Utak és környezetük tervezése

Átírás

1 Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése 11A. előadás: Az úttervezés tárgya

2 Az úthálózat felépítése Az úttervezés tárgya: új közutak létesítése és a meglévők korszerűsítése. Közutakon állami és önkormányzati utakat egyaránt értünk. Az utak nem önállóan, hanem hálózatot alkotva kapcsolják össze a településhálózat egyes elemeit, a településeket. Minden úthálózati elem a tervezési kategóriájában érvényesülő ranggal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a szabályos hálózatban csak azonos rangú vagy legfeljebb csak eggyel alacsonyabb rangú úthálózati elemek csatlakoznak egymáshoz. A közúthálózatban tehát a hierarchia elve érvényesül.

3 Az úthálózat felépítése A közutak tervezési kategorizálása két fő csoportot különböztet meg: a külterületi és a belterületi közutakat. A külterületi közutak az országos (állami) közúthálózat részei, míg belterületen főként a belterületi (önkormányzati) vagy helyi közutak alkotnak hálózatot. Kivételt képeznek az országos közutak települési átkelési szakaszai, amelyek az állami közúthálózat részei. Az átkelési szakaszok kiváltása folyamatban van.

4 A környezeti körülmények meghatározása A közutak tervezési kategóriáit, vagyis az egyes kategóriákban alkalmazható paramétereket a környezeti körülmények és a hozzájuk tartozó tervezési sebességértékek határozzák meg. A közutak osztályba sorolását külterületen és belterületen a következő két táblázat adja meg. Külterületi közutaknál választható környezeti körülmények: A jelű környezet síkvidék és/vagy természeti és épített környezet korlátozások nélkül. B jelű környezet dombvidék és/vagy természeti és épített környezet korlátozások nélkül, síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a B kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását. C jelű környezet hegyvidék, sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak a hegyvidéki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé.

5 Külterületi közutak tervezési osztályba sorolása Külterületi közutak tervezési kategóriái Gyorsforgalmi utak Főutak Mellékutak Autópálya Autóút Tervezési osztály jele K.I. K.II. I. rendű főút K.III. II. rendű főút Összekötő út Bekötőút Állomáshoz vezető út Egyéb közút K.IV. K.V. K.VI. K.VII. K.VIII. Környezeti körülmény A B A B,C A B,C A B C A B C A B C A B C A B C Tervezési sebesség (v t [km/h]) Kerékpárút K.IX. - - Gyalogút K.X. - -

6 A környezeti körülmények meghatározása Belterületen választható környezeti körülmények: A jelű környezet beépítésre nem szánt, beépítetlen vagy lazán beépített terület, nem érzékeny környezet. B jelű környezet beépítésre nem szánt, beépítetlen vagy lazán beépített terület, érzékeny környezet. C jelű környezet sűrűn beépített terület, nem érzékeny környezet. D jelű környezet sűrűn beépített terület, érzékeny környezet.

7 A környezeti körülmények meghatározása A belterületi közutak funkciói: Az a hálózati funkciójú közutaknál a kapcsolati funkciót előnyben kell részesíteni a feltáró és kiszolgáló funkcióval szemben. A b hálózati funkciójú közutaknál a kapcsolati funkció előnyben részesítése mellett a feltáró funkció is megjelenik. A c hálózati funkciójú közutaknál a feltáró és kiszolgáló funkció közötti helyes arány kialakítására kell törekedni, a kapcsolati funkció korlátozásával. A d hálózati funkciójú közutaknál a kiszolgáló funkció biztosítása mellett a feltáró funkciót szabályozni, a kapcsolati funkciót tiltani kell.

8 Belterületi közutak tervezési osztályba sorolása Belterületi közutak tervezési kategóriái Gyorsforgalmi utak Főutak Mellékutak Tervezési osztály Autópálya B.I. Autóút B.II. I. rendű főút II. rendű főút B.III. B.IV. Gyűjtőút B.V. Kiszolgáló út B.VI. Hálózati funkció a b c c d Környezeti körülmény Tervezési sebesség (v t [km/h]) A 110 B 90 A 90 B, C 80 A 80 B 70 C 60 A 70 B 60 C 50 D 40 A 60 B 50 C 40 D B 40 C 30 D -

9 Az útvonal helyzetét befolyásoló szempontok Az útvonal elhelyezését befolyásoló szempontok az alábbiak: az úthálózat-fejlesztési terv hálózati szempontjai, a települések és a régió fejlesztési elképzelései, a meglévő hálózat elvi használhatósága, a forgalom, a terep és a térszín megjelenési formái, hidrológiai, meteorológiai szempontok, az altalaj minősége, helyi anyagok felhasználási lehetőségei, közösségi igények, sorrendiség, környezeti szempontok, műszaki előírások, költségek.

10 Az útvonal helyzetét befolyásoló szempontok Síkvidéken az utat célszerű 0,7-1,0 m-re kiemelni a terepből. A vonalvezetést a területre jellemző művelési feladatokhoz is igazítani kell. Dombvidéki területeken fő feladat a vízszintes és magassági vonalvezetés összehangolása. Ügyelni kell a mozgásra hajlamos domboldalak elkerülésére. Hegyvidéken ügyelni kell a mértékadó árvízszint fölötti pályaszint kialakítására (lásd az ábrát).

11 Az útvonal helyzetét befolyásoló szempontok Hágókon a legalacsonyabb hágóponton kell áthaladni. Két hegyoldal között az északi oldal kerülendő. A mellékvölgyek előnyösek, mivel itt a vonal szerpentinszerű kifejtéssel jól meghosszabbítható. Kerülni kell a mélyebben fekvő, talajvizes, tőzeges területeket. A csúszásra veszélyes és nem elkerülhető hegyoldalakat szivárgókkal, támfalakkal, bélésfalakkal, vagy nyomópadka kialakításával kell megerősíteni (lásd a következő ábrákat). Az úttengelyt úgy kell elhelyezni, hogy a levonuló víz útja minél kevesebbszer keresztezze azt (ezt követő ábra).

12 Biztosított rézsű támbordákkal és talpszivárgóval

13 Csúszásra veszélyes hegyoldal megerősítése nyomópadkával

14 Az úttengely elhelyezése vízmosásokkal szabdalt hegyoldalon

15 Az útvonal helyzetét befolyásoló szempontok Vizsgálandó, hogy egy új létesítmény hogyan hat a környezetre (környezeti hatásvizsgálat). Rögzítendő, hogy a levegőszennyezési, zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó határértékek alatta maradnak a megengedettnek. Döntő, hogy a tervezési sebességgel meghatározott, helyszínrajzi és hossz-szelvényi ívsugarak, megállási és előzési látótávolságok indokoltan kerüljenek kihasználásra. Fontos a költségek figyelembe vétele: mind a beruházási, mind az üzemköltségek megjelenítése.

16 Az útvonal helyzetét befolyásoló szempontok Első feladat az útvonal lehetséges variációnak megkeresése, amelyhez jó segítséget adhat a semleges vonal nyomozása. Az osztóköz (k) mértékét a leküzdendő M teljes szintkülönbség és kifejtett hossz (H) alapján lehet számítani az egyes szintvonalak közötti magasságkülönbség ( m) ismeretében (lásd az ábrát). Az összefüggés az alábbi: k = m H M

17 Az úttervezés távlatai, tervműveletek A tervezés időtávlatai Nagy távlatnak számít a tervezés idején érvényes gépjárműellátottság 30 év alatti fejlődési értékéhez tartozó időintervallum. Nagy távlatra kell tervezni: a közutak kategóriáit, helybiztosítását, csomópontjainak területigényét; a vonalvezetést az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével; a csomópontok és műtárgyak műszaki kialakítását az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével. A tervezési időtáv az üzembe helyezéstől számított év. A közutak keresztszelvényét a tervezési időtávra kell tervezni.

18 Az úttervezés távlatai, tervműveletek Tervezési forgalmak Alapvetően két tervezési forgalmat kell használni: Átlagos napi forgalom, Mértékadó óraforgalom, ÁNF [E/nap vagy jármű/nap]; MOF [E/h vagy jármű/h]. Az útpálya burkolatának, pályaszerkezetének tervezéséhez a forgalmat a várható élettartam alatti nehéztengely áthaladások számával (F115) kell megadni. Két szolgáltatási szintet, a megfelelőt és az eltűrhetőt kell figyelembe venni. A tervezés során tervezési időtávra előrebecsült mértékadó forgalmat kell összehasonlítani az útkategória megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó, a körülményeknek megfelelően megválasztott csökkentő tényezővel módosított forgalomnagyságaival. Mielőtt a forgalom az eltűrhető szolgáltatási szinthez tartozó nagyságot eléri, a kapacitásbővítést végre kell hajtani. A forgalomnagyságok értékeit a következő táblázat tartalmazza.

19 Megengedett forgalomnagyságok folyópályán optimális keresztmetszeti kialakítás és vonalvezetés mellett KÜLTERÜLET Megengedett forgalomnagyság [E/h] a megfelelő az eltűrhető szolgáltatási szolgáltatási szinthez (F m ) szinthez (F e ) Autópálya (forgalmi sávonként) Autóút egy forgalmi sáv x 1 forgalmi sáv, kétirányú forgalommal Egy irányban 2 vagy több forgalmi sávú utak (forgalmi sávonként) Két forgalmi sávú utak, kétirányú forgalommal BELTERÜLET Autópálya (forgalmi sávonként) egy forgalmi sáv (egy irányban legalább 2 Autóút forgalmi sáv) Egy irányban 2 vagy több forgalmi sávú utak (forgalmi sávonként) Két forgalmi sávú utak, kétirányú forgalommal

20 Tervezési forgalmak A megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó, optimális értékeket általában módosítani szükséges, valamilyen külső adottság következtében. Ilyen korlátozó körülmények: a csökkentett keresztmetszeti méretek; az elégtelen előzési látótávolság; az elégtelen oldalakadály-távolság; a forgalomáramlás egyenletességét akadályozó hatások. Tervfázisok és munkarészeik A közutak tervezésének tervfázisai: előtervek (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tanulmányterv, diszpozíciós terv); engedélyezési terv; ajánlati terv (ajánlatkérési műszaki dokumentáció, tenderterv); építési terv (kiviteli, kivitelezési terv).

21 Megvalósíthatósági tanulmány Előtervek Az előtervek célja a közút építésére vonatkozó döntéselőkészítés. Az előtervek készítése során külterületen a nyomvonalvezetés és a természeti környezet, belterületen a keresztmetszeti kialakítás és az épített környezet közötti összhang kialakítására kell hangsúlyt helyezni. Megvalósíthatósági tanulmány A megvalósíthatósági tanulmány részei láthatók a következő diákon:

22 Megvalósíthatósági tanulmány A leíró munkarész (műszaki leírás) tartalma (I. rész): A közút megvalósításának célja megelőző koncepciók; forgalmi, hálózati, területszerkezeti jellemzők; a megvalósítás előtti állapot jellemzése (jelenlegi helyzet): természetföldrajzi adottságok; területszerkezeti, településszerkezeti adottságok; a természeti és/vagy épített környezet adottságai; a társadalmi, gazdasági környezet adottságai; a forgalmi, közlekedési környezet adottságai. A közút megvalósításának körülményei tervezési alapadatok (útkategória, keresztmetszet, kiépítés jellege); a tervezett terület-felhasználás, terület-igénybevétel; tulajdonosi vizsgálat, jogi kötöttségek; meghatározó közművek; meghatározó műtárgyak; egyéb meghatározó létesítmények; a lehetséges kiépítési változatok; a kiépítés ütemezése; a megvalósítás hozzávetőleges forrásigénye; az üzemeltetés hozzávetőleges költségigénye.

23 Megvalósíthatósági tanulmány A leíró munkarész (műszaki leírás) tartalma (II. rész): A közút megvalósításának hatásai természetföldrajzi, környezetterhelési hatások; területszerkezeti, településszerkezeti hatások; természeti és/vagy épített környezeti hatások; társadalmi, gazdasági hatások; forgalmi, közlekedési hatások. A rajzi munkarész tartalma a következő: áttekintő térképek (lépték egyedi mérlegelés alapján); átnézeti helyszínrajz (lépték egyedi mérlegelés alapján); átnézeti hossz-szelvény (lépték egyedi mérlegelés alapján); a nyomvonal-változatok ábrázolása (M = 1: M = 1:4 000); közúti mintakeresztszelvények; a meghatározó közművek nyomvonalrajzai; a meghatározó műtárgyak mintakeresztszelvényei; a kapcsolódó, kiegészítő létesítmények szemléltető ábrái; hálózatterhelési, forgalmi ábrák; a hálózati beágyazottságot szemléltető ábrák; a környezeti terhelést szemléltető ábrák.

24 Műszaki tanulmányterv Kötelező munkarészei az alábbiak: Műszaki leírás; Áttekintő térkép; Átnézeti helyszínrajz; Átnézeti hossz-szelvény; Mintakeresztszelvények; Forgalmi vizsgálat és tervezés; Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv); Költségbecslés; Műszaki-gazdasági (hatékonysági) vizsgálat. Esetenként kötelező, további önálló munkarészek: Geotechnikai szakvélemény; Területrendezési szakvélemény; Vízügyi szakvélemény; Hidak tanulmánya; Közművezetékek keresztezésének, átépítésének szakvéleménye; Egyéb építmények átépítésének szakvéleménye.

25 Egyéb lehetséges előtervek Előtanulmányterv, az adott közút és az úthálózat-fejlesztési, illetve a területrendezési - településfejlesztési tervek összehangolására. Előterv, a közösségi részvétel biztosítására készül; Diszpozíciós terv, amely egy részletesebb feladat-meghatározást készít elő.

26 Engedélyezési terv Az engedélyezési tervek kötelező munkarészei: Műszaki leírás; Átnézeti térkép; Általános helyszínrajz; Általános hossz-szelvény; A pályaszerkezet méretezése; Geotechnikai szakvélemény; Forgalomtechnikai terv; Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv); Az engedélyezési eljárásban közreműködők név- és címjegyzéke.

27 Engedélyezési terv Esetenként kötelező további önálló munkarészek: Műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) vázlatterve és műszaki leírása; A művelés alóli kivonás és a terület-felhasználás engedélyezéséhez szükséges tervek; Elvi vízjogi engedélyezési terv; A közművezetékek keresztezésének tanulmányterve; Növénytelepítési engedélyezési terv; Jellemző keresztszelvények; Területrendezési tanulmány, telekalakítási terv; Vasútépítési tanulmány, szükség esetén engedélyezési terv; Üzemeltető és szolgáltató létesítmények; Üzemeltetési terv; Általános organizációs műszaki terv; Költségbecslés; Építés alatti forgalomterelések, fő építési állapotok tervei.

28 Ajánlati terv A kivitelezési vállalatba adást (tendereztetést) készíti elő. Az ajánlati terv pontos mennyiségi meghatározás szerint tartalmaz minden olyan feladatot, létesítményt, amelyet a beruházó a vállalkozóval kíván elvégeztetni A vállalatba adáshoz az alábbi munkarészeket kell elkészíteni: Útmutató; Általános és különleges szerződéses feltételek; Információs táblázatok; Minőségbiztosítási követelmények; Gazdasági információk; Referenciák; Személyi és műszaki feltételek; Szavatosság; Próbaüzem; Biztosítás; Teljesítési garanciák. A tendereztetőnek biztosítania kell a helyszíni szemle lehetőségét és a kérdésfeltevés lehetőségét. Meg kell határozni az ajánlatok beadását, felbontását, és kiértékelésének módját.

29 Építési (kiviteli) terv Az építési terv olyan iratok és tervrajzok összessége, amelyek alapján a közút és létesítményei megépíthetők. Az útépítési terv tartalma általában a következő: Műszaki leírás; Átnézeti helyszínrajz (M = 1:1000 1:100000); Helyszínrajz (M = 1:200 1:1000, de általában M = 1:500); Hossz-szelvény (M v = 1:50 1:100 és M h = 1:200 1:1000, utóbbi célszerűen megegyezik a helyszínrajz méretarányával); Mintakeresztszelvény; Keresztszelvények; Forgalomtechnikai terv; Kitűzési terv (egyszerűbb esetben a helyszínrajzon); Méret- és mennyiségszámítás; Költségvetési kiírás (szükség esetén); Geotechnikai szakvélemény. Az útépítési és kapcsolódó egyéb szakági tervek mellett szükség lehet a megvalósítás térbeli és időbeli összehangolását bemutató tervekre, valamint a létesítmény területmegszerzéséhez kötődő tervekre.

30 Építési (kiviteli) terv Esetenként kötelező további önálló munkarészek: A műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) terve; A környezetvédelmi létesítmények terve; Növénytelepítési terv; Vízelvezetési terv (vízjogi engedélyezési terv); A közművek és egyéb vezetékek terve; Általános közműtérkép ( közműgenplán ); Ideiglenes forgalomszabályozási terv (a keresztezett utakhoz); Terület-megszerzési (kisajátítási) terv; A közúti környezet rendezésének terve, a felhagyott utak bontási vagy hasznosítási terve, rekultivációs terv; Az anyagnyerő és depónia helyek tervei, a rekultivációs tervekkel együtt; Humuszgazdálkodási terv, Vasútépítési tervek és mellékletei; Egyéb építmények építésének vagy átépítésének tervei; Vezérterv; Építési állapottervek, forgalomterelési terv.

31 A közúthálózat elemei A közúthálózat gyorsforgalmi utakból, főutakból és mellékutakból épül fel. Elemei hálózatban működnek és hierarchikus felépítésben kapcsolódnak egymáshoz.

32 A kül- és belterületi autópályák és autóutak főbb műszaki jellemzői Az autópályák főbb jellemzői: forgalmi irányonként legalább két forgalmi sávval rendelkezik; a forgalmi irányokat középső elválasztó sáv választja el; a menetirány szerinti jobb oldalon a gyorsító- és lassítósávok kivételével leálló sáv van; minden keresztezés külön szintű, a csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassító sáv szolgál; a csomópontok egymástól minimum 2 km távolságban létesíthetők, ennél rövidebb távolság esetén gyüjtő-elosztó pályát kell építeni; az útmenti ingatlanokhoz csatlakozás nincs; a környező területektől kerítés választja el; a tömegközlekedési járművek megállóhelyei az autópályán nem helyezhetők el; várakozni csak pihenőhelyeken lehet.

33 Az autóutak főbb jellemzői Az autóutaknak az alábbi elvárásoknak kell megfelelniük: irányonként több forgalmi sávval rendelkeznek; a forgalmi irányok között középső elválasztó sáv van; irányonként burkolt leállósáv van, kivéve a gyorsító- és a lassítósávos szakaszokat; csomópontjai különszintűek, a csomópontok távolsága 2 km, de belterületen megengedhető az 1 km-es csomópont-távolság is; a vasúti kereszteződések különszintűek; gyalogos vagy vad áthaladás veszélye esetén a környező területtől kerítés választja el; a tömegközlekedési járművek megállói nem helyezhetők el rajta; várakozni csak pihenőhelyeken lehet.

34 Mintakeresztszelvények Autópályák Új autópályákat 26,60 m koronaszélességgel kell tervezni. Pályaszélesség Sávok össz-szélessége Forgalmi sáv szélessége Leállósáv szélessége 2x7,50 m 2x11,00 m 3,75 m 3,00 m

35 Mintakeresztszelvények Autóutak A 2x2 forgalmi sávos, egy ütemben kiépülő autóút főbb méreteit az alábbi ábra mutatja.

36 Mintakeresztszelvények Autóutak A 2x2 forgalmi sávos, egy ütemben kiépülő autóút főbb méretei: Koronaszélesség Forgalmi sáv szélessége Burkolatszélesség Leállósáv Középső elválasztó sáv 25,60 m 3,50 m 2x10,25 m 3,00 m 3,60 m A 2x2 forgalmi sávos, kiemelt szegélyű belterületi autóút főbb méretei az alábbiak: Koronaszélesség Forgalmi sáv szélessége Burkolatszélesség Leállósáv Középső elválasztó sáv 24,10 m 3,50 m 2x10,75 m 3,00 m 3,60 m A közutak keresztszelvényeinek elemeit, az űrszelvény méreteit és az egyes sávok szélességét a következő ábrák és táblázatok foglalják össze.

37 Külterületi autópályák, autóutak űrszelvénye

38 Külterületi osztatlan pályás közutak keresztszelvény elemei

39 Külterületi közutak űrszelvénye Megjegyzés: autópály lyánál l 3 m-nélm nagyobb töltt ltés, egyéb b utaknál 6 m-nélm nagyobb töltt ltés s esetén.

40 Belterületi közutak űrszelvénye

41 Külterületi közutak útkorona mintakeresztszelvény elemeinek méretei [m] (I. rész) Tervezési sebesség v t = 100 km/h v t = km/h Útkategória Főút Főút Főút, össztekötő út, bekötő út, áll.-i hj. út Jele K.III.A K.III.B, C K.IV.A K.V.A K.VI.A K.VI.A Forgalmi sávok száma 2x1 2x2 2x1 2x2 2x1 2x2 Egy forgalmi sáv szélessége 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 3,50 elválasztó sáv - 3,00-3,00-3,00 Középső elválasztás jellege Szélső sávok szélessége belső biztonsági sáv (az elválasztó sávon belül) - 0,50-0,50-0,50 kettős záróvonal ,50-0,50 leálló sáv - 2,00-2, külső biztonsági sáv (a leállósávon vagy a padkán belül) 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 leálló sáv - 1,00-0, esetén padka leálló sáv 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 nélkül

42 Külterületi közutak útkorona mintakeresztszelvény elemeinek méretei [m] (II. rész) Tervezési sebesség v t = 70 km/h v t = 60 km/h v t = 50 km/h v t = 30 km/h Útkategória Jele Főút, összekötő út, bekötő út, áll.-i hj. út K.IV.B K.V.B K.VI.B K.VII.B Főút, egyéb közút K.III.C K.VIII.C Összekötő út, egyéb közút K.V.C K.VI.C K.VII.C K.VIII.C Forgalmi sávok száma 2x1 2x2 2x1 2x2 2x1 (2x2) Egyéb közút K.VIII.C Egy forgalmi sáv szélessége 3,50 3,50 3,25 3,00 3,00 2x1 elválasztó sáv - 3,00 5-3,00 (3,00) 3,00 Középső elválasztás jellege Szélső sávok szélessége belső biztonsági sáv (az elválasztó sávon belül) - 0,50-0,50 (0,50) - kettős záróvonal - 0,50-0,50 0,50 - leálló sáv , külső biztonsági sáv (a leállósávon vagy a padkán belül) leálló sáv esetén Padka leálló sáv nélkül 2x1 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 (0,00) - 0, ,50 2,50 2,50 2,00 2,00 1,25

43 Az egyes útkategóriákhoz tartozó sávszélességek értékei belterületen [m] Útkategória Hálózati funkció v t [km/h] Forgalmi sáv Biztonsági sáv Parkoló vagy rakodósáv Burkolt padka B.III. a-a, 80 3,5 0,5-2,5 a-b 70 a-c 60 3,25 0,5-2,0 B.IV. b-a 70 3,50 0,25 2,5 2,5 b-b,c-a 60 3,25 0,25 2,3 2,0 b-c,c-b 50 3,00 0,25 2,0 1,5 B.V. c-c 40 3,00 0,25 4,5 2,0 c-d,d-b 40 3,00-4,5 1,5 5,0 merőleges B.VI. d-c 30 2,75 *** - 5,0 merőleges 1,5

44 Vége az előadásnak