rendszer országos vetkezményei

Átírás

1 Az egészs szségügyi gyi informáci ciós rendszer országos bevezetésének következmk vetkezményei Az egészs szségügyi gyi szabályoz lyozás új lehetőségei Jean-François Botton Professeur associé en Sciences de Gestion Jean-Baptiste Capgras Doctorant en Sciences de Gestion Christophe Pascal Maître de Conférences en Sciences de Gestion 20/11/2007 IFROSS Université Lyon III

2 A háttér

3 A francia helyzet Nagyon magas egészségügyi kiadások 181 milliárd euró A GDP 10,6 %-a (az OECD országok átlaga 7%) Domináns kórházi szektor a költségvetés legmagasabb tételei az egészségügyi összkiadások tekintetében 44,5 % az orvosi ellátás és egészségügyi javak részesedése 51 % a költségtérítés Kórházi ellátás: piac-megoszlás a köz- és magánszektor között MAGÁN 36 % KÖZ 64 % MAGÁN 22 % KÖZ 78 % USA : 45 % KAN : 70 % S : 85 % TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEK

4 A kórházi egészségügyi információs rendszer (Nagyon) progresszív bevezetés az 1990-es évek kezdetétől Cél: a kórházi ellátás költségeinek szabályozása 1992: az intézményekben létrehozzák az Egészségügyi Információs Részlegeket (EIR) Vezetője: orvosi végzettségű Feladata: standardizált egészségügyi információ gyűjtése és kezelése három szempont alapján: beteg, diagnózis, lelet Ma: tevékenység alapú díjszabás (T2A, azaz DRG vagy a magyar HBCS) Hasonló az amerikai rendszerhez Magán és közintézményekre egyaránt vonatkozik Az egységes adattartalmú elektronikus adatszolgáltatást (PMSI) adatait anonim országos rendszer tartalmazza, évente közzéteszik Több, mint 20 Millió rekord évente Adattelepítés +++ Az egészségügyi tervezéshez használható

5 2000-es évek: a kórházi rendszer újjászervezése Szándék a szükségletalapú ellátásnak való jobb megfelelésre Nagyobb hatékonyság elérése a kórházi szektorban A HBCS általánossá tétele Érdekeltté teszi a szolgáltatókat a fennmaradáshoz szükséges elegendő számú beavatkozás elvégzésére a elmúlt 10 évben elindult, a kórházi ellátás újjászervezését célzó folyamatok felerősödtek a közés magánintézmények tekintetében egyaránt

6 A tanulmány

7 A projekt: A Regionális Kórházi Ügynökségének kérésére Tanulmány egy közös kórházi létesítmény elhelyezésére és megépítésére két egymástól 35 km-re fekvő település között Az aktív ellátással kapcsolatos technikai tevékenységek egyazon helyre való telepítése A kiválasztott helyszínnek rendelkeznie olyan tényezővel, amely megkönnyíti az orvosok toborzását, illetve elsődleges a két legközelebbi egyetemi központtól való könnyű megközelíthetősége A helyszín hasonlóképpen a legjobb megközelíthetőséget kell biztosítsa a környező ellátási területek lakosságának A tanulmány célja: döntés-előkészítési támogatás nyújtása a témával foglalkozó bizottság tagjainak a tervezett egységes kórházi létesítmény elhelyezésével kapcsolatban

8 A nehézségek A közösség és a helyi képviselők ragaszkodása a település meglévő szerveződéséhez Kórház: Gyakran a legnagyobb foglalkoztató és tulajdonos Kiemelkedő gazdasági és helyi szerep Ellenérdekeltség kockázata A tervezés egészségügyi-technikai kritériumai és A helyi politikai és társadalmi-gazdasági megfontolások között

9 A helyi viszonyok 4 egészségügyi létesítmény 2 közkórház 2 magánklinika A 4 létesítmény egyesítése egy helyszínen A tanulmány célja: a bevont döntéshozók támogatása a tervezett létesítmény elhelyezésével kapcsolatos kérdésekben

10 Az érintett térst rség

11 Az érintett térst rség

12 Az érintett térst rség Kevés természetes akadály, amely nehezítette volna az áthelyezést

13 Az érintett térség 100 km

14 A bevont döntéshozók A Regionális Kórházi Ügynökség igazgatója A fontosabb települések polgármesterei A köz-és magánkórházak igazgatói Az megyei önkormányzat elnöke A térség országyűlési és szenátusi képviselője A térségi egészségügyi bizottság elnöke

15 A Pilot-Bizottság által követett módszertan: Megközelítés 4 kritérium-csoport alapján Hozzáférés: A terület lakosságának hozzáférése: az ellátási területen a települések között várható utazási idő (355 település, számolt utazási idő) A kórházi orvosok elérése: Dijonból, Nancyból és Besançonból várható utazási idő A kórházi és klinikai dolgozók elérése Chaumontból és Langres-ból : a lakóhelyükről várható utazási idő Az ellátás jellemzői A kórházi tartózkodás tényleges és potenciális ideje az érintett települések lakói esetében (a PMSI 2004 alapján) Az érintett települések összlakossága Az INSEE 1999 alapján A kórházi ellátás iránti szükséglet A legnagyobb kórházi ellátási szükséglettel jellemezhető populáció (INSEE 99) : 15 évnél fiatalabbak 75 évnél idősebbek 20 és 40 év közötti

16 A különböző adatforrások összekapcsolása Demográfiai dimenzió Népszámlálás (INSEE) Kórházi dimenzió A kórházi ellátás igénybevétele (a nemzeti PMSI alapján) Demográfiai adatok (életkor, lakóhely ) A kórházi felvételek leíró adatai Orvosi adatok: leletek, diagnózisok Emberi erőforrás dimenzió Az alkalmazottak életkor és lakóhely szerint csoportosított adatbázisának létrehozása Hozzáférés Utazási idő az ellátási terület minden települése között (a ViaMichelin alapján számolva) : számítás

17 Az adatforrások

18 A tanulmány alapvetése Az ellátási terület egyetlen települése sem volt előzetesen kizárva vagy kiválasztva: A tanulmányt az ellátási terület összes településén végigvitték

19 Cél: Példa: Az egészségügyi és demográfiai információk adatbázisainak hasznosítása A hozzáférés meghatározása a kórházi ellátást leginkább igénybevevő társadalmi réteg vonatkozásában Források: A települések lakossága Nem és életkor szerinti bontásban a nemzeti adatbázis (PMSI) alapján Eredmények: Az ellátásokat szignifikánsan leginkább igénybevevő 3 alcsoport 15 évnél fiatalabbak 75 évnél idősebbek 20 és 40 év közötti

20 Példa: beteg-áramlási kutatás Cél: meghatározni a betegek jelenlegi választási lehetőségeit a kórházi felvétel helye szerint Forrás: a PMSI adatai alapján

21

22 Az értékelés elve Minden kritériumhoz az értékének megfelelően megállapítunk egy számot 0 és 1 között. Minden kritériumhoz megállapítjuk A legmagasabb értéket (1) az adott kritériumban legjobb eredményt elérő település számára A legalacsonyabb értéket (0) az adott kritériumban legrosszabb eredményt elérő település számára A többi település értékei annak megfelelően kerülnek megállapításra, hogy milyen értékeket érnek el az adott kritérium tekintetében és a két szélső érték közötti helyzetüknek megfelelően az alábbi formula segítségével:

23 A kritériumok súlyozása Ebben a fázisban minden település minden kritérium alapján értékelésre kerül De a kritériumok nem feltétlenül ugyanazt a súlyszámot kapják a végső döntésben Példa: a betegek hozzáférése és a dolgozók elérése A súlyozás kérdése önmagában politikai kérdés A Pilot-Bizottságnak újra kézbe kell vennie a kérdést

24 Az adatoktól az információig Minden szereplőnek különböző ismeretei vannak attól függően, hogy milyen: A szakmai háttere A politikai felelőssége A tapasztalata A modell értelmezett céljai Összegyűjteni és rendszerezni az adatok összességét Társítani az adatokat a kontextus elemeivel Szintetizálni az információt, hogy alátámasszák a döntést Interaktív felület, amelyet a döntéshozatal résztvevői közvetlenül használhatnak

25

26

27 A kapott eredmények

28 Az eredmények Zone 1 : 3 communes Zone 2 : 3 communes Zone 3 : 11 communes

29 Térképes megjelenítés

30 Interaktív felület, mint a döntéshozatal támogatója A Pilot-Bizottság minden tagjához eljutó modell, amely a megkülönböztető elemek súlyozásával befolyásolja a véleményalkotást Az egyeztetések, a szereplők véleménye ütköztetésének alapja lehet A viták objektivizálása Meghatározó elem: a bizalom a modellben

31 Összegzés és következtetések Tekintettel az emberi tényezőktől terhelt és politikailag nehéz döntésekre, a modell elősegíti: Az adatbázisok számai alapján az objektiv döntést Valós segítség a döntéshozatalhoz, nem véve el ugyanakkor a döntéshozó felelősségét A döntés hatásainak közvetlen értékelése meghatározott kritériumok alapján De: Csak a rendelkezésre álló megfelelő adatbázisok esetén használható A modell iránti bizalom alapvető fontosságú Továbbá A francia kórházak világában egy új döntéshozatali módszertan, amely a rendelkezésére álló új adatok hasznosítását kezdte meg