Infokommunikációs rendszerek 1.ea
|
|
- János Csonka
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Infokommunikációs rendszerek 1.ea Dr.Varga Péter János
2 Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. C ép. 508 WEB:
3 Számonkérés 3 Követelmény típus: Évközi jegy Osztályzatok - 60% : %: %: %: %: 5
4 Számonkérés 4 Utolsó alkalommal ZH ( ) A pótlás módja: A hiányzás miatt meg nem írt és az elégtelen zárthelyi szorgalmi időszakban 1 alkalommal, előre megbeszélt időpontban pótolható,javítható. Szorgalmi időszakon kívül a zárthelyik javítása, az évközi jegy pótlása, javítása a TVSZ előírásai szerint lehetséges.
5 Infokommunikációs rendszerek 5 Távközlő hálózatok Műholdas hálózatok Infokommunikációs rendszerek Mobiltelefon hálózatok Informatikai hálózatok Műsorszétosztó hálózatok Technológiai hálózatok Műsorelosztó hálózatok
6 6
7 7
8 8
9 9
10 10
11 11
12 12
13 Hálózatok fogalma 13 A fizikai hálózatok különféle információ típusok külön-külön vagy integrált átvitelére szolgálnak Pl: beszéd, hang, dokumentum, szöveges vagy multimédia üzenet, mozgókép, adat,
14 Hálózatok fogalma 14 Az átvitt információ típusoknak megfelelően különféle hálózatok alakultak ki, amelyek különféle forgalmi szolgáltatásokat nyújtanak. A különféle szolgáltatásokat nyújtó hálózatok gyakorlati megvalósításuk során részben közös elemekre épülhetnek, de a nyújtott szolgáltatásuk alapján elvileg külön-külön értelmezhetők.
15 Hálózatok kapcsolatai 15 Hálózatok egyenrangúan és/vagy hierarchikusan kapcsolhatók össze. Hálózatok megkülönböztetése technológiájukban területükben igazgatási üzemeltetési egységükben
16 Egyenrangú hálózatok 16 Egyenrangúan együttműködő hálózatokról akkor beszélünk, ha az elemi hálózatok csak hordozó szolgáltatást nyújtanak.
17 Hierarchikus hálózatok 17 Hierarchikusan együttműködő hálózatokról akkor beszélünk, ha a hordozó hálózat hordozó szolgáltatást nyújt egy másik, hordozó ráépített hálózat számára. Hálózatok többszörösen is egymásra építhetők, amelyek így hálózati rétegeket alkotnak.
18 18 Az információ továbbítás célja, modellje Üzenet Hír Jel Jel Hír Üzenet Információ forrása Kódoló Adó Kommunikációs csatorna Vevő Dekódoló Információ felhasználása Zaj
19 Az információ továbbítás 19 célja, modellje Üzenet: Továbbításra szánt adathalmaz Hír: Időfüggvénnyé alakított üzenet Jel: A hír elektromos mása Zaj: Minden egyéb, amely az előzőek mellett nem kívánatos jelenségként fellép Cél: VETT ÜZENET = KÜLDÖTT ÜZENET
20 Mi lehet az üzenet? 20 Beszéd Zene Szöveg Állókép Mozgókép Adat
21 Jelek 21 A jel fogalma: A fizikai mennyiség olyan érteke vagy értékváltozása, amely egy egyértelműen hozzárendelt információt hordoz A jel információtartalommal bír Matematikai függvények x D f : értelmezesi tartomány y R f : értékkészlet
22 22 Jelek értelmezési tartománya és értékkészlete
23 23 Jelek grafikus ábrázolása
24 A kommunikációban használt 24 fontosabb fogalmak A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben az áramkör használható. A sávszélességet az f 2 -f 1 különbséggel definiáljuk, ahol f 1 az alsó és f 2 az ún. felső határfrekvancia. Ezekben a pontokban a kimenő jel a maximális érték felére esik vissza. BW=f 2 -f 1
25 A kommunikációban használt 25 fontosabb fogalmak A csillapítás Ha valamely elektronikus alkatrész, vagy adatátviteli összeköttetés kimenetén a jel amplitúdója kisebb, mint a bemenetére adott jelé, azt mondjuk, hogy csillapítás lépett fel. Definíció szerint a csillapítás a kimenő és a bemenő teljesítmény hányadosa.
26 A kommunikációban használt 26 fontosabb fogalmak A decibel-skála A csillapítást decibelben szokás megadni. A decibelskála két teljesítmény arányának (P 1 /P 2 ) logaritmikus skálán való kifejezése
27 27 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak
28 A kommunikációban használt 28 fontosabb fogalmak A zaj és a jel/zaj viszonyszám Minden olyan jelet, ami nem része az információnak, a kommunikációs összeköttetésben zajnak tekintünk. Az áramkör, vagy berendezés kimenetén és bemenetén mérhető jel/zaj hányados a rendszer zajosságára jellemző. NF: noise figure Ha az NF értéke 1, azt jelenti, hogy a rendszer nem termel zajt. Ha egynél kisebb, a rendszer zajos.
29 29 A jelátvitel fizikai közegei
30 Történelem 30 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok adathálózatok Fejlődés integrált hálózatok létrejötte NGN (Next Generation Networks) Újgenerációs hálózatok Megvalósult: eszközök szintjén hálózatok szintjén
31 31
32 32 T M A
33 Az átviteli rendszer tervezésekor a 33 legfontosabb szempontok a kívánt adatátviteli sebesség elérése megfelelő távolság áthidalása rendszer gazdaságos kihasználtsága
34 34 A jelátvitel fizikai közegei
35 35 Réz alapú kábelek
36 Rézalapú kábelek előnyei 36 Egyszerűbb szerelési technológia Alacsonyabb telepítési költségek Olcsó aktív eszközök Szennyeződésre kevésbé érzékeny csatlakozások Helyes telepítés után megbízható, sokoldalú, költséghatékony
37 Rézalapú kábelek hátrányai 37 Elektrosztatikus zavarokra érzékeny Mechanikai sérülésekre érzékeny A telepített infrastruktúra gátolhatja a jövőbeni fejlesztési törekvéseinket Hosszú telepítési idő Legnagyobb sebességek csak optimális feltételek mellett érhetők el
38 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 38 Elektromosan árnyékolt, kevésbé érzékeny az elektromos zajokra Alapsávú 10Base2 50 ohm, Mbps, 200 m 10Base5 75 ohm, Mbps, 500 m Széles sávú Kábel TV, 75 ohm, digitális átvitelnél 150 Mbps egy kábelen több csatorna, többféle kommunikáció Számítástechnikában ma már új hálózatok építésénél nem alkalmazzák!
39 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 39 Műanyag szigetelő Központi ér Szigetelő műanyag (gyakran műanyag hab, vagy magas frekvenciás esetben teflon) Árnyékoló harisnya Fonott réz AL fólia
40 Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 40 Zaj, Zavar Z 0 Z 0 Z 0 Homogén hullámimpedancia Egyszerű meghajtó/vevő áramkör Mechanikai sérülésekre érzékeny (pl. megtörés Z 0 megváltozik)
41 Koaxiális kábelek típusai 41 RG 6 szélessávú TV-s átvitel 75 RG 8, RG 11, RG 58 vékony ethernet 50 RG 58/V a központi ér szilárd részből 50 RG 58 A/V a központi ér fonott részből 50 RG 59 szélessávú TV-s átvitel 75 RG 59 szélessávú 50
42 42 Koaxiális kábelek típusai
43 43 Koaxiális kábel csatlakozók
44 44 Csavart érpáras átviteli közeg (TP Twisted Pair) Zaj, Zavar Z 0 /2 Z 0 /2 Z 0 /2 Z 0 A zavarvédelmet az érpárok összecsavarása jelenti, valamint a szimmetrikus meghajtás UTP Unshilded Twisted Pair Árnyékolatlan csavart érpár
45 45 Csavart érpáras átviteli közeg (TP Twisted Pair) CAT - A rendszer komponensek elektronika jellemzőit meghatározó osztályrendszer. A nagyobb kategória jobb jellemzőket jelent CAT 1 - hang átvitel, telefon CAT 2-4 Mbps CAT 3-10 Mbps (10BaseT Ethernet) CAT 4 20 Mbps CAT Mbps (100BaseT - Fast Ethernet) CAT 5E - 1 Gbps (1000BaseT - Gigabit Ethernet) CAT 6 1 Gbps nagyobb távolságra, kisebb távolságban 10 Gbps CAT 6a - 100m-ig 10 Gbps CAT Gbps, 70 méterig (1200mhz)
46 46
47 47 Csavart érpáras átviteli közeg (STP Shilded Twisted Pair) Z 0 /2 Z 0 /2 Z 0 /2 Árnyékoló harisnya A zavarvédelmet az árnyékolás és az érpárok összecsavarása jelenti. STP Shilded Twisted Pair (Árnyékolt csavart érpár)
48 48
49 49 Kábel csatlakozások, csatlakozók
50 Kábelek fizikai osztályozása 50 Fali (Solid) kábel Fix telepítésre tervezték Rézvezetők tömörek Merev szerkezetű Sokkal jobb elektronikai paraméterek A teljes csatornában maximum 100m hosszban telepíthető
51 Kábelek fizikai osztályozása 51 Patch (Strainded) kábel Mobil használatra Jobban ellenáll a hajlító igénybevételnek Rézvezetők elemi szálakból sodrottak Gyakori csatlakoztatásra kifejlesztett elemek Puhább, könnyebb Maximum 10m hosszan telepíthető a csatornába
52 52 Üvegszál alapú kábelek
53 Üvegszál alapú kábelek előnyei 53 Magas fokú zavarvédettség Óriási távolságok hidalhatók át Elérhető legmagasabb átviteli sebesség Jövőálló Magas végpont sűrűségben telepíthető Csekély fizikai méret és súly
54 Üvegszál alapú kábelek hátrányai 54 Drága aktív és passzív elemek Drága telepítés A belső vezetőszál érzékeny a fizikai behatásokra A csatlakozás érzékeny a szennyeződésekre
55 Optikai kábel ötlete 55 A folyadéksugár csapdába ejti a fényt! Ez volt az alapötlet, ami az optikai szál technikai alkalmazásához vezetett.
56 Optikai kábel ötlete 56 Az optikai szál egy olyan hengeres, szigetelt, könnyen hajlítható szál, amely fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján Ahhoz, hogy az optikai jel teljes fényvisszaverődéssel a magban terjedjen tovább, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak
57 57 Optikai kábel szerkezete
58 Kábel típusok 58 SM (Single Mode) 9 mikron mag Hosszú távolságok áthidalására (max 100 km) MM (Multi Mode) 50 mikron mag Rövidebb távolságok áthidalására (max 1-2 km)
59 Optikai szál gyártása 59 előforma készítése szál szerkezetének előállítása külső kémiai gőzlecsapatás belső kémiai gőzlecsapatás növesztéses eljárás szálhúzás szál átmérő primer védelem (esetleg festés) kábelgyártás több szál összefogása különböző védelmek kialakítása
60 Előforma készítése 60 Belső kémiai gőzlecsapatás tisztítás hordozócső készítés mag növesztése (lecsapatása) zsugorítás
61 Szálhúzás 61 Preform Grafit kemence Vezérlő egység Primer védelem Hűtőfolyadék Száldetektor Csévélő dob Feszítő dob
62 62
63 Kábelgyártás 63 Dobok a szálakkal SZ sodrat Vazelin Vezérlő egység Pászma növesztése Pászma átmérő detektor
64 64
65 LAN optikai kábelek fajtái Single 2. Zipcord 3. Tight-buffered 4. Unitube glass armoured 5. Unitube standard with spl 6. Multitube glass armoured
66 66 Optikai kábel csatlakozók
67 67 Strukturált kábelezés
68 68 Épületek összekötése
69 69 Függőleges kábelezés
70 70 Vízszintes kábelezés
71 71 Szerelési szabályok
72 72
73 73 Vezeték nélküli átvitel
74 Optikai átvitel - Lézer átvitel 74 pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság átvitel lézerrel néhány km távolság sávszélesség akár 2500Mbit/s időjárási viszonyok zavarják (sűrű eső, hó, köd, légköri szennyeződés)
75 Optikai átvitel - Infra átvitel 75 pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság infravörös tartomány kis távolság sávszélesség 9,6 kbps - 4 Mbps nincs más eszköztől származó zavarás nincs szükség speciális adatvédelemre
76 Vezeték nélküli hálózatok 76 WLAN chipset gyártások alakulása (millió darab)
77 77 Mobile eszközök napjainkban
78 Mi az a WLAN? 78 A WLAN az angol Wireless Local Area Network szó rövidítése, melynek jelentése vezeték nélküli helyi hálózat, amit leginkább a vezeték nélküli hálózat, WiFi és a WLAN névvel illetnek. A WLAN működése hasonló a LAN hálózatokéhoz, csak a jelek más közegben terjednek. Míg a LAN vezetéket használ (hálózati kábel), addig a WLAN a levegőben továbbítja az információt.
79 A WLAN előnyei 79 Nincs szükség kábelezésre Az internetkapcsolatot meg lehet osztani Mobil eszközök kényelmes használata Egyszerűen telepíthető
80 A WLAN hátrányai 80 A rádiójeleket nem állítja meg a fal Illetéktelenek rácsatlakozhatnak hálózatunkra
81 81 Vezeték nélküli adatátvitel IEEE
82 82
83 WLAN frekvenciasávok 83 Rendszerint állami és nemzetközi szabályozás Mikrohullám ISM Industrial, Scientific and Medical 2.4 GHz (λ 12 cm) engedély általában nem szükséges sok zavaró jel DECT, mikrohullámú sütő, játékok, stb.
84 WLAN frekvenciasávok 84 U-NII Unlicensed National Information Infrastructure 5 GHz (λ 6 cm) kevés zavaró jel
85 85 WLAN frekvenciasávok
86 86 Egy tipikus rádiós hálózat
87 A WLAN hálózatok csoportosítása 87 Működésük szerint Az ad-hoc mód Az infrastruktúra mód
88 A WLAN hálózatok csoportosítása 88 Kiépítés szerint SOHO Enterprise
89 A WLAN hálózatok csoportosítása 89 Eszközök szerint Asztali Hordozható
90 A WLAN hálózatok csoportosítása 90 Antennák szerint Kör sugárzó Szegmens sugárzó Iránysugárzó
91 A WLAN hálózatok csoportosítása 91 Védelem szerint Nyilvános WLAN Jól védett WLAN Prompt WLAN
92 92 Antennák
93 Mi az antenna Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze. Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.
94 Adó és vevő Adó: adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát. Vevő: jeleket leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.
95 Elektromágneses hullámok VLF- Very Low Frequency VHF Very High Frequency LF Low Frequency UHF Ultra High Frequency MF- Medium Frequency SHF Super High Frequency HF High Frequency EHF Extra High Frequency λ = c /f c = 3*10 8 m/s
96
97 97
98 Az elektromágneses hullámok terjedése Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.
99 Rádióhullám terjedés a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt visszaverődés (reflexió): λ-nál jóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé bekanyarodik a hullám törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség
100 Rádióhullám terjedés elnyelődés (abszorpció) néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett) D 0 optikai látóhatár r 0 földsugár D0 2r0 h
101 Fresnel zóna ellipszoid, fókuszai az antennák Fresnel zóna rmax = 0.5 * ( λ * D) 0.6 * rmax maximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez AC
102 102
103 Antenna jellemzők izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más irányított vagy omni nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest dbi: nyereség db-ben az izotropikus antennához képest dbd: nyereség db-ben a dipólus antennához képest (0 dbd = 2.14 dbi)
104 Antenna jellemzők polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja lineáris függőleges vagy vízszintes síkban elliptikus, cirkuláris az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell
105 Antenna jellemzők
106 Antenna karakterisztika a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta felülnézet / vízszintes minta
107 Antenna típusok Omni Dipólus co-linear
108 Antenna típusok Irányított Panel, patch Helix Yagi Parabola
109 Antenna típusok Panel, patch Helix
110 Antenna típusok Yagi Parabola
111 WLAN hőtérkép
112 WLAN hőtérkép
113 DIY antennák
114 Reflektor
115 Cantenna
116 Rekordok 124 mile 201 km
117 Hazai mérések kilométeres távot 54 Mbps
118 118 Földkábelezés +
119 119 Szolgáltatók a föld alatt
120 Alépítmények 120 Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves ISDN- alépítmény
121 121 Alépítmény
122 122 Földmunka és csövek fektetése
123 123 Megszakító létesítmények
124 Alépítmény-hálózat csöveinek 124 többszörös kihasználása 100 mm belső átmérőjű csövek alkotják, Kábel átmérője nem lehet nagyobb mint a cső átmérőjének 80%, átmérő különbség >10mm.
125 125 Földkábel-fektetés
126 126 Optikai kábel telepítése
127 Földkábelek lefektetése 127 A földkábeleket két módon lehetséges elhelyezni: kézileg (emberi erővel, különösebb gépi segítség nélkül) vakond-ekés módszerrel (egy eke a kívánt mélységig felszántja a talajt, majd a kábelleeresztő szerkezet behelyezi a kábelt).
128 128 Kézi módszer
129 129 Vakond-ekés módszer
130 130
131 A vakond-ekés módszer jellemzői 131 Előnyei: nem szükséges alépítmény a gép kb. 10 km/nap teljesítményű gyors Hátrányai: köves-sziklás talajban nem alkalmazható nehezebben javítható (nem lehet tartalékból után húzni)
132 Optikai földkábelek behúzása 132 A kábelbehúzás többféleképpen is megvalósítható a már előre lefektetett alépítménybe: kézi, vagy csörlős behúzással átfúvatásos módszerrel beúsztatásos módszerrel
133 Kézi lefektetés (Csörlős behúzás) 133 Legnagyobb egyben behúzható hossz: méter. Napi teljesítmény kb méter. Viszonylag lassú A védőcső megbontása, illetve helyreállítása miatt egyéb járulékos költségek is felmerülnek A kábelre nagyjából 60 Kg tömeg által kifejtett mechanikai erő hat. Ebből kifolyólag és a lehetséges feszülések miatt a kábelek mechanikai sérülései nem zárhatóak ki.
134 134 Kézi, illetve csörlős behúzás
135 135 Átfúvatásos módszer
136 136 Digitális jelek előállítása
137 137 Beúsztatásos módszer
138 138
139 Eszközök 139 Föld alatti hálózatkiépítésnél: kábelbehúzó eszközök csörlők (elektromos) szivattyúk kompresszorok - egyéb (pl. pneumatikus berendezések)
140 140
141 141 Légvezetékes hálózat építése
142 Alkalmazási területei 142 Kertváros, falu Kis sűrűségű terület Az előfizetői pontok távol vannak egymástól Nem kell árkot ásni, járdát bontani, alépítményt betonozni
143 Légvezetékes hálózat összetevői 143 Légkábelek (réz / optikai) Oszlopok Kötődobozok Elosztók Rögzítők, feszítők Csigák, csigasorok
144 Légkábelek fajtái 144 Önhordó Külön tartóelemre nincs szükség, mert a kábelbe a nagy teherbírást biztosító elem be van építve. Nem önhordó Már meglévő acélsodronyra építik rá, megadott távolságonként rögzítik.
145 Légkábel elosztó 145 Réz Optika
146 Oszlopok 146 Fa oszlop Beton oszlop
147 Optikai önhordó légkábel 147 Acélsodrony Polietilén köpeny Központi elem Optikai szálak Pászma Kevlar Vakpászma
148 148 Optikai önhordó légkábel
149 149 Tengeri kábelezés
150 150
151 151
152 152 Informatikai, számítógépes hálózatok
153 Definíció 153 számítógépek és a hozzájuk kötődő eszközök meghatározott szabályok (protokoll) szerint együttműködő, összekapcsolt rendszere. (Magyar Nagylexikon 16.)
154 Hálózat erőforrás-megosztás 154 Erőforrás-megosztás - Az egész rendszer kiváltképp rugalmas, hiszen a feldolgozási kapacitás újabb számítógépek csatlakoztatásával növelhető, az hálózati erőforrások azonnal megoszthatók (nyomtató, tárterület - adatok, program stb.)
155 Hálózat költségtakarékosság 155 Költségkímélő - gazdaságilag előnyös, ugyanis a rendszer kiépítésekor és üzemeltetésekor (erőforrásmegosztás, kommunikáció költsége...) is takarékosabb megoldást jelent az önálló számítógépek helyett.
156 156
157 Hálózat osztott munkavégzés 157 A számítógépek közötti kommunikáció segítségével a velük dolgozó emberek is képesek közvetlen vagy közvetett (levél) kommunikációra és lehetőség van az osztott munkavégzésre.
158 Hálózat adatbiztonság 158 Az adatbiztonság jobb lehet hálózaton keresztül, hiszen így egyetlen szakember felügyelheti a rendszert, aki naprakészen alkalmazhatja az adatok biztonságos tárolását biztosító lehetőségeket.
159 Számítógépes hálózatok csoportosítása 159 Gépek feladata szerint Kiterjedés (méret) szerint Nyilvánosság szerint Az adatátvitel sebessége szerint Átviteli közeg szerint Topológia szerint Adattovábbítás módja szerint
160 Gépek feladata szerint 160 Kliens-szerver hálózatok Peer to peer
161 Kiterjedés (méret) szerint 161 LAN (Local Area Network) - helyi (lokális) hálózat lehet egy irodában, egy épületben, egy intézmény különböző épületeiben (peer to peer hálózat is) MAN (Metropolitan Area Network) - nagyvárosi hálózat egy városra vagy egy régióra (kistérség) kiterjedő hálózat WAN (Wide Area Network) - nagy kiterjedésű hálózat a távolsági hálózat országot, földrészt fedhet le GAN (Global Area Network) világhálózat az egész világra kiterjedő, a teljes Földet behálózó, világméretű hálózat pl.: internet
162 Nyilvánosság szerint 162 Nyitott rendszerek Zárt rendszerek
163 Adatátvitel sebessége szerint 163 A másodpercenkénti adatmennyiség továbbítása (sávszélesség kifejezés) alapján: megabit/másodperc gigabit/másodperc Mbps Gbps
164 Adatátviteli közeg szerint 164 Vezetékes Koaxiális kábel Sodrott érpár STP, árnyékolt UTP, árnyékolatlan Optikai kábel Vezeték nélküli rádiós infravörös fény lézer fény
165 Topológia szerint 165 Pont-pont: egy kommunikációs csatorna csak két gépet köt össze. Biztonságos, de kiépítése költséges. Üzenetszórásos: a hostok közös kommunikációs csatornát használnak. Az adó üzenetét mindenki megkapja, de csak a címzett olvassa el. Ha a csatorna meghibásodik, akkor az egész hálózat működésképtelen lehet.
166 Pont-pont topológiák 166 Csillag Teljes (részleges) Gyűrű Fa
167 Üzenetszórásos topológiák 167 Sín Gyűrű Rádiós
168 168 Távközlő hálózatok
169 169
170 Távközlés története Magyarországon ig Telefonhírmondó, %-os telefonellátottság ig Szolgáltatások lassú fejlődése % telefonellátottság ig Rohamos fejlődés (mobil, szoftver, hardver, ) 2000-től
171 Távközlési hálózat elemei 171 Használói végpont Hozzáférési pontok Hálózati csomópont Használói végpont Hálózati végződés Hálózati végződés Jelzésátvitel Üzenetátvitel Alkalmazások Használói és hálózat hozzáférési pont között hozzáférési hálózat (access network) Hálózati csomópontok és közöttük létesített hálózat maghálózat (core network)
172 Hálózati Topológiák (1) 172 Szövevényes (mesh) Részlegesen szövevényes Trönk áramkörök Gyűrű topológia Hátránya: - költséges - összeköttetések száma Előnye: - redundáns - hibatűrő - takarékosabb - redundáns - hibatűrő - nagy sebességű - takarékos - redundáns
173 Hálózati topológiák (2) 173 Hierarchikus Tandem összeköttetésű Haránt összeköttetés - takarékos - redundancia mentes - takarékos - redundáns - nagyforgalmi pontok között
174 Távbeszélő hálózat felépítése Nemzetközi irányok Szekunder sík Topológia: - szövevényes Primer sík Tandem Tandem Topológia: - hierarchikus - haránt - tandem Hozzáférési hálózat 174
175 175 Nemzetközi központok (2 darab) Szekunder központok (9 darab) Szövevényes hálózat Primer központok (45 darab) Gyűrűs hálózat Helyi központok Gyűrűs, vagy fa topológia Kihelyezett fokozat Előfizetők Fa hálózati topológia
176 176 Magyarországi hálózat
177 177 A budapesti hálózat
178 178 Szolgáltatási területek Magyarországon
179 PSTN - Public Switched Telephone Network 179 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag beszédátvitelre 1876 Graham Bell feltalálja a telefont Pár órával Elisha Gray előtt Készüléket lehetett vásárolni, a vezetéket a felhasználónak kellett kihúznia Minden felhasználó-pár között egy külön vezeték Egy év alatt a városokat behálózták a vezetékek
180 180 PSTN - Public Switched Telephone Network
181 PSTN 181 Gerinchálózat A A A A Központ Központ
182 Áramkörkapcsolás elve 182 E1 áramkör nyaláb (trönk) A 1. E4 E2 A 2. Ak. E5 E3 Jellemzők: Telefonközpont Fizikai összeköttetés Telefonközpont áramkör lefoglalás (pl. E1-A1-E6) hívás felépítés bontás alapsávi hang és kép/adatátvitel (0,3 3,4 khz) E6
183 Tárcsázás 183 Impulzus, tone (DTMF)
184 Digitális hangátvitel 184 A/D D/A P C M Gerinchálózat Gerinchálózat A D D A P C M Központ Központ
185 185 Modulációk
186 Mi az eszköze? 186 A berendezés, amely végrehajtja a modulációt: modulátor A berendezés, ami a visszaállításhoz szükséges inverz műveletet hajtja végre: demodulátor A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz (a két kifejezés összevonásából): modem
187 Dial-up hozzáférés 187 Betárcsázós internet A computerek digitális információi analóg jellé alakíthatóak, és átvihetőek a hagyományos telefonhálózaton Modem modulator-demodulator Amplitúdó moduláció Frekvencia moduláció Fázis moduláció
188 188
189 Dial-up hozzáférés 189 A/D D/A A P C Gerinchálózat M A D D M A P C A A Központ Központ A D Modem D/A D PC PC
190 Modem szabványok 190 ITU-T V bps ITU-T V.22bis 2400 bps ITU-T V bps (1984) ITU-T V.32bis 14.4 Kbps (1991) ITU-T V Kbps ITU-T V.34bis 33.6 Kbps (1994) ITU-T V Kbps downstream, 33.6 Kbps upstream (1996) ITU-T V Kbps downstream, 48 Kbps upstream
191 ISDN 191 Integrated Services Digital Network Digitális hang- és adatátvitelre alkalmas technológia Digitális Helyi Központ PCM Digitális összeköttetés Digitális Helyi Központ Alaphozzáférés (Basic Rate Access BRA) BRA 2B+D ( B = 64 kbit/s beszéd/adat, D = 16 kbit/s jelzés/adat) Primer hozzáférés (PRA)
192 ISDN - Interfész jellemzők 192 BRA 2B+D ( B = 64 kbit/s beszéd/adat, D = 16 kbit/s jelzés/adat) PRA 30B+D (B = 64 kbit/s, D = 64 kbit/s) jellemzők BRA PRA konfigurációk Vonali kód Pont - pont Pont- több pont S interfészen módosított AMI Pont-pont U interfészen HDB3 / AMI Jel sebesség 192 kbit/s 2048 kbit/sec impedancia Szimmetrikus 100 Ω Koax 75 Ω / szimm. 120 Ω Impulzus amplitudó 750 mv 2,37 V/ 3 V
193 193
194 Hozzáférési hálózatok xdsl 194 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok Lépni kellett az internetezők megtartása érdekében xdsl különféle DSL változatok
195 Hozzáférési hálózatok ADSL 195 ADSL Asymmetrical Digital Subscriber Line Aszimmetrikus digitális előfizetői vonal Használói vonalon: beszéd adatátvitel Használói végződés PSTN/ ISDN ADSL DSLAM ATM Access Network
196 196 Hozzáférési hálózatok ADSL
197 Hozzáférési hálózatok ADSL 197 Repeater Regenerátor Visszaállítja a jelet Erősítő Felerősíti a jelet ADSL szolgáltatás akár 16 km-ig
198 Hozzáférési hálózatok ADSL 198 Paraméterek (példa) Maximális leltöltési sebesség 18 Mbit/s Maximális feltöltési sebesség 1,5 Mbit/s Garantált leltöltési sebesség 6 Mbit/s Garantált feltöltési sebesség 0,5 Mbit/s
199 Hozzáférési hálózatok SDSL 199 SDSL Symmetric Digital Subscriber Line Szimmetrikus digitális előfizetői vonal n x 64 kbit/s átvitelére vonali sebesség k x 384 kbaud egy érpáron áthidalható távolság: 2 4 km (regenerálás nélkül) n x 64 kbit/s SDSL SDSL n x 64 kbit/s
200 Hozzáférési hálózatok SDSL 200 Paraméterek (példa) Maximális leltöltési sebesség 2 Mbit/s Maximális feltöltési sebesség 2 Mbit/s Garantált leltöltési sebesség 1 Mbit/s Garantált feltöltési sebesség 1 Mbit/s
201 Hozzáférési hálózatok HDSL 201 HDSL High bit rate Digital Subscriber Line 2 Mbit/s- os adatátvitelre regenerálás nélkül 2-4 km között, egy érpáron (regenerálás nélkül) 2 Mbit/s HDSL vonali sebesség 1160kBaud HDSL 2 Mbit/s
202 Hozzáférési hálózatok VDSL 202 HDSL (High bit-rate DSL) ITU-T G (1998) VDSL (Very-high-data-rate DSL) - ITU-T G (2004) Lényegesen nagyobb sebességű adatátvitel kis távolságokon 52 Mbit/s downstream,16 Mbit/s upstream Lehet szimmetrikus is (26-26 Mbit/s) 12 MHz sávszélesség Max. 1 km hatótávolság Inkább 300 méter
203 Hozzáférési hálózatok VDSL 203 szolgáltató Optikai illesztő egység VDSL sodrott érpár Upstream Downstream DownStream Távolság UpStream VDSL elosztó Interaktív TV sodrott érpár koax kábel 12,96 13,8 Mbps 1500m 1,6 2,3 Mbps 25,92 27,6 Mbps 1000m 19,2 Mbps 51,84 55,2 Mbps 800m (egyenlő a Downstreammel)
204 204 Hozzáférési hálózatok VDSL
205 Sávszélesség - Távolság Sávszélesség [Mbit/s] Kifejezetten rövid hurkos alkalmazásokra Túl kicsi sávszél több (3) HDTV csatornához Túl kicsi sávszél Triple Play alkalmazásokhoz 2 ADSL 1 km 2 km 3 km 4 km 5 km Távolság
206 206 Kábeltelevíziós hálózatok
207 A frekvenciasáv felosztása ,5 862 MHz RETURN PATH VISSZA IRÁNYÚ SÁV FORWARD PATH ELŐFIZETŐI IRÁNYÚ SÁV 5 16,1 17,5 48,5 56, MHz HKR rádiósáv átm adatátvitelre felhasználható sáv RI TV csatorna adatátv átm 87, / / MHz FM rádiósáv analóg KTV sáv hipersáv UHF sáv UHF sáv A FREKVENCIASÁV FELOSZTÁSA
208 208 Erősítő és elosztó
209 209 Hálózat felépítése
210 210 IPTV szolgáltatás az interneten keresztül
211 211 FTTX hálózatok
212 212 FTTX = Fiber To The X X=Something FTTx Fiber To The x Fényvezető szállal a/az FTTB Fiber To The Building - épületig FTTC Fiber To The Curb - járdáig FTTD Fiber To The Desk asztalig FTTE Fiber To The Enclosure - kerítésig FTTH Fiber To The Home - lakásig FTTN Fiber To The Neighborhood - környékig FTTO Fiber To The Office - irodáig FTTP Fiber To The Premises helyiség/épületig FTTU Fiber To The User - felhasználóig
213 FTTx példák
214 FTTx előnyei Nagy adatátvitel akár nagy távolságra is Könnyen feljavítható / bővíthető Alacsony üzemeltetési költség Nem zavarja az elektromos interferencia
215 Az FTTX-hálózat nagysága 215 Felhasználó és a csomópont közti távolság lehet 10m és 10km között. Az FTTX-hálózat 100m és 2000m között változik az esetek többségében.
216 216
217 217 FTTH hálózat építő elemei
218 HFC hálózatok 218 Meglévő, kiépített infrastruktúra Nagy sávszélesség DS irányban Végponti eszközök cseréjével upgradelhető Analóg lekapcsolással a kapacitás nő Internet- sávszélesség igény nő
219 HFC hálózatok felépítése 219 Hybrid Fiber Coax (HFC) HOST Fejállomás Opt. Gyűrű (1550 nm) gerinc Kerületi optikai hálózat (1310 nm) ONU Családi házak HOST HOST ONU Lakótelep Passzív leágazó Kétirányú vonalerősítők
220 KábelTV hálózat, mint osztott média 220 A szegmensben lévő összes előfizető ugyanazt a frekvenciasávot és ugyanazt a fizikai közeget látja A szegmens mérete a lefedett hálózatrész nagyságától, valamint az optikai adók-vevők arányától függ Egy szegment tipikusan lakás Downstream, és 500 lakás Upstream irányban
221 221 GPON
222 222 Szélessávú vezetékes elérési hálózati trendek
223 223 Optikai elérési hálózati megoldások
224 224 PON szabványosítás
225 225 PON szabványok összehasonlítása
226 226 GPON hálózat teljesítő képessége
227 227 PON technológia továbbfejlesztése
228 OLT helyszínek 228 Optikai vonalvégződtető (Optical Line Terminal - OLT)
229 229 OLT helyszínek
230 230 Műholdas kommunikáció
231 231 Helymeghatározás
232 232 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik
233 233 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ] magába foglalja az IRIDIUM (780 km ), ARIES (1018 km) és a GLOBALSTAR (1389 km ) rendszereket. A MEO [ Medium Earth Orbiter ] magába foglalja a ICO PROJECT 21 ( km), és az ODYSSEY ( km) valamint a ELLIPSO (7800 km) rendszereket. A GEO [Geostationary Earth Orbiter ] a maga km magasan lévő pályájával, magába foglalja a AMSC ( US és CANADA ), AGRANI ( közép ÁZSIA és INDIA ) ACeS ( dél-kelet ÁZSIA ), és az APMT ( KÍNA ) műholdakat.
234 Global Positioning System 234 Globális helymeghatározó rendszer A Földön (és környezetében ) Időjárástól, helyszíntől független Csak látni kell az égboltot Bárki által használható (egyutas) Korlátozható (SA/katonaság)
235 A Global Navigation Satellite 235 System felépítése Űrszegmens Földi követő és vezérlőállomások Felhasználói szegmens
236 NAVSTAR (USA) /(31)/31 (terv./ker./műk.)műhold ~ km magasságban (átlagos, Föld tömegk.) 6 pályasík (4-6 műhold/pályasík) 55 inklináció (a földi egyenlítőhöz viszonyítva) A pályasíkok 30 -onként az egyenlítő mentén 4 követő és 2 követő/vezérlő állomás (Hawaii, Ascencion, Diego Garcia, Kwayalein, Colorado Springs) 12 sziderikus óra a keringési idő: 11ó58p2,04527s ~ kg, ~6 m nyitott napelem
237 237 NAVSTAR (USA)
238 ГЛОНАСС 238 (CCCP, ma Oroszország) 24 (19keringő)/11 működő műhold ~ km magasságban keringenek 3 pályasík (8+1 műhold/pályasík) 64.8 az egyenlítő síkjával bezárt szög A pályasíkok 120 -onként 11 óra 15 perc keringési idő ~ kg, 3-7 év élettartam
239 239 ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország)
240 240 Galileo (Európai Unió civil üzemeltetés) 27/30 műhold / 3 pályasík (9+1 műhold/pályasík) 2005.december végén = az 1. műhold már sugároz ~ km, 56 p. inklináció, 14 óra 4 perc ker. ~675 kg, ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2008 új frekvenciák L5 (E5A-B) MHz, (E MHz), E2-L1-E MHz!!! Pozitívum: civil, független, pontosság, integritás adatok akár 6 másodpercen belül, ingyenes is Negatívum: civil (pénzforrás), várhatóan 4-8 év mire rendszerbe áll, új GNSS vevők kellenek L1!-L5-L2
241 241 Galileo (Európai Unió civil üzemeltetés)
242 BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass (5 GEO+30 MEO pályán) műhold november végén = az LBS Beidou-1 működik (3 műhold GEO-n, + 1 műhold MEO-n is sugároz ~ km ígért teljes kiépítettség (FDS) ~ méter, open service Pozitívum: újabb globális helymeghatározó rendsz., még több műhold (műholdszegény helyeken is) Negatívum: új GNSS vevők kellenek, Galileo konkurens, katonai rendszer
243 243 BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass
244 244
245 245
246 GPS adatok 246 Ismert, hogy a GPS által kisugárzott jelek rendkívül kis teljesítményűek: -130 dbmw (0 dbmw = 1 mw, 50 dbmw = 100W) Mint bármely más rádiójelet, a GPS jeleit is lehet zavarni Egy pikowatt (10-12 W) teljesítményű interferencia forrás is elegendő a GPS jel tönkretételéhez Jelenleg egyetlen civil GPS frekvencia létezik, a civil vevők döntő többsége egyfrekvenciás. A modulált kód jól ismert A GPS jamming technológia nem titkos, egyszerű, házilag összeszerelhető jammer modellek leírása megtalálható az Interneten, komolyabb berendezéseket meg is lehet vásárolni.
247 GPS adatok 247 A GPS műholdak két jelet sugároznak: L1 vivő 1575,42 MHz L2 vivő 1227,60 MHz Mindkét vivő frekvenciája nagypontosságú atomórához szinkronizált. Mindkét vivőt úgynevezett P kóddal modulálják, az L1-et továbbá úgynevezett C/A kóddal.
248 GPS civil felhasználása 248 Közlekedés/Áruszállítás Emberi élet védelme Földmérés/Térinformatika Környezetvédelem Időszinkronizálás Katasztrófa elhárítás Precíz mezőgazdálkodás Távközlés Bankügyletek
249 249 GPS katonai felhasználása
250 GPS sebezhetősége 250 Nem szándékos zavarás Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia Szándékos zavarás Jamming Spoofing Meaconing Emberi tényező GPS vevők tervezési hibái Navigációs rendszerek üzemeltetési hibái Felhasználói ismeretek hiánya
251 Nem szándékos zavarás 251 Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia URH adók 23-as, 66-os és 67-es TV csatornák Digitális TV adások Ultra szélessávú radar és kommunikációs berendezések Hibásan működő adók Műholdas Mobil Telekommunikációs Szolgáltatások Horizont feletti radar
252 Szándékos zavarás 252 GPS Jamming Elegendően nagy energiájú és megfelelő karakterisztikájú zavaró jel kibocsátása a GPS frekvenciákon interferenciát okoz. Zavaró jel típusa lehet: keskenysávú folyamatos adás a GPS sávban, szélessávú folyamatos adás sáv átfedéssel, szórt spektrumú (spread spectrum) GPS jelhez hasonló GPS Spoofing A gyanútlan GPS felhasználó megtévesztésére valódinak tűnő hamis C/A jelek kisugárzása -> a számított pozíció távolodik a valódi helyzettől GPS Meaconing jelvétel és késleltetett újrasugárzás, amellyel összezavarják a vevőket
253 253 Szándékos zavarás
254 Helymeghatározási példa 254 GPS/GSM modem személy, tehergépjárművekbe telepítve GSM/GPRS Application server Internet Felhasználói webes felület
255 255 Helymeghatározási példa
256 256 VSAT
257 Mi a VSAT? 257 A VSAT kisméretű, földi, telekommunikációs állomás, mely Internet hozzáférést, kétirányú adatkommunikációt és adattovábbítást, hang-, fax, video konferencia szolgáltatásokat tesz elérhetővé műholdas rendszeren.
258 A VSAT hálózat előnyei 258 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától független fejletlen területek kiszolgálása Magas rendelkezésre állás
259 VSAT felhasználási területek 259 Dedikált összeköttetések Földi ADSL jellegű szélessávú, kétirányú Internet elérés VPN hálózatok részleges vagy egységes kiszolgálása Nemzetközi hálózatok kialakítása Teljes értékű backup (földi hálózattól teljesen független összeköttetés biztosítása) Mobil szélessávú megoldások (Express, Mobil IP) Video és képi információk átvitele Trunking (pl. GSM, Tetra hálózatok) Támogatott protokol: TCP/IP Sávszélességek: 1M/256K - 18/4 Mbps (letöltés/feltöltés)
260 Mobil műholdas megoldások gombnyomásra üzemképes Automatikus műholdra állás Gyors műholdra állás (kb. 5 perc) Könnyen szállítható Nem kell minden helyszínen összeszerelni szétszerelni Nem igényel szakértelmet Nem igényel fizikai munkát Tömege kompletten: <100kg
261 261
262 262 Mobilizált közvetítő kocsi
263 Műholdas telefonok 263 Inmarsat globális lefedettség egyidejű hang és szélessávú (max. 492 kbps) adatátvitel garantált sávszélességű adatátvitel (streaming), értéknövelt szolgáltatások. Kézi készülék Iridium globális lefedettség hang, korlátozott sávszélességű adatátvitel
264 Műholdas telefonok 264 Inmarsat Iridium Thuraya Hangátvitel van van van Adatátvitel max. 492 kbps alapszintű max. 444 kbps Garantált adat (Streaming) max. 256 kbps nincs max. 384 kbps GSM lehetőség nincs nincs van Lefedettség teljes Föld (kivéve a sarkok) teljes Föld Afrika, Európa, Ázsia WLAN van nincs nincs ISDN van nincs nincs Menet közbeni megoldás van van van
265 265 Eszközök és lefedettség
266 266
267 267 Lehetőségek
268 268
269 269
270 270 DVB
271 Digitális Televíziózás az EU-ban , Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban 2006, Genf: nemzetközi, digitális frekvenciakiosztás Az átállás lépésekben történik Előírás: digitális átállás 2014-ig
272 Magyarországon : földfelszíni digitális sugárzás tesztelésének kezdete 2004-től: földfelszíni digitális műsorszórás kísérleti jelleggel 2006, Genf: digitális televíziós sugárzáshoz hazánk 8 multiplexet kap 2008-ban kell beindulnia a DVB-T szolgáltatásnak 3 multiplexen 2013 novemberig leállítják az analóg műsorsugárzást
273 Digital Video Broadcasting 273 Páneurópai szervezet 1993-ban jött létre a digitális műsorszórás rendszerének kiépítésére Feladata: a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetésének koordinálása a különböző országokban
274 Digitális műsorszórás fajtái 274 DVB-S (műholdon keresztül): nagy terület fedhető le vele egyirányú kommunikáció
275 275 Digitális műsorszórás fajtái
276 Digitális műsorszórás fajtái 276 DVB-C (kábelen keresztül): az interaktivitáshoz szükséges válaszcsatornát magában foglalja, nagy kapacitást biztosít, nem befolyásolja az időjárás kétirányú kommunikáció
277 Digitális műsorszórás fajtái 277 DVB-T (földfelszíni): olcsó általában ingyenes mobil lehetőségek biztosít egyirányú kommunikáció
278 Digitális műsorszórás fajtái 278 DVB-H(mobil-tévé) A telefon bármikor kéznél van Kicsi és hordozható Zenehallgatással, videó-rögzítéssel összekapcsolható
279 DVB-T 279 Előnyei: Kiváló képminőség Zajmentesebb: nincs szellemkép, nincs szemcsésedés, nincs villódzás, nincs színtorzulás CD minőségű hang: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang Mobilitás: mozgás közben, akár autóban ülve is ugyanolyan tökéletes vétel
280 280 DVB-T
281 DVB-T 281 Előnyei: Egy mai analóg csatorna helyén több (akár 6) kiváló minőségű műsor átvitele is lehetséges Lehetőség van HDTV adásokra Ráépíthető az analóg infrastruktúrára A kép- és hangjeleken kívül egyéb információk továbbítása (pl: a műsor adatai)
282 282 DVB-T
283 283
284 DVB-T 284 Hátrányai: A vétel minőségét szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolhatják Alacsony vételi jelszintnél drop-out-os lehet a kép, a hang pedig kimaradozhat Nagyobb mértékű jelszint csökkenés a vétel hirtelen megszűnésével jár
285 285 DVB-T mérés
286 286 DVB-T antenna beállítása
287 DVB szolgáltatások 287 Programkalauz (EPG) Video-on-demand Sport és pay-per-view
288 288
289 289
290 A DAB műsorszórás 290 A DAB (Digital Audio Broadcasting = Digitális hang műsorszórás) múltja 1987-re mutat vissza, amikor a nyugat-európai kutatóintézetek megalapították erre a célra az EURÉKA 147 nevű konzorciumot ban már sikeres földi bemutatókat tartanak, azonban az ezekhez szükséges vevőberendezések térfogata még elérte a hordónyi ( liter) méretet. Csak re sikerült 5 liter alá szorítani a térfogatát a vevőknek, így addig az elterjesztéséről szó sem lehetett. Ebben az évben meg is indultak a kísérleti adások külföldön és Budapesten egyaránt.
291 Digital Audio Broadcasting (DAB) 291 CD minőségű hangtovábbítással az FM rendszerű műsorszórást próbálják leváltani vele. Budapesten 1995 december elsejétől DAB, 2009 január 23-tól DAB+ rendszerű sugárzás folyik a 11D csatornán (222,064 MHz-es frekvencia).
292 292 DAB csatornák
293 293 DAB lefedettsége
294 294 DAB rádiók
295 Forrás 295 HTE: TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Takács György: A távközlési hálózattervezés sajátosságai BME VIK: Infokommunikációs rendszerek és alkalmazásuk jegyzetek
Híradástechnika I. 5.ea
} Híradástechnika I. 5.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ] magába foglalja
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]
RészletesebbenHíradástechnika I. 7.ea
} Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA I. 4. Dr.Varga Péter János 2 Antennák Antenna jellemzők izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más irányított vagy omni
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 A jelátvitel fizikai közegei 4 A telekommunikáció elektromágneses spektruma Frekvencia (Hertz) 10 2 10 3 10 4 10 5 10 6 10 7
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 Vezeték nélküli átvitel Optikai átvitel - Lézer átvitel 4 pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság átvitel lézerrel néhány km távolság
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 4.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 4.ea Dr.Varga Péter János Pont-pont összeköttetés tervezése 2 Wifi Fresnel 3 Pont-pont összeköttetés tervezése 4 Pont-pont összeköttetés tervezése 5 Tengeri kábelezés 6 7 Műholdas kommunikáció
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 3 Műholdas kommunikáció 4 VSAT 5 6 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 7 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális,
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA. 5.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA 5.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ] magába
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
4. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA I. 3. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk 3 4 A jelátvitel fizikai közegei 5 A jelátvitel fizikai közegei 6 Réz alapú kábelek 7 Üvegszál alapú kábelek Üvegszál alapú kábelek előnyei 8 Magas
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]
RészletesebbenHíradástechnika I. 6.ea
} Híradástechnika I. 6.ea Dr.Varga Péter János Műholdas kommunikáció 2 VSAT 3 Mi a VSAT? A VSAT kisméretű, földi, telekommunikációs állomás, mely Internet hozzáférést, kétirányú adatkommunikációt és adattovábbítást,
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea
Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban
RészletesebbenHíradástechnika I. 3.ea
} Híradástechnika I. 3.ea Dr.Varga Péter János A jelátvitel fizikai közegei 2 A jelátvitel fizikai közegei Híradástechnika Intézet 3 Réz alapú kábelek Híradástechnika Intézet 4 Csavart érpáras átviteli
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea
Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 2.ea 2 Antennák Mi az antenna Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze.
RészletesebbenHíradástechnika I. 4.ea
} Híradástechnika I. 4.ea Dr.Varga Péter János A jelátvitel fizikai közegei 2 A jelátvitel fizikai közegei 3 Vezeték nélküli átvitel 4 Vezeték nélküli adatátvitel IEEE 802.11 5 WLAN frekvenciasávok Rendszerint
RészletesebbenInfokommunikációs rendszerek 1.ea
Infokommunikációs rendszerek 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA I. 7. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok PSTN - Public Switched Telephone Network 4 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea
Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA 2.ea 2 Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás Lineáris kvantálás Ekkor az ábrázolási tartományt lineárisan osztjuk 2 n részre Nemlineáris kvantálás Általában
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Vezeték nélküli átvitel Optikai átvitel - Lézer átvitel 3 pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság átvitel lézerrel néhány km távolság sávszélesség akár 2500Mbit/s
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea Dr.Varga Péter János 2 Légvezetékes hálózat Alkalmazási területei 3 Kertváros, falu Kis sűrűségű terület Az előfizetői pontok távol vannak egymástól Nem kell árkot ásni, járdát bontani,
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János Digitális modulációk 2 A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel.
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3. és 4. ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3. és 4. ea Dr.Varga Péter János Mi az a WLAN? 2 A WLAN az angol Wireless Local Area Network szó rövidítése, melynek jelentése vezeték nélküli helyi hálózat, amit leginkább a vezeték
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 5.ea
Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 5.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvencia- kiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Digitális jelek előállítása Digitális jelek előállítása 3 Híradástechnika I. (prezentáció) jegyzet 48.dia Digitális jelek előállítása 4 Híradástechnika I.
RészletesebbenDr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea
Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 6.ea 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok
RészletesebbenInfokommunikációs rendszerek
Infokommunikációs rendszerek 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet
RészletesebbenAz optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József
Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás
RészletesebbenHíradástechnika I. 4.ea
} Híradástechnika I. 4.ea Dr.Varga Péter János Földkábelezés + 2 Helyi hálózat 3 Szolgáltatók a föld alatt 4 Alépítmények Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves 5 Betoncsöves alépítmény 6 PVC csőrendszerek
RészletesebbenOptikai hálózatok 1.ea
Optikai hálózatok 1.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek Dr.Varga Péter János E-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció c. egyetemi tanár Dr. Babarczi Péter egy.
RészletesebbenFÉNYTÁVKÖZLÉS. Dr.Varga Péter János
FÉNYTÁVKÖZLÉS Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím: 1084
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 6.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 6.ea Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok Hálózatok osztályozása 3 Hírközlési hálózatok Műsorszóró hálózatok Információközlő és kapcsoló hálózatok Műsor szétosztó Közvetlen műsorszórás Műsor
RészletesebbenKorszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.
Korszerű technológiák SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu a szélessávú elérési hálózatok területén Korsós András műszaki igazgató
RészletesebbenAdatátviteli eszközök
Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Jelátalakítók Vizuális jelátalakítók 3 Kamerák CCD CMOS CCD 4 Charge coupled device Magyarul: töltéscsatlakozású képalkotó eszköz Félvezető lapkán képpontoknak
RészletesebbenHírközléstechnika 2.ea
} Hírközléstechnika 2.ea Dr.Varga Péter János Modulációk 2 Miért van szükség modulációra? hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az
RészletesebbenMERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi
MERRE TART A HFC Koós Attila Gábor, Veres Zoltán - 2018.11.07, Balatonalmádi TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Frekvenciasávok bővítése 3. HFC hálózatok fejlődése 4. Docsis technológiák, szabványok 5. Legújabb
RészletesebbenSzámítógép-hálózat fogalma (Network)
Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése
RészletesebbenInfokommunikációs rendszerek 2.ea
Infokommunikációs rendszerek 2.ea Dr.Varga Péter János Elérhetőségek 2 Dr.Varga Péter János e-mail: varga.peter@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
Részletesebben2007. március 23. INFO SAVARIA 2007. GNSS alapok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar. Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
2007. március 23. INFO SAVARIA 2007 GPS/GNSS GNSS alapok Kovács Béla Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenKincskeresés GPS-el: a korszerű navigáció alapjai
2007. február 22. : a korszerű navigáció alapjai Kovács Béla Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatika Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 1117 Budapest,
RészletesebbenSávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.
Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége
RészletesebbenPOF (Plastic (Polimer) Optical Fiber) jellemzően a mag anyaga: Polymethil Metacrilate (PMMA) - héj: flourral kezelt PMMA - n= 1,412
Miért üveg? Miért nem műanyag? - tiszta üvegszál (mag és a héj is szilícium alapú üveg) - vegyes felépítésű szál (a mag szilícium alapú üveg, a héj műanyag) - a héj és a mag is műanyag POF (Plastic (Polimer)
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) A MOBIL TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSE A technológiák lényeges tulajdonságai, paraméterei INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Szélessávú
Részletesebben6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.
6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area
RészletesebbenRádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek
Rádiófrekvenciás kommunikációs rendszerek Adó Adó Vevő Jellemzően broadcast adás (széles földrajzi terület besugárzása, TV, Rádió műsor adás) Adó Vevő Vevő Adó Különböző kommunikációs formák. Kis- és nagykapacitású
RészletesebbenFrekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz
Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok felépítése, működése
Számítógépes hálózatok felépítése, működése Számítógépes eszközök A. Mobil számítógépek, perifériák (+ telekommunikációs technika) a. személyhez rendelt b. járműhöz rendelt B. Telepített számítógépek,
RészletesebbenHálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László
(MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Szélessávú kommunikáció (Hozzáférési technológiák IP hálózatokban) Dr. Babarczi Péter
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL
ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL Találja meg az Ön számára legmegfelelőbb megoldást! ADSL/VDSL INTERNET Az Invitech Solutions költséghatékony és korszerű megoldásaival támogatja vállalkozását. Szolgáltatásunkat
RészletesebbenSzáguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013
Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenGPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában
GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)
Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő
RészletesebbenFIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ
FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ Hírközlő csatornák a gyakorlatban Fizikai szintű kommunikáció 2.2013.február 26. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az előző előadáson
RészletesebbenDOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.
DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018. Tartalomjegyzék Digitális átállás a földi műsorszórásban LTE 800 rendszer tapasztalatai Mérés LTE800 rendszeren
RészletesebbenA TV műsorszolgáltatás jelene, jövője. Putz József
A TV műsorszolgáltatás jelene, jövője Tartalomjegyzék TV szolgáltatások TV szabványok fejlődése TV felbontás fejlődése Hol tartunk most? Átviteli közegek kapacitása KábelTV hálózatok Földi digitális műsorszórás-
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 23. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenFTTX passzív építőelemek
FTTX passzív építőelemek Bevezetés Mit is takar az FTTX kifejezés? FTTB (Fibre to the Building) fényvezető szállal az épületig, FTTC (Fibre to the Curb) fényvezető szállal a járdáig, FTTCab (Fibre to the
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenOFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás
RészletesebbenDr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. GPS, GPRS (mobilkommunikációs) ismeretek Helymeghatározás GPS rendszer alapelve GNSS rendszerek
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 8. Gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok 2016.04.07. Számítógép hálózatok gyakorlat 1 Vezeték nélküli adatátvitel Infravörös technológia Még mindig sok helyen alkalmazzák
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.
RészletesebbenAdatátviteli rendszerek Vezetékes kommunikációs interfészek. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet
datátviteli rendszerek Vezetékes kommunikációs interfészek Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet Konzol portok URT alapú USB Konzol portok Konzol port Konzol port Primer PCM
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Műsorszolgáltatás, kábeltelevízió egyetemi docens BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Részletesebben4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez
4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenSzámítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.
Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenMűholdas infokommunikációs rendszerek
Mobil Informatika Műholdas infokommunikációs rendszerek Dr. Kutor László OE-NIK, Dr.Kutor László MoI 4/24/1 Műholdas távközlési rendszerek GEO (Geostationary Earth Orbit Satellite) Geostacionáris pályán
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenA Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése
A Magyar Telekom FTTx (GPON) fejlesztése Tervezési, technológiai megoldások, tapasztalatok Nagy Tamás Magyar Telekom NyRt, Hálózatfejlesztési Igazgatóság 2010.12.08. 1 Trend: egyre növekvı sávszélesség
RészletesebbenKábel nélküli hálózatok. Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004
Kábel nélküli hálózatok Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004 Érintett témák Mért van szükségünk kábelnélküli hálózatra? Hogyan válasszunk a megoldások közül? Milyen elemekből építkezhetünk? Milyen
RészletesebbenFénytávközlő rendszerek és alkalmazások
Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2015 ősz Történeti áttekintés 1 A kezdetek 1. Emberré válás kommunikáció megjelenése Információközlés meghatározó paraméterei Mennyiség Minőség Távolság Gyorsaság
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után
Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenA SWOT elemzés SWOT DSL
A SWOT elemzés SWOT Strengths, erősségek (technológiai) Weaknesses, gyengeségek (technológiai) Opportunities, lehetőségek (üzleti) Threats, veszélyek (üzleti) Egy vállalkozás, egy technológia, egy termék
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
RészletesebbenISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS
MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati
RészletesebbenWi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date
Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,
RészletesebbenSzomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com
TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés
RészletesebbenSzámítógép hálózatok
Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított
RészletesebbenJárműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra
Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító
Részletesebben