Burgonyaültető gépet

Átírás

1 gépesítés, gépek április Hogyan válasszunk (11.) A burgonyát vegetatív (ivartalan) módon szaporítják, amikor is a növény vegetatív részét, a burgonyagumót használják szaporításra. A vegetatív részeknek a termesztés céljából való talajba juttatását nevezik ültetésnek. A burgonyatermesztésben az ültetés igen fontos munkaművelet, mivel más kultúrnövények termesztéséhez hasonlóan itt is termésmegalapozó hatása van. A burgonyaültető gépek igen széles és a munka szervezését is meghatározó sokféle változata áll a termelők rendelkezésére. A következőkben a burgonyaültető gépek jellemző technikai-műszaki megoldásait mutatjuk be, illetve a gépek kiválasztására, az ültetés lebonyolítására, gyakorlati megvalósítására kívánunk ajánlásokat és tanácsokat adni. Burgonyaültető gépet A so ro za tot szer kesz ti: Dr. De mes György Dr. Fűzy József Amit a burgonya ültetéséről tudni érdemes A hazai nagyüzemi burgonyatermelésben elterjedten bakhátas művelést alkalmaznak, és a sortávolság néhány 90 cm-es sortávolságú nagyüzemi termesztéstechnológia kivételével egységesen 75 cm. Ez azért lényeges, mert az ültetőgép sortávolsága és sorainak száma részben meghatározza, hogy a pontos sorcsatlakozás érdekében a következő technológiai munkaműveletek elvégzésére (bakhátfeltöltés, szárzúzás) milyen sortávolságú és munkaszélességű gépeket lehet alkalmazni. A kisüzemi és a magánvállalkozói szférában (2-4 soros) 62,5-65,0-67,5-70,0 cm-es sortávolságra ültető gépekkel is lehet találkozni, azonban ezek darabszáma, és a burgonya termőterületre vonatkoztatott részaránya a nagyüzemiekhez képest elenyésző. A nagyobb méretfrakcióra (~35-55 mm) osztályozott vetőburgonyából Edb/ha, míg a kisebb méretfrakció (~28-35 mm) esetén Edb/ha gumó kerül kiültetésre, ami 75 cm-es sortávolság esetén cm átlagos gumótávolságnak felel meg. A gépi ültetésnél a cél az, hogy az ültetőgép a vetőgumókat egymástól előre meghatározott távolságban, az eredeti talajfelszín alá néhány centiméter mélyre ültesse a sornyitók által kialakított barázdákba és utána (8-10 cm magas) talajréteggel takarja be azokat. Ezáltal kialakíthatók az elsődleges (primer) bakhátak és egyben irányítható a gumók kötése, fejlődése, betakarításkori elhelyezkedése. A burgonya ültetési mélysége akkor megfelelő, ha az elültetett vetőgumó legmagasabban elhelyezkedő felülete az eredeti talajfelszínnel egy szintben vagy az alatt max. 1-2 cm-rel van, és a gumókra feltöltött (primer) bakhát a 8-12 cm-es magasságot nem haladja meg. A burgonya csírázásához ~7-8 C talajhőmérséklet szükséges. Ez általában március végén (április elején) következik be, ezért ebben az időszakban kell az ültetést megkezdeni, és azt lehetőleg április második dekádja végéig be is fejezni. A korán ültetett burgonya gyorsabban fejlődik, a télen tárolt csapadékot jobban hasznosítja, a gumókötés is korábban még a nyár eleji nagy forróság beállta előtt megtörténik. Az ültetés a vetőburgonya előkészítésével kezdődik. A szakszerű előkészítés kedvezően befolyásolja a vetőanyag minőségi paramétereit és ezáltal a későbbi terméshozamot is. A vetőanyag előkészítésének legfontosabb szabályai: csíramentes tárolás biztosítása (a csíraképződés 2-3 C-ra való lehűtéssel megakadályozható); ültetéshez a vetőgumót ~10 C-ra kell (fokozatosan) felmelegíteni ; ültetés előtt a gumókat méretfrakciókra kell bontani; az ültetést akkor szabad megkezdeni, ha a talaj hőmérséklete eléri a ~7-8 C-ot; a vetőburgonyák csírahossza néhány milliméter hosszúságú legyen; ültetés előtt vagy az ültetéssel egy menetben elengedhetetlen a vetőgumók csávázása; ültetés-előkészítéskor (és ültetés közben is) törekedni kell arra, hogy csapadék ne érje a vetőgumókat. A burgonyatermelésben a vetőgumók előcsíráztatása is fontos helyet foglal el. Az előcsíráztatott burgonya előnyei a következők: az ültetés korábban megkezdhető és a burgonya gyorsabban fejlődik; a gyorsabb fejlődés következtében nagyobb a gyomelnyomás és az állományt kevesebb betegség támadja meg; a korábbi érés következtében kevesebb kémiai (vegyszeres) kezelés szükséges; erősebb héjszerkezet felépülésére van lehetőség, és ebből adódóan kevesebb sérülési veszteség keletkezik; a korábbi piacra kerülés nagyobb bevételt biztosít. Az előcsíráztatott vetőgumók ültetésére pl. a tartály fenékszalagos automata, vagy az ültető-kanálsoros félautomata gépek is beszerezhetők. 118

2 Az ültetőgépekkel szembeni követelmények Az ültetőgépeknek a következő főbb agrotechnikai és üzemeltetési követelményeknek kell megfelelni: a gépek, a beállított tőtávolságnak megfelelően, a gumókat egymástól egyenletes távolságban helyezzék a nyitóelem (csoroszlya) által készített barázdába. A hosszirányú ültetés-egyenletességre előírás, hogy a gumók 80 %-a a beállított tőtávolság ±20 %-os tartományába kerüljön; a gumókihagyás max. 2 %, a kettős ültetés max. 3 % lehet; a vetőgumók a beállított ültetési mélységnek megfelelően, egyenletes mélységben kerüljenek a talajba. A megengedett eltérés a beállított munkamélységtől max. ±2 cm lehet; az ültetőszerkezet lehetőleg ne okozzon gumósérülést, illetve előcsíráztatott burgonya esetében csíratörést (max. sérülés 5 %), az egyes sortávolságok legnagyobb megengedett eltérése ne haladja meg a ±2 %-ot; az ültetőgép tartálya (automata ültetők esetében) legalább m úthosszra elegendő vetőburgonya befogadására legyen alkalmas; lejtős területen a 4 soros gép 15 %-os lejtőig, a 6 soros gép 8 %-os lejtőig még megfelelő munkát végezzen; kiültetés után a gumókat azonnal be kell takarítani és a gumók megfelelő magasságú talajréteggel való borítottságáról (primer bakhát) gondoskodni kell. Amint látható, az agrotechnikai és üzemeltetési követelmények igen szigorúak, és az ültetőgépeknek egyidejűleg több feltételt is biztosítaniuk kell. Az ültetőgépek általános felépítése ill. az ágyásos termesztésnél az ágyás szélességétől függően ágyásonként 2-, vagy 3-soros kivitelben. A burgonyaültető gépek működésük szerint alapvetően két, félautomata és automata megoldású csoportba sorolhatók. A félautomata ültetőknél a gumókat kézzel adagolják a függőleges tengelyű rekeszes tárcsákba, vagy a vízszintes tengelyű (serleges) ültetőkelyhekbe, ill. a végtelenített hevederekre szerelt kanálsorokba. A vetőgumók ejtőcsöveken keresztül, vagy közvetlenül a kanalakból (kelyhekből) kerülnek a nyitóelemek által készített barázdákba. Az ilyen rendszerű gépeknél az ültetőszerkezetek soronként helyezkednek el, s ez azt is jelenti, hogy minden sorhoz egy-egy ültető személy szükséges. A vetőgumók (legtöbbször előhajtatott burgonya) a kezelőüléseken lévő dolgozók előtti tartón rekeszekben vagy műanyag ládákban helyezkednek el, és azokból kézi munkával történik a gumópótlás. Az egyes ültetőszerkezetek meghajtásukat központilag a gép járókerekéről, esetleg az elemenkénti tömörítőkerekekről kapják. Az automata burgonyaültetők kézi beavatkozás nélkül végzik el a vetőgumók talajba juttatását. Ezek a gépek az ültetőszerkezet szerint Traktorkapcsolat (építési mód) Működési mód Ültetőszerkezet rendszere Sornyitó elem Vetőgumóadagolás Gumótakarás merítőkanalas és merítő-szorító ujjas rendszerűek lehetnek. A merítőkanalas rendszerű adagolóelemeket egy végtelenített hevederre (láncra), gumiszalagra erősítik fel, egymástól azonos osztásnyira. A kanalak periodikusan merülnek bele a gumótartályban lévő gumórétegbe, működési elvüknek megfelelően egy-egy gumót kiemelnek a vetőanyagból, s azokat az ültetőcsatornákon keresztül szállítják a sornyitók által kialakított barázdákba. A merítő-szorító ujjas rendszerű ültetőgépek ültetőelemei vízszintes tengelyre szerelt forgótárcsákból és a tárcsákon sugárirányban elhelyezett vezérelt szorítóujjakból állnak. Az ültetőtárcsához rugófeszítésű szorítóujjak tartoznak, amelyek a tartályból kiemelt gumókat az ültetőelemhez szorítják. Az ültetőtárcsa elforgása után a szorítóujjak a vetőgumót a sornyitóelem felett elengedik, és az a barázdába hullik. A talajba került vetőburgonyákat valamennyi ültetőgép esetében soronkénti rugófeszítésű tárcsapár, vagy kormánylemezes töltögetőtest takarja be, illetve tölti fel a talajjal, kialakítva a bakhátakat. Ágyásos művelés esetén a vetőgumók ültetése a már kialakított ágyásba történik meg, s a szaporítóanyagot az ágyásfelszínt is elsimító, ágyásformázó lemezek takarják be a talajjal. Az BURGONYAÜLTETŐ GÉPEK függesztett félig függesztett vontatott Burgonyaültető gépek felosztása félautomata kézi ékes csúszócsoroszlya kormánylemezes töltögetőtest ültetőkanálsoros automata gépi tárcsás csoroszlyapár töltögető tárcsapár 1. ábra: rekeszestárcsás ültetőkelyhes merítőkanalas merítőszorítóujjas A burgonyaültető gépek építési módja szerint lehet függesztett, félig függesztett vagy vontatott, kivitelük szerint készülnek 2-, 4-, 6-, 8-soros, Gumótároláspótlás Gumófeltöltés fa/műanyag ládák kézzel ládákból tartó-rekeszek kézzel zsákokból stabil (fix) gumótartály géppel, műa.g. konténerből billenthető gumótartály géppel ömlesztve 119

3 2010. április automata ültetőszerkezetek meghajtása a gép járókerekéről lánchajtással történik. Az ilyen rendszerű ültetőgépek központi gumótartállyal rendelkeznek, amely lehet fix (merev), vagy hidraulikus munkahengerekkel billenthető. A burgonyaültető gépek felosztását az 1. ábra szemlélteti. 2. ábra Merítőkanalas ültetőszerkezet: 1 Gumi válaszfal, 2 Kitámasztó lemez, 3 Rázó csillagkerék, 4 Átejtő nyílás, 5 Heveder (gyors)kioldó, 6 Kiejtő nyílás, 7 Leürítő csappantyú A burgonyaültető gépek konstrukciós megoldásai Ültető szerkezetek/adagolóelemek A gépek ültetőszerkezeteinek csoportosításánál alapvető, hogy a szerkezetbe a gumók (egyenkénti) adagolása kézzel vagy kézi beavatkozás nélkül történik. Az előbbieket félautomata, míg az utóbbiakat automata rendszerűeknek nevezik. A félautomata megoldások közül a rekeszes tárcsás megoldás a legismertebb (1. kép). A függőleges tengelyű rekeszes tárcsa elfordulásakor az ültetést végző személy 1-1 vetőgumót helyez a rekeszekbe, s azok az ejtőcsöveken keresztül hullanak a barázdába. Az adagolószerkezetek meghajtását a soronkénti kapaszkodókerekek vagy a járókerekek (ékszíj/lánchajtással) biztosítják. A rendszer előnye, hogy a dolgozó, a már elforduló rekesz utántöltését is biztosítani tudja mindaddig, amíg a cella a benne lévő vetőgumót az ejtőcső fölé érve el nem ejti. Hátránya viszont, hogy az ejtőcsövekben nagy (kb cm) a gumó esési magassága, ami pontatlanabb ültetést okozhat. Az ültetőkelyhes megoldásnál, a vízszintes tengely körül sugárirányban forgó serlegek vezérlését excentrikusan oldották meg. Így állandó fordulatszám mellett, az ültetőkelyhek kerületi sebessége a vetőgumók behelyezésekor a legkisebb, ami pontosabb hosszirányú ültetésegyenletességet eredményez. A végtelenített hevederre szerelt ültető-kanálsoros rendszernél a dolgozóknak lehetősége van a kanalak pontos megtöltésére, a kanálfészekbe a vetőgumók jól beleülnek, s azok barázdába ejtése az ékes csoroszlyák terelőszárnyai között, a talaj közvetlen közelében történik meg. Az automata rendszerű burgonyaültetők egyik nagy csoportját a merítőkanalas gépek képezik. Az ilyen rendszerű ültetőszerkezetek legismertebb változatai: függőleges kanálsorú, ferde láncon lévő merítőkanalas Tartályfenék-szalagos ültetőszerkezet Különböző kanálsorok, ill. kanál-betétek 3. ábra 4. ábra 1. kép Rekeszes-tárcsás ültetőelem (félautomata) 120

4 ge kisebb, így biztosabb azok megtöltődése és kisebb a gumósérülés is. A merítő (alap) kanalakba különböző méretű és alakú műanyag-betétek helyezhetők be, ami lehetőséget ad a különböző méretfrakciójú, (28/45 mm, 35/50 mm, 40/60 mm stb.) és alakú (ovális, kerekded, hosszúkás stb.) vetőgumók kiültetésére (4. ábra). Az automata ültetőgépek másik elterjedt megoldása a merítő rendszerű, szorítóujjas adagoló. Ezeknél az ültetőszerkezeteknél a vízszintes tengelyű ültetőtárcsára sugárirányban felszerelt vezérelt ujjak végzik a gumók adagolását. A gumótartályból alulról bemerülő szorítóujjak az ültető-tárcsához tapadnak, a tárcsa elfordulásakor azonban az íves emelőkar nyitja azokat. A vezérlőpálya úgy van kialakítva, hogy a szorítóujj akkor fogja meg a vetőgumót, amikor az éppen kiemelkedik a tartályban lévő gumórétegből, mert így kisebb gumósérülést okoz. Az ültetőtárcsa elfordulása után, amikor a szorítóujjak által rögzített vetőgumó a nyitócsoroszlya fölé kerül, a vezetőpálya nyitja az ujjakat és a gumók a barázdába hullanak. 2. kép Juko Ekengards ültetőgép (2. ábra), valamint tartályfenék-szalagos merítő-kanálsoros (3. ábra) kialakításúak. A függőleges kanálsorú megoldásnál a merítőkanalak (merítőkelyhek) a gumi elválasztófal által határolt térből emelik ki a gumókat, s a kettős ültetést rázócsillag gátolja meg. A kanálsorok közötti ültetőanyag felboltozódását a megvezető lécek mögötti kitámasztó lemez akadályozza meg. A kanalak átfordulása után a vetőgumók az előző kanál hátoldalára gurulnak, pályájukat az ültetőcsatorna határolja le. A kanálsor tovább-haladásakor a gumók a kiejtőnyílásnál hullanak a csoroszlya által nyitott barázdába. A gumóváltást (a tartály teljes leürítését) ürítő csappantyú segíti elő. Az egyes kanálsorok megfeszülését, megszorulását egy gyorskioldó szerkezet gátolja meg. A ferde láncos merítőkanalas ültetőszerkezet merítőkanalai hosszúkás alakúak, így merítéskor egyidejűleg két vagy több vetőgumót is kiemelhetnek a gumótartályból. A többlet gumók a felső vízszintes ágon a vezetőlánc mellett kihullanak a kanalakból, és egy visszavezető pályán ismét a gumótérbe kerülnek. A kanalakban maradt gumók az ültetőaknán (a ferde ejtőcsatornán) keresztül folytatják útjukat a barázdáig. A tartályfenék-szalagos ültetőszerkezetnek a gumótartály fenékszalagja egyenletes vetőanyag utánpótlást biztosít. A fenékszalag mozgatását (a szalag sebességét) automata előtolás-érzékelő vezérli. Hasonló szerkezeti megoldással találkozhatunk az automata rendszerű előcsíráztatott-burgonya ültetőknél is, ezeknél azonban a gumótartály helyén járópad van kiképezve. A járópadon elhelyezett ládákból (műanyag rekeszekből) egy kezelőszemély adagolja a tartály fenékszalagjára az előcsíráztatott burgonyát. A merítőkanalas (automata) burgonyaültető gépek (soronként) egy- vagy két-kanálsoros kivitelűek lehetnek. Az ültetés pontossága és a gumósérülés szempontjából előnyösebb az eltolt osztású, dupla kanálsorú gépek (2. kép) használata, mert ugyanolyan tőtávolság esetén a merítőkanalak sebessé- Sornyitó csoroszlyák/vetőbarázda nyitóelemek Az ültetőgépek ékes vagy tárcsás nyitóelemekkel vannak felszerelve. A félautomata ültetőgépeknél szinte minden típusnál ékes nyitóelemek találhatók, s az ültetési mélység beállítása felfogószáraik rögzítési helyének változtatásával lehetséges. Az automata gépeknél cserélhető kopó csúccsal (orrbetéttel) ellátott, ék alakú merev csoroszlyákkal és a paralelogramma felfüggesztésű (rugófeszítésű) mélységhatároló kerekekkel is kombinált barázdanyitó elemekkel lehet találkozni (5. ábra), amelyek közvetlenül az ejtőcsatornákhoz csatlakoznak. A köves talajokon használt gépeknél ikertárcsás, míg ágyásos művelés esetén ék alakú (sávosan ültető), iker ültetőcsoroszlyákat is alkalmazhatnak (3. kép). Gumótakaró elemek, töltögető tárcsák A nyitóelemek által készített barázdába ejtett vetőgumókat az ültetéssel egy menetben töltögetőelemek takarják be a talajjal és kialakítják az ún. elsődleges bakhátakat (4. kép). Az ültetőgépeken erre a célra tárcsás és Sornyitó csoroszlya 5. ábra 121

5 2010. április ültetőszerkezetek gumópótlása biztosítható. A billenthető tartályos ültetőgépek gumófeltöltése billenőszekrényes szállító járművekkel és műanyag konténerekből (BIG-BAG zsákokból, 5. kép), vagy konténerládákból is megoldható. 3. kép Grimme GL 32B ágyásba ültető (2-soros) 4. kép Töltögető tárcsa-pár kormánylemezes töltögetőket alkalmaznak. A tárcsás töltögetők csoportját a rugós feszítésű, állítható dőlésszögű gömbsüveg tárcsapárok képezik, míg a kormánylemezes töltögetők közül a merev- és az állítható-szárnyúak ismeretesek. Vetőanyagpótlás, vetőgumótartály megoldások A félautomata ültetőgépek alkalmazása esetén a normál vagy előhajtatott vetőgumó pótlását ládákból, műanyag rekeszekből, esetleg zsákokból lehet biztosítani. A vetőanyag elhelyezésére a gépeken megfelelő ládatartók (tálcák) vannak kiképezve. Egy-egy ültető személy elé általában több rekesz vagy láda is elhelyezhető azért, hogy az ültetés folyamatossága biztosítható legyen. Egyes gépeken (azok mindkét oldalán) külön tartókat is felszerelnek a kiürült (ládák) rekeszek áthelyezésére. Az automata ültetőgépek gumótartálya fix- vagy billenthető megoldású lehet. Merev (fix) gumótartály esetén kézi, zsákos feltöltést, esetleg műanyag konténeres gumópótlást biztosítanak. A nagyobb munkaszélességű (4-6-8 soros) billenthető gumótartályos gépek egy előtároló- és egy adagolótartállyal vannak ellátva, amely lehetőséget nyújt az ültetési úthossz megnövelésére. A hidraulikusan működtetett előtároló-tartályból az adagolótartály folyamatosan utántölthető, és így az Az ültetőgépek egyéb szerkezeti egységei A burgonyaültető gépek általában kettő-négy járókerékkel rendelkeznek. A gépek ültetőelemeit ezekről a gumiabroncsozású járókerekekről (kisebb, függesztett félautomata ültetőgépek esetében az ún. kapaszkodó kerekekről) hajtják meg. A megkívánt tőtávolságok lánckerekek cseréjével tág határok között változtathatók, vagy a központi hajtóművön keresztül átállíthatók. Ismeretesek olyan gépek is, ahol külön hajtókerék végzi az ültetőelemek meghajtását. A munkavégző szervek tengelyei biztonsági kapcsolókkal vannak ellátva, amelyek megakadályozzák az egyes szerkezeti egységek túlterhelését és törését. A gépek nyomjelzői tárcsás kivitelűek, átváltásuk mechanikus/hidraulikus megoldású. A nagyobb (>1500 kg) gumótartályos ültetőgépek kéttengelyes tandem kivitelben is készülnek. Ilyen konstrukció esetén a mellső tengelyre az ültetőszerkezet, a hátsó tengelyre a gumótartály és a vetőgumó tömege terhelődik, és így a káros talajtömörödés kisebb értékű. A burgonyaültetők járókerekei a traktor nyomában (nyomtávolság: 1,5-1,8 m) és/vagy a gépek két szélén (nyomtávolság: 3,0-4,5 m) nyerhetnek elhelyezést (6. ábra). A burgonyaültető gépek alkalmazási területei és kiválasztásának legfontosabb szempontjai Az ültetőgépek kiválasztását, alkalmazását a területnagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetően az határozza meg, hogy a termesztés további ágazati munkaműveleteinek (bakhátápolás-töltögetés, szárzúzás, betakarítás) elvégzésére milyen sortávolságú és sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Az ültetőgépek közül, ha megfelelő számú kézi munkaerő rendelkezésre áll, célszerűbb és gazdaságosabb a 2- vagy 4-soros félautomata gépek alkalmazása. Ezek az ültetőgépek különösen jól alkalmazhatók a ládákban előhajtatott burgonya ültetésére. A kézi gumó- 5. kép Gumótartály feltöltés BIG-BAG zsákból 122

6 6. ábra A járókerekek elhelyezése 1 nyomtávolság: 1,5-1,8 m, 2 nyomtávolság: 3,0 m Az ültetési norma meghatározása 7. ábra adagolás lehetővé teszi a különböző méretű és alakú gumók szétválasztás nélküli kiültetését, tehát ültetés előtt a vetőanyag méret szerinti pontos osztályozása nem szükségszerű. A kézi adagolás miatt a félautomata ültetőgépek csak kisebb (1,5-2,5 km/h) munkasebességgel üzemeltethetők, és azok munkája gondos üzemszervezést igényel. Megfelelő üzemszervezés, vetőanyag-kiszolgálás esetén a félautomata ültetők naponta (a gépek sorainak számától függően) 2-5 hektár területteljesítmény elérésére képesek. Az összeállításban tárgyalt automata ültetőgépek közül a nagyüzemi termesztésben a merítőkanalas, míg a kisüzemi termesztéstechnológiákban a szorítóujjas gépek használata a célszerűbb, a jelenlegi gyakorlat is ezt a megosztást tükrözi. A szorítóujjas ültetőgépek csak feltételesen alkalmazhatók az előcsíráztatott burgonya ültetésére, munkaminőségük rosszabb, teljesítményük kisebb, mint a merítőkanalas gépeké. A merítőkanalas gépek közül elsősorban dupla (kettős) kanálsoros gépek alkalmazása a célszerűbb, mert azoknál a szalagsebesség kisebb, biztonságosabb a kanáltöltődés, és a nagyobb munkasebesség révén nagyobb területteljesítmények érhetők el. Az ilyen két- és négysoros gépekkel a gumótartály befogadóképességétől és feltölthetőségétől függően 6-14 hektár műszakteljesítmények érhetők el. A kétsoros merítőkanalas gépek gumótartályának feltöltése kézi erővel zsákokból (esetleg műanyag konténerekből) az egyszerűbb, míg a négy- és hat-soros ( kg-os) billenthető tartályok feltöltése ömlesztett vetőgumó esetén billenőszekrényes szállító járművekről a célszerűbb. Az ültetési úthossz meghatározása 8. ábra Ajánlások és tanácsok a kiválasztott és megvásárolt gép(ek) felkészítéséről, beállításáról és üzemeltetéséről Az ültetőgépek egyes szerkezeti részeinek beállítása befolyásolja az ültetés minőségét, pontosságát, a későbbiekben a növény fejlődését, lombozatát, ezek által a termés minőségét és mennyiségét is. Az ültetés minőségét jelentősen befolyásoló azok a fontosabb beállítási és üzemeltetési szempont: A gépfelkészítést a sor- és tőtávolság beállításával kell megkezdeni. A megkívánt (62, cm) sortávolság pontos beállításával a termesztéstechnológia következő (töltögető, szárzúzó, betakarító) gépeinek munkáját lehet elősegíteni. A rossz sortávolság-beállítás minden esetben hibás bakháttöltögetést, a szárzúzáskor a zúzókések által gumósérülést okoz. Az ültetőelemek sortávolságának beállításánál mindig az üzemeltető erőgép geometriai középpontjából kell kiindulni, és a sortávolságértékeket a nyitóelemek csúcsainál kell mérni, beállítani. A megkívánt hektáronként szükséges növényállomány (gumósűrűség) biztosítása a tőtávolságnak megfelelően (általában cm között) a lánckerekek megcserélésével, a központi hajtómű beállításával végezhető el. A tőtávolság (gumótávolság) beállítását mindig kövesse egy ún. leforgatási próba, amellyel a kiadagolt gumók számát lehet leellenőriz- 123

7 Az ültetőgépek gyártója és típusa Gyártó ország Burgonyaültető gépek főbb műszaki jellemzői* Sorok száma Sortávolság Tőtávolság Teljesítményigény A gép tömege Építési mód** április Megjegyzés (db) (cm) (cm) (kw) (kg) AGROMET S-226/2 PL f. 1. táblázat félautomata, rekeszes tárcsás AGROMET S-222 (GRUSE licence) PL f. 400 kg-os fix tartály AGROMET S-222/1 PL f. előhajtatott burgonyához AKPIL S-227/4 PL f. 300 kg-os fix tartály CRAMER Marathon Jumbo D f kg-os bill. tartály GOOSSENS Avance 4 B f kg-os fix tartály GRIMME GL 38 T D ff kg-os bill. tartály GL 36 T D ff kg-os bill. tartály GL 32 B D f kg-os bill. tartály VL 20 E D 4 75 (70-91) f. 900 kg-os fix tartály HASSIA KLS 2 D v. 500 kg-os fix tartály KLS 4 D v kg-os bill. tartály JUKO Semi-automatic (120 S) SF f. félautomata, kanál-soros KVERNELAND UN 3075 N f. 650 kg-os fix tartály UN 3175 N f kg-os bill. tartály UN 3375 N v kg-os bill. tartály LUCZAK 2 PL f. előhajtatott burgonyához REMPRODEX-4 (SAMRO licence) PL f kg-os bill. tartály Megjegyzés: * Forrás: Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisa, 2008 ** Rövidítések: f. = függesztett; ff. = félig függesztett; v. vontatott ni. Az ültetési norma meghatározásához a 7. és a 8. ábrák adnak útmutatást. A burgonyaültető gépek beállításánál igen lényeges szempont az ültetési mélység és a kiültetett gumókra feltöltött talaj (bakhát) nagysága, alakja is. A mélyen ültetett vetőgumó későbbi fejlődést, a betegségekkel szemben kisebb ellenállást, a kevés talajjal betakart vetőburgonya rosszabb gumónövekedést, a termés zöldülését okozhatja. Az ültetésnél a cél az legyen, hogy a gépek a vetőgumókat az eredeti talajfelszín alá (1-2 cm mélyre) ültessék és utána takarják be 8-10 cm talajréteggel. Ezzel irányítani lehet a gumók kötését, fejlődését, betakarításkori elhelyezkedésüket. Az ültetési mélység beállításánál a nyitóelemek (csoroszlyák) felfogószárainak helyzetét kell megváltoztatni az ültetőcsatornákhoz, illetve a soronkénti mélységhatároló kerekekhez képest. A gumótakarás nagysága a tárcsás töltögetőknél a tárcsák függesztőrúdja hosszának változtatásával állítható, a kormánylemezes töltögetőtesteknél felfogószáruk rögzítési helyzetének változtatásával módosítható. A töltögetők mélyebb járatása intenzívebb talajtakarást eredményez, míg sekélyebb járatásuk esetén kisebb talajréteg kerül a gumók fölé. Azt, hogy milyen magas legyen a bakhát, illetve mennyi föld takarja be a gumókat, azt mindig az ültetési mélység és a talajállapot határozza meg. A tárcsák szögállásának változtatásával vagy a kormánylemezek szárnyainak állításával a kialakított primer bakhát alakja befolyásolható. Az automata ültetőszerkezetek közül a merítőkanalas rendszerűeknél mindig az ültetendő gumók nagyságának és alakjának megfelelő műanyag betéteket kell a kanálsorokba helyezni, míg a szorítóujjas rendszerűeknél a szorítóujjak zárását és nyitását a közepes (átlagos) méretű gumókhoz kell beállítani. A nyomjelzők beállításához a traktor mellső gumiabroncsának közepétől a legszélső ültetett sorig terjedő távolságot kell meghatározni. Ehhez a mért értékhez hozzáadva még a sortávolságot, s az összegzett értéket kell a legszélső ültetett sor és a nyomjelző vonala között beállítani. Gépválaszték és műszaki jellemzők A burgonya ültetéséhez használt néhány ültetőgép főbb műszaki jellemzői az 1. táblázatban került összefoglalásra. A közölt géplista a Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisa 2008 online anyagból származik. (A teljes géplista a oldalakon található meg.) 124