Infokommunikációs rendszerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Infokommunikációs rendszerek"

Átírás

1 Infokommunikációs rendszerek 1.ea Dr.Varga Péter János

2 Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. C ép. 508 WEB:

3 Ajánlott irodalom 3 HTE online könyve: Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások Link: Könyv címe Jegyzetszám Szerzők Híradástechnika I. (prezentáció) 2046 Lukács-Mágel-Wührl Híradástechnika I. (könyv) OE KVK 2090 Lukács-Wührl

4 Számonkérés 4 Követelmény típus: Évközi jegy Osztályzatok -60% : %: %: %: %: 5

5 Számonkérés 5 Utolsó alkalommal ZH ( ) A pótlás módja: A hiányzás miatt meg nem írt és az elégtelen zárthelyi szorgalmi időszakban 1 alkalommal, előre megbeszélt időpontban pótolható,javítható. Szorgalmi időszakon kívül a zárthelyik javítása, az évközi jegy pótlása, javítása a TVSZ előírásai szerint lehetséges.

6 Infokommunikációs rendszerek 6 Távközlő hálózatok Műholdas hálózatok Infokommunikációs rendszerek Mobiltelefon hálózatok Informatikai hálózatok Műsorszétosztó hálózatok Technológiai hálózatok Műsorelosztó hálózatok

7 7

8 8

9 9

10 10

11 11

12 12

13 13

14 Hálózatok fogalma 14 A fizikai hálózatok különféle információ típusok külön-külön vagy integrált átvitelére szolgálnak Pl: beszéd, hang, dokumentum, szöveges vagy multimédia üzenet, mozgókép, adat,

15 Hálózatok fogalma 15 Az átvitt információ típusoknak megfelelően különféle hálózatok alakultak ki, amelyek különféle forgalmi szolgáltatásokat nyújtanak. A különféle szolgáltatásokat nyújtó hálózatok A különféle szolgáltatásokat nyújtó hálózatok gyakorlati megvalósításuk során részben közös elemekre épülhetnek, de a nyújtott szolgáltatásuk alapján elvileg külön-külön értelmezhetők.

16 Hálózatok kapcsolatai 16 Hálózatok egyenrangúan és/vagy hierarchikusan kapcsolhatók össze. Hálózatok megkülönböztetése technológiájukban területükben igazgatási üzemeltetési egységükben

17 Egyenrangú hálózatok 17 Egyenrangúan együttműködő hálózatokról akkor beszélünk, ha az elemi hálózatok csak hordozó szolgáltatást nyújtanak.

18 Hierarchikus hálózatok 18 Hierarchikusan együttműködő hálózatokról akkor beszélünk, ha a hordozó hálózat hordozó szolgáltatást nyújt egy másik, hordozó ráépített hálózat számára. Hálózatok többszörösen is egymásra építhetők, amelyek így hálózati rétegeket alkotnak.

19 19 Az információ továbbítás célja, modellje Üzenet Hír Jel Jel Hír Üzenet Információ forrása Kódoló Adó Kommunikációs csatorna Vevő Dekódoló Információ felhasználása Zaj

20 20 Az információ továbbítás célja, modellje Üzenet: Továbbításra szánt adathalmaz Hír: Időfüggvénnyé alakított üzenet Jel: A hír elektromos mása Zaj: Minden egyéb, amely az előzőek mellett nem kívánatos jelenségként fellép Cél: VETT ÜZENET = KÜLDÖTT ÜZENET

21 Mi lehet az üzenet? 21 Beszéd Zene Szöveg Állókép Mozgókép Adat

22 Jelek 22 A jel fogalma: A fizikai mennyiség olyan érteke vagy értékváltozása, amely egy egyértelműen hozzárendelt információt hordoz A jel információtartalommal bír Matematikai függvények x D f : értelmezesi tartomány y R f : értékkészlet

23 23 Jelek értelmezési tartománya és értékkészlete

24 24 Jelek grafikus ábrázolása

25 25 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben az áramkör használható. A sávszélességet az f 2 -f 1 különbséggel definiáljuk, ahol f 1 az alsó és f 2 az ún. felső határfrekvancia. Ezekben a pontokban a kimenő jel a maximális érték felére esik vissza. BW=f 2 -f 1

26 26 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A csillapítás Ha valamely elektronikus alkatrész, vagy adatátviteli összeköttetés kimenetén a jel amplitúdója kisebb, mint a bemenetére adott jelé, azt mondjuk, hogy csillapítás lépett fel. Definíció szerint a csillapítása kimenő és a bemenő teljesítmény hányadosa.

27 27 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A decibel-skála A csillapítást decibelben szokás megadni. A decibelskála két teljesítmény arányának (P 1 /P 2 ) logaritmikus skálán való kifejezése

28 28 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak

29 A kommunikációban használt 29 fontosabb fogalmak A zaj és a jel/zaj viszonyszám Minden olyan jelet, ami nem része az információnak, a kommunikációs összeköttetésben zajnak tekintünk. Az áramkör, vagy berendezés kimenetén és bemenetén mérhető jel/zaj hányados a rendszer zajosságára jellemző. NF: noise figure Ha az NF értéke 1, azt jelenti, hogy a rendszer nem termel zajt. Ha egynél kisebb, a rendszer zajos.

30 30 A jelátvitel fizikai közegei

31 Történelem 31 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok adathálózatok Fejlődés integrált hálózatok létrejötte NGN (NextGeneration Networks) Újgenerációs hálózatok Megvalósult: eszközök szintjén hálózatok szintjén

32 32

33 33 T M A

34 Az átviteli rendszer tervezésekor a 34 legfontosabb szempontok a kívánt adatátviteli sebesség elérése megfelelő távolság áthidalása rendszer gazdaságos kihasználtsága

35 35 A jelátvitel fizikai közegei

36 36 Réz alapú kábelek

37 Rézalapú kábelek előnyei 37 Egyszerűbb szerelési technológia Alacsonyabb telepítési költségek Olcsó aktív eszközök Szennyeződésre kevésbé érzékeny csatlakozások Helyes telepítés után megbízható, sokoldalú, költséghatékony

38 Rézalapú kábelek hátrányai 38 Elektrosztatikus zavarokra érzékeny Mechanikai sérülésekre érzékeny A telepített infrastruktúra gátolhatja a jövőbeni fejlesztési törekvéseinket Hosszú telepítési idő Legnagyobb sebességek csak optimális feltételek mellett érhetők el

39 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 39 Elektromosan árnyékolt, kevésbé érzékeny az elektromos zajokra Alapsávú 10Base2 50 ohm, Mbps, 200 m 10Base5 75 ohm, Mbps, 500 m Széles sávú Kábel TV, 75 ohm, digitális átvitelnél 150 Mbps egy kábelen több csatorna, többféle kommunikáció Számítástechnikában ma már új hálózatok építésénél nem alkalmazzák!

40 40 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen

41 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 41 Homogén hullámimpedancia Egyszerű meghajtó/vevő áramkör Mechanikai sérülésekre érzékeny (pl. megtörés Z 0 megváltozik)

42 Koaxiális kábelek típusai 42 RG 6 szélessávú TV-s átvitel RG 8, RG 11, RG 58 vékony ethernet RG 58/V a központi ér szilárd részből RG 58 A/V a központi ér fonott részből RG 59 szélessávú TV-s átvitel RG 59 szélessávú 75 Ω 50Ω 50Ω 50Ω 75 Ω 50 Ω

43 43 Koaxiális kábelek típusai

44 44 Koaxiális kábel csatlakozók

45 45 Csavart érpáras átviteli közeg (TP Twisted Pair) A zavarvédelmet az érpárok összecsavarása jelenti, valamint a szimmetrikus meghajtás UTP UnshildedTwisted Pair Árnyékolatlan csavart érpár

46 46 Csavart érpáras átviteli közeg (TP Twisted Pair) CAT - A rendszer komponensek elektronika jellemzőit meghatározó osztályrendszer. A nagyobb kategória jobb jellemzőket jelent CAT 1 - hang átvitel, telefon CAT 2-4 Mbps CAT 3-10 Mbps (10BaseT Ethernet) CAT 4 20 Mbps CAT Mbps (100BaseT - Fast Ethernet) CAT 5E - 1 Gbps (1000BaseT - Gigabit Ethernet) CAT 6 1 Gbps nagyobb távolságra, kisebb távolságban 10 Gbps CAT 6a - 100m-ig 10 Gbps CAT Gbps, 70 méterig (1200mhz)

47 47

48 48 Csavart érpáras átviteli közeg (STP ShildedTwisted Pair) A zavarvédelmet az árnyékolás és az érpárok összecsavarása jelenti. STP Shilded Twisted Pair (Árnyékolt csavart érpár)

49 49

50 50 Kábel csatlakozások, csatlakozók

51 Kábelek fizikai osztályozása 51 Fali (Solid) kábel Fix telepítésre tervezték Rézvezetők tömörek Merev szerkezetű Sokkal jobb elektronikai paraméterek A teljes csatornában maximum 100m hosszban telepíthető

52 Kábelek fizikai osztályozása 52 Patch (Strainded) kábel Mobil használatra Jobban ellenáll a hajlító igénybevételnek Rézvezetők elemi szálakból sodrottak Gyakori csatlakoztatásra kifejlesztett elemek Puhább, könnyebb Maximum 10m hosszan telepíthető a csatornába

53 53 Üvegszál alapú kábelek

54 Üvegszál alapú kábelek előnyei 54 Magas fokú zavarvédettség Óriási távolságok hidalhatók át Elérhető legmagasabb átviteli sebesség Jövőálló Magas végpont sűrűségben telepíthető Csekély fizikai méret és súly

55 Üvegszál alapú kábelek hátrányai 55 Drága aktív és passzív elemek Drága telepítés A belső vezetőszál érzékeny a fizikai behatásokra A csatlakozás érzékeny a szennyeződésekre

56 Optikai kábel ötlete 56 A folyadéksugár csapdába ejti a fényt! Ez volt az alapötlet, ami az optikai szál technikai alkalmazásához vezetett.

57 Optikai kábel ötlete 57 Az optikai szál egy olyan hengeres, szigetelt, könnyen hajlítható szál, amely fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján Ahhoz, hogy az optikai jel teljes fényvisszaverődéssel a magban terjedjen tovább, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak

58 58 Optikai kábel szerkezete

59 Kábel típusok 59 SM (SingleMode) 9 mikron mag Hosszú távolságok áthidalására (max 100 km) MM (Multi Mode) 50 mikron mag Rövidebb távolságok áthidalására (max 1-2 km)

60 Optikai szál gyártása 60 előforma készítése szál szerkezetének előállítása külső kémiai gőzlecsapatás belső kémiai gőzlecsapatás növesztéses eljárás szálhúzás szál átmérő primer védelem (esetleg festés) kábelgyártás több szál összefogása különböző védelmek kialakítása

61 Előformakészítése 61 Belső kémiai gőzlecsapatás tisztítás hordozócső készítés mag növesztése (lecsapatása) zsugorítás

62 Szálhúzás 62 Preform Grafit kemence Vezérlő egység Primer védelem Hűtőfolyadék Száldetektor Csévélő dob Feszítő dob

63 63

64 Kábelgyártás 64 Dobok a szálakkal SZ sodrat Vazelin Vezérlő egység Pászma növesztése Pászma átmérő detektor

65 65

66 LAN optikai kábelek fajtái Single 2. Zipcord 3. Tight-buffered 4. Unitube glass armoured 5. Unitube standard with spl 6. Multitube glass armoured

67 67 Optikai kábel csatlakozók

68 68 Strukturált kábelezés

69 69 Épületek összekötése

70 70 Függőleges kábelezés

71 71 Vízszintes kábelezés

72 72 Szerelési szabályok

73 73

74 74 Vezeték nélküli átvitel

75 Optikai átvitel -Lézer átvitel 75 pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság átvitel lézerrel néhány km távolság sávszélesség akár 2500Mbit/s időjárási viszonyok zavarják (sűrű eső, hó, köd, légköri szennyeződés)

76 Optikai átvitel -Infraátvitel 76 pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság infravörös tartomány kis távolság sávszélesség 9,6 kbps-4 Mbps nincs más eszköztől származó zavarás nincs szükség speciális adatvédelemre

77 Vezeték nélküli hálózatok 77 WLAN chipset gyártások alakulása (millió darab)

78 78 Mobile eszközök napjainkban

79 Mi az a WLAN? 79 AWLANazangolWirelessLocalAreaNetworkszó rövidítése, melynek jelentése vezeték nélküli helyi hálózat, amit leginkább a vezeték nélküli hálózat, WiFiésaWLANnévvelilletnek.AWLANműködése hasonló a LAN hálózatokéhoz, csak a jelek más közegben terjednek. Míg a LAN vezetéket használ (hálózati kábel), addig a WLAN a levegőben továbbítja az információt.

80 A WLAN előnyei 80 Nincs szükség kábelezésre Az internetkapcsolatot meg lehet osztani Mobil eszközök kényelmes használata Egyszerűen telepíthető

81 A WLAN hátrányai 81 A rádiójeleket nem állítja meg a fal Illetéktelenek rácsatlakozhatnak hálózatunkra

82 82 Vezeték nélküli adatátvitel IEEE

83 83

84 WLAN frekvenciasávok 84 Rendszerint állami és nemzetközi szabályozás Mikrohullám ISM Industrial, Scientific and Medical 2.4 GHz(λ 12 cm) engedély általában nem szükséges sok zavaró jel DECT, mikrohullámú sütő, játékok, stb.

85 WLAN frekvenciasávok 85 U-NII Unlicensed National Information Infrastructure 5 GHz(λ 6 cm) kevés zavaró jel

86 86 WLAN frekvenciasávok

87 87 Egy tipikus rádiós hálózat

88 A WLAN hálózatok csoportosítása 88 Működésük szerint Az ad-hoc mód Az infrastruktúra mód

89 A WLAN hálózatok csoportosítása 89 Kiépítés szerint SOHO Enterprise

90 A WLAN hálózatok csoportosítása 90 Eszközök szerint Asztali Hordozható

91 A WLAN hálózatok csoportosítása 91 Antennák szerint Kör sugárzó Szegmens sugárzó Iránysugárzó

92 A WLAN hálózatok csoportosítása 92 Védelem szerint Nyilvános WLAN Jól védett WLAN Prompt WLAN

93 93 Antennák

94 Mi az antenna Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze. Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.

95 Adó és vevő Adó: adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát. Vevő: jeleket leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.

96 Elektromágneses hullámok VLF- Very Low Frequency LF Low Frequency MF- Medium Frequency HF High Frequency VHF Very High Frequency UHF Ultra High Frequency SHF Super High Frequency EHF Extra High Frequency c = 3*10 8 m/s

97

98 98

99 Az elektromágneses hullámok terjedése Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.

100 Rádióhullám terjedés a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt visszaverődés (reflexió): λ-náljóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé bekanyarodik a hullám törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség

101 Rádióhullám terjedés elnyelődés (abszorpció) néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett) D 0 optikai látóhatár r 0 földsugár D0 = 2r0 h

102 Fresnelzóna ellipszoid, fókuszai az antennák Fresnelzóna rmax= 0.5 * ( λ * D) 0.6 * rmaxmaximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez AC

103 103

104 Antenna jellemzők izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más irányított vagy omni nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest dbi: nyereség db-ben az izotropikus antennához képest dbd: nyereség db-bena dipólus antennához képest (0 dbd= 2.14 dbi)

105 Antenna jellemzők polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja lineáris függőleges vagy vízszintes síkban elliptikus, cirkuláris az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell

106 Antenna jellemzők

107 Antenna karakterisztika a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta felülnézet / vízszintes minta

108 Antenna típusok Omni Dipólus co-linear

109 Antenna típusok Irányított Panel, patch Helix Yagi Parabola

110 Antenna típusok Panel, patch Helix

111 Antenna típusok Yagi Parabola

112 WLAN hőtérkép

113 WLAN hőtérkép

114 DIY antennák

115 Reflektor

116 Cantenna

117 Rekordok 124 mile 201 km

118 Hazai mérések kilométeres távot 54 Mbps

119 119 Földkábelezés +

120 120 Szolgáltatók a föld alatt

121 Alépítmények 121 Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves ISDN- alépítmény

122 122 Alépítmény

123 123 Földmunka és csövek fektetése

124 124 Megszakító létesítmények

125 Alépítmény-hálózat csöveinek 125 többszörös kihasználása 100 mm belső átmérőjű csövek alkotják, Kábel átmérője nem lehet nagyobb mint a cső átmérőjének 80%, átmérő különbség >10mm.

126 126 Földkábel-fektetés

127 127 Optikai kábel telepítése

128 Földkábelek lefektetése 128 A földkábeleket két módon lehetséges elhelyezni: kézileg (emberi erővel, különösebb gépi segítség nélkül) vakond-ekés módszerrel (egy eke a kívánt mélységig felszántja a talajt, majd a kábelleeresztő szerkezet behelyezi a kábelt).

129 129 Kézimódszer

130 130 Vakond-ekés módszer

131 131

132 A vakond-ekés módszer jellemzői 132 Előnyei: nem szükséges alépítmény a gép kb. 10 km/nap teljesítményű gyors Hátrányai: köves-sziklás talajban nem alkalmazható nehezebben javítható (nem lehet tartalékból után húzni)

133 Optikai földkábelek behúzása 133 A kábelbehúzás többféleképpen is megvalósítható a már előre lefektetett alépítménybe: kézi, vagy csörlős behúzással átfúvatásos módszerrel beúsztatásos módszerrel

134 Kézi lefektetés (Csörlős behúzás) 134 Legnagyobb egyben behúzható hossz: méter. Napi teljesítmény kb méter. Viszonylag lassú A A védőcső megbontása, illetve helyreállítása miatt egyéb járulékos költségek is felmerülnek A kábelre nagyjából 60 Kg tömeg által kifejtett mechanikai erő hat. Ebből kifolyólag és a lehetséges feszülések miatt a kábelek mechanikai sérülései nem zárhatóak ki.

135 135 Kézi, illetvecsörlősbehúzás

136 136 Átfúvatásosmódszer

137 137 Digitális jelek előállítása

138 138 Beúsztatásosmódszer

139 139

140 Eszközök 140 Föld alatti hálózatkiépítésnél: kábelbehúzó eszközök csörlők (elektromos) szivattyúk kompresszorok - egyéb (pl. pneumatikus berendezések)

141 141

142 142 Légvezetékes hálózat építése

143 Alkalmazási területei 143 Kertváros, falu Kis sűrűségű terület Az előfizetői pontok távol vannak egymástól Nem kell árkot ásni, járdát bontani, alépítményt betonozni

144 Légvezetékes hálózat összetevői 144 Légkábelek (réz / optikai) Oszlopok Kötődobozok Elosztók Rögzítők, feszítők Csigák, csigasorok

145 Légkábelek fajtái 145 Önhordó Külön tartóelemre nincs szükség, mert a kábelbe a nagy teherbírást biztosító elem be van építve. Nem önhordó Már meglévő acélsodronyra építik rá, megadott távolságonként rögzítik.

146 Légkábel elosztó 146 Réz Optika

147 Oszlopok 147 Fa oszlop Beton oszlop

148 Optikai önhordó légkábel 148 Acélsodrony Polietilén köpeny Központi elem Optikai szálak Pászma Kevlar Vakpászma

149 149 Optikai önhordó légkábel

150 150 Tengeri kábelezés

151 151

152 152

153 153 Informatikai, számítógépes hálózatok

154 Definíció 154 számítógépek és a hozzájuk kötődő eszközök meghatározott szabályok (protokoll) szerint együttműködő, összekapcsolt rendszere. (Magyar Nagylexikon 16.)

155 Hálózat erőforrás-megosztás 155 Erőforrás-megosztás -Az egész rendszer kiváltképp rugalmas, hiszen a feldolgozási kapacitás újabb számítógépek csatlakoztatásával növelhető, az hálózati erőforrások azonnal megoszthatók (nyomtató, tárterület -adatok, program stb.)

156 Hálózat költségtakarékosság 156 Költségkímélő-gazdaságilag előnyös, ugyanis a rendszer kiépítésekor és üzemeltetésekor (erőforrásmegosztás, kommunikáció költsége...) is takarékosabb megoldást jelent az önálló számítógépek helyett.

157 157

158 Hálózat osztott munkavégzés 158 A számítógépek közötti kommunikáció segítségével a velük dolgozó emberek is képesek közvetlen vagy közvetett (levél) kommunikációra és lehetőség van az osztott munkavégzésre.

159 Hálózat adatbiztonság 159 Az adatbiztonságjobb lehet hálózaton keresztül, hiszen így egyetlen szakember felügyelheti a rendszert, aki naprakészen alkalmazhatja az adatok biztonságos tárolását biztosító lehetőségeket.

160 Számítógépes hálózatok csoportosítása 160 Gépek feladata szerint Kiterjedés (méret) szerint Nyilvánosság szerint Az adatátvitel sebessége szerint Átviteli közeg szerint Topológia szerint Adattovábbítás módja szerint

161 Gépek feladata szerint 161 Kliens-szerver hálózatok Peer topeer

162 Kiterjedés (méret) szerint 162 LAN(Local Area Network) - helyi (lokális) hálózat lehet egy irodában, egy épületben, egy intézmény különböző épületeiben (peer to peer hálózat is) MAN(Metropolitan AreaNetwork) -nagyvárosi hálózat egy városra vagy egy régióra (kistérség) kiterjedő hálózat WAN(Wide AreaNetwork) -nagy kiterjedésű hálózat a távolsági hálózat országot, földrészt fedhet le GAN(Global Area Network) világhálózat az egész világra kiterjedő, a teljes Földet behálózó, világméretű hálózat pl.: internet

163 Nyilvánosság szerint 163 Nyitott rendszerek Zárt rendszerek

164 Adatátvitel sebessége szerint 164 A másodpercenkénti adatmennyiség továbbítása (sávszélesség kifejezés) alapján: bit/másodperc kilobit/másodperc megabit/másodperc gigabit/másodperc bps Kbps Mbps Gbps

165 Adatátviteli közeg szerint 165 Vezetékes Koaxiális kábel Sodrott érpár STP, árnyékolt UTP, árnyékolatlan Optikai kábel Vezeték nélküli rádiós infravörös fény lézer fény

166 Topológia szerint 166 Pont-pont: egy kommunikációs csatorna csak két gépet köt össze. Biztonságos, de kiépítése költséges. Üzenetszórásos: a hostokközös kommunikációs Üzenetszórásos: a hostokközös kommunikációs csatornát használnak. Az adó üzenetét mindenki megkapja, de csak a címzett olvassa el. Ha a csatorna meghibásodik, akkor az egész hálózat működésképtelen lehet.

167 Pont-pont topológiák 167 Csillag Teljes (részleges) Gyűrű Fa

168 Üzenetszórásos topológiák 168 Sín Gyűrű Rádiós

169 169 Távközlő hálózatok

170 170

171 Távközlés története Magyarországon ig Telefonhírmondó, %-os telefonellátottság ig Szolgáltatások lassú fejlődése % telefonellátottság ig Rohamos fejlődés (mobil, szoftver, hardver, ) 2000-től

172 Távközlési hálózat elemei 172 Használói végpont Hozzáférési pontok Hálózati csomópont Használói végpont Hálózati végződés Hálózati végződés Jelzésátvitel Üzenetátvitel Alkalmazások Használói és hálózat hozzáférési pont között hozzáférési hálózat (access network) Hálózati csomópontok és közöttük létesített hálózat maghálózat (core network)

173 Hálózati Topológiák (1) 173 Szövevényes (mesh) Trönk áramkörök Részlegesen szövevényes Gyűrű topológia Hátránya: - költséges - összeköttetések száma Előnye: - redundáns - hibatűrő - takarékosabb - redundáns - hibatűrő - nagy sebességű - takarékos - redundáns

174 Hálózati topológiák (2) 174 Hierarchikus - takarékos - redundancia mentes Tandem összeköttetésű - takarékos - redundáns - nagyforgalmi pontok között Haránt összeköttetés

175 Távbeszélő hálózat felépítése Nemzetközi irányok Szekunder sík Topológia: - szövevényes Primer sík Tandem Tandem Topológia: - hierarchikus - haránt - tandem Hozzáférési hálózat 175

176 176 Nemzetközi központok (2 darab) Szekunder központok (9 darab) Szövevényes hálózat Primer központok (45 darab) Gyűrűs hálózat Helyi központok Gyűrűs, vagy fa topológia Kihelyezett fokozat Előfizetők Fa hálózati topológia

177 177 Magyarországi hálózat

178 178 A budapesti hálózat

179 179 Szolgáltatási területek Magyarországon

180 PSTN - Public Switched Telephone Network 180 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag beszédátvitelre 1876 Graham Bell feltalálja a telefont Pár órával ElishaGray előtt Készüléket lehetett vásárolni, a vezetéket a felhasználónak kellett kihúznia Minden felhasználó-pár között egy külön vezeték Egy év alatt a városokat behálózták a vezetékek

181 181 PSTN - Public Switched Telephone Network

182 PSTN 182 Gerinchálózat A A A A Központ Központ

183 Áramkörkapcsolás elve 183 E1 áramkör nyaláb (trönk) A 1. E4 E2 A 2. Ak. E5 E3 Jellemzők: Telefonközpont Fizikai összeköttetés Telefonközpont áramkör lefoglalás (pl. E1-A1-E6) hívás felépítés bontás alapsávi hang és kép/adatátvitel (0,3 3,4 khz) E6

184 Tárcsázás 184 Impulzus, tone(dtmf)

185 Digitális hangátvitel 185 A/D D/A P C M Gerinchálózat Gerinchálózat A D D A P C M Központ Központ

186 186 Modulációk

187 Mi az eszköze? 187 A berendezés, amely végrehajtja a modulációt: modulátor A berendezés, ami a visszaállításhoz szükséges inverz műveletet hajtja végre: demodulátor A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz (a két kifejezés összevonásából): modem

188 Dial-up hozzáférés 188 Betárcsázós internet A computerek digitális információi analóg jellé alakíthatóak, és átvihetőek a hagyományos telefonhálózaton Modem modulator-demodulator Amplitúdó moduláció Frekvencia moduláció Fázis moduláció

189 189

190 Dial-up hozzáférés 190 A/D D/A A P C Gerinchálózat M A D D M A P C A A Központ Központ A D Modem D/A D PC PC

191 Modem szabványok 191 ITU-T V bps ITU-T V.22bis 2400 bps ITU-T V bps(1984) ITU-T V.32bis 14.4 Kbps(1991) ITU-T V Kbps ITU-T V.34bis 33.6 Kbps(1994) ITU-T V Kbpsdownstream, 33.6 Kbps upstream(1996) ITU-T V Kbpsdownstream, 48 Kbpsupstream

192 ISDN 192 Integrated Services Digital Network Digitális hang- és adatátvitelre alkalmas technológia Digitális Helyi Központ PCM Digitális összeköttetés Digitális Helyi Központ Alaphozzáférés(Basic Rate Access BRA) BRA 2B+D ( B = 64 kbit/s beszéd/adat, D = 16 kbit/s jelzés/adat) Primer hozzáférés(pra)

193 ISDN -Interfész jellemzők 193 BRA 2B+D ( B = 64 kbit/s beszéd/adat, D = 16 kbit/s jelzés/adat) PRA 30B+D (B = 64 kbit/s, D = 64 kbit/s) jellemzők BRA PRA konfigurációk Pont - pont Pont-pont Pont- több pont Vonali kód S interfészen módosított AMI U interfészen HDB3 / AMI Jel sebesség 192 kbit/s 2048 kbit/sec impedancia Szimmetrikus 100 Ω Koax 75 Ω / szimm. 120 Ω Impulzus amplitudó 750 mv 2,37 V/ 3 V

194 194

195 Hozzáférési hálózatok xdsl 195 Telefonos ipar 56 Kbps(2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbpsajánlatok Lépni kellett az internetezők megtartása érdekében xdsl különféle DSL változatok

196 Hozzáférési hálózatok ADSL 196 ADSL AsymmetricalDigital SubscriberLine Aszimmetrikus digitális előfizetői vonal Használói vonalon: beszéd adatátvitel Használói végződés PSTN/ ISDN ADSL DSLAM ATM Access Network

197 197 Hozzáférési hálózatok ADSL

198 Hozzáférési hálózatok ADSL 198 Repeater Regenerátor Business Visszaállítja a jelet Erősítő Felerősíti a jelet ADSL szolgáltatás akár 16 km-ig Deployment w/ Repeaters Deployment w/o Repeaters Service Provider Regenerator Regenerator Regenerator Consumer Government & Education

199 Hozzáférési hálózatok ADSL 199 Paraméterek (példa) Maximális leltöltési sebesség 18 Mbit/s Maximális feltöltési sebesség 1,5 Mbit/s Garantált leltöltési sebesség 6 Mbit/s Garantált feltöltési sebesség 0,5 Mbit/s

200 Hozzáférési hálózatok SDSL 200 SDSL Symmetric Digital Subscriber Line Szimmetrikus digitális előfizetői vonal n x 64 kbit/s átvitelére vonali sebesség k x 384 kbaudegy érpáron áthidalható távolság: 2 4 km (regenerálás nélkül) n x 64 kbit/s SDSL SDSL n x 64 kbit/s

201 Hozzáférési hálózatok SDSL 201 Paraméterek (példa) Maximális leltöltési sebesség 2 Mbit/s Maximális feltöltési sebesség 2 Mbit/s Garantált leltöltési sebesség 1 Mbit/s Garantált feltöltési sebesség 1 Mbit/s

202 Hozzáférési hálózatok HDSL 202 HDSL Highbit ratedigital SubscriberLine 2 Mbit/s- os adatátvitelre regenerálás nélkül 2-4 km között, egy érpáron (regenerálás nélkül) 2 Mbit/s HDSL vonali sebesség 1160kBaud HDSL 2 Mbit/s

203 Hozzáférési hálózatok VDSL 203 HDSL (High bit-rate DSL) ITU-T G (1998) VDSL (Very-high-data-rate DSL) - ITU-T G.993.1(2004) Lényegesen nagyobb sebességű adatátvitel kis távolságokon 52 Mbit/s downstream,16 Mbit/s upstream Lehet szimmetrikus is (26-26 Mbit/s) 12 MHz sávszélesség Max. 1 km hatótávolság Inkább 300 méter

204 Hozzáférési hálózatok VDSL 204 szolgáltató Optikai illesztő egység VDSL sodrott érpár Upstream Downstream DownStream Távolság UpStream VDSL elosztó Interaktív TV sodrott érpár koax kábel 12,96 13,8 Mbps 1500m 1,6 2,3 Mbps 25,92 27,6 Mbps 1000m 19,2 Mbps 51,84 55,2 Mbps 800m (egyenlő a Downstreammel)

205 205 Hozzáférési hálózatok VDSL

206 Sávszélesség -Távolság Sávszélesség [Mbit/s] Kifejezetten rövid hurkos alkalmazásokra Túl kicsi sávszél több (3) HDTV csatornához Túl kicsi sávszél Triple Play alkalmazásokhoz 2 ADSL 1 km 2 km 3 km 4 km 5 km Távolság

207 207 Kábeltelevíziós hálózatok

208 A frekvenciasáv felosztása ,5 862 MHz RETURN PATH VISSZA IRÁNYÚ SÁV FORWARD PATH ELŐFIZETŐI IRÁNYÚ SÁV 5 16,1 17,5 48,5 56, MHz HKR rádiósáv átm adatátvitelre felhasználható sáv RI TV csatorna adatátv átm 87, / / MHz FM rádiósáv analóg KTV sáv hipersáv UHF sáv UHF sáv A FREKVENCIASÁV FELOSZTÁSA

209 209 Tipikus házhálózati struktúrák

210 210 Erősítő és elosztó

211 211 Előfizetői csatlakozók

212 212 Hálózat felépítése

213 213 IPTV szolgáltatás az interneten keresztül

214 214 FTTX hálózatok

215 215 FTTX = Fiber To The X X=Something FTTx FiberToThe x Fényvezető szállal a/az FTTB FiberToThe Building -épületig FTTC FiberToThe Curb-járdáig FTTD FiberToThe Desk asztalig FTTE FiberToThe Enclosure-kerítésig FTTH FiberToThe Home -lakásig FTTN FiberToThe Neighborhood-környékig FTTO FiberToThe Office -irodáig FTTP Fiber To The Premises helyiség/épületig FTTU FiberToThe User-felhasználóig

216 FTTxpéldák

217 FTTxelőnyei Nagy adatátvitel akár nagy távolságra is Könnyen feljavítható / bővíthető Alacsony üzemeltetési költség Nem zavarja az elektromos interferencia

218 Az FTTX-hálózatnagysága 218 Felhasználó és a csomópont közti távolság lehet 10m és 10km között. Az FTTX-hálózat100m és 2000m között változik az esetek többségében.

219 219

220 220 FTTH hálózat építő elemei

221 HFC hálózatok 221 Meglévő, kiépített infrastruktúra Nagy sávszélesség DS irányban Végponti eszközök cseréjével upgradelhető Analóg lekapcsolással a kapacitás nő Internet- sávszélesség igény nő

222 HFC hálózatok felépítése 222 Hybrid Fiber Coax(HFC) HOST Fejállomás Opt. Gyűrű (1550 nm) gerinc Kerületi optikai hálózat (1310 nm) ONU Családi házak HOST HOST ONU Lakótelep Passzív leágazó Kétirányú vonalerősítők

223 KábelTVhálózat, mint osztott média 223 A szegmensben lévő összes előfizető ugyanazt a frekvenciasávot és ugyanazt a fizikai közeget látja A szegmens mérete a lefedett hálózatrész nagyságától, valamint az optikai adók-vevők arányától függ Egy szegment tipikusan lakás Downstream, és 500 lakás Upstream irányban

224 224 GPON

225 225 Szélessávú vezetékes elérési hálózati trendek

226 226 Optikai elérési hálózati megoldások

227 227 PON szabványosítás

228 228 PON szabványok összehasonlítása

229 229 GPON hálózat teljesítő képessége

230 230 PON technológia továbbfejlesztése

231 OLT helyszínek 231 Optikai vonalvégződtető(optical Line Terminal - OLT)

232 232 OLT helyszínek

233 233 Műholdas kommunikáció

234 234 Helymeghatározás

235 235 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik

236 236 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [LowEarthOrbiter] magába foglalja az IRIDIUM (780 km ), ARIES (1018 km) és a GLOBALSTAR (1389 km ) rendszereket. A MEO [ MediumEarthOrbiter] magába foglalja a ICO PROJECT 21 ( km), és az ODYSSEY ( km) valamint a ELLIPSO (7800 km) rendszereket. A GEO [GeostationaryEarthOrbiter] a maga km magasan lévő pályájával, magába foglalja a AMSC ( US és CANADA ), AGRANI ( közép ÁZSIA és INDIA ) ACeS( dél-kelet ÁZSIA ), és az APMT ( KÍNA ) műholdakat.

237 Global Positioning System 237 Globális helymeghatározó rendszer A Földön (és környezetében ) Időjárástól, helyszíntől független Csak látni kell az égboltot Bárki által használható (egyutas) Korlátozható (SA/katonaság)

238 A Global Navigation Satellite 238 System felépítése Űrszegmens Földi követő és vezérlőállomások Felhasználói szegmens

239 NAVSTAR (USA) /(31)/31(terv./ker./műk.)műhold ~ km magasságban (átlagos, Föld tömegk.) 6 pályasík (4-6 műhold/pályasík) 55 inklináció (a földi egyenlítőhöz viszonyítva) A pályasíkok 30 -onként az egyenlítő mentén 4 követő és 2 követő/vezérlő állomás (Hawaii, Ascencion, Diego Garcia, Kwayalein, Colorado Springs) 12 sziderikus óra a keringési idő: 11ó58p2,04527s ~ kg, ~6 m nyitott napelem

240 240 NAVSTAR (USA)

241 ГЛОНАСС 241 (CCCP, ma Oroszország) 24 (19keringő)/11 működő műhold ~ km magasságban keringenek 3 pályasík (8+1 műhold/pályasík) 64.8 az egyenlítő síkjával bezárt szög A pályasíkok 120 -onként 11 óra 15 perc keringési idő ~ kg, 3-7 év élettartam

242 242 ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország)

243 243 Galileo (Európai Unió civil üzemeltetés) 27/30 műhold / 3 pályasík (9+1 műhold/pályasík) 2005.december végén = az 1. műhold már sugároz ~ km, 56 p. inklináció, 14 óra 4 perc ker. ~675 kg, ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2008 új frekvenciák L5 (E5A-B) MHz, (E MHz), E2-L1-E MHz!!! Pozitívum: civil, független, pontosság, integritás adatok akár 6 másodpercen belül, ingyenes is Negatívum: civil (pénzforrás), várhatóan 4-8 év mire rendszerbe áll, új GNSS vevők kellenek L1!-L5-L2

244 244 Galileo (Európai Unió civil üzemeltetés)

245 BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass (5 GEO+30 MEO pályán) műhold november végén = az LBS Beidou-1 működik (3 műhold GEO-n, + 1 műhold MEO-nis sugároz ~ km ígért teljes kiépítettség (FDS) ~ méter, open service Pozitívum: újabb globális helymeghatározó rendsz., még több műhold (műholdszegény helyeken is) Negatívum: új GNSS vevők kellenek, Galileo konkurens, katonai rendszer

246 246 BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass

247 Helymeghatározás elve ismert távolság esetén a helyzetünk R= km Gömbfelületen bárhol

248 Helymeghatározás elve ismert távolság R1= km R2= km A két gömbfelület metszésében lévő körön

249 Helymeghatározás elve ismert táv, háromszög R1= km R2= km R3= km A három gömbfelület metszésében 2 pont!!!

250 Helymeghatározás elve ismert táv = egyértelmű R1= km R2= km R3= km R4= km 1 pont!!!

251 GPS adatok 251 Ismert, hogy a GPS által kisugárzott jelek rendkívül kis teljesítményűek: -130 dbmw (0 dbmw= 1 mw, 50 dbmw= 100W) Mint bármely más rádiójelet, a GPS jeleit is lehet zavarni Egy pikowatt(10-12 W) teljesítményű interferencia forrás is elegendő a GPS jel tönkretételéhez Jelenleg egyetlen civil GPS frekvencia létezik, a civil vevők döntő többsége egyfrekvenciás. A modulált kód jól ismert A GPS jammingtechnológia nem titkos, egyszerű, házilag összeszerelhető jammermodellek leírása megtalálható az Interneten, komolyabb berendezéseket meg is lehet vásárolni.

252 GPS adatok 252 A GPS műholdak két jelet sugároznak: L1 vivő 1575,42 MHz L2 vivő 1227,60 MHz Mindkét vivő frekvenciája nagypontosságú atomórához szinkronizált. Mindkét vivőt úgynevezett P kóddal modulálják, az L1-et továbbá úgynevezett C/A kóddal.

253 GPS civil felhasználása 253 Közlekedés/Áruszállítás Emberi élet védelme Földmérés/Térinformatika Környezetvédelem Időszinkronizálás Katasztrófa elhárítás Precíz mezőgazdálkodás Távközlés Bankügyletek

254 254 GPS katonai felhasználása

255 GPS sebezhetősége 255 Nem szándékos zavarás Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia Szándékos zavarás Jamming Spoofing Meaconing Emberi tényező GPS vevők tervezési hibái Navigációs rendszerek üzemeltetési hibái Felhasználói ismeretek hiánya

256 Nem szándékos zavarás 256 Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia URH adók 23-as, 66-os és 67-es TV csatornák 23-as, 66-os és 67-es TV csatornák Digitális TV adások Ultra szélessávú radar és kommunikációs berendezések Hibásan működő adók Műholdas Mobil Telekommunikációs Szolgáltatások Horizont feletti radar

257 Szándékos zavarás 257 GPS Jamming Elegendően nagy energiájú és megfelelő karakterisztikájú zavaró jel kibocsátása a GPS frekvenciákon interferenciát okoz. Zavaró jel típusa lehet: keskenysávú folyamatos adás a GPS sávban, szélessávú folyamatos adás sáv átfedéssel, szórt spektrumú (spread spectrum) GPS jelhez hasonló GPS Spoofing A gyanútlan GPS felhasználó megtévesztésére valódinak tűnő hamis C/A jelek kisugárzása -> a számított pozíció távolodik a valódi helyzettől GPS Meaconing jelvétel és késleltetett újrasugárzás, amellyel összezavarják a vevőket

258 258 Szándékos zavarás

259 Helymeghatározási példa 259 GPS/GSM modem személy, tehergépjárművekbe telepítve

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 4. Dr.Varga Péter János 2 Antennák Antenna jellemzők izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más irányított vagy omni

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 4. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 A jelátvitel fizikai közegei 4 A telekommunikáció elektromágneses spektruma Frekvencia (Hertz) 10 2 10 3 10 4 10 5 10 6 10 7

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 Vezeték nélküli átvitel Optikai átvitel - Lézer átvitel 4 pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság átvitel lézerrel néhány km távolság

Részletesebben

Infokommunikációs rendszerek 1.ea

Infokommunikációs rendszerek 1.ea Infokommunikációs rendszerek 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 3. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk 3 4 A jelátvitel fizikai közegei 5 A jelátvitel fizikai közegei 6 Réz alapú kábelek 7 Üvegszál alapú kábelek Üvegszál alapú kábelek előnyei 8 Magas

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA. 5.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA. 5.ea. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 5.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ] magába

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 2.ea 2 Antennák Mi az antenna Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze.

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 2.ea 2 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás Lineáris kvantálás Ekkor az ábrázolási tartományt lineárisan osztjuk 2 n részre Nemlineáris kvantálás Általában

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 7. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok PSTN - Public Switched Telephone Network 4 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea Dr.Varga Péter János 2 Légvezetékes hálózat Alkalmazási területei 3 Kertváros, falu Kis sűrűségű terület Az előfizetői pontok távol vannak egymástól Nem kell árkot ásni, járdát bontani,

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János Digitális modulációk 2 A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel.

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 3 Műholdas kommunikáció 4 VSAT 5 6 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 7 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális,

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3. és 4. ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3. és 4. ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3. és 4. ea Dr.Varga Péter János Mi az a WLAN? 2 A WLAN az angol Wireless Local Area Network szó rövidítése, melynek jelentése vezeték nélküli helyi hálózat, amit leginkább a vezeték

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Digitális jelek előállítása Digitális jelek előállítása 3 Híradástechnika I. (prezentáció) jegyzet 48.dia Digitális jelek előállítása 4 Híradástechnika I.

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 6.ea 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 6.ea Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok Hálózatok osztályozása 3 Hírközlési hálózatok Műsorszóró hálózatok Információközlő és kapcsoló hálózatok Műsor szétosztó Közvetlen műsorszórás Műsor

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 5.ea

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 5.ea Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 5.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvencia- kiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban

Részletesebben

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás

Részletesebben

FÉNYTÁVKÖZLÉS. Dr.Varga Péter János

FÉNYTÁVKÖZLÉS. Dr.Varga Péter János FÉNYTÁVKÖZLÉS Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím: 1084

Részletesebben

2007. március 23. INFO SAVARIA 2007. GNSS alapok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar. Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

2007. március 23. INFO SAVARIA 2007. GNSS alapok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar. Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 2007. március 23. INFO SAVARIA 2007 GPS/GNSS GNSS alapok Kovács Béla Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Adatátviteli eszközök

Adatátviteli eszközök Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám

Részletesebben

Kincskeresés GPS-el: a korszerű navigáció alapjai

Kincskeresés GPS-el: a korszerű navigáció alapjai 2007. február 22. : a korszerű navigáció alapjai Kovács Béla Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 1117 Budapest,

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Jelátalakítók Vizuális jelátalakítók 3 Kamerák CCD CMOS CCD 4 Charge coupled device Magyarul: töltéscsatlakozású képalkotó eszköz Félvezető lapkán képpontoknak

Részletesebben

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége

Részletesebben

Korszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.

Korszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Korszerű technológiák SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu a szélessávú elérési hálózatok területén Korsós András műszaki igazgató

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =

Részletesebben

POF (Plastic (Polimer) Optical Fiber) jellemzően a mag anyaga: Polymethil Metacrilate (PMMA) - héj: flourral kezelt PMMA - n= 1,412

POF (Plastic (Polimer) Optical Fiber) jellemzően a mag anyaga: Polymethil Metacrilate (PMMA) - héj: flourral kezelt PMMA - n= 1,412 Miért üveg? Miért nem műanyag? - tiszta üvegszál (mag és a héj is szilícium alapú üveg) - vegyes felépítésű szál (a mag szilícium alapú üveg, a héj műanyag) - a héj és a mag is műanyag POF (Plastic (Polimer)

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) A MOBIL TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSE A technológiák lényeges tulajdonságai, paraméterei INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Szélessávú

Részletesebben

FTTX passzív építőelemek

FTTX passzív építőelemek FTTX passzív építőelemek Bevezetés Mit is takar az FTTX kifejezés? FTTB (Fibre to the Building) fényvezető szállal az épületig, FTTC (Fibre to the Curb) fényvezető szállal a járdáig, FTTCab (Fibre to the

Részletesebben

Infokommunikációs rendszerek 2.ea

Infokommunikációs rendszerek 2.ea Infokommunikációs rendszerek 2.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ Hírközlő csatornák a gyakorlatban Fizikai szintű kommunikáció 2.2013.február 26. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az előző előadáson

Részletesebben

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2015 ősz Történeti áttekintés 1 A kezdetek 1. Emberré válás kommunikáció megjelenése Információközlés meghatározó paraméterei Mennyiség Minőség Távolság Gyorsaság

Részletesebben

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével

Részletesebben

A SWOT elemzés SWOT DSL

A SWOT elemzés SWOT DSL A SWOT elemzés SWOT Strengths, erősségek (technológiai) Weaknesses, gyengeségek (technológiai) Opportunities, lehetőségek (üzleti) Threats, veszélyek (üzleti) Egy vállalkozás, egy technológia, egy termék

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek

Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek Adó Adó Vevő Jellemzően broadcast adás (széles földrajzi terület besugárzása, TV, Rádió műsor adás) Adó Vevő Vevő Adó Különböző kommunikációs formák. Kis- és nagykapacitású

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése

A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése Tervezési, technológiai megoldások, tapasztalatok Nagy Tamás Magyar Telekom NyRt, Hálózatfejlesztési Igazgatóság 2010.12.08. 1 Trend: egyre növekvı sávszélesség

Részletesebben

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.

Részletesebben

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT.

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT. Tartalom Bevezető HFC technológia határai Passzív Optikai Hálózatok PON jövő HFC Technics Kft. A HFC Technics Kft. szolgáltatási és termék kínálata

Részletesebben

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK Varga József FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Elérhetőség Mail: endrei.varga@t-online.hu Mobil:30/977-4702 1 UTP kábel szerelés UTP (Unshielded Twisted Pair): Árnyékolatlan csavart érpár Külső

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Épületen belüli hálózatok tervezési kérdései

Épületen belüli hálózatok tervezési kérdései Épületen belüli hálózatok tervezési kérdései Struktúrált kábelezéssel (és optikával) kialakított hálózatok Szomolányi Tiborné 2006 november Telephelyen belül elhelyezkedő két épület és az épületeken belüli

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 2. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk Miért van szükség modulációra? 3 hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne,

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

GPS Jamming a GPS jelek szándékos zavarása

GPS Jamming a GPS jelek szándékos zavarása GPS Jamming a GPS jelek szándékos zavarása Horváth Tamás BME Általános- és Felsőgeodézia tanszék 2005. április 26. Tartalom Háttér Civil és katonai GPS felhasználók A sebezhető GPS Nem szándékos zavarás

Részletesebben

Optoelektronikai Kommunikáció. Az elektromágneses spektrum

Optoelektronikai Kommunikáció. Az elektromágneses spektrum Optoelektronikai Kommunikáció (OK-2) Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete Székesfehérvár 2002. 1 Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki

Részletesebben

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.

Részletesebben

STRUKTURÁLT HÁLÓZATOK A BIZTONSÁGTECHNIKA SZOLGÁLATÁBAN. Cegléd - 2009. Fürst Ádám, mérnök konzulens

STRUKTURÁLT HÁLÓZATOK A BIZTONSÁGTECHNIKA SZOLGÁLATÁBAN. Cegléd - 2009. Fürst Ádám, mérnök konzulens STRUKTURÁLT HÁLÓZATOK A BIZTONSÁGTECHNIKA SZOLGÁLATÁBAN Cegléd - 2009 Fürst Ádám, mérnök konzulens 1. A Tyco Electronics bemutatása Tyco Electronics Bemutatása Eladás:14,8 milliárd dollár Alkalmazottak:96

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom 4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA Tartalom 1. A Szolgáltatás leírása... 2 2. A Szolgáltatás elemei... 3 2.1 elemei... 3 2.2 Hozzáférési Link Szolgáltatás

Részletesebben

Kinek milyen szélessáv jut? Valóban a sávszélesség a lényeg? Új generációs hozzáférési technológiák. Balogh Tamás Magyar Telekom

Kinek milyen szélessáv jut? Valóban a sávszélesség a lényeg? Új generációs hozzáférési technológiák. Balogh Tamás Magyar Telekom Kinek milyen széles sáv jut? Valóban a sávszélesség a lényeg? Új generációs hozzáférési technológiák Balogh Tamás Magyar Telekom HTE Távközlési Szakosztály Távközlési Klub Budapest, 2010.02.25. 2009.10.06

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Műsorszolgáltatás, kábeltelevízió egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

6. FÉNYVEZETŐ HÁLÓZATOK

6. FÉNYVEZETŐ HÁLÓZATOK SZABADON VÁLASZTOTT Antók Péter István 6. FÉNYVEZETŐ HÁLÓZATOK FÉNYVEZETŐ ALAPHÁLÓZAT 2 FÉNYVEZETŐ ALAPHÁLÓZAT 3 LAN HÁLÓZAT 4 LAN HÁLÓZAT Primer hálózat Szekunder hálózat Tercier hálózat 5 HÁLÓZATI SZINTEK

Részletesebben

Irányítástechnika fejlődési irányai

Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnikai megoldások Rendszer felépítések 1 Rendszer felépítést, üzemeltetést befolyásoló tényezők Az üzemeltető hozzáállása, felkészültsége, technológia ismerete

Részletesebben

Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz

Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz PKI Tudományos Napok 2005 Sipos Attila (PKI-FI FH) Czinkóczky András (PKI-FI FH) Németh Attila (PKI-FI FH) Konkoly Lászlóné (PKI-FI FH) Nagy Gyula (PKI-FI

Részletesebben

MÓDSZERTAN. Telefonhívás: a távbeszélő-állomásról kezdeményezett sikeres hívás.

MÓDSZERTAN. Telefonhívás: a távbeszélő-állomásról kezdeményezett sikeres hívás. MÓDSZERTAN Makrogazdasági mutatók Az információ, kommunikáció (J) ágba sorolt vállalkozások makrogazdasági mutatói esetén a 2013. és a 2014. évi adatok csak korlátozottan összehasonlíthatók a TEÁOR 08

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 1.ea

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 1.ea Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 1.ea Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím:

Részletesebben

GNSS Modernizáció. Horváth Tamás FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Penc. Tea előadás, 2006. június 1., Penc

GNSS Modernizáció. Horváth Tamás FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Penc. Tea előadás, 2006. június 1., Penc 1 GNSS Modernizáció Horváth Tamás FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium Penc Tea előadás, 2006. június 1., Penc Tartalom GPS GLONASS Galileo 2 GPS Block IIR Block IIA Block IIF 3 A GPS pontossága GPS

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

IP alapú távközlési hálózatok

IP alapú távközlési hálózatok SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 IP alapú távközlési hálózatok info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. 15. Távközlési

Részletesebben