H A T Á R O Z A T. A Tetétleni Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. részére e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

Átírás

1 CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Ügyiratszám: /2016. Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes Katona Csaba Dr. Hegedűs Márta Berényi Anita Lovrityné Kiss Beáta Vinczéné Szántó Gizella Andrásné Nemes Edit Tel.: +36 (62) /2661 Tárgy: Tetétleni Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft., Dunatetétlen, egységes környezethasználati engedély módosítása (jelentős változtatás) egységes szerkezetben Hiv. szám: - Melléklet: - H A T Á R O Z A T A Tetétleni Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. (6325 Dunatetétlen, Major 0896/6 hrsz.) továbbiakban engedélyes részére hatóságunk jogelődje az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2013. számon kiadott, /2014. sz. határozattal módosított, a Dunatetétlen 089/6, 089/4, 094/20, 094/19 és 089/1 hrsz. alatti telephelyre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyt kérelemre az alábbiak szerint módosítom, és az engedélyt egységes szerkezetben az alábbiak szerint adom ki: A Tetétleni Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. részére e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Dunatetétlen 089/6, 089/4, 094/20, 094/19 és 089/1 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1. b) pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára) és 1. c) pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára) valamint 2. sz. melléklet 11. a) pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára) és 11. b) pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív sertéstenyésztés több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára) tevékenység folytatásához. Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part Szeged, Pf (62) ktfo@csongrad.hu

2 AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: Tetétleni Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. Engedélyes székhelye: 6325 Dunatetétlen, Major 0896/6 hrsz. KSH száma: Cégjegyzék száma: Cg Engedélyes KÜJ száma: Telephely KTJ száma: KTJ IPPC sertés : KTJ IPPC baromfi : NOSE-P kód: EKHE besorolás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. a) pont 11. b) pont Megnevezése: A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1. b) pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára) és 1. sz. mellékletének 1. c) pontja szerinti (Intenzív állattartó telep, sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára); valamint 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára) és valamint 2. sz. mellékletének 11. b) pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív sertéstenyésztés több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára). Folytatásának helye: Dunatetétlen, 089/1, 089/4, 089/6, 094/20, 094/21 hrsz. Súlyponti EOV koordinátái: X = m Y = m Kapacitása: I. Sertéstenyésztés: db hígtrágyás technológiával db almos technológiával II. Baromfitenyésztés: db almos technológiával TEÁOR 2008 besorolása: 0146 Sertéstenyésztés 0147 Baromfitenyésztés A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: ABDIÁS-ÖKO Mérnöki és Szolgáltató Kft. Székhelye: 6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3/a. A LÉTESÍTMÉNY HELYE, JELLEMZŐI: A m 2 -es telephely Dunatetétlen község külterületén található, a telep az 53. számú főközlekedési útról, a Kossuth Lajos utcán végighaladva szilárd burkolatú úton közelíthető meg. A vizsgált terület környezetében jellemzően mezőgazdasági jellegű területhasznosítás folyik. Zömmel szántó- és gyepterületek találhatóak a vizsgált telephely 500 m-es körzetében. 2

3 A telep közüzemi elektromos árammal ellátott. Az ivóvíz továbbítása a fúrt kutak és az épületek között kialakított vezetékrendszeren keresztül történik. A telepen 4 db PB gáz tárolására szolgáló tartály található. A szemes termény és takarmány tárolására silók szolgálnak. A telepen 20 db működő állattartó épület található, az állattartó tevékenység az alábbi épületekben, illetve kiszolgáló létesítményekben történt eddig a következő megoszlás szerint: Dunatetétlen, 089/6 hrsz.-ú ingatlanon: Ól megnevezése Alapterület (m 2 ) Férőhely (db) Tartástechnológia 8. számú épület számú épület számú épület 355 m 2 /épület hízó, hígtrágyás számú épület 460 m 2 /épület Összesen: hízó, hígtrágyás Dunatetétlen, 089/1 hrsz.-ú ingatlanon: Ól megnevezése Alapterület (m 2 ) Férőhely (db) Tartástechnológia 27. számú épület brojler, almos 29. számú épület számú épület hízó, almos 33. számú épület számú épület brojler, almos 35. számú épület Összesen: hízó, almos brojler, almos A tervezett fejlesztés során Kft. a brojlercsirke tartást szeretné visszaszorítani a hízósertés tartás javára. Ennek érdekében egyrészt a Dunatetétlen, 089/6 hrsz.-ú ingatlanon lévő használaton kívüli 10. és a 23. számú épületben hígtrágyás tartástechnológiával kíván hízó sertést tartani; másrészt a Dunatetétlen, 089/1 hrsz.-ú ingatlanon lévő almos brojlercsirke nevelő épületekből közül a 34. és a 35. számú épületekből almos tartástechnológiával kíván hízó sertést tartani. A Kft. az átalakítás kapcsán nem tervezi a meglévő épületek bővítését, csupán használatba vesz néhány eddig nem működő ólat, illetve néhány állattartó épület esetében használati célt változtat. Az ólak szerkezeti átalakítása nem szükséges, mivel rendelkeznek a tartástechnológiához szükséges szerkezeti elemekkel (nyílászárók, szellőztető ventilátorok, légbeejtők stb). A tervezett bővítést követően az alábbi módon alakulnak a férőhelyszámok a telepen: Dunatetétlen, 089/6 hrsz.-ú ingatlanon: Ól megnevezése Alapterület (m 2 ) Férőhely (db) Tartástechnológia 8. számú épület számú épület hízó, hígtrágyás 10. számú épület

4 számú épület 355 m 2 /épület számú épület 460 m 2 /épület számú épület Összesen: hízó, hígtrágyás Dunatetétlen, 089/1 hrsz.-ú ingatlanon: Ól megnevezése Alapterület (m 2 ) Férőhely (db) Tartástechnológia 29. számú épület számú épület számú épület hízó, almos 35. számú épület Összesen: hízó, almos 27. számú épület számú épület brojler, almos Összesen: brojler, almos Kiszolgáló épületek, létesítmények - Szociális épület - Takarmánytároló silók a késztakarmány napi tárolására - Kerékfertőtlenítő medence - Szociális szennyvízgyűjtő akna - Technológiai szennyvízgyűjtő akna (a nem használtboncoló helyiséghez) - Szalmatároló szín - 5 db kazettából álló almos trágyatároló - 3 db HDPE fóliával szigetelt hígtrágya tároló - Szivattyúház - A TECHNOLÓGIÁK ISMERTETÉSE Vízellátás: Az ingatlan vízigényét saját tulajdonú kút (K-28 kataszteri szám) üzemeltetésével biztosítják az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság által /2014. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján. Az engedélyben a lekötött vízmennyiség m 3 /év. Szennyvíz: A kommunális szennyvizek elvezetése teljesen zárt rendszerű (aknás gyűjtés, tengelyen történő elszállítás). Technológiai szennyvíz nem keletkezik. Trágya: A telephelyen almos és hígtrágyás tartástechnológia üzemel. Az almos trágyát kitrágyázást követően közvetlenül, tilalmi időszakban átmeneti tárolást követően mezőgazdasági területen, illetve egy részét biogázüzemben hasznosítják. A hígtrágyát fázisszétválasztást követően hígtrágya tárolókban tárolják, majd kihelyezési engedély birtokában tápanyag utánpótlási céllal mezőgazdasági területen használják fel. Csapadékvíz: Az épületek tetőfelületein, illetve a burkolt felületeken keletkező tiszta csapadékvizek az ingatlan területén elszikkadnak. A trágyával esetlegesen szennyeződött csapadékvizet a 4

5 hígtrágya kezelő rendszerbe vezetik. Monitoring: A telephelyen rendszeres talajvíz minőség figyelő monitoring rendszert építettek ki és üzemeltetnek vízjogi engedély alapján. I. Sertéstartás A telephelyen csoportosan almos és hígtrágyás tartástechnológiával tartják az állatokat. Egy turnus kb. 120 napig tartózkodik az állattartó épületben. Az éves turnusok száma átlagosan kettő. A hizlalásra szánt malacok beszállítása évi 2, maximum 3 alkalommal történhet. Az állattartó épületek hizlalásra szánt malacokkal történő betelepítése egy évre vetítve 1-2 hónapig tarthat, mivel az épületek feltöltése folyamatosan történik. A vágásra érett hízók elszállítása a malacok beszállításának ütemezésével azonos módon történik, szintén 1-2 hónapig tart alkalmanként maximum 2 órán át. Almos tartási rendszer: A hízókat almozott tartástechnológiával tartják, falkás-ólas rendszerben. A 29. és 30. sorszámú épületegyütteshez 3 db takarmánytároló siló tartozik, melyből egy darab 10 tonna, két darab 9 t tárolókapacitással bír. A takarmánytároló silókból a telepre beszállított takarmányt spirálos behordók szállítják be az ólakba. A betelepíteni tervezett 34- es és 35-ös számú épületbe betelepítendő állomány takarmánnyal való ellátását egy 9 t kapacitású takarmánytároló siló fogja biztosítani. A telephelyre a takarmány már bekeverve érkezik tehergépjárművel. A tehergépkocsiról a takarmányt fluidos feltöltéssel juttatják a tároló silókba. A takarmánykeverék kukoricát, szóját, árpát, zabot és vitaminokat tartalmaz. A hízók etetetése önetetőkkel történik, melyekbe szopókás önitatók is be vannak építve. Az állatok saját maguknak keverik össze a száraz takarmányt vízzel az öntetőkben. A hízók tartástechnológiája során almos trágya keletkezik. A két épületből heti 1 alkalommal történik kitrágyázás, a kitrágyázást kézi erővel végzik. A kitrágyázás időtartama épületenként egy óra. A keletkező almos trágya a Dunatetétlen, 094/20 hrsz-ú ingatlanon található almos trágyatároló silóban történik. Kitrágyázási időszakban a trágyát a kihordás után közvetlenül pótkocsira rakodva mezőgazdasági területekre szállítják el. A pótkocsit polietilén fóliatakarással látják el a bűz emisszió minimálisra való csökkentése érdekében. Hígtrágyás tartási rendszer: A számú és számú hizlalda épületekben a száraztakarmányt spirálos behordó juttatja az ún. pigtekbe a száraz/nedves kombinált önetető egységekbe, amelyben szopókás önitató is található. Ezáltal az állat saját magának keveri össze a száraztakarmányt vízzel az önetetőben. A 10-es és a 23-as számú ólakban is ezt a technológiát kívánják alkalmazni. A hizlalásra szánt állatok épületekben padozaton helyezkednek el, ahonnan vízzel mosatják le a hígtrágyát, a hígtrágyás kifutókból a hígtrágya lagúnába tolják le kézi erővel a trágyát. A keletkező hígtrágya a csatornarendszeren keresztül gravitál a 2 db vasbeton gyűjtő-átemelő aknába. A gyűjtő-átemelő aknából egy-egy FLYGT CP típusú átemelő szivattyú juttatja a hígtrágyát a kezelő telepre. 5

6 A hígtrágyakezelő rendszer rekonstrukciója során az átemelő szivattyúk után beépítésre került egy-egy BAURER S655 típusú hígtrágya szeparátor. A szeparátor segítségével különválasztják a hígtrágya híg és szilárd fázisát. A híg fázis a zárt csatornán keresztül a Dunatetétlen, 094/21 hrsz. alatti hígtrágya tároló medencékbe jut. A hígtrágya a medencékből a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás által kiadott engedély szerint kerül kijuttatásra. Takarmányozás, itatás kocák esetében: Csávázást kizárólag a kocák takarmányozása esetén alkalmaztak. Az előre beállított recept szerint összekevert száraz takarmányt vízzel elegyítik, majd szivattyús működési elvű behordós rendszerrel került a takarmány a kocák elé egyedi vályúkba. Az itatás szopókás itatókkal történik. II. Baromfitartás A 27., 33.,34. és 35 számú épületekben brojler csirkét tartottak. A jövőben csak a 27. és 33. számú épületet kívánják brojler csirketartásra használni. Az átalakítás kapcsán brojler csirke-tartási technológia annyiban változik, hogy a maximálisan elhelyezhető 20 db/m 2 érték megtartásával a hasznos alapterületre több állatot telepítenek, mivel amint elérik az 1,4-1,6 kg élősúlyú egyedeket előválogatják az állományból és értékesítésre kerülnek, így biztosítható hogy minden időpillanatban megfeleljen a tartástechnológia a 33 kg/ m 2 értéknek. Az 1,6-2,5 kg közti súlyban már valamennyi broiler értékesítésre kerül, a 6. hetet követően történik a felnevelt csirkék telepről történő elszállítása, értékesítése. Évente 6 turnusban történik a nevelés, turnusonként 6 hét időtartamban, A turnusok között kb. 2 hét takarítási, pihentetési időszak van. A brojler csirkék napos korukban kerülnek be a telepre ládákban tehergépkocsival, a ládákat kézi erővel rakodják le. A nevelés almos rendszerű, a betelepítés előtt az aprított szalmát zsákból szórják ki az ólakban, majd kézi erővel szétterítik. A betelepítést követően, egy hét után a munkaműveletet megismétlik. Átlagosan, turnusonként 2,5 kg aprított szalmát használnak fel m 2 -ént. A takarmányozást tálcás önetetőkkel, az itatást szelepes itatókkal végzik. A felnevelt állomány kiszállítása tehergépkocsival történik. A műanyag dobozokat kézi erővel rakják fel a járművekre. Az ólak kiürülését követően az almos trágyát Bobcat típusú erőgéppel összetolják, majd pótkocsira rakják. A kitrágyázást takarítás és fertőtlenítés követi. A pótkocsit polietilén fóliatakarással látják el a bűz emisszió minimálisra való csökkentése érdekében. Az összegyűjtött almos trágyát a Dunatetétlen, 094/20 hrsz.-on található trágyatároló silókba szállították. Kitrágyázási időszakban a trágyát a kihordás után közvetlenül pótkocsira rakodva mezőgazdasági területekre szállítják el. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Épület fűtés A szociális és irodaépület fűtését 140 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó energiatermelő berendezések biztosítják. A Dunatetétlen 089/6 hrsz. alatti sertéstelep használatban lévő 8., 9., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22. számú állattartó épületeiben kiépített fűtésrendszer nincs. A battériás rendszerű épületek és a frissen betelepített malacszállók fűtöttek a technológiának megfelelően 4 db egyenként 40 kw névleges bemenő hőteljesítményű hőlégbefúvóval. 6

7 A Dunatetétlen 089/1 hrsz. alatti baromfitelep használatban lévő 27. és 33. számú állattartó épületeiben SIERRA B11 PU típus 11,7 kw/db névleges bemenő hőteljesítményű energiatermelő berendezés üzemel. Épületszám Fűtés módja Energiatermelő berendezés típusa Energiatermelő berendezés darabszáma (db) Névleges teljesítmény (kw/db) 27. gázinfra SIERRA B11 PU 45 11,7 33. gázinfra SIERRA B11 PU 11 11,7 Épület szellőztetés A Dunatetétlen 089/6 hrsz. alatti sertéstelep használatban lévő 8., 9., 11., 12., 13., 14., 15., 16. és 33. számú épületek friss levegő ellátása, szellőztetése gravitációs (természetes) úton, nyílászárokon keresztül történik. A telep 17., 18., 19., 20., 21., 22. számú sertéstartó épületeiben a friss levegőellátást gépi berendezés biztosítja. Épületszám Szellőztetés módja Szellőztetés berendezés típusa Szellőztető berendezés darabszáma (db) Térfogatárama (m 3 /db) 8. természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes természetes kürtőventilátor VOODS kürtőventilátor VOODS kürtőventilátor VOODS kürtőventilátor VOODS kürtőventilátor VOODS kürtőventilátor VOODS természetes Homlokzati ventilátor Pericoli Homlokzati ventilátor Pericoli természetes Homlokzati ventilátor Pericoli A Dunatetétlen 089/1 hrsz. alatti baromfitelep használatban lévő 27. és 33. számú állattartó épületeiben a friss levegőellátást gépi berendezés biztosítja. 7

8 Épületszám 27. Szellőztetés módja Homlokzati ventilátor Szellőztetés berendezés típusa Szellőztető berendezés darabszáma (db) Térfogatárama (m 3 /db) Pericoli Pericoli Hűtés 4 db vízhűtéses hűtőpanel 33. Homlokzati ventilátor Oldalfali ventilátor Pericoli Pericoli Takarmányozás A sertéstelepen felhasználásra kerülő száraz takarmányt a telepre tehergépkocsival szállítják be és fúvatják át az állattartó épületek melletti takarmánytároló silókba. A silókból a takarmányt spirálos behordó juttatja a száraz/nedves kombinált önetető egységekbe pigterekbe, amelyben szopókás önitató is található. Ezáltal az állat saját magának keveri össze a száraz takarmányt vízzel az önetetőben. A takarmánytároló silókból feltöltéskor a kiszorított levegő 10 µm pórusméretű szűrőszöveten keresztül távozik a szabadba. A baromfitelepen felhasználásra kerülő száraz takarmányt a telepre tehergépkocsival szállítják be és fúvatják át az állattartó épületek melletti takarmánytároló silókba. A silókból a takarmányt spirálos behordó juttatja az épületben kiépített önetető rendszerbe. A takarmánytároló silókból feltöltéskor a kiszorított levegő 10 µm pórusméretű szűrőszöveten keresztül távozik a szabadba. Trágyakezelés, tárolás A telephelyi tartástechnológia során almos és hígtrágya keletkezik. Az állattartó ólakban keletkező almos trágyát állatfaj szerinti korcsoportokra jellemző ütemezésben távolítják el az épületekből és deponálják a támfalas betontálcán. A hígtrágyás állattartó épületekben keletkező hígtrágyát szeparálást követően HDPE fóliával bélelt tárolókban gyűjtik, mezőgazdasági területekre való kihelyezésig. A TELEPHELYEN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK Az állategészségügyi jogszabályok szerint állati eredetű mellékterméknek minősülnek az állati hullák. Az épületekben elhullott állatok tetemeit elkülönítve gyűjtik, tárolják. A gyűjtőhely kialakítását tekintve nyílt téren elhelyezett, vízzáró térbeton aljzattal ellátott, szegéllyel (szennyezett csapadékvíz környezetbe való jutásának megakadályozása miatt) lehatárolt. Az állati eredetű melléktermék tárolása az ATEV Zrt. által kihelyezett zárt, fedeles szabványos konténerben történik, elszállításáról és kezeléséről az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. solti telephelyén gondoskodnak. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az átalakítás során keletkező hulladékok gyűjtése: Az állattartó épületekben tervezett módosítás kapcsán jelentős átalakítás nem lesz, a keletkező kis mennyiségű nem veszélyes építési-bontási hulladékokat szelektíven gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adnak át. 8

9 A tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése: A keletkező hulladékokat munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyeken gyűjtik, feliratozott, elkülönített helyeken, anyaguk, keletkezési helyük, hasznosíthatóságuk szerint szelektíven. Az üzemszerű működés során az állategészségügyi ellátás valamint a takarítószerek használata miatt veszélyes hulladékok keletkezésére lehet számítani. A veszélyes hulladékokat a szociális épület mellett kialakított üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik, amely zárható, fedett, dróthálóval körbekerített, peremmel ellátott beton padozatú. Az állatgyógyászati tevékenység során nem veszélyes hulladék is keletkezik, amelyet munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik az engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. Sem a haszongépjárművek karbantartása, tankolása, sem a takarmány bekeverése nem a telephelyen történik, tehát ezen tevékenységekből származó hulladék keletkezéssel nem számolhatunk. A Kft. a karbantartási munkálatokat szakcéggel végezteti, aki a karbantartási munkálat során keletkezett hulladékot (saját tevékenységéből eredő hulladék révén) magával viszi, és gondoskodik annak ártalmatlanításáról. A telephelyen kis mennyiségben keletkezik papír és műanyag hulladék az adminisztrációs tevékenység során, így azt a kommunális hulladékkal együtt gyűjtik és adják át a közszolgáltatónak. A telephelyen keletkező nem veszélyes hulladékok: Hulladék megnevezése Azonosító kód Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett * csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem * meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Citotoxikus és citosztatikus gyógyszer * Éles, hegyes eszközök (kivéve a ) Kommunális hulladék További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás engedéllyel rendelkezőnek Kommunális hulladékok gyűjtése, kezelése: A háztartási hulladékhoz hasonló hulladékot a telephely különböző részein kihelyezett műanyag gyűjtőedényekben gyűjtik, majd a telephelyen található 120 literes műanyag gyűjtőedényekben tárolják szállításig. Az összegyűjtött kommunális szilárd hulladékot a településen üzemelő közszolgáltató, a DUNANETT Dunaújvárosi Regionális Köztisztasági és Hulladékkezelő, Szolgáltató Kft. szállítja el szolgáltatási szerződés alapján. 9

10 A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhelyek gyűjtési kapacitása: Hulladék megnevezése Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Citotoxikus és citosztatikus gyógyszer Éles, hegyes eszközök (kivéve a ) települési szilárd hulladék Azonosító kód * * * Gyűjtőhely megnevezése üzemi gyűjtőhely üzemi gyűjtőhely üzemi gyűjtőhely munkahelyi gyűjtőhely munkahelyi gyűjtőhely Gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjtött mennyiség (kg) Elszállítás gyakorisága 500 évente 500 évente 180 évente 150 félévente közszolgáltat ás keretében A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás: A Kft. a hatályos jogszabályi előírások alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Műszaki védelem: A telephelyi tevékenységet megfelelő műszaki védelem mellett folytatják. Az állattartó épületek padozata betonaljzattal rendelkezik, kialakításuk megfelel a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. Szennyvíz: A keletkező kommunális szennyvizet zárt vasbeton aknában gyűjtik, ahonnan engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják ártalmatlanítás céljából. Trágyakezelés, -tárolás: A sertéstartás technológiája almos és hígtrágyás, a broilerek tartása almos technológiás rendszerű. A hízók almos technológiájú tartása esetén kitrágyázás heti egyszer történik és a trágyát az almos trágyatárolóba szállítják. A hígtrágya a lagúnákon keresztül a szeparátorba kerül, onnan fázisszétválasztást követően a hígfázis a hígtrágya tároló medencékbe kerül átmeneti tárolásra. A broilertartás során keletkező almos trágyát turnusváltáskor az almos trágyatárolóba szállítják. A híg- és almos trágyát mezőgazdasági területen hasznosítják tápanyag utánpótlási céllal. 10

11 A tartástechnológia változás miatt a telephelyen tartani kívánt maximális állatlétszám: hízó hígtrágyás technológiával hízó, almos technológiával broiler almos technológiával. A telephelyen db hízó tartásából keletkező hígtrágya 6 havi mennyisége: kg/hét= kg/hét= kg/nap 183 nap (6 hónap tartás) kg= kg/félév, azaz (1000 kg/m 3 sűrűség) m 3 /félév A telephelyen db hízó tartásából keletkező almos trágya 6 havi mennyisége: ,5 kg/hét= ,5 kg/hét= kg/nap 183 nap (6 hónap) kg/nap= kg/félév, azaz (550 kg/m 3 sűrűség) m 3 /félév A telephelyen db broiler tartásából keletkező almos trágya 6 havi mennyisége: kg/hét/1000 db=10.611,12 kg/hét=1.515,87 kg/nap 183 nap 1.515,87= kg/félév, azaz (800 kg/m 3 sűrűség) 346,7 m 3 /félév A Kft. a hígtrágya kezelő rendszer fenntartására és üzemeltetésére /2012. számon kiadott, /2013. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A hígtárgya kezelő rendszer helye: Dunatetétlen, 094/21 hrsz. Hígtrágya gyűjtése: Fázis szétválasztók: Hígfázis gyűjtők: Hígfázis nyomóvezeték: Hígtrágya tárolók: 2 db 20 m 3 -es átemelő aknában, szivattyúk emelik a hígtrágyát a fázis szétválasztóra. Bauer S655 típusú hígtrágya szeparátor átemelő akna, ahonnan szivattyúkkal vezetik a hígtrágyát a tároló medencékbe. DN 160 mm KMPVC (37,0 +48,0 +77,0 fm) 5300 m 3, 4 mm vtg. HDPE fólia szigeteléssel 6000 m 3, 2 mm vtg HDPE fólia szigeteléssel A szeparátorból a szilárd fázist az almos trágyatárolóba szállítják. Az almos trágyatároló: 2985,84 m 2 alapterületű, 2,5 m magas támfallal ellátott kapacitás: 7464,6 m 3 Fentiek alapján megállapítható, hogy a Kft. rendelkezik a 6 hónap alatt keletkező hígtrágya biztonságos befogadására alkalmas tárolókapacitással. Almos trágya esetében a keletkező mennyiségből 7464,6 m 3 -nyit tárolnak a tárolóban, a fennmaradó 2310,1 m 3 mennyiséget szerződés alapján az Agrowatt Kft. (6000 Kecskemét, Kisfái, Alsóúrrét 0730/32 hrsz.) biogázüzemébe szállítják. A hígtrágyát, valamint a tárolt almos trágya egy részét mezőgazdasági területen tápanyag utánpótlási céllal hasznosítják. Csapadékvíz: A telephelyen csapadékvízgyűjtő rendszert nem építettek ki. A zárt, kifutó nélküli állattartó épületek és az egyéb épületek tetőszerkezetéről, valamint a betonozott útfelületekről lefolyó 11

12 tiszta csapadékvíz a homokos talajon elszikkad. A kifutókról a trágyával szennyezet csapadékvizet a kifutók szélén kiépített beton csatornákon keresztül egy 50 m 3 -es ülepítő aknába vezetik, ahonnan ülepítést követően a 850 m 3 -es hígtrágya tároló medencébe vezetik. Üzemi kárelhárítási terv: A telephely az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2012. számon kiadott és /2012. számon kijavított, október 31. napjáig érvényes üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A vizsgált telephely Dunatetétlentől délnyugatra helyezkedik el. Környezetében többnyire mezőgazdasági területek találhatók. Legközelebbi védendő terület a 098/1 hrsz.-ú ingatlan közvetlen telekszomszédja, a 090 hrsz.-on található temető. A temető, a legközelebbi üzemelő (állattartási funkciójú) épülettől 98 méter távolságban található. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szellőztetést biztosító ventilátorok, szivattyúk, szeparátor, takarmánytároló siló feltöltés, szállítási tevékenység (belső anyagmozgatás, takarmány és az állomány be- és kiszállítása). A bővítést követően a jelenleg brojler tartásra használt 35. számú ólat almos sertéstartásra fogják hasznosítani. A 10. és 23. számú ólak jelenleg használaton kívüliek, bennük hígtrágyás sertéstartást szeretnének megvalósítani. A tárgyi épületekben folyó technológia üzemeltetéséhez szellőztető ventilátor működtetése nem szükséges. A 35. számú épületen a régi állapotfelvétel alapján 3 db végfali Pericoli ventilátor, és 4 db oldalfali ventilátor volt. Az épületen felújítást hajtottak végre, melynek következtében összesen 5 db homlokzati ventilátor került beépítésre. A szellőztető ventilátorok időjárási viszonyoktól függően üzemelnek. A szállításból származó zajkibocsátás rendszerint nappal történik. A számítások alapján a zajvédelmi közvetlen hatásterület nappal és éjszaka 32 m, a telephely telekhatárától számítottan. Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező, mert az összefüggő lakott területtől kb. 600 m-re, a temetőtől kb. 98 m-re helyezkedik el. Ebből adódóan a védendő létesítmények a közvetlen hatásterületen kívül esnek. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely közelében elhaladó 53 számú másodrendű főút. A telephelyre irányuló szállítási célforgalom, a főút egyéb forgalmához képest, elhanyagolható mértékben néhány tized dblel emeli csak a környezet zajterhelését. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett ingatlanok védett természeti területnek, Natura 2000 területnek nem képezik részét. Dunatetétlen az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet (ÉTT.) 2. számú melléklete alapján a Dunavölgyi-sík kiemelten fontos érzékeny természeti területekkel rendelkező településeinek körébe tartozik, továbbá az ülepítők (094/21 hrsz.) nyugati oldala mentén húzódik a Fűzvölgyi Öntöző Főcsatornának (Nagy-éri csatorna) egy korábbi mellékága, mely mellékág 50 méteres parti zónájával együtt ökológiai folyosóként az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT.) 3/1. számú mellékletében kijelölésre került Országos Ökológiai Hálózat eleme, azonban mind az ökológiai hálózat, mind pedig az érzékeny természeti területek kijelölése idején az ülepítő medencék már üzemeltek. 12

13 Az is megállapítható, hogy az ülepítő medencéket időközben felújították és leszigetelték, ami a környező területek természetbeni állapotában csak pozitív változást okoz. A 089/6 hrsz-ú ingatlan dél-nyugati határán egy, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál 1196/0006 számon nyilvántartott természeti (természetközeli állapotú) és nagykiterjedésű gyepterület húzódik, azonban a telephely eddigi üzemelése alatt, illetve konkrétan a gyepterületet a telephely működése által érintő negatív hatásokról a hatóságnak nincs tudomása. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A nagy létszámú baromfitelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A tevékenység amennyiben az engedélyben foglaltaknak megfelelően végzik teljesíti az elérhető legjobb technika követelményrendszerét. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: Az állattartó tevékenység vízzáró padozattal (betonaljzat) rendelkező állattartó épületekben történik. A telepen az ólak takarítása, fertőtlenítése az állategészségügyi-, higiéniai előírások figyelembevételével, állománycserék alkalmával történik. A kommunális szennyvíz elvezetése zárt rendszerű. A tiszta csapadékvizek ingatlanon belül elszikkadnak, szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A Kft. a hígtrágya telepi tárolásához szigetelt trágyatárolókkal rendelkezik, melyekben a vonatkozó jogszabály által előírt 6 havi tárolás biztosított. Az almos trágya egy részét tárolják, másik részét biogázüzemben hasznosítják. A híg- és almos trágya egy része tápanyagpótlási céllal termőföldön hasznosul. A telep rendelkezik vízminőségi kárelhárítási tervvel. A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyen a technológiai, illetve a települési hulladék esetében a szelektív hulladék gyűjtést alkalmazzák, így hulladékok hasznosítható része teljes egészében hasznosításra adható át. A tevékenység során felhasználásra kerülő veszélyes anyagok a szakszerű üzemeltetéshez szükséges mennyiségben történnek felhasználásra, ezzel a környezetterhelés csökkentésére való törekvés megvalósul. A BAT-nak való megfelelés levegővédelmi szempontból: A tüzelőberendezések rendszeres, optimumra történő beszabályozása biztosítja az alacsony légszennyező anyag kibocsátást. A megfelelő takarmány-receptúra alkalmazása csökkenti a trágya bűzanyag tartalmát. A telephelyi állatállomány takarmányozása optimális beltartalmi összetételű száraz takarmánnyal történik, mely zárt rendszeren keresztül jut az állatállományig, ezzel is csökkentve a porképződést. 13

14 A telephelyen a természetes és mesterséges szellőzést, továbbá ezek kombinációját alkalmazzák. A természetes szellőzés légbeejtőkön megoldott, ezzel is csökkentve a mesterséges ventilláció használatát. A hígtrágya kezelés során alkalmazott bioenzimes kezelés csökkenti a hígtrágya kezelésből származó bűzkibocsátást. Az almos trágyás tartástechnológiával üzemelő állattartó épületek napi takarításával csökken az épületek ammónia kibocsátása. Az almos trágya fóliával történő ideiglenes takarása megakadályozza a bűzkibocsátást. A keletkező almos trágya és hígtrágya mezőgazdasági területen hasznosul, mint tápanyag. A telep járófelületeinek rendszeres takarítása csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét. A telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etetőrendszer, és megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést minimalizálja. A BAT-nak való megfelelés zajvédelmi szempontból: A telephelyhez közeli védendő épületeknél a zajterhelési határértékek teljesülnek. A zajvédelmi közvetlen hatásterületen védendő ingatlanok nincsenek. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a korszerű, környezettudatos műszaki megoldások fenntartására irányulnak, melyek betartásával a telep megfelel a legjobb elérhető technika (BAT) feltételrendszerének. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóság által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (9) bekezdés szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a hatóság engedélye, a módosítást magába foglaló, érvényes egységes környezethasználati engedély nélkül. 3. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 4. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 5. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. 14

15 Készenlét és továbbképzés: 6. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 7. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 8. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak ismerjék a jelen engedély azon követelményeit, melyek felelősségi körüket érintik. 10. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 11. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a hatóság felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 12. Az engedélyes köteles a hatóság részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-től december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig, és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóság által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a hatóság részére című fejezetben előírtakat. 13. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Értesítés: 14. Az engedélyes köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot telefonon vagy faxon, vagy bármely, a környezetvédelmi hatóság által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles 15

16 feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , ügyelet: +36/30/ ) : levegő, föltani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., telefon: +36/76/ , +36/76/ , fax: 76/ ) : tűz- és katasztrófahelyzet esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) : talajvíz, felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Járványügyi és Állatvédelmi Osztályát (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) : fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) : az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 15. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 16. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Az engedélyes köteles a belső energetikai audittal kapcsolatosan a hatósággal folyamatosan egyeztetni. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: 5 évente, első alkalommal az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként. 17. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, első alkalommal az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként. 16

17 18. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról külön-külön technológiánként. Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. Határidő: folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. LEVEGŐVÉDELEM 20. A jogszabályi előírás szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 21. A bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 22. A levegő védelméről szóló jogszabály értelmében Dunatetétlen 089/9 hrsz. alatti telephely levegővédelmi övezetét az állattartó épületek, a szerves trágyatároló, a hígtrágyatárolók külső szélétől számítva az alábbiak szerint jelölöm ki: Létesítmény megnevezése A létesítmények bűzterhelése alapján számítható hatásterület 29. és 30. Sertéstartó épületek (almos) 140 méter 34. Sertéstartó épület (almos) 70 méter 35. Sertéstartó épület (almos) 150 méter 8. Sertéstartó épület (hígtrágyás) 74 méter 9. Sertéstartó épület (hígtrágyás) 67 méter 10. Sertéstartó épület (hígtrágyás) 96 méter Sertéstartó épületek (hígtrágyás) 64 méter Sertéstartó épületek (hígtrágyás) 74 méter 23. Sertéstartó épület (hígtrágyás) 96 méter 27. Broiler csirke-tartó épület (almos) 160 méter 33. Broiler csirke-tartó épület (almos) 83 méter Hígtrágyatároló (5300 m 3 ) 92 méter Hígtrágyatároló (6000 m 3 ) 93 méter Almos trágyatároló 105 méter A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Dunatetétlen ingatlan Védelmi övezetbe Helyrajzi száma Művelési ága Területe eső terület (ha) (m 2 ) (ha) (m 2 ) 087/39 szántó és út /43 szántó, erdő /44 út /1 major /4 udvar /5 major /6 major temető /5 szántó /6 szántó

18 091/7 szántó /8 út /9 szántó /23 legelő /24 szántó /25 erdő /2 út /7 szántó /14 mocsár /15 rét, dögtér, erdő, út /16 mocsár /17 szemétlerakó telep /18 Út /20 Siló /21 Ülepítő /22 Szérűskert /23 Szántó /24 szántó, út /11 nádas, rét, erdő /12 út /13 szántó /14 szántó /15 szántó /16 szántó /17 szántó /18 ud /19 szántó /20 szántó /21 szántó /22 szántó /23 szántó /24 szántó /25 szántó /26 szántó /27 szántó /28 szántó /30 út /45 szántó /46 szántó /47 szántó /48 szántó /50 szántó /23 rét /24 út /25 szántó /26 szántó /27 szántó /28 szántó

19 097/29 szántó /30 szántó /31 szántó A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. 24. A telep adatszolgáltatásra köteles légszennyező diffúz forrásait (pl. állattartó épületek, trágyatároló) Levegővédelmi Alapbejelentő Lapon (LAL) be kell jelenteni a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére. Határidő: az új/megváltoztatott állattartó épületek betelepítését megelőzően. 25. A légszennyező diffúz források éves adatszolgáltatási kötelezettségét a levegő védelméről szóló hatályos jogszabály alapján kell teljesíteni. 26. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 27. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani. 28. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 29. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 30. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 31. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 32. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 33. A trágyát (almos és hígtrágyát egyaránt) csak olyan módon lehet a termőföldre kijuttatni, hogy az a lehető legkisebb területen és a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel, a kijutatott trágyát a lehető legrövidebb időn belül a talajba kell forgatni. A trágya kiszállítást és kijuttatást 25 C feletti napi középhőmérséklet esetében, továbbá az országos tisztifőorvos által a megyére kiadott hőségriasztás időtartama alatt szüneteltetni kell! 34. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. 35. A szállítási munkákat megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. 36. A telep zöld felületét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 37. Az állattartótelep CH 4 és NH 3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 38. Aktualizálni kell az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát, amelyet jóváhagyásra meg kell küldeni hatóságunknak. 19

20 Határidő: az engedély jogerőre emelkedését követő 30 nap. 39. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni. 40. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 41. A hulladékok gyűjtése kizárólag műszaki védelemmel rendelkező területen történhet. A gyűjtőhelyek rendszeres karbantartásáról, esetleges hibáinak javításáról folyamatosan gondoskodni szükséges. 42. Az üzemi és munkahelyi gyűjtőhelyeken alkalmazott gyűjtőeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. 43. A keletkezett hulladék a telephelyen legfeljebb a vonatkozó jogszabályban, és a jelen engedélyben meghatározott ideig gyűjthető, azt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 44. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adhatók át. 45. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 46. A veszélyes hulladékot tilos más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. 47. Az engedélyes a telephelyen keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabálynak megfelelő nyilvántartást köteles a telephelyen vezetni, amelyet a környezetvédelmi hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani 48. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály szerinti adatszolgáltatást teljesíteni. Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások: 49. A telephely üzemeltetésének időszakában fenn kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő üzemi és munkahelyi gyűjtőhelyeket. 50. Az üzemi és munkahelyi gyűjtőhelyeken egy időben gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását (lsd. keletkező hulladékok gyűjtésére vonatkozó táblázat). A gyűjtést oly módon kell végezni, hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 51. A nem veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyeken egyidőben összesen 2150 kg nem veszélyes hulladék gyűjthető, amelyeket szükség szerint, de legalább félévente át kell adni arra engedéllyel rendelkezőnek. 52. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen egyidőben összesen 1180 kg veszélyes hulladék gyűjthető, amelyeket szükség szerint, de legalább évente át kell adni arra engedéllyel rendelkezőnek. 53. Az üzemi és munkahelyi gyűjtőhelyeknek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell, hogy rendelkezzenek, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 20