani, vagy tapasztalati adatok alapján közvetlenül felvenni.

22 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 22 Egy talaj esetében a teherbírás nagyságát és a víztartalom teherbírásra gyakorolt hatását a következő módszerekkel lehet állapítani: CBR-vizsgálattal az MSZ szerint, s egy meghatározott CBR (%) értékből az E 2 (MN/m 2 ) teherbírási modulus modulus az E 2 =10 CBR 2/3 képlettel számítható, terepi tárcsás terheléssel az MSZ szerint próbatöltésen az E 2 teherbírási modulus mérhető, az építés helyén (környezetében) azonos talajokkal korábban épült utak földművein végzett, dokumentált és elemzett mérések tapasztalataira is alapozható a teherbírás tervezése, a jellegzetes talajok tervezési teherbírási modulusára ad értékeket az ÚT táblázata, figyelembe véve az út éghajlati és hidrológiai adottságait, talajvízszintjét és víztelenítését is.

23 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 23

24 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 24

25 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 25 Az útpályaszerkezet fagyvédelmének tervezése Ha a földmű felső, 1,0 m vastag zónájában fagyérzékeny vagy fagyveszélyes talaj van, akkor biztosítani kell, hogy a pályaszerkezet, illetve a hidraulikus kötőanyagú javítóréteg alatt legalább az alábbiak szerint meghatározható fagyvédelmi vastagságban (h v, cm) fagyállónak minősülő anyag legyen. A h v vastagságot a h v F h f i i i képletből kell 5 cm-es kerekítéssel kiszámítani, ahol F - az éghajlati övezettől, a forgalmi terheléstől és a vizsgált zónában levő talaj fagyveszélyességétől függő, h i - a pályaszerkezeti rétegek és a hidraulikus kötőanyagú javítórétegek vastagsága, f i - a pályaszerkezeti rétegek és a kezelt rétegek komplex fagyvédelmi jellemzője, mely figyelembe veszi annak hőszigetelő képességét, hajlítószilárdságát és vízzáróságát.

26 A földmű felső rész, a védőréteg tervezése 26 Az útpályaszerkezet fagyvédelmének tervezése

27 Általános tervezési kérdések 27 Alacsony töltés sekély bevágás tervezése gyenge teherbírás, felszín közeli talajvíz fagyvédelmi és teherbírási szempontok építhetőség, gépek közlekedése szemcsés anyagú földmű talajcsere vagy stabilizált altalaj gondos víztelenítés (oldalárok szintje!) A feltáráskori és építési vízszint gyakori eltérése súlyos pénzügyi kérdések!

28 A földmű további részeinek kialakítása 28 Rézsűsáv a rézsűfelület építés közben és utána a lehető legkevésbé erodálódjon, az esetleges állapotromlások miatt hámlás ne következzen be, a rézsűsáv segítse a növényzet tartós megtelepedését, hacsak nem kap burkolatot, szokásos fenntartással az előbbieket tartósan biztosítani lehessen. Padka, elválasztósáv a pályaszerkezet alatti felső földmű-rész tervezett teljesítőképességét ne rontsák, a padka és az elválasztósáv elkorlátozatlan sávjának tömörsége és teherbírása a nehézgépjárművek balesetmentes megállását biztosítsák, a csapadék gyors lefolyását lehetséges legyen, a növényzet megtelepedését tegyék lehetővé, hacsak nincsenek stabilizálva, szokásos fenntartással az előbbiek tartósan biztosíthatók legyenek. Hát-, elő- és rátöltések Visszatöltések

29 A VASÚTI FÖLDMŰ 29 A töltéstestbe csak megfelelő fajta és minőségű anyagok építhetők be. Az alkalmasság megítélésekor a következőket kell figyelembe venni: - kielégítő nyírószilárdság és merevség, - kielégítő szemcseszilárdság, - tartós térfogatállóság, - megfelelő tömöríthetőség, - külső behatásokkal szembeni érzéketlenség, - környezetre gyakorolt hatás. A földművek anyagainak előírásakor a következő szempontokra kell gondolni: talajfajta: szemeloszlás, szervesanyag-tartalom, plaszticitás, vegyi agresszivitás, környezetszennyező hatások, áteresztőképesség, a beépítés utáni cementálódás (pl. kohósalak esetén). romlási hajlam: mállási ellenállás, ellenállás aprózódással szemben, oldhatóság, érzékenység alacsony hőmérsékletre és fagyásra, térfogatváltozási hajlam (duzzadó és roskadó anyagok), technológiai jellemzők: tömöríthetőség, beleértve az épül földmű alatt levő talaj szilárdságát is, a kitermelés, szállítás és beépítés hatásai a beépítendő anyagra.

30 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE

31 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE 2.6. Kiegészítő réteg szemcsés anyagból A kiegészítő szemcsés rétegeknek az alábbi általános követelményeket kell teljesíteniük: - a zúzottkőágyazattal szemben megfelelő szűrési stabilitással kell rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy a szemcseátmérőre igaz, hogy d85 10 mm, - fagy- és térfogatállóak legyenek, - a dinamikus hatásokból származó mechanikai igénybevételekkel szemben ellenállóak legyenek, - környezetbarát anyagúak legyenek. A kiegészítő szemcsés réteg anyagának előírt tulajdonságait már az előállítás helyszínén (pl. bányában) kell létrehozni és garantálni. A tulajdonságok az építési helyszínen már nem módosíthatók. Az építési helyszínre szállítás, a tárolás során a szétosztályozódást meg kell gátolni. A csak védőréteg szerepet ellátó kiegészítő szemcsés réteg minimális vastagsága 20 cm lehet. Az erősítő réteg méretezett vastagságát mindig meg kell növelni 10 cm-rel, ami biztonságot ad a rostálás esetén esetleg bekövetkező letermelés (a szükséges vastagság csökkenése) ellen.

32 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE Szemcsés anyagú kiegészítő rétegek V 120 km/h sebességű vágányokban Amennyiben a lehető legkisebb vízáteresztő-képességű (kvázi-vízzáró) kiegészítő réteg kialakítása a cél (vízre érzékeny alépítmény esetén), akkor SZK1 (KG1) jelű szemcsés keverékanyagot kell - előírt értékre tömörítve - beépíteni. Az SZK1 keverék relatíve magas finomrész tartalommal bír. Ezáltal közel vízzárónak mondható az anyag, amely ugyanakkor nagyon érzékeny az optimális építési víztartalom túllépésére. Az SZK1 keverékkel szemben támasztott követelmények: - a szemeloszlási görbének adott szemeloszlási határgörbék közé kell esnie, - egyenlőtlenségi együtthatója U 15 legyen, ezzel kellően stabil módon viselkedik a dinamikus igénybevételekkel szemben, - a legnagyobb szemcseátmérő legalább 32 mm legyen, de a 63 mm-t nem lépheti át, - a törtbeton adalék tömegszázaléka max. 30%, frakciója pedig 0/16 lehet, - vízáteresztő-képességi együtthatója k 1x10-6 m/s legyen (T rr = 100% tömörítési foknál), - a fagyállósági feltétel akkor teljesül, ha U 15 értéknél a d 0,02 mm-es finomrész tartalom legfeljebb 3 tömegszázalék értékű.

33 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE Az SZK1 (KG1) jelű szemcsés keverék határgörbéi

34 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE Amennyiben nincsen különösebb vízáteresztő-képességet korlátozó követelmény, akkor SZK2 jelű, kisebb finomrész tartalmú keverék épüljön be. A vízáteresztő SZK2 keveréktől az SZK1 keverékkel megegyező teherbírási tulajdonságok várhatók. Ott alkalmazható, ahol az alépítmény maga is vízáteresztő anyagból épült, amelybe a felszíni vizek beszivárgása megengedhető. Az SZK2 keverékkel szemben támasztott követelmények: - a szemeloszlási görbének adott szemeloszlási határgörbék közé kell esnie, - egyenlőtlenségi együtthatója U 15 legyen, ezzel kellően stabil módon viselkedik a dinamikus igénybevételekkel szemben, - a legnagyobb szemcseátmérő legalább 45 mm legyen, de a 63 mm-t nem lépheti át, vízáteresztő-képességi együtthatója k 5x10-5 m/s legyen T rr = 100% tömörítési foknál, - a fagyállósági feltétel akkor teljesül, ha a d 0,063 mm-es finomrész tartalom legfeljebb 5 tömegszázalék értékű.

35 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE Az SZK2 (KG2) jelű szemcsés keverék határgörbéi

36 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE Szemcsés anyagú kiegészítő rétegek V 120 km/h sebességű vágányokban V 120 km/h sebességű vágányokban lehetséges, de nem szükséges az SZK1 illetve az SZK2 keverék használata. A zúzottkő ágyazat alá kis vízáteresztőképességű kiegészítő szemcsés réteg beépítése szükséges akkor, ha a felszíni vizek beszivárgását, és ezzel együtt a dinamikusan igénybevett altalaj átázását meg kell akadályozni. Ezt a kis áteresztőképességű kiegészítő réteget geotextíliával kell elválasztani az alépítménytől. Bizonyítottan jó vízáteresztő-képességű alépítmény esetén vízáteresztő kiegészítő szemcsés réteg beépítése ajánlott annak érdekében, hogy víztelenítési költségeket csökkenteni lehessen. Zúzottköves felépítmény esetén a kiegészítő szemcsés rétegnek minimálisan 30 cm vastagnak kell lennie, de 20 cm-nél kisebb semmilyen esetben nem lehet. A fagyállósági vagy a teherbíró-képességi megfelelőségi okból adódhat 30 cm-nél nagyobb vastagság is, s ilyenkor az alépítmény koronát a felszíni vizek behatolása ellen is védeni kell. Durvaszemcsés talajokat csak abban az esetben szabad kiegészítő szemcsés rétegként felhasználni, ha az alkalmasságukat a mindenkori beépítési esetre igazolták és az anyagok szállítását is ellenőrizték. 44/24

37 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE Kiegészítő szemcsés réteg anyagának szemeloszlási határgörbéi V 120 km/h sebességű vágányokhoz 100 Mk Kavics Homok Iszap Agyag Átesett tömegszázalék S [%] ,1 0,01 0,002 0,001 Szemcseátmérő D [mm] Forrás: MÁVTI KFT. 44/25

38 2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE A szemcsés anyagú kiegészítő réteg elhagyhatósága Üzemi- és rendező pályaudvarok új építésű vágányainál, illetve meglévő vágányok olyan fenntartási munkáinál, amelyeknél vonalsebességet nem emelnek, el lehet tekinteni a kiegészítő réteg beépítésétől az alábbi esetekben: - az alépítmény teherbírása a koronán megfelelően nagy és egyenletes, - az alépítményi korona alatt a fagyhatáron belül nincs fagyérzékeny talaj, - zúzottkő ágyazatos vágánynál az ágyazat és az alépítmény között szűrési és rétegelválasztási gondok nem alakultak ki, - zúzottkő ágyazatos vágánynál az alépítményi zárórétegben nem található vízérzékeny talaj, - az alépítményt a beszivárgó szennyeződésektől nem kell védeni. 44/26

39 A VASÚTI FÖLDMŰ 39 Tömörség A földmű előírt tömörségi értékei (tervezet): - a kiegészítő rétegben T rr = 98%, - a földmű felső 50 cm vastag rétegében T rr = 96%, - a műtárgyak háttöltésében teljes mélységben T rr = 100%, - minden egyéb helyen (töltés fő tömege is) T rr 91%. Tűrés minden esetben -2%. A tömörség megállapítása Proctor görbe T r d d max 100

40 A VASÚTI FÖLDMŰ 40 Teherbírás A vasúti teherviselő rétegrendszer Az E 2 stat és E d modulus megkövetelt értékei Sebesség (km/h) Teherbírás Modulus V Kiegészítő rétegen E 2 stat (MPa) Földművön Kiegészítő rétegen E din Földművön (MPa)

41 41 5. Földművek építése

42 Földművek építése- földműépítés gépei 42 Fejtés, rakodás gépei hidraulikus és vonóvedres kotrók, homlokrakodók Szállítás gépei eszközei dömperek, tehergépkocsik, nyerges vontatók Bedolgozás (elterítés, tömörítés, profilozás) gépei dózerek, gréderek, hengerek Többfunkciós gépek szkréperek, gréder, dózer

43 A fejtés eszközei 43

44 A fejtés eszközei 44

45 A fejtés eszközei 45

46 Szállítóeszközök 46

47 Bedolgozás gépei tömörítőeszközök 47

48 Bedolgozás gépei - rézsűrendezés 48

49 Univerzális munkagépek 49

50 Földműépítési technológiák 50 fejtés kotrógéppel szállítás dömperrel elterítés dózerrel fejtés szállítás szkréperrel elterítés tömörítés hengerrel felületalakítás gréderrel talajkezelés finiserrel rézsűrendezés kotrógéppel

51 Földműépítési technológiák 51 Bevágás készítése nyesőládával vagy kotrókkal alávágás ne legyen, omlasztás max. 1,2 m túlfejtés-visszatöltés ne legyen robbantás specialistával, kíméletesen víztelenítés időben és összehangoltan, folyamatos geodéziai támogatással tükörkészítés különös figyelemmel, időzítéssel Töltésépítés töltéstalp kialakítása külön terv szerint anyagválasztás a különböző töltészónákra tömörségi előírások a különböző zónákra próbabeépítés, terv alapján a TU és az MMT készítéséhez felszín 2,5-4,0 % oldalesése folyamatosan rézsűtömörség biztosítása (túltöltéssel) folyamatos tömörségellenőrzéssel felső 0,5-1,0 m külön figyelemmel

52 Új fejlesztések 52

53 Új fejlesztések 53 Oszcillációs henger

54 Új fejlesztések 54 Szintbeállító berendezések

55 Tömörítés 55 A tömörítés hatékonyságának növekedésével az alábbi talajfizikai jellemzők is javulnak: a belső súrlódási szög növekedik, a kohézió nagysága is kedvezően változik, a nyírószilárdság emelkedik, az összenyomhatóság csökken, a teherbíró-képesség emelkedik, a vízérzékenység csökken.

56 A földműépítés egyes technológiai részfeladatai 56 Tömörítés A tömörítés tervezése a következők meghatározását jelenti: tömörítési mód, hatás (statikus vagy dinamikus), a tömörítő-eszköz jellemzői (tömeg, terhelés, tömörítő felület kiképzése, amplitudó, frekvencia, sebesség), járatszám, rétegvastagság, víztartalom. A tömörítés tervezésekor figyelembe kell venni a tömörítendő talajfajtát, annak változékonyságát, az elérendő tömörség meghatározott értékeit, a tömörítés körülményeit (az időjárást, a rendelkezésre álló helyet, stb.)

57 A földműépítés egyes technológiai részfeladatai 57 A tömörítési víztartalom hatása a talajfajtától nagyban, a tapasztalat szerint a következő módon függ: a finom szemcséjű talajok esetében a víztartalom korábbiakban megadott határai között kb. 90 % tömörségi fok elérhető, az iszapok csak szűk víztartalmi határok közt tömöríthetők, víztartalmuk néhány nap alatt módosulhat, az agyagok valamelyest tágabb víztartalmi határok közt tömöríthetők, de víztartalmuk alig módosítható, a kavics- és homoktalajok tág víztartalmi határok között jól tömöríthetők, illetve víztartalmuk viszonylag gyorsan módosítható. A tömörítési víztartalom függ a tömörítés módjától és a tömörítési munkától is, ezért a víztartalom hatásáról a módosított Proctor-vizsgálat csak áttételesen tájékoztathat. A módosított Proctor-vizsgálattal megállapított optimális víztartalomnál 3 5 %-kal nagyobb a terepi tömörítés optimális víztartalma.

58 Tömörítés 58 Tömörítő gépek kiválasztása, a kiválasztás szempontjai tömörítendő talaj: minden talajhoz az optimális tömörítő eszközt kell megkeresni, elérendő tömörség: az optimális tömörítő munkát kell biztosítania a kívánt célhoz, beépíthető vastagság: a tömöríthető vastagság az anyagtól és a géptől függ, de van korlát, meglevő gépi adottságok: azzal kell főznünk amink van, de a lehető legjobban,

59 A földműépítés egyes technológiai részfeladatai 59 statikus dinamikus 1) 3) 5) 7) 9) tömörítőeszköz típus és tömeg simahenger <12 t gumihenger t ejtősúly 6) 2,0 m 2,5 t döngölő kg visszatöltés vibrohenger 7,8) tandemhenger vibrolap háttöltés A H J A H J A H J A H J A A A 7 t x t x ) t ) + 20 t... x x ) + <12 t >12 t x <400 kg x >400 kg x x tömörített rétegvastagság x x x x x az optimális haladási sebesség 2,0...3,5 km/h a max. szemnagyság a rétegvastagság 2/3-a lehet a szemcsés talajok kivételével célszerűen juhlábhenger a hatékonyságot minden esetben vizsgálni kell alkalmasság (A) rétegvastagság (H cm) 1) járatszám (J) 2) x talajfajta szerint szemcsés talajok 3) vegyes talajok 4) kötött talajok 4) kőzettörmelékek 4,5) ) 4) 6) x földműtípus járat = áthaladás oda- és visszmenetben Az ajánlások akkor érvényesek, ha a víztartalom kevéssé tér el az egyszerű Proctor-vizsgálattal kapott optimális víztartalomtól, mely kb. 3-6 %-kal nagyobb a módosított Proctor-vizsgálattal megállapítható optimális víztartalomnál. 8) az optimális haladási sebesség 1,5...2,5 km/h a járatszám itt pontonkénti ütésszámot jelent az ejtősúly kötött talajok esetén a nagyobb amplitudó hatékony, szemcsés talajoknál az optimális amplitudó vizsgálandó + ajánlott x általában megfelel vonalas + + +

60 Földművek építése- próbabeépítés 60 A cél annak megállapítása, hogy a földmű egészét vagy egy részét az adott körülmények között, a tervezett anyagokból, a tervezett technológiával és eszközökkel, az elvárt minőségben el lehet-e készíteni, illetve a tervezett minőséget a tervezett mérési eljárásokkal lehet-e ellenőrizni és igazolni. Több változat esetén a próbabeépítés célja a legalkalmasabb változat kiválasztása is lehet, illetve a próbabeépítés keretében megoldást lehet keresni olyan részletekre is, melyekről előzetesen csak bizonytalan elképzelések lehettek.

61 Földművek építése- próbabeépítés 61 A próbabeépítés célja lehet a beépítésre tervezett anyagok bármely minősítésének pontosítása, a töltéses szakaszokon a terep és a feltalaj járhatóságának megítélése, a töltéstalp kialakítására tervezett technológiák alkalmasságának megítélése, a beépítésre tervezett földanyagok optimális tömörítési technológiájának meghatározása, a földmű felső részének kialakítására készített terv(ek) alkalmasságának ellenőrzése, a speciális anyagok beépíthetőségének elbírálása, illetve a megfelelő technológia megállapítása, a tervezett talajkezelési technológiák alkalmasságának ellenőrzése, a technológiák véglegesítése, a tömörség és a teherbírás ellenőrzésére tervezett módszerek ellenőrzése, kalibrálása, bármely speciális részfeladat optimális megoldásának megtalálása.

62 Próbabeépítés - előkészítés 62 A próbabeépítések előtt minden szóbajövő földműanyag alkalmassági vizsgálatát el kell végezni. Ez foglalja magába legalább az azonosító jellemzők (szemeloszlás és konzisztenciahatárok) vizsgálatát, a természetes víztartalmak megállapítását, a Proctor-vizsgálatot, kőanyagok esetében még az aprózódási, mállási és fagyállósági vizsgálatokat, a felső földmű-részre irányuló munka esetén a laboratóriumi teherbírási vizsgálatokat. Amennyiben a próbabeépítés keretében speciális anyagokat, illetve talajkezelési technológiákat is vizsgálnak, akkor azok valamennyi olyan előzetes vizsgálatát el kell végezni, amely a beépítés feltétele lehet, illetve a szóbajövő anyagok tulajdonságait jellemzi. Ha a próbabeépítés keretében geoműanyagokkal kialakítandó szerkezeteket is vizsgálni kell, akkor be kell szerezni a beszállítótól a tervezett termékeknek mindazon, a gyártó által hitelesen kiadott paramétereit, amelyek az adott alkalmazás szempontjából lényegesek.

63 Próbabeépítés rendje, programja 63 L h L v L h L h L v L h L h L v L h 1 : 10

64 Próbabeépítés rendje, programja 64 L h L v L h L h L v L h L h L v L h 1 : 10

65 Próbabeépítés értékelése 65 A próbabeépítési jelentés tartalmazza: a próbabeépítés tervének rövid áttekintését, különösen a célok megismétlését, a próbabeépítés körülményeinek és lefolytatásának ismertetését, a mérési eredmények jegyzőkönyveit, a különböző technológiai megoldások és a hozzájuk kapcsolódó eredmények összefüggéseit mutató táblázatokat, diagramokat és ezek elemzését, a különböző módon végzett mérések eredményeinek összefüggéseit, a próbabeépítés általános értékelését, a belőlük levonható következtetéseket, az alkalmazandó technológiákra és ellenőrzési módszerekre vonatkozó javaslatokat.

66 Földművek építése- próbatömörítés 66 A próbabeépítés egy szűkebb változata, melynek célja a beépítésre tervezett földműanyagok optimális tömörítési technológiájának meghatározása. Próbatömörítés tömörítőeszköz, az eszköz paraméterei, ha érdemben változtathatók, rétegvastagság, járatszám, víztartalom, ha ténylegesen módosítható. Próbatömörítésekhez vezető lépések

67 Földművek építése- Technológiai Utasítás(TU) 67 Célja Az aktuális, a tervekkel, előírásokkal harmonizált kivitelezési technológia részletes, teljes körű ismertetése Tartalmi követelményei Rögzíteni kell a TU hatályát, meg kell határozni hol, milyen munkafázisra, és kikre vonatkozik. Tartalmaznia kell a beépítés előfeltételeit, mikor, milyen feltételek megléte esetén kezdhető meg az építés. Meg kell határozni a beépítendő anyag előírt tulajdonságait. Az általános előírásokban, az előírt, elérendő műszaki követelmények (tömörség, teherbírás, tűrések, stb.) kerülnek megfogalmazásra. A kivitelezés munkafázisainak leírásában ki kell térni a kitűzés, a próbatömörítés, a szállítás, a beépítés, tömörítés munkafázisainak részletes ismertetésére. Külön-külön fejezetben kell ismertetni az esetleges utókezelésre, a víztelenítésre, vonatkozókat. A beépítő géplánc a személyzet ismertetése szintén meghatározandó a dokumentumban. Végül természetesen nem maradhat ki a munkavédelemmel, tűzvédelemmel, és környezetvédelemmel foglalkozó fejezet sem a TU készítéséből. Amennyiben előírják, mellékletként csatolhatóak további dokumentumok. Pl.: alkalmassági vizsgálat, organizációs terv stb. Szerepe Ez alapján győződik meg az építtető a kivitelezői csapat felkészültségéről, a tervezett építési módszer megfelelőségéről.

68 Földművek építése- próbabeépítés 68

69 Földművek építése- próbabeépítés 69

70 Földművek építése- próbabeépítés 70

71 Földművek építése- próbabeépítés 71

72 Földművek építése- próbabeépítés 72

73 Földművek építése- próbabeépítés 73

74 Földművek építése- kivitelezés 74 Előkészítő munkák kitűzés (alapvonalak létesítése, főpontok kitűzése, kibiztosításaok) növényzeteltávolítás (humuszleszedés, bozót és faeltávolítás) bontások (épületmaradványok, természetes akadályok) felvonulás (géptelep, raktárterület berendezése, felvonulási utak) Fő munkák fejtés-felrakás (bevágásban, anyagnyerőn, csatornában) szállítás (az építés helyén és szállító utakon) beépítés (elterítés, kezelés, tömörítés, felületalakítás) Speciális munkák töltésalapozás (lejtős terepen vagy gyenge altalajon) víztelenítés (a felszín alatt és a felszínen) lejtőstabilizálások támszerkezetekkel Utómunkák felületrendezés (rézsűn, padkán, tükörben) burkolások (növényzet, textília, fólia, kőszórás, betonburkolat) átadás-átvétel (mennyiségfelvétel, minősítés, pótlások, javítások)

75 Földművek építése- kivitelezés 75 Előkészítő munkák Fakivágás Lőszermentesítés Régészet Talajfeltárás, humuszgazdálkodási terv Mit jelent a humuszvastagság? A kivitelezőnek A talajvédelmi hatóságnak (humuszgazdálkodási terv) A régésznek Geodézia Anyagnyerő helyek biztosítása Próbatömörítés

76 Földművek építése- kivitelezés 76

77 Földművek építése- kivitelezés 77 Földműépítés Munkakezdés feltételei Aktuális engedélyek megléte, Aktuális MMT-k, TU-k, benyújtása, jóváhagyása Humuszgazdálkodási Terv elfogadása Próbatömörítések elvégzése, jóváhagyása, organizációs terv és ütemterv benyújtása, elfogadása Az anyagbiztosításra tervezett bányák, célkitermelők engedélyezési dokumentációjának bemutatása az anyagvizsgálatokkal együtt.

78 Földművek építése- kivitelezés 78 Földműépítés Töltéstalp kialakítás Járhatósági feltételek vizsgálata Egy tipp (nagytömegű altalaj profilozás) Töltéstest kialakítás Anyagok származása: Anyagok kitermelése: bevágásból anyagnyerőhelyről réteges (szkréper) átkeveréses (kotró) piskótázás (kotró)

79 Földművek építése- kivitelezés 79

80 Földművek építése- kivitelezés 80 Szállítás Munkaterületen kívül: Organizációs terv Szállító utak Egyeztetés önkormányzatokkal Állapotfelvétel Portalanítás Munkaterületen: Útvonal karbantartás Változó keréknyomon való haladás biztosítása

81 Földművek építése- kivitelezés 81 Elterítés, tömörítés, profilozás Billentés, elterítés: Laza rétegvastagság biztosítása- irányító személyzet feladata Tömörítés: A próbatömörítés eredményei alapján optimalizált TU szerint Víztelenítés

82 Földművek építése- kivitelezés 82

83 Földművek építése- kivitelezés 83

84 Földművek építése- kivitelezés 84 Földműépítés Bevágás kialakítása Kitermelés, szállítás: A gépeket a távolság és anyagminőség függvényében kell kiválasztani Utolsó 50 cm-es réteg kitermelése Víztelenítés

85 Földművek építése- kivitelezés 85 Minőségszabályozás-tervezés célja, menete A minőségszabályozás megtervezéséhez az alábbiak ismeretére van szükség: Beépítendő talaj tulajdonságainak ismerete (tömöríthetőség (r dmax, w opt ), szemmegoszlás, szemnagyság, stb.). Beépítéshez rendelkezésre álló berendezések ismerete és a beépítendő talajra vonatkozó hatékonyságuk (rétegvastagság, járatszám, stb.). Beépítéshez rendelkezésre álló időkeret. Rendelkezésre álló és a Megrendelő számára is elfogadható mérési/vizsgálati módszerek. Ezek ismeretében az optimális minőségszabályozási terv az e-ut (ÚT ) ajánlásait szem előtt tartva elkészíthető.