A MUNKAIDŐRE (PIHENŐIDŐRE) VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS RUGALMAS ALKALMAZÁSA

Átírás

1 A MUNKAIDŐRE (PIHENŐIDŐRE) VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS RUGALMAS ALKALMAZÁSA

2 A szabályok rugalmas alkalmazásának motívumai Munkáltató minél inkább igazodjék a munkáltató működéséhez. Munkavállaló minél inkább igazodjék a munkavállaló magánéletéhez. Felelős foglalkoztató, gondoskodó munkaadó.

3 Az eltérés lehetősége a felek megállapodása A munkaszerződés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet [Mt. 43. (1) bekezdés]. Az eltérés elbírálása egymással összefüggő rendelkezések összehasonlítása.

4 A felek megállapodása A felek megállapodásán alapulhat: a) részmunkaidő kikötése [Mt. 45. (4) bekezdés], b) osztott munkaidő beosztása (Mt ), c) a napi 12 órás munkaidőben foglalkoztatható munkavállaló (tipikusan a készenléti jellegű munkakör) eltérő munkaidő beosztása [Mt. 99. (3) bekezdés], d) a közölt munkaidő beosztás változása, ha annak egyoldalú módosítására nincs lehetőség [Mt (2) bekezdés]. e) A munkaközi szünet tartamának meghosszabbítása [Mt (3) bekezdés]. Érvényesül-e ez esetben a 60 perces felső limit?

5 Az eltérés lehetősége - a kollektív szerződés Kollektív szerződés eltérő rendelkezés hiányában a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet [Mt (2) bekezdés]. Az Mt. XI. fejezetében foglalt szabályoktól tehát a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Az ilyen eltérést erőteljesen korlátozzák az Mt (1)-(3) bekezdésében írt rendelkezések.

6 A kollektív szerződés A kollektív szerződésben kiköthető lényegesebb, a munkavállaló terhére érvényesíthető eltérések. 1. A munkaidőkeret tartama. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. [Mt. 94. (3) bekezdés]. 2. A munkaidő-beosztás előzetes közlésének határideje [Mt. 97. (4)-(5) bekezdés]. 3. A munkaközi szünet tartamának meghosszabbítása, legfeljebb 60 percre [Mt (3) bekezdés].

7 A munkaidőre (pihenőidőre) vonatkozó szabályoktól való eltérés egyéb korlátai A fejezetvégi korlátok - Mt Kötelező, semmiféle eltérést nem engedő szabályok Mt (1) bekezdés, amelyektől a munkavállaló javára sem megengedett az eltérés. Kizárólag a munkavállaló javára való eltérést megengedő szabályok, amelyektől a kollektív szerződés is csak ilyen irányban térhet el Mt (2) bekezdés.

8 A munkáltató egyoldalú intézkedése Az előzőekben nem említett kérdésekben a munkáltató egyoldalúan határozhat, következésképpen nem szükséges a munkaszerződésben (egyéb megállapodásban) vagy a kollektív szerződésben történő rendezésük.

9 A méltányos mérlegelés követelménye A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. (3) bekezdés]. A méltányos mérlegelés követelménye a törvényi korlátokon (pl. Mt ) túl érvényesül. A munkaidő beosztása, rendkívüli munka elrendelése, stb. A mérlegelés szempontjai: családi állapot, vallási meggyőződés, stb.

10 A munkaidő fogalma Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. [Mt. 86. (1) bekezdés]. Nem munkaidő a) a készenléti jellegű munkakört kivéve a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. [Mt. 86. (3) bekezdés].

11 A munkaidő fogalma Ha a munkavállaló nem rendelkezik állandó vagy szokásos telephellyel, munkaidőnek minősül az az utazási idő, amelyet a lakóhelye, valamint a munkáltató által kijelölt első és utolsó ügyfél között tölt (Európai Unió Bírósága, C-266/14.).

12 A munkaidő fogalma A kereskedelmi képviselő munkavállaló munkaidő-beosztása szerint 8.00 és óra között tartozott munkát végezni, oly módon, hogy a munkaideje az első üzletbe való belépéssel kezdődött és az utolsó üzlet elhagyásával ért véget. A munkáltató a munkavállaló munkavégzéséhez személygépkocsi használatát biztosította.

13 A munkaidő fogalma Munkaviszonyának megszüntetését követően a munkavállaló rendkívüli munka ellenértékének megfizetésére kérte volt munkáltatóját kötelezni, döntően a munkavégzés kezdete előtti, illetve az annak befejezését követő, utazással töltött időre. Keresetét mind az első-, mind a másodfokú bíróság elutasította.

14 A munkaidő fogalma A Kúria az elutasító ítéleteket hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Előírta: tisztázni kell, hogy az adott körülmények között (kötelezően teljesítendő üzletlátogatás) mennyiben volt lehetősége a munkavállalónak az utazási távolságot, így az arra fordított időtartamot meghatározni, azaz volt-e lehetősége a lakóhelyéhez legközelebb eső üzletben kezdeni, illetve befejezni munkáját (Mfv. I /2016.).

15 A munkaidő fogalma Az Európai Bíróság a munkaidő fogalmát következetesen úgy ítéli meg, hogy abba beletartozik minden olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll és tevékenységét vagy feladatát végzi, valamint, hogy a pihenőidőn e fogalom ellentétét kell érteni, mivel e két fogalom kizárja egymást.

16 A munkaidő fogalma Abban az esetben, ha az utazás célját és annak sorrendjét a munkáltató meghatározza, az utazás szükséges ideje alatt a munkavállalónak nincs lehetősége arra, hogy szabadon rendelkezzék idejével, valamint a magánügyekkel foglalkozzon, következésképpen így a munkáltató rendelkezésére áll.

17 Munkaidő külföldön A munkáltató egy külföldi konferencián/tárgyaláson való részvételre kötelezte a munkavállalót. A konferencia/tárgyalás pár órát tart, de a részvételhez előző nap el kell utazni és a visszautazás csak a következő napon történik.

18 Készenlét Ha a banki alkalmazottnak mobiltelefonon bármikor elérhetőnek kellett lennie, a felmerült probléma megoldására rendelkezésre kellett állnia, ezen időtartamra készenléti díj illeti meg (Mfv /2005.).

19 Készenlét A munkavállalónak munkaidején kívül is mobiltelefonján elérhetőnek kellett lennie, de a munkáltató nem fűzött jogkövetkezményt az elérhetőség elmaradásához és nem írta elő a munkára képes állapot fenntartását. Ilyen helyzetben a készenlét feltételei nem valósulnak meg (Mfv. I /2007.).

20 Készenlét Önmagában az, hogy a munkavállalónak (adott esetben a tűzoltó állomány tagjának) a munkaidején kívüli tartózkodási helyét be kell jelentenie, nem minősül készenlétnek (BH ).

21 Az alapfogalmak rugalmas értelmezésének lehetősége A munkaidő, következésképpen a pihenőidő fogalma kevésbé alkalmas az általánostól eltérő élethelyzetek rendezésére. Vagy: a munkaidő (pihenőidő) meghatározása ma is alapjaiban a (hagyományos) ipari termelés viszonyait modellezi.

22 A munkarend A munkarend a munkaidő beosztásának szabályait írja elő. Kötött kötetlen munkarend. Rugalmas munkarend.

23 A kötetlen munkarend A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel a munkavállaló számára írásban átengedhető (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. (2) bekezdés]. Kötetlen munkarend = kötetlen munkahely?

24 A kötetlen munkarend A munkáltató akként rendelkezett, hogy a három áruházvezető-helyettes közül egyiküknek a munkahelyen kell lenniük az áruház nyitvatartási ideje alatt. Mivel a konkrét munkaidő beosztást átengedte az érintett vezetőknek, munkarendjüket kötetlennek minősítette.

25 A kötetlen munkarend Az eljárt bíróságok úgy ítélték meg a munkaidő beosztást, hogy mivel az áruházvezető-helyettesek munkaideje döntően az áruház nyitva tartásához és a többi munkavállaló munkaidejéhez igazodott, a munkarend nem tekinthető kötetlennek (Mfv /2016.).

26 A rugalmas munkarend A rugalmas munkarendre vonatkozó hatályos szabály nincs a korábbi szabályozás [Mt.V. 41. (2) bekezdés, korábbi Mt. 140/A. (2) bekezdés, 147. (6) bekezdés]. Tartalmát tekintve a rugalmas munkarend a kötött munkarend sajátos formája, amelyben a munkáltató és a munkavállaló között megoszlik a munkaidő beosztásának joga.

27 A rugalmas munkarend Amennyiben a munkáltató oly módon határozza meg a munkafeladatokat, hogy ezáltal a munkavállalónak részben sincs döntési joga a munkaidő beosztása felől, sem kötetlen, sem rugalmas munkarendről nem lehet szó (sportújságíró, üzemvezető, szerviz munkát végző munkavállaló, Mfv /2009/3.).

28 Egy gáláns munkáltatói kezdeményezés A munkáltató felajánlja munkavállalóinak, hogy ingyenes oktatáson vehetnek részt, amely másfél órára megszakítja a napi munkavégzést, azonban az oktatás idejét nem tekinti munkaidőnek. Kézenfekvő megoldás: osztott napi munkaidő alkalmazása, amihez az oktatáson részt vevők hozzá is járulnak.

29 Első kísérlet: osztott napi munkaidő A munkáltató a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt ).

30 Az első akadály Nem minősül pihenőidőnek, ha a munkavállalónak a munkáltató rendelkezése alapján az osztott munkaidők közötti pihenőidőt a munkahelyén kell töltenie, ez a tartam ebben az esetben ügyeletnek minősül (896. EH).

31 A második akadály El lehet-e térni a munkavállaló kérésére attól a szabálytól, amely szerint osztott napi munkaidő alkalmazásánál a munkaidők között legalább két órás pihenőidőt kell biztosítani? Kollektív szerződés bizonyosan eltérhet, tehát akár egy órára is mérsékelheti az osztott munkaidők közötti időtartamot. (Elvben a kollektív szerződés korlátlanul eltérhet az Mt ában foglaltaktól.)

32 Második kísérlet: a munkaközi szünet tartamának növelése Az Mt (3) bekezdése értelmében a munkaközi szünet a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hatvan perc lehet. Ettől a szabálytól a kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el.

33 Harmadik (drága) kísérlet: rendkívüli munka elrendelése Az Mt a szemben a korábbi szabályozással nem határoz meg sajátos feltételeket a rendkívüli munka elrendelése esetére. A joggyakorlat azonban változatlanul abból indul ki, hogy ilyen munka elrendelése csak valamilyen az általánostól, illetve az átlagostól eltérő körülmény fennállása esetén lehetséges. Elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés a munkáltató folyamatos működése érdekében? Van-e jelentősége annak, hogy a munkáltató csupán takarékoskodni kíván, vagy nem talál megfelelő munkavállalót?

34 Megoldás? Osztott munkaidő: kétórás pihenőidővel, amelyben a másfél órás oktatás mellett a munkaközi szünetet is kiadja a munkáltató. Jogszerű-e az osztott munkaidők közötti pihenőidőben kiadni a munkaközi szünetet?

35 A munkaközi szünet kiadásának elmulasztása Az a körülmény, hogy a munkáltató a beosztás szerinti 12 órás munkaidőn belül a munkavállalókat megillető 1 órás időtartamú munkaközi szünetet nem biztosítja, jogszabálysértő foglalkoztatásra alapot adhat, de a rendkívüli munkavégzés teljesítését a törvényi feltételek hiányában még nem bizonyítja (Mfv. II /2014.).

36 A munkaközi szünet kiadása A munkavállaló arra hivatkozva, hogy ne kelljen várnia két és fél órát a lakhelyére induló buszra azt kéri, hogy a munkaközi szünetet a munkáltató a napi munkaidő lejártát követően adja ki. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni [Mt (4) bekezdés].

37 Az iskolaszövetkezet tagja Az iskolaszövetkezet és tagja közötti jogviszony szeptember 1-ével kikerült az Mt. hatálya alól, arra a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai alkalmazandók. Egyes, a szövetkezeti törvényben meghatározott kérdésekben viszont továbbra is a munkajogi szabályok az itányadók.

38 Az iskolaszövetkezeti tag szabadsága Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősük, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár [2006. évi X. törvény 10/B. (3) bekezdés].

39 Az iskolaszövetkezeti tag szabadsága Teljes munkaidős napot kell-e érteni a 13 feladatteljesítéssel töltött nap alatt? Jár-e a tagnak szabadság, ha az adott naptári évben csak 12 napot teljesített? Jár-e a pótszabadság a 18. életévét be nem töltött tagnak? Mely napokra adható ki a szabadság? Milyen díjazás jár a szabadság idejére?