Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetség

Átírás

1 Kovácsné Dr. Szekér Enikő főosztályvezető úrnő részére Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály Belügyminisztérium Tárgy: évi.. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény és kapcsolódó más törvények módosításáról szóló tervezete Tisztelt Főosztályvezető Úrnő! A tárgyban hivatkozott tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük: 15. ( A Hszt (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A rendvédelmi szerv munkavállalója tekintetében alkalmazni kell a 109. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. Ha a rendvédelmi szerv munkavállalója az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. indoklás a 15. -hoz A rendvédelmi szerv összeférhetetlen helyzetben lévő munkavállalókkal szemben a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján lehet eljárni. Amennyiben nem kerül sor a munkavállaló más munkakörbe helyezésére (munkaszerződés módosítása), akkor az Mt. szerinti munkáltatói felmondással kerülhet sor a munkaviszony megszüntetésére (ha a közös megegyezés nem lehetséges). Így megszüntetési jogcímként a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás vetődhet fel, miután az a körülmény, hogy az érintett munkavállaló olyan beosztást tölt be, amely összeférhetetlennek minősül, nyilvánvalóan nem tekinthető a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásnak vagy a munkavállaló képességének, valamint lényeges kötelezettségszegésnek. A jogalkalmazási nehézségek elkerülése érdekében a törvény tartalmazza, hogy összeférhetetlenség meg nem szüntetése esetén a munkaviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.) alkotmányosan igen aggályos - már az eredeti törvényi szabályozás sem igen felelt meg az alapvető emberi jogok alkotmányos korlátozásának az alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos követelményeinek-, de a jelen módosítás tervezet, ami: - a hivatásos jogviszonyban lévőkkel teljesen azonos szintre emeli a munkaköri összeférhetetlenség szabályait és így nem tesz különbséget a rendvédelmi szerv fő tevékenysége és biztonságos működése szempontjából fontos feladatott ellátó hivatásos jogviszonyúak, a rendvédelmi szerv fő tevékenységébe tartozó de annak biztonságos működése szempontjából nem fontos és a rendvédelmi szerv hatósági feladatait ellátó kormányzati tisztviselői jogviszonyúak és az előbbi kategóriákba nem tartozó egyéb a

2 rendvédelmi szerv fő feladataiba nem tartozó és biztonságos működése szempontjából nem fontos munkaköröket munkaszerződés alapján betöltő civil munkavállalók között, - a törvényi szabályozás célja nem más, mint az MT szerint szerződéses kötelmek és annak munkáltató általi ellenszolgáltatásbeli kötelezettségének megkerülése, - továbbá az összeférhetetlenséget megszegő munkavállalók esetében az MT szabályainál jóval szigorúbb (ellenszolgáltatás nélküli) szankció alkalmazása. Álláspontunk szerint a fenti szabályozás alkotmányellenes, a munkáltató államnak ebben az esetben, ha a rendvédelmi szervnél alkalmazott civil munkavállalók tekintetében az államnak a rendvédelmi szerv biztonságos működése érdekében ilyen szigorú összeférhetetlenségi szabályokat szükséges bevezetni, akkor, vagy: - a MT beosztásokat kell hivatásossá minősíteni, vagy - a munkaszerződésben kellő ellenszolgáltatás biztosításával az MT alapján megállapodni a munkavállalóval azok be és be nem tartása szabályairól, ellenkező esetben alapvető emberi jogok aránytalan törvényi korlátozása miatt e szabályozás alkotmányellenes lesz. Továbbá jelen tervezet is rá irányítja arra figyelmet, hogy az új HSZT a hivatásos állomány alapvető emberi jogai korlátozása tárgyában mennyire alkotmányos vagy sem? 136. (1) A hivatásos állomány a) nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének egyéves koráig, továbbá b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének tízéves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni, éjszakai szolgálatteljesítésre, valamint huszonnégy órás szolgálatra nem lehet beosztani. (2) A hivatásos állomány tagja részére, ha teljesített szolgálata a hat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén harminc perc, huszonnégy órás szolgálat teljesítése esetén hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani évi I. tőrvény 52. A munkaközi szünet 103. (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama

3 a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. (3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. (4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. (5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. (6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. (3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra. (4) A hivatásos állomány tagját hetenként két pihenőnap illeti meg, ezeket lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie. (5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a 135. (3) bekezdése szerinti fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható. A Hszt (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját másik, magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezésekor az első fizetési fokozatba kell besorolni, és fizetési várakozási ideje újraindul. Amennyiben besorolása a korábbi vezetői beosztáshoz képest

4 alacsonyabb rendfokozatot vagy beosztási illetményt eredményezne, a hivatásos állomány tagját a következő vezetői fizetési fokozatba kell besorolni Mi történik akkor, ha már elérte a maximum besorolást? Akkor hová kell besorolni? A Hszt a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A (2) bekezdés szerint besorolt hivatásos állomány tagjának rendfokozatát a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített legalacsonyabb rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatban kell megállapítani. - Ez azt is eredményezheti, hogy az őrmesternél alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni, mivel egy év után már nem pályakezdőről beszélünk, mégis őrmesteri beosztásba tervezzük felvenni a jelentkezőt. Ez alapján hátrányosabb helyzetbe kerülhet, mint a pályakezdő társa. Továbbra is kérdéses, aggályos pontok. - Nincs megfogalmazva a szolgálati kérelem, csak a szolgálati panasz van szabályozva. - közalkalmazottak keveslik az 5%-os béremelést. - tiszthelyettesi állománynál nem volt meg a 30%-os béremelkedés a korábbi ,- forintos bérkiegészítés miatt. - jelenleg a reintegrációs tiszti beosztás a legalacsonyabb tiszti kategória, holott a reintegráció az egyik legfontosabb szervezeti feladat. (ki akar majd reintegrációs tiszt lenni?) - az állományilletékes vezető 5+5 éves kinevezése nem életpálya elem. - nincs valós kivezető eleme az új Hszt-nek (pl.: szolgálati baleset miatt szolgálatra alkalmatlan minősítést kapott kollégával nem foglalkozik a törvény), számos beosztás egyáltalán nem található meg a könnyített szolgálati kategóriában, a szolgálati nyugdíj megreformált változatára lett volna szükség. - A túlóra elszámolás rendszere nem lesz kivitelezhető január 1-jétől szeptember 1-jétől lépett hatályba a korábbi Hszt, és az elmúlt 19 év alatt nem tudta a túlszolgálatot minimalizálni, vagy megszűntetni, az új törvény és a változó életviszonyokból adódó szolgálati feladatok sem ezt igazolják (lásd migráció). Ezen kívül az állományilletékes parancsnok és helyettese kategóriájához igazított 350 órás túlórakeret a gyakorlatban 2 havi többlet munkaidőt jelent, ez aránytalanul magas, másrészt minden más kategóriához képet diszkriminatív. (megjegyzés: az elítéltek napi 4, havi 24 órás túlóra maximumot dolgozhatnak, ami éves szinten 288 óra) - Nincs kedvezményes üdülési rendszer. - A jutalmazási lehetőségek papíron széleskörűek, a valóságban rendkívül sekélyesek. (pl.: továbbra sincs pénzjutalom, a jutalomszabadság kedvező jutalmazási forma

5 lehetett volna, jelenleg 2019-ig gyakorlatilag nincs sok mozgási lehetőség helyi szinten ) - Összességében a számos alapjogi korlátozás és kötöttség nincs kellően ellentételezve. Budapest, október 12. Tisztelettel: FBVSZOSZ Elnöksége nevében Kucsera Miklós főtitkár