lehetőségei vezetői összefoglaló Kutatási összefoglaló A kérdőíves felmérés eredményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "lehetőségei vezetői összefoglaló Kutatási összefoglaló A kérdőíves felmérés eredményei"

Átírás

1 A Zalaszentgrót kistérségben élő inaktív vagy munkanélküli nők munkaerőpiaci igényeinek és lehetőségeinek vizsgálata, a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Kutatási összefoglaló lehetőségei vezetői összefoglaló A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány a CELODIN Zalai Alapítvány megbízására empirikus felmérésben vizsgálta a Zalaszentgrót statisztikai körzetben (kistérségben) élő inaktív vagy munkanélküli nők foglalkoztatással kapcsolatos igényeinek és lehetőségeinek jelenlegi állapotát. A vizsgálat a Zalaszentgróti Foglalkoztatás Paktum programhoz kapcsolódik, a nők speciális munkaerőpiaci helyzetének feltárásával igyekszik hozzájárulni a foglalkoztatás elősegítéséhez. Tanulmányunkban annak feltárására törekedtünk, hogy a áprilisában aláírt Paktum céljainak megvalósulása hogyan segíthető elő. Fő célunk a helyzetelemzés, különös hangsúlyt helyezve két, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek tartott célcsoport, a kisgyermekes, GYES-ről visszatérő nők, valamint a 40 év feletti nők vizsgálatára. A fent jelzett igények és lehetőségek feltárására 2005 nyarán kismintás adatfelvételt végeztünk 100, a zalaszentgróti kistérségben élő nő körében. Emellett kutatásunk során 28 mélyinterjút készítettünk munkaadókkal (vállalkozások és civil szervezetek vezetőivel), illetve önkormányzatok, munkaügyi központok munkatársaival. Ezen túlmenően egy-egy fókuszcsoportos beszélgetést is tartottunk munkaadókkal és civil szervezetek képviselőivel. Tanulmányunkban a kérdőíves felmérés, majd az interjúkból és a fókuszcsoportos beszélgetésekből leszűrhető tapasztalatok közreadása után felvázoljuk az általunk szükségesnek tartott prioritásokat, és ezek mentén gyakorlatorientált javaslatokat fogalmazunk meg. A kérdőíves felmérés eredményei Eredetileg öt célcsoportban munkanélküli, illetve pályakezdő nőt szerettünk volna megkérdezni. A végső arányok úgy alakultak, hogy a mintába 20 negyven év feletti, 13 GYES-en, GYED-en levő, 19 pályakezdő munkanélküli, 18 diplomás munkanélküli, 21 inaktív és 9 máshova be nem sorolható, egyéb kérdezett került. Zalaszentgróton és Türjén kérdezték a minta 60%-át. Óhídról 7 főt, Zalabérről 5 főt, Pakodról és Kisgörbőről 4-4 főt kérdeztek, a többi település 1-4 fővel szerepelt a mintában. A kérdezettek közül 37-en tartoztak a foglalkoztatási szempontból veszélyeztetett 40 év fölötti kategóriába. A minta másik része olyan nőkből áll, akik az aktív korúak bázisát jelentik, de pályakezdőként, gyermeket vállalva, vagy a gazdasági átalakulás negatív következményeként jelenleg munkanélküliek. A megkérdezettek vagyoni helyzetét vizsgálva összevetettük a falvak és a városban lakók helyzetét. A vezetékes telefon, mobiltelefon és gépkocsi tekintetében gyakorlatilag nem jelentkezik különbség településtípus szerint. A számítógép és az Internet esetén azonban markáns eltérést látunk. A falun élők közel fele, a szentgrótiak háromnegyede rendelkezik számítógéppel. Az Internet-hozzáférés különbsége még jelentősebb: a városiak 37%-a, a környéken élőknek viszont csak 15%-a tud a Világhálóra kapcsolódni.

2 A megkérdezettek képzettsége és képzési igényei A településtípus és az iskolai végzettség is szignifikáns összefüggést mutat. Az adatok azt mutatják, hogy a városban élők sokkal magasabb végzettséggel rendelkeznek, mint a falvak lakói. Az előbbiek 79%-a rendelkezik középiskolai érettségivel, ez az arány a falun élők között csak 46,8%. A közepes vagy annál magasabb iskolai végzettségűek hatvan százalékos jelenléte ellenére csak 15 válaszoló tartotta a tanultak összességét hasznosíthatónak a legmagasabb iskolai végzettséget adó tanulmányaiból. Eddigi élete során a megkérdezettek 60%-a vett részt valamilyen iskolarendszeren kívüli képzésen, 39-en viszont egyáltalán nem gyarapították ily módon ismereteiket. Munkanélküliként 56 válaszolóból 15-en vettek részt képzésen és fejezték is be azt, nyolc fő még most is tanul, a többiek nem folytattak tanulmányokat. A GYES és a GYED sokaknak lehetőséget jelenthet a tanulásra, a mintánkba került GYES-en, GYED-en levők közül azonban nagyon kevesen, mindössze négyen vettek részt valamilyen képzésen otthonlétük alatt. Az adatokból az látszik, hogy a megkérdezett munkanélküliek nem igazán motiváltak a tanulásra, illetve maguk az elvégzett képzések és a tanultak sem sarkallták őket továbblépésre. Az elhelyezkedés sikere érdekében a kérdezettek 2/3-a venne részt bizalomerősítő, készségfejlesztő tréningeken, úgy, hogy erre szívesen szánna 1-5 napot (17 fő), vagy akár 20-nál több napot is (34 fő). A képzéssel kapcsolatban azonban részletesebb elvárásokat is megfogalmazhattak a válaszolók: legtöbben a pályaalkalmasság megállapításában és az álláskeresésben várnának segítséget, ezen túlmenően a kommunikáció és az önismeret javításában, a bizalom-és kapcsolatépítésben, a problémamegoldásban, a segítővé válásban, illetve az elfogadás tanulásában. A korábbi munkahelyi tapasztalatok Ahogy az iskolai eredmények és a tanulás meghatározó jelentőségű a munkahelyválasztás szempontjából, úgy a munkahelyi tapasztalatok is erős szocializációs hatást gyakorolnak a személyes mobilitásra és annak tényezőire. A munkanélkülivé válás oka az érintett kérdezettek többségénél munkáltatói kezdeményezés, gazdálkodással összefüggő ok volt: 16 főnek megszűnt a munkahelye, 13 főnek a munkaköre, 9-et elküldtek, 5-öt nem vettek vissza GYES után, illetve saját kezdeményezésére lépett ki 9 fő, többen más személyes indokot említettek. Megkérdeztük, milyen személyes tulajdonságok játszottak meghatározó szerepet az eddigi munkahelyek megszerzésében és megtartásában. Első helyen legtöbbször a kommunikációs készséget és a szorgalmat említették, majd az alkalmazkodóképességet és a megbízhatóságot. A válaszokból a hagyományos értékrend dominanciája mellett a korábbinál erősebb hangsúlyt kapott a kommunikáció, amelyben már szerepet játszottak a munkakeresés tapasztalatai is. Munkakeresési tapasztalatok A nők elhelyezkedésével kapcsolatban sokféle sztereotípia ismert, igyekeztünk ezek mindegyikére rákérdezni, amikor az elhelyezkedést akadályozó tényezők jelentőségét osztályoztattuk. A legnagyobb gond a helybéli munka hiánya, és ami ebből következik: első helyen a lakóhely és a lehetséges munkahely közötti távolság, a tömegközlekedés magas költsége, alacsony színvonala, a saját gépkocsi hiánya. A további elemzés azt mutatja, hogy az iskolai végzettség, vagyoni helyzet és településtípus alapján kumuláltan leghátrányosabb helyzetű 40 év feletti csoport a legkevésbé mobil, ha arról van szó, hogy milyen távolságba lennének hajlandóak naponta munkába járni. Legnagyobb távolságot a diplomás 2

3 munkanélküliek vállalnának, őket követik a pályakezdők. A távolságskála közepén nagyjából egyenletesen helyezkednek el a pályakezdők és a GYES-en lévők. A második helyen a munkahellyel kapcsolatos problémák állnak: a minta fele említette, hogy nem akarják bejelenteni. A minta hatvan százaléka tartotta alacsonynak a fizetését, 34-en ezt emelték ki a munkába állás legnagyobb akadályaként. Harmadik helyen a gyerekek száma, illetve a családi munkamegosztás hiánya áll. A korábbi kudarcok és az említett problémák ellenére 89-en szeretnének a közeljövőben állást találni. Ha választhatnának, a többség (71-fő) alkalmazott lenne: e státusz legfőbb vonzereje a vállalkozáshoz képest a fix munkaidő, a kisebb felelősség, és a fix fizetés. Önálló vállalkozásba mindössze 28-an fognának. A választás mögött hiányjelenségek is megjelennek, első helyen a tőke hiánya: a kérdezettek közül egy fillért sem tudna vállalkozásába invesztálni 12 fő, ezer Ft közötti összeget nyolcan említettek, ezer forintot négyen, 1,25 milliót, illetve kétmilliót már csak 1-1 válaszoló mondott. Legtöbben a sikertelenség tényezőit maguktól eltávolítva a kudarc legfőbb okának azt tarják, hogy nincs helyben munkahely, ezután a kapcsolati tőke hiányát említették és újra megjelent a nem megfelelő tömegközlekedés problémája. A kudarc személyes okai között első helyen a megfelelő tapasztalat hiánya áll, majd a hiányzó iskolai végzettség, nem tudja kire hagyni a gyerekeket a kérdezett, vélhetően idős kora, illetve túlképzettsége vagy nem megfelelő, ill. hiányzó képzettsége. Az álláskeresés során a korábban említett hiányzó kapcsolatokat több forrásból igyekeztek pótolni interjúalanyaink. A legtöbben (71 fő) mivel erre kötelezve is voltak, a Munkaügyi Központot keresték fel segítségért, és közülük 47-en meg voltak elégedve a kapott szolgáltatással. A családtagokhoz, ill. barátokhoz kérdezett fordult segítségért, ami tulajdonképpen nem meglepő. Kiemeljük, hogy bár a civil szervezetekhez csak 6 fő fordult, korábbi munkatársakhoz pedig tízen, a válaszadók átlagos elégedettsége ebben a két esetben volt a legmagasabb. Az önkormányzathoz 17-en fordultak, itt az elégedetlenség a gyakoribb. A munkahelyválasztás szempontjai, az elhelyezkedés lehetőségei A nettó bérre vonatkozó kérdésünkre a legtöbb válaszoló ezer Ft közé tette igényét, ami minta összetételét (a pályakezdők és a diplomások számát, a diplomás minimálbér összegét is) figyelembe véve nem tekinthető túlzónak. A fizetések mellé szinte mindenki szeretne étkezési utalványt, a helyközi útiköltség térítését, míg a helybeli közlekedés támogatását csak nyolc fő választotta. Örvendetes az öngondoskodás igenlése: nyugdíjpénztári befizetést 55-en szeretnének, egészségpénztári befizetést pedig 50-en. Itt jegyezzük meg, hogy a mélyinterjúk során munkaügyi központok, önkormányzatok munkatársai a fentiekkel szinte megegyező válaszokat adtak, ugyanakkor érdekes, hogy a munkaadók szerint a dolgozókat elsősorban a 13. havi bér, az üdülési és a képzési támogatás motiválná ezek egyáltalán nem szerepelnek említést érdemlő helyen a munkanélküliek, illetve az önkormányzatok és munkaügyi központok munkatársai által felállított preferencia-listában. Az alacsony mobilitást jelzi, hogy a többség (76 fő) maximum egy órát lenne hajlandó utazni a munkahelyére. Ugyanakkor biztató jel, hogy 41 fő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy egy kedvező munkáért hajlandó lenne-e lakóhelyet változtatni. A rugalmas munkaidővel kapcsolatos információhiányra utal, hogy csak 29 fő választaná ezt a formát, a többiek inkább fix időben dolgoznának. 71 főből 45-en úgy gondolják, hogy elbocsátásnál a 3

4 részmunkaidősökkel kezdik, és sokan vélik úgy, hogy az így kapott pénzből nem lehet megélni. Mindemellett látnak előnyöket is a konstrukcióban: lehetőséget teremt a diákoknak a tapasztalatszerzésben, segít a gyermekükkel otthonmaradóknak a munkaerőpiacra való visszatérésben, elterjedése csökkentené a munkanélküliséget, lehetővé teszi a munkahelyi és családi feladatok összehangolását. A megkérdezett nők közül 72 hallott más atipikus munkavégzési formáról, pl. a távmunkáról. Sokan gondolják, hogy ez nagy segítség lenne a kisgyerekes anyáknak, és véleményük szerint, ha az állam támogatná a távmunkahelyek létrehozását, több ilyen állás lenne. 52-en azonban úgy vélik, hogy távmunkát nagyon nehéz találni, illetve a részmunkaidőhöz hasonlóan 38 fő szerint a távmunkást könnyebb elbocsátani. Ami a részleteket illeti, hitek és tévhitek váltakoznak, e téren is megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek nem eléggé tájékozottak. A mélyinterjúk és a fókuszcsoportos megbeszélések elemzése A munkaadók 14 munkaadó szerepelt a mintában, tevékenységi profiljukat tekintve termelésben, kereskedelemben és szolgáltatásban érintettek, vannak két lábon álló cégek is. A válaszadó munkaadók közül nyolc nő és hat férfi. Noha az alacsony elemszám miatt messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, életkoruk tekintetében elgondolkodtató, hogy a véletlenszerűen kiválasztott 14 megkérdezettből a legfiatalabb 37 éves, az átlag pedig 50 év körül mozog. Az alkalmazotti létszámok tekintetében értékelésünkben a KKV-besorolást tekintjük mérvadónak, eszerint a 0-9 fős mikrovállalkozói kategóriába sorolhatók a legtöbben, szám szerint heten. A kisvállalkozói méretosztályban három cég található, a közepes vállalkozói körben pedig négy szervezet működik. A munkavégzés formáját tudakoló kérdésre adott válaszok közül kilenc minden megjegyzés nélkül a hagyományos-, vagy teljes munkaidős alternatívát választotta, emellett három cégnél dolgozik 4-4, illetve 7 fő részmunkaidőben. Más atipikus munkavégzési formát nem említettek. A munkanélküliek és a munkaadók válaszai számunkra egyaránt azt jelzik, hogy a megkérdezettek keveset tudnak az atipikus foglalkoztatásról, illetve munkavégzésről, és nem elég nyitottak rá. A 14-ből 10 vállalkozó nem tervezi, hogy egy éven belül bővíti a létszámot, emellett azonban igyekeztünk feltárni az új alkalmazottakkal szemben megfogalmazott elvárásokat. A legfontosabbak: akarjon dolgozni, találja meg a munkát, alkalmazkodóképesség, megbízhatóság és korrektség, továbbá rugalmasság, szervezőkészség, nyelvtudás. A Mi kellene ahhoz, hogy az Ön szervezete több embert vegyen fel? kérdésre általában az volt a válasz, hogy elégséges piac, megrendelő, illetve a gazdaság erősödése. A válaszadók döntő többsége támogatja munkatársai képzését, és aktívan részt vesz ennek finanszírozásában is. Mindössze egyetlen válaszadó mondta azt, hogy a képzést a munkavállaló fizeti, a közös finanszírozás említése is kivételes volt a domináns megoldáshoz képest, miszerint az oktatás díját a munkaadó állja. Az igénybe vett képzések általában speciális, az adott szervezet egyedi igényeit kielégítő speciális képzések, az általános ismereteket tanító, készségfejlesztő tanfolyamok ritkábbak. Ez utóbbiakra példa: számítástechnikai ismeretek, vezetői ismeretek, személyiségfejlesztés, közgazdasági, pénzügyi és adózási ismeretek. 4

5 A képzések kapcsán azt is megkérdeztük a munkaadóktól, hogy milyen képzési formát tartanak a legmegfelelőbbnek, illetve, hogy mennyire fontos a számukra, hogy a tanfolyam hivatalos bizonyítványt adjon. Érdekes, hogy a munkaadók számára egyértelműen a tudás a lényeg, a képzés formája, az oklevél kevésbé fontos. Ehhez képest az önkormányzatok, munkaügyi központok munkatársainál a domináns válasz az volt, hogy az ideális képzés az OKJ-s képzési forma. A civil szervezetek 5 civil szervezet szerepelt a mintában, tevékenységi profiljuk: szociális ellátás, hátrányos helyzetűek képzése és állásba helyezése, házi segítségnyújtás, fogyatékkal élők támogatása, kisfalvak és közösségeik érdekérvényesítő képességének fejlesztése, munkanélküli tanácsadás. A válaszadókból 3 nő és 2 férfi. Az alkalmazottak száma 4 esetben 10 fő vagy az alatti. Többségében teljes munkaidős a foglalkoztatás, de előfordul részmunkaidős, illetve rugalmas munkarend is. A foglalkoztatás bővítésének lehetőségét a törvényesség fokozásával, a fekete (szürke) gazdaság kifehérítésével, a gazdasági szabályozók nagyobb liberalizációjával, a közterhek csökkentésévek látják elérhetőnek. Ebben a kérdésben felvetettek problémákat és tettek bizonyos javaslatokat az alábbiak szerint: A civilek számára legyen biztos anyagi forrás. A nyertes, elszámolt pályázók a pénz 5-6%- ából képezhessenek tartalékot, amit fejlesztésre, önerőre, likviditási problémák megoldására fordíthatnának. Az NCA lehetne ennek forrása, de nem így működik. A kiírások, programok ne változzanak állandóan. A támogatási szerződés egy diktátum, ugyanakkor sokszor nem fizetnek időben. Ekkor ők sem tudnak fizetni alvállalkozóiknak hitelüket vesztik. A közreműködő hatóságok szemlélete nagyon negatív a végrehajtók felé, továbbá e szervezetek között nincs összhang, nem ismerik megfelelően egymás hatásköreit. Jellemző, hogy a civil szervezetek nehezen találnak megfelelő embert, mert nincs pontosan körülhatárolt egyetlen feladat, speciális ismeretekhez kötve. Emellett az alkalmazottnak be kell illeszkednie egy közösségbe ez a szempont a civil szférában erősebben érvényesül, mint a forprofit világban. Sok álláskereső elrémül a civil szó hallatán, nem tekintik igazán jó munkahelynek. Fogalmuk sincs a civil szféráról az egyetemet végzett fiataloknak. Inkább ismeretség alapján hallanak róluk, a fő sztereotípia szerint a fizetés itt alacsonyabb, mint a versenyszférában. Munkaügyi központok, önkormányzatok 9 szervezet képviselőjével készített interjú szerepel ebben a részmintában, közülük hatot önkormányzati tisztségviselővel, egyet a megyei Munkaügyi Központ egyik vezetőjével, kettőt pedig kistérségi kirendeltségek vezetőivel vettek fel. A válaszadókból öt nő, négy férfi. A kérdezettek szerint a megyében pang a munkaerő-piaci helyzet. Az elsődleges munkaerő-piacon akkor várható elmozdulás, ha a KKV-knak több és nagyobb lehetőséget adnak a fejlesztésre, mert a nagyvállalatoknak adott eddigi támogatásokból nem jutott vissza elegendő nagyságrendű pénz a munkaerőpiacra. A másodlagos munkaerőpiacon az állami szerepvállalalást kell növelni. A 8 általános vagy alacsonyabb végzettségűek nem tudnak munkát találni, és ez vonatkozik a romákra is. Ezen a területen az államnak hosszabb távon kell szerepet vállalnia. 5

6 A munkaerőpiaci körképet a pillanatnyi gazdasági helyzet határozza meg, a szakképzési kibocsátások és a munkáltatói igények messze vannak egymástól, az országos átlagnál kb %-al gyengébbek a fizetések. A Milyen munkaerőt keresnek? témájában a következő válaszokat kaptuk: szakképzett, általában 40 év alatti, gyakorlattal rendelkező munkavállalókat, vagy: alacsony bérigényűt, nem igénylik a»túlképzett«munkaerőt. Segédmunkásra egyáltalán nincs szükség, azt a feketepiacról oldják meg Legtöbb esetben betanított munkást keresnek, ill. a vendéglátás területén vagy az építőiparban szezonális munkavégzés iránti kereslet a jellemző. Az atipikus munkavállalási formák adta lehetőségekről egy munkaügyi kirendeltség vezetője így nyilatkozott: Evvel [részmunka] az önkormányzatok élnek, vagy egy-két foglalkoztatási célú Kht., illetve az e célra nyert EU-s pénzek felhasználásával végrehajtott projektek céljai ezek. Távmunkával sajnos nem is találkoztam. Szintén az intézményi oldal képviselőit kérdeztük a foglalkoztatás bővítésének általános lehetőségeiről, feltételeiről. A válaszok teljesen egybehangzóak abban a tekintetben, hogy a munkahelyek számának növekedése elsősorban a konjunkturális helyzet és nem a támogatási konstrukciók függvénye (ez egybevág a munkaadók válaszaival is). Interjúalanyaink ellenzik kényszermunkahelyek, kényszervállalkozások létrehozásának támogatását, mivel ezek nem eredményeznek tartós, önfenntartó (profitot termelő) munkalehetőségeket. Ebben a kérdésben ismét visszatér a közterhek csökkentésének fontossága. A családi vállalkozások foglalkoztatási potenciáljával kapcsolatban egybehangzó vélemény, hogy ezek a szervezetek legfeljebb a család elhelyezkedését oldhatják meg, ezen a körön túl nem terjeszkednek. Igaz, többen megjegyezték, hogy a családon belül viszont hosszú távú megoldást jelenthet ez a vállalkozási forma, ami mindenképpen a konstrukció mellett szól. Más oldalról nézve a lehetőségeket szűkíti, hogy ezek a vállalkozások általában bizonyos területekre specializálódnak. A szükséges támogatásoknál említést nyertek a vállalkozás-indítást segítő lehetőségek, ugyanakkor az is elhangzott, hogy reális esélye csak azoknak van ezen a téren, akik saját erőből is hozzá tudnak ehhez tenni. Interjúalanyaink szerint szintén az önfoglalkoztatást növelhetné a bedolgozói hálózatok kiépítése, távmunkahelyek létrehozása, illetve támogatása. A munkaerő-felvételt a munkahelyteremtő beruházások támogatásával lehetne segíteni. A vizsgált célcsoportok számára szükséges képzésekre rákérdezve a munkaügyi központok, önkormányzatok szakértői a munkaadókkal egyetértve a szakképzéseket emelték ki első helyen. Ugyanakkor a legnépszerűbb képzések és a szerintük leginkább szükségesek nem felelnek meg egymásnak. Külön vizsgálódtunk arról, hogy milyen speciális képzésre lenne szükség munkanélküliek esetében. A válaszok egybehangzóak voltak abban a tekintetben, hogy esetükben egy befejezett iskolarendszerű képzés biztosíthat megfelelő alapot, és fontos valamilyen szakma elsajátítása is. A Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktumról interjúink alapján ambivalens kép rajzolódik ki. Akik nagy reményeket fűznek hozzá, azok is hangsúlyozzák, hogy sikeres működésének több feltétele is van: képesnek kell lennie programok kidolgozására és működtetésére, azok finanszírozási hátterének biztosítására, továbbá a résztvevő szervezetek között ki kell alakítani a megfelelő munkamegosztást. Mások szkeptikusak a konstrukcióval kapcsolatban. Egyik interjúalanyunk szerint a programban lévő pénzek felhasználása nagyon rugalmatlan. Inkább a már meglévő intézményrendszernek (munkaügyi központoknak) adna nagyobb mozgásteret helyi szinten. 6

7 A kisgyermekes, GYES-ről visszatérő és a 40 év feletti nők foglalkoztatása A kutatás célkitűzései alapján az egyik legfontosabb kérdéscsoport arra vonatkozott, hogy az interjúalanyoknak milyen tapasztalataik vannak a zalaszentgróti térségben élő nők munkavállalási lehetőségeiről, és külön rákérdeztünk a GYES-ről visszatérő, valamint a 40 év feletti nők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos ismeretekre, véleményekre. A megkérdezettek válaszainak elemzése helyett ebben az összefoglalóban a kutatás egyedi tapasztalatait ismertetjük. Több válaszadónk is úgy nyilatkozott, hogy nem a nők munkaerőpiaci helyzetére kell koncentrálni, hanem általában a munkaerőpiaci helyzetre, tehát nem gondolják azt, hogy a nők speciális megkülönböztetése kívánatos lenne a kérdésben. Magyarországon igen gyakoriak a hasonló vélemények minden olyan esetben, amikor nőkkel kapcsolatban specifikusan végzünk kutatásokat vagy nőknek szóló programokat indítunk. Egyelőre sem a szakma, sem a társadalom nem szokott hozzá, hogy a nőket helyzetük és problémáik alapján külön kezeljük. Pedig a külön kezelés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nők hátrányban vannak az adott területen habár a legtöbbször ez a helyzet. A nőkkel kapcsolatos adatgyűjtés, speciális tevékenység a célzottabb problémamegoldást illetve forrás-allokálást segíti. A válaszadók legnagyobb része különösebb árnyalás nélkül utalja a gondot az állam hatáskörébe. A munkaügyi szakemberek saját az államtól nekik leosztott szerepüket sorolják, de nem érhető tetten különösebb innovativitás, újítani akarás a kérdések hatására. Habár a munkaadók zöme nem tűnik előítéletesnek, és nem jeleztek problémát, a válaszokban az is benne volt, hogy maguk a munkavállalók is kerülik az elutasítás lehetőségét eleve nem jelentkeznek, ha érzik, hogy nincs túl sok remény, illetve nem tudják saját erőből megoldani a problémájukat. Ebből következik, hogy a munkaadókhoz a probléma csak szűrten érkezik el. A 40 év feletti nőkkel kapcsolatban a közterhek mérséklését az alkalmazásuk esetén ketten említették, mások a tanulás fontosságát hangsúlyozták (számítógép-ismeret, nyelvek, szakma). GYES-ről, GYEDről visszatérők esetén a válaszok a gyermekfelügyelet megoldatlanságára, valamint a célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatos plusz költségekre vonatkoztak. És végül a célcsoportra vonatkozó kérdéskör záró kérdése: Általában véve mit gondol, ha a munkát kereső személy korábban munkanélküli volt, vagy GYES-en volt, mit kellene megtennie ezeknek az embereknek a munkaerőpiacra való visszatéréshez?. Kilenc válaszban valamilyen módon említik azt, hogy tanulnia, képeznie kell magát a munkát keresőnek: aktualizálni kell a tudását, mondja az egyik megkérdezett, még konkrétabban fogalmaz másvalaki: az elhelyezkedéshez értenie kell a számítógéphez, emellett nyelvismeret és szakmai tudás kell. Az interjúk során kapott válaszok értékelése Megítélésünk szerint a válaszok sablonosak, a válaszadók többségét még egy interjúszituáció sem ragadtatja arra, hogy a kérdést valóban alaposan átgondolják. A nőkkel kapcsolatos beidegződések természetesen jelen vannak a foglalkoztatóknál is, de itt érthetőbb, hogy a saját vállalkozás helyzete, tevékenysége erősen hat a nőkkel kapcsolatos álláspontjukra. Ahol a tevékenységben az elmúlt években nem történt változás, nem volt szükség szakmai megújulásra, és a cég mégis változatlanul működik, onnan nem kerültek ki a nők, tehát évtizedek óta ugyanúgy, ugyanott dolgoznak. Ők vannak kisebbségben, de természetes, hogy általában itt a munkaadó nagyon meg van elégedve, sokszor még a feltett kérdést sem érti, amikor azt tudakoljuk, felvenne-e és milyen feltételekkel 40 év feletti nőket. 7

8 A válaszadók mind a munkaadók, mind a polgármesterek alulinformáltak. A munkaadók közül csak egy fő említette, hogy most is vannak kedvezmények a szóban forgó célcsoportok felvételére, ugyanakkor a többség támogatást, járulékcsökkentést vár az államtól. Nem úgy fogalmaztak, hogy további állami támogatás kellene. Nem jelenik meg, hogy egészségesebb, egyenlőbb családi munkamegosztás kellene, és ezt a munkaadók is támogathatnák. Nem jelenik meg továbbá, hogy a nőknek olyan területeken is lehetne tanulni, ahol egyelőre szokatlan a jelenlétük. Amellett, hogy a munkaadók nem említették a Paktumot, sajnálatos módon egyikük sem javasolt helyi összefogást, együttműködést. Egyedüli együttműködő partnerként a munkaügyi központról gondolkodnak. Következtetések és javaslatok Tapasztalataink alapján az egyik legalapvetőbb probléma az információhiány, illetve, hogy az információk áramlása elégtelen. Ez igaz a munkavállalókra, a munkaadókra és az intézményekre egyaránt. Komoly gondot jelent továbbá, hogy a munkaadók és a munkavállalók két malomban őrölnek a másik fél szempontjait, igényeit kevéssé ismerik, értik és fogadják el. Ennek eredménye nagyfokú bizalmatlanság, az előítéletek mélyülése, minek következtében a felek nem nyitottak a változtatásokra. A munkavállalók oldaláról hiányzik a rugalmasság, a munkaadók részéről pedig az innovatív gondolkodás. Mindezt erősíti az együttműködés fórumainak elégtelensége. Szükség van a felek problémáit, motivációit jól ismerő, velük azonosulni tudó közvetítőkre, és a párbeszédnek helyt adó, minél nyitottabb, közvetlenebb hangvételű eseményekre. Példa lehet jó gyakorlatok megismertetése helyszíni látogatásokkal (vállalkozásokhoz, képző intézményekhez), sikertörténetek szereplőinek bemutatkozása, önsegítő csoportok létrehozásának támogatása, önkormányzatok kerekasztal találkozója stb. Szükségesnek tartjuk vállalkozóknak szóló, egyszerű, rövid tájékoztató anyagok (hírlevelek) rendszeres kiküldését, amelyek felhívják a figyelmüket a kedvezményekre, támogatásokra, pályázati lehetőségekre stb. Meg kell vizsgálni, hogy a már meglévő eszközök milyen változtatást igényelnek, hogy jobban betöltsék feladatukat. A kérdőívek tanúsága szerint a munkanélküliek esetében a tanulási motiváció klasszikus téves indításaival szembesülhettünk. Mennél elvontabb tudásról van szó, annál jobban elértéktelenedik a birtoklója számára, annál kevésbé jelent alapot bármilyen folytatáshoz, foglalkozáshoz. Elmélet és gyakorlat nem egymást feltételező tudáselemek, hanem ellentétpárok ebben a gondolkodásban. A megszerzendő új tudásra vagy kompetenciára kérdezetteink nem azzal a tudatossággal gondolnak, hogy azzal javul a munkaerőpiaci pozíciójuk, értékesebbek lesznek, hanem mint egy tudásleltár egyik elemére. Nincsenek érveik arra, hogy miért hasznos ez nekik, vagy miért lehet fontos az egy munkaadónak. Ha a jövőben az inaktívakkal komolyan akarunk foglalkozni, alapvetően meg kellene változtatni a képzési és átképzési lehetőségek kiajánlását. A kulcsképesség vizsgálatok, a kompetenciák feltárása esetenként segíthet az önértékelés javításában és remélhetően elindít önsegítési folyamatokat is. Összegezve úgy fogalmazhatnánk, hogy a munkanélküliek saját sorsához való viszonya szituatív, nem reflexív. Ez azt jelenti, hogy az egyes élethelyzetek tapasztalatait nem tudják jól hasznosítani a következőben, illetve nem gondolnak arra, hogy a változások rajtuk is múlnak és ez sok esetben saját fejlődést is igényel. Ennek a problémának a megoldásában kiemelt szerepe van a képzéseknek ebben teljes a konszenzus a megkérdezettek között, a szakképzések mellett hangsúlyt helyezve a személyiségfejlesztő, motiváló 8

9 tréningekre is. Sajnos abban is konszenzus van, hogy a jelenlegi képzések és a munkaerőpiac igényei között nincs összhang. A mélyinterjúk tanúsága szerint a munkaadók rövidebb, célirányos, nem feltétlenül OKJ-s végzettséget adó képzésekben gondolkodnak és ezeket szívesebben is finanszírozzák munkavállalóik számára. A teljesen szakképzetlen munkanélkülieket természetesen szintjüknek megfelelő képzettséghez kell segíteni. A hátrányos helyzetű csoportok képzésére és felzárkóztatására számos uniós finanszírozású pályázat létezik, azonban tapasztalataink szerint a kistérségben működő civil szervezeteket segíteni kell abban, hogy ezeket jobban ki tudják használni. A képzések tartalmát illetően egyetértés van abban, hogy a nyelvismeret, a számítástechnikai ismeretek és a jogosítvány megszerzése mindenkinek, minden szinten jelentősen javítja a munkaerőpiaci pozícióját. Külön kiemeljük a vállalkozási ismeretek és készségek fejlesztését. Kutatásunkból ugyanis az derült ki, hogy a megkérdezettek kockázatvállalási hajlandósága rendkívül alacsony, 71%-uk csak alkalmazottként tudja elképzelni a munkaerőpiacra való visszatérését, és csak minden ötödik tudja elképzelni, hogy önfoglalkoztatóvá váljon. Ennek a hátterében szintén információhiány, illetve a vállalkozásokkal kapcsolatos tévismeretek és tévhitek is állnak. Első lépésként javasoljuk, hogy azok, akik nem zárkóznak el a vállalkozás-indítástól, megkapják az ehhez szükséges segítséget. Javasoljuk egy olyan új felnőttképzési konstrukció kidolgozását, ahol az eddig megszerzett kompetenciák, munkatapasztalatok beszámításával munkanélküli és foglalkoztatott egyaránt képes továbbfejlődni. Ez a rendszer a munkaerőpiac igényeire és a munkavállaló pillanatnyi körülményeire a jelenleginél jobban rezonáló, kreditalapú konstrukció lehet, amelyet természetesen a munkaadók bevonásával kell kidolgozni. Ez a kérdés egy országos problémát vet fel, de a zalaszentgróti térség helyzete alapján akár egy modellértékű program megvalósítására is alkalmas lehet. A munkaadók piaci pozíciójának és ezen keresztül foglalkoztatási potenciáljának bővítését is szolgálhatják nekik szóló, célzott képzések, amelyek alkalmazkodnak problémáikhoz, időbeosztásukhoz stb.. Például humánerőforrás menedzsment, vezetési ismeretek, innovativitást erősítő tréningek, növekedés- és változásmenedzsment, pályázatírás lehetnek ezeknek a képzéseknek a témái. A munkaerőpiac flexibilitását elősegítő tényezők közé sorolják a munkaidő-felhasználás rugalmasabbá tételét. Az EU-ban a hagyományostól eltérő munkavégzési formák nagyarányú terjedését regisztrálták az elmúlt tíz évben. Széles körben elterjedt nézet, hogy az ún. atipikus munkavégzési lehetőségek elsősorban a részmunka és a távmunka különösen kedvezőek a nőknek, mert lehetőséget biztosítanak a családi és a munkahelyi kötelezettségek feszültségmentes összehangolására. Kevésbé ismert, hogy a részmunkaidő az idősebb korosztály foglalkoztatásának is elterjedt módja, valamint a munkanélküliség enyhítésére is alkalmas, mert a meglévő munkamennyiséget több ember között osztja el. Ellene szól az állásbiztonság csökkenése és az így megszerezhető alacsony esetenként megélhetésre alkalmatlan jövedelem. Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás az uniós átlaghoz képest meglehetősen alacsony, 2-3%, és az utóbbi években nem volt jelentős növekedés. Ennek oka a fentieken kívül a munkaadók elzárkózása a váltástól, ezt interjúink is alátámasztják. A fent említett, munkaadóknak szóló képzéseket éppen ezért erre a témakörre is ki lehetne terjeszteni. Habár a megkérdezettek többsége a családi vállalkozások foglalkoztatási potenciálját nem érzékeli bővíthetőnek, érdemes továbbgondolni az itt rejlő lehetőségeket. A sikeres családi vállalkozások kényszervállalkozásból előbb-utóbb növekedési pályára kell, hogy álljanak. Szükségük van arra, hogy a családi, alacsony költségű megoldások helyett jól képzett munkatársakat alkalmazzanak, akár a saját 9

10 gyerekeiket. Annak érdekében, hogy a fiatal, tanult generáció helyben maradjon, érdemes ezt a folyamatot támogatni. A foglalkoztatási problémák enyhítésével kapcsolatban a megkérdezettek első helyen említik a közterhek csökkentését. Ismét sokan az állami támogatások növekedését várják. Ugyanakkor helyi szinten is lehetne bizonyos támogatásokat biztosítani. Például a földrajzi sajátosságok miatt fontos lenne a munkavállalók mobilitásának segítése. Több megoldás is elképzelhető, pl.: a bejárókat alkalmazó munkaadók támogatása, együttműködés a tömegközlekedési vállalatokkal, helyi szintű összefogások ösztönzése és segítése, (telekocsi kezdeményezések) stb. A települési önkormányzatok a közismert pénzhiány ellenére más módon is sokat tehetnének a problémák enyhítéséért. Fontos szerepük lehet az információk továbbításában, a jó gyakorlatok átvételében, az együttműködések ösztönzésében. Ők a Paktum egyik legfontosabb szereplői, de ezzel kapcsolatban több esetben inkább ambivalenciát éreztünk, semmint kezdeményező erőt. Minden szereplő egyetért abban, hogy a munkaügyi központoknak kulcsszerepe van a foglalkoztatási problémák megoldásában. Vizsgálatunk tanulsága, hogy a központok nincsenek motiválva abban, hogy ezt a szerepet a lehető legjobban töltsék be. Javaslatok: Az elhelyezett munkanélküliek utókövetése a felmerülő problémák kiértékelésével, a tapasztalatok visszacsatolásával, Kevésbé hivatalszerű, bürokratikus működés, Újító megoldások keresése, proaktivitás, A programok értékelésekor az alternatív költségek, a kiszorító hatás, a helyettesítő hatás, a hozzáadott-érték vizsgálata. Ezek a felmérések olyan kérdésekre keresik a választ, mint: Mi történt volna, ha a program nem valósul meg?, Valóban a leginkább költséghatékony megoldást választottuk?, Valóban az arra leginkább rászorulókat értük el? stb. A térségben kevés a foglalkoztatási kapacitással bíró civil szervezet és a helyzetet rontja a velük kapcsolatos bizalomhiány a munkakeresők körében. Ugyanakkor sok uniós forrás elérhető a jól működő civilek számára, tehát az ő kapacitásaikat erősíteni kell. Az Unióban megfigyelhető az ún. szociális gazdaság térnyerése, azaz a helyi szinten felmerülő igények (gyermek- és idősgondozás, környezetvédelem, települések köztereinek rendbetétele stb.) kielégítése, önfenntartó, de elsősorban nonprofit szervezetek által. Felmérésünkből kiderül, hogy ilyen típusú munkát sokan vállalnának. Javaslatok a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum működésének hatékonyabbá tételéhez Elsődleges feladat a Paktum céljainak és eddigi eredményeinek jobb kommunikálása. Különösen a munkaadók informálását és bevonását kell javítani. Erősíteni kell a bizalmat a kezdeményezés iránt a közvélemény és a szakmai körök felé egyaránt. Ki kell lépni a kistérségből, erősíteni kell a külső kapcsolatrendszert, át kell venni más paktum projektek hasznosítható tapasztalatait. Kapcsolatot kell kiépíteni megfelelő felnőttképzési intézményekkel, amelyek érzékenyek a kistérség problémáira és azt nyújtják, amire ott szükség van. Mivel a vállalkozók versenyképessége nagyban befolyásolja a foglalkoztatás helyi lehetőségeit, a Paktum szakemberei dolgozzanak ki olyan eszközöket, amelyekkel a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztását növeli. Például közös logó használata és annak kommunikálása, hogy a termék megvásárlása hozzájárul a helyi problémák enyhítéséhez. Végül elengedhetetlen a Paktumban résztvevő szervezetek és személyek közötti bizalom erősítése, a célorientált tevékenység motiválása. 10

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Készült a CELODIN Zalai Alapítvány megbízásából Készítette a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Készült a CELODIN Zalai Alapítvány megbízásából Készítette a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány A Zalaszentgrót kistérségben élő inaktív vagy munkanélküli nők munkaerőpiaci igényeinek és lehetőségeinek vizsgálata, a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum lehetőségei VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készült a

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

Alapítványunk 2005-ben az alapító okiratban megfogalmazottaknak megfelelően a következő közhasznú tevékenységeket végezte:

Alapítványunk 2005-ben az alapító okiratban megfogalmazottaknak megfelelően a következő közhasznú tevékenységeket végezte: Intézmény- akkreditációs lajstromszám: 0378 tanúsított cég KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2005. évi tevékenységéről A kuratórium egyhangúan elfogadta 2006.május 16-i

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 68.289/2008.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL Támogatási lehetőségek nemzeti forrásból NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (NFA) BÁCS-KISKUN MEGYÉRE ALLOKÁLT ALAPRÉSZEK*: Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló NFA

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10.

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. 2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben