A REJTETT GAZDASÁGBÓL VALÓ KILÉPÉS DILEMMÁI ESETTANULMÁNY BUDAPESTI FUTÁRSZOLGÁLATOK,

Átírás

1 A REJTETT GAZDASÁGBÓL VALÓ KILÉPÉS DILEMMÁI ESETTANULMÁNY BUDAPESTI FUTÁRSZOLGÁLATOK, Fazekas Mihály (RAND Europe, XIII. Adójogi Konferencia Balatonfüred, április

2 Az előadás áttekintése MEH-MTA-KTI kutatásról A téma fontossága Elméleti bevezető Kutatási kérdések, módszertan Kutatási eredmények Következtetések, nyitott kérdések

3 A kutatásról Megbízó: Miniszterelnöki Hivatal Megvalósítás: Magyar Tudományos Akadémia-Közgadaságtudományi Intézet Időszak: Vezető kutatók: Semjén András, Tóth István János, Lackó Mária Téma: A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei Megvalósítás lépései: Szakirodalom áttekintése Interjúk: építőipar, vendégátóipar, mezőgazdaság Esettanulmány: futárpiac Kérdőíves felmérés: alkalmi munkavállalók, teljes lakosság Kormányzati intézkedések értékelése: EVA AM könyv Adóamnesztia

4 A kutatásról (folyt.) Empíria 150 mélyinterjú Hólabda módszer Munkaadók és munkavállalók Alkalmi munkavállalók kérdőíves felmérése: 150 fő Teljes lakosság kérdőíves felmérése: 1000 fő Kutatási eredmények MTA-KTI műhelytanulmányok Tanulmánykötet: Semjén-Tóth: Rejtett Gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. KTI könyvek 11. (letölthető a honlapról) Publikációk szakfolyóiratokban

5 Miért fontos a rejtett gazdaság kutatása? Rejtett gazdaság kormányzati jelentőssége jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben: EU, tagállami szinten (Pl.: Eurofound adatbázis: ) Rejtett vagy informális foglalkoztatás NEGATÍV hatásai (Evans és szerzőtársai [2004], ILO [2002], Renooy és szerzőtársai [2004], Schneider- Enste [2002]): Alacsonyabb jogbiztonság, rosszabb munkakörülmények Nyugdíj és egészségügyi ellátás problémái Alacsonyabb adóbevételek Vállati növekedés korlátja (hitelpiacok) Nem egyenlő versenyfeltételek Általánosságban csökkenti a törvénytiszteletet Rejtett vagy informális foglalkoztatás POZITÍV hatásai (Jütting és szerzőtársai [2008] : Rugalmasabb szabályozás (pl.: betarthatatlan szabályok kikerülése) Kisvállalkozások indításának megkönnyítése, vállalkozói szellem kibontakozásának segítése

6 A magyar rejtett gazdaság mérete A rejtett gazdaság GDP-n belüli mérete Időben változó jelenség Bizonytalan becslések

7 Elméleti bevezető-definíciók Mi a rejtett gazdaság? gazdasági tevékenységek, melyek által előállított termékek és szolgáltatások önmagukban teljesen legálisak, de a termelési folyamat vagy az értékesítés valamilyen mértékű szabályszegéssel jár. (cf. Thomas 1992, Semjén Tóth 2004: irreguláris szektor) Mi az informális foglalkoztatás? A rejtett gazdaságban való foglalkoztatás, amely teljes vagy részleges jövedelemeltitkolással jár Lehetséges esetek: Zsebbe vagy számlára kapott fizetés (és természetbeni juttatás)

8 Elméleti bevezető-kormányzati intézkedések Lehetséges kormányzati fellépés (Williams és szerzőtársai [2008]) Elrettentés: Ellenőrzés Büntetés Törvénytisztelő magatartás támogatása: Megelőzés (adminisztratív egyszerűsítés) Legitimizáció (adóamnesztia) Attitűdváltozás támogatása (információs kampányok)

9 Az esettanulmány célja, kérdései A kutatás célja Két egyszerre megvalósított kormányzati intézkedés hatásmechanizmusának megértése Keményebb ellenőrzés Adóamnesztia Kutatási kérdések: 1. Milyen okokra vezethető vissza a vállalkozások rejtett gazdaságból való kilépése? Milyen szerepet játszanak e döntésben az állami szabályozás (nagyobb várható büntetés és adóamnesztia), a cég piaci helyzete, az adócsalás morális költségei és a korábbi foglalkoztatási formák tapasztalatai? 2. Milyen feltételek mellett lehet kilépni a rejtett gazdaságból? 3. Milyen jellemző stratégiákat folytatnak a vállalkozások a rejtett gazdaságból való kilépés során? 4. Mennyiben sikeresek, illetve sikertelenek ezek a stratégiák; milyen problémákat nem tudnak kezelni?

10 Módszertan Esettanulmány: budapesti futárszolgálatok piaca Egyszeri rendkívüli esemény: legnagyobb piaci szereplő teljes kifehéredése (2006 augusztus) Jelentős érintettségű piac Relatíve elszigetelt piac Szereplők közötti kölcsönhatások megfigyelése Kvalitatív adatgyűjtés: interjúk Dokumentumok másodelemzése: statisztikák, honlapok

11 Budapesti futárpiac Piacszerkezet (LORA, 2007) 5 legnagyobb szereplő: 50% 12 legnagyobb szereplő: 70% Erős árverseny Korlátozott termékdifferenciálás Piac mérete Év Futárszolgálatok összes árbevétele Termelési technológia: max fő, átl fő Rejtett gazdaság elterjedtsége 2006-ig minden vállalkozás érintett volt a rejtett gazdaságban 2006-tól a piac részlegesen kifehéredik Informális (nettó) bérek: ezer Ft (biciklis futár), ezer Ft (autós futár) Formális (nettó) bérek: ezer Ft-al alacsonyabb

12 Budapesti futárpiac (folyt.) Adócsalás formák Korábbi tanulmányokhoz hasonló eredmények (Semjén és szerzőtársai [2009a] [2009b]) Értékesítés számlára (kisebb cégeknél van számla nélküli értékesítés is) Inputok vásárlása-színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium előtt Biciklisek: színlelt alvállalkozói szerződések Adminisztrátorok: minimálbér+zsebbe fizetés Autós futárok: autós költségek felülreportolása Néhány esetben: részmunkaidőre jelentik be és a maradék bért készpénzben kapják Teljesen fekete foglalkoztatás Inputok vásárlása-a moratórium lejárta után Egyéni futárokat több cég is foglalkoztatja papíron Több futár céget alapít (bt, kft), és így több megrendelőnek is szállít papíron Teljesen feketén működő cég újraalapítása 1-2 évente Legális működés

13 Eredmények-A futárszolgálat: motivációk, előfeltételek Teljes kifehéredés Motivációk: adómorál (Cummings et al. 2005; Renooy et al. 2004; Mateman Renooy 2001), adócsalás várható költségei (Worldbank 2008; Renooy et al. 2004) 1. a cégvezetők adócsalásból származó morális, pszichológiai költsége; 2. a lebukás magas várható költsége, amelynek szubjektív értékelése és tényleges értéke egyaránt megnövekedett a 2006 augusztusa előtti időszakban; 3. a színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium lejárta (2003. évi XCI. törvény). Előfeltételek: Williams Windebank 2001; Semjén Tóth stabil piaci pozíció, ami a versenytársakkal szembeni versenyelőnyön és a vevőkkel kialakított hosszú távú, bizalmi kapcsolatokon nyugszik; 2. arculaton és minőségen alapuló termékdifferenciálás, ami csökkentette a kereslet árrugalmasságát; 3. magas jövedelmezőség és jelentősebb mozgástér költségcsökkentésre; 4. a munkavállalókkal kialakított bizalmi viszony és a vállalat iránt lojalitásuk.

14 Eredmények-A futárszolgálat: alkalmazott stratégiák Vevők 30%-os áremelés lett volna kívánatos, de 20% áremelés volt megvalósítható Kampány a vevők meggyőzésére Munkavállalók 10%-os béremelést szerettek volna, de 15-20%-ot kellett megvalósítani (30-40 ezer Ft) Futárok elvándorlása (legjobbak) Fluktuáció lecsökkenése Vállalkozás üzleti eredménye: IBRD World Bank 2008, 2009; Renooy et al. 2004; Mateman Renooy 2001 Első 4-5 hónapban nullszaldós, veszteséges Váratlan profitcsökkenés (pl.: nemzeti ünnepek, teljestménybérezés problémái) Adminisztratív költségek megugrása

15 Eredmények-A futárszolgálat: alkalmazott stratégiák Versenytársak Versenytársak meggyőzésére tett kísérlet Személyes kapcsolatok, szubkultúra megkérdőjeleződése Fő problémák Adószabályok bonyolultsága Egyenlőtlen versenyfeltételek

16 Eredmények-B futárszolgálat: motivációk, előfeltételek Teljes kifehéredés Motivációk 1. a cégvezetők adócsalásból származó morális, pszichológiai költsége; 2. a lebukás magas várható költsége, amire ráirányította a figyelmet, hogy névtelenül feljelentették a B futárszolgálatot az adóhivatalnál; 3. a színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium lejárta (2003. évi XCI. törvény). Előfeltételek 1. stabil piaci pozíció, ami a többi piaci szereplővel szembeni versenyelőnyön és a vevőkkel kialakított hosszútávú, bizalmi kapcsolatokon nyugszik; 2. jelentősebb mozgástér költségcsökkentésre; 3. a munkavállalókkal kialakított bizalmi viszony, a vállalat iránti lojalitásuk

17 Eredmények-B futárszolgálat: alkalmazott stratégiák Vevők 8-12%-os áremelés Munkavállalók A futárszolgálattal megegyező bércsökkentés Néhány futár elvándorlása Fluktuáció lecsökkenése Üzleti eredmény Drasztikus költségcsökkentés (iroda megszüntetése) Problémák Egyenlőtlen versenyfeltételek

18 Eredmények-versenytársak Adófizetési viselkedés csekély vagy semekkora megváltoztatása Motivációk Eltérő morális költségek Lebukás várható költségének eltérő megítélése: moratórium hatásainak eltérő megítélése Vevők és munkavállalók nettó hasznainak eltérő megítélése Kifehéredés megvalósíthatósága Előfeltételek Megvannak több cég esetében is Stratégiák 15%-os áremelés Bércsökkentés

19 Következtetések Általánosíthatóság Motivációk Kormányzat megítélése Kiszabott bírság, lebukás kockázata Előfeltételek Költségek megosztása Gazdasági növekedés szerepe Adóamnesztia hosszútávú hatásai Kritikus tömeg

20 Nyitott kérdések Piaci szegmens elfoglalása, hosszútávú hatások Kritikus tömeg elérése Ellenőrzések, feljelentések Követéses vizsgálat

21 Hivatkozások évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról (1) (6) bekezdések Alm, J. Jackson, B. McKee, M. (1992): Estimating the Determinants of Taxpayer Compliance with Experimental Data. National Tax Journal, 45(1): Alm, J. Jackson, B. McKee, M. (2004): The Effects of Communication Among Taxpayers on Compliance. Working Paper, Andrew Young School of Policy Studies. Alm, J. Jackson, B. McKee, M. (2006): Audit Information Dissemination, Taxpayer Communication, and Compliance Behavior. Andrew Young School of Policy Studies Research Paper, BIRD, R. WALLACE, S. [2004]: Is it Really so Hard to Tax the Hard-To-Tax? The Context and Role of Presumptive Taxes. Megjelent: Alm, J. Martinez-Vazquez, J. Wallace, S. (szerk.): Taxing the Hard-To-Tax. Lessons from Theory and Practice. Elsevier, Amszterdam.Cummings, R.G. Martinez-Vazquez, J. McKee, M. Torgler, B. (2005): Effects of Tax Morale on Tax Compliance: Experimental and Survey Evidence. NCER Working Paper, 12. Devos, K (2004): Penalties and Sanctions for Taxation Offences in Anglo Saxon Countries. Implications for Tax Payer Compliance and Tax Policy. Revenue Law Journal, 14(1): EC (2003): European Commission Proposes 10 Commandments for Employment Reform. Brüsszel: European Commission, HL C 260/ ; EC (2007): Undeclared Work in the European Economy. Special Eurobarometer. Brüsszel: European Commission, October.

22 Hivatkozások Evans, M. Syrett, S. Williams, C. (2004): The Informal Economy and Deprived Neighbourhoods: A Systematic Review. London: Office of the Deputy Prime Minister. Feige, E.L. (1979): How Big is the Irregular Economy? Challenge, 12: Feige, E.L. ed. (1989): The Underground Economies: Tax Evasion and Information Distortion. Cambridge: Cambridge University Press. IBRD World Bank (2008): Doing Business in Understanding Regulation. Oxford: World Bank and Oxford University Press. IBRD World Bank (2009): Doing Business in Removing Obstacles to Growth. World Bank, The International Finance Corporation. Oxford: Oxford University Press. ILO (2002): Decent Work and the Informal Economy. Genf: International Labour Office. Krekó J. P.Kiss G. (2007): Adóelkerülés és a magyar adórendszer. MNB Tanulmányok, 65. Budapest: MNB, 54 Lackó M. Semjén A. Fazekas M. Tóth I.J. (2009): Rejtett gazdaság, rejtett foglalkoztatottság kutatási eredmények és kormányzati politika a nemzetközi és hazai irodalom tükrében. In Semjén A. Tóth I.J. (2009): Rejtett Gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet. LORA [Logistic Research and Analysis] (2005a) LORA CEP 03: 2005, LORA [Logistic Research and Analysis] (2005b) LORA Futárpiac: , LORA [Logistic Research and Analysis] (2007) LORA CEP 05: 2007, Mateman, S Renooy, P.H. (2001): Undeclared Labour in Europe. Towards an Integrated Approach of Combatting Undeclared Labour. Amsterdam: Regioplan. NAO (2008): HM Revenue and Customs. Tackling the Hidden Economy. London: NAO.

23 Hivatkozások Pfau-Effinger, B. (2002): Development of Informal Work in Europe. Causal Factors, Problems, Approaches to Solutions. Conference Paper, EU Workshop: Informal/Undeclared Work: Research on its Changing Nature and Policy Strategies in an Enlarged Europe, Brussels. Renooy, P.H. Ivarsson, S. van der Wusten-Gritsai, Meijer, R. (2004): Undeclared Work in an Enlarged Union. An Analysis of Undeclared Work An In-Depth Study of Specific Items. Brüsszel: European Commission. Schneider, F. Enste, D.K. (2002): The Shadow Economy. An International Survey. Cambridge: Cambridge University Press. Semjén A. Tóth I.J. (2004): Rejtett gazdaság és adózási magatartás. Magyar közepes és nagy cégek adózási magatartásának változása Közgazdasági Szemle, 51(6): Semjén A. Tóth I.J. Fazekas M. Makó Á. (2009a): Alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás munkaadói és munkavállalói interjúk és egy kérdőíves munkavállalói felmérés tükrében. In Semjén A. Tóth I.J. (2009): Rejtett Gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Semjén A. Tóth I.J. Fazekas M. (2009b) Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján. In Semjén A. Tóth I.J. (2009): Rejtett Gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Szabó A. Gulyás L. Tóth I.J. (2009) Az adócsalás elterjedtségének változása becslések a TAXSIM ágensalapú adócsalás-szimulátor segítségével. In Semjén A. Tóth I.J. (2009): Rejtett Gazdaság. Be nem jelentett foglalkoztatás és jövedelemeltitkolás kormányzati lépések és a gazdasági szereplők válaszai. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Tanzi, V. ed. (1982): The Underground Economy in the United States and Abroad. Lexington, Mass: Lexington Book. Thomas, J.J. (1992): Informal Economic Activity. LSE Handbooks in Economics. New York London Toronto Sydney Tokio Singapore: Harvester Wheatsheaf. Williams, C.C. (2004): Cash-in-Hand Work: The Underground Sector and the Hidden Economy of Favors. Basingstoke: Palgrave MacMillan.

24 Hivatkozások Williams, C.C. (2005): Small Businesses in the Informal Economy: Making the Transition to the Formal Economy. Megjelent: Small Business Council: Informal Economy, Evidence and Key Stakeholder Opinion. London: Small Business Service. Williams, C.C. Horlings, E. Renooy, P. (2008): Tackling undeclared work in the European Union. Dublin: Eurofound. Kapcsolódó esettanulmányok: p. Williams, C.C. Windebank, J. (1998): Informal Employment in the Advanced Economies: Imlications for Work and Welfare. London: Routledge. Williamson, O.E. (1985):The Economic Institutions of Capitalism: Firms, Markets, Relational Contracting. New York: The Free Press. World Bank (2008): Reducing Undeclared Employment in Hungary. Synthesis Report of the World Bank Study. Washington, DC: World Bank.